Tragédia - kihalhat az okapi

A kihalás szélén áll az elsősorban Kongóban élő okapi - közölte a Természetvédelmi Világszövetség. 

A vízirovartól a tehénig: kikezdi a klímaváltozás a fajok változatosságát

Nem elég azt kimutatni, hogy egy veszélyeztetett állat- vagy növényfaj eltűnhet a klímaváltozás miatt, hanem az is fontos, hogy a felmelegedés miatt hogyan tűnnek el egy fajon belül a genetikai változatok - mondja az az erdélyi magyar biológus, aki először vizsgálta a felmelegedés és a fajokon belüli változatosság kapcsolatrendszerét.

Kiirtja a még ki sem fejlődött fajokat a klímaváltozás

A pesszimista becslés szerint legalább 80, az optimista szerint 66 százalékkal csökkenne az egyes fajok genetikai változatossága a klímaváltozás hatására. Ez gyakorlatilag annyit tesz, hogy már kialakulásuk előtt kipusztulnak azok a fajok, amelyekké a genetikai változatok kifejlődhetnének. A változatosság csökkenése hosszú távon lerontja az egész faj alkalmazkodási képességét.

Elkészült a legújabb leltár az élővilágról - kevesebb faj él, mint gondolták

Minden eddiginél pontosabb becslés készült a földi élővilág magasabb szerveződési szintű fajainak számáról. Eszerint nagyjából 8,7 millió faj él bolygónkon - a baktériumokat nem számítva -, de ennek csak körülbelül egytizedét írták le eddig a szakemberek.

Új szöcskefajt fedeztek fel magyar kutatók

Az új fajok felfedezése mindig izgalmas és ünnepi esemény az élővilág sokszínűségéért rajongó emberek számára. Ez különösen igaz akkor, ha magyar kutatók írnak le új fajt, amely ráadásul számunkra is elérhető közelségben, itt a Kárpát-medencében él. A most felfedezett szöcskefajt a hangja alapján sikerült azonosítani, hallgassa meg, hogyan ciripel!

2008: az élővilág megkezdte a költözést

Vannak fajok, amelyek az éghajlatváltozás miatt menekülnek, mások inváziós tevékenységükkel keltenek feltűnést - egyesek már az őshonos élővilágot tizedelik, valódi csúcsragadozókkal kezdenek ki, netán nagyvárosok állandó lakói lesznek. Felfedezések az állatvilág meglepő migrációs folyamatairól.

Az okosabb madarak élték túl a tömeges kihalást

65 millió évvel ezelőtt, a kréta és a harmadidőszak határán lezajlott tömeges kihalás során számos csoport képviselői végleg eltűntek a Földről. A ma körülöttünk röpködő madarak ősei viszont átvészelték a nehéz időszakot, és mára a bolygó egyik legsikeresebb és legváltozatosabb csoportjává váltak. Más repülő állatok is éltek a kréta időszak végén, például a repülő őshüllők és a madarak korábban megjelent, primitívebb csoportjai, de mostanáig nem tudtuk, hogy a mai fajok ősei a többiekkel szemben miért élték túl a kihalási eseményt.

Teljes az ökológiai káosz az utolsó macska kilövése után

Ha nincs otthon a macska, cincognak az egerek - tartja a közmondás. Az Antarktiszhoz közel fekvő, a világörökséghez tartozó Macquarie-szigeten a macskák eltűnése után a nyulak szaporodtak el oly mértékben, hogy teljesen átalakították a természetes növényzetet. Ökológusok becslése szerint az alig 128 négyzetkilométeres, lakatlan szigeten a károk helyreállítása több mint 24 millió ausztrál dollárba (majdnem 3,5 milliárd forintba) fog kerülni.

Rasszizmussal vádolják a brit királyi madárvédőket

Rasszistának bélyegezte egy skót történész azokat a környezetvédőket, akik egy őshonos faj megóvása érdekében irtják a betelepült fajokat, legyen szó állatról vagy növényről. A brit királyi madárvédő társaság kezdeményezésére több ezer halcsontfarkú récét öltek le, amelyektől a spanyolországi kékcsőrű réce genetikai sértetlenségét féltik.

Nincs ismétlés az élet színpadán - az evolúcióelmélet őslénytani bizonyítékai

Darwin A fajok eredete című művének megjelenésekor, 1859-ben még viszonylag kevés olyan kézzelfogható bizonyítékkal rendelkezett, amelyek alátámasztották az élőlények evolúciójáról alkotott elképzeléseit. Az azóta eltelt idő alatt azonban az egyre gyarapodó paleontológiai fölfedezések, valamint a genetika és a molekuláris biológia tudományának létrejötte és eredményei mind az evolúcióelmélet alapvető helyességét igazolták.

Darwin 200 - az evolúcióelmélet megszületése

Noha már Darwin előtt is fölvetették néhányan, hogy az élővilág nem változatlan és "készre teremtett", ahogy a Biblia állítja, és a Darwin óta eltelt időben sokat csiszoltak az evolúcióelméleten, Darwin elképzelése az élőlények természetes kiválasztódás általi fejlődéséről kiállta az idő próbáját.

A világ legnépesebb papagájkolóniája megmentésre vár

A világ legnagyobb papagájkolóniájában mintegy 180 ezer sziklapapagáj zajong fülsiketítően Patagónia északkeleti csücskében, a tengerparti sziklák több mint 12 kilométeres szakaszába vájt 35 ezer költőkamrában. A nagy létszámból úgy tűnhet, hogy a fajt nem fenyegeti veszély, ám a biológusok már erősen aggódnak érte.

A trófeavadászat megzavarja az evolúciót

Amikor Darwin kidolgozta elméletét, nem éppen a legcsenevészebb állatok túlélése járt a fejében. Manapság azonban egyes állatoknál az emberi szelekciós nyomás "a kisebb a rátermettebb" forgatókönyvnek kedvez, aminek végső kimenetele bizonyos fajok elkorcsosulása lehet.

A rózsaszín leguán meglepetés lett volna Darwinnak

A Galapagos-szigeteken számos olyan faj él, amely máshol nem található meg a világon, s bár Darwin óta a mintegy száz sziget az evolúciókutatás kiemelt helyszíne, még mindig akadnak itt meglepetések. Híres galapagosi útján maga Charles Darwin figyelmét is elkerülték azok a rózsaszín leguánok, amelyek új kutatások alapján még a világhírűvé vált pintyeknél is korábbi példát jelentenek a fajok kialakulására.

Cetek paradicsomát fedezték fel Kelet-Timor partjainál

A világ legnagyobb "népsűrűségű" és fajgazdagságú delfin- és bálnaélőhelyét fedezték fel Kelet-Timor partjainál helyi és ausztrál kutatók. Az állatok között több védett faj is van.

Fura helyek, furcsa lények - tudományos megleptések 2008-ban

2008-ban a kutatók számos olyan helyre jutottak el, amelyről korábban álmodni sem mertek, és ahol rengeteg meglepetés várta őket. Fölfedezték a világ eddig ismert legősibb kőzetét, hihetetlen mennyiségű mikroorganizmusra bukkantak az óceáni aljzat alatt, megtalálták a legmagányosabb fajt, sőt egy több évtizede nem bolygatott hűtőszekrény is tartogatott újdonságot az élet kialakulását megelőző időszakról.

Lebukott állatok - az élővilág leleplezései 2008-ban

Komplett biológiai fegyvertár a fenyőszúban, 12 pohár bor egy éjszaka alatt, élőhely egy bányában két és fél kilométerrel a földfelszín alatt - ritka és szélsőséges viselkedésformák, váratlan allűrök, megdöbbentő jelenetek. 2008-ban az élővilág számtalan eddig nem ismert arca tárult elénk, rég nyomaveszett élőlények bukkantak elő, különös együttélések lepleződtek le.

A tiszavirágtól az elefántig - az állatvilág korfája

Az állatvilág rendszertani csoportjain belül a nagyobb termetű fajok tovább élnek, a többség várható élettartama azonban meglehetősen szűkre szabott. A kérészéletűek néhány órás földi életétől a matuzsálem korú óriás teknősig - az állatok demográfiája.

Rózsaszín százlábú és világító csörgőkígyó - ezer új fajt találtak a Mekong mentén

Több mint ezer új növény- és állatfajt fedeztek fel tízéves gyűjtőmunkájuk során azok a kutatók, akik a délkelet-ázsiai Mekong folyó vidékének élővilágát térképezték fel a WWF nemzetközi környezetvédő szervezet programja keretében.

Új krokodilfajt fedeztek fel laboratóriumban

Azt hihetnénk, hogy egy új állatfaj fölfedezéséhez valami elhagyatott vidékre kell mennünk, nem pedig egy laboratóriumba. Az amerikai természettudományi múzeum kutatói azonban laboratóriumi vizsgálatokkal állapították meg, hogy az eddig egy fajnak tekintett afrikai törpekrokodil valójában három fajt foglal magába.

Az evolúció nyomában 2008-ban

A 2008-as év nem szűkölködött az élőlények evolúciójával és génállományával kapcsolatos tudományos eredményekben. Újabb bizonyítékkal, egy különleges átmeneti lepényhalformával is cáfolhatók a kreacionizmus és az intelligens tervezettség híveinek elképzelései. Az emberi faj genetikai állományának változatosságát vizsgáló program keretében új térképek készültek a Homo sapiens elterjedéséről. Szomorú viszont, hogy miközben egyre többet tudunk róluk, egyre több fajt fenyeget a kipusztulás veszélye.

A kameragyilkos orrszarvú és a többiek - először 2008-ban láttuk

2008 rengeteg váratlan megfigyeléssel, felfedezéssel, soha nem látott viselkedésformák megörökítésének lehetőségével lepte meg az állatvilágot eredeti élőhelyén kutató biológusokat. A Föld legapróbb kígyójától a focilabda méretű állati szemig, a vízi és szárazföldi emlősök meglepő mutatványaiig számtalan izgalmas dolgot sikerült lencsevégre kapni a tengerek mélyén, az óceáni hátságok magaslatain vagy a dzsungel sűrűjében.

Fenyegetett listán a gepárd és a vadkutya is

Pénteken befejeződött az ENSZ Környezetvédelmi Programja vándorló, vadon élő fajok védelméről szóló egyezményének Rómában megtartott konferenciája. A tanácskozáson száz ország kormányának képviselői vettek részt, akik 21 új állatfajt vettek föl a kihalással fenyegetett élőlények listájára.

Jöjjön már Rudi és mecseki dínók is: hazai őslények feltámasztása

A mamut "feltámasztásáról" megjelent hírek kapcsán összegyűjtöttünk néhány rég kihalt fajt, amelyek valaha fontos szerepet töltöttekbe a Kárpát-medence élővilágában - és amelyek "felélesztése" Magyarországon talán a mamuténál is nagyobb szenzáció lehetne. Bár e fajok kihalása óta a környezeti tényezők teljesen megváltoztak, és egyetlen példány helyett egy teljes populációt kellene létrehozni, eljátszottunk a gondolattal, milyen megfigyeléseket végezhetnénk velük kapcsolatban.

Dárdával üthettük ki a Neander-völgyit

Könnyen lehet, hogy a modern ember által használt hajítófegyverek nagyban hozzájárultak a Neander-völgyi ember kihalásához mintegy 30 ezer évvel ezelőtt. Olyan, erre utaló torzulásokat fedeztek föl ugyanis őseink csontozatában, amelyek a Neander-völgyinél nem figyelhetők meg.

Jeladó árulkodik a Tasmánián megmentett delfinek útjáról

Egy nagyobb hosszúszárnyú gömbölyűfejű delfinekből álló csapathoz csatlakoztak azok a delfinek, amelyeket 64, Tasmánián partra sodródott állat közül sikerült megmenteni helyi állatvédelmi szakemberek és önkéntesek összefogásával.

Meghökkentő szembesítés - tükörbe néző állatok

Ma már tudjuk, hogy az éntudat nem kizárólag az ember sajátja. A tudományos megfigyelések során egyre több állatfajról - az emberszabásúakról, a delfinekről, a szürkepapagájról, az elefántokról és legutóbb a szarkáról - derült ki, hogy felismeri magát a tükörben. Sőt, a haláltudat kezdetleges jeleit is épp azok a fajok mutatják, amelyek mintha saját létezésükkel is tisztában lennének. Úgy tűnik, a lét és nemlét agyi szintű kezelése az elme evolúciójának "csúcsterméke" lehet, amely a törzsfejlődés különböző szintjein is felbukkanhat.

A mélység lenyűgöző képei - mérföldkövek a tengerek élővilágának megismerésében

A fehércápák titokzatos gyülekezőhelye Kalifornia és Hawaii között, mélytengeri csillagváros Új-Zéland partjainál, soha nem látott mélytengeri élőhelyek, több száz eddig ismeretlen faj. Végéhez közeledik az eddigi legátfogóbb nemzetközi program, amely során tengerbiológusok az élet új formáit kutatták, s a legváratlanabb területeken is eddig soha nem látott élőlényekre, élőhelyekre bukkantak.

Szabados állati szex - a promiszkuitástól a nekrofiliáig

A szaporodási vágy, a gének örökítési kényszere a következő generációnak a természet egyik legerősebb hajtóereje. Közkeletű tévhit azonban, hogy az állatok - néhány magasabb szerveződési szinten álló fajt, például a delfineket és a főemlősöket leszámítva - nem élvezik a szexuális aktust, és náluk kizárólag az utódnemzés a párzás célja. A kutatók egyre több példát találnak ennek ellenkezőjére, és valószínűleg - legalább részben - ez az oka annak is, hogy nemcsak az embereknél, de az állatoknál is számos példa figyelhető meg a "szexuális kalandozásra".

Megtalálták a legmagányosabb fajt

Amerikai kutatók 2,8 kilométer mélyen a földfelszín alatt fölfedezték a világ első olyan ökoszisztémáját, amelyet egyetlen biológiai faj - egy baktérium - alkot. A Desulforudis audaxviator nevű pálcika alakú organizmus teljes elszigeteltségben, sötétségben, oxigén nélkül, 60 Celsius-fokon tenyészik a dél-afrikai Mponeng aranybányában, Johannesburg közelében.

Kontinensközi invázió - agresszív idegen fajok Európában

A kereskedőhajók fenékvizében vagy éppen használt gumiabroncsok között szelik át az óceánt, megtévesztik a naiv szigetlakókat, kedvező tulajdonságokkal kecsegtetik a gazdálkodókat, majd titkos vegyifegyvereket vetnek be, és kíméletlenül elbánnak a helyi vetélytársakkal. Az idegenhonos fajok terjedése már a gyarmatosítás korában óriási mértéket öltött, s mára az általuk okozott természetvédelmi, kulturális és nem utolsósorban gazdasági károk miatt a klímaváltozáshoz hasonló mértékű globális problémává terebélyesedett. Milyen betolakodók sújtják Európát?

Tenger alatti hegyek, új mélytengeri fajok Tasmania partjainál

Korábban ismeretlen, furcsa és csodás tengeri élőlények, valamint érdekes földrajzi képződmények egész sorát fedezték föl Tasmániától délre.

Az emlősfajok negyedét fenyegeti a kihalás

Az emlősök osztályába tartozó állatok természetvédelmi helyzetének első átfogó felmérése lesújtó eredményt hozott. Az emlősfajok felének állománya jelentősen csökkent, és a világ minden negyedik emlősfaját kipusztulás fenyegeti.

A Neander-völgyiek tengeri emlősökre is vadásztak

Az archeológusok újabb bizonyítékot találtak arra, hogy a Neander-völgyi ember nem volt primitívebb, mint a vele egy időben élt modern ember. A Gibraltár szikláin élő Neander-völgyiek éppúgy képesek voltak fókákat és delfineket zsákmányolni, mint a tengerparton élő Homo sapiensek.

Fájdalommal szült a Neander-völgyi nő is

A szélesebb szülőcsatorna és a modern emberével megegyező születési fejtérfogat ellenére a Neander-völgyi anya hasonló fájdalmakat élhetett át a szülés folyamán, mint a mai nők - erre az eredményre jutottak svájci kutatók, miután számítógéppel szimuláltak egy negyvenezer évvel ezelőtti szülést.

Megdőlt a Neander-völgyi ember ostobaságának mítosza

A Neander-völgyi ember, a Homo neanderthalensis kőszerszámai semmivel sem voltak rosszabbak, mint a Homo sapiens korai eszközei. Ezt a következtetést vonták le brit és amerikai kutatók, akik újraalkották és összehasonlították a két faj kőszerszámait.

Elkészült a dinoszauruszok szupertörzsfája

Az eddigi legnagyobb dinoszaurusz-törzsfát állították össze a paleontológusok, 440  faj adatai alapján. Kiderült, hogy az összes fontos evolúciós lépés a dínók történetének első harmadában zajlott le.

Nagy párzószerv, kis szarv - a másodlagos ivari jellegek eltérése fölgyorsítja a fajképződést

Az evolúcióbiológusok már régóta sejtik, hogy egy faj másodlagos nemi jellegeiben bekövetkező változások elősegítik a fajképződést, vagyis azt a folyamatot, hogy egy fajból két vagy több faj alakuljon ki. Két amerikai kutató most bizonyítékot is talált erre az elméletre.

A baglyok ürülékükkel jelzik kondíciójukat

Az etológusok és az ökológusok sokáig meg voltak győződve arról, hogy az alkonyati és éjszakai életmódú madarak társas kommunikációja kizárólag hangok útján történik. Egy spanyol kutatócsoport most bizonyítékkal szolgált arra, hogy a vizuális kommunikáció is fontos szerepet tölt be a fajon belüli érintkezésben.

Kép: becsomagolt madarak

Huszonkét veszélyeztetett madarat akart hazánkon keresztül feltehetően Hollandiába csempészni egy szerb férfi hétfőn, a tompai határátkelőn. Az elkövetőt őrizetbe vették, a szalakóták túlélték az utazást, most a Szegedi Vadasparkban küzdenek értük. Az eset a madarak faját és számát tekintve példa nélküli.

Új jelentés: ellentmondásos a cetfajok sorsa

Meglehetősen vegyes képet mutat a bálnák és delfinek állományának legutóbbi világméretű felmérése. Néhány nagyobb testű cetfajt kevésbé veszélyeztetett státuszba soroltak át, míg más fajok fennmaradása továbbra is kétséges.

Meghatározták a Neander-völgyiek első teljes genomját

A lipcsei Max Planck Intézet kutatócsoportjának sikerült elsőként teljes egészében megfejtenie a Neander-völgyi ember mitokondriális DNS-ének bázissorrendjét. Bár ez is igen jelentős eredmény, az igazi áttörést az jelenti majd, ha - a tervek szerint még ebben évben - ugyanez a csoport meghatározza a sejtmag genomjának felépítését is.

Felfedték az eltérő hatású kígyómarások titkát

Spanyol kutatók vizsgálatának eredményei alapján kiderült, hogy a kígyómérget alkotó vegyületek még egyazon fajon belül is jelentős mértékben különböznek egymástól attól függően, mennyi idős és hol él a hüllő. Az eredmény közelebb vihet ahhoz, hogy kígyómaráskor az áldozatok a megfelelő ellenanyaghoz juthassanak.

Súlyos lepényhal-csapás az evolúcióelmélet ellenfeleire

Egy fiatal amerikai kutató fölfedezései újabb komoly csapást mérnek a kreacionista tanokra, egyúttal megoldanak egy olyan evolúciós rejtélyt, amely annak idején még Darwint is zavarba ejtette. Három újra megvizsgált ősmaradvány igazolja, hogy a lepényhalak szeme fokozatosan tolódott egy oldalra az idők során. Az ilyen átmeneti alakok erősítik leginkább az evolúció elméletét.

Szellemcsiga kísért a walesi kertekben

Hetente egy-egy új trópusi állatfaj fölfedezésének a hírét az emberek zöme szinte már természetesnek veszi. Arra viszont még a laikusok is fölkapják a fejüket, ha Európában bukkannak új állatfajra a kutatók. Ilyen ritka eseményről adtak hírt walesi tudósok.

A méhhalál küszöbén - a méhek között tarol a kaptárelhagyás

2006 év vége illetve 2007 tavasza óta a méhek pusztulása soha nem látott mértéket öltött egyes ázsiai és európai országokban, valamint az Egyesült Államokban. Több helyen a méztermelő méhek vadonélő populációi gyakorlatilag kipusztultak, és a háziméh-kaptárak 30-40%-a elnéptelenedett. A jelenlegi helyzetben a méhészek segítsége nélkül a mézelő méhek több faja néhány éven belül kipusztulhat Földünkről. A méhek, mint a megporzást végző rovarok fogyatkozása közvetlenül érzékelhető gazdasági következménnyel jár, így nem csoda, hogy az USA-ban több egyetem és kutatóintézet bekapcsolódott az okok felderítésébe, a lehetséges megoldások kid ...

Zombit találtak az állatvilágban

A parazita és gazdaállata soha nem látott, emberi szemmel nézve hátborzongató példáját figyelték meg biológusok Brazíliában. Egy hernyó, amely saját testével táplálta a benne élősködő, testnedvein hízó darázslárvákat, azok kikelte után valóságos zombivá válik: utolsó erejével is a már testén kívül cseperedő, bebábozódott darazsak életét védi.

Dögevők tragédiája - tíz éven belül kipusztulhat a keselyű Indiából

Európából nézve úgy érzékelhetjük, hogy a biológiai sokféleség csökkenése nem különösebben látványos folyamat - a fajok legnagyobb része csendesen, észrevétlenül tűnik el a természetből, vagy "vándorol át" végül a gyűjteményekbe, a múzeumok polcaira. Valóban kézzelfogható, több millió emberre nézve veszélyes változást hoz azonban néhány keselyűfaj pusztulása Délkelet-Ázsiában.

Nem tudjuk megállítani a fajkihalást

Az 1992-ben tett vállalásnak megfelelően két évünk van hátra, hogy megállítsuk bolygónk élővilágának rohamos pusztulását, ám már most szinte biztosra mondhatjuk, hogy a célt nem érjük el - állítja a WWF bolygónk élővilágának állapotáról beszámoló, most megjelent átfogó jelentése. Napjainkban zajlik a legnagyobb fajkihalás a Föld történetében: az elmúlt 35 év során a gerinces fajok átlagosan több mint negyede tűnt el, évente a fajok 1 százaléka pusztul ki.

Előre megérezték a földrengést a vadak Kínában

Május 12-én a Richter-skála szerinti 7,9-es erősségű földrengés rázta meg Kína Szecsuán tartományát. Az áldozatok száma több tízezerre tehető. Talán csökkenthető lett volna ez a hatalmas szám, ha a lakosság és a hatóságok több figyelmet szentelnek a földrengéseket megelőző szokatlan természeti jelenségeknek, furcsán viselkedő állatoknak.

Védett faj lett a jegesmedve az Egyesült Államokban

Hosszas latolgatás után felvette az Egyesült Államok a jegesmedvét a veszélyeztetett fajok listájára. A döntést a sarkvidéken élő állatok fennmaradásához létfontosságú sarki jég fokozatos olvadásával indokolták. Környezetvédők szerint a döntés többhónapos késlekedése mögött pusztán olajipari érdekek álltak.

A gigantikus tintahal boncolása képekben

Mint korábban beszámoltunk róla, az Antarktisz melletti Ross-tengeren tavaly kifogott hatalmas lábasfejű, a Mesonychoteuthis hamiltoni szinte teljesen ép példányát lefagyasztották, és a wellingtoni Te Papa Tongarewa nemzeti múzeumba szállították boncolásra és a további vizsgálatok elvégzésére. A következőkben bemutatjuk a boncolás legérdekesebb képeit.

Veszélyes vándorutak - kockázatos vonulások az állatvilágban

Útra kelni sosem veszélytelen, ám egy alkalmatlanná váló élőhelyen egy helyben maradni ugyanígy kockázatos a túlélés szempontjából. A fajok az évezredek során bonyolult vonulási stratégiákat alakítottak ki, igazodva az éghajlati és földrajzi viszonyokhoz. A vándorló állattömegek megjelenése a bőség időszakát jelenti a ragadozóknak, vagy éppen az embernek. Írásunkban a leghosszabb, legkockázatosabb állati vonulások közül gyűjtöttünk egy csokorra valót, válogatva a természetesen és az ember "jóvoltából" jelentkező veszélyforrások között.

Ismeretlen óriáslények az Antarktisz vizeiből

Hatvan centisre növő tengeri csillagok, termetes tengeri pókok, óriás tintahalak és polipok, valamint különféle méretű és kinézetű, eddig soha nem látott élőlények is felszínre kerültek egy új-zélandi antarktiszi expedíció során, amelynek tagjai a Nemzetközi Poláris Év alkalmával a sarkköri kontinens tengeri élővilágának sokféleségét kutatták, a vártnál is szélsőségesebb körülmények között. Az új-zélandi Nemzeti Víz- és Légkörkutató Intézet jóvoltából a Ross-tenger legkülönösebb élőlényeiről közlünk felvételeket.

Fotó a bizonyíték rá, hogy élnek még törpevízilovak

Sikerült lencsevégre kapni törpevízilovakat a nyugat-afrikai Libéria egyre zsugorodó őserdejében, pedig a kutatók arra számítottak, hogy a faj már kipusztult az országban dúlt két polgárháború, valamint az illegális vadászat és fakitermelés miatt.

A világon egyedülálló génbank nyílhat Magyarországon

Tápiószelén jöhet létre a világ első olyan vetőmagbankja, ahol a mezőgazdasági növények mellett a vadon élő fajok genetikai anyagát is őrzik. Mi lehet ennek a szerepe a Kárpát-medence növényvilágának megőrzésében, a genetikai gyarmatosítás elleni védekezésben? Van-e esély arra, hogy újra régi magyar fajtákat vásárolhassunk a piacokon?

Már 30 ezer faj látható az Élet Enciklopédiájának oldalain

Mintegy 30 ezer növény- és állatfaj adatai már elérhetők minden idők legnagyobb biológiai adatbázisában. Az Encyclopedia of Life folyamatosan bővülő internetes oldalain a tervek szerint a ma ismert körülbelül 1,8 millió élő faj kap helyet. Az indulásnál az óriási érdeklődés miatt az oldal nem bírta a terhelést, ezért csak a hétvégén vált ténylegesen elérhetővé.

Háromra támadunk! - Együttműködő viselkedés az állatvilágban

Az államalkotó rovarok evolúcióját egy évtizedek óta margón lévő elmélet, a csoportszelekció segítségével érthetjük meg - mutatott rá nemrégiben a Harvard Egyetem egyik tekintélyes biológusa. Ha bebizonyosodik, hogy igaza van, az alapjaiban rengeti meg a jelenlegi közfelfogást az állatok együttműködő viselkedéséről. Cikkünkben ütköztetjük a két oldal érveit, és bemutatjuk az állati kooperáció változatos formáit.

A tíz legfurcsább párzás az állatvilágban

Minden állat szexuális viselkedésének végeredményben hasonló a célja: utódok létrehozása, amelyek hordozni fogják a szülők génjeinek egy részét. E cél elérésére azonban a különböző állatfajok igencsak eltérő módszereket fejlesztettek ki. Ezek között jó néhány akad, amelyek első látásra meghökkentőnek tűnnek, néha alig hihetők. Cikkünkben összegyűjtöttük az állatvilág tíz legfurcsább párzási viselkedését.

2008: a globális problémák, a burgonya, a cserkészek és a reneszánsz éve

Miről fog szólni az előttünk álló év bolygónkon? Az ENSZ olyan komoly, globális problémákra irányítja a figyelmet, mint a közegészség vagy a sarkvidékeket különösen érintő klímaváltozás, míg más szervezetek, civil szerveződések és vállalkozások lokálisabb szempontoknak szentelik az idei évet: Peru javaslatára a burgonya, Görögországban a feta sajt, az ausztráloknál a cserkészek, hazánkban pedig a reneszánsz került a figyelem középpontjába. A 2008-ra meghirdetett nemzetközi programokból globális méretű élelmezési problémák és végveszélybe került fajok körvonala rajzolódik ki.

Nyolcvanmillió év szex nélkül

Brit kutatók választ találtak arra, hogyan volt képes egy kizárólag ivartalanul szaporodó kerekesféreg faj nyolcvanmillió éven keresztül fennmaradni. Ezzel megoldották az evolúcióbiológia egyik nagy rejtélyét, amelyet a nemrég elhunyt angol biológus, John Maynard Smith az evolúció szexbotrányának nevezett.

Veszélyben Földünk legmagasabb állatai

Az afrikai zsiráfokat a kihalás fenyegeti - figyelmeztettek kenyai és amerikai biológusok, akik ezzel egyidőben azt állítják: Földünk legmagasabb állatai a korábbi ismeretekkel ellentétben nem egyetlen, hanem több önálló faj képviselői, ezért a bolygónkon élő zsiráfpopuláció általános fogyatkozása néhány faj számára a véget jelentheti.

Mindent a párzásért - extrém udvarlás az állatvilágban

Az udvarlás, a széptevés, a nőstény becserkészése az állatvilágban éppoly fáradságos elfoglaltság, mint az emberek között, és sokesetben sokkal veszélyesebb. A hímek dalolnak a nősténynek, táncra perdülnek előtte, nászajándékokkal halmozzák el, s közben újra és újra párharcba keverednek a vetélytársakkal. Miért van szükség minderre? Milyen extrém széptevésre buknak a különböző fajok nőstényei?

Kép: klónozzák a mexikói hízelgő monstrumot

A vaskori disznó és sorstársai - különleges hibridek az állatvilágban

Az iskolai biológiaórákon úgy tanítják, hogy a különböző fajú állatok onnan ismerszenek meg, hogy ha képesek is egymással szaporodni, utódjuk nem lesz termékeny. A legújabb felfedezések sokszor cáfolni látszanak ezt a közvélekedést, és a klasszikus fajfogalom elavultságára hívják fel a figyelmet. A természetben valójában meglepően gyakran keverednek egymással a különböző fajú állatok - főleg madarak és rovarok - úgy, hogy születendő utódjuk is egészséges. Az ismert fajkeresztezések többsége ennek ellenére emberi segédlettel jött létre. Hol húzódnak a fajkeveredés genetikai és ökológiai korlátai?

Tizenegy állat- és növényfajt fedeztek fel Vietnamban

Vietnam középső részén eddig ismeretlen kígyó-, lepke- és orchideafajokat fedeztek fel a kutatók. Az Annamite-hegység  rendkívül gazdag ritka fajokban, ezért védelemre szorul - közölte a WWF nemzetközi természetvédelmi szervezet.

Nyálunk összetétele fontos lépés lehetett az emberré válásban

Az antropológusok évtizedek óta keresik azokat a viselkedési és élettani különbségeket az ember és emberszabású rokonai között, amelyek magyarázhatják fajunk kialakulását. Egy minap közölt tanulmány szerzői szerint e folyamatban fontos szerepet játszott az, hogy őseink képessé váltak a keményítő megemésztésére. Így értékes tápanyaghoz jutottak, amely fedezhette nagyobb agyuk megnövekedett energiaigényét.

Megtalálták a dinoszauruszok gyilkosának forrását

Mintegy 60 millió évvel az első dinoszauruszok megjelenése után egy gigantikus kozmikus karambol történt a Mars és a Jupiter között húzódó kisbolygóövben. Az új kutatások alapján ennek során született meg az az égitest, amely körülbelül 100 millió évvel később eltörölte az ősi hüllőket a Föld színéről, számos más faj társaságában. Mit tehetnénk ma egy hasonló, 10 kilométeres test ellen?

Válságos helyzetben a kétéltűek

Bolygónk kétéltűfajainak akár a felét is a kipusztulás veszélye fenyegetheti. Érthető hát, hogy a kétéltűek védelme állt az Állatkertek és Akváriumok Világszövetségének elmúlt héten Budapesten megrendezett 62. éves konferenciájának középpontjában.

Elbúcsúzhatunk a tenger gyümölcseitől

Ha a jelenlegi ütemben folytatódik a tengeri fajok túlhalászása, a vizek szennyezése és a globális felmelegedés, akkor az óceánok élővilága 2050-re drámai módon megfogyatkozhat. Az ökológiai katasztrófa még elkerülhető, de ehhez változtatni kell napjaink környezetpusztító szemléleten és gazdálkodásán.

A klímaváltozás tíz meglepő következménye

A klímaváltozás és annak hatásai ma már mindennapos beszédtémának számítanak. Hol azért emlegetjük, mert melegebb van vagy többet esik az átlagosnál, hol pedig azért, mert több hurrikán keletkezik az amerikai partoknál. A következőkben a globális felmelegedés kevésbé közismert hatásairól olvashatnak.

Fotók a Szegedi Vadaspark új jövevényéről

Törpevíziló-lány érkezett a Szegedi Vadasparkba. A másfél éves Tigi augusztus 13-án délben tette meg első lépéseit a szabadban a számára épült kifutóban. Tigi mellé jövőre egy hím állat is érkezik, s ezzel megindulhat a ritka faj szaporítása Szegeden. 

Visszatért egy ritka faj Angliába

Váratlanul csaknem megkétszereződött egy különösen veszélyeztetett madárfaj, az erdei pacsirták száma az elmúlt tíz évben Angliában, a biológusok azonban arra intenek, hogy a populáció felvirágzása könnyen rövid életű lehet.

Az ember modernkori evolúciójának motorja

Az emberi evolúció az utolsó 40 000 évben leállt, az ember ugyanakkor átruházta evolúcióját a tárgyakra, amelyek használatával képességei hihetetlen mértékben megnőttek, és olyan tulajdonságokra tett szert, amelyek eléréséhez biológiai úton évezredekre lett volna szükség. Az átruházott evolúció segítségével kivédhetők a szelekció pusztító, ugyanakkor a faj minőségét megőrző, sőt javító hatásai, de elő is mozdítja a degeneráció tömegméretű kialakulását.

Enciklopédia az életért

Alapítványok, neves kutatóintézetek és az élővilág sorsa iránt elkötelezett laikusok fognak össze azért, hogy tíz éven belül elkészüljön a ma ismert körülbelül 1,8 millió élő faj webes enciklopédiája. Az Encyclopedy of Life (EOL, az Élet Enciklopédiája) című program kezdeményezője, E. O. Wilson és harvardi kutatócsoportja a Humán Genom Projekthez hasonló horderejűnek ítéli a valóban nagyszabású tervet.

Fehér delfint láttak Hongkongnál

Egy keleti púpos delfint (Sousa chinensis) kaptak lencsevégre Hongkong partjainál. A helyi delfinfigyelő szervezet, a Hong Kong Dolphinwatch beszámolói szerint a városhoz közeli vizek annyira szennyezettek, hogy az amúgy is ritka és kevéssé ismert faj rövid időn belül teljesen eltűnhet erről a területről.

Az első erszényesgenom

Először készült el egy erszényes állat, nevezetesen a házi kurtaopusszum genetikai állományát alkotó molekulák sorrendjének vázlatos leírása. A faj ezzel az egér, a patkány, a csimpánz és az ember után az ötödik emlős, amelynek a genetikai állományt tekintve "feltéképzettnek" számít - olvasható a Nature csütörtöki számában.

Újabb fontos bizonyíték a középfül evolúciójáról

Az összes modern emlős szempontjából kulcsfontosságú jelentőséggel bíró középfül korai evolúciójáról szolgál megdönthetetlen bizonyítékokkal egy a Nature-ben ismertetett új faj.

Hogyan látjuk magunkat a jövőben?

Jövőbe látni ugyan nem tudunk, de a jövőben látni magunkat mindannyiunk képessége - olyan emberi vonás, amelyben lehet, hogy egyetlen másik fajjal sem osztozunk. Amerikai kutatók először vizsgálták képzeletünk e rendkívüli teljesítményét az agykutatás legkorszerűbb módszereivel.

Repülőkutya-kölykök a budapesti Pálmaházban

Az elmúlt hetek során három kölyökkel gyarapodott a Fővárosi Állat- és Növénykert pálmaházában élő repülőkutya-kolónia. A kert szakemberei kíváncsian várják, hogyan alakul a kicsik fejlődése, mivel az állatkertben látható délkelet-ázsiai fajnál az egyedfejlődés különféle szakaszainak időtartamát eddig nem dokumentálták kellő alapossággal.

Partra szállt a szalamandra-robot

Gyalogolni és úszni egyaránt tud a Lausanne-i Műszaki Egyetemen alkotott Salamander robotica, azaz a szalamandra-robot. A kutatókat a járás kialakulása foglalkoztatta, arra voltak kíváncsiak, hogyan "sétált ki" az első gerinces a szárazföldre. A kétéltű szalamandrát modellezték, hiszen ez a faj sok szempontból hasonlíthat az első négylábúakhoz.

Már láthatók a karmosmajom-kölykök az Állatkertben

A karmosmajmok két faja, a fehérfejű selyemmajom és az arany oroszlánmajmocska is szaporodott a budapesti állatkertben. A két-két kölyök világra jövetele azért is örvendetes, mert ezek az állatok őshazájukban fenyegetett fajoknak számítanak, ezért az állatkertek tenyészprogramokat tartanak fenn szaporításuk érdekében.

Odúépítés agyrázkódás nélkül

Bár az idei tél enyhén indult, az esetleges fagyok még nagy erőpróba elé állíthatják a nálunk telelő madarakat. Az etetésen kívül odúépítéssel is segíthetjük tollas vendégeinket. Az odúlakó, természetes vagy mesterséges odúkban "fészkelő" közismert vagy ritka hazai fajok - madarak, emlősök, ízeltlábúak - életét, szokásait, velük kapcsolatos információkat tartalmazó oldalt indított a Magyar Madártani Egyesület, ahol az odúkészítés legapróbb részletei is kiderülnek.

Óriáspanda-szaporulat Kínában

Termékeny volt a 2006-os év a kínai Csengtui óriáspanda-tenyésztési központban: 30 életképes bocs látta meg a napvilágot, ami egyértelmű siker a faj mesterséges megtermékenyítéssel történő szaporításában.

Három Földre lehet szükségünk 2050-re

Az emberiség történetében példátlan természetpusztításról ad számot a WWF nemzetközi természetvédő szervezet által készített 2006-os Élő Bolygó Jelentés. A jelentés szerint a túlfogyasztás következményeként a gerinces fajok mintegy harmada tűnt el az utolsó három évtizedben, a Föld erőforrásai pedig egyre inkább kimerülőben vannak.

Új emlősfajt fedeztek fel az Andokban

Új állatfajra bukkantak kutatók a perui Andok keleti lejtőin. Hasonló, nagy testű rágcsálót már nem egy inka sírban találtak, ám a kutatók a fajról eddig azt hitték, hogy rég kihalt.

A mezei veréb az év madara 2007-ben

A mezei verebet választotta az év madarának 2007-ben a Magyar Madártani Egyesület. A faj állománya az utóbbi 3-4 évtizedben drasztikusan csökkent Nyugat-Európában, olyannyira, hogy például Nagy-Britanniában az eredeti létszám 3%-ára csökkent.

Hang alapján képet alkotnak a kutyák

Gazdájuk hangját hallva a kutyák már látják is maguk előtt annak képét - állítják japán kutatók kísérleteik alapján. Ez első olyan eredmény, amely szerint az emberen kívül más faj is rendelkezik ezzel a képességgel.

Denevérek iránytűvel

Újabb fajjal bővült a földmágneses teret tájékozódásra használó állatok eddig is gazdag listája. A Nature hasábjain közölt tanulmány szerzői az észak-amerikai nagy barna denevérről (Eptesicus fuscus) derítették ki, hogy hosszú útjain a mágneses tér az iránytűje.

Villogj, ha jön a túzok!

Talán nem gondolnánk, de hazánk kiemelt természeti értékére, a túzokra a halálos csapás a levegőben leselkedik, ott, ahol a legkevésbé várná. A faj védelmére példaértékű összefogás valósult meg: a Tiszántúli Áramszolgáltató a Hortobágyi Nemzeti Parkkal és a Magyar Madártani Egyesülettel együttműködve túzokriasztó szerkezetekkel látja el a légvezetékeket azokon a szakaszokon, ahol a tapasztalatok szerint a legtöbb túzokbaleset történik.

Tetten ért evolúció

A környezethez való rendkívül gyors alkalmazkodásnak lehetettek szemtanúi azok az ornitológusok, akik az elmúlt évtizedben a galápagosi Darwin-pintyek két faja közti vetélkedést követték figyelemmel. A táplálékforrás megfogyatkozásával lépéselőnyhöz jutott az a faj, amelyet korábban inkább hátrányosan érintett egyik adottsága, a kisebb csőr.

Az óriáspandák visszatérnek

Egy újfajta eljárással, az állatok ürülékéből vett minták alapján készült felmérés örömteli eredménnyel zárult: az óriáspandák száma 1998 óta megduplázódott egyik legfontosabb természetes élőhelyükön, a nyugat-kínai Wanglang Rezervátumban, s ezzel megnőtt a remény a kihalás szélén álló faj fennmaradására.

A globális felmelegedés felgyorsítja az evolúciót

A tudósok szerint a jövőben azok a fajok lesznek előnyben, melyek rugalmasan képesek alkalmazkodni a felmelegedéshez. 

Óriáskrátert találtak a Földön

A dinoszauruszok kihalásával kapcsolatba hozott Chixulub-kráternél nagyobb, közel 480 km-es becsapódásnyomra akadtak az Antarktiszon. Kora alapján lehetséges, hogy ez a becsapódás válthatta ki a 250 millió évvel ezelőtt, a perm és a triász határán bekövetkező hatalmas kihalást, amely az akkori fajok 70-90%-át eltörölte bolygónkról.

Szadomazo kezdőknek (18+)

Sokak számára riasztóan hangzik minden, ami szado vagy mazo, de a szex ezen fajátja talán közelebb áll hozzád, mint hinnéd.

A csimpánz és az ember ősei kereszteződhettek egymással

Az evolúciós szakadás az ember és legközelebbi élő rokonunk, a csimpánz között talán nem is történt olyan régen, mint azt eddig gondoltuk. Legalábbis a legújabb vizsgálatok - melyek a két faj genetikai állományát hasonlították össze - ezt sugallják. Sőt mi több, úgy tűnik, hogy az elválás nem egyik napról a másikra történt - ami ahhoz az ellentmondásos elmélethez vezet, mely szerint az első elválást követően a két faj ősei még szaporodhattak egymás között - olvasható a Nature online hírportálján.

A 12-es emberi kromoszóma részletes elemzése

Az ember genetikai állománya, azaz a humán genom szekvenciájának általános leírását követően a kutatók az egyes kromoszómákat elemzik részletesen. A Nature összeállítása alapján most a tizenkettes kromoszómát mutatjuk be. A 12-es kromoszóma a daganatos betegségekre való hajlammal összefüggésbe hozható gének magas száma miatt vált hírhedtté, de találtak mozgási rendellenességekkel, cukorbetegséggel, szív és érrendszeri betegségekkel, négy különböző hangulati betegséggel kapcsolatba hozható géneket is. A 12-es kromoszómán található a CD4-receptor is, amely a HIV-vírussal való fertőzés és a betegség kialakulása során játszik fontos szeerepet. ...

Szétszéledtek az állatkerti Nagyszikla vadjai

Aki a Fővárosi Állatkertbe látogat, hiába keresi a Nagyszikla oldalában a kecskéket, páviánokat, barlangjainak árnyékában sem hűsölnek a medvék. A több ragadozófajnak is otthont adó sziklát ugyanis felújítják. Egyes fajok a kert egyéb állataihoz bekvártélyozva vészelik át a "lakásfelújítást", másokat vidéki állatkertek fogadtak be.

Íme, a nyolcas

A részletesen feltérképezett 8-as emberi kromoszóma rejtheti néhány fontos, fajunk kialakulása során lezajlott evolúciós lépés magyarázatát. A 8-as egyik régiójának komoly szerepe lehetett a főemlősök agyának evolúciójában és gyors növekedésében.

Hatalmas fajfelfedezés a pápuai vadonban

Több tucat eddig ismeretlen állat- és növényfaj él az indonéziai esőerdőnek azon a részén, ahol 2005 decemberében elsőként járt ember, s ami felfedezői szerint nem más, mint maga az érintetlen földi édenkert.