etológia
címke rss- kapcsolódó címkék:
- zoológia
- állatvédelem
- természetvédelem
- kutya
- ornitológia
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Amelyik kutya ugat, az mond is valamit
Magyar kutatók a világon elsõként támasztották alá adatokkal, hogy az ugatás a többi kutya számára is információt hordoz. Az eredmény a szomszédokat bosszantó ugatások megértését és kezelését is segíti.
- címkék:
- etológia
- magyar kutatók
- kutya
- ELTE
- Címkefelhõ »
Állandóan figyelik gazdáikat a kutyák
A kutyák képesek saját érdeklõdésüket és gazdáik érzelmeit külön kezelni - derült ki magyar kutatók kísérleteibõl. Az állatok folyamatosan figyelik gazdáik reakcióit és olyan döntéseket hoznak, amik a gondozóiknak örömet okoznak.
A selyemmajmok is törõdnek haldokló társukkal
Egy elpusztult párját gyászoló selyemmajomról készített egyedülálló felvételeket brazil és brit kutatók. Az eredmény azért is rendkívüli, mert gyászra utaló jeleket az emberen kívül eddig kizárólag csimpánzokon figyeltek meg.
Világelsõként hasonlították össze emberek és kutyák agyát magyar kutatók
Mûködés közben vizsgálták kutyák és emberek agyát magyar etológusok, és számos hasonlóságra bukkantak. A kutatók szerint részben ezek jelenthetik a magyarázatot arra, hogy miért mûködik olyan jól a kommunikáció, és miért olyan erõs a szövetség a két faj között.
Mennyit megy a kutya, és mennyit az ember sétáltatás közben?
Közel négyszer nagyobb távot is megtehetnek a kutyák a sétáltatás során, mint a gazda, derült ki magyar biológusok és fizikusok vizsgálatából.
A kutyák emberekhez való viszonyát a gének is befolyásolják
Az oxitocin hormon genetikai hátterét vizsgálva magyar kutatók kimutatták, hogy kapcsolat van a sejtszintû mechanizmusok és a kutya emberhez való viszonya között.
Ösztönösen felismerjük a kutyák hangulatát
Magyar kutatók elsõként bizonyították, hogy az emberek hasonló akusztikai szabályszerûségek mentén értékelik a kutyák hangjait, mint saját érzelemkifejezõ hangjaikat: így képesek arra, hogy felismerjék a kutyák hangulatát.
Újra fellángolt a vita a kutya háziasításáról
Európában háziasította a kutyát a korai ember, még akkor, amikor vadászó-gyûjtögetõ életmódot élt, állapította meg a Science folyóirat legfrissebb számában megjelent tanulmány. Noha a kutatók abban már egyetértenek, hogy a kutya legalább 18 ezer éve él az ember mellett, a háziasítás helyszíne szinte évrõl évre változik. Miklósi Ádám etológus szerint nem is ez a lényeg, hanem az, hogy milyen genetikai változások tették a kutyát azzá, amivé lett.
Szamárnak nem érdemes hátat fordítani
A szamarak sem agresszív állatok, de nagyobb egyéniségek a lovaknál, és a kedélyállapotuk is hullámzó. Ha rossz napjuk van, vagy éppen szaporodási idõszakban vannak, brutális dolgokra képesek.
Aragorn szeret fenékbe harapni
A világon egyedülálló farkaskutató központ mûködik Bécs közelében, ahol például azt vizsgálják, mennyire képesek a farkasok az embertõl, kutyától vagy más farkastól tanulni, és mennyire értik az emberi gesztusokat. Az állatok közé be is lehet menni. Kipróbáltuk, milyen érzés, amikor elkezdi a zsebünket fúrni egy farkas.
Mit árul el a kutya a gazdájáról?
Gyakran látni visszahúzódó embereket bizonytalan kutyával, határozott személyiségeket pedig erõt sugárzó ebbel sétálni. A kutya valóban hasonlít a gazdájára, igazolták a közismert vélekedést magyar etológusok.
Titokzatos kézfogást figyeltek meg csimpánzok között
A majmok kurkászás közben, a fejük felett kulcsolják össze a kezüket. A dolognak valószínûleg kulturális háttere van, és csoportról csoportra változik.
Csak magukra gondolnak a csimpánzok, ha élelem a tét
Kizárólag magukra gondolnak a csimpánzok és a bonobók, ha élelemrõl van szó, viselkedésükben nyoma sincs a korrektségnek - derítették ki brit kutatók, akik a Biology Letters címû folyóiratban tették közzé tanulmányukat.
GPS-szel vizsgálták a menekülõ birkákat
Ahelyett, hogy egyenként szétszaladnának, és összevissza menekülnének, a juhok összetömörülnek, ha ragadozó támadja meg õket.
- címkék:
- etológia
- viselkedés
- biológia
- juh
- nyáj
- birkanyáj
- Címkefelhõ »
Ívás elõtt lefejelik egymást a bütykösfejûek
Rendkívül durva viselkedést figyeltek meg egy korallzátonyok környékén élõ nagytestû halfajnál amerikai kutatók. A szarvasbikákhoz hasonló vetélkedésnek valószínûleg a párválasztásban van szerepe.
- címkék:
- etológia
- halak
- párválasztás
- Címkefelhõ »
Nem mert írni a nekrofil pingvinekrõl a sarkkutató
Borzalmas, "aljas" szexuális aktusokat figyelt meg száz évvel ezelõtt az Adélie-pingvinekkel szinte együtt élõ George Levick, a legendás Scott kapitány sarkkutató expedíciójában résztvevõ, madártannal is foglalkozó orvos.
Miért ragadós az ásítás?
Hûti az agyat, ragadós, és még a 11 hetes magzat is csinálja. Az ásítás okát évezredek óta kutatják, de a mai napig nem tudják, miért ragályos. A legújabb eredmények szerint ráadásul még emberrõl kutyára is ragadós.
Elõször vizsgálták, mire gondol a kutya
Fülhallgatóval ellátott, hosszadalmas tréningen átesett kutyák agyán végeztek speciális MR-vizsgálatot amerikai kutatók. A kutyákat teljesen éber állapotban tolták be a gépbe, és percekig kellett mozdulatlanul feküdniük a nagy zajjal járó vizsgálat alatt.
Magasabb hangon dalolnak a nagyvárosi madarak
A madárdal is lépést tart a felgyorsult városi élettel, elõdeikhez képest magasabb hangon igyekeznek hallhatóvá tenni magukat a mai verébsármányok.
Alkohollal védekeznek a muslicák
A vadállatok nem mehetnek patikába, mégis sokféle anyaggal szokták kúrálni magukat a talaj- és fûevéstõl kezdve a gyógynövények, sõt az alkohol fogyasztásáig.
Elõször láttak csimpánz mentõcsapatot
Elsõ alkalommal sikerült megfigyelni, hogy csapdába esett fajtársukhoz nagy távolságból is visszatért egy bonobócsoport. A különleges viselkedés összefüggésben állhat azzal, hogy a bonobóknál nõuralom van.
A cápáknak is vannak barátaik
A kíméletlen, magányos ragadozóknak tartott cápákról is bebizonyosodott, hogy képesek a hosszú távú kapcsolatokra és csapatmunkára.
Bátor bogarak, gyáva bogarak
A kutya- és a macskatulajdonosok régóta szentül meg vannak gyõzõdve arról, hogy az õ kedvencük más, mint a többi. Az utóbbi idõben egyre több tudományos kutatás támasztja alá, hogy nemcsak az embereknek, az állatoknak is van személyiségük. Magyar kutatók rovarok bátorságát tesztelték.
A génekbõl következtetni lehet a kutya aktivitására
A kutya túlzott aktivitása néha egyszerûen abból fakad, hogy nem elégítik ki az állat mozgásigényét, ám az is lehet, hogy genetikailag hajlamosabb a túl sok mozgásra, állapították meg magyar kutatók.
Táncolva kerüli el az akadályokat a ganéjtúró bogár
Amikor a ganéjtúró bogár összegyúrta ürülékgombócát, felmászik a tetejére és többször körbetáncol rajta. A kutatóknak most sikerült megfejteniük a tánc értelmét: így tájolja be a bogár, merre görgesse a galacsinját.
Leharapta a lajhármaki fejét a húsevõ orangután
Lelökött egy lajhármakit a fáról, leharapta a fejét, majd komótosan elfogyasztotta a többi részét az egyébként vegetáriánus szumátrai orangután.
Új magyar kutatás: mekkora gyerekével ér fel egy kutya esze?
Csecsemõkhöz hasonlóan reagálnak a kutyák az emberi kommunikációs jelzésekre, állapították meg magyar kutatók. Az etológusok szemmozgást érzékelõ mûszerrel vizsgálták, hogyan reagálnak a kutyák a lejátszott videókra.
A mérges kutyaugatást értik a gyerekek, a vicsorgást nem
Már az öt-hat éves gyerekek képesek felismerni, ha egy kutya agresszívan ugat - derült ki magyar etológusok vizsgálataiból. A vicsorgó állatról ezzel szemben úgy gondolják, hogy mosolyog, ami magyarázatot adhat a gyerekeket érõ kutyatámadások egy részére.
Mit árulnak el a támadó kutyák testjelei?
A nyílt utcán egy gazdátlan kutyával szembekerülve sokszor nem lehet tudni, hogy mire számíthat a járókelõ. Vajon teljesen ártalmatlan lesz az állat? Támadni fog? Hasznos tudás a kutyák testjeleinek alapvetõ ismerete.
A majmok bolygója csak az emberiség kihalásával jöhet létre
A hazai mozikban a héten bemutatott A majmok bolygója: Lázadás címû tudományos-fantasztikus filmben az emberhez hasonlóan intelligens csimpánzok és gorillák támadnak emberekre. Nem zárható ki, hogy egyes fõemlõsök évmilliók múlva fejlettségükben megközelítik az embert, ám ehhez az [origo] által megkérdezett szakértõ szerint az kell, hogy a Homo sapiens elõbb eltûnjön a Föld színérõl.
A zebrapintyek között is vannak homoszexuális párok
A monogám zebrapintyek közül többen élnek azonos nemû párral. A kapcsolat ugyanúgy egy életre szól, mint a heteroszexuális madaraké, írják egy új tanulmány szerzõi.
Hogyan kerülik el a feketeözvegy-hímek, hogy a nõstények vacsorájává váljanak?
A pókhálón járkálva szimatolják ki a fekete özvegy nõstényekrõl a hímek, hogy a lehetséges párjuk jóllakott-e, ezzel csökkentve az esélyét annak, hogy a nõstény vacsorájává váljanak.
Az ugrópók vibrál, egy béka pedig a torokzacskóját üti a földhöz udvarláskor
Környezetünkben számos hanggal kommunikáló állat él, de nem ez az egyetlen lehetséges formája a rezgésekkel történõ kommunikációnak. Egyes poloskák rezgési duettet adnak elõ udvarláskor, míg a termeszek veszély esetén a fejükkel dobolnak. A külsõ füllel nem rendelkezõ kígyók pedig állkapcsukkal érzékelik a potenciális zsákmány által keltett rezgéseket.
A legvérmesebb kutyákat is megszelídítik egy magyar módszerrel
A legproblémásabb kutya is ideális kedvenccé válik egy magyar kutyanevelési módszerrel, amelynek használata rohamosan terjed a kutyaiskolák körében, és külföldrõl is hatalmas az érdeklõdés iránta. A Tükör módszer alapítója, Korom Gábor szerint ezek az iskolák inkább gazdaiskolák, és elmondása szerint javíthatatlan kutya nincsen, maximum a gazda nem elég kitartó.
Megbüntetik a mohó nõstényeket a hím tisztogatóhalak
Fontos szerepet töltenek be a tengeri ökoszisztémában a tisztogatóhalak: feladatuk, hogy megszabadítsák a nagyobb halakat az élõsködõktõl. A nõstények azonban néha túl mohóvá válnak, és az ügyfélbõl is kiharapnak egy-egy darabot. Ilyenkor azonban számolniuk kell a hímek rendreutasításával.
Csukott szárnnyal kerülik el a lepkék a szexuális zaklatást
Rövid életében csak egyszer párzik egy Magyarországon is honos lepkefaj nõsténye. A lepke úgy kerüli el a hímek további zaklatását, hogy összecsukja a szárnyát, amelynek belsõ fele sokkal tompább színû, mint a külsõ, így kevésbé csábítja a hímeket.
Segítõ ormányt nyújtanak egymásnak az elefántok
Nagyon kevés állat képes felismerni, hogy segítségre lenne szüksége. Egy új tanulmányból kiderült, hogy az ázsiai elefántok is beletartoznak ebbe a szûk körbe.
Így gyászolja halott kölykét a csimpánz - videó
A világ legnagyobb csimpánzközösségét tanulmányozva egy nemzetközi kutatócsoportnak sikerült filmre vennie egy csimpánzanyát, amely a 16 hónapos korában elpusztult kölykét gyászolta. A szakemberek egy egyedülálló átmeneti periódusról számoltak be, amelynek során az anya felfogja kölykének halálát.
Veszélybe sodorják a pingvineket a kutatók
Veszélyeztetik a kutatások a vadon élõ, szárnygyûrûkkel és más megfigyelõkészülékekkel ellátott pingvinek életét: a jelölt állatoknak kevesebb fiókája születik, és kisebbek a túlélési esélyeik, mint jelöletlen fajtársaiknak.
A csimpánzlányok is babáznak
A kutatók elsõ ízben találtak bizonyítékot arra, hogy a vadon élõ csimpánzkölykök nemüktõl függõen más-más játékokat játszanak, éppúgy mint az embergyerekek. Noha a fiatal hím és nõstény csimpánzok is játszanak botokkal, a nõstényeknél gyakoribb ez a viselkedés, és a csimpánzlányok idõnként úgy babusgatják a botokat, mint a csimpánzanyák a kölykeiket.
Sok információ van a kutyák morgásában
A kutyák képesek felvételrõl lejátszott morgás alapján behatárolni, hogy mekkora méretû fajtársuk morog rájuk, állapították meg magyar viselkedéskutatók. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem etológusainak vizsgálatában arra is fény derült, hogy még a kivetített képek is meglepõen sok információt hordoznak a kutyák számára.
Miért játszanak az állatok?
A játéknak fontos szerepe van a fiatal emlõsök életében, mert játék közben sajátítják el a társas viselkedés szabályait, és sokat tanulnak a saját képességeikrõl, valamint társaikról is. A viselkedéskutatók körében elfogadott, hogy az emlõsök és a madarak, sõt még néhány hüllõfaj is játszik, de vajon mennyire beszélhetünk játékról a halak vagy akár a gerinctelenek esetében?
A kutyák között is vannak pesszimisták
Pesszimisták lehetnek a szeparációs problémákkal küzdõ kutyák, állapították meg brit kutatók. Az ugató, romboló kutyák sok gazda számára jelentenek problémát. A kutatók szerint az ilyen viselkedés negatív érzelmi háttérre utalhat.
- címkék:
- etológia
- kutya
- viselkedés
- Címkefelhõ »
Még egy makákó is felismeri magát a tükörben
Elsõ alkalommal sikerült bizonyítani, hogy a fõemlõsök közül nemcsak az emberszabású majmok képesek önmagukat felismerni a tükörben, hanem az alacsonyabbrendûek közül a rhesusmajmok is. A Wisconsin-Madison Egyetem két állata a nemi szerveik körüli területeket vizsgálgatta, és az is elõfordult, hogy fejjel lefelé nézegették magukat, vagy igazgatták a tükröt, hogy elõnyösebb szögbõl látszódjanak.
Megzavarja a madarak énekét a városi fényár
Korábban kezdenek el énekelni a madarak hajnalban az erõs mesterséges megvilágítás miatt, állapították meg német kutatók. Bár a korábban kezdett éneklés elõnyt biztosíthat a hímeknek a szaporodásnál, mindennek ára van. A madarak nem tudnak eleget pihenni, így könnyebben zsákmánnyá válhatnak, ráadásul az is elõfordulhat, hogy a nõstényeket átejti a korábban kezdett ének, és egy erõsebb hím helyett valójában egy gyengébbet választanak.
Optikai trükköt is használ az egyik legérdekesebben udvarló madár
A tereptárgyak rendezésével úgy építik meg lugasaikat a hím mályvapártás lugasépítõk, hogy a tojók szemében nagyobbnak látszanak, mint amekkorák valójában, állapították meg ausztrál kutatók.
Automatikusan lemásolja gazdája viselkedését a kutya
Valóban képes gazdája mozdulatainak utánzására a kutya, állapították meg osztrák és brit etológusok. Az automatikus utánzás képessége evolúciós elõnyt biztosított a kutyák számára.
- címkék:
- etológia
- népszerû tudomány
- kutya
- Címkefelhõ »
Teltház mellett ünnepelték Jane Goodallt Budapesten is
Csányi Vilmos elõadásával ünnepelte Jane Goodall, a világhírû etológus 50 éves munkásságát a róla elnevezett magyarországi intézet. Goodall volt az elsõ, aki feljegyezte, hogy a csimpánzok eszközt készítenek. A kutatónõ ma az év jelentõs részét utazással tölti, hogy elõadásaival ösztönözze a fiatalokat, hogy van remény egy szebb jövõre.
Az önkielégítés is kiemeli az embert az állatvilágból
Önkielégítés közben az erotikus fantáziák a legkülönfélébbek lehetnek, de általában jellemzõ, hogy míg a férfiak szeretnek több partnerre gondolni, a nõk inkább egy partnerre gondolnak. A nõk szeretnek alávetett helyzetben zajló nemi aktusokról, vagy hírességekkel, illetve fiatal vagy idõs férfiakkal folytatott közösülésekrõl ábrándozni. A férfiak általában vadabb, a valóságtól elrugaszkodottabb vágyaikat jelenítik meg elméjükben. Kísérletezõ kedvû olvasók megpróbálhatják, sikerül-e eljutni az orgazmusig, ha maszturbálás közben teljesen kiürítik az agyukat, vagy tökéletesen semleges dolgokra gondolnak.
Gombe 50 - nyilvános ünnepi elõadás Budapesten Jane Goodall tiszteletére
Csatlakozzon Ön is Jane Goodall csimpánzkutatásának és mindannyiunk számára utat mutató jövõképének ünnepléséhez! Csányi Vilmos elõadása Jane Goodall munkásságának 50. évfordulója tiszteletére.
"A szegénység további pusztításra kényszeríti az embereket" - ötven éve védi a csimpánzokat Jane Goodall
Ötven évvel az után, hogy a lábát Afrikába tette, Jane Goodall sürgõs cselekvésre szólít: mentsük meg legközelebbi élõ rokonainkat, a csimpánzokat a kihalástól! A világhírû csimpánzkutató és természetvédõ nagy utat járt be fél évszázad alatt: a csimpánzok egyszerû tudományos megfigyelésétõl eljutott a mûholdas technológián alapuló, a helyi lakosságot aktívan bevonó környezetvédelmi tervezésig.
Már a farkát is csóválja az elsõ magyar kutyarobot
Elsõként mutatjuk be MOGI Robit, a kutyarobotot, melyet a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mérnökei és a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének kutatói az Eötvös Loránd Tudományegyetem etológusainak közremûködésével készítettek. Csóválja a farkát, ha örül, visszaviszi a labdát a gazdájának, és a kutatók reményei szerint fontos szerepe lehet az ember-robot kapcsolatok vizsgálatában. A robotok a jövõben hasonló utat járhatnak be az ember mellett, mint a kutyák az elmúlt évezredekben.
Már tíz éve gyilkol a csimpánzkommandó
A csimpánzokról már régóta tudják, hogy idõnként halálos harcokba keverednek a szomszédban élõ fajtársaikkal, ennek okára azonban eddig nem találtak magyarázatot. A legújabb kutatások szerint az állatok, különösen a hímekbõl álló, kisebb õrjáratozó csapatok azért ölik meg a szomszédos csapatok tagjait, hogy növeljék a saját területüket.
Tartós barátságokat kötnek a hosszúszárnyú bálnák
A hatalmas sziláscetekrõl eddig úgy gondolták, hogy életük nagy részét magányosan töltik. Ezért is okozott meglepetést néhány kanadai kutató bejelentése, hogy a hosszúszárnyú bálnák közt tartós kapcsolatok alakulnak ki. A fogascetek közé tartozó ámbráscetekrõl már régóta tudják, hogy kedvelik a társas életet.
Kamerák leplezték le a félrelépõ tücsköket
Miniatûr Big Brother házat hozott létre két kutató, akik tücskök élõhelyére telepített infravörös kamerák segítségével tanulmányozták a rovarok életét. A sok ezer órás anyagból kiderült, hogy a nõstényekért folyó vetélkedések során a nagyobb hímeknek még csak ciripelniük sem kell, így is õk lesznek a sikeresek. Ezt követõen a hímek akár negyvenszer is párosodnak egy nõsténnyel, míg azok nem túl hûségesek párjukhoz, mert gyakran félrelépnek a szomszéddal.
Egy meglepõ viselkedésforma alapján nagyon intelligens lehet a mókus
A kanadai vörös mókusokra egyáltalán nem jellemzõ viselkedést, az elárvult kölykök örökbefogadását figyelte meg néhány kutató. A kölykök minden esetben szoros rokoni kapcsolatban álltak a nõsténnyel.
Lefordították a tehenek bõgését
Számítógépes szoftvert dolgozott ki egy német agrárszakember a tehenek hangjelzéseinek lefordítására. A program képes beazonosítani, ha a tehén éhes, fejésre van szüksége, vagy éppen fogamzóképes állapotban van.
Bajuszhosszal nyerték az ebek a kutya-macska párviadalt
A fõleg népszerû tudománnyal foglalkozó New Scientist szerkesztõi nemrég elérkezettnek látták az idõt, hogy összeeresszék a kutyákat a macskákkal, méghozzá a jelenleg rendelkezésünkre álló tudományos közlemények alapján. A verseny a kutyák gyõzelmével zárult, de akár fordítva is történhetett volna, ha a macskák is hajlandóak lennének elvégezni a viselkedéskutatók tesztjeit.
Szívesebben tanul tapasztaltabb társától a csimpánz
Nem csak az emberek, de a csimpánzok is szívesebben tanulnak azon társaiktól, amelyeket jobban tisztelnek, derült ki egy amerikai vizsgálatból. A kutatók szerint elképzelhetõ, hogy ezért különböznek annyira az eltérõ földrajzi helyeken élõ csimpánzcsoportok táplálékszerzõ módszerei.
- címkék:
- etológia
- csimpánz
- tanulás
- Címkefelhõ »
Elõször figyeltek meg nemleges fejrázást majmoknál - videó
"Az étel nem játék!" Mintha csak ezt akarná mondani kölykének az a bonobó, amelyet német kutatók kaptak lencsevégre, miközben fejét rázva próbálja megakadályozni, hogy kölyke egy hagymaszárral játszon.
Amit nem tud még a farkasokról - videó
Rendkívül érdekes elõadást tartott hétfõn délután az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a világhírû farkaskutató, David Mech. Õ volt az, aki bebizonyította, hogy a farkasok célirányosan a gyengébb szarvasokat ejtik zsákmányul a csordából, és neki köszönhetõen tudunk ma olyan sokat a falkák mûködésérõl. Kiderült, hogy csak pletyka, hogy nem szereti a kutyákat, és hogy a falka életében gyakran a nõstény a valódi vezetõ. Nézzen bele az elõadásába!
Budapesten tart elõadást hétfõn a világhírû farkaskutató
Magyarországra látogat L. David Mech, a világ legjelentõsebb terepi farkaskutatója, aki 1958-ban kezdte a vadon élõ farkasok megfigyelését, és több nyarat is a farkasok közvetlen közelében töltött. A professzort még hazánkba érkezése elõtt megkerestük, és õ röviden válaszolt a kérdéseinkre.
Nem értik, miért fogyasztja el az emberi ürüléket a lajhár
Az Északkelet-Peruban élõ kétujjú lajhárok különös szokására derült fény: az állatok elõszeretettel látogatták egy kutatóállomás WC-jét, ahonnan jóízûen lakmároztak. A szokatlan jelenségnek az vetett véget, hogy a kutatók kerítést húztak a mellékhelyiség köré.
Új filmfelvételek alapján a csimpánzok is tudják, mi a halál
A csimpánzok viselkedésérõl készített új filmfelvételek alapján feltételezhetõ, hogy legközelebbi rokonaink is tisztában vannak a halál fogalmával. Erre utal többek között az, hogy a halott újszülötteket az anyák több hétig magukkal hordozzák, haldokló társukat pedig kiemelt figyelemben részesítik a csoport tagjai. A halállal kapcsolatos vallási hiedelmeik vagy gyászszertartásaik persze nincsenek, viselkedésük azonban rávilágíthat, hogy a halálhoz kötõdõ emberi szokások miként alakulhattak ki az evolúció során.
Kövesd a saját vezéreidet!
Magyar kutatók galambok csoportos repülésének vizsgálatával megállapították, hogy a madarak a repülés során mindig kiválasztott vezetõket követnek: olyan egyedeket, amelyek társaiknál jobb tájékozódási képességekkel rendelkeznek. A galamboktól az emberek is tanulhatnának: kiderült például, hogy az irányító pozíciót betöltõ egyedek nem mindig ragaszkodnak ehhez a szerephez, és még egy repülés alatt is cserélõdnek a posztok. Az eredményrõl április 8-án számol be a világ egyik legrangosabb tudományos folyóirata, a Nature.
Szinte az összes varangy eltûnt a földrengés elõtt
Legendák szólnak arról, hogy egyes állatok megérzik a földrengéseket, ám ezt tudományos módszerekkel eddig nem igazolták. Egy véletlennek köszönhetõen most sikerült megfigyelni, miként reagálnak a varangyok a földrengésekre.
- címkék:
- etológia
- földrengés
- békák
- barna varangy
- Címkefelhõ »
Lefordították a hiénák kacaját, hallgassa meg õket!
A foltos hiénák jellegzetes kacagása a csoporton belüli pozícióra utal, állítják a kutatók. A nõstények vezette klánokban élõ hiénáknál különösen fontos szerepe van a hangadásnak a zsákmányszerzés során, az agresszív állatok ugyanis hajlamosak összekapni egy-egy finom falaton.
Medvékkel sétáló professzor
Az Észak-Amerikában honos fekete medvét sokan veszélyes fenevadnak tartják, amely akár az emberre is halálos fenyegetést jelent. Lynn Rogers professzor azonban már 43 éve sértetlenül járkál közöttük, tanulmányozza a viselkedésüket, és mindenhol fölszólal a védelmükben.
Embervérre szomjazó pók
Az emlõsök, köztük is elsõsorban az emberek vérével táplálkozó apró pókfajt néhány éve fedezte föl egy új-zélandi kutatócsoport Kelet-Afrikában. A pók vérszívó nõstény moszkitókra vadászik, és a jelenleg ismert egyetlen állat, amely aszerint választja meg a zsákmányát, hogy az mit evett korábban. Most kiderült, miért kell neki a vér valójában.
Einstein és Darwin is hozzánk hasonlóan e-mailezne
Amerikai kutatók az emberek levelezési szokásait vizsgálva rájöttek, hogy nincs túl sok különbség az internet korának emberei és Albert Einstein között, legalábbis ami a levelezési viselkedést illeti.
- címkék:
- etológia
- emberi viselkedés
- Címkefelhõ »
Be lehet kapcsolni a halakat
Amerikai kutatók új módszert dolgoztak ki a viselkedés idegi szabályozásának földerítésére. Mesterséges fényérzékeny fehérje felhasználásával sikerült fényimpulzussal be- és kikapcsolni zebrahalak farkának úszómozgását. Az eredményeket a Nature legújabb számában közölték.
- címkék:
- etológia
- halak
- idegrendszer
- neuronok
- Címkefelhõ »
Ha ember, ha nem, az elhagyott szülõ kompenzál
A kétszülõs utódgondozás viszonylag ritkának tekinthetõ az állatvilágban, az egyik szülõnek ugyanis általában jobban megéri, ha továbbáll, és újra párosodik. Egy magyar és angol kutatók által végzett tanulmány szerint csakúgy, mint az embernél, a madaraknál a magára maradt szülõ is megpróbálja ellensúlyozni a másik szülõ hiányát, bár nem annyira, hogy teljesen pótolni tudja a kiesett gondoskodást.
Kamerák a háton, ormányon - nézze a világot az állatok szemszögébõl!
Egy amerikai fotó- és videomûvész, Sam Easterson nagy fába vágta a fejszéjét. Elhatározta, hogy megörökíti minden "útjába kerülõ" állat tevékenységét. De nem akárhogy, hanem az állatok szemszögébõl.
- címkék:
- etológia
- látás
- állatvilág
- Címkefelhõ »
Felpörgött a kutyatudomány
Magyar kutatók tizenöt éve kezdték azt a munkát, amelynek hatására ma már világszerte másként tekintenek a kutyákra az etológusok. 1994 óta körülbelül kétezer kutyával dolgoztak, és több farkaskölyköt is felneveltek. A világ egyik legrangosabb tudományos lapjában, a Science-ben most közölt tanulmányukból is kiderül: a kutyák sajátos evolúciójuk során számos olyan képesség birtokába jutottak, amelyek az embernél, különösen a gyerekeknél megjelennek. A kutatók várják azon gazdik jelentkezését, akik szeretnének részt venni a további, játékos vizsgálatokban.
- címkék:
- etológia
- farkasok
- kutyák
- ELTE
- Címkefelhõ »
Az emberközpontúságnál van a kutya eltemetve
Terjedelmes írásban foglalkozott a Science tudományos folyóirat hétvégén megjelent száma a kutya és ember evolúciós kapcsolatát vizsgáló magyar kutatások eredményeivel és azok nemzetközi jelentõségével.
Hangyaszaggal álcázza magát egy poloska
A meleg éghajlaton élõ akáciafákat a rajtuk élõ hangyák védik meg a növényevõ állatoktól, fõként a rovaroktól. Az Amerikai Ökológiai Társaság éves gyûlésén azonban meglepõ fölfedezésrõl számoltak be a kutatók. Találtak egy olyan poloskafajt, amely képes kijátszani a hangyák éberségét.
- címkék:
- etológia
- ökológia
- hangyák
- poloskák
- Címkefelhõ »
A majmok tanulnak a tévébõl
Egy brit tanulmány szerint a csimpánzok is tanulnak a televízióban látott viselkedésmintákból, de az ott tanultakat mereven, rutinszerûen alkalmazzák.
Egy kígyó bámulatos zsákmányszerzõ trükkje
Az emberek között még ma is elterjedt legenda, hogy a kígyók hipnotizálják az áldozatukat. A valóság azonban sokszor jóval izgalmasabb. A délkelet-ázsiai tapogatós kígyó sokkal hatékonyabb eljárást fejlesztett ki, amelynek segítségével jószerivel a szájába úsznak a halak.
A csikizéstõl nem csupán az ember nevet
Az embergyerekekhez hasonlóan az emberszabású majomkölykök is kacagó, sikoltozó hangokat adnak ki, amikor csiklandozzák õket. Vajon jogos-e ezeket a vidámnak tûnõ hangokat valódi nevetésnek nevezni? Angol, német és amerikai kutatók most megjelent beszámolója szerint a válasz igen.
- címkék:
- evolúció
- etológia
- majmok
- emberszabásúak
- Címkefelhõ »
Jane Goodall Budapestre látogat
Jane Goodall, a világ legismertebb fõemlõskutatója, ENSZ-békenagykövet állandóan úton van, évente 300 napot utazik a világon, ebbõl rövidesen 2 napot Magyarországon tölt, filmet vetít, és elõadást tart a Millenáris Parkban.
- címkék:
- Jane Goodall
- etológia
- csimpánzok
- Címkefelhõ »
Ne temessetek el, még élek - megfejtették a hangyák jelzéseit
A társas rovarok, például a hangyák és a méhek egyik legszembetûnõbb és legszokványosabb tevékenysége a nekroforézis, azaz az elpusztult kolóniatagok eltávolítása a fészekbõl. Amerikai kutatók kimutatták, hogy a dolgozóknak az élõ társakból felszabaduló kémiai vegyületek jelzik, nem jött még el a temetés ideje.
- címkék:
- etológia
- rovarok
- hangyák
- Címkefelhõ »
A papagájok és a hollók másként intelligensek
A papagájok és a varjúfélék intelligenciája immáron vitathatatlan - számtanfeladatokat oldanak meg, élelemtartalékaikat eldugják konkurenseik elõl, a táplálékkereséshez olykor eszközt is használnak. De vajon logikai következtetéseket is képesek levonni? Az ausztriai Grünauban található Konrad Lorenz Kutatóállomás jelenleg folyó vizsgálata ezt sejteti.
Salonga-kalandok: Megtanultam az esõerdõ szabályait
Tegnap megcsípett egy hangya a kertünkben. Mosolyogtam és konstatáltam: ez jel, hogy befejezzem a naplómat. Nekiülök hát, hogy a Salonga-kalandok legutolsó bejegyzését már itthonról megírjam.
- címkék:
- etológia
- bonobók
- majmok
- Címkefelhõ »
Salonga-kalandok: Hordárok fejlámpa nélkül
"A jó állapotban levõ ruháimat és egyéb ingóságaimat ott hagytam a helyiek feleségeinek, gyerekeinek, és csak amit nem volt pofám elajándékozni, mert annyira koszos vagy szakadt volt, azt hoztam el. David sokat segített, és vízhatlan hordókba pakolta szét a cuccaimat. Illetve mindenkiét, és így nagyon nem tudtuk, hogy kinek mije hol van, de legalább nem lettek vizesek."
- címkék:
- etológia
- bonobók
- Címkefelhõ »
Szex húsért a csimpánzok között
Német kutatók megfigyelései szerint a vadon élõ nõstény csimpánzok gyakrabban hajlandók párosodni azokkal a hímekkel, amelyek hosszabb idõn át megosztják velük a vadászatból származó húst.
Salonga-kalandok: Búcsúzás a bonobóktól
"Két napom van hátra itt Lui Kotalban. Tegnapelõtt elintegettem a bonobókat, egy nagyon jó napon. Valahogy úgy alakult, hogy csak én voltam velük, a többiek mind lemaradoztak (mert így utolsó nap még emlékeztettek a bonobók, milyen is combig sárban liánt vágni), és nagyon élveztem a felelõsséget és a lehetõséget. Talán még utolsó nap reggel kimegyek egy búcsúlátogatásra, meglátom, de addig még dolgoznom kell a herbáriumon, úgyhogy maradok a táborban. Megkértem Cécemet, a halászt, hogy vigyen ki reggel a folyóra, amikor a hálókat megy ellenõrzi. Szerettem volna látni egy kicsit még a folyót, mert annyira gyönyörû szép, és talán néhánny ...
- címkék:
- etológia
- fõemlõsök
- bonobók
- Címkefelhõ »
Napnyugta környékén verõdnek össze a többmilliós halrajok
Régóta kérdés a kutatók számára, mi váltja ki egy-egy több millió egyedbõl álló hal- vagy éppen sáskaraj összeverõdését, illetve ezután mi irányítja a mozgásukat. Egy új módszernek köszönhetõen egy lépéssel közelebb kerültünk ennek megértéséhez. Heringeken végzett vizsgálatok során megállapították, hogy az íváskor gyülekezõ állatok egy kritikus egyedsûrûséget elérve hirtelen vonzani kezdik társaikat, s így akár 250 milliós halrajok is gyorsan kialakulhatnak.
- címkék:
- etológia
- tengeri élõvilág
- halak
- Címkefelhõ »
Salonga-kalandok: Megint a darazsak
"Ezt nem hiszem el. Állunk az erdõben, épp elhagytak bennünket a bonobók, Isaac a GPS-én nézi, hogy milyen irányban volna érdemes továbbindulni, miközben valami bogarat próbál a füle mellõl ellegyezni. Legyez-legyez, egy kicsit odébb is megy, amikor meghallom a dongást. A vészcsengõ az agyamban hamarabb megszólalt, minthogy felfogtam volna, hogy miért. Egyszer csak valami fura érzés a mellkasomon, valami fekete dög megcsíp - mi? Fekete dög? Darazsak!!!! - ordítom Andrew felé, Fussatok!!!- ordítja Andrew vissza."
- címkék:
- etológia
- fõemlõsök
- bonobók
- Címkefelhõ »
Salonga-kalandok: Engem is elért a malária
"Nahát, így a végére csak sikerült nekem is túlesnem a malárián... valószínûleg. Egyik nap iszonyatos fejfájással ébredtem, azt hittem szétreped a fejem, és hiába szedtem az ibuproféneket, nem segítettek sokat, kicsit eltompítottak, de a fejfájás maradt. Délutánfele eltántorogtam a függõágyamig, de akkor már dideregtem, sejtettem, hogy itt valami lesz, nem a front jön. Megmértük a lázamat, 38 fok felett volt."
- címkék:
- etológia
- bonobók
- Címkefelhõ »
Salonga-kalandok: "Bukj a víz alá!" - életveszélyben
"Andrew a GPS-en új oldalt nyitott az új útnak, és elindultunk a patakban. Körülbelül 25-30 méterre jutottunk, én valamiért, nem emlékszem, hogy miért, azt hiszem, hogy begörcsölt a hasam egy pillanatra, megálltam, és hallom, amint azt mondja Andrew, hogy erre nem fog menni, mert túl mély a víz. Talán válaszoltam is, nem emlékszem, a következõ, amit hallottam, hogy kiabált, sõt ordított, hogy nem jó, itt nem jó, nem jó!!!"
- címkék:
- etológia
- bonobók
- Címkefelhõ »
Csimpánz-keresztapa: megölte vetélytársát, és dobálja a látogatókat Santino
A kutatók már eddig is gyanították, hogy az emberszabású majmok - az emberhez hasonlóan - képesek elõre megtervezni jövõbeni cselekedeteiket, de csak most sikerült errõl cáfolhatatlan bizonyítékot szerezni. Az egyik svéd állatkertben tartott hím csimpánz több éves megfigyelésébõl kiderült, hogy az állat módszeresen fölkészült a másnap érkezõ látogatók kõvel való megdobálására.
Új eszközt fejlesztettek ki csimpánzok - filmes összefoglaló
A csimpánzokról köztudott, hogy gyakran használnak különbözõ tárgyakat céljaik eléréséhez, sõt, olykor eszközt is készítenek. Egy nemzetközi kutatócsoport a Kongói Köztársaságban olyan viselkedést figyelt meg, amilyet csimpánzoknál eddig még sosem láttak, és ami valószínûleg csak az ott élõ példányokra jellemzõ.
- címkék:
- etológia
- csimpánzok
- Címkefelhõ »
Mulatságos film a felfúvódó gömbhalról és a hoppon maradt vidráról
Érdekes és mulatságos jelenetet örökítettek meg egy tanzániai folyótorkolatban a National Geographic filmesei. Az Afrikában õshonos fokföldi vidra egy gömbhalat szemelt ki vacsorára. A gömbhal azonban csak látszólag könnyû zsákmány.
- címkék:
- etológia
- halak
- vidra
- különleges állatok
- Címkefelhõ »
Salonga-kalandok: Az elválasztás a bonobóknál is hisztivel jár
"...ami a bonobókkal van mostanság, az õrület: Zoe próbálja elválasztani Zedet, úgyhogy vagy napi három hisztirohamot látunk. Néhány napja hátrabukfencezve visított a kis mocsok, mert nem akarta felvenni az anyja. Ma ment mögötte és folyamatosan nyöszörgött, hogy õ nem bír csak úgy az erdõben rohangászni, õt fel kell venni. Beszarás. Nem csodálom, hogy Zoe nem annyira lelkes cipelés ügyileg."
- címkék:
- etológia
- bonobók
- Címkefelhõ »
Salonga-kalandok: malária, 40 fokos láz és egy szabályos hangyahadsereg
"A múlt héten bejöttek a harci hangyák a táborba, de most rendesen, elképesztõ volt. Eddig minden alkalommal, amikor bejöttek, leginkább csak egyenes sorban mentek, esetleg ha találtak valami ehetõt, akkor egy kis idõre szétoszlottak, de aztán nagyon gyorsan visszaálltak hadirendbe. De most rendesen a lepedõ felállásban ellepték tábort. Valamikor hat elõtt kezdõdött a dolog és csak tíz óra körül tudtunk kimenni Rigóval dolgozni."
- címkék:
- etológia
- bonobók
- Címkefelhõ »
Salonga-kalandok: A helyiek mindig tudják, ha esni fog
"Tegnap megtartottuk a legrövidebb botanika napot ... Elvileg nyolc óra körül indulunk minden nap, de délelõtt esett az esõ, így nem mentünk ki Rigóval, de aztán 10 körül elállt, úgyhogy odamentem hozzájuk és kérdeztem Rigótól, hogy akkor mit szeretne. Azt mondta, hogy menjünk a B útra (összesen 7 botanikai nap van, minden nap másik úton megyünk végig)."
- címkék:
- etológia
- bonobók
- Címkefelhõ »
Salonga-kalandok: A többi erdõn néma csönd
"Jonas azt mesélte a Lui Kotalon kívüli erdõkrõl (és amit egyébként mi is megtapasztaltunk, amikor Lompolébe mentünk szilveszterezni), hogy ott csönd van. Néma csönd, nincs, ami zajongjon, ugyanis üresek az erdõk. Majdnem szó szerint. A mi kis Lui Kotal környéki erdõnk egy menedék a majmok, antilopok, madarak számára, az ezen kívül esõerdõkben viszont szabadon garázdálkodnak az orvvadászok."
- címkék:
- etológia
- bonobók
- Címkefelhõ »
Salonga-kalandok: Szilveszter a faluban
"Ahogy beléptünk, a falu összes kis gyerek nevetve-sikítva rohant felénk és felváltva kiabálták, hogy Fehérek-fehérek! és hogy Bonne année!. Mi is visszakiabáltunk, nevettünk, kezet fogtunk a felnõttekkel. Fõleg a projekt munkásai jöttek elénk, és jó volt találkozni velük munkán kívül, a falujukban. Átvágtunk a falun, és elérkeztünk a vendéglátónk, Mara házához, ahol pihentünk egy kicsit, kaptunk vizet és banánt. Mara udvara már fel volt díszítve az ünnepre: papajafákat és banánpálmákat tûztek a négy sarkába és spárgával kötötték össze õket. A spárgára könyvlapokat fûztek, amik, rövid vizsgálat után kiderült, egy általunk neki ajánddékozott ...
- címkék:
- etológia
- bonobók
- Címkefelhõ »
Salonga-kalandok: Pinchi - új nõstény borzolja a kedélyeket
"Tegnap nagyon jó volt a bonobóknál (azt hiszem, hogy ezért is voltam utóbb csalódott). Van most a csapatban egy fiatal nõstény, aki borzolja a kedélyeket. Pinchi-nek nevezték el a fiúk, mert a hátsóján (swelling-jén) van egy csipetnyi dudor. Azt hiszem, már meséltem róla, de azért leírom, hátha régen volt, hogyan mûködik ez a bonobóknál."
- címkék:
- etológia
- fõemlõsök
- bonobók
- Címkefelhõ »
Kannibalizmust figyeltek meg csörgõkígyóknál is
A kannibalizmus, azaz a fajtársak elfogyasztása a gerinctelenek közt a leggyakoribb, de a gerinceseknél is sok példát találunk rá. Leírták többek közt halak, varangyok, szalamandrák, krokodilok, oroszlánok esetében. A kutatók legújabb megfigyelése alapján csatlakoztak a sorhoz a csörgõkígyók is.
- címkék:
- etológia
- kannibalizmus
- kígyók
- Címkefelhõ »