emberősök
címke rss- kapcsolódó címkék:
- evolúció
- Afrika
- Homo sapiens
- genetika
- emberi evolúció
- legfrissebb
- legrégebbi
Őseink első lábnyomai - kép
3,6 millió éves lábnyomokat vizsgáltak meg régészek Tanzániában, ezek a legrégebbi nyomok amelyek felegyenesedett őseinktől származnak. A kutatók meglepetésére a lábnyomok tulajdonosai már jóval az emberfélék megjelenése előtt egyenes testtartással sétálhattak.
Bemutatták a legújabb, kiemelkedő jelentőségű emberős-leletet
Forrás, szökőkút: ez a szó szerepel a dél-afrikai sotho nyelven annak az új emberfélének a nevében, amely a világ egyik legrangosabb tudományos folyóirata, a Science legújabb számának címlapjáról tekint ránk. A névválasztás nem véletlen: a leletet feltáró kutatók remélik, hogy az Australopithecus sediba révén rengeteg új információt tudunk majd meg az emberi nem evolúciójának kezdeteiről.
A Neander-völgyi gyerekek nagyok és életerősek voltak
A Neander-völgyi gyerekek nagyok és életerősek voltak - állítják a francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ (CNRS) kutatói, akik egy másfél év körüli egyed maradványait tárták fel.
Egy régen várt csont alapján már két lábon járt Lucy, mindannyiunk őse
Régóta tartó vita végére tehet pontot egy Afrikában nemrég feltárt 3,2 millió éves lábközépcsont. Az ősmaradvány, amelynek kora meggyezik a híres emberős, Lucy korával, nyomós bizonyítékot szolgáltat arra, hogy az akkoriban élt emberelődök már két lábon jártak.
Új lelet írja át az emberré válás történetét
A valaha élt összes embert, így a saját fajunkat is magába foglaló élőlénycsoportból, a Homo nemzetségből korábban olyan kevés maradványt tártak fel, hogy azok egy cipősdobozban elférnének, a cipővel együtt. Ezért is kiemelkedőek a 2010-ben leírt Australopithecus sediba sokkal teljesebb maradványai, amelyek részletes elemzését a Science legfrissebb száma közli. A felfedezők szerint az új eredmények megerősítik elméletüket: ez a faj lehetett a Homo nemzetség őse.
Ilyenek lehettek az első emberi hangok
Egy műanyag csöveket és léglökéseket használó szellemes kísérlet segített újrateremteni távoli őseink első hangjait.
Az ősasszonyok a szőrös férfiakat kedvelték
A mai emberen feleslegesnek tűnhet a testszőrzet, de régen elősegíthette a paraziták felderítését. Nőnemű őseink valószínűleg jobban kedvelték a poloskamentes férfiakat, ezért előnyben részesíthették a szőrösebb hímeket, állítják brit kutatók.
- címkék:
- emberősök
- majmok
- szőrzet
- paraziták
- Címkefelhő »
A sűrű rengeteg miatt fordult jobbra az emberiség
Az Afrikából kivándorló Homo sapiens útját sűrű erdő zárta el a Balkánon, ezért először Ázsia felé indult. A genetikai kutatások fejlődése révén egyre pontosabbá válik az a térkép, amely az emberiség elterjedési útvonalait ábrázolja bolygónkon.
Ritka lelet: két fiatal mamutot találtak a Mátrában
Két, nem egészen kifejlett gyapjas mamut feldarabolt részeit halmozták fel jégkori vadászok a mai Feldebrő határában. Bár cölöpökre kifeszített bőrökkel védhették a zsákmányt, egy-két szemfüles róka is jóllakhatott a maradékból.
Két másik emberfajjal is keveredett a mai ember
A szakemberek közül ma már szinte senki sem vitatja, hogy az emberiség bölcsője Afrika volt. Nem teljesen egyértelmű azonban, hogy mikor és milyen útvonalakon rajzott szét a Homo sapiens Afrikából, hogy végül benépesítse a világot.