Szorosabb együttműködésről egyezett meg Párizs és Peking

A kereskedelmi és diplomáciai kapcsolatok szorosabbra fűzéséről egyezett meg a Párizsban vendégeskedő Hu Csintao kína vezető vendéglátójával, Chirac francia elnökkel. A tárgyalásokon szó esett a Tienanmen téri vérengzés után bevezetett kínai fegyverembargó feloldásáról. Ugyanakkor Chirac elnök figyelmeztette tajvani vezetést, hogy a védelemről tervezett népszavazással ne veszélyeztesse a térség békéjét. Tajpej hivatalosan tiltakozott a francia elnök figyelmeztetése ellen. Eközben több francia parlamentben képviselő bojkottot hirdetett Hu elnök parlamentben tartandó beszéde ellen, arra hivatkozva, hogy Peking nem tartja tiszteletben ...

Az emberi jogok bíróságához fordult a Falunkung

Az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak a kínai Falunkung szekta hívei hétfőn, miután egy belga ügyészség október elején elutasította Csiang Cö-min volt kínai államfő és két vezetőtársa elleni feljelentésüket.

Gorbacsov az utolsó cár rehabilitálását sürgeti

Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök, a glasznyoszt és a peresztrojka atyja, sürgette a bolsevikok által 1918-ban kivégzett utolsó orosz cár és családja rehabilitálását. A politikus szerint a cári család politikai rehabilitálása hatalmas előrelépésnek számítana az emberi jogok oroszországi megszilárdítása szempontjából.

Átadták az idei Tolerancia-díjakat

A Másság Alapítvány Tolerancia-díjait szerdán, az emberi jogok napján adták át Budapesten, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének székházában. A Tolerancia-díj zsűrije az idén Magánbűnök, közerkölcsök címmel hirdette meg a nyílt újságírói pályázatot az előítéletek feloldásáért.

Fátyol nélkül veszi át Ebadi a Nobel-békedíjat

Sirin Ebadi nem ölti fel az iráni nők kötelező fátyolviseletét a Nobel-békedíj szerdai átadásán Oslóban. Az 56 éves Shirin Ebadinak a demokrácia és az emberi jogokért tett erőfeszítései miatt ítélték oda a Nobel-békedíjat. Ebadi elsősorban a menekültek, a nők és a gyerekek jogaiért küzd.

Mini-Szabadságszobor áll az új Nobel-békedíjas asztalán

Az idei Nobel-békedíjat az iráni származású, 1947-es születésű Shirin Ebadi ügyvéd, emberi jogi aktivista, az első női iráni bíró kapta a demokrácia és az emberi jogokért tett erőfeszítései miatt. Elsősorban a menekültek, a nők és a gyerekek jogaiért küzd. Ügyvédként számos ellentmondásos politikai ügybe keveredett eddigi munkája során. Ebadit tevékenysége miatt már számos alkalommal bebörtönözték. A kitüntetés hírét Ebadi elképedéssel fogadta, és az AFP-nek kijelentette: a Nobel-díj mindazokat az irániakat illeti, akik a demokráciáért harcolnak.

Svájc ezután nem fogad be magyar menekülteket

Első ízben tett közzé olyan listát Svájc, amelyen azokat az országokat sorolja fel, ahonnan biztos, hogy nem fogad be menekülteket. Aki ezekből az országokból kér menekültstátuszt, azt automatikusan elutasítják. A listán Magyarország is szerepel. A svájciak az emberi jogok érvényesülése alapján válogattak az országok között.

Megsértik az emberi jogokat az amerikaiak Irakban

Az Amnesty International az emberi jogok "nagyon súlyos" megsértésével vádolja az amerikaiakat Irakban. Az amerikai katonaság embertelen körülmények között tartja a foglyokat, családtagjaiknak pedig nem adnak felvilágosítást - közölte a jogvédő szervezet .

Szerbia: átvilágítási bizottság alakult

A szerb parlament kedden megválasztotta az átvilágítási bizottságot, amely arra hivatott ügyelni, hogy ne foglalhassanak el magas állami tisztségeket olyan személyek, akik a múltban megsértették az emberi jogokat.

A SEEMO bírálja az újvidéki TV kisebbségi műsorpolitikáját

A Délkelet-Európai Média Szervezet (SEEMO) mély aggodalmának adott hangot pénteken Bécsben az állami kézben lévő újvidéki televízió kisebbségi műsorainak sugárzásában bekövetkezett változások miatt. A SEEMO szerint alapvető emberi jogok sérülnek a televízió műsorpolitikáj átalakítása következtében. A kisebbségi műsorok átkerültek a nem mindenütt fogható második csatornára, valamint csökkentették a kisebbségek műsoridejét is.

Európa: háborúban is tilos a kivégzés

Hatályba lépett kedden az emberi jogok európai egyezményéhez kapcsolódó jegyzőkönyv, amely háborúban is tiltja a halálbüntetést Európában. A jegyzőkönyv életbelépését mások mellett Oroszország és Törökország is ellenezte.

Az emberi jogok megsértése miatt is terjedhet a HIV

A Nyílt Társadalom Intézet háromnapos konferencia keretében igyekszik elérni, hogy a drogpolitikával foglalkozó szervezetek a jövőben szorosan működjenek együtt az emberjogi szervezetekkel. A kelet-európai országokban ugyanis a szakértők szerint az emberi jogok megsértése is növeli a HIV-fertőzöttek számát.  

Orbán szerint áttörés volt a CDI-határozat

Orbán Viktor volt kormányfő a külügyi bizottság előtti meghallgatásán áttörésnek nevezte a lisszaboni dokumentumot, mert hatására végre foglalkoznak a magyarországi jogsértésekkel. A politikus egy, a Szabadság Kis Köre polgári kör által az emberi jogok sérelméről készített jelentéssel is alátámasztotta érvelését. A kormány álláspontját ismertető Bársony András államtitkár szerint azonban a jogsértések kérdésében a bírósági döntések, illetve az ombudsman jelentése a mérvadó, melyet a parlamenti pártok egyhangúan fogadtak el.

Orbán levélben kéri a jogsértések megszüntetését

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke levélben kéri Kovács Lászlótól, hogy tegyen meg mindent az emberi jogokat érintő jogsértések megszüntetéséért. A volt miniszterelnök kitér arra, hogy mindenkinek joga van demonstrálni, szórólapokat terjeszteni és tudni, mi történik Pakson. Kovács pénteken arra kérte Orbánt, bizonyítsa a Kereszténydemokrata Internacionálé vádjait, mely szerint Magyarországon megsértik az alapvető politikai és állampolgári jogokat. Orbán Viktor válaszlevelében nem támasztotta alá tényekkel a vádakat - közölte az MSZP elnöke szombaton.

A kormányhoz fordultak az osztrákok a tüntetők miatt

Az osztrák külügyminiszter pénteken telefonon kért tájékoztatást Kovács László külügyminisztertől a Paksi Atomerőmű előtti csütörtöki demonstráción őrizetbe vett osztrák állampolgárokról, mert az osztrák őrizetesek védője az emberi jogok megsértésével vádolta a magyar hatóságokat. A Greenpeace kifogásolja a rendőrség és a bíróság eljárását is. A szervezet állítja: a letartóztatott környezetvédők a rendőrségen csütörtök óta nem kaptak enni, a bíróságon pedig az atomerőmű tolmácsai kezdtek fordítani a külföldi állampolgárságú környezetvédőknek. A hat őrizetbe vett tüntető bírósági tárgyalása pénteken kezdődött.

A jogvédők kritizálják a magyar idegenrendészetet

A terrorizmus elleni harctól félti az emberi jogokat az Amensty International (AI). E harc nevében ugyanis sok ország olyan törvényeket fogadott el, amelyek többek között korlátozzák a szólásszabadságot, és lehetővé teszik emberek tárgyalás és vádemelés nélküli bebörtönzését. Emellett a sajtóban nagy nyilvánosságot kapott konfliktusok mellett a kevésbé ismertekre is szeretné felhívni a figyelmet az emberi jogi mozgalom. Magyarországon a cigányok megkülönböztetését, a rendőri visszaéléseket a túl szigorú idegenrendészeti szabályokat ítéli el a szervezet 2002-es jelentése.

Tinédzsereket is fogva tartanak Guantánamón

Három 16 évnél fiatalabb terroristát tartanak fogva a kubai Guantánamón lévő amerikai támaszponton. Jogvédő szervezetek szerint a fiatalok őrizetbe vétele súlyosan sérti az emberi jogokat.

A nyolc európai vezető állásfoglalása Irak ügyében

Fidelitas: Nem jó diktatúrában koktélozni

Gyürk András és Nyitrai Zsolt, a Fidelitas két képviselője írásbeli kérdést intézett Medgyessy Péter miniszterelnökhöz a kubai üdüléssel kapcsolatban. Az ellenzéki politikusok szerint ugyanis a miniszterelnök átlépte a politikai jóízlés határát, és az emberi jogok iránti érzéketlenségéről tett tanúbizonyságot. A két képviselő szerint ugyanis egy miniszterelnök nem koktélozhat egy diktatórikus országban. Az utazással kapcsolatban Medgyessy vasárnap kijelentette: nem ideológiai alapon szokta kiválasztani, hogy hova megy nyaralni. A kubai helyszín mellett az szólt, hogy ott meleg van, süt a nap és jó koktélokat lehet inni.

Lukasenkot kitiltják Európából

Az Európai Unió és 10 tagjelölt országa azt tervezi, hogy Alexander Lukasenko fehérorosz elnököt és kormányának 50 tagját kitiltja területéről az emberi jogok folyamatos megsértése miatt.

A fehérorosz elnök nem mehet a NATO-csúcsra

Csehország nem ad beutazási engedélyt Alekszandr Lukasenkonak, így a fehérorosz államfő nem tud résztvenni a jövő héten zajló prágai NATO-csúcson, valamint az Észak-atlanti Partnerségi Tanács ülésén. Cyril Svoboda cseh kormányfő-helyettes, külügyminiszter leszögezte: a döntésre azért került sor, mert a fehéroroszországban megsértik az emberi jogokat. A lépést az EU is támogatja.

A kormány megszüntetné a detoxikálókat

A parlamentben szerdán megkezdődött az egészségügyet és a társadalombiztosítást érintő törvények módosításáról szóló javaslat általános vitája. Expozéjában az egészségügyi miniszter kiemelte: a módosítással megszüntetnek olyan szabályokat, amelyek alkalmasak voltak az emberi jogok megsértésére. Példaként a detoxikálók megszüntetését említette.

Amnesty: Sárba tiporják az emberi jogokat Oroszországban

A moszkvai túszdráma egy újabb megnyilvánulása az emberi jogok semmibe vételének Oroszországban - áll az Amnesty International kedden közzétett tanulmányában. A jogvédő szervezet százoldalas beszámolójában megszólalnak az orosz rendőrség brutalitásának áldozatai és olyanok is, akik évek óta keresik nyom nélkül eltűnt hozzátartozóikat. Az emberi jogok megsértői általában nem kerülnek bíróság elé Oroszországban - állítja az Amnesty International.

Jimmy Carter kapta a Nobel-békedíjat

Jimmy Carter korábbi amerikai elnök kapta az idei Nobel-békedíjat. Carter a nemzetközi konfliktusok békés megoldását célzó, a demokrácia és az emberi jogok előmozdítását szolgáló több évtizedes erőfeszítéseinek elismeréseként nyerte el a díjat. 1978-ban már jelölték a kitüntetésre, a közel-keleti békefolyamatok előmozdításában elért eredményei miatt.

Hivatalosan is javasolják a 2004-es csatlakozást

Az Európai Unió Bizottsága szerdán elfogadta azt a jelentést, amely hivatalosan javasolja az Unió tíz országgal való kibővítését 2004-ben. A jelentés javasolja, hogy tíz ország - Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia - fejezze be a csatlakozási tárgyalásokat decemberben és 2004-től váljék az Unió tagjává. Két - kissé lemaradt - balkáni állam, Bulgária és Románia 2007-ben csatlakozhat az Európai Unióhoz abban az esetben, ha fenntartja reformjai jelenlegi ütemét. A tervezet ugyanakkor a 13. tagjelölt országnak, Törökországnak - az emberi jogok régóta aggályos hhelyzete ...

Törökország nem tárgyalhat a csatlakozásról

Nem kapott Törökország időpontot a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről az Európai Bizottságtól. Ankara elkezdte ugyan a szükséges reformokat, ám az emberi jogok helyzete még nem javult a kellő mértékben.

Bizonyítékokat tüntetett el az amerikai hadsereg

Az amerikai hadsereg megsértette az emberi jogokat, állítja egy előzetes ENSZ-jelentés. A világszervezet szerint bizonyítékokat tüntettek el amerikai katonák egy afgán lakodalom téves bombázása után.

Rabkórház helyett anya-gyermek körlet

A kecskeméti ideiglenes anya-gyermek körlet rekordidő - két hónap alatt - készült el és ötmillió forintba került. Az emberségesebb és az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának jobban megfelelő körlet a Magyar Hírlap cikksorozata nyomán vált valósággá.

Az SZDSZ a küszöbbel versenyez, de az MSZP-vel kormányra is kerülhet

A Szabad Demokraták Szövetsége a rendszerváltás idején az MDF mellett a legnagyobb párt volt. Mindkét nagy rendszerváltó szervezet jelentősen meggyengült az elmúlt tíz évben. Az SZDSZ egyre gyengébb eredményeket ért el a választásokon, és 1994-98-as kormányzati szerepe különösen rosszat tett népszerűségének. A párt saját meghatározása alapján liberális elkötelezettségű, és különösen érzékeny az emberi jogokkal kapcsolatos problémák iránt. Bár a gazdaság liberalizációja mellett van, támogatja az állam szociális szerepvállalását is. Az SZDSZ-t ellenfelei sokszor támadják túlzott kozmopolitizmussal, jobboldali politikusok nemegyszer haazaárulónak ...

Nagy-Britannia ellenzi bin Laden kivégzését

A brit kormány csak abban az esetben adná ki Oszama bin Ladent az Egyesült Államoknak, ha nem végzik ki, jelentette be Geoff Hoon védelmi miniszter. A britek az emberi jogok európai egyezményére hivatkozva ellenzik, hogy halálra ítéljék a terroristavezért.

Egymillió forintra ítélték a Pannon Rádiót

Az Országos Rádió és Televízió Testület egymillió forintos kötbér megfizetésére kötelezte pénteki határozatában a Pannon Rádiót, annak egyik műsora miatt. A Zsinórmérték című műsorban Hegedűs Lóránt nyíltan antiszemita cikkét olvasták be.

Az Országgyűlés határozata a Magyar Köztársaságnak az Egyesült Államokkal szemben elkövetett terrortámadást követő kül- és biztonságpolitikai lépéseiről

Preambulum: "Mi, a Magyar Országgyűlés tagjai, megdöbbenéssel értesültünk az Amerikai Egyesült Államok nagyvárosai elleni terrortámadásról.  A támadás ezrek halálát követelte, romba döntötte a Világkereskedelmi Központot és súlyos károkat okozott az Amrikai Védelmi Minisztérium épületében. Mélységesen együtt érzünk  az Amerikai Egysült Államok népével és osztozunk gyászában. Bizonyosak vagyunk benne, hogy az amerikai nép, amelynek történelme a szabadságért és az emberi jogokért vívott harcról szól, elkötelezettségében megerősödve viseli el ezt a rettenetes csapást. Nekünk, mint a szabadságszerető, a demokrácia mellett elkötelezett nnemzetnek ...

Összeurópai rendfenntartó osztagot vetnek be a tüntetők ellen

Uniós rendőrségi osztag megalakítását javasolta vasárnap a német és az olasz kormány. Az osztag egy már működő szervezet, az Europol égisze alatt működne. A legmodernebb fegyverekkel és egyéb eszközökkel felszerelt alakulat feladata lenne a rend biztosítása a magas rangú uniós vezetők találkozóin. A két ország belügyminisztere létrehozna egy olyan adatbázist is, mely a demonstrációk erőszakos, szélsőséges szárnyának vezetőiről tartalmaznának adatokat. Egy civil szervezet szerint ez az emberi jogok megnyirbálása, mely Európa további militarizálásához vezet.

Havelt is nyugtalanítja a brit "utasszűrés"

Václav Havelt nyugtalanítja a brit bevándorlási hivatalnokok prágai tevékenységével összefüggő néhány jelenség, s ezért felhívja a figyelmet arra, hogy az ellenőrzések során tiszteletben kell tartani az emberi jogokat, és bizalmasan kell kezelni a személyi adatokat.