élőhelypusztulás
címke rss- kapcsolódó címkék:
- természetvédelem
- állatvédelem
- biodiverzitás
- etológia
- zoológia
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Minden 5. európai madárfaj veszélyeztetett
Nyilvános az európai madárfajok új Vörös Listája. Az Európában őshonos madárfajok mintegy harmadának hanyatlik az állománya - legfőképpen az élőhelyek elvesztése, az intenzív mezőgazdálkodás és halászat, valamint az éghajlatváltozás miatt – írja honlapján a Magyar Madártani És Természetvédelmi Egyesület.
Veszélyben van a ritka ausztrál mocsári teknős
Az alkalmanként alga réteget viselő ausztráliai mocsári teknős egyike a sok evolúciósan egyesi állatnak, melyek aránytalanul nagy veszéllyel néznek szembe az emberi aktivitás, miatt, ideértve a klímaváltozást.
Szumátrai tigris ölt meg egy aranyásót Indonéziában
Aranyásóra támadt rá a szumátrai Jambi tartományban egy tigris. Az agressziót feltehetően az váltotta ki, hogy a ragadozó nem juthatott elegendő táplálékhoz a vadonban.
Kék vércsék tömeges őszi gyülekezése Felső-Bácskában
Felső-Bácskában ugyan már húsz éve nem költ kék vércse, a tavaszi és őszi vonulás idején viszont egyre gyakrabban lehet észlelni nagyobb, akár 50-100 példányos táplálkozó csapataikat is, ami korábban nem volt jellemző ebben a szántóföldi környezetben.
Huszonnégy éves lett a világ legidősebb leopárdja
Raven, a leopárd a Texas állambéli Bridgeportban lévő Center for Animal Rescue and Education állatmenhely legidősebb macskája, a világ legidősebb leopárd jőlius 15-én 24 éves lett, amivel bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe.
Érdekes infók a világ legnagyobb állatairól
A Földön jónéhány szuperóriás állat él, számuk azonban napról napra csökken: az élőhelyek zsugorodnak, így a táplálékforrások is. Steve Backshall, a neves brit természettudós folyamatosan járja a világot, hogy – a nyilvánvaló kockázatokkal sem törődve – testközelből ismerkedjen meg Földünk legnagyobbjaival, és azok életkörülményeivel. Adrenalindús kalandjait, illetve az állatvédelem fontosságát a Viasat Nature csatorna szeptember 5. vasárnap déli debütálással mutatja be. A Szuperóriás állatok című egyórás dokumentumfilmben Backshall többek között nílusi krokodilusokkal és nagy ámbráscetekkel úszik együtt, kéttonnás elefántfókával méérkőzik, ...
Az amazóniai tüzek majdnem a régió összes veszélyeztetett fajára hatással vannak
A világ ismert fajai tizedének otthona és a bolygó maradék trópusi esőerdejének 40 %-a, az amazóniai ökoszisztéma nem úgy fejlődött, hogy megbirkózzon a tüzekkel, amit gyakran meggyújtanak az esőerdőben, hogy a szarvasmarha-tenyésztéshez szabaddá tegyék a földet.
Cserebökényben tizenhárom pár kuvik költött szalakótaodúban
A Körös-Maros Nemzeti Park Cserebökény részterületén a szalakótáknak kihelyezett, úgynevezett D-odúkban rendszeresen költenek kuvikok is. Idén 13 kuvikpár választotta ezt a lehetőséget.
Hasznos tudnivalók ember-medve találkozás esetére
Az utóbbi időben ismét észlelték medvék jelenlétét hazánk területén. A nagyragadozók, így a medve jelenléte alapvetően jót jelent, mindannyiunk közös érdeke, hogy elkerüljük a közvetlen találkozásokat, és néhány apró praktikával minimalizáljuk a konfliktusokat az együttélés érdekében. A WWF Magyaroszág szórakoztató infografikái segítenek abban, hogy tudjuk mit kell tenni, ha medvét látunk.
Falka Napok: Fókuszban az ember és a nagyragadozók Aggteleken
Hagyományteremtő szándékkal idén először rendeznek Aggteleken 2021. augusztus 7-én és 8-án természetismereti fesztivált, amely fókuszában a nagyragadozók és emberek együttélése áll. A Falka Napok néven megrendezendő esemény természetismereti programokkal, előadásokkal, túrákkal, koncertekkel és filmvetítéssel várja az érdeklődőket Magyarországról és Szlovákiából. Az esemény a Nemzetközi Visegrádi Alap támogatásával valósul meg Aggtelek Község Önkormányzata, a WWF Magyarország és a WWF Szlovákia szervezésében. A Falka Napok a hatályos egészségügyi szabályok betartásával ingyenesen látogatható.
Árvízi kockázatok csökkentése az árterek helyreállításával
A 19-20. századi folyószabályozások során Európában az árterek 70%-át, Magyarországon a 95%-át elválasztották a folyóktól. Az árterek helyreállítása együttesen ad megoldást az árvízkockázat csökkentésére, a klímaváltozás hatásainak mérséklésére, valamint számos társadalmi szolgáltatás fenntartására. A végéhez közeledő Interreg Danube Floodplain elnevezésű nemzetközi projekt azt a célt tűzte ki, hogy a Duna vízgyűjtőjén lévő árterületek helyreállításának vizsgálatával hozzájáruljon ezen együttes előnyök maximalizálásához.
- címkék:
- Vásárhelyi Pál
- Tisza
- klímaváltozás
- árvízvédelem
- árvíz
- természetvédelem
- ökológia
- aszály
- biodiverzitás
- élőhelypusztulás
- vizes élőhelyek
- fenntarthatóság
- víztározó
- Vásárhelyi-terv
- ártér
- fokgazdálkodás
- Interreg Danube Floodplain
- ártéri gazdálkodás
- WWF Magyarország
- Természetvédelmi Világalap
- Címkefelhő »
A hetekben zajlik több cincérfaj rajzása
A Nagykapornak melletti Remetekertben havasi cincérrel (Rosalia alpina), gyászcincérrel (Morimus funereus), valamint kis hőscincérrel (Cerambyx scopolii) találkoztunk erdei adatgyűjtéseink során. Mindhárom említett cincérfaj védett Magyarországon, utóbbi kettő pedig Natura 2000 jelölőfaj.
Kik laknak a fűben, avagy mire is jó az a sok gyep?
Amikor a biológiai sokféleség fogalma a hétköznapi életünkben felmerül, akkor legtöbbeknek az erdők, emberi zavarástól viszonylag érintetlen területek élővilága jut az eszébe. Nem is hinnénk, hogy gyepes élőhelyeink, milyen nagy hányadát őrzik természeti értékeinknek.
A Kis-Sárréten már kikeltek az első gólyatöcs fiókák
A gólyatöcs az elmúlt évtizedekben csak alkalmi fészkelőként fordult elő a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén. Éppen ezért örvendetes, hogy a tavalyi esztendő után idén ismét költ a területen.
Meglapuló túzokcsibék – összhangra van szükség a mezőgazdaság és a fajvédelem között
Ezekben a napokban kel ki a túzokcsibék nagy része a Kiskunsági Nemzeti Parkban és peremterületein. A Felső-Kiskunságban él a hazai állomány nagy része, így különösen fontos, hogy igyekezzünk megvédeni a sok veszélynek kitett apróságokat.
Már költenek a túzokok
A Körös-Maros Nemzeti Parkban javában tart a túzokok költési időszaka. A Dévaványai-Ecsegi pusztákon él a hazai túzokállomány több mint egyharmada, a legutóbbi számláláskor 513 példányt regisztráltak.
A famatuzsálemek védelméért küzd a MATE kutatója
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem egyik fiatal kutatója közel 11 évig 2000 faegyedet vizsgált meg, 531 települést vagy településrészt bejárva, 45 000 kilométert megtéve annak érekében, hogy feltérképezze hazánk faóriásait. Minderre az elképesztő ökológiai értékük miatt nagy becsben tartott egyedek megismerése és megóvása érdekében volt szükség, állítja a MATE szakértője. A közelgő Környezetvédelmi világnap alkalmából ismerjük meg ezeket a különleges lombhullatókat és örökzöldeket.
A vadmacskák védelmében indít programot a Budakeszi Vadaspark
A Budakeszi Vadaspark a tavaly megrendezett Fuss, Forest! Jótékonysági Futással megalapozta, idén pedig újabb szintre emelte hazánk egyik legveszélyeztetettebb fajának, a vadmacskának védelmét, a kisragadozó életmódjának kutatását és élőhelyének biztosítását. A program úttörőnek számít nemcsak a térségben, de a maga nemében is, hiszen a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Pilisi Parkerdő Zrt. közös együttműködése révén, az Agrárminisztérium támogatásával valósul meg.
- címkék:
- Pilisi Parkerdő
- etológia
- állatvédelem
- természetvédelem
- veszélyeztetett fajok
- biodiverzitás
- nemzeti parkok
- élőhelypusztulás
- kihalások
- fajmegőrzés
- vadmacska
- zoológia
- őshonos fajok
- urbanizáció
- macskafélék
- fajmeghatározás
- Duna-Ipoly Nemzeti Park
- Pilisi Parkerdő Zrt.
- Budakeszi Vadaspark
- Címkefelhő »
A Körös-Maros Nemzeti Parkban már fiókáikat etetik a kanalasgémek
Idén is szép számban költenek kanalasgémek a Körös-Maros Nemzeti Parkban. A legtöbb pár a Kis-Sárréten rakott fészket, de költenek a Gácsháti- és a Kenderesszigeti-halastavakon, valamint Szentes-Fertőn is.
Természeti kincsek a balatonfőkajári temetőben
Csak az utóbbi időkben figyeltek fel a kutatók arra, hogy a temetők jelentős természeti értékeknek is otthont adhatnak.
Újabb helyről került elő a szöcskeegér!
A magyar szöcskeegér (Sicista trizona) az egyik legveszélyeztetettebb gerinces állatfajunk, ezért védelmére kiemelt figyelmet kell fordítanunk. Az elmúlt másfél évtizedben - a 2006-os „újrafelfedezése" óta – intenzív kutatás folyik a faj megőrzése érdekében a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-Borsodi Tájegységében.
Kezdődik a szalakóták költése
A Körös-Maros Nemzeti Parkban költésre készülnek a telelőhelyükről visszaérkezett szalakóták. Már párokba álltak és foglalják az öregebb fák odvait, illetve a számukra kihelyezett költőládákat.
Méhlegelőt és rovarhotelt minden kertbe!
Szakértők előrejelzései szerint 2050-re bolygónk lakossága meghaladja majd a 9 milliárd főt, a folyamatosan növekvő igények miatt pedig egyre több területet vonnak intenzív művelés alá. Többek között e hatások miatt a tenyésztett és vadon élő méhek állománya világszerte drasztikusan csökkent az elmúlt évtizedekben, miközben az Európában termesztett 264 haszonnövény 84 százalékát e rovarok porozzák be, és több mint 4000 olyan zöldségféle terem, amit a méheknek köszönhetünk.
Hazánkban és világszerte csökken a barátréce állomány
Az elmúlt évhez hasonlóan, idén 2021. március 12-én célzott bukóréce-szinkronszámlálást végeztek a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság vízimadár-vonulás szempontjából jelentősebb vizes élőhelyein. A területek leellenőrzése és a célzott számlálás célja a tavaszi vonulásban lévő barátrécék (Aythya ferina) és más, ilyenkor még telelésüket végző bukóréce-fajok állománybecslése volt. A szinkronszámolásban a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata mellett más, a Hortobágyot kutató ornitológusok is részt vállaltak.
A hónap denevére: a csonkafülű denevér
Eredetileg barlangi faj volt, de napjainkban már csak szórványosan találunk földalatti szálláshelyeken szaporodó állományokat; többségük barlangokra emlékeztető meleg és zavartalan padlásokon talál menedéket. Telelni azonban most is barlangokba, bányákba vonul.
Rejtőzködő ritkaságok a Felső-Kiskunságban
Visszaérkeztek afrikai telelőhelyeikről és revírfoglalásba kezdtek az ugartyúkok a felső-kiskunsági élőhelyeiken. A talajon fészkelő faj ma már jórészt agrárkörnyezetben költ, így hiába a kiváló rejtőszín, a tojásokat és a fiókákat nagymértékben veszélyeztetik a tavaszi mezőgazdasági munkák.
Olasz gyűrűs széki lile a Kiskunságban
Dunatetétlen határában egy Olaszországban meggyűrűzött széki lilét sikerült megfigyelni, amely már fiókát is nevel. A széki lile országos állománya még a 10 párt sem éri el. Gyakorlatilag már csak a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén költ rendszeresen, a Fertő-tónál ritkán, alkalmi fészkelései figyelhetők meg.
Bongóbébi született a varsói állatkertben
Egy olyan afrikai antilop született a varsói állatkertben, amelyből mindössze 70-80 felnőtt példány él vadon.
Országos vadállatszámlálás kezdődött Kenyában
Megkezdődött Kenyában pénteken az első országos vadállatszámlálás, amelynek célja a fajmegőrzés elősegítése, a vadállat-populációkat fenyegető veszélyek azonosítása.
Ma milyen madárhangokat rögzítene Bartók Béla?
A természet a világ legnagyobb koncertterme - ezt Bartók Béla is jól tudta, aki madárdalokat használt 3. zongoraversenyének komponálásánál. A WWF Magyarország legújabb kisfilmje ezekkel a dallamokkal hívja fel a figyelmet az erdők megóvásának fontosságára. 2021. március 25-én volt a zeneszerző születésének 140. évfordulója.
Megkezdték éves vándorútjukat ellési helyükre a tibeti antilopok
Megkezdték éves vándorútjukat a vemhes tibeti antilopok, vagyis csiruk az ellési helyükre, a Kína északnyugati részén lévő Hoh Hszil természetvédelmi területre - közölte a területet felügyelő hatóság hétfőn.
Gondozó nevel föl egy kengurukölyköt a Szegedi Vadasparkban
Gondozó nevel föl egy elárvult kölyök Bennett-kengurut (Macropus rufogriseus) a Szegedi Vadasparkban, a jövevény jó egészségnek örvend, nyáron csatlakozhat társaihoz - tájékoztatta Veprik Róbert igazgató az MTI-t.
Az eurázsiai hód megjelenése a Hortobágyi-halastavi bemutatóterületen
A közelmúltban eurázsiai hód (Castor fiber) jelenlétére, megtelepedésére utaló nyomokat találtak a Hortobágyi-halastavi bemutatóterület Máta pusztával határos, keleti gátja mentén, de az említett helytől 1600-1800 méter távolságra eső pontokon is.
Kihalófélben vannak az elefántok Elefántcsontparton
Az elefántok, Elefántcsontpart emblematikus állatai kihalófélben vannak a nyugat-afrikai országban.
Kevesebb, mint a felére csökkent a kacsacsőrű emlősök élettere a klímaváltozás miatt
Kevesebb, mint a felére csökkent a kacsacsőrű emlősök élettere, számuk pedig 30 százalékkal esett vissza a klímaváltozás miatt.
A hónap denevére: a rőt koraidenevér
Hazánkban az emberek ezt a denevérfajt észlelik a leggyakrabban. Gyakran látható, hiszen nevének megfelelően korán, általában már világosban vadászatra indul és gyakran hallatja a mi fülünkkel is jól érzékelhető hangját.
Mesterségesen tenyésztett kínai aligátorokat engednek szabadon
Mesterségesen tenyésztett jangcei, vagyis kínai aligátorok 530 egyedét engedik szabadon májusban Kínában.
Erdei fülesbagoly fészkelőpárok felmérése [március-július]
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával országos erdei fülesbagoly fészkelőpár-felmérést hirdet, amiben egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok, óvodák, általános és középiskolák is részt tudnak venni.
Békamentés a zalaegerszegi Aranyoslapi forrásnál
Március utolsó hétvégéjén érkezett melegebb időjárás és a várva várt eső hatására a zalaegerszegi Aranyoslapi forrásnál megindult a barna varangyok tömeges vonulása a szomszédos erdőből a szaporodóhelyüket jelentő kis tó felé.
Törpe zsiráfokat találtak Afrikában
Az utóbbi években két törpe zsiráfot is találtak kutatók, az egyiket Namíbiában, a másikat Ugandában. A jelenségről tanulmányban számoltak be, nem titkolva meglepetésüket.
Akár a negyedével is csökkenhet a fajok élőhelye 2100-ra
A klímaváltozás és a növekvő élelmiszerigény miatt akár negyedével is csökkenhet a fajok élőhelye 2100-ra, jósolja egy frissen publikált tanulmány.
Az Ausztráliában honos óriás repülőerszényesek nem egy, hanem három fajt alkotnak
A Kelet-Ausztráliában honos óriás repülőerszényesek valójában nem egy, hanem három különálló fajt alkotnak - állapították meg ausztrál kutatók genetikai vizsgálatok révén.
Ma van a lajhárok világnapja
Ma van a lajhárok világnapja, ezért itt az alkalom, hogy leszámoljunk a velük kapcsolatos téveszmékkel! A lajhárok ugyanis nem lusták, csak takarékoskodnak az energiával, és persze nem akarják, hogy a hárpiák megegyék őket.
Aludni tértek a bükkaljai ürgék.
Fokozottan védett kisemlősünk, a közönséges ürge (Spermophilus citellus) az év egy jelentős részét átalussza, a hidegebb hónapokat földalatti járatrendszerének hálókamrájában vészeli át. Az első egyedek már augusztus közepétől elkezdhetik hosszú pihenőjüket.
Rossz híre ellenére a farkas kerüli az embert
A kutyák vad őseinek száma az intenzív üldöztetés miatt megfogyatkozott, élőhelyük pedig feldarabolódott és összezsugorodott. Hazánkban alig pár tucat farkas él, amiknek szüksége van a nagy, összefüggő és háboríthatatlan erdőterületekre.
Örökre eltűnhetnek a tigrisek a Föld színéről.
A vadon élő tigrisek száma mintegy 95%-kal csökkent a XX. század eleje óta. Napjainkban mintegy 3900 egyed él a vadonban.
Tudta, hogy Magyarországon is élnek hiúzok?
Tudta, hogy Magyarországon is élnek hiúzok? Az illegális elejtés és természetkárosító tevékenységek következtében azonban számuk mintegy néhány tucatnyira csökkent, így jelentős populációról nem beszélhetünk. Ezek a rejtőzködő ragadozók nagy otthon területtel rendelkeznek, így nagy kiterjedésű háborítatlan erdőre van szükségük.
Súlyos veszély fenyegeti a kacscsőrű emlőst
Veszélyeztetett fajjá akarják nyilvánítani a kacsacsőrű emlőst ausztrál tudósok Victoria államban, mivel a kutatások szerint a tojásrakó emlős populációja jelentősen csökkent élőhelyének szűkülése és az éghajlat felmelegedése miatt.
A legnagyobb szabású vadfelmérés Guinness-rekordját állította fel India
A legnagyobb szabású vadfelmérés Guinness-rekordját állította fel India a 2018-19-es tigrisszámlálással - írta a világrekordot hitelesítő bizottság.
Felgyorsult a szárazföldön élő gerincesek kihalása
A vadállat-kereskedelem és más emberi tevékenységek hatásai felgyorsították a szárazföldi gerincesek kipusztulásának folyamatát: több száz faj már kihalt és jóval több áll a kihalás szélén - állapította meg a Stanford Egyetem tudósai vezette kutatócsoport legújabb tanulmányában.