Élet és Irodalom
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Orbán Viktor
- Irodalom
- állambiztonság
- Tokajhegyalja
- Bokros Lajos
- legfrissebb
- legrégebbi
Kihagyták a tokaji cég emberei az Orbán-bizottságot
Sem Duda Attila ügyvéd, a Tokajhegyalja Kft. volt tagja, sem a cég - hiányzását már korábban jelző - ügyvezetője, Kántor Andrea nem jelent meg az Orbán-bizottság szerdai ülésén. Az Orbánt vádló Élet és Irodalom ügyvédje és munkatársa szerdai meghallgatásán azt mondta, hogy az általuk közölt, írásszakértővel is megvizsgáltatott dokumentumok hitelesek. A Fidesz képviselői továbbra sem vesznek részt a bizottság munkájában.
Közölte az ÉS a tokajos helyreigazítást
A Tokajhegyalja-ügyben az Élet és Irodalom pénteki számában helyreigazítást közölt, melyre egy jogerős másodfokú ítélet kötelezte. A Tokaji borcsaták című cikkben a lap az ítélet szerint valótlanul állította, hogy december másodikán taggyűlést tartott az Orbán Viktor feleségének érdekeltségi körébe tartozó tokaji cég.
Az ÉS szerint olcsón jutott földhöz a Tokajhegyalja Kft.
Ismét a Tokajhegyalja Kft. vagyongyarapodásával foglalkozik pénteki számában az Élet és Irodalom (ÉS). A riport szerint a cég jelképes összegekért vásárolt nyolc éve rossz minőségű önkormányzati földeket. A földeken azonban egyből jelentős mennyiségű szőlő termett - állítja a cikk.
Az ÉS a Legfelsőbb Bíróság elé vinné a Tokaj-ügyet
Az Élet és Irodalom felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz azzal a sajtóperrel kapcsolatban, amit jogerősen elvesztett a Tokajhegyalja Kft.-vel szemben. A hetilap márciusban írt arról, hogy Orbán Viktor kormányfőként üzleti tanácsokat adott a felesége üzlettársainak állami tulajdonú területek megszerzésére.
Magán-egészségbiztosítást sürget Bokros
A magán-egészségbiztosítási pillér bevezetése mellett érvelt Bokros Lajos volt pénzügyminiszter az Élet és Irodalomban megjelentetett cikkében. Bokros szerint lehetetlen folytatni az állami túlköltekezést és meg kell reformálni a pénzt elnyelő nagy rendszereket. A volt pénzügyminiszter szerint nagyobb mértékű közvetlen tehervállalás mellett valós piaci verseny alakulhatna ki, amely szétverhetné a mostani, hálapénzre épülő rendszert.
Paul Lendvai több magyar újságíró ügynökmúltjáról ír
Paul Lendvai ismert magyar származású újságíró, közíró az Élet és Irodalom (ÉS) című lap pénteki számában az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárából kikért anyagok alapján azt írta, hogy több magyar újságíró jelentett róla.
Kétségei vannak Szabó leleplezőjének
Kétségei vannak Szabó István magyarázatával kapcsolatban Gervai Andrásnak, aki az Élet és Irodalomban közölt cikkében beszámolt róla, hogy a világhírű filmrendező fiatalon jelentéseket írt diáktársairól az állambiztonsági szerveknek. Szabó állítja, hogy egy forradalmár megmentése érdekében vállalta az ügynökmunkát. Kézdi-Kovács Zsolt egykori osztálytárs nem ítélkezik Szabóról, míg Rainer M. János történész szerint ebben a történetben minden hihető, és mindennek az ellenkezője is.
Szabó István beismerte ügynökmúltját
Az Élet és Irodalom hetilap pénteken megjelenő cikke szerint főiskolás korában ügynök volt Szabó István Oscar-díjas magyar filmrendező. Szabó István a pénteki Népszabadságban azt mondta az ügyről: két évfolyamtársa kérésére vállalta a feladatot, azért, hogy egy társuk - aki '56-ban fegyveresen részt vett a Köztársaság téri pártház elfoglalásában - alibije is hiteles legyen. A filmerendező úgy vélte, az állambiztonsági munkával megmentette egy forradalmár életét.
Kézdi-Kovácsot is beszervezték Szabó mellett
Kézdi-Kovács Zsolt rendező az Élet és Irodalom hetilap pénteki számában felfedi, hogy ő Szabó István másik évfolyamtársa, akit 1957-ben letartóztatott és beszervezett a titkosszolgálat. Állítása szerint csak jelentéktelen dolgokról jelentett. Amikor Szabó ügynökmúltja kiderült, az [origo] Kézdi-Kovácsot is megszólaltatta, aki akkor azt nyilatkozta: senkinek sincs joga ítélkezni a beszervezettek felett, amíg nem vonják felelősségre a rendszer működtetőit.
ÉS: Ügynök volt Paskai László
Paskai László bíboros kapcsolatban állt az állambiztonsági hatóságokkal, 1965 és 1974 között egyházi személyekről jelentett - írja pénteken megjelenő számában az Élet és Irodalom. A katolikus egyházi vezető jelentéseinek többsége semmitmondó volt, és nem tartalmazott konkrétumokat. Paskai az [origo]-nak azt mondta, a cikket nem ismeri, így nem akar mondani semmit.