elemi részecske
címke rss- Legfrissebb
- Legrégebbi
Rejtélyes üledékek és leszállóhely-jelöltek: európai eredmények a Marsról
A Mars Express-szonda radarmérései alapján a bolygó éjszakai ionoszférájában töltött részecskéket, az egyenlítői vidéken, a felszín alatt pedig vastag, egyelőre nem ismert eredetű üledékeket találtak. Nemrég kijelölték a 2011-ben indítandó ExoMars rover tervezett leszállóhelyeit. Az európai készítésű marsjáró fő programja egykori életnyomok keresése, és az élet mai lehetőségének tanulmányozása lesz a vörös bolygón.
A sötét anyag nyomában - 3. rész: sötét energia
Kitartóan keresik a sötét anyagot a fizikusok. Azért sötét, mert nem bocsát ki fényt, sem másféle, számunkra érzékelhető sugárzást. Sötétnek nevezhetjük azért is, mert egyelőre a sötétben tapogatózunk mibenlétét illetően, pedig már számos detektort építettek a kimutatására. Összeállításunk első részében egzotikus részecskéket, a másodikban csillagászati keresési módszereket mutattunk be, ezúttal pedig a leginkább titokzatos összetevőt: a sötét energiát vizsgáljuk meg.
A sötét anyag nyomában - 2. rész: égi nyomok keresése
Kitartóan keresik a sötét anyagot a fizikusok. Azért sötét, mert nem bocsát ki fényt, sem másféle, számunkra érzékelhető sugárzást. Sötétnek nevezhetjük azért is, mert egyelőre a sötétben tapogatózunk mibenlétét illetően, pedig már számos detektort építettek a kimutatására. Összeállításunk első részében egzotikus részecskéket mutattunk be, most pedig azt vizsgáljuk meg, hogyan keresik a csillagászok a sötét anyagot az égbolton.
Készül a Hold felé az új japán űrszonda
2007. szeptember 14-én startolt a SELENE-szonda, Japán második olyan űreszköze, amely a Holdat fogja részletesen tanulmányozni. Egy éven keresztül kering majd kísérőnk körül, feltérképezve annak felszínét, gravitációs anomáliáit és a körülötte mozgó töltött részecskéket.
Hatalmas barna felhők veszélyeztetik a Himaláját
A levegőben szálló apró részecskék, az aeroszolok eddig elsősorban az emberi egészségre káros és a globális felmelegedést némileg ellensúlyozó hatásaikról voltak ismertek. A Dél-Ázsia nagy részének egét mára az év felében beborító, hatalmas kiterjedésű, sűrű barna felhők összetételét és hatását vizsgáló megfigyelések azonban arra figyelmeztetnek, hogy az aeroszolok Földünk egyik legnagyobb fagyott édesvízbázisára, a Himalája gleccsereire is hatással lehetnek.
- címkék:
- Himalája
- Dél-Ázsia
- Föld
- elemi részecske
- Címkefelhő »
Az Enceladus fékezi a Szaturnusz mágneses terét
Az óriásbolygók tengelyforgási idejét szilárd felszín híján a mágneses terükhöz kapcsolódó periodikus rádiójelek alapján határozzák meg. Így nagy meglepetést okozott, amikor a Cassini-szonda megfigyelései alapján meghatározták a gyűrűs bolygó tengelyforgási idejét.
Részecskéket és nem-részecskéket várnak a világ legnagyobb energiájú részecskegyorsítójától
Minden korábbitól alapjaiban eltérő merész feltevésekkel élt az anyag felépítését illetően Howard Georgi, a Harvard Egyetem kutatója a Physical Review Letters c. szakfolyóiratban közölt tanulmányában. A Világegyetem szerinte tele lehet egy olyan dologgal, amely nem részecskékből áll. A rendkívüliséget szóhasználata is mutatja, a feltételezett valamire nem a szokásos anyag szót használja, hanem a sokkal általánosabb dolog kifejezést. E valami alkotóelemeinek az "unparticle", azaz nem-részecske nevet adta.
A Szaturnusz darabos gyűrűje - a hét asztrofotója
A Szaturnusz B-gyűrűjét nagyságrendileg 10 méteres, lapos szemcsék alkotják, amelyek együttes tömege körülbelül duplája a korábban becsültnek.
Nanotechnológia a rákterápiában
Amerikai orvoskutatók új nanotechnológián dolgoznak: nanoméretű részecskéken szállítják be a gyógyszereket a daganatokba. Az apró részecskék lebomlás közben adagolják a szert, mely így hatékonyan gyógyít - legalábbis az egérkísérletek ezt bizonyítják.
Nanotechnológia a rákterápiában
Amerikai orvoskutatók új nanotechnológián dolgoznak: nanoméretű részecskéken szállítják be a gyógyszereket a daganatokba. Az apró részecskék lebomlás közben adagolják a szert, mely így hatékonyan gyógyít - legalábbis az egérkísérletek ezt bizonyítják.
Újabb esély sarki fényre péntek éjjel
A január 20-i gigászi napkitöréskor kidobódott részecskék árama 21-éről 22-ére virradóan éri el a Föld térségét, ami erős mágneses vihart válthat ki. Szerencsés esetben talán sarki fényt is láthatunk, az időjárás most sokkal kedvezőbb lesz.
- címkék:
- Föld
- Jupiter
- Nap
- elemi részecske
- Címkefelhő »
Először teleportáltak atomokat
Először végeztek el sikeres teleportálási kísérletet atomokkal - írja a Nature legújabb száma. Ezt az eredményt eddig csak a fény részecskéivel, a fotonokkal sikerült elérni. Az áttörést két kutatócsoport egymástól függetlenül hajtotta végre.
- címkék:
- elemi részecske
- atom
- Nature
- Címkefelhő »
Tű a fizikaelméletek szénakazlában
Meddig lehet érvényes egy átfogó elmélet, amellyel eddig sikeresen leírtuk az elemi részecskék világát?
- címkék:
- Jéki László
- elemi részecske
- Címkefelhő »
Közelebb az isteni részecskéhez
A Nature-ben P. Renton oxfordi fizikus arról írt, hogy szerinte megtalálták a Higgs-bozont (hírügynökségi megfogalmazásban: "Isten részecskéjét") a CERN-ben néhány éve végzett kísérletek adatai alapján. Az eredményt azonban ő maga is megkérdőjelezhetőnek tartja, mert a bizonyítékok meglehetősen közvetettek.
A természet szellemrészecskéi
A neutrínók bámulatba ejtő szellemrészecskék. Testünk minden négyzetcentiméterén másodpercenként 60 milliárd, elsősorban a Napból származó neutrínó száguld keresztül, miközben ebből semmit sem veszünk észre. A 60 milliárd neutrínóból rendszerint egyetlen egy sem lép kölcsönhatásba atomjainkkal. Többségük akár egy fényévnyi vastag ólomrétegen is átjutna változatlanul. Kimutatásukra ezért kell hatalmas észlelőrendszereket építeni.
Szenzációs felfedezés: új pentakvark részecske
Zágrábi forrásból indult útjára a hír, miszerint horvát fizikusok új egzotikus részecskét fedeztek fel a genfi CERN-ben, a nemzetközi részecskefizikai kutatóközpontban. Az eredmény egy nagy, tagjai között sok magyart is számláló nemzetközi kutatócsoport sokéves kutatómunkájának köszönhető. A tudományos közlemény a szakma legrangosabb amerikai folyóirata, a Physical Review Letters december 8-i számában jelent meg.
Rések a Föld mágneses terében
Bolygónk mágneses tere pajzsként véd bennünket a világűrből érkező töltött részecskék ellen. Újabb eredmények szerint azonban a pajzsban többórás "repedések" alakulnak ki.
- címkék:
- Kalifornia
- Föld
- világűr
- elemi részecske
- NASA
- Címkefelhő »
Szuper szuperhúrok
A 20. századi fizika két tartópillére, a kvantummechanika és az általános relativitáselmélet jelenleg összeegyeztethetetlen egymással. A relativitáselmélet nem tesz eleget az elemi részecskék világát uraló kvantumszabályoknak, míg a fekete lyukak viselkedése az egész kvantummechanikát teszi kétségessé. A közelmúltig a húrelmélet volt az a nagy ígéret, amelynek keretében egyesülhetne a gravitáció és a kvantummechanika.
Rejtélyes részecskét fedeztek fel
Az "rejtélyes mezon" néven említett részecske nem írható le az általánosan elfogadott elmélettel.
- címkék:
- Jéki László
- elemi részecske
- Címkefelhő »
Rákos sejtek sikeres elégetése
Kísérleti állatokban már sikeresen alkalmazták azt az eljárást, amelynek során apró, a daganat területére juttatott és felhevített részecskékkel pusztították el a tumorsejteket.
- címkék:
- állatok
- rák
- elemi részecske
- Címkefelhő »
A Világegyetem nagy egyesítése
A kölcsönhatások egységes elméletének megalkotása választ adhat a kozmológia alapkérdéseire. A táguló Világegyetem valóban a múlt egy meghatározott időpillanatában kezdődött? A mi Ősrobbanásunk csak egyetlen epizód egy sokkal nagyobb Világegyetemben, amelyben örökösen kisebb és nagyobb ősrobbanások történnek? Ha így van, akkor a mi állandóink és törvényeink robbanásról robbanásra változnak?
A fekete lyukba zuhanás természetrajza
Visszanyerhetnénk-e számítógépünk információit, ha az egy fekete lyukba zuhanna? Egy elmélet szerint a fekete lyuk által kisugárzott részecskékben ott lesz az összes olyan részecske, amelyekből elvileg először számítógépünk atomjait, majd atomról-atomra az egész szerkezetet összerakhatjuk.
Magyarok az Ősrobbanás nyomában
Izgalmas új fizikai kutatási eredményeket ismertetnek szerdán az Egyesült Államokban a Brookhaven Nemzeti Laboratóriumban (BNL). Négy csoport is arról számol be, hogy közel járnak az anyag régen keresett, de eddig ismeretlen formája, az ún. kvark-gluon-plazma megfigyeléséhez.
Szokatlan részecskét fedeztek fel
Az újonnan felfedezett részecske a mezonok családjába tartozik. Két összetevőből, egy nehéz bájos kvarkból és egy könnyebb ritka antikvarkból áll. Ám az is elképzelhető, hogy egy eddig sohasem tapasztalt összetételű, két kvarkpárból álló képződményre bukkantak.
Hawking fogadást nyert a Higgs-bozonok rovására
Steve Connor, az Independent tudományos szerkesztője megkísérelte az első lehetetlent, az itt leírt további lehetetlenségek között: egy napilapban szellemes eszmefuttatással leírta, hogyan veszett össze a mai tudomány egyik "nehézsúlyúnak" titulált tudósa: Newton tanszékének örököse, korunk legsikeresebb ismeretterjesztője, Stephen Hawking, Peter Higgs professzorral, akiről az egyik legizgalmasabb, megfoghatatlan részecskét, egy bozont neveztek el.
- 1