Egyperces tudomány
címke rss- kapcsolódó címkék:
- középkor
- történelem
- kutatás
- hódoltság
- kísérlet
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Miért ásítunk?
Hippokratész elmélete óta hittünk abban, hogy akkor ásítunk, ha a vérben megnövekedik a szén-dioxid, és oxigénre van szüksége. Friss kutatások azonban bebizonyították, hogy ennek igencsak kevés köze van a jelenséghez.
Miért nem roppannak össze az élőlények az óceáni árkokban?
A bolygó felszínét elborító víztömeg, a világtenger összterülete meghaladja a 362 millió négyzetkilométert. A világóceán 1000 méteres vízmélység alatti régiója alkotja a mélytengeri birodalmat, a Föld legnagyobb és egyben legszélsőségesebb élőhelyét.
Tényleg rövid az aranyhalak memóriája?
Sokszor mondjuk, hogy valakinek olyan rövid a memóriája, mint egy aranyhalé – nem tévedhetnénk azonban nagyobbat, hiszen ezek a kedvelt háziállatok igenis okosak, és jogtalanul hisszük róluk, hogy képtelenek hosszú távon emlékezni valamire.
Honnan ered az abrakadabra?
Ma már csak bűvészek használják viccesen, régen azonban komoly erővel bíró szónak számított az abrakadabra, amelyet betegségek gyógyítására használtak.
Miért esnek talpra a macskák?
A kilenc élet mellett a macskák egyik legismertebb jellemzője, hogy talpra esnek, ha valahonnan lepottyannak. Minek köszönhetik ezt az egyedi képességet?
- címkék:
- macska
- cica
- Egyperces tudomány
- Címkefelhő »
Tudja-e, hogy miért nem február 29. a szökőnap?
Valamennyien tudjuk, hogy a négyévente számított szökőévekben a február egy nappal hosszabb szokott lenni, úgy, mint az idei évben is. Az viszont már kevéssé ismert, hogy a hosszabb februárnak mégsem az utolsó, 29. napját tekintjük szökőnapnak. Ez utóbbi pedig nem kisebb történelmi személyiség, min Julius Caesar római államférfi nevéhez köthető.
Honnan kapta a nevét a Normafa?
A legendák szerint Mátyás király születésekor állították azt a vén bükkfát, amelyről eredetileg a Normafa kapta a nevét. A famatuzsálem sok mindent átélt, többek között rengeteg villámcsapást is, és egészen 1927-ig tartotta magát a helyén.
Miért dobálunk pénzt a szökőkutakba?
Ma már teljesen más célból dobálunk pénzérmét a szökőkutakba, mint régen – most babonából hajigáljuk az aprót azért, hogy visszatérjünk a meglátogatott helyre, régen pedig az isteneknek tisztelegtek a tiszta ivóvíz ajándékáért.
Honnan ered a Lorem Ipsum szöveg?
A webdesignerek előszeretettel használják a Lorem ipsum kezdetű szöveget arra, hogy egy weboldal leendő kinézetét, a betűtípust, betűnagyságot és elhelyezkedést szemléltetni tudják. De honnan származik ez a látszólag értelmetlen latin szöveg?
Miért nem egyforma hosszúak az ujjaink?
Az ujjaink formája és hossza tökéletes ahhoz, hogy a lehető legjobban kihasználhassuk őket a saját életmódunkhoz. Kissé furcsa alakú kezünk évmilliós evolúciós forradalom eredménye.
Miért használunk papírzacskót, ha kapkodjuk a levegőt?
Ha valaki hiperventillál, azaz a szokásosnál szaporábban kapkodja a levegőt, gyakran adunk a kezébe papírzacskót, hogy abba lélegezzen – ennek tulajdonképpen a testünk pH-egyensúlyához van köze.
Régen tényleg gyerekként házasodtak a lányok?
Hajlamosak vagyunk úgy gondolni, hogy régen sokkal fiatalabb korban házasodtak a nők – gyakran akár még gyermekként –, ez azonban egyáltalán nem igaz. Az átlag házasodási időszak ugyanis mindig körülbelül a huszadik életév körül mozgott.
Tudta-e, hogy aranygyűrűje egy csillagkatasztrófa emléke?
Az atomfizikai és csillagászati kutatások 20. századi forradalma tette lehetővé, hogy megértsük, hogyan jöttek létre a nehézelemek, köztük a nemesfémek is.
Miért vannak lyukak a kekszen?
Azt hihetnénk, hogy nincs semmi különösebb oka annak, hogy a legtöbb keksz lyukas, valójában azonban nem véletlenül lyukacsos a ropogós kekszdarab.
- címkék:
- étel
- keksz
- lyuk
- Egyperces tudomány
- Címkefelhő »
Miért folyik smaragdzölden a halak vére?
A tenger alatt készült színpompás felvételek gyakran nem a látható valóságot tükrözik. Ahogy egyre mélyebbre süllyedünk a víz alatt, fokozatosan kivesznek a színek, hogy átadják helyüket a mindent uraló szürke és kék árnyalatainak.
Ezért kék színű a nappali égbolt
Talán nincs is szebb látvány, mint a kristálytisztán ragyogó égbolt. De vajon miért kék színű az ég, amikor a levegő színtelen?
A befalazott mátka legendája
Sokan ismerjük a Thököly úti befalazott mátka legendáját, de felmerülhet a kérdés: mennyi az igazságtartalma a halhatatlan szerelemről szóló történeteknek? Valódi emlékműről vagy egyszerű, a korban divatos dizájnelemről van szó?
Miért viselnek a beduinok feketét?
Azt hihetnénk, hogy a Közel-Kelet sivatagaiban kifizetődőbb, ha minél világosabb ruhát hord az ember, hiszen ez kevésbé szívja magába a napfényt, és nem forrósodik fel úgy, mint a fekete. A helyi nomád beduinok azonban sötét lepelben parádéznak a homokbuckák között - érdemes elhinni, hogy tudják, mit csinálnak.
Mennyit nyom egy teáskanálnyi neutroncsillag?
Kicsi a bors, de nagy tömegű – mondhatnánk, ha egy neutroncsillagra tekintünk.
Miért van kiszseb a farmernadrágokon?
Ma már nem igazán tudjuk mire használni, régen viszont nagyon fontos volt a farmernadrág apró zsebe, közvetlenül a normál zseb felett.
A Szabadság téri atombunker
Biztosan járt már a Szabadság téren, és talán találkozott is már azzal a fehér kupolával, amiről igazán nem is lehet megállapítani, micsoda. Kevesen tudják, hogy ez valójában Rákosi atombunkerének szellőzőablaka és egyben vészkijárata.
Miért veszedelmes csemege a jegesmedve mája?
Aki nem vegetáriánus, biztosan kóstolt már csirke- vagy disznómájat. Amellett, hogy finom, sok egyéb pozitívummal is rendelkezik, például remek A-vitamin-forrás. Az A-vitamin zsírban oldódik, és többek között nélkülözhetetlen a látás épségének fenntartásához.
- címkék:
- jegesmedve
- máj
- szerv
- Egyperces tudomány
- Címkefelhő »