Légszennyezést felfogó szupernövényeket találtak

A madárbirsfélék cserjéi fogják fel a legjobban a légszennyezést a nagy közúti forgalmú térségekben, míg más növények jelentős szerepet játszhatnak az épületek hűtésében, az áradások mérséklésében - állapították meg brit botanikusok.

Az angol botanikusok nem győznek virrasztani

Kihalás fenyegeti a dögszagot árasztó büdös óriásnövényt

A botanikus kertekben és magángyűjteményekben őrzött titánbuzogányok (Amorphophallus titanum) családfáinak elkészítésével akarják megóvni a botanikusok a dögszagot árasztó, gigantikus növényeket a beltenyészet káros genetikai következményeitől.

Különleges élő kövület borult színpompába Vácrátóton

Sok minden változik mostanában körülöttünk, de van, ami állandó: a fák őszi lombszíneződése idén sem marad el. De vajon miért színeződnek el a levelek, és végül miért hullanak le? A vácrátóti botanikus kert egyik büszkesége, a virginai mocsárciprus is megkezdte az élményszerű elszíneződését. A földtörténeti középkorban a mamutfenyők rokonaként ismert virginiai mocsárciprus kiterjedt erdőségeket alkotott a Földön, aminek a barnaszéntelepek keletkezésében volt szerepe.

Botanikai könyvritkaságot mutatnak be a Természettudományi Múzeumban

A múzeum könyvtárának féltve őrzött, értékes ritkaságát, Johann Simon von Kerner botanikus Hortus Sempervirens című könyvsorozatának nyolc óriáskötetét tekintheti meg a nagyközönség péntektől a Magyar Természettudományi Múzeumban. A kiállítás anyagában a különleges, kézzel festett növényábrázolásokkal teli kötetek mellett eredeti növényritkaságok is láthatóak.

Százhatvanmillió éves növénykövületeket találtak Kínában

Egy 160 millió éves növény fosszíliáira bukkantak kínai és amerikai kutatók Kínában, a Belső-Mongólia Autonóm Területen.

Nagy öröm a saját palánta, de nem mindegy honnan való a mag

Akkor lehetünk száz százalékig biztosak benne, hogy a kívánt fajtát ültetjük ki, ha a palántát magunk is neveljük.

A természetes élőhelyek egyik legveszélyesebb tényezői az inváziós fajok

Az özönfajok térhódítását a természetes és természet közeli élőhelyeket veszélyeztető legjelentősebb tényezők közt tartják számon. Számos növény- és állatfaj őshazájától távol, szándékos telepítés vagy véletlen behurcolás következtében, gyors elszaporodás révén a honos növény és állatközösségek sokféleségét (biodiverzitást) csökkenti, az élőhelyek elszegényedését okozza. Az özönnövény fajok erőteljesen átformálják környezetüket, gátolják más fajok csírázását és egyedfejlődését (árnyékolás, tápanyagelvonás, kioldódó anyagok). Az őshonos növényfajok kiszorításával egyúttal természetesen az eredetileg ott élő állatvilág táplálékbázisátt ...

A globalizáció, a kereskedelem meredeken növeli az inváziós fajok számát

Egy 2016. évi tanulmány szerint az Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós növényfajok 55%-a dísznövény szaporítóanyagokkal kerül be hazánkba, és az Unióban is egyre nagyobb problémát jelent a biodiverzitásra és az ökoszisztéma szolgáltatásokra gyakorolt kedvezőtlen hatásuk.

Virágzik a buckákon a homoki báránypirosító

A Duna–Tisza köze homokbuckáin jellemző növény a homoki báránypirosító (Alkanna tinctoria). Tavasszal előbb tőlevelei, majd április-májusban kék virágai jelennek meg.