Először mutatták ki molekulák nyomait egy Naprendszeren kívüli bolygó légkörében

Első alkalommal sikerült egy Naprendszeren kívüli planétáról, egy exobolygóról annyi sugárzást összegyűjteni, hogy molekulák nyomát tudták kimutatni a légkörében - korábban ez csak egy-egy atom esetében sikerült. A légkör szárazabbnak és porosabbnak mutatkozik, mint várták, az eredmény mégis újabb fontos lépés a bolygóatmoszférák vizsgálatában.

Új műholdrendszer az űr-időjárás előrejelzésére

Föld körüli pályára állt egy öt tagból álló műholdflotta, mely az űr-időjárás, azaz a Föld környezetében zajló fizikai folyamatok bolygónkra kifejtett hatásainak megértésében segít. A rendszer a földi meteorológiai állomások űrbeli megfelelőjének is tekinthető: bolygónk felszínén is számos mérőállomás megfigyeléseinek összevetésével lehet jól leírni a frontok, légtömegek mozgását és viselkedését. Az űrbeli hálózat főképp a Nap anyagkitörései miatt kialakuló mágneses viharokat próbálja előrejelezni.

Képes Világegyetem

Gazdagon illusztrált új könyv, amely látványos felvételek segítségével mutatja be a különböző égitesteket a Naprendszerben és azon túl.

Felhők a Mars egén - a hét asztrofotója

A Mars Global Surveyor űrszonda méréseinek elemzésével első alkalommal készült áttekintő felmérés az éjszakai felhőzet eloszlásáról, az Opportunity marsáró pedig első alkalommal figyelte meg konvektív felhők kialakulását a Marson.

Videók a technika és tudomány világából

Miként próbálnak úrrá lenni az egyre növekvő földi forgalmi káoszon a frankfurti repülőtéren? Hogyan állíthatja vissza a normális vérkeringést az elzárt artériába juttatott kis ballon szívinfarktus után? Hogyan ismerheti fel a biológiai fegyvereket egy hordozható DNS-elemző? Megtudhatja legújabb kisfilmjeinkből.

Társuk légkörében rejtőző neutroncsillagok

Több űreszköz megfigyelésének egybevetésével sikerült olyan óriáscsillagokat megfigyelni, amelyek kiterjedt légkörében egykori csillagok "maradványai", neutroncsillagok keringenek.

Napközelben a hirtelen kifényesedett üstökös

A C/2006 P1 (McNaught)-üstökös napközelpontját január 12-én, csillagunktól 25 millió kilométerre éri el. A váratlanul kifényesedett égitest szerencsés körülmények között az esti és a hajnali égen figyelhető meg.

Startolt az új exobolygó-vadász

Az év végén állt Föld körüli pályára a COROT európai űrteleszkóp, amelytől a Naprendszeren túli, Föld-típusú bolygók felfedezését várják a szakemberek. A megfigyelések aktív időszaka 2007 januárjában kezdődik.

Ez történt a világűrben 2006-ban

Ismét rendszeresen indultak az űrrepülőgépek, újabb vízfolyásnyomokat találtunk a Marson, lefokozták a Plútót, és már 200-nál is több Naprendszeren kívüli bolygót ismerünk. A Világűr rovattól idén minden nap olvashattak egy újdonságot - most felelevenítjük a legérdekesebb eredményeket.

Pazar fotók a Marsról, pánik a Földön: új eredmények az új Mars-szondától

A legújabb marsi keringőegység, az amerikai Mars Reconnaisance Orbiter űrszonda tevékenysége valóban szenzációs. Az eddig visszaküldött és nyilvánosságra hozott felvételek bizonyítják: ez az űreszköz több információt nyújthat a vörös bolygóról, mint összes korábbi társa együttvéve. Új fejlemény, hogy az űreszköz felszín alá "belátó" radarját is üzembe helyezték. Képes összefoglalónk a friss eredményekről.

Anettka magasra repült

Anettka kétszeri halasztás után nemrég végrehajtotta magaslégköri repülését. Függetlenül attól, hogy pontosan hány kilométer magasra repült és minek nevezzük az utazást, egy biztos: a gép messze a felhők szintje felett volt, ahonnan bolygónk lenyűgöző látványt, az út pedig egy életre szóló élményt nyújthatott.

Bolygónk legszennyezettebb helyei

A Blacksmith Institute nevű környezetvédelmi intézet többéves adatgyűjtés után nyilvánosságra hozta bolygónk legszennyezettebb területeinek listáját. Ezeken a helyeken mind a természeti környezet, mind az ott élők egészsége a lehető legnagyobb veszélynek van kitéve.

Azonosították az egyik marsjáró leszállóegységét az új képeken

A közelmúltban pályára állt Mars Reconnaisance Orbiter űrszonda fedélzetén található a vörös bolygó körül keringő jelenlegi legjobb kamera (HiRISE), amely minden korábbinál részletesebben, egy méter alati felbontással örökíti meg az égitest felszínét. A november 7-én megkezdődött program első két hetében közel száz felvételt rögzítettek. Az alábbi, most közölt felvételeken a 2004 elején a bolygóra érkezett és még jelenleg is működő Opportunity leszállóhelyét tanulmányozhatjuk, a landolás "maradványaival" egyetemben.

Emlékezés egy pazar Mars-szondára

Az elmúlt napokban a földi irányítók hiába próbáltak kapcsolatba lépni a Mars Global Surveyor űrszondával. Úgy tűnik, hogy a vörös bolygó kutatását 1997-től új alapokra helyező űreszközt végleg elvesztették. Összeállításunkban felidézzük a legszebb képeket és legfontosabb felfedezéseket is.

Mars-szondák kritikus helyzetben

A bolygó körül keringő Mars Global Surveyor szondával megszakadt a kapcsolat, és előfordulhat, hogy a felszínen dolgozó Opportunity nem tud majd kijönni a Victoria-kráterből.

Szerves köd a Titanon és az ősi Földön

Újabb kísérlet erősítette meg, hogy a jelenlegi Titan légkörének szerves ködéhez hasonló anyag az ősi Földön is előfordulhatott. Ez nem csak bőséges tápanyaggal borította be a felszínt, de fontos szerepet játszott a légkörön áthatoló ultraibolya sugárzás megszűrésében, így erősen befolyásolhatta bolygónk klímáját is.

Amikor kibillent a Föld forgástengelye

Új eredmények szerint a Föld forgástengelyének térbeli helyzete sokkal nagyobb mértékben változott a múltban, mint azt eddig gondolták. Ez jelentősen átalakíthatja a bolygónkról alkotott képünket.

Alaszkai vihar okozta az antarktiszi jégmonstrum pusztulását

Lehetséges, hogy egy Alaszka partjai előtti hatalmas vihar hullámai törték darabokra bolygónk legnagyobb jéghegyét az Antarktisz közelében?

Egy exobolygó meteorológiája

Először sikerült egy Naprendszeren kívüli bolyó nappali és éjszakai oldala között hőmérsékletkülönbséget kimutatni.

A Plútó-szonda első képe a Jupiterről - a hét asztrofotója

Sikeresen tesztelték a New Horizons űrszonda több műszerét a Jupiteren és két holdján. A felvételen részletesen megfigyelhető a bolygó felhőrendszere, valamint az Io és az Europa.

Temérdek bolygó lehet a Naprendszeren kívül

A HST megfigyeléséi alapján akár 6 milliárd, a Jupiterhez hasonló exobolygó is lehet a Tejútrendszerben.

Csúcsképek Mars körüli pályáról

Elkészült az eddigi legjobb felbontású, azaz részletekben leggazdagabb kép Mars körüli pályáról. A bolygó felszínén is történnek fontos események: az Opportunity rover elérte a Victoria-krátert.

Naprendszeren kívüli bolygó? - A hét asztrofotója

A Hubble-űrteleszkóppal közvetlenül örökítettek meg egy olyan égitestet, amely feltehetőleg egy Naprendszeren kívüli bolygó. A felfedezés ismét rávilágít a bolygók definíciójával kapcsolatos problémára.

Részleges holdfogyatkozás csütörtök este

Csütörtök este 20.05 és 21.38 között részleges holdfogyatkozás látható hazánkból. Bár az égitest északi sarkvidékének csak egy kisebb része kerül fedésbe, érdekes látvány lesz a kissé eltorzult, "megskalpolt" Hold.

Jelentősen nőtt az óceánok zajszintje

Tudván, hogy bolygónk népessége rohamléptekben gyarapszik, csöppet sem meglepő, ha azt halljuk, hogy egyre zajosabbak az ember által lakott területek.

A Plútó nem bolygó többé

A Nemzetközi Csillagászati Unió XXVI. kongresszusán, 2006. augusztus 24-én, Prágában eredményes szavazást tartottak a bolygó fogalom új definíciójával kapcsolatban. Ezzel hivatalosan is bekövetkezett a Plútó régóta érő "lefokozása".

Nyolc bolygó maradt a Naprendszerben

A Nemzetközi Csillagászati Unió XXVI. kongresszusán, 2006. augusztus 24-én Prágában eredményes szavazást tartottak a bolygó fogalom új definíciójával kapcsolatban. A határozat értelmében nyolc bolygó maradt a Naprendszerben, és a Plútó immár nem tartozik közéjük.

A Venus Express első eredményei

Az európai Venus Express 2006. április 11-én érkezett meg belső bolygószomszédunkhoz, majd 2006. május 7-én elérte végső, 24 óra keringési idejű pályáját. Az alábbiakban az eddigi eredményekből mutatunk be néhányat: például egy szokatlan, kettős sarkvidéki légörvényt és az átlagosnál magasabb felhőzetet.

A holdrendszerek keletkezése

Egy új elméleti modell sikeresen jelzi előre, mekkora holdjai lehetnek egy óriásbolygónak és azok miért térnek el a Föld-típusú égitestek vagy a Kuiper-objektumok holdjaitól.

Még ebben az évszázadban eljuthat az ember a Mars bolygóra

Új égitest a Neptunusz pályáján

Új, a Neptunuszhoz hasonló pályán keringő égitestet fedeztek fel, nem kizárt, hogy az objektum egy új égitestcsoport képviselője.

Óriáskrátert találtak a Földön

A dinoszauruszok kihalásával kapcsolatba hozott Chixulub-kráternél nagyobb, közel 480 km-es becsapódásnyomra akadtak az Antarktiszon. Kora alapján lehetséges, hogy ez a becsapódás válthatta ki a 250 millió évvel ezelőtt, a perm és a triász határán bekövetkező hatalmas kihalást, amely az akkori fajok 70-90%-át eltörölte bolygónkról.

Csillagászat szélessávon

Tudja a Naprendszer bolygóinak sorrendjét? Tegye próbára tudását!

Új elmélet a Naprendszer legfurcsább óriásholdjának születéséről

Egy új elmélet szerint egy ősi Kuiper-objektum-páros egyik tagja vált a Neptunusz furcsa pályán mozgó óriásholdjává.

Bibliográfia

Újabb extrém égitest a Plútón túl

A 2003 EL61 jelű Kuiper-objektum nem csupán közel Plútó nagyságú, de két holdja is van. Alakja egy rögbilabdára emlékeztet, és 4 óra alatt fordul meg a tengelye körül.

Idétlen gyereknevek a sztárvilágból

Vajon melyik bolygón vannak a sztárok akkor, amikor olyan nevet adnak a gyereküknek, mint Muffin vagy Rakéta? A szerencsétlen gyerekeket sok kellemetlen pillanattól kímélhetné meg a józan névadás; Magyarországon erről még a hatóság is tesz.

Közeledik a szétszakadó üstökös

A bolygónkhoz közeledő 73P/Schwassmann-Wachmann 3 jelű üstökös magja látványosan feldarabolódik. A töredékek biztonságos távolságban haladnak majd el a Föld mellett.

Forró gázbuborék a Naprendszer közelében

Egy forró, táguló csillagközi buborék mozgását sikerült pontosan azonosítani a  Nap közelében, amelynek fala néhány tízezer év múlva ér el bennünket.

Megjelent az Iskolai Űratlasz

Az Európai Űrügynökség kiadványának magyar változata látványos űrfelvétel-térképeken ábrázolja a Föld felszínét, így korszerű és színvonalas oktatási segédeszköz lehet a hazai földrajztanárok számára - továbbá izgalmas "olvasnivaló" mindazoknak, akik szeretnék valódi képek alapján megismerni bolygónk változatos tájait.

A Mars története az ásványok alapján

A Mars Express űrszonda új adatai alapján a bolygó fejlődésének három eltérő időszakában keletkezett ásványokat azonosítottak. Az eredmények az esetleges ősi, marsfelszíni életnyomok megtalálásában is segíthetnek.

A Venus Express első képei

Nyilvánosságra hozták a Venus Express űrszonda első képeit, amelyek belső bolygószomszédunk sűrű, kavargó légkörének felhőit mutatják. Jól megfigyelhető a pólus körüli szerkezet, ami egyben az egyenlítővel közel párhuzamos felhősávokat jelent.

Üstökösök a kisbolygóövben

Három olyan égitestre bukkantak a kisbolygóövben, amelyek jégben gazdag üstökösmagnak tűnnek, de meglepő módon eleve a Mars és a Jupiter között jöhettek létre.

Képes beszámolók a napfogyatkozásról

A március 29-i napfogyatkozás alatt a teljesség sávjában végzett megfigyelésekről és magyar expedíciókról szombaton hallhatnak képes beszámolót az érdeklődők.

Az Uránusz kék gyűrűje - a hét asztrofotója

Ezúttal az Uránusz és a Szaturnusz egy-egy látványos, kékes árnyalatú gyűrűjét mutatjuk be a hét asztrofotójaként.

Egy marsbéli kanyon modellje - a hét asztrofotója

Új felvételek alapján minden korábbinál részletesebb domborzatmodellt készítettek a Marson található Valles Marinerisről, a Naprendszer legnagyobb árok- és kanyonrendszeréről.

Új vörös folt a Jupiteren - a hét asztrofotója

A Jupiter leghíresebb légköri örvénye a közel 300 éve ismert Nagy Vörös Folt. Nemrég egy újabb, valamivel kisebb vörös folt jelent meg a bolygón, több világos színű folt összeolvadásával. A színváltozás a vihar magasodására és erősödésére utalhat.

Víz az Enceladuson - a hét asztrofotója

Újabb hatalmas vízjégkitöréseket figyeltek meg a Szaturnusz Enceladus nevű holdján. A jelenség valószínű magyarázata, hogy a hold belsejében folyékony víz is előfordul. Ezzel az Enceladus az asztrobiológiai kutatások közvetlen célpontjai közé került.

A legrészletesebb galaxiskép - a hét asztrofotója

A Hubble-űrteleszkóppal elkészítették az eddigi legrészletesebb felvételt egy a Tejútrendszeren kívüli spirális galaxisról. Az M101 jelű csillagvárosban számos eddig ismeretlen égitestet sikerült azonosítani.

Hold méretű vihar a Szaturnuszon

A Cassini-űrszondával egy hatalmas légköri vihart és ahhoz kapcsolódó heves villámlásokat sikerült megfigyelni a gyűrűs bolygó atmoszférájában.

Új, egzotikus égitest-típus - a hét asztrofotója

A hét asztrofotója ezúttal egy neutroncsillagot ábrázoló fantáziarajz. Nemrég tizenegy olyan égitestre bukkantak, amelyek a neutroncsillagok új csoportját alkothatják. A felfedezés megmagyarázhatja, miért találunk kevés szupernóva-maradványban a robbanás után visszamaradt pulzárt.

Egy galaxis szikrázó spirálkarjai - a hét asztrofotója

Ezúttal az NGC 1309 jelű galaxis a hét asztrofotója. A képen a spirális galaxisok jellegzetes képződményei: az aktív csillagkeletkezési régiók és a fényelnyelő csillagközi felhők jól megfigyelhetők a spirálkarokban.

Nagyobb a Plútónál az új égitest

Egy új mérés révén sikerült a Plútón túl felfedezett, eddigi legnagyobb Kuiper-objektum átmérőjét megállapítani, amely 3000 km-es méretével biztosan nagyobb a Plútónál.

A legrészletesebb felvétel az Orion-ködről - a hét asztrofotója

Az élénk csillagkeletkezésnek otthont adó Orion-ködöt, a Hubble-űrtávcső összes detektorával egyszerre vizsgálták. Több eddig ismeretlen, halvány csillagot azonosítottak, és először figyeltek meg itt barna törpéket látható tartományban.

Veszélyessé válhat az űrszemét

Becslések szerint - s ezt egyesek a legoptimistább forgatókönyvnek tartják - a világűrben száguldó roncsok száma 50 év múlva meghaladja majd a bolygónk légkörébe visszatérő és ott elégő hulladék mennyiségét. S mivel a Föld körüli űreszközök száma folyamatosan nő, az ütközéseknek is egyre nagyobb a kockázata.

Egy törpecsillag apró bolygója - a hét asztrofotója

A hét asztrofotója ezúttal egy fantáziarajz egy nemrég felfedezett Naprendszeren kívüli bolygóról. Az új égitest viszonylag kis tömegű objektum, amely a Napnál ötször kisebb tömegű csillag körül kering.

Törmelékgyűrű két csillag körül

A Hubble-űrteleszkóppal két közeli csillag körül olyan törmelékgyűrűt azonosítottak, amelyek a Naprendszerben a Neptunuszon túl húzódó Kuiper-övre emlékeztetnek.

Kisbolygó-katasztrófa nyomai a Földön

Egy 8,5 millió éve szétrobbant kisbolygóból a Földre hullott törmeléket azonosítottak az Indiai- és az Atlanti-óceán fenekén. Az égitest széttöredezése az elmúlt 80 millió év legnagyobb meteorzáporát okozhatta.

Szarkofágban őrzik majd a világ vetőmagmintáit

Norvégia biztonságos helyen szeretné összegyűjteni a Föld vetőmagjait arra az esetre, ha egy globális katasztrófa miatt kipusztulnának a bolygónk élelemforrását adó termesztett növények.

Az első űrszonda a Plútóhoz

A legutóbbi jelentések szerint a NASA készen áll arra, hogy elindítsa New Horizons nevű űrszondáját a Plútóhoz - az egyedüli olyan, korábban nagybolygónak tartott égitesthez, ahová az emberiség még nem küldött űreszközt. A 9 éves utazás legkorábban január 17-én, hazai idő szerint 19.24-kor veheti kezdetét, egy Atlas 5 hordozórakéta indításával.

Csillagpor érkezett a Földre

A Stardust ("csillagpor") űrszonda 4,6 milliárd kilométeres útja végén visszatért a Föld közelébe, és "ledobta" a Naprendszer ősanyagát tartalmazó mintagyűjtő kapszuláját. A kapszula landolására 2006. január 15-én, hazai idő szerint 11.10-kor került sor. A nagyszerű teljesítmény példátlan az űrkutatás történetében.

Lassan gyógyul az ózonlyuk

Az Antarktisz feletti ózonlyuk beforradása várhatóan hosszabb időt vesz igénybe, mint azt korábban gondolták. A legújabb számítások szerint az előrejelzett időpontnál 15 évvel később fog bolygónk védőpajzsa újra teljes védelmet nyújtani az ultraibolya sugárzás ellen.

Új gyűrűk és holdak az Uránusz körül

A Hubble-űrtávcső két új holdat és két új gyűrűt örökített meg az Uránusz körül. A bolygó körül keringő objektumok igen összetett és változékony rendszert alkotnak.

Új adatok a Sirius B fehér törpéről

A Hubble-űrteleszkóp mérései révén sikerült pontosabban meghatározni a leghíresebb fehér törpe, a Sirius B jellemzőit. A közel Föld méretű égitest tömege majdnem pontosan megegyezik a Napunkéval.

Rejtélyes égitest a Plútón túl

A csillagászok a Plútón túl húzódó Kuiper-öv felderítése során, egy olyan égitestre akadtak, amelynek helyzete, pályája nem illeszthető be egyik jelenlegi modellbe sem.

Egy törpecsillag bolygója

Egy vörös törpecsillag körül egy Naprendszeren kívüli bolygót találtak. A felfedezés megerősíti a korábbi feltételezést, hogy az ilyen apró csillagok is fontosak a Földön kívüli élet kutatásában.

Összekapcsolt óriástávcsövek

Napvilágot láttak a chilei VLT távcsőrendszerre nemrég felszerelt AMBER detektor első eredményei. A két, illetve három távcső fényét összehangoló berendezés a csillagászati megfigyelések új korszakának lehet előfutára.

Csillagszél fújta hegyek - a hét asztrofotója

A hét asztrofotóján ezúttal egy csillagközi felhőt láthatunk, amelyben egy újszülött égitest sugárzása nyomja össze a környezetében lévő gáz- és poranyagot, hegyekre emlékeztető képződményeket formálva.

Expressz indult a Vénuszhoz

Szerdán hajnalban Európa útnak indította újabb nagy bolygókutató űrszondáját. A Venus Express - amely a Marsot vizsgáló Mars Express ikertestvére - tíz év óta az első űreszköz, amelynek célpontja a szépséges, ám gyilkos planéta, a Vénusz.

Az első idei porviharok a Marson

A Marson október 4-én tört ki az idei szezon első nagy porvihara, amelyet 17-én egy jóval nagyobb követett. Elképzelhető, hogy romlik a bolygó felszínének láthatósága, és a kövektező időszakban nehezebb körülmények közé kerülnek a marsjárók.

Barna törpék körül is születhetnek bolygók

Első alkalommal sikerült bolygók keletkezéséhez szükséges anyagkristályokat kimutatni barna törpék körül. A normális csillagoknál megfigyelthez hasonló módon tehát, itt is megindulhat a bolygók keletkezése.

Új elmélet a Föld magjáról

A Föld szilárd magja gyorsabban forog, mint a körülötte elhelyezkedő maghéj, köpeny és földkéreg. Az eltérés minimális, felfedezése mégis fontos előrelépést jelenthet bolygónk szerkezetének és mágneses terének kutatásában.

A NASA barna törpéket fedezett föl

A NASA Spitzer nevű űrteleszkópjával olyan, a bolygó és a csillag közti kezdeményeket - barna törpéket - fedezett fel, amelyek közelebb vihetnek a bolygók kialakulásának megértéséhez.

Lemeztektonika nyoma a Marson

A Mars felszíni kőzeteinek mágneses mérései alapján valószínű, hogy a bolygón kezdetekben a kőzetburok globálisan mozgott - bár nem teljesen úgy, mint jelenleg a Földön tapasztaljuk.

Holdat fedeztek fel a 10. bolygó körül

A nemrég felfedezett, helytelenül tizedik bolygónak nevezett 2003 UB313 jelű objektum körül egy apró kísérőt találtak. Úgy tűnik a Plútó-Charon rendszerhez hasonlóan, sok Kuiper-objektum körül keringhet hold.

Új küllők a Szaturnusz gyűrűjében

A Szaturnusz gyűrűrendszerében sikerült a 25 évvel ezelőtt megfigyelthez hasonló, küllőknek nevezett szerkezeteket azonosítani. A küllők keletkezése kapcsolatban áll a bolygó mágneses terével, így a kutatások fontos célpontjai.

A Plútó új térképe - a hét asztrofotója

A Naptól távoli, apró Plútó térképezése nehéz feladat. Bár a most elkészített, eddigi legrészletesebb térkép is csak homályos foltokat mutat, csillagászati kuriózumnak számít.

Új célpont az élet utáni kutatásában

A Cassini-űrszonda olyan jelenségeket figyelt meg a Szaturnusz Enceladus nevű holdján, amelyek alapján az égitest a Földön kívüli élet lehetőségét kutató szakemberek új célpontja lehet.

Új célpont az élet utáni kutatásban

A Cassini-űrszonda olyan jelenségeket figyelt meg a Szaturnusz Enceladus nevű holdján, amelyek alapján az égitest a Földön kívüli élet lehetőségét kutató szakemberek új célpontja lehet.

Animáció a Neptunusz légköréről

A Hubble-űrtávcső felvételeiből látványos animáció készült a Neptunuszról, amelyen a forgó bolygó felhősávjai és a körülötte keringő holdak tökéletesen láthatók.

Fiatal anyagok idős meteoritokban

Idős meteoritokban talált ásványok alapján a születőfélben lévő Naprendszer sokáig lehetett ellenséges, vad környezet.

Ismeretlen makik Madagaszkáron

Két eddig ismeretlen makifajt azonosítottak Madagaszkár szigetén, ezzel 47-ről 49-re nőtt a bolygónkon ismert makifajok száma.

Meleg foltok egy jégholdon

A Cassini-űrszonda a környezetüknél melegebb területeket fedezett fel a Szaturnusz Enceladus holdján. Ezekről a meleg területekről származhat a hold légkörét alkotó gáz, és innen pótlódik a bolygó E-gyűrűjének anyaga is.

Ütköző planéták

Egy távoli csillag körül két összeütközött bolygó törmelékét sikerült kimutatniuk a szakembereknek.

Bekövetkezett a Plútó trónfosztása

Megtörtént az, amire már régóta számítottak a szakemberek: a Plútónál nagyobb és távolabbi égitestet találtak a Naprendszerben. A felfedezéstől nemhogy 10-re emelkedett volna, inkább nyolcra csökken a nagybolygónak tekintett égitestek száma.

Lassan születő bolygók

Megtalálták a legidősebb csillagkörüli porkorongot, amelyben elméletileg már régóta bolygóknak kellett volna keletkezniük.

Magyarok a Naprendszerben

A Naprendszer számos pontján találunk magyar felfedezésű égitesteket és magyar neveket, amelyeket kráterek, hegyek, völgyek elvileg az idők végezetéig viselnek.

Tatooine: a legújabb Naprendszeren kívüli bolygó

Megtalálták az első olyan Naprendszeren kívüli bolygót, amely három, egymáshoz közeli csillagot tartalmazó rendszerben kering. Az új planétát a Csillagok háborújában szereplő ikercsillag bolygója nyomán Tatooine-nak nevezték el.

Kétmilliárd embert sújthat az elsivatagosodás

Az utóbbi évtizedekben felgyorsult bolygónk elsivatagosodása, melynek következtében sok százmillió ember lakóhelye és megélhetése került veszélybe. Az elsivatagosodás okainak jó része ismert, a folyamat komplex vizsgálata és a probléma lehetséges kezelésének kidolgozása mégis várat magára.

Bolygó torzította porgyűrű

Újabb Naprendszeren kívüli bolygóra utaló jelet figyeltek meg a szakemberek. A Fomalhaut nevű csillag körüli porgyűrű térbeli helyzete leplezte le a hozzá közeli és észrevehetetlen exobolygót.

Sarki fény a Marson

A Mars Express segítségével először sikerült "sarki fényt" megfigyelni a vörös bolygón. A halvány derengést a bolygó kérgének maradvány mágneses tere idézi elő - ez a jelenség egyedülálló a Naprendszerben.

Zavarbaejtő eredmények a Marson

A Mars légkörében felfedezett metánnal kapcsolatos egyik nagy kérdés, hogy élőlények avagy élettelen kémiai folyamatok hozzák-e létre. Egy új megfigyelés alapján bőségesen van olivin nevű ásvány a bolygón, amely vízzel kölcsönhatásba lépve könnyen létrehozhatja a megfigyelt metánmennyiséget.

Felfedezték a Föld nagytestvérét

Újabb óriási lépés a Naprendszeren kívüli bolygók kutatása terén: amerikai csillagászok egy olyan égitestet fedeztek fel, amely az első, "normális" csillag körül keringő kőzetbolygó lehet.

Meteor a Mars egén

A Spirit által a Mars egén megfigyelt fénycsík feltehetőleg nem a bolygó körül keringő űrszonda, hanem egy meteor nyoma. A szonda így "felzárkózott" az Opportunity mögé. Míg utóbbi az első meteoritot találta meg a bolygón, a Spirit elsőként örökített meg meteort az egén.

Gyermeknap az óbudai Polaris Csillagvizsgálóban

Történelmi felvételek a Mars körül

Először fordult elő az űrkutatás történetében, hogy egy másik bolygó körül keringő űreszköz megörökítette társait.

Az első közvetlenül megfigyelt idegen bolygó

Megerősítést nyert az a korábbi megfigyelés, mely szerint a TW Hydrae csillagcsoportosulás egyik tagja körül valóban egy Naprendszeren túli bolygót (exobolygót) sikerült lencsevégre kapni. Ez az első, direkt módon megfigyelt ilyen objektum.

Az ember tízszer hatékonyabb az eróziónál

A mind nagyobb területekre kiterjedő földművelés, az akadálytalanul elterpeszkedő emberi települések, a mély sebeket ejtő bányászat és a terjeszkedő közlekedési infrastruktúra nagyobb mértékben és jóval gyorsabban formálja át bolygónk felszínét, mint a folyók vagy a jég munkája.

Kék sivatag a Csendes-óceánban

A Húsvét-sziget körül található bolygónk legkékebb és életben legszegényebb tengervize. A Földközi-tenger nagyságú területről a növényi plankton, melyek a tengeri tápláléklánc alapját képezik, szinte teljesen hiányoznak. A közelmúltban egy nemzetközi kutatócsoport arra vállalkozott, hogy - felhasználva az óceán felszínét pásztázó műholdak adatait - megpróbál tudományos magyarázatot találni a rendkívüli jelenségre.

Műholdkép a St. Helens új lávadómjáról