biológiai sokféleség
címke rss- kapcsolódó címkék:
- biodiverzitás
- természetvédelem
- fajkihalás
- új fajok
- ökoszisztéma
Így fenntartható a folyók és ártereik kezelése
A nagy folyók árterületei a Föld legveszélyeztetettebb ökoszisztémái közé tartoznak, és használatuk a jövőben várhatóan tovább növekszik. Megőrzésükhöz vagy helyreállításukhoz fontos megismerni, hogy miként alakultak át az emberi tájhasználat hatására. A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (HUN-REN BLKI) kutatói a Duna–Dráva Nemzeti Park munkatársaival közösen részletesen feltárták, hogy miként alakult át drasztikusan a táj használata a folyószabályozások miatt az elmúlt négy évszázadban a Duna egyik legnagyobb megmaradt árterén, a Gemenc, Béda–Karapancsa tájegységekben. A Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium éss ...
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Így védhetjük az almafákat környezetbarát módon
Az elmúlt évtizedek során az egyre intenzívebbé váló mezőgazdaság és az agrár-ökoszisztémák leromlása jelentősen hozzájárult a biológiai sokféleség csökkenéséhez. A Bécsi Agrártudományi Egyetem (BOKU) és a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont (HUN-REN ÖK) munkatársai a környezetbarát termelési stratégiáknak a kártevő rovarokra, azok természetes ellenségeire, valamint a biológiai védekezésre és a gyümölcsminőségre gyakorolt hatásait vizsgálták. A kutatók a természetvédelmi biológiai védekezés almaültetvényeken belüli hatékonyságának tisztázására világszerte készült 54 tanulmány adatait elemezték. Az eredményeket bemutató publikáció a Scieence ...
Itt a legújabb ötlet a korallzátonyok megsegítésére
A korallzátonyok rendkívül fontosak. Ezek a biológiai sokféleség egyik legfontosabb élőhelyei, csökkentik az áramlásokat és a hullámokat, és stabil aljzatot biztosítanak. Élőhelyként, menedékként, táplálékszerző és szaporodóhelyként is szolgálnak a tengeri élővilág számára, miközben számos „környezeti szolgáltatást" nyújtanak az ember számára is. A zátonyok azonban bajban vannak.
Így védenék meg a bolygó 30 százalékán a biodiverzitást
A Globális Környezetvédelmi Alap (GEF) vancouveri közgyűlésén ratifikálta a biológiai sokféleség védelmére létrehozott új globális alapot, amely elősegíti, hogy a tavaly decemberi COP15 egyezménynek megfelelően a tagországok 2030-ig a bolygó 30 százalékán megvédjék a biodiverzitást.
Így állítanák helyre hazai kutatók az édesvízi biológiai sokféleséget
Az édesvízi biológiai sokféleség helyreállítását célozza az a Nature magazinban megjelent tanulmány, amelynek létrehozásában dr. Csabai Zoltán, a PTE Természettudományi Kar kutatója is közreműködött – számolt be róla az Universitas Pécs. A publikáció mind online, mind a nagy múltú lap nyomtatott verziójában is olvasható, amely a bolygónk jövője szempontjából fontos stratégiák létrehozását sürgeti.
Nagy a baj, veszélyben vannak Európa édesvizei
A magyar kutatók közreműködésével megjelent új tanulmány szerint az európai édesvizek biológiai sokfélegének javulása megállt, ezért sürgős cselekvésre hívják fel a döntéshozók figyelmét.
Óramű pontossággal növekszik a tengeri biológiai sokféleség
A legújabb kutatások egy különös, 36 millió éves ciklusra világítanak rá, amely a Föld történetét a tengeri biodiverzitás virágzásával szakítja meg. De vajon milyen mechanizmusok állnak a háttérben, biológiai sokféleség virágzásával tarkítja. De melyek azok a mögöttes mechanizmusok, amelyek irányítják ezeket a hatalmas változásokat? Nos, a lemeztektonikának lehet ebben némi szerepe.
Madagaszkár egyedülálló vadvilága a kihalás küszöbén áll
Egy új tanulmány szerint a gyűrűsfarkú makitól a véznaujjú makiig több mint 20 millió év egyedülálló evolúciós története tűnhet el a bolygóról, ha nem teszünk semmit Madagaszkár veszélyeztetett emlőseinek kihalása ellen.
Robotok és szigetemelés menthetik meg a Nagy-korallzátonyt
Egy tudósokból álló nemzetközi kutatócsoport formabontó eszközökkel dolgozik azon, hogy megmentse a Nagy-korallzátonyt – a Föld leggazdagabb fajú életközösségét, amely több mint 2.000 km hosszan terül el, összesen 34,4 millió hektáron. Mérete miatt még az űrből is látszik, de fontossága ennél is kiemelkedőbb: a korallzátonyoktól a tengeri élőlények 50%-a függ, és ezek az élőlények állítják elő bolygónk oxigénállományának felét. Az elmúlt két évtized során a zátony fele elpusztult, de a tettre kész tudósok talán még megmenthetik az ott élő több mint 9.000 fajt a pusztuástól. Munkájukat dokumentumfilmen rögzítették, amely A Nagy-koralllzátony ...
Utánajártak a híres Gaia-elméletnek
Újabb izgalmas dokumentumfilmmel jelentkezik a közismert történész, Bettany Hughes. Ezúttal is modern technológiai eszközöket bevetve, neves kutatók eredményeivel felvértezve indult forgatási útjára a brit ismeretterjesztő tévés, hogy utánajárjon a Gaia-elméletnek: a Föld valóban egy lélegző, gondolkodó organizmus lenne? Filmjét hazánkban a Viasat History csatorna sugározza A Föld bolygó története: Gaia titkai címmel december 16. péntek 21 órától.
Ez állhat a Föld első tömeges állatkihalása mögött
Az 538,8 millió évvel ezelőtti kambriumi robbanás óta öt jelentős tömeges kihalási esemény történt, ami nagyban csökkentette az összes kisebb és nagyobb élőlény biológiai sokféleségét. Az Egyesült Államok kutatói most bizonyítékot tártak fel egy korábbi esetre, ami körülbelül 550 millió évvel ezelőtt, az ediakara néven ismert időszakban fordult elő.
Így változtatják meg az óceánba veszett hajóroncsok milliói az életet
A becslések szerint körülbelül hárommillió hajóroncs hever a tengerfenéken világszerte, amelyek közül több fából készült; egy új tanulmány szerint ezek az elsüllyedt faszigetek viszont élénk táptalajnak bizonyulnak a mélytengeri mikrobák számára. A tudósok szerint ezek az ember alkotta struktúrák olyan mértékben befolyásolják az óceánok fenekén élő kényes ökoszisztémákat, amelyekről korábban nem igazán esett szó tudományos körökben.
Gyilkológéppé változott aranyhalaktól rettegnek Nagy-Britanniában
Súlyos környezeti problémákat okoznak azok az aranyhalak, amik valamilyen módon utat találnak a szabadba. A természetes vizekben óriásira, közel félméteresre is megnőhetnek, és nagy csapást mérhetnek az őshonos ízeltlábúakra és kétéltűekre, emellett kiszoríthatják riválisaikat is. Mindez a biológiai sokféleség csökkenéséhez vezethet.
Ilyen lehet a világ ötven év múlva - videóval
Pénteken nyílt meg a Jövő Múzeuma Dubajban: a különleges, tórusz alakú, 77 méter magas épületben elhelyezett intézmény álomszerű világot mutat be, amelyet a napenergia és a lendületes fejlődés táplál. A Jövő Múzeumának látogatóit Aya, egy mesterséges intelligenciával rendelkező idegenvezető kalauzolja.
Virágos talajtakarókkal a biológiai sokszínűségért
A biológiai sokszínűség jegyében, a tavaszi vetések idején a borvidékeken, a szántókon és a kertekben virágos sávok kialakítását javasolja az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi).
Csökkenti az Egyenlítő környéki tengeri biodiverzitást a klímaváltozás
Csökkenti az Egyenlítő környéki tengeri biodiverzitást a klímaváltozás az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmány szerint.
Eltűnhet a globális édesvízi halpopulációk harmada?
Az édesvízi halakat komoly veszély fenyegeti: egy most publikált a felmérés szerint a globális populációik akár egyharmada a kihalás szélére sodródhat. A vándorló édesvízi halak populációja 1970 óta például 76 százalékkal zuhant, a 30 kilogrammot meghaladó súlyú társaikat a legtöbb folyóvízből egyszerűen kiirtották. Tavaly 16 édesvízi halfajt nyilvánítottak kihaltnak.
A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák megóvásáról tárgyaltak
A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák megóvásáról tárgyaltak a világ vezetői hétfőn Párizsban, a One Planet Summit elnevezésű klíma-csúcstalálkozón.
Ennyi fajt menthetünk meg az étkezési szokásaink megváltoztatásával
A föld egyre nagyobb mértékben lesz pusztaság, hogy az megfeleljen a világ növekvő élelmiszerigényének. Egy most publikált kutatás szerint a jelenlegi táplálkozási ritmus mellett a szárazföldi állatok közel 90 százaléka elveszítheti élőhelyének egy részét a következő harminc évben. A tudósok szerint azonban az élelmiszerpazarlás csökkentése, valamint az étkezési mód megváltoztatása megakadályozhatja a várható veszteségeket.
Akár a negyedével is csökkenhet a fajok élőhelye 2100-ra
A klímaváltozás és a növekvő élelmiszerigény miatt akár negyedével is csökkenhet a fajok élőhelye 2100-ra, jósolja egy frissen publikált tanulmány.
Hárommilliárd fát ültetnének a következő tíz évben
A biológiai sokféleség védelme és a biodiverzitás megőrzésébe való befektetés hosszú távon nem csak stratégiai beruházást jelent, amely a járványok megelőzésében is fontos szerepet játszhat, hanem rövid távú társadalmi-gazdasági helyreállítási intézkedésként is funkcionál. Az úgynevezett Európai Zöld Megállapodás az éghajlatváltozás és a környezet károsodására reagál, amely az október közepén tartott Európai Városok és Régiók Hetének (EURegionsWeek) egyik fókuszpontjába került, amelyen mi is részt vettünk.
A világ országainak nagy részén csökken a biológiai sokféleség
Egy most publikált elemzés szerint a világ országainak egyötödét fenyegeti ökoszisztémáik összeomlása a vadon élő állatok és azok élőhelyeinek a pusztulása miatt. Az emberi tevékenység már jelentős negatív hatást gyakorolt az olyan, természetes „szolgáltatásokra", mint például az élelmiszerellátás, a tiszta vízhez és a levegőhöz való hozzáférés, valamint az árvízvédelem. A jelentés szerint ráadásul a globális GDP több mint a fele függ a biológiai sokféleségtől.
Kiderült, a városok mely részein nagyobb a biológiai sokféleség
Egy új tanulmány szerint a nagyvárosok gazdagabb negyedeiben, különösen a száraz vidékeken nagyobb a biológiai sokféleség, mint a szegényebb környékeken. A feltárt mintázatot a kutatók "luxushatásnak" nevezték el.
Valami elképesztő dolog történt Velencében a járvány miatt
Az új koronavírus járvány miatt gyakorlatilag leállt az élet Olaszországban, ahol a természet kezdi visszahódítani az eddig turisták által uralt területeket. Sokkal tisztábbak lettek a természetes vizek, ami miatt a delfinek és más vadon élő állatok – hosszú évtizedek után – újra megjelentek például Velence csatornáiban.
Egyre gyorsul a fajok kihalásának üteme
A fajok kihalásának üteme egyre gyorsul, a pusztulás akár egymillió fajt is érinthet. Ennek azonban valószínűleg világszerte súlyos következményei lesznek az emberiségre nézve. A vadon élő állatok és növények világnapja alkalmából az Európai Bizottság kedden Monacóban egy új globális koalíciót indított útjára a biológiai sokféleség megőrzése érdekében.
Az állatkert szerepe a biológiai sokféleség védelmében
Március 3-a a vadvilág napja. Ebből az alkalomból a Fővárosi Állat- és Növénykertben egész nap élményekkel, látnivalókkal, ismeretterjesztő programokkal várták a nagyközönséget, bemutatva egyrészt azt, hogy miért fontos az élővilág sokféleségének megőrzése, és azt is, hogy mi mindent tesz a városligeti intézmény a veszélyeztetett élővilág, illetve a biodiverzitás védelme érdekében.
Riadó: drasztikusan csökken a Föld biológiai sokfélesége
Drasztikusan csökkenhet a Föld biológiai sokfélesége, ami ugyanolyan fenyegetést jelent az emberiségre nézve, mint a globális felmelegedés - figyelmeztetett hétfőn a bonni Biodiverzitási és Ökoszisztéma-szolgáltatási Kormányközi Tudományos Testület (IPBES) elnöke, a szervezet Párizsban megrendezett hetedik plenáris ülésének nyitónapján.
A biológiai sokféleség csökkenése fenyegetést jelent az emberiségre
A biológiai sokféleség drasztikus csökkenésének pusztító következményei lehetnek az emberiségre - figyelmeztet hétfőn kiadott jelentésében az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).
Két évünk van rá, hogy kitaláljunk valamit, különben vége a Földnek
Globális éghajlatváltozás, vízhiány, környezetszennyezés, fajkihalás – az elmúlt évtizedek során időről időre, egyre fokozódó rendszerességgel előkerülnek ezek a szavak. Sokan valószínűleg már fel sem kapják a fejüket egy-egy csúszómászó rovar vagy fákon himbálódzó emlős eltűnésére. Közönyösségünk odáig terjed, hogy észre sem vesszük, míg ma rajtuk van a sor, holnap már a mi torkunkhoz szorítja a kést felelőtlen viselkedésünk gyászos produktuma. A Természetvédelmi Világalap 2018-as, Földünk állapotáról szóló jelentése azt mutatja, hogy két évünk maradt cselekedni, ha el akarjuk kerülni az élővilág és vele az emberi faj pusztulását. ...
Kártékony hódítók terjeszkednek a Földközi-tengerben
A Földközi-tenger vizének emelkedő hőmérséklete miatt újabb és újabb területeket vesznek birtokukba a tűzhalak. Mivel pusztítják az őshonos halfajokat, ez súlyos ökológiai és gazdasági problémákhoz vezethet.
A föld alatti biológiai sokszínűség ugyanolyan fontos, mint a felszíni
Az emberek zömét az érinti meg, ha egy-egy nagyobb, emblematikus állatfaj, például orrszarvú, panda, oroszlán kerül végveszélybe. Pedig a világ biológiai sokféleségének nagy része a föld alatt rejtőzik, és e sokszínűség csökkenése valószínűleg jóval jelentősebb hatást gyakorol az emberek életére is, mint egyes felszíni élőlények eltűnése.
Látványosan cáfolták az evolúcióelmélet tagadóinak fő érvét
Az evolúció során már egyetlen mutáció olyan mélyreható változásokhoz vezethet, amelyek nemcsak az állat külsejét, de egész életmódját is megváltoztathatják.
Mire jók egyáltalán az állatkertek?
A koppenhágai állatkert fiatal zsiráfjának elpusztítása újra felszította a vitát arról, hogy van-e értelme az állatkertek fenntartásának. A világhírű ökológus és etológus, Marc Bekoff, Jane Goodall munkatársa azt elemzi, hogy igaz-e az az állítás, miszerint az állatkertek látogatói sokat tanulnak a biológiai sokszínűségről, és ily módon az állatkertek elősegítik az emberek környezettudatosabb viselkedésének kialakítását.
A farkasok éljenek még, vagy a sziklaugró pingvinek?
A háborús csatamezők sérültjeihez hasonlóan rangsorolják a védelemre szoruló fajokat és élőhelyeket a természetvédelmi szakemberek. A kutatók szerint így lehet a leghatékonyabb a veszélyeztetett fajok védelme, akkor is, ha le kell mondani a sziklaugró pingvinekről, a kínai folyami delfinekről és a mangroveerdőkről.
Elveszett világot fedeztek fel az antarktiszi tengerek mélyén
Korábban ismeretlen fajok életközösségére bukkantak a tengerfenéken az Antarktisz közelében. Az élőlények a mélytengeri füstölgőket körülvevő forró, sötét világban csoportosulnak.
Könnyebb lehet a pandák nélkül
Ki kell halniuk a sztárfajoknak ahhoz, hogy a természetvédelmi szakemberek a valóban fontos fajokkal kezdjenek el foglalkozni - derül ki egy biológusok körében végzett kutatásból. A természetvédelem szimbólumainak számító fajok, például a jegesmedvék és pandák ugyanis gyakran kis ökológiai szereppel bírnak, és kihalásuk sokszor már csak idő kérdése. A többi állaton nem segítenek, ehhez a kulcsfajokkal kell végre törődni.
Elkészült a legújabb leltár az élővilágról - kevesebb faj él, mint gondolták
Minden eddiginél pontosabb becslés készült a földi élővilág magasabb szerveződési szintű fajainak számáról. Eszerint nagyjából 8,7 millió faj él bolygónkon - a baktériumokat nem számítva -, de ennek csak körülbelül egytizedét írták le eddig a szakemberek.
Rejtett kamerákkal figyelték meg az emlősök kihalását
Több mint száz trópusi emlősfajt figyeltek meg kameracsapdák segítségével a világ legnagyobb ilyen jellegű vizsgálatában. Az élőhelyek csökkenése és feldarabolódása a rovarevőket veszélyezteti leginkább, míg a növényevők kevésbé érzékenyek, állapította meg a nemzetközi kutatócsoport.
Hangyákat zombivá alakító új gombafajokat fedeztek fel
Egyes trópusi gombafajok saját szaporodásuk érdekében képesek úgy módosítani a hangyák viselkedését, hogy a rovarok a megfelelő helyre szállítsák a gombákat. Egy nemzetközi kutatócsoport most négy új faját fedezte fel ezeknek a gombáknak.
Tömeges fajkihalás szélére sodródott a földi élővilág
A ma élő emlősök felmérése alapján újabb nagy pusztulás vár bolygónk élővilágára. A földtörténet korábbi öt nagy katasztrófájával összehasonlítva a mostani kihalási sebesség nagyobb, és ha minden így megy tovább, akár három évszázadon belül tömeges méreteket ölthet.
Lefilmezték a tízkarú mélytengeri gyűrűsférget
A Celebesz-tenger 2500 méteres mélységeiben azonosítottak egy tintahalra hasonlító gyűrűsféregfajt. A tapogatóival együtt 180 milliméteres állat nagynak számít a többi tengeri féreghez képest, ezért is meglepő, hogy egészen mostanáig nem sikerült felfedezni.
Vége a biokalózkodásnak
A fejlett és fejlődő országok között húzódó érdekellentétek miatt meglehetősen feszült volt a hangulat, ám végül történelmi megállapodás született az élővilág védelmében a Biológiai Sokféleség Egyezmény tagjainak 10. találkozóján Japánban. Az elkövetkezendő tíz évben jelentősen kiterjesztik majd a védett óceáni és szárazföldi területek arányát, és megállapodtak a genetikai erőforrások, például gyógynövények hozzáféréséről is.
Környezetvédelmi Hónap novemberben a Francia Intézetben
Ha érdekel a környzetvédelem, a klímaváltozás jelene és jövője, fontosnak tartod a biológiai sokféleség megőrzését, novemberben a Francia Intézetben a helyed! A Vidékfejlesztési Minisztérium és a Francia Köztársaság Nagykövetsége nyolcadik alkalommal rendezi meg a Környezetvédelmi Hónapot.
Tíz év alatt több mint 6000 új faj a tengerekből
A 2000-ben elkezdett Census of Marine Life elnevezésű átfogó fajszámlálási program keretében számos ország több ezer kutatója dolgozott azon, hogy felmérjék és megismertessék a nyilvánossággal a tengerek, óceánok élővilágának sokféleségét. Számtalan új fajt, tengeri útvonalat és pihenőhelyet fedeztek föl a kutatások folyamán, valamint dokumentálták a fajgazdagság hanyatlását is. A program folyamán elkészült a tengeri élet minden formáját bemutató első átfogó online katalógus. Nézze meg galériánkat a különleges élőlényekről!
Lehangoló a világ folyóinak helyzete - új térképek készültek
A folyókat számos környezeti stresszhatás fenyegeti, a gátaktól és a mezőgazdasági vízlevezetőktől kezdve a környezetszennyezésig és az invazív fajokig. Ezek nemcsak az emberek vízellátását veszélyeztetik, hanem a folyami élőhelyek biológiai sokszínűségét is. A világ folyóinak állapotáról készült első átfogó felmérést és számítógépes elemzést a Nature legújabb száma közölte.
Felmérték a növények helyzetét a most zajló nagy fajkihalásban
Első alkalommal készült pontos becslés arra, hogy mely növényeket fenyegeti a kihalás veszélye. Bolygónk 380 000 ismert növényfaja közül a nyitvatermők a legveszélyeztetettebbek. A növényeket elsősorban természetes élőhelyeik megszűnése fenyegeti, a leggyorsabb ütemben még mindig a trópusi esőerdők tűnnek el.
Már a tengerek mélyét is rombolja az ember
Először becsülték meg, milyen károkat okozott az emberi tevékenység az Atlanti-óceán európai partvidékének mélytengeri aljzatán. A tanulmány szerint a fenékhálós halászat a vártnál is nagyobb mértékben tette tönkre a mélytengeri ökoszisztémákat.
Félsikerekre futotta az emberiség talán legnagyobb kincsének megvédésében
Amit megeszünk, amivel építkezünk, ahol kikapcsolódunk - végső soron szinte mindent az úgynevezett biológiai sokféleségnek köszönhet az emberiség, a megőrzésére tett kemény erőfeszítések azonban egyelőre nem hozták meg a remélt eredményeket. A világ természetvédelemmel foglalkozó vezető kutatói 2010 októberében találkoznak Japánban, hogy megvitassák, miként lehet lassítani vagy megállítani a Föld biológiai sokszínűségének csökkenését. A fő céljuk az, hogy meggyőzzék a kormányzatokat a sokféleség megőrzésének gyakorlati hasznáról.
A tíz legérdekesebb új faj 2009-ben
Egy félelmetes fogakkal rendelkező hal, egy világító bombákkal védekező féreg és a világ legnagyobb hálóját készítő pók is felkerült a 2009-ben leírt legkülönlegesebb fajok tízes listájára.
Pinokkióra hasonlító békafajt fedeztek fel Ázsiában - kép
Egy nemzetközi természetvédő szervezet, a Conservation International kutatói tegnap számoltak be azokról az új fajokról, amelyeket még 2008-as új-guineai expedíciójuk során fedeztek fel a Foja-hegységben. A távoli indonéziai erdőben megtalálható egy apró erdei kenguru, egy sárgaszemű gekkó, egy virágdenevér és egy furcsa orrú, Pinnokióra hasonlító békafaj is.