biodiverzitás
címke rss- kapcsolódó címkék:
- természetvédelem
- állatvédelem
- kihalások
- élőhelypusztulás
- klímaváltozás
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Elindult Magyarország legnagyobb kistó felmérése
Az Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének kutatói az ELKH (Eötvös Lóránt Kutatási Hálózat) támogatásával feltérképezik az ország kistavait. Ennek részeként felmérik az országban található időszakos kisvizeket, valamint a lakosság aktív bevonásával elkészítik az ország kerti tavainak átnézeti térképét is - olvasható az Ökológiai Kutatóközpont honlapján.
- címkék:
- ökológia
- környezettudatosság
- biodiverzitás
- tavak
- környezetbiztonság
- környezetterhelés
- limnológia
- környezeti hatástanulmány
- citizen science
- környezettudomány
- közösségi tudomány
- Limnológiai Kutatóintézet
- Ökológiai Kutatóintézet
- Eötvös Lóránt Kutatási Hálózat
- Magyar Tudományos Akadémia
- Címkefelhő »
Négyszeresére növelhetik a halállományt a tengeri rezervátumok
Négyszeresére növelhetik a halállományok nagyságát és sokszínűségét, ha az óceánok egy-egy térségét védetté nyilvánítják - állapították meg az angliai Plymouthi Egyetem kutatói.
Érdekes infók a világ legnagyobb állatairól
A Földön jónéhány szuperóriás állat él, számuk azonban napról napra csökken: az élőhelyek zsugorodnak, így a táplálékforrások is. Steve Backshall, a neves brit természettudós folyamatosan járja a világot, hogy – a nyilvánvaló kockázatokkal sem törődve – testközelből ismerkedjen meg Földünk legnagyobbjaival, és azok életkörülményeivel. Adrenalindús kalandjait, illetve az állatvédelem fontosságát a Viasat Nature csatorna szeptember 5. vasárnap déli debütálással mutatja be. A Szuperóriás állatok című egyórás dokumentumfilmben Backshall többek között nílusi krokodilusokkal és nagy ámbráscetekkel úszik együtt, kéttonnás elefántfókával méérkőzik, ...
Az amazóniai tüzek majdnem a régió összes veszélyeztetett fajára hatással vannak
A világ ismert fajai tizedének otthona és a bolygó maradék trópusi esőerdejének 40 %-a, az amazóniai ökoszisztéma nem úgy fejlődött, hogy megbirkózzon a tüzekkel, amit gyakran meggyújtanak az esőerdőben, hogy a szarvasmarha-tenyésztéshez szabaddá tegyék a földet.
Amatőr tudósokkal térképezik fel a Galápagos-szigetek biológiai sokszínűségét
A Galápagos-szigetek biológiai sokszínűségét helyi amatőr tudósok segítségével térképezik fel: a Barcode Galapagos Project 74 helyi lakost képzett ki arra, hogy az Ecuadorhoz tartozó csendes-óceáni szigetcsoporton talaj- és vízmintákat gyűjtsenek DNS-szekvenáláshoz, amelyet a szigeten lévő három laboratórium tudósai végeznek.
Cserebökényben tizenhárom pár kuvik költött szalakótaodúban
A Körös-Maros Nemzeti Park Cserebökény részterületén a szalakótáknak kihelyezett, úgynevezett D-odúkban rendszeresen költenek kuvikok is. Idén 13 kuvikpár választotta ezt a lehetőséget.
Mi áll a Velencei-tavi halpusztulás hátterében?
Júniusban halpusztulás kezdődött a Velencei-tavon, ahonnan több tonnányi haltetemet szedtek ki. A vizsgálatok igazolták, hogy a halak oxigénhiány miatt pusztultak el. A kialakult helyzethez több kedvezőtlen körülmény együttállása vezetett. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) egy június 24-én kelt összefoglalóban elemzi a probléma hátterét. Sekély vizű tóként a Velencei-tó rendkívül érzékenyen reagál az extrém időjárásra. Ebben az évben a viszonylag hideg tavasz után gyorsan melegedett fel a tó vize, így nem csak a magas vízhőmérséklet, hanem a melegedés tempója is okozhatott problémákat – írják közleményükben.
- címkék:
- Balaton
- Velencei-tó
- klímaváltozás
- környezetvédelem
- természetvédelem
- aszály
- biodiverzitás
- vizes élőhelyek
- biológia
- fenntarthatóság
- víztározó
- halpusztulás
- vízgyűjtő terület
- hidrológia
- limnológia
- Országos Vízügyi Főigazgatóság
- Turista Magazin
- Magyar Természetjárók Szövetsége
- Limnológiai Kutatóintézet
- Kék Bolygó Alapítvány
- Címkefelhő »
Ez az oka az adriai élővilág egyhangúbbá válásának
Jelentősen csökkent a kagylók és csigák faji sokszínűsége az Adriai-tenger északi részén az elmúlt évtizedekben - állapították meg a Bécsi Egyetem paleontológusai a tengerfenék üledékének vizsgálatával.
Hasznos tudnivalók ember-medve találkozás esetére
Az utóbbi időben ismét észlelték medvék jelenlétét hazánk területén. A nagyragadozók, így a medve jelenléte alapvetően jót jelent, mindannyiunk közös érdeke, hogy elkerüljük a közvetlen találkozásokat, és néhány apró praktikával minimalizáljuk a konfliktusokat az együttélés érdekében. A WWF Magyaroszág szórakoztató infografikái segítenek abban, hogy tudjuk mit kell tenni, ha medvét látunk.
Árvízi kockázatok csökkentése az árterek helyreállításával
A 19-20. századi folyószabályozások során Európában az árterek 70%-át, Magyarországon a 95%-át elválasztották a folyóktól. Az árterek helyreállítása együttesen ad megoldást az árvízkockázat csökkentésére, a klímaváltozás hatásainak mérséklésére, valamint számos társadalmi szolgáltatás fenntartására. A végéhez közeledő Interreg Danube Floodplain elnevezésű nemzetközi projekt azt a célt tűzte ki, hogy a Duna vízgyűjtőjén lévő árterületek helyreállításának vizsgálatával hozzájáruljon ezen együttes előnyök maximalizálásához.
- címkék:
- Vásárhelyi Pál
- Tisza
- árvízvédelem
- árvíz
- természetvédelem
- ökológia
- aszály
- biodiverzitás
- élőhelypusztulás
- vizes élőhelyek
- fenntarthatóság
- víztározó
- Vásárhelyi-terv
- ártér
- fokgazdálkodás
- Interreg Danube Floodplain
- ártéri gazdálkodás
- klímaváltozás
- WWF Magyarország
- Természetvédelmi Világalap
- Címkefelhő »
A kerti kistavak helyi biodiverzitásra gyakorolt hatását vizsgálják a kutatók
A magyarországi kerti kistavak helyi biodiverzitásra gyakorolt hatását vizsgálják a lakosság bevonásával az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársai.
Őserdőirtás okozza a példátlan szénkibocsátást
Példátlanul nőtt a szénkibocsátás az egyre nagyobb mértékű erdőirtás miatt Délkelet-Ázsiában a Leedsi Egyetem kutatói szerint.
Biodiverzitás-szigetekkel állítanák helyre a szántók biológiai sokféleségét
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont munkatársai a kiskunsági Solt–Dunavecse térségben több szántóföldön is „biodiverzitás-szigeteket", vagyis a természetes helyi vegetációt mintázó vadvirágos réteket alakítottak ki kísérleti célból. A tavaly hazánkban elsőként létrehozott biodiverzitás-szigetek révén a kutatók ellensúlyozni próbálják az intenzív mezőgazdaság jelentős biodiverzitást csökkentő hatását, és adatokkal szeretnék bebizonyítani, hogy az élővilág sokféleségének helyreállítása a szántóföldeken egyszerre támogatja az agráriumot – és ezáltal az élelmiszer-biztonságot –, valamint az élővilágot - írja az ELKH közleménye.
Nálunk egyre jobban szeretik, Angliában betiltanák a műpázsitokat
A fűnyírás és locsolás terhei alól megváltást hozó műpázsitok egyre élethűbb alternatívát jelentnek, és a kereslet láthatóan Magyarországon is erősen felfutott az utóbbi időben, a nálunk fejlettebb piacokon azonban már azon gondolkodnak, hogy a környezeti terhelésük miatt egyenesen be kellene tiltani a használatukat.
Pusztulnak a korallzátonyok
Globálisan súlyos helyzetben vannak a korallzátonyok. Van, ahol már elérték a kritikus helyzetet, el kezdődött a feloldódásuk, vagyis pusztulnak.
Kik laknak a fűben, avagy mire is jó az a sok gyep?
Amikor a biológiai sokféleség fogalma a hétköznapi életünkben felmerül, akkor legtöbbeknek az erdők, emberi zavarástól viszonylag érintetlen területek élővilága jut az eszébe. Nem is hinnénk, hogy gyepes élőhelyeink, milyen nagy hányadát őrzik természeti értékeinknek.
Meglapuló túzokcsibék – összhangra van szükség a mezőgazdaság és a fajvédelem között
Ezekben a napokban kel ki a túzokcsibék nagy része a Kiskunsági Nemzeti Parkban és peremterületein. A Felső-Kiskunságban él a hazai állomány nagy része, így különösen fontos, hogy igyekezzünk megvédeni a sok veszélynek kitett apróságokat.
Visszatértek a Kiskunságba a színpompás gyomnövények
Míg néhány évtizeddel ezelőtt megszokott látvány volt a Kiskunságban a parcellák szélein a vadvirágos, pipaccsal, búzavirággal, pipitérrel, szarkalábbal, konkollyal teli sáv, addig mára a megváltozott művelési mód, a nagy kiterjedésű monokultúrák és a rengeteg gyomirtószer miatt ez szinte teljesen eltűnt. A jelenség sok szempontból aggasztó, hisz a gyomoknak is megvan a maguk szerepe a természetben és a fogyatkozásuk rávilágít egy, az egész világon zajló folyamatra: a mezőgazdasági területek biodiverzitásának csökkenésére.
Már költenek a túzokok
A Körös-Maros Nemzeti Parkban javában tart a túzokok költési időszaka. A Dévaványai-Ecsegi pusztákon él a hazai túzokállomány több mint egyharmada, a legutóbbi számláláskor 513 példányt regisztráltak.
A famatuzsálemek védelméért küzd a MATE kutatója
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem egyik fiatal kutatója közel 11 évig 2000 faegyedet vizsgált meg, 531 települést vagy településrészt bejárva, 45 000 kilométert megtéve annak érekében, hogy feltérképezze hazánk faóriásait. Minderre az elképesztő ökológiai értékük miatt nagy becsben tartott egyedek megismerése és megóvása érdekében volt szükség, állítja a MATE szakértője. A közelgő Környezetvédelmi világnap alkalmából ismerjük meg ezeket a különleges lombhullatókat és örökzöldeket.
Már fiókákat vezetgetnek a bíbicek
A Körös-Maros Nemzeti Park tájain sokfelé találkozhatunk bíbicekkel. A párok már kikeltették fiókáikat, s kis szerencsével megfigyelhetjük, ahogyan vezetgetik őket a rovartáplálékban gazdag, rövidfüvű legelőkön.
A vadmacskák védelmében indít programot a Budakeszi Vadaspark
A Budakeszi Vadaspark a tavaly megrendezett Fuss, Forest! Jótékonysági Futással megalapozta, idén pedig újabb szintre emelte hazánk egyik legveszélyeztetettebb fajának, a vadmacskának védelmét, a kisragadozó életmódjának kutatását és élőhelyének biztosítását. A program úttörőnek számít nemcsak a térségben, de a maga nemében is, hiszen a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Pilisi Parkerdő Zrt. közös együttműködése révén, az Agrárminisztérium támogatásával valósul meg.
- címkék:
- Pilisi Parkerdő
- állatvédelem
- természetvédelem
- veszélyeztetett fajok
- biodiverzitás
- nemzeti parkok
- élőhelypusztulás
- kihalások
- fajmegőrzés
- vadmacska
- zoológia
- őshonos fajok
- urbanizáció
- macskafélék
- fajmeghatározás
- etológia
- Duna-Ipoly Nemzeti Park
- Pilisi Parkerdő Zrt.
- Budakeszi Vadaspark
- Címkefelhő »
Növendék szürkemarhák legelésznek Cserebökényben
Május 13-án a Körös-Maros Nemzeti Park Cserebökény részterületén fekvő Terehalmi-legelőn, 140 magyar szürke szarvasmarha növendékkel (75 üsző, 65 tinó) megkezdődött a legeltetés.
Természeti kincsek a balatonfőkajári temetőben
Csak az utóbbi időkben figyeltek fel a kutatók arra, hogy a temetők jelentős természeti értékeknek is otthont adhatnak.
Tovább növelték népszerűségüket a nemzeti parkok
Az emberek 94 százaléka hallott már a hazai nemzeti parkokról, 70 százalékuk pedig járt is már valamelyikben. Több mint 1 millióan látogattak tavaly valamelyik nemzeti parkba, ami segített túllendülni a járványhelyzet okozta társadalmi bezártságon – állapítja meg a Klímapolitikai Intézet és az Agrárminisztérium Európai Nemzeti Parkok Napjára készített közös kutatása.
- címkék:
- környezetvédelem
- természetvédelem
- ökológia
- veszélyeztetett fajok
- biodiverzitás
- ökoturizmus
- nemzeti parkok
- faültetés
- kihalások
- fenntarthatóság
- természetvédelmi terület
- tájvédelmi körzet
- védett területek
- szemétszedés
- természetvédelmi hatóság
- Természetvédelmi Információs Rendszer
- természeti emlék
- állatvédelem
- Természetvédelmi Hivatal
- Címkefelhő »
Méhlegelőt és rovarhotelt minden kertbe!
Szakértők előrejelzései szerint 2050-re bolygónk lakossága meghaladja majd a 9 milliárd főt, a folyamatosan növekvő igények miatt pedig egyre több területet vonnak intenzív művelés alá. Többek között e hatások miatt a tenyésztett és vadon élő méhek állománya világszerte drasztikusan csökkent az elmúlt évtizedekben, miközben az Európában termesztett 264 haszonnövény 84 százalékát e rovarok porozzák be, és több mint 4000 olyan zöldségféle terem, amit a méheknek köszönhetünk.
Hazánkban és világszerte csökken a barátréce állomány
Az elmúlt évhez hasonlóan, idén 2021. március 12-én célzott bukóréce-szinkronszámlálást végeztek a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság vízimadár-vonulás szempontjából jelentősebb vizes élőhelyein. A területek leellenőrzése és a célzott számlálás célja a tavaszi vonulásban lévő barátrécék (Aythya ferina) és más, ilyenkor még telelésüket végző bukóréce-fajok állománybecslése volt. A szinkronszámolásban a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata mellett más, a Hortobágyot kutató ornitológusok is részt vállaltak.
Új erdőrezervátum a Pilisi Parkerdőben
Földünk ökológiai jövője szempontjából kulcsfontosságúak az erdők, ezt ma már talán a legtöbben tudják. Azt azonban kevesebben, hogy az erdők fennmaradása, jövője szempontjából mi a szerepük az úgynevezett erdőrezervátumoknak, amelyek sorát a Pilisi Parkerdőben egy újabb gyarapítja.
Bongóbébi született a varsói állatkertben
Egy olyan afrikai antilop született a varsói állatkertben, amelyből mindössze 70-80 felnőtt példány él vadon.
Egyre több vadló jelenik meg a csernobili atomerőmű körüli lezárt zónában
- címkék:
- Csernobil
- biodiverzitás
- vadlovak
- Címkefelhő »
Így mentik meg a világ legnagyobb magvú, matuzsálemi korig élő növényét
A Lodoicea vagy coco de mer, magyar nevén tengerikókusz endemikus, azaz bennszülött, helyben élő és termő növényfaj a Seychelle-szigeteken. A botanikai ritkaságot a kihalás fenyegeti, de úgy tűnik, van remény, mert a helyiek összefogtak a megmentésére.
Csökkenti az Egyenlítő környéki tengeri biodiverzitást a klímaváltozás
Csökkenti az Egyenlítő környéki tengeri biodiverzitást a klímaváltozás az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmány szerint.
Összefogás a klímaváltozásnak ellenálló erdőkért
Közép- és Kelet-Európa erdei fontos természeti erőforrások. Jelentőségük a közeljövőben tovább nő majd, nem csak a faanyag iránti növekvő igények miatt, hanem az általuk nyújtott egyre népszerűbb egészségügyi és jóléti szolgáltatások miatt is. Az erdők által biztosított nyersanyagok, az élhető és védelmező környezet azonban egyre inkább veszélybe kerül a klímaváltozás miatt.
Miért nincs annyi rovarmaradvány a szélvédőkön, mint azelőtt?
Itt a tavasz és hamarosan fűnyírók zajától lesz hangos minden falu és kertvárosi övezet.
Egyetlen Dunánk van, ezért kötelességünk megóvni
Hová tűntek a világ halfajokban bővelkedő folyói és halak százezrei? A folyóvizekkel és azok természeti állapotával foglalkozó 16 szervezet friss tanulmánya szerint a folyókban élő halfajok egyre nagyobb veszélyben vannak. Legnagyobb folyónk, a Duna medrében és partján is olyan beavatkozások tervezése zajlik, amelyek számos kockázatot rejtenek magukban. Pedig a Duna élővilága a társadalom számára olyan értéket képvisel, amelynek megóvása mindenki érdeke.
Természetvédelmi célú erdőfejlesztések kezdődnek Budapesten
A Nagy-szik rehabilitációja pozitív hatással járt a biodiverzitásra
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatóinak vizsgálata bebizonyította, hogy az élőhelyek helyreállítása a helyszín valamennyi lakójára hatással van, nemcsak a megcélzott közösségekre. A Balmazújváros melletti Nagy-szik rehabilitációja például nemcsak a madarak életkörülményein javított, de lényegesen megváltoztatta a nagyobb vízi gerinctelenek életét is.
Magyarország természeti csodái: a szikes tavak
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) vizsgálata bebizonyította, hogy az élőhelyek helyreállítása a helyszín valamennyi lakójára hatással van, nem csak a megcélzott közösségekre. A járulékos hatás lehet pozitív,de negatív is, ezért fontos már a tervezéskor figyelembe venni ezt a szempontot. A Balmazújváros melletti Nagy-szik rehabilitációja például nemcsak a madarak életkörülményein javított, de lényegesen megváltoztatta a nagyobb vízi gerinctelenek életét is, így rendkívül sikeresnek mondható a hazai szikesek természeti értékének megóvását célzó projekt.
Fajkihalásra és klímaválságra figyelmeztetnek a világ vezető kutatói
Tömeges fajkihalásra és klímaválságra figyelmeztettek a világ vezető kutatói. Legújabb jelentésükben arra hívták fel a figyelmet, hogy a világ nem képes felfogni a biodiverzitás elvesztése és az éghajlati zavarok okozta veszélyek mértékét.
- címkék:
- kihalás
- klímaválság
- biodiverzitás
- Címkefelhő »
Trópusi fajok hódítják meg a Földközi-tenger keleti részét
Összeomlóban van a biodiverzitás a Földközi-tenger keleti részén. Egy osztrák kutatók vezetésével végzett vizsgálat szerint az ott élő fajok nem tudják tartani a lépést a víz erőteljes felmelegedésével, Izrael partjainál bizonyos vízmélységben a honos fajok mintegy 95 százaléka már eltűnt.
Már csak 44 éve lenne vissza az amazóniai esőerdőknek?
A gyorsan növekvő erőforrás-felhasználás és az éghajlatváltozás miatt egyre gyakoribbá váló tűzesetek miatt az amazóniai esőerdők jövője veszélybe került. A legújabb kutatások szerint az ott hemzsegő lenyűgöző élet egyre sivárabbá válik, de a legrosszabb forgatókönyvek az ott élők megélhetési esélyeit is egyre csekélyebbnek látják.
Kínában megkezdődött a tavaly beharangozott halászati tilalom
Ennyi fajt menthetünk meg az étkezési szokásaink megváltoztatásával
A föld egyre nagyobb mértékben lesz pusztaság, hogy az megfeleljen a világ növekvő élelmiszerigényének. Egy most publikált kutatás szerint a jelenlegi táplálkozási ritmus mellett a szárazföldi állatok közel 90 százaléka elveszítheti élőhelyének egy részét a következő harminc évben. A tudósok szerint azonban az élelmiszerpazarlás csökkentése, valamint az étkezési mód megváltoztatása megakadályozhatja a várható veszteségeket.
A természetes környezetben kialakított szőlőbirtokokat kevésbé támadják meg kártevők
A természetes környezetben kialakított szőlőbirtokokon kevesebb a kártevő, ezért kevesebb növényvédőszerre van szükségük - állapította meg egy, a bécsi Agrártudományi Egyetem (Universität für Bodenkultur Wien - Boku) részvételével zajló nemzetközi kutatás.
Mit tegyünk, ha farkassal találkozunk?
A médiában egyre többször olvasható, hogy farkasra utaló nyomokra bukkantak a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működésének területén.
Az Ausztráliában honos óriás repülőerszényesek nem egy, hanem három fajt alkotnak
A Kelet-Ausztráliában honos óriás repülőerszényesek valójában nem egy, hanem három különálló fajt alkotnak - állapították meg ausztrál kutatók genetikai vizsgálatok révén.
Évente több mint 200 ezer tonna műanyag kerül a Földközi-tengerbe
Évente mintegy 229 ezer tonna műanyag kerül a Földközi-tengerbe a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) jelentése szerint.
Felcsillant a korallzátonyok megmentésének reménye
A tudósok új módszereket alkalmaznak az ökoszisztéma létfontosságú részének, a korallzátonyoknak a megmentésére: ezek a koralltenyésztéstől a háromdimenziós nyomtatásig terjednek, de a skála szerencsére ennél jóval szélesebb.
Hárommilliárd fát ültetnének a következő tíz évben
A biológiai sokféleség védelme és a biodiverzitás megőrzésébe való befektetés hosszú távon nem csak stratégiai beruházást jelent, amely a járványok megelőzésében is fontos szerepet játszhat, hanem rövid távú társadalmi-gazdasági helyreállítási intézkedésként is funkcionál. Az úgynevezett Európai Zöld Megállapodás az éghajlatváltozás és a környezet károsodására reagál, amely az október közepén tartott Európai Városok és Régiók Hetének (EURegionsWeek) egyik fókuszpontjába került, amelyen mi is részt vettünk.