Így harcoljunk a magasabb fizetéséért

A jelenlegi gazdasági helyzetben saját erőből nem könnyű béremelést kicsikarni. A munkáltató előszeretettel hivatkozik a válságra. Ha azonban -a körülményekhez képest - jól megy a cégnek, a dolgozó fel tud mutatni számokkal alátámasztott eredményt, nem lehetetlen a vállalkozás. Az sem mindegy, kérésünket milyen szavakkal csomagoljuk. Mit lehet és mit nem, ha több pénzre vágyunk.

Etikusan csábítanák a finnek a magyar nővéreket

Az egészségügyi munkavállalók etikus toborzásáról tárgyalt a finn kormány delegációja hétfőn Budapesten az Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (EDDSZ) képviselőivel.

Januártól 73 500 forint a minimálbér

A munkaadók és a munkavállalók által is javasolt 73 500 forintos minimálbérben állapodtak meg 2010-re az Országos Érdekegyeztető Tanácsban kedden a jelenlegi 71 500 forint helyett. A javaslat 3,9 százalékos infláció mellett megőrzi a minimálbér reálértékét. A garantált bérminimum, azaz a szakmunkás minimálbér 87 500-ról 89 500 forintra emelkedik. A bérajánlás esetében a munkaadók indítványára számok helyett csak a reálkeresetek megőrzését ajánlják az ágazati és vállalati tárgyalásokhoz.

Lemondana a fizetésemelésről a németek többsége

A német munkavállalók 56 százaléka hajlandó lenne beletörődni abba, hogy a gazdaság felpörgetése végett két évig nem emelik a fizetését. A kilábaláshoz azonban nem ezt tartják legjobb megoldásnak.

A legrosszabbul fizető szakmák a németeknél

A fodrász, a mosodai alkalmazott és a takarító a legrosszabbul fizetett szakmák Németországban - derül ki a hivatalos állami statisztikákból. Egy német karrier-tanácsadó böngészett a számok között és összeállította azt a tíz szakmát, amelyben a legkevesebbet lehet keresni. Azért az évi 4,2 millió forintos fizetést - fodrászként - valószínűleg Magyarországon sokan megirigyelnék...

Folytatódik a minimálbérvita

A dolgozói oldal 76 ezer forinttal is beérné

A korábbi 78 ezerrel szemben 76 ezer forintos minimálbérrel is megelégedne a munkavállalói oldal - derül ki az Országos Érdekegyeztető Tanács pénteki ülésén.

Két százalékkal kevesebbet ér a fizetésünk

A legalább ötfős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél a bruttó átlagkeresetek 2009 első kilenc hónapjában 1,2 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 1,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden. A foglalkoztatottak létszáma 4 százalékkal csökkent.

90 ezer fővel dolgoznak kevesebben

A bruttó átlagkeresetek 2009 első kilenc hónapjában 1,2 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 1,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A reálkereset - 3,9 százalékos infláció mellett - 2,0 százalékkal maradt el az előző évitől. A versenyszférában 0,4 százalékkal emelkedett; a költségvetési szférában - döntően a 13. havi juttatás kifizetési szabályainak változása miatt - 7,8 százalékkal csökkent a reálkereset. A foglalkoztatottak száma 4 százalékkal csökkent, 90 ezerrel dolgoznak kevesebben, mint egy éve. A versenyszférában 6,8 százalékos volt a létszám visszaesése - jelenti a Központi Statisztikai Hivatal.

V�ls�gh�rad�: Sz�guldott a BUX, cs�kkent az infl�ci�, er�s�d�tt a forint

S�lyos k�vetkezm�nyekkel j�rhat a minim�lb�r t�lzott emel�se, nagysz�m� elbocs�t�st, a feketemunka el�ret�r�s�t eredm�nyezheti. nagyot fogott a BUX, az amerikai piacok is er�s�dtek, igaz, sokkal isebb m�rt�kben. A forint a zlotyval egy�tt er�s�d�tt, a magyar infl�ci� ism�t kisebb lett a v�rtn�l, de nem sokkal. A v�rakoz�sok szerint j�v�re kezd zuhan�rep�l�sbe a dr�gul�si �tem. �ri�spert kezdem�nyeztek az OTP ellen. V�ls�gh�rad� cs�t�rt�k hajnalban.

Nem született megállapodás a minimálbérről

Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) csütörtöki plenáris ülésén folytatott   bértárgyaláson nem közeledtek az álláspontok, a munkaadói oldal továbbra is 73 000 forintos havi minimálbért ajánlott 2010-re, míg a munkavállalói oldal szerint ennél nagyobb emelésre van szükség.

Lehulló fejekben mérik a minimálbér-emelés árát

Tömeges elbocsátások, a feketegazdaság előretörése, a versenyképesség romlása - a munkaadói szervezetek szerint ezek a veszélyek fenyegetnek, ha engednek a szakszervezetek követelésének, és jelentősen, 78 ezer forintra emelik a minimálbért. A szakszervezetek látják a bérnövelés forrásait, de a munkaadók szerint ez csak megszűnő állásokban mérhető. A kormány nem megy bele a csetepatéba, azt állítja, neki bármilyen megoldás megfelel.

Korlátozták az állami cégek vezetőinek fizetését

Elfogadta az Országgyűlés hétfőn a köztulajdonban lévő cégek takarékosabb működéséről szóló törvényjavaslatot. A törvény szerint az igazgatótanácsok elnökei legfeljebb a minimálbér hétszeresét, a felügyelőbizottságok elnökeinek a minimálbér ötszörösét kereshetik.

Nagyobb összeg adható lakástámogatásra

A munkaadók 1 millió helyett 5 millió forintot adhatnak lakástámogatásként az alkalmazottaiknak és kibővül az üdülési csekk felhasználási köre - egyebek mellett ezt is tartalmazza a hétfőn elfogadott, az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosítás. A képviselők 194 igen, és 160 nem szavazattal fogadták el a jogszabályt.

Alacsonyabb alapbért állami menedzsereknek

Mérhető és ellenőrizhető teljesítményhez kötné az állami vezetők javadalmazását a Menedzserek Országos Szövetsége (MOSZ). - A versenyszférához hasonlóan a közvagyon kezelőit is alacsonyabb alapjövedelemben, valamint a tényleges és ellenőrzött teljesítményhez kötött prémiumokban kellene részesíteni. Az ilyen többletjövedelmek alapja egyebek mellett az adott vállalat eredményességének, költséghatékonyságának, illetve akár piaci részesedésének javítása lehet - mondta Dénes Gábor, a MOSZ főtitkára.

Zajlik a minimálbérvita az OÉT-ben

A munkaadói oldal 73 ezer forintos havi minimálbért ajánlott jövőre a jelenlegi 71 500 forinttal szemben az Országos Érdekegyeztető Tanács pénteki plenáris ülésén.

Még a héten dönt a VII. kerület Hunvald fizetéséről

A héten dönteni fog az erzsébetvárosi képviselőtestület arról, kapjon-e továbbra is fizetést az ingatlanügyek miatt előzetes letartóztatásban lévő Hunvald György polgármester. Az MSZP továbbra is utalná a pénzt, a Fidesz ellenzi a javadalmazást.

Jelentős tb-hiány Észak-Magyarországon

Jelentős, több mint 2 milliárd forintnyi elmaradást állapított meg a társadalombiztosítási járulékoknál az APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága ez év szeptember végéig, az összeg 27 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőttit - tájékoztatott az adóhatóság regionális igazgatósága.

Lassult a béren kívüli juttatások csökkentése

Bár számos béren kívüli juttatás tekintetében csökkenés tapasztalható, adott körülmények között pozitívumnak tekinthető, hogy az elmúlt hónapok jelentős visszaesése után nem tapasztalható további drasztikus megvonás, legalábbis egy cégek közt végzett felmérés szerint.

Bővül az üdülési csekk felhasználhatósága

Jövőre mégsem szűkül az üdülési csekk igénybe vehetőségi köre, sőt, a csekk egy újabb jogcím alapján a művelődés területein is felhasználható lesz.

Cafeteria: ötödével kevesebb jut a dolgozóknak

A PricewaterhouseCoopers szerint sok cég az ideivel megegyező cafeteriakeretet biztosít jövőre is. Mivel azonban a béren kívüli juttatásokat jövőre adókötelesek lesznek, kevesebb jut majd a dolgozóknak.

Két százalékkal csökkent a reálbér

A bruttó átlagkeresetek 2009 első nyolc hónapjában 1,3 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 1,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A reálkereset - 3,8 százalékos infláció mellett -2,1 százalékkal csökkent az előző évihez képest. A versenyszférában 0,3 százalékkal emelkedett; a költségvetési szférában- - döntően a 13. havi juttatás kifizetési szabályainak változása miatt - 7,9 százalékkal csökkent a reálbér - áll a Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatójában.

A cégek többsége nem emel bért jövőre

A munkáltatók 57 százaléka befagyasztaná a béreket 2010-ben, 6 százalékuk bércsökkentésben gondolkodik, és csak 37 százaléka tervez emelést - derül ki abból a kutatásból, amelyet a DGS Global Research végzett több mint 600 munkáltató megkérdezésével.

Csökkent a fizetési igény a válság alatt

Az álláskeresők közel háromnegyede jelöli meg fizetési igényét pályázata során, de a pályakezdők és az egyetemi hallgatói státuszúak az átlagnál ritkábban teszik ezt. A posztgraduális képzést befejezők közel háromszor akkora fizetést igényelnek, mint az alapfokon végzettek.

A minim�lb�res �nfoglalkoztat�kra csapna le a PM

A P�nz�gyminiszt�rium (PM) tervei szerint j�v�re az �llami Foglalkoztat�si Szolg�lat statisztik�i lesznek az ir�nyad�k a k�zteher-fizet�s meg�llap�t�s�hoz a v�llalkoz�sok eset�ben - �rja a N�pszabads�g. Ez a minim�lb�rhez igaz�tott rendszert v�ltan� ki, ami eddig sok esetben az ad�elker�l�s meleg�gya volt.

Öt százalékos béremelést terveznek a cégek

Csak feleakkora mértékben emelték a cégek a dolgozóik bérét 2009-ben, mint ahogyan azt egy évvel ezelőtt tervezték. A Hewitt HR-tanácsadó cég felmérése szerint Magyarországon 2009-ben a megvalósított béremelés 3 százalékos volt. A cégvezetők egy éve még 6,7 százalékot prognosztizáltak. 2010-re egyelőre 5 százalékos bérfejlesztéssel kalkulálnak.

Adóval is megmarad a béren kívüli juttatások előnye

A kedvezményes 25 százalékos adóteherrel a béren kívüli juttatások rendszere még mindig kiváló lehetőség a munkáltatók kezében, hogy emeljenek a munkavállalók jövedelmén. Ráadásul az egyéni adókedvezmény mértéke továbbra is változatlan marad, így az önkéntes pénztári számlára történő egyéni befizetéssel is jelentős megtakarítás érhető el.

H�napok �ta nincs fizet�s a p�l�skei sz�rp�zemben

�

A túlórázás káros és értelmetlen

Az eddig is tudható volt, hogy a túlmunka káros az egészségre, felboríthatja az emberi kapcsolatokat, a családi életet, ám egy friss amerikai felmérés szerint még értelmetlen is. Jó időgazdálkodással és munkaszervezéssel ugyanis kevesebb idő alatt még jobban lehet teljesíteni. Sokat segíthet a munka hatékonyságának növelésében az óránkénti pihenő, a kapott feladatok rangsorolása, a személyes bioritmus alapján tervezés és a gyors döntések.    

Vegyes adatok Amerik�b�l

J�val t�bben folyamodtak munkan�lk�li seg�ly�rt m�lt h�ten Amerik�ban, v�get vetve a h�rom hetes cs�kken� tendenci�nak. A szeptember 26.-�n v�gz�d�tt h�ten az �j k�relmek sz�ma 17 ezer f�vel 551 ezer f�re n�vekedett, ami magasabb az elemz�k �ltal v�rt 530 ezer f�s �rt�kn�l. Nyolc �ve nem l�tott m�rt�kben, 1,3 sz�zal�kkal b�v�ltek a szem�lyi kiad�sok �s a lakoss�gi j�vedelem is emelkedett valamelyest.

Kemény pénzelvonás a szlovén állami menedzserektől

Rendkívüli jövedelemadót kell fizetnie Szlovéniában az állami és az állami támogatással működő cégek kiemelkedően magas fizetésű alkalmazottainak. A bruttó bér 10 százalékát vihetik haza a 12 500 euró feletti jövedelemmel rendelkező állami menedzserek.

Parragh: Nem id�szer� a minim�lb�r-emel�s

Parragh L�szl� szerint a gazdas�gi v�ls�gra val� tekintettel fel kellene f�ggeszteni a tervezett minim�lb�r-emel�st. �gy v�lte, a v�llalkoz�soknak jobb lenne, ha a v�ls�g okozta neh�z helyzetben egyel�re maradna a jelenlegi 71 500 forintos minim�lb�r.

Nem lesz novemberben nyugd�jemel�s

V�rhat�an nem lesz novemberben nyugd�jemel�s, �gy az ell�t�sok id�n mintegy k�t sz�zal�kot vesz�tenek �rt�k�kb�l - �rtes�lt a N�pszabads�g.

Távol az álláspontok a jövő évi minimálbérről

További egyeztetésekre van szükség a minimálbérről és a kormány által javasolt béremelés mértékéről, miután nem tudtak megegyezni a szociális partnerek az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) plenáris ülésén, a felek október elsején folytatják a pénteken megkezdett egyeztetéseket.

Továbbra is csökken a fizetés értéke

A bruttó átlagkeresetek 2009 első hét hónapjában 1,3 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 1,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A reálkereset 2,1 százalékkal maradt el az előző évitől. A versenyszférában 0,4 százalékkal emelkedett; a költségvetési szférában - döntően a 13. havi juttatás kifizetési szabályainak változása miatt - 8,1 százalékkal csökkent a reálkereset az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az alkalmazásban állók létszáma 2009. január-júliusban átlagosan 2 millió 666 ezer volt. A versenyszférában 6,5 százalékkal csökkent a dolgozói létszám - jelenti a Központi Statisztikai Hivatal.

Válságmentes fizetés a brit csúcsvezetőknél

Az országos átlag háromszorosát meghaladó fizetésemelést kaptak tavaly a legnagyobb brit tőzsdei vállalatok csúcsvezetői az évtizedek óta nem tapasztalt súlyosságú pénzügyi válság és a részvénypiaci mélységi rekordok ellenére.

Blankfein is elítéli a túlzó bónuszokat

Érthető és jogos - ezt mondta a sokak számára csillagászatinak tűnő banki bónuszokról a Goldman Sachs vezére.

Az Alkotmánybíróság dönthet az elvárt járulékról

Negyedével kevesebbet keres a német nő, mint a férfi

A német vállalatoknál a nők átlagosan egynegyeddel kevesebbet keresnek, mint a férfiak, a közszférában ennél kisebb a különbség.

Tavalyi pénzért dolgoztak a diákmunkások

Idén nem igazán tudták kielégíteni a nyári diákmunkaigényt a közvetítők, mivel - országrésztől függően - 25-40 százalékkal kevesebb munkahely állt rendelkezésre. Ráadásul akinek jutott munka, az sem kapott magasabb óradíjat a tavalyi összegeknél - írja a Napi Gazdaság.

Százezrek nyugdíj mellett dolgozó rendőröknek

Több mint félezer, nyugdíj mellett dolgozó embert foglalkoztat a rendőrség, akik közül néhányan akár bruttó 400 ezer forintot is kapnak - írja a Népszabadság. Januártól változik a rendszer: nyugdíj mellett már csak minimálbérért lehet dolgozni, így vélhetően csökken a számuk.

Hallgat a bónuszokról Gráf minisztériuma

Az Egészségügyi Minisztérium 90 ezer forintos ajándékutalványt osztott, a közlekedési tárca egyszeri 65 ezer forintos étkezési jeggyel egészítette ki munkatársainak béren kívüli juttatásait tavaly ősz óta. A Külügyminisztérium azon sajnálkozott, hogy kiváló teljesítményt nyújtó köztisztviselői sem kapták meg a korábban szokásos bónuszt. Az agárminisztérium egyáltalán nem válaszolt a rendkívüli juttatásokat firtató kérdésünkre.

Érinthetetlen magyar banki bónuszok

A nyugati államokban a válság miatt szinte napi témává vált a bankárok fizetése, Franciaországban pedig a hét elején olyan szabályozást vezettek be, amely komolyan átszabja a bankvilág juttatási rendszerét. Magyarországon a jelek szerint nincs esély a bónuszrendszer átalakítására.

Újra nőnek a német reálbérek

Öt éve először nőttek az alkalmazotti reálbérek az idei első félévben Németországban az egy évvel korábbihoz képest, az alacsony infláció és az ezt meghaladó béremelések következtében.

Emelt a minimálbéren az EU-tagállamok többsége

Az uniós tagállamok többsége - köztük Magyarország - idén is emelt a minimálbéren, igaz csekély mértékben. Van azonban olyan tagállam - Írország -, ahol csökkentettek. Közgazdászok szerint az emelés válság idején veszélyes, növelheti a munkanélküliséget - írja a Világgazdaság.

Extra juttatásokat kaptak a minisztériumi dolgozók

Nyolc minisztérium legalább egymilliárd forintnyi, törvényben nem garantált étkezési jegyet, üdülési csekket vagy ajándékutalványt osztott munkatársainak a válság kitörése óta. Az egy főre eső juttatások 100-300 ezer forint között mozognak. Sőt, a miniszterek is kaptak a juttatásokból - írja a Blikk.

Közel félmillió forint a luxemburgi minimálbér

Nagyok a különbségek minimálbérben az EU tagállamai között - derül ki az Eurostat jelentéséből, amelyet a Napi Gazdaság ismertet. Luxemburgban 440 ezer forintnak megfelelő eurónál nem lehet kevesebbet keresni, míg Bulgáriában 33 ezer forintot is fizethetnek.

A közszférában csökkent, a cégeknél nőtt a reálbér

A bruttó átlagkeresetek 2009 első félévében 1,3 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 1,0 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A reálkereset - 3,3 százalékos infláció mellett - 2,2 százalékkal maradt el az előző évitől. A versenyszférában 0,4 százalékkal emelkedett; a költségvetési szférában - döntően a 13. havi juttatás kifizetési szabályainak változása miatt - 8,4 százalékkal csökkent a reálkereset az előző év azonos időszakához viszonyítva. Egy év alatt 4,1 százalékkal kevesebben dolgoznak, a versenyszférában 6,2 százalékos volt a létszámcsökkenés - áll a Központi Statisztikai Hivatal ma reggeli jelentésében.

A kormány tud spórolni százezres bónuszokkal is

A minisztériumok csaknem fele továbbra sem árulta el, hogy adtak-e rendkívüli juttatásokat köztisztviselőiknek a válság miatt bevezetett takarékossági intézkedések ellenére. Három minisztériumról korábban megírta az [origo], hogy százezres rendkívüli juttatásokat osztottak szét annak ellenére, hogy a kormány spórolást hirdetett. A Kormányszóvivői Iroda szerint így is lehet spórolni.

340 ezer bónuszt adott a takarékos minisztérium

Hat alkalommal, összesen 340 ezer forint értékben kaptak rendkívüli juttatást az Önkormányzati Minisztérium köztisztviselő tavaly ősz óta - derült ki a tárca [origo]-nak küldött válaszából. Eddig hat minisztérium válaszolt arra a kérdésünkre, hogy mennyi rendkívüli juttatást adtak munkatársaiknak azóta, hogy a tavaly ősszel a gazdasági válság miatt takarékoskodást hirdetett a kormány az állami intézményeknél. Ötből hárman a zsebükbe nyúltak, de közülük az önkormányzati volt a legnagyvonalúbb.