Tűzijáték-veszély - Óvjuk állatainkat!

Mivel minden évben rengeteg kutya és cica szalad világgá a tűzijátéktól megriadva, a NOÉ Állatotthon Alapítvány felhívja a gazdik figyelmét, hogy augusztus 20-án fokozottan vigyázzanak kedvencükre!

Cica a lakásban

Nagyon sok ember tart lakásában macskát egyetlen társként, kedvencként. Sok idős ember, akik egyedül maradtak, párjukat már elvesztették, új társat keresnek egy cica személyében. Sokszor előfordul, hogy ezeknek a cicáknak szeretnének mindent megadni, és tévesen úgy gondolják, a folyamatosan biztosított ennivalóval jót tesznek. A Család utcai kisállatrendelő vezető orvosa dr. Varga József cikkében néhány jó tanácsot ad, hogy hogy ezek a cicák minél egészségesebbek és boldogabbak legyenek.

A mesterséges fények megzavarják a ganajtúró bogarak tájékozódási érzékét

Első ízben, a kutatók képesek voltak bizonyítani, hogy a városi fények limitálják a nokturnális állatok tájékozódási képességét, hogy természetes éjszakai fények által navigáljanak az éjszakai égbolton. Ehelyett, az utcai lámpák használatára kényszerülnek, neon lámpákat, vagy reflektorlámpákat használnak, hogy tájékozódjanak. A tanulmányt a Current Biology magazinban publikálták.

Hogyan gyógyítsuk az allergiát az állatoknál?

Nem csak az embereknél „divatos" ez a betegség, hanem mind a kutyák, mind a macskák körében egyre gyakrabban jelentkeznek tipikus tünetei. Meglepő, de nyulaknak, tengerimalacoknak is lehetnek hasonló panaszai. Erről tájékoztatjáka gazdikat a Család utcai kisállatrendelő állatorvosai dr. Landauer Krisztina, és dr. Varga József.

Az állatvilág furcsa csodáit mutatja be a Viasat Nature

Chris Packham brit természettudós 30 éve forgat dokumentumfilmeket az állatvilág különleges történéseiről, őrült időjárási anomáliákról, orvostudományi csodákról. Az évek során hihetetlen természeti jelenségeket élt meg, így mára a tudományos világ meghökkentő felfedezései állnak érdeklődésének középpontjában. Legújabb sorozata, A világ legfurcsább csodái hazánkban a Viasat Nature csatornán rajtol 2021. augusztus 14-én, és szombatonként 15 órakor hozza a friss epizódokat – olyan jelenségeket, amelyekre első, sőt talán második ránézésre sincs magyarázat. Packham azonban nem éri be ennyivel és addig kutat, amíg meg nem találja a válaszokat!

Hiába mondják az állatorvosok, hogy a nagy meleg veszélyt jelent a kutyákra

Varga József a Család Utcai Kisállatrendel vezető állatorvosa a rendelő honlapján a közösségi portálon is felhívja a figyelmet a hőség veszélyeire és hogyan kerüljük el a bajt. Sajnos minden évben találkoznak hőgutát vagy napszúrást elszenvedett állatokkal, akik nagyon rossz állapotban kerülnek rendelőe, és sokszor már nem tudnak rajtuk segíteni. A nyári, szezonális megbetegedések 90%-át meg lehet előzni, ezért fontosnak tartják, hogy írjunk a leggyakoribb megbetegedésekről és megelőzésének módjairól. A Med. Vet. Állatklinika szintén felhívja a figyelmet, milyen súlyos következménye van annak, ha a forró aszfalton sétáltatjuk a kutyát.

Denevért találtam-mit tegyek?

Egész közel kerülni egy denevérhez egyedülálló élmény, ami legtöbbünkkel ritkán vagy soha nem esik meg. A denevérek lenyűgöző, nagyon hasznos, ugyanakkor indokolatlanul elutasított és lebecsült állatok. Magyarországon minden denevér védett, egyedeik és szálláshelyeik elpusztítása tilos. Segítsünk rajtuk!

Mit tegyek, ha denevérkölyköt találtam?

A denevérek ősszel párzanak, a petesejt azonban csak tavasszal termékenyül meg, mikor az emelkedő hőmérséklet és az éledő rovarvilág sokkal kedvezőbb feltételeket biztosít az embrió fejlődéséhez. A terhesség alig másfél hónap, a kölykök – fajtól és az aktuális időjárástól függően – május végétől július elejéig születnek. Mivel emlősállatok, így utódaikat elevenen hozzák a világra és tejjel táplálják őket.

Hasznos tudnivalók ember-medve találkozás esetére

Az utóbbi időben ismét észlelték medvék jelenlétét hazánk területén. A nagyragadozók, így a medve jelenléte alapvetően jót jelent, mindannyiunk közös érdeke, hogy elkerüljük a közvetlen találkozásokat, és néhány apró praktikával minimalizáljuk a konfliktusokat az együttélés érdekében. A WWF Magyaroszág szórakoztató infografikái segítenek abban, hogy tudjuk mit kell tenni, ha medvét látunk.

Falka Napok: Fókuszban az ember és a nagyragadozók Aggteleken

Hagyományteremtő szándékkal idén először rendeznek Aggteleken 2021. augusztus 7-én és 8-án természetismereti fesztivált, amely fókuszában a nagyragadozók és emberek együttélése áll. A Falka Napok néven megrendezendő esemény természetismereti programokkal, előadásokkal, túrákkal, koncertekkel és filmvetítéssel várja az érdeklődőket Magyarországról és Szlovákiából. Az esemény a Nemzetközi Visegrádi Alap támogatásával valósul meg Aggtelek Község Önkormányzata, a WWF Magyarország és a WWF Szlovákia szervezésében. A Falka Napok a hatályos egészségügyi szabályok betartásával ingyenesen látogatható.

Nagyon megsoksasodott a toklász okozta fertőzések, szövetkárosodások száma

A toklász az egér árpa nevű növény megszáradt kalászának egy darabkája. Jellemzően a fű kaszálása, vágása után hullik le és jelent veszélyt kedvenceinkre. Leggyakrabban a bőr alá jutva és ott tovahaladva, valamint a testnyílásokon keresztül jutnak be és okozhatnak nagy méretű szövetkárosodást. Varga József, a Család utcai kisállatrendelő vezető állatorvosa a közösségi médiában többször hívta fel a figyelmet a toklászveszélyre.

Ez a 3 legkülönlegesebb háziállat, amelyről valaha is hallottunk

A száguldozó hajók fenyegetik leginkább az északi simabálnákat

A súlyosan veszélyeztetett északi simabálnák védelmét szolgáló zónákban a vízi járművek többsége nem tartja be a sebességkorlátozást, ami komoly fenyegetést jelent a tengeri emlősökre - figyelmeztet egy friss jelentés.

Kullancsokról gazdiknak

A kullancsok több veszélyes kórokozó vektorai, azaz terjesztői lehetnek. A kutyák és macskák esetén a két legfontosabb kullancs által terjesztett betegség a babesia fertőzés, és az emberekben is előforduló Lyme-kór.

Drogkereső kutyának alkalmatlan, de rendőrségi jóléti kutyának kiváló

Valószínűleg a világ legrosszabb nyomkövető kutyája Dexter, viszont a stresszes dolgozókat átsegíti a nehéz napokon. A drogkereső kutyának alkalmatlannak bizonyult Dexter most a rendőrség jóléti kutyájaként teljesít feladatot.

Kutya segíti az áldozatokat a franciaországi bíróságokon

A Franciaország egy déli részén, Lot megyében dolgozó ügyész, Frédéric Almendros hallott egy kísérletről az Egyesült Államok északnyugati részén fekvő Seattle városában végzett kísérletről, ahol kutya segíti a bűncselekmények áldozatait és úgy döntött, tesz egy próbát a bíróságán.

Szokatlan jelenség: júniusban már gyülekeztek a fehér gólyák

Érdekes és szokatlan jelenségre figyeltek fel a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai a Kígyósi-pusztán. Június végén már 20-30 példányos csapatokban gyülekeztek a fehér gólyák.

Szöcskék, sáskák, tücskök nyomában

A Magyar Rovartani Társaság egyenesszárnyúakkal foglalkozó szakértői június végén Nyugat-Zala Tájegységünkben tartották meg éves találkozójukat.

A hetekben zajlik több cincérfaj rajzása

A Nagykapornak melletti Remetekertben havasi cincérrel (Rosalia alpina), gyászcincérrel (Morimus funereus), valamint kis hőscincérrel (Cerambyx scopolii) találkoztunk erdei adatgyűjtéseink során. Mindhárom említett cincérfaj védett Magyarországon, utóbbi kettő pedig Natura 2000 jelölőfaj.

Gázolásból felépült macskabaglyot engedtek szabadon

Remeteszőlősön gázolták el azt a macskabaglyot, amely hónapokig a Fővárosi Állat- és Növénykert Vadállatmentő Központjában lábadozott. Szerencsére csak agyrázkódással, maradandó sérülés nélkül megúszta az esetet, így a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a lakiteleki Tőserdőben szabadon is engedték.

Egy szerencsés kuvik a Kiskunságban kezdett új életet

Macska szájából mentették meg azt a kuvikot, amely új otthonra lelt a Kiskunságban, Kecskemét mellett 2021. június 28-án. A kistermetű bagoly Mezőfalváról került be a Fővárosi Állat- és Növénykert Vadállatmentő Központjába.

6 érdekes tény a kihalás veszélyeztetett méhekről

A méhek a világ legfontosabb fajai közé tartoznak, példányszámuk azonban sajnos folyamatosan csökken. Hogy megelőzzék kipusztulásukat, számos kezdeményezés jött létre – egy közülük Charlie Agar nevéhez fűződik, aki az amerikai Texas állam szívében üzemelteti méhmentő cégét. Fanatikus csapata csípések százaival sem törődve gyűjti és költözteti át veszélybe került szárnyas barátainkat. Tevékenységüket a Charlie méhmentő cége című alkotás rögzítette, amelyet nálunk a Viasat Nature természetcsatorna mutat be július 4. vasárnap 18 órától. A dokumentumsorozat rámutat arra, hogy miért létfontosságúak ezek a kis csíkos állatok a mezőgazdasáág, ...

Állatvédők kerültek bíróság elé, miután kínzás miatt felléptek egyikük szomszédja ellen

Csoportosan elkövetett garázdaság bűntette miatt emelt vádat a Veszprémi Járási Ügyészség egy bántalmazottnak vélt kutya megmentésére szerveződött akció résztvevői ellen, akik éjjel, erőszakkal rontottak az állat gazdájára.

Odúlakó madarak Budapest parkjaiban

A Főkert és az MME által közösen kihelyezett 950 db „B" és „D" típusú mesterséges madárodúk ellenőrzése lezajlott a budapesti parkokban.

Nyári ludak a Velencei-tónál

Az évek óta rendszeres madárgyűrűző tevékenységnek köszönhetően nemcsak a téli időszakban, hanem egész évben rendszeren megfigyelhetők nagyobb számban nyakgyűrűs nyári ludak a Velencei-tónál és a környékén.

Újabb kerecsensólyom fiókák születtek a Balatonnál

Bár korábban nem regisztráltak Somogy megyében sikeres kerecsensólyom költést, tavaly négy fiókát, idén pedig öt fiókát számoltak össze a madarászok egy Siófok közelében létesített műfészekben.

Erőszak egy vegetáriánussal szemben...

Egy ismerősöm történetét szeretném megosztani, amit mikor meghallottam, komolyan úgy éreztem, erőszak áldozata lett. A mélységes harag később csalódottságba csapott át, egyszerűen nem akartam elhinni, hogy emberek mennyire képtelenek tiszteletben tartani mások döntéseit.

A Kis-Sárréten már kikeltek az első gólyatöcs fiókák

A gólyatöcs az elmúlt évtizedekben csak alkalmi fészkelőként fordult elő a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén. Éppen ezért örvendetes, hogy a tavalyi esztendő után idén ismét költ a területen.

Meglapuló túzokcsibék – összhangra van szükség a mezőgazdaság és a fajvédelem között

Ezekben a napokban kel ki a túzokcsibék nagy része a Kiskunsági Nemzeti Parkban és peremterületein. A Felső-Kiskunságban él a hazai állomány nagy része, így különösen fontos, hogy igyekezzünk megvédeni a sok veszélynek kitett apróságokat.

Hüllők a házunk táján

Sokan riadnak vissza, ha a házuk ajtaján kilépve egy nagyobb méretű kígyóval találják szemben magukat. Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságot évről-évre megkeresik ilyen típusú történetekkel. Ezekben az esetekben emberre ártalmatlan siklók állnak a középpontban, hiszen a környékünkön természetes körülmények között mérges kígyók nem fordulnak elő.

Ártalmatlanok az óriás tőrösdarazsak

Sokakra a frászt hozzák a május-júniusban megjelenő óriás tőrösdarazsak. Alaptalanul, mert ezek a szelíd óriások sem az emberre, sem a háziállatokra nem veszélyesek, ugyanakkor segítenek kordában tartani a cserebogár-szaporulatot.

Keleti vendégek: pásztormadarak a dél-alföldi pusztákon

Ezekben a hetekben a Körös-Maros Nemzeti Park tájain szép számban bukkannak fel pásztormadarak. Jellemzően csupán néhány példányos csapatok érkeznek és rövid megállás után tovább is repülnek.

Az agrárminiszter részvételével zajlott az Állatorvostudományi Egyetem állatvédelmi konferenciája

Az Állatorvostudományi Egyetem (ÁTE) Állatvédelmi Központja egész napos konferenciát szervezett „Állatvédelmi aktualitások 2021" címmel az állatvédelem témakörét érintő legfrissebb intézkedésekről, tervekről és kutatási eredményekről. A konferencia neves előadói az állami szférából, oktatási intézményekből, illetve szakmai és civil szervezetek köreiből kerültek ki. Az eseményt Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora nyitotta meg, majd Nagy István agrárminiszter köszöntötte a hallgatóságot. Kiemelt előadóként Ovádi Péter, a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos, valamintt ...

Már költenek a túzokok

A Körös-Maros Nemzeti Parkban javában tart a túzokok költési időszaka. A Dévaványai-Ecsegi pusztákon él a hazai túzokállomány több mint egyharmada, a legutóbbi számláláskor 513 példányt regisztráltak.

Elnézőbbek a bírók az állatkínzókkal, mint a jegyzők

Fontos és hiánypótló tanulmány jelent meg a napokban a Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegélyszolgálat Egyesület titkárától, aki rásában azt vizsgálta, hogyan alakultak az állatkínzásért adható szankciók az utóbbi években. Megdöbbentő következtetésre jutott: nem egy esetben a jegyzők a közigazgatási eljárás során jóval magasabb összegű pénzbüntetést szabtak ki, mint a bíróságok. A szerző szerint a jelenség elősegítheti a "forum shopping"-ot: így az állatvédő szervezetek egyre inkább attól tehetik függővé az eljárás indítását, hogy az állatkínzók hol kaphatnak nagyobb büntetést.

A vadmacskák védelmében indít programot a Budakeszi Vadaspark

A Budakeszi Vadaspark a tavaly megrendezett Fuss, Forest! Jótékonysági Futással megalapozta, idén pedig újabb szintre emelte hazánk egyik legveszélyeztetettebb fajának, a vadmacskának védelmét, a kisragadozó életmódjának kutatását és élőhelyének biztosítását. A program úttörőnek számít nemcsak a térségben, de a maga nemében is, hiszen a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Pilisi Parkerdő Zrt. közös együttműködése révén, az Agrárminisztérium támogatásával valósul meg.

Gímszarvas borjakkal gyarapodott az Állatpark

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Körösvölgyi Állatparkjában május 13-án és 19-én jöttek világra az első idei gímszarvas borjak. A kis gímszarvasok, mint minden eddig itt született gím borjú, a hétesztendős büszke bika, Bátor utódja.

A Körös-Maros Nemzeti Parkban már fiókáikat etetik a kanalasgémek

Idén is szép számban költenek kanalasgémek a Körös-Maros Nemzeti Parkban. A legtöbb pár a Kis-Sárréten rakott fészket, de költenek a Gácsháti- és a Kenderesszigeti-halastavakon, valamint Szentes-Fertőn is.

Növendék szürkemarhák legelésznek Cserebökényben

Május 13-án a Körös-Maros Nemzeti Park Cserebökény részterületén fekvő Terehalmi-legelőn, 140 magyar szürke szarvasmarha növendékkel (75 üsző, 65 tinó) megkezdődött a legeltetés.

Tovább növelték népszerűségüket a nemzeti parkok

Az emberek 94 százaléka hallott már a hazai nemzeti parkokról, 70 százalékuk pedig járt is már valamelyikben. Több mint 1 millióan látogattak tavaly valamelyik nemzeti parkba, ami segített túllendülni a járványhelyzet okozta társadalmi bezártságon – állapítja meg a Klímapolitikai Intézet és az Agrárminisztérium Európai Nemzeti Parkok Napjára készített közös kutatása.

Újabb helyről került elő a szöcskeegér!

A magyar szöcskeegér (Sicista trizona) az egyik legveszélyeztetettebb gerinces állatfajunk, ezért védelmére kiemelt figyelmet kell fordítanunk. Az elmúlt másfél évtizedben - a 2006-os „újrafelfedezése" óta – intenzív kutatás folyik a faj megőrzése érdekében a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-Borsodi Tájegységében.

Rengeteg az üvegnek ütköző sérült, vagy elpusztult madár

Nagy felületű üvegfalak, de gyakran az otthoni ablakok alatt is találni elhullott vagy kábult madarakat. Ezek az állatok azért sérülnek meg, illetve pusztulnak el az esetek jelentős hányadában, mert az üvegnek ütközve súlyos agyrázkódást, nyakcsigolya- vagy koponyacsonttörést szenvednek, miközben teljes sebességgel csapódnak neki a kemény felületnek.

Autókat, ablakokat "támadó" madarak

Nem csak Magyarországon és Európában, de más kontinenseken is rendszeresen megfigyelnek − elsősorban tavaszonként − autók visszapillantó tükrét és szélvédőjét vagy házak, irodák ablaküvegét mániákusan csipkedő, kopogtató madarakat, melyek akár napokig visszatérve, órák hosszat támadják ezeket a mesterséges objektumokat. Ezekben az esetekben − függetlenül az érintett madarak csoportbeli hovatartozásától − nagyon sok a közös vonás, melyek egyben magyarázattal is szolgálnak a viselkedésre.

A sarlósfecske több, mint 800 kilométert tesz meg egy nap alatt

Eddig úgy  tudtuk, hogy a vándorló sarlósfecskefélék  naponta 500 kilométert is megtesznek, de az új bizonyítékok azt mutatják, hogy ennél sokkal többre képesek - írja a New Scientist tudományos magazin.

Kezdődik a szalakóták költése

A Körös-Maros Nemzeti Parkban költésre készülnek a telelőhelyükről visszaérkezett szalakóták. Már párokba álltak és foglalják az öregebb fák odvait, illetve a számukra kihelyezett költőládákat.

Tengerparti vendég: kacagócsér bukkant fel a kardoskúti Fehér-tónál

Május elején két alkalommal is megfigyeltek kacagócsért a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó kardoskúti Fehér-tónál. Ez a tengerparti madár rendkívül ritkán látogat el a kontinens belsejébe.

Méhlegelőt és rovarhotelt minden kertbe!

Szakértők előrejelzései szerint 2050-re bolygónk lakossága meghaladja majd a 9 milliárd főt, a folyamatosan növekvő igények miatt pedig egyre több területet vonnak intenzív művelés alá. Többek között e hatások miatt a tenyésztett és vadon élő méhek állománya világszerte drasztikusan csökkent az elmúlt évtizedekben, miközben az Európában termesztett 264 haszonnövény 84 százalékát e rovarok porozzák be, és több mint 4000 olyan zöldségféle terem, amit a méheknek köszönhetünk.

Hazánkban és világszerte csökken a barátréce állomány

Az elmúlt évhez hasonlóan, idén 2021. március 12-én célzott bukóréce-szinkronszámlálást végeztek a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság vízimadár-vonulás szempontjából jelentősebb vizes élőhelyein. A területek leellenőrzése és a célzott számlálás célja a tavaszi vonulásban lévő barátrécék (Aythya ferina) és más, ilyenkor még telelésüket végző bukóréce-fajok állománybecslése volt. A szinkronszámolásban a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata mellett más, a Hortobágyot kutató ornitológusok is részt vállaltak.

Idén több partimadár költ Kardoskút térségében

A csapadékban gazdagabb tavasznak köszönhetően idén a tavalyinál több partimadár költ a Körös-Maros Nemzeti Park területén található kardoskúti Fehér-tó környékén.

Már építik fészküket a nyár madarai, a sárgarigók

„Lement a nap a maga járásán, sárgarigó szól a Tisza partján..." ahogyan a közismert nóta is bizonyítja, a sárgarigó a magyar nép egyik kedves madara. Jellegzetes hangját a Körös-Maros Nemzeti Park tájain gyakran hallhatjuk.