Alkotmánybíróság
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Országgyűlés
- Fidesz
- belpolitika
- pártpolitika
- parlament
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Alkotmánybíróságon támadják a zengői NATO-radart
Az Alkotmánybírósághoz, valamint az állampolgári jogok országgyűlési biztosához fordult a napokban a Civil Szervezetek Szövetsége a Zengőért mozgalom, mert törvénysértőnek tartja a Mecsek csúcsára tervezett NATO-lokátorbázis megépítését. Míg a Honvédelmi Minisztérium szerint a radarállomás javítja az ország biztonságát, addig a tiltakozók egészségüket és a környezetet féltik.
Kórháztörvény: Alkotmánybírósághoz fordul a Munkáspárt
Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke a kórháztörvény megsemmisítését kéri az Alkotmánybírósághoz eljuttatott beadványában.
Mádl élesen támadja a kormánypártiakat
Mádl Ferenc köztársasági elnök hétfőn aláírta az Országgyűlésnek egyszer már visszaküldött kórháztörvényt, de egyúttal az Alkotmánybírósághoz fordult a kormánypártok eljárása miatt. Az MSZP és az SZDSZ frakciója ugyanis az ellenzék tiltakozó távolléte mellett, érdemi vita és módosítás nélkül már az elnöki vétó napján újra elfogadta a törvényt. Az államfő szerepének alkotmányos tisztázását kéri, a várható döntés nem érinti magát a kórháztörvényt. Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője szerintnincs hadiállapot az államfő és a kormányoldal között.
A rendőrségi törvénnyel foglalkozna az Alkotmánybíróság új elnöke
Holló Andrást választotta elnökévé az Alkotmánybíróság hétfőn. A helyettes elnök Erdei Árpád lett. Holló Andrást a liberálisabb, míg Erdei Árpádot inkább a konzervatívabb felfogású alkotmánybírók közé sorolják. Holló először a rendőrségi törvényt és több más régi beadványt tűzne a testület napirendjére. Az Alkotmánybíróságnak azért kellett új elnököt választania, mert az eddigi elnök betöltötte 70. életévét.
Új elnököt választ az Alkotmánybíróság
Hétfőn választ új elnököt az Alkotmánybíróság, mivel a testület jelenlegi vezetője, Németh János alkotmánybírói megbízatása július 31-én, 70. életévének betöltése miatt megszűnik. A Magyar Hírlap értesülései szerint a pozícióra ketten esélyesek leginkább a pozícióra: a korábbi főtitkár, ma helyettes, Holló András és Erdei Árpád.
Új elnököt választ az AB
Betölti 70. életévét az Alkotmánybíróság elnöke, ezért július 31-én távozik posztjáról. Németh János utódjáról hétfői ülésén szavaz a testület.
Kórháztörvény: Még ma az Alkotmánybírósághoz fordul a Fidesz
Az [origo] információi szerint még szerdán az Alkotmánybírósághoz fordul a Fidesz a kórháztörvény elfogadásának körülményei miatt. A törvényt Mádl Ferenc köztársasági elnök hétfőn visszaküldte a parlamentnek, de a kormánypárti többség még aznap változatlan formában újra megszavazta. A Fidesz szerint legalább csütörtökig várni kellett volna.
A vesebetegek miatt kellett sietni a kórháztörvénnyel
Veszélybe került volna a művesebetegek ellátása, ha nem fogadják el időben a kórháztörvényt - közölte Gál J. Zoltán kormányszóvivő. A kormány szerint az államfő is szándékosan azért küldte vissza a törvényt hétfő délelőtt, hogy a parlament még hétfőn szavazhasson róla.
Az Alkotmánybíróság vizsgálja a plusz pártpénzeket
A Centrum és a Munkáspárt egymástól függetlenül az Alkotmánybírósághoz fordul, miután hétfőn elfogadta az Országgyűlés a pártalapítványokról szóló törvényt. A két kis párt szerint a törvény diszkriminatív, és plusz állami támogatáshoz juttat egyes pártokat.
Az államfő ma dönt a kórháztörvényről
Mádl Ferenc köztársasági elnök ma délelőtt jelenti be, hogy aláírja-e a parlament által június 16-án elfogadott kórháztörvényt, vagy visszaküldi az Országgyűlésnek, illetve az Alkotmánybírósághoz fordul az ügyben. Mádlhoz az ellenzéki párok fordultak, mert véleményük szerint a törvény nem más, mint a nemzeti vagyon kiárusítása.
Az Alkotmánybíróság dönthet a kórháztörvényről
Az Alkotmánybírósághoz fordul a Munkáspárt és várhatóan a Fidesz is a kórháztörvény miatt. A legnagyobb ellenzéki párt csütörtökig dönt erről. A kórházörvényt szerdán is támadták az ellenzők a parlamentben, a fideszes Selmeczi Gabriella a jogszabály várható következményeit kérte számon az egészségügyi miniszternél - írja a Magyar Hírlap.
Mikola Mádlt győzködte kórháztörvény-ügyben
Mikola István, volt egészségügyi miniszter arra kéri Mádl Ferenc köztársasági elnököt, hogy a hétfőn elfogadott kórháztörvényt küldje az Alkotmánybíróság elé. Mikola a gyógyszerkereskedelem liberalizációja miatt is aggódik.
Alkotmánybírósághoz fordulnának a tanárok
Alkotmánybírósághoz fordul a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, ha a közoktatási törvényt június 23-án jelenlegi formájában fogadja el a parlament. Az érdekvédelmi szervezet megbeszélést kezdeményezett az Országgyűlés oktatási bizottságának elnökével.
Az orvosi kamara a kórháztörvény visszavonását kéri
A kórháztörvény javaslatának visszavonására szólította fel szombati küldöttgyűlése után a Magyar Orvosi Kamara a miniszterelnököt, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy profitorientált vállalkozások működjenek a privatizált egészségügyben. A 251 fővel határozatképes küldöttgyűlésen 98 képviselő kezdeményezte az elnökség visszahívását, ám a kérdést jogtechnikai kifogásra hivatkozva nem tűzték napirendre. Az EDDSZ az Alkotmánybírósághoz fordul a törvényjavaslat miatt, mert úgy véli, súlyos jogsértéseket tartalmaz.
Gyorsítanák az Alkotmánybíróság munkáját
Módosítaná a kormány az Alkotmánybíróság működésére vonatkozó törvényeket. A terv szerint határidők kényszerítenék a testületet arra, hogy bizonyos idő múltán mindenképpen foglalkozzon a beadványokkal, és bővítenék a soron kívül elbírálandó beadványok körét. A változtatáshoz az alkotmány módosítására van szükséges.
Tíz képviselőből lehet majd egy frakció
A jövőben tíz parlamenti képviselő is alakíthat képviselőcsoportot, és a függetleneket is megilletik a frakciókéhoz hasonló jogok, ha az Országgyűlés megszavazza az ügyrendi bizottság mai ülésén elfogadott javaslatot. A frakcióalakításról szóló szabályok módosítására az Alkotmánybíróság kötelezte a képviselőket.
Takács Albert: A beteg döntsön az életéről!
Egy héttel az Alkotmánybíróság elutasító határozata után válaszolt az [origo] olvasóinak kérdéseire Takács Albert, a beadvány egyik készítője. Az ombudsman szerint elsősorban arra lenne szükség, hogy a betegek olyan méltó körülmények között érjenek el életük befejezéséhez, hogy annak utolsó percig élni akarjanak. Ugyanakkor azt a kérdést, hogy a beteg akarjon-e élni mindvégig vagy sem, rajta kívül senki más nem döntheti el - vélekedik Takács Albert.
Újra az Alkotmánybírósághoz kerülhet az eutanázia
Takács Albert általános ombudsmanhelyettes vizsgálatot indít a betegek önrendelkezési jogának érvényesülése ügyében, miután az Alkotmánybíróság elutasította az eutanáziáról szóló - Takács és Kmetty Ildikó által benyújtott - beadványt. Az ombudsman szerint az AB az aktív eutanáziára koncentrált, így a beadvány eredeti célja - a passzív eutanázia egyszerűbbé tétele - nem teljesült. A Társaság a Szabadságjogokért szervezet szerint a mindenkori kormányt terheli a felelősség azért, hogy eddig egyszer sem vizsgálták, hogy a betegek egészségügyi törvényben biztosított jogai érvényesülnek-e.
Nem az eutanáziára
Az Alkotmánybíróság hétfőn nyilvánosságra hozott döntése alapján nem alkotmányellenes az eutanázia jelenlegi szabályozása. Az AB döntését az élethez való jog védelmével indokolta. Takács Albert alkotmányjogász és Kmetty Ildikó ügyvéd, az indítvány benyújtói az [origo]-nak elmondták: várható volt, hogy az AB elutasítja az aktív eutanázia engedélyezését. Az egészségügyi törvény jelenleg csak a passzív eutanázia alkalmazását teszi lehetővé, melynek gyakorlati megvalósulása azonban kérdéses, ezért hamarosan ombudsmani vizsgálat indul, melyben azt vizsgálják majd, hogy milyen mértékben teljesül a passzív eutanázia.
Ma hirdetnek határozatot az eutanáziáról
Hétfőn hirdet határozatot az Alkotmánybíróság egy 10 évvel ezelőtti beadványról, mely szerint az önrendelkezési jog korlátozása, hogy a haldokló nem kérheti, hogy vessenek véget életének. Az AB ma állást foglalhat úgy is, hogy ne változzon a jelenlegi szabályozás, vagyis csak a passzív eutanáziát - a kezelés visszautasítását - tartja elfogadhatónak, vagy dönthet a passzív eutanázia procedúrájának egyszerűsítése mellett, illetve állást foglalhat az aktív eutanázia engedélyezése mellett is, amikor az orvos közreműködésével rövidítik meg a beteg szenvedését.
Hétfőn dönt az Alkotmánybíróság az eutanáziáról
Tíz év után hétfőn döntés születhet az eutanáziáról. 1993 novemberében két jogász azért fordult az Alkotmánybírósághoz (AB) a kegyes halál kapcsán, mert egy asszony saját kezével segítette halálba gyógyíthatatlan gyerekét, és emiatt az anyát emberölésért elmarasztalta a bíróság. A beadványban azt kérik az AB-től, hogy semmisítse meg az egészségügyi törvénynek az önrendelkezési jogot korlátozó paragrafusait, és állapítsa meg a mulasztásos alkotmánysértést azért, mert hiányzik a büntető törvénykönyvből a "méltányossági ölésnek" nevezett tényállás.
10 év után dönt az AB az eutanáziáról
Az Alkotmánybíróság az eutanáziával kapcsolatos indítvány ügyében április 28-án, hétfőn nyilvános határozathirdetést tart. Az indítványt még 1993-ban adta be Takács Albert alkotmányjogász és Kmetty Ildikó ügyvéd.
Megszüntették a kárpótlási rendelet alkotmányellenes részeit
Diszkriminatívak az egyes, tartós időtartamú szabadságelvonást elszenvedettek részére járó juttatásról szóló kormányrendeletnek azok a részei, amelyek a Szovjetunióba elhurcolt személyek két csoportjának biztosították a juttatást, míg a harmadik csoportnak, a hadifoglyoknak nem. Erről szóló határozatát az Alkotmánybíróság kedden, budapesti nyilvános ülésén hirdette ki.
Alkotmányellenes rendelkezés egy 2000-es kormányrendeletben
Alkotmányellenesnek találta az Alkotmánybíróság egy 2000-ben elfogadott kormányrendelet egyik rendelkezését, mert nem kellően világos a megfogalmazása. A testület szerint a kárpótlási kormányrendeletből nem lehet pontosan megállapítani, mely történelmi események alkalmával elítéltek kérhetnek kárpótlást.
Alkotmánybírósághoz fordult a Civilek a Békéért
Az Alkotmánybírósághoz fordult a Civilek a Békéért mozgalom az iraki háborúval kapcsolatos kormánydöntések miatt. A szervezet szerint a taszári kiképzés és a légtérhasználattal kapcsolatos kormánydöntések alkotmányellenesek.
Az Alkotmánybírósághoz fordul az eTel
Az eTel távközlési szolgáltató szerint az informatikai tárca intézkedései fékezik a távközlési piacnyitást. A telefontársaság az Alkotmánybírósághoz fordul jogorvoslatért.
Alkotmánybírósághoz fordul a katolikus egyház
Alkotmánybírósághoz fordul a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a szociális törvény parlament által elfogadott módosítása miatt. Az előkészítés alatt álló beadvány kapcsán azt várják, hogy az Alkotmánybíróság mondja ki: az egyházaknak alanyi joguk szociális intézmények alapítása.
Az ombudsman nem adná ki a vagyonnyilatkozatokat
Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos módosító indítványt javasol benyújtani az üvegzsebtörvényhez. Ebben az állna, hogy az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozata ne legyen nyilvános. Az ombudsman szerint az is aggályos lehet, hogy az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatát az újságok ismertetik. Ezzel a kérdéssel azonban, mivel erről az Alkotmánybíróság már rendelkezett, nem foglalkozik.
A zsidó szombat hiába ütközik a népszavazással
Nem semmisítheti meg az Alkotmánybíróság az Európai Unióhoz való magyar csatlakozásról döntő népszavazás időpontjáról szóló rendelkezést, mert az már az alkotmány részévé vált. Egy névtelenséget kérő tiltakozó azért fordult az Alkotmánybírósághoz, mert a csatlakozásról szóló népszavazást április 12-re, szombatra tették, így a zsidó vallású magyar állampolgárok nem tudnak szavazni.
Néhány héten belül döntenek az eutanáziáról
Az Alkotmánybíróság (AB) várhatóan néhány héten belül határozatot hirdet eutanáziaügyben - írja a Népszabadság. Kolláth György alkotmányjogász szerint az AB ki fogja mondani, hogy bizonyos feltételek mellett az emberi méltóság joga megelőzheti az élethez való jogot.
Felülvizsgálatot kér Tocsik
Jogbizonytalanságot okoz, emiatt sérti a jogállam alapelvét, hogy a törvényes szerződést is semmisnek nyilváníthatják, ha a jó erkölcsbe ütközik. Tocsik Márta jogi képviselője, Jován László erre hivatkozva az ünnep után panaszt tesz az Alkotmánybíróságon - írja a Magyar Hirlap. Az ügyvéd a Legfelsőbb Bíróságot is megkeresi, és kérni fogja az október 22-én kihirdetett jogerős ítélet felülvizsgálatát. Erre január 16-áig van lehetőség.
Az MDF megtámadja a költségvetést
A Magyar Demokrata Fórum parlamenti képviselőcsoportja az Alkotmánybírósághoz fordul a 2003. évi költségvetési törvényben elfogadott, az egyházak támogatására vonatkozó rendelkezés miatt.
Elnököt választ jövőre az Alkotmánybíróság
Az áprilisi EU-népszavazás mellett az Alkotmánybíróság új elnökének megválasztása ígérkezik a jövő esztendő egyik legfontosabb közjogi eseményének. Németh János, a testület jelenlegi vezetője jövőre eléri a korhatárt, ezért meg kell válnia a poszttól. A Népszabadság információi szerint különösen két alkotmánybírónak, Holló Andrásnak és Erdei Árpádnak van esélye arra, hogy elnyerje kollégái támogatását.
Áder szerint hazudik a belügy a logó-ügyben
A Fidesz frakcióvezetője szerint a Belügyminisztérium részéről több hazugság is elhangzott azt követően, hogy az Alkotmánybíróság alkotmánysértőnek találta a belügyminiszter pártlogókkal foglalkozó rendeletét. Áder János állítja, nem igaz, hogy korábban, így az Orbán-kormány alatt is születtek ilyen rendeletek.
Az Alkotmánybíróság elutasította a népszavazást a termőföldről
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette az Országos Választási Bizottság (OVB) három, a termőfölddel kapcsolatos országos ügydöntő népszavazások ügyében hozott határozatát, és új eljárásra utasította az OVB-t.
Alkotmányellenes a pártlogók méretének korlátozása
Alkotmányellenesnek nyilvánította az Alkotmánybíróság azt az önkormányzati választások kapcsán alkotott belügyminiszteri rendeletet, amely a jelölő szervezetek szavazólapokon szereplő emblémájának méretét szabályozza. Az Alkotmánybíróság határozatának kihirdetése napján a rendeletet megsemmisíti. A rendelet ellen az önkormányzati választások előtt tiltakozott a Fidesz, mert a határozat miatt a párt emblémája több más párt logójánál kisebb méretben jelenhetett meg a szavazólapokon. Áder János lemondásra szólította fel a belügyminisztert.
Ab: a kilakoltatás nem sért szociális jogokat
A tulajdonjog védelme fontosabb a szociális biztonsághoz való jognál - derül ki az Alkotmánybíróság (Ab) önkényes lakásfoglalókkal kapcsolatos állásfoglalásából. Eszerint alkotmányos az a rendelkezés, mely szerint a jegyző intézkedhet az önkényesen elfoglalt lakás kiürítéséről. Az állam csak akkor köteles fedelet adni a kilakoltatottak feje felé, ha közvetlen életveszély fenyegeti őket - mondta ki az Ab.
- címkék:
- ab
- kilakoltatás
- kiürítés
- Ab
- Alkotmánybíróság
- Címkefelhő »
Nem tarthatják nyilván a szexuális szokásokat az orvosok
Jövő év április végétől a szexuális szokásokról szóló adataink nem minősülnek egészségügyi adatnak, mivel az Alkotmánybíróság az erről szóló jogszabályt alkotmányellenesnek ítélte és megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság szerint az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvénynek az ezzel kapcsolatos passzusa sérti a személyes adatok védelméhez fűzödő alapjogot.
Gyűjthetők az aláírások a termőföldről
Az Alkotmánybíróság hétfői határozatai szerint a Hajrá Magyarország! Mozgalom, valamint a Magyar Igazság és Élet Pártja megkezdheti az aláírásgyűjtést a termőfölddel kapcsolatos országos ügydöntő népszavazások ügyében.
Nem perelheti a magánnyomozó az Országgyűlést
Az Országgyűlés ellen nem indítható per - mondta ki az alsóbb fokú bíróságokkal ellentétben a Legfelsőbb Bíróság. Faragó Lajos magánnyomozó az úgynevezett megfigyelési ügy kapcsán jó hírnév megsértése miattakarta a parlamentet beperelni. A magánnyomozó azt fontolgatja, hogy az Alkotmánybírósághoz, illetve a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordul.
Decembertől csereberélhető a házasok neve
A kedden elfogadott módosítás lehetőséget ad arra, hogy nemcsak a feleség viselheti december 15-től a férj nevét, hanem fordítva is. A javaslat szerint a jövőben a házasulók a családi nevüket összekapcsolhatják, hozzáfűzve utónevüket.
A HIV-pozitívok ismerőseit is szűrnék
A napokban kezdődik az egyeztetés az ombudsman és az egészségügyi tárca között a kötelező AIDS-szűréssel kapcsolatos törvénymódosításről. A parlament előtt lévő jogszabály-tervezet szövegét az adatvédelmi biztos ugyanis aggályosnak ítélte.
Még nem csereberélhetik nevüket a házasok
Az Országgyűlés keddi ülésén a szocialisták javaslatára levették a napirendről a házasságról rendelkező törvényt. A módosítás lehetőséget ad arra, hogy nemcsak a feleség viselheti majd a férj nevét, hanem fordítva is. A javaslat szerint a jövőben a házasulók a családi nevüket összekapcsolhatják, hozzáfűzve utónevüket.
Az Alkotmánybíróságon az eutanázia kérdése
A kegyes halál kérdésével foglalkozó beadványt tárgyalja egy héten keresztül az Alkotmánybíróság - írja a Népszabadság. A testülethez Takács Albert alkotmányjogász és Kmetty Ildikó ügyvéd fordult még 1993-ban azzal a kéréssel, hogy a bírák mondják ki: az alkotmány alapján az önrendelkezési jogból következik-e az, hogy a betegnek joga van eutanáziát kérni.
Elkészült a határozat az eutanáziáról
Egy nagyon régi ügy eldöntése várható a közeli jövőben az Alkotmánybíróságon (AB). A Magyar Hírlap értesülése szerint lényegében elkészült a válasz arra a kérdésre: megengedhető-e a hazai gyakorlatban az eutanázia.
A férj is felveheti felesége nevét
A parlamentben általános vita kezdődik kedden arról a törvénymódosítási javaslatról, mely elfogadása után a férj is felveheti felesége nevét. Korábban ez csak a feleségek joga volt, de ezt az Alkotmánybíróság jogellenesnek nyilvánította.
A férj is felveheti felesége nevét
Rövidesen a parlament elé kerül az a törvényjavaslat, amelynk alapján lehetővé válik, hogy a jövőben a férfiak is felvehessék feleségük családnevét a házasságkötés után. Korábban ez csak a feleségek joga volt, az Alkotmánybíróság azonban ezt jogellenesnek nyilvánította. A gyerekek ezentúl az anyjuk nevét is kaphatják.
A közmédia-finanszírozás törvényességét firtatják
A Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriuma csütörtöki ülésén felkérte Szadai Károlyt, a testület elnökét, hogy forduljon beadvánnyal az Alkotmánybírósághoz, s kezdeményezze annak megállapítását: a jelenlegi közmédia-finanszírozási rendszer megfelel-e a hatályos törvényi szabályozásnak.
Mécs: széplelkű, de pontatlan az adatvédelmi törvény
A volt adatvédelmi biztos szerint a titkosszolgálatok áldozatainak joguk van ahhoz, hogy megismerhessék a róluk készült aktákat, de ez nem jelentheti azt, hogy az adatokat nyilvánosságra is hozhassák. Az Alkotmánybíróság volt elnöke szerint félő, hogy egyfajta bűnbakképzés folyamat indulhat el a társadalomban. Mécs Imre szerint az adatvédelmi törvény nem definiálja például az adat fogalmát. A Fidesz tovább bővítené az átvilágítandók körét.
Kárpótlást követelnek a fajtalankodásért bezárt melegek
Kárpótlást fognak követelni azok a melegek, akiket korábban természetellenes fajtalanság miatt letartóztattak vagy börtönbüntetést kaptak. A melegszervezetek szerint csak az európai nyomásnak engedett az AB, s jogellenesnek tartják, hogy kilenc évig halogatta döntését a testület. Veres András katolikus püspök sajnálatosnak tartja, hogy így döntöttek az alkotmánybírák.