Alkotmánybíróság
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Országgyűlés
- Fidesz
- belpolitika
- pártpolitika
- parlament
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Hétfőn határozathirdetés a Mécs-bizottság ügyében
Az Alkotmánybíróság (AB) hétfőn nyilvános határozathirdetést tart a rendszerváltást követő kormányok tagjainak titkosszolgálati múltját vizsgáló parlamenti bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozat ügyében - tudatta szerdán közleményben az AB.
A díjazottak életrajza
A Nagy Imre Érdemrendet az idén Kiss Tamás, a Pofosz társadalompolitikai alelnöke, Kosáry Domokos akadémikus, történész, Lőcsei Pál szociológus, újságíró, Puchert János tábornok és Sólyom László, az Alkotmánybíróság volt elnöke kapta meg.
Öten kaptak Nagy Imre Érdemrendet
Csütörtökön Mádl Ferenc köztársasági elnök a miniszterelnök előterjesztésére öt személyt tüntetett ki a Nagy Imre Érdemrenddel. Köztük volt többek között Kosáry Domokos akadémikus, történész és Sólyom László, az Alkotmánybíróság volt elnöke.
Mostantól tilos figyelni a szabadult rabokat
Az Alkotmánybíróság keddi döntésével azonnali hatállyal megsemmisítette a rendőrségi törvény bűnmegelőzési ellenőrzésről szóló részét. Az 1999-ben hozott törvény eddig lehetőséget adott a rendőröknek arra, hogy akár titkosszolgálati eszközökkel is figyeljék a három év után szabadult, veszélyesnek tűnő rabokat. Az AB szerint az önkényes értelmezés veszélyével fenyegető szabályozás sérti a jogbiztonságot.
Tiltakoznak a melegek nyugdíjának elutasítása miatt
Nyílt levélben tiltakozik a Magyar Helsinki Bizottság az ellen, hogy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság - korábbi döntését visszavonva - mégis megtagadja az özvegyi nyugdíj kifizetését egy homoszexuális férfinak. A jogvédő szervezet szerint a hivatal döntése súlyosan diszkriminatív és alkotmánysértő. Az igazgatóság szerint a melegek csak 2006-tól jogosultak a tíz együtt töltött év után adható özvegyi nyugdíjra, mivel 1996-ban született törvény az azonos nemű párok együttéléséről. A jogvédők szerint azonban a törvény megszületésével egy időben fel kellett volna számolni a diszkriminatív helyzetet.
Felemás eredmény a paksi vizsgálóbizottságnál
Eltérő eredményre jutottak a kormánypárti és az ellenzéki képviselők az áprilisi paksi üzemzavar körülményeit vizsgáló országgyűlési bizottság szerdai ülésén a meghívottak által előadottak értékelésében.
Pokorni: alkotmányellenes a szülők előtt titkolózni
Pokorni Zoltán, a Fidesz oktatáspolitikai kabinetjének vezetője az Alkotmánybíróságtól kéri a tanári titoktartásról szóló törvény megsemmisítését. A volt miniszter szerint a józan ésszal, a morállal és az alkotmánnyal is ütközik, hogy a tanárok csak diákjaik írásos beleegyezésével mondhatják el a szülőknek, ha a gyerekkel valamilyen baj történik.
Alkotmánybírósághoz fordulnak a májtranszplantáltak
Az Alkotmánybírósághoz fordul a szervátültetettek szervezete és a májtranszplantáltak egyesülete, ha az egészségügyi tárca nem juttat elég pénzt májátültetésre. A Magyar Szervátültetettek Szervezetének elnöke szerint ugyanis a jelenlegi 25 átültetéshez képest 70-80-ra lenne szükség, amire a minisztérium nem biztosítja a fedezetet.
Alkotmánybírósághoz fordultak a kismamapótlék miatt
Soron kívüli eljárást kért az Alkotmánybíróságtól a kismamák jövedelempótlékának ügyében két Somogy megyei ügyvéd. A két ügyvéd szerint alkotmányellenes, hogy öt év helyett csak három évre visszamenőlegesen, kamatok nélkül jár a kismamáknak az elmaradt jövedelempótlék. A jogászok a családtámogatási törvényt is megtámadták az Alkotmánybíróság előtt, mert a szerint csak a kettős ikrek után jár dupla összegű gyermekgondozási segély, a hármas vagy többes ikrek születése esetén a juttatás összege már nem arányos a gyermekek számával.
Nem lehet népszavazást tartani a termőföldről
Az Alkotmánybíróság két, kedden elfogadott határozata értelmében nem lehet népszavazást tartani a termőfölddel kapcsolatban a Hajrá, Magyarország! mozgalom és a Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) által ügydöntő országos népszavazásra bocsátani kívánt kérdések ügyében.
Az ombudsman szerint is kötelező a védőoltás
Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa állásfoglalást adott ki a kötelező védőoltásokkal kapcsolatban. Nemrég ugyanis egy házaspár megtagadta a kötelező védőoltás beadását gyermekének. Az ombudsman szerint a szülők nem szegülhetnek szembe a törvénnyel, kétség esetén ugyanakkor joguk van azt megtámadni az Alkotmánybíróságon.
Gyógyszerhiánnyal riogatnak a patikusok
Az Alkotmánybírósághoz és a legfőbb ügyészhez fordul a Magyar Gyógyszerész Kamara a szeptember 1-től induló gyógyszertámogatási rendszer miatt. A gyógyszerészek szerint a kormány nem segítette a patikákat az új rendszer bevezetésében, ezért gyógyszerellátási zavarok lehetnek.
Az AB dönthet a prostituáltakról
Újpest polgármestere az Alkotmánybíróságtól vár döntést a türelmi zónákról. Derce Tamás szerint a kijelölendő zónák intézménye ellentétes egy 1950-es nemzetközi egyezménnyel, amely tiltja a bármilyen formában államilag intézményesített prostitúciót.
A házelnök új alkotmányt javasol
Az Országgyűlés elnöke azt szeretné, ha a parlament még ebben a ciklusban új alkotmányt alkotna. Az új törvény megalkotását Szili a parlament elnökeként is kezdeményezhetné, de mint mondta, ezt csak a kormánnyal egyeztetve tenné. A Népszabadság úgy tudja, ilyen egyeztetésekre még nem került sor.
Mégsem lesz türelmi zóna Újpesten
Újpesti polgármestere kedden cáfolta, hogy a kerületi képviselőtestület türelmi zónát jelölt volna ki. Arról döntöttek, hogy Újpest belterületéről kitiltják a prostituáltakat, a külterületen dolgozhatnak, ha találnak megfelelő helyet. A prostituáltak egyesülete ebben az esetben viszont Alkotmánybírósághoz fordul, álláspontjuk szerint ugyanis a kerület nem tilthatja ki a teljes belterületről a prostitúciót.
Az Ab-hez fordul az oktatási törvény miatt a Fidesz
A szülők egyik alkotmányos alapjogának sérelme miatt fordul az Alkotmánybírósághoz a Fidesz a közoktatási törvénnyel kapcsolatban. Az ellenzéki párt a pedagógusok szülőkkel szemben előírt titoktartási kötelezettségét találta aggályosnak. Pokorni Zoltán pártalelnök szerint nonszensz, hogy a szülő csak saját gyermekének írásbeli engedélyével tudhat meg róla dolgokat a tanártól. Korábban a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is az Alkotmánybírósághoz fordult a Mádl Ferenc által kedden aláírt törvény miatt.
Alkotmánybírósághoz fordulnak a közoktatási törvény miatt
Alkotmánybírósághoz fordul a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, miután Mádl Ferenc köztársasági elnök kedden aláírta a közoktatási törvényt. A törvénymódosítást június 23-án fogadta el a parlament, de azt mind az ellenzék, mind a szakszervezet kifogásolta. Az államfőnek keddig volt a törvény szerint ideje meghoznia döntését. A változtatások a tanévkezdéskor lépnek életbe.
Mádl ma dönt a közoktatási törvényről
Mádl Ferenc köztársasági elnöknek ma kell döntenie arról, hogy a közoktatási törvény nemrég elfogadott módosítását aláírja, normakontrollra az Alkotmánybírósághoz utalja vagy újratárgyalásra visszaküldi az Országgyűlésnek. Ha Mádl visszaküldi a törvényt, akkor rendkívüli nyári ülést kell összehívni ahhoz, hogy a most következő tanévben életbe léphessenek a változások.
Az államfő keddig dönt a közoktatási törvényről
Kedden közli a köztársasági elnök, hogy aláírja, normakontrollra az Alkotmánybírósághoz utalja, vagy újratárgyalásra visszaküldi az Országgyűlésnek a közoktatási törvény módosítását. Mádl Ferenc pénteken hivatalában fogadta Pokorni Zoltánt, a Fidesz alelnökét a közoktatási törvény módosításával kapcsolatban.
Az AB-hez fordulnak a vádlottak jogaiért
Az új büntetőeljárási szabályozás indokolatlanul korlátozza a vádlottak jogait, ezért az Alkotmánybírósághoz fordul egy budapesti ügyvéd - írja a Népszabadság.
Alkotmánybíróságon támadják a zengői NATO-radart
Az Alkotmánybírósághoz, valamint az állampolgári jogok országgyűlési biztosához fordult a napokban a Civil Szervezetek Szövetsége a Zengőért mozgalom, mert törvénysértőnek tartja a Mecsek csúcsára tervezett NATO-lokátorbázis megépítését. Míg a Honvédelmi Minisztérium szerint a radarállomás javítja az ország biztonságát, addig a tiltakozók egészségüket és a környezetet féltik.
Kórháztörvény: Alkotmánybírósághoz fordul a Munkáspárt
Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke a kórháztörvény megsemmisítését kéri az Alkotmánybírósághoz eljuttatott beadványában.
Mádl élesen támadja a kormánypártiakat
Mádl Ferenc köztársasági elnök hétfőn aláírta az Országgyűlésnek egyszer már visszaküldött kórháztörvényt, de egyúttal az Alkotmánybírósághoz fordult a kormánypártok eljárása miatt. Az MSZP és az SZDSZ frakciója ugyanis az ellenzék tiltakozó távolléte mellett, érdemi vita és módosítás nélkül már az elnöki vétó napján újra elfogadta a törvényt. Az államfő szerepének alkotmányos tisztázását kéri, a várható döntés nem érinti magát a kórháztörvényt. Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője szerintnincs hadiállapot az államfő és a kormányoldal között.
A rendőrségi törvénnyel foglalkozna az Alkotmánybíróság új elnöke
Holló Andrást választotta elnökévé az Alkotmánybíróság hétfőn. A helyettes elnök Erdei Árpád lett. Holló Andrást a liberálisabb, míg Erdei Árpádot inkább a konzervatívabb felfogású alkotmánybírók közé sorolják. Holló először a rendőrségi törvényt és több más régi beadványt tűzne a testület napirendjére. Az Alkotmánybíróságnak azért kellett új elnököt választania, mert az eddigi elnök betöltötte 70. életévét.
Új elnököt választ az Alkotmánybíróság
Hétfőn választ új elnököt az Alkotmánybíróság, mivel a testület jelenlegi vezetője, Németh János alkotmánybírói megbízatása július 31-én, 70. életévének betöltése miatt megszűnik. A Magyar Hírlap értesülései szerint a pozícióra ketten esélyesek leginkább a pozícióra: a korábbi főtitkár, ma helyettes, Holló András és Erdei Árpád.
Új elnököt választ az AB
Betölti 70. életévét az Alkotmánybíróság elnöke, ezért július 31-én távozik posztjáról. Németh János utódjáról hétfői ülésén szavaz a testület.
Kórháztörvény: Még ma az Alkotmánybírósághoz fordul a Fidesz
Az [origo] információi szerint még szerdán az Alkotmánybírósághoz fordul a Fidesz a kórháztörvény elfogadásának körülményei miatt. A törvényt Mádl Ferenc köztársasági elnök hétfőn visszaküldte a parlamentnek, de a kormánypárti többség még aznap változatlan formában újra megszavazta. A Fidesz szerint legalább csütörtökig várni kellett volna.
A vesebetegek miatt kellett sietni a kórháztörvénnyel
Veszélybe került volna a művesebetegek ellátása, ha nem fogadják el időben a kórháztörvényt - közölte Gál J. Zoltán kormányszóvivő. A kormány szerint az államfő is szándékosan azért küldte vissza a törvényt hétfő délelőtt, hogy a parlament még hétfőn szavazhasson róla.
Az Alkotmánybíróság vizsgálja a plusz pártpénzeket
A Centrum és a Munkáspárt egymástól függetlenül az Alkotmánybírósághoz fordul, miután hétfőn elfogadta az Országgyűlés a pártalapítványokról szóló törvényt. A két kis párt szerint a törvény diszkriminatív, és plusz állami támogatáshoz juttat egyes pártokat.
Az államfő ma dönt a kórháztörvényről
Mádl Ferenc köztársasági elnök ma délelőtt jelenti be, hogy aláírja-e a parlament által június 16-án elfogadott kórháztörvényt, vagy visszaküldi az Országgyűlésnek, illetve az Alkotmánybírósághoz fordul az ügyben. Mádlhoz az ellenzéki párok fordultak, mert véleményük szerint a törvény nem más, mint a nemzeti vagyon kiárusítása.
Az Alkotmánybíróság dönthet a kórháztörvényről
Az Alkotmánybírósághoz fordul a Munkáspárt és várhatóan a Fidesz is a kórháztörvény miatt. A legnagyobb ellenzéki párt csütörtökig dönt erről. A kórházörvényt szerdán is támadták az ellenzők a parlamentben, a fideszes Selmeczi Gabriella a jogszabály várható következményeit kérte számon az egészségügyi miniszternél - írja a Magyar Hírlap.
Mikola Mádlt győzködte kórháztörvény-ügyben
Mikola István, volt egészségügyi miniszter arra kéri Mádl Ferenc köztársasági elnököt, hogy a hétfőn elfogadott kórháztörvényt küldje az Alkotmánybíróság elé. Mikola a gyógyszerkereskedelem liberalizációja miatt is aggódik.
Alkotmánybírósághoz fordulnának a tanárok
Alkotmánybírósághoz fordul a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, ha a közoktatási törvényt június 23-án jelenlegi formájában fogadja el a parlament. Az érdekvédelmi szervezet megbeszélést kezdeményezett az Országgyűlés oktatási bizottságának elnökével.
Az orvosi kamara a kórháztörvény visszavonását kéri
A kórháztörvény javaslatának visszavonására szólította fel szombati küldöttgyűlése után a Magyar Orvosi Kamara a miniszterelnököt, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy profitorientált vállalkozások működjenek a privatizált egészségügyben. A 251 fővel határozatképes küldöttgyűlésen 98 képviselő kezdeményezte az elnökség visszahívását, ám a kérdést jogtechnikai kifogásra hivatkozva nem tűzték napirendre. Az EDDSZ az Alkotmánybírósághoz fordul a törvényjavaslat miatt, mert úgy véli, súlyos jogsértéseket tartalmaz.
Gyorsítanák az Alkotmánybíróság munkáját
Módosítaná a kormány az Alkotmánybíróság működésére vonatkozó törvényeket. A terv szerint határidők kényszerítenék a testületet arra, hogy bizonyos idő múltán mindenképpen foglalkozzon a beadványokkal, és bővítenék a soron kívül elbírálandó beadványok körét. A változtatáshoz az alkotmány módosítására van szükséges.
Tíz képviselőből lehet majd egy frakció
A jövőben tíz parlamenti képviselő is alakíthat képviselőcsoportot, és a függetleneket is megilletik a frakciókéhoz hasonló jogok, ha az Országgyűlés megszavazza az ügyrendi bizottság mai ülésén elfogadott javaslatot. A frakcióalakításról szóló szabályok módosítására az Alkotmánybíróság kötelezte a képviselőket.
Takács Albert: A beteg döntsön az életéről!
Egy héttel az Alkotmánybíróság elutasító határozata után válaszolt az [origo] olvasóinak kérdéseire Takács Albert, a beadvány egyik készítője. Az ombudsman szerint elsősorban arra lenne szükség, hogy a betegek olyan méltó körülmények között érjenek el életük befejezéséhez, hogy annak utolsó percig élni akarjanak. Ugyanakkor azt a kérdést, hogy a beteg akarjon-e élni mindvégig vagy sem, rajta kívül senki más nem döntheti el - vélekedik Takács Albert.
Újra az Alkotmánybírósághoz kerülhet az eutanázia
Takács Albert általános ombudsmanhelyettes vizsgálatot indít a betegek önrendelkezési jogának érvényesülése ügyében, miután az Alkotmánybíróság elutasította az eutanáziáról szóló - Takács és Kmetty Ildikó által benyújtott - beadványt. Az ombudsman szerint az AB az aktív eutanáziára koncentrált, így a beadvány eredeti célja - a passzív eutanázia egyszerűbbé tétele - nem teljesült. A Társaság a Szabadságjogokért szervezet szerint a mindenkori kormányt terheli a felelősség azért, hogy eddig egyszer sem vizsgálták, hogy a betegek egészségügyi törvényben biztosított jogai érvényesülnek-e.
Nem az eutanáziára
Az Alkotmánybíróság hétfőn nyilvánosságra hozott döntése alapján nem alkotmányellenes az eutanázia jelenlegi szabályozása. Az AB döntését az élethez való jog védelmével indokolta. Takács Albert alkotmányjogász és Kmetty Ildikó ügyvéd, az indítvány benyújtói az [origo]-nak elmondták: várható volt, hogy az AB elutasítja az aktív eutanázia engedélyezését. Az egészségügyi törvény jelenleg csak a passzív eutanázia alkalmazását teszi lehetővé, melynek gyakorlati megvalósulása azonban kérdéses, ezért hamarosan ombudsmani vizsgálat indul, melyben azt vizsgálják majd, hogy milyen mértékben teljesül a passzív eutanázia.
Ma hirdetnek határozatot az eutanáziáról
Hétfőn hirdet határozatot az Alkotmánybíróság egy 10 évvel ezelőtti beadványról, mely szerint az önrendelkezési jog korlátozása, hogy a haldokló nem kérheti, hogy vessenek véget életének. Az AB ma állást foglalhat úgy is, hogy ne változzon a jelenlegi szabályozás, vagyis csak a passzív eutanáziát - a kezelés visszautasítását - tartja elfogadhatónak, vagy dönthet a passzív eutanázia procedúrájának egyszerűsítése mellett, illetve állást foglalhat az aktív eutanázia engedélyezése mellett is, amikor az orvos közreműködésével rövidítik meg a beteg szenvedését.
Hétfőn dönt az Alkotmánybíróság az eutanáziáról
Tíz év után hétfőn döntés születhet az eutanáziáról. 1993 novemberében két jogász azért fordult az Alkotmánybírósághoz (AB) a kegyes halál kapcsán, mert egy asszony saját kezével segítette halálba gyógyíthatatlan gyerekét, és emiatt az anyát emberölésért elmarasztalta a bíróság. A beadványban azt kérik az AB-től, hogy semmisítse meg az egészségügyi törvénynek az önrendelkezési jogot korlátozó paragrafusait, és állapítsa meg a mulasztásos alkotmánysértést azért, mert hiányzik a büntető törvénykönyvből a "méltányossági ölésnek" nevezett tényállás.
10 év után dönt az AB az eutanáziáról
Az Alkotmánybíróság az eutanáziával kapcsolatos indítvány ügyében április 28-án, hétfőn nyilvános határozathirdetést tart. Az indítványt még 1993-ban adta be Takács Albert alkotmányjogász és Kmetty Ildikó ügyvéd.
Megszüntették a kárpótlási rendelet alkotmányellenes részeit
Diszkriminatívak az egyes, tartós időtartamú szabadságelvonást elszenvedettek részére járó juttatásról szóló kormányrendeletnek azok a részei, amelyek a Szovjetunióba elhurcolt személyek két csoportjának biztosították a juttatást, míg a harmadik csoportnak, a hadifoglyoknak nem. Erről szóló határozatát az Alkotmánybíróság kedden, budapesti nyilvános ülésén hirdette ki.
Alkotmányellenes rendelkezés egy 2000-es kormányrendeletben
Alkotmányellenesnek találta az Alkotmánybíróság egy 2000-ben elfogadott kormányrendelet egyik rendelkezését, mert nem kellően világos a megfogalmazása. A testület szerint a kárpótlási kormányrendeletből nem lehet pontosan megállapítani, mely történelmi események alkalmával elítéltek kérhetnek kárpótlást.
Alkotmánybírósághoz fordult a Civilek a Békéért
Az Alkotmánybírósághoz fordult a Civilek a Békéért mozgalom az iraki háborúval kapcsolatos kormánydöntések miatt. A szervezet szerint a taszári kiképzés és a légtérhasználattal kapcsolatos kormánydöntések alkotmányellenesek.
Az Alkotmánybírósághoz fordul az eTel
Az eTel távközlési szolgáltató szerint az informatikai tárca intézkedései fékezik a távközlési piacnyitást. A telefontársaság az Alkotmánybírósághoz fordul jogorvoslatért.
Alkotmánybírósághoz fordul a katolikus egyház
Alkotmánybírósághoz fordul a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a szociális törvény parlament által elfogadott módosítása miatt. Az előkészítés alatt álló beadvány kapcsán azt várják, hogy az Alkotmánybíróság mondja ki: az egyházaknak alanyi joguk szociális intézmények alapítása.
Az ombudsman nem adná ki a vagyonnyilatkozatokat
Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos módosító indítványt javasol benyújtani az üvegzsebtörvényhez. Ebben az állna, hogy az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozata ne legyen nyilvános. Az ombudsman szerint az is aggályos lehet, hogy az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatát az újságok ismertetik. Ezzel a kérdéssel azonban, mivel erről az Alkotmánybíróság már rendelkezett, nem foglalkozik.
A zsidó szombat hiába ütközik a népszavazással
Nem semmisítheti meg az Alkotmánybíróság az Európai Unióhoz való magyar csatlakozásról döntő népszavazás időpontjáról szóló rendelkezést, mert az már az alkotmány részévé vált. Egy névtelenséget kérő tiltakozó azért fordult az Alkotmánybírósághoz, mert a csatlakozásról szóló népszavazást április 12-re, szombatra tették, így a zsidó vallású magyar állampolgárok nem tudnak szavazni.
Néhány héten belül döntenek az eutanáziáról
Az Alkotmánybíróság (AB) várhatóan néhány héten belül határozatot hirdet eutanáziaügyben - írja a Népszabadság. Kolláth György alkotmányjogász szerint az AB ki fogja mondani, hogy bizonyos feltételek mellett az emberi méltóság joga megelőzheti az élethez való jogot.