Alkotmánybíróság
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Országgyűlés
- Fidesz
- belpolitika
- pártpolitika
- parlament
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Esélyesek a kismamák jövedelempótlékuk kamataira
Jó esélyük van a kismamáknak, hogy öt évre visszamenőleg kamatostul kapják meg elmaradt jövedelempótlékaikat - írja a Magyar Nemzet. Az ügyben márciusban hirdet határozatot az Alkotmánybíróság. A testülethez azért fordult két ügyvéd, mivel szerintük a Legfelsőbb Bíróság alkotmányellenes jogszabály alapján döntött nyáron az ügyben.
Gyűlöletbeszéd: Mádl az Alkotmánybírósághoz fordult
A köztársasági elnök gyűlöletbeszédről szóló büntető törvénykönyv-módosítással kapcsolatban az Alkotmánybíróságtól kér előzetes normakontrollt. Szerinte ugyanis a bíróságok előtt jelenleg is nyitva áll a lehetőség, hogy a gyűlöletkeltő beszédet az Alkotmánybíróság határozatainak megfelelően büntessék, nincs szükség a hatályos törvény módosítására.
Április 1-ig van lehetőség banki adategyeztetésre
A köztársasági elnök alkotmánysértőnek találta a PSZÁF-törvényt, ezért az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult és nem írta alá a jogszabályt. Az Ab soron kívül foglalkozik az üggyel, de még így is egy-két hónap kell a testületnek ahhoz, hogy állást foglaljon. A döntés miatt a parlament a házszabálytól eltérve tárgyalt a törvénynek egy másik részéről, hogy azoknak a banki magánügyfeleknek, akik bankjuk felszólítása ellenére nem egészítették ki személyes adataikat, ne fagyasszák be a számláikat január 1-jén. Az Országgyűlés döntő többsége elfogadta az április 1-jei határidőt.
Mádl nem írja alá a PSZÁF-törvényt
A köztársasági elnök - a Népszabadság és a Magyar Nemzet egybehangzó információja szerint - minden valószínűség szerint nem írja alá a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével (PSZÁF)kapcsolatos törvénymódosítást. Hétfőn Mádl Ferenc előzetes normakontrollt kér majd az Alkotmánybíróságtól. E törvény hatálybalépésével megszűnne a kormány által sokat támadott PSZÁF-elnök, Szász Károly megbízatása.
Mádl hétfőn dönt a PSZÁF-törvényről
Az államfő még gondolkozik azon, hogy mit tegyen a PSZÁF-törvény ügyében, amelyet hétfőn fogadott el az Országgyűlés. Szombati lapértesülések szerint Mádl Ferenc nem írja alá a törvényt, és előzetes normakontrollt kér az Alkotmánybíróságtól. Az ellenzék hevesen támadta a kormányoldal által elfogadott jogszabályt, amelynek következtében megszűnne Szász Károly jelenlegi elnök megbízatása.
Orbán: Megsértették a köztársasági elnököt
A Fidesz elnöke hétfőn egy rádióinterjúban úgy értékelte, hogy a köztársaságot sértették meg azok, akik nem foglalkoztak érdemben a köztársasági elnöknek a kórháztörvénnyel kapcsolatban megfogalmazott ellenvetéseivel.
Alkotmánybírósághoz fordulnak a lakáshitel-szigorítás miatt
Az Alkotmánybírósághoz fordul a lakáshitelezést megszigorító kormányrendelet miatt az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség. "A méltánytalanul gyors változtatás ellentétes az alkotmány jogállamisági kritériumával és a jogalkotási törvényben előírt kötelező felkészülési idő követelményével" - indokolta a szervezet.
Nem állítható elő az eltűnt személy
Az Alkotmánybíróság kedden alkotmányellenesnek minősítette és ezért megsemmisítette a rendőrségről szóló törvény egyes részeit, például azt, mely szerint az eltűntként körözött személy a hatóság elé állítható. A határozathoz a tízfős testületből öten különvéleményt fűztek, így a kórháztörvény után másodszor, ismét az elnök szavazata döntött.
PSZÁF-törvény: Alkotmánybírósághoz fordul a Fidesz
A Fidesz az Alkotmánybírósághoz fordul a parlament által elfogadott úgynevezett PSZÁF-törvény ügyében. A hétfőn megszavazott törvény szerint átalakítják a PSZÁF vezetését, és ezzel Szász Károly elnököt hivatali ideje lejárta előtt leválthatja a kormány. Megszűnik ugyanis a felügyelet egyszemélyi irányítása, elnök helyett öttagú tanács irányítja majd a bankfelügyeletet. Emellett létrehoznak egy főigazgatói posztot. A pénzügyi kormányzat még nem döntötte el, kit látna szívesen a főigazgatói székben, 6-8 bankvezető is esélyes a posztra.
Nem ment el a kormány kedve a kórháztörvénytől
Az [origo] információi szerint az szinte bizonyos, hogy csupán presztízsszempontból nem adja be újra az Alkotmánybíróság által hétfőn megsemmisített kórháztörvényt a kormány. A célok azonban változatlanok maradtak, így a kormány újra megpróbálja ezeket érvényesíteni. Arról azonban még nincs döntés, hogy ezt új törvényjavaslat benyújtásával, vagy a meglévő jogszabályok módosításával kívánják-e elérni. A miniszter szerint a megsemmisített törvény helyett más jogszabály alkalmazásával is lehet folytatni a privatizációt.
Megsemmisítették a kórháztörvényt
Az Alkotmánybíróság hétfői határozatában megsemmisítette a kórháztörvényt, mert a jogszabályt azt követően, hogy a köztársasági elnök visszaküldte az Országgyűlésnek, a képviselők nem tárgyalták érdemben újra, hanem változtatás nélkül elfogadták. A törvény kapcsán Mádl Ferenc köztársasági elnök mellett több párt és szakmai szervezet is az Alkotmánybírósághoz fordult. Kökény Mihály egészségügyi miniszter a parlamentben napirend előtti beszédében sajnálatát fejezte ki az AB döntése miatt, ugyanakkor hozzátette: megnyugtató, hogy a testület nem a törvény tartalmának vizsgálata alapján helyezi hatályon kívül a jogszabályt.
Jövő héten tárgyalja az Ab a kismamák jövedelempótlékát
Az Alkotmánybíróság (Ab) a jövő héten kedden kezdi meg a kismamák jövedelempótlékának visszamenőleges kifizetésével kapcsolatos, a családtámogatási törvényt érintő indítvány tárgyalását. Az indítványozók szerint a Legfelsőbb Bíróság egy alkotmányellenes jogszabály alapján döntött arról, hogy öt év helyett csak három évre visszamenőlegesen, kamatok nélkül jár a kismamáknak az elmaradt jövedelempótlék.
Újpest és Óbuda sem tilthatja be a prostitúciót
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a III. és a IV. kerületi önkormányzat egy-egy rendeletét, melyben gyakorlatilag kitiltották a prostituáltakat a kerületből.
Az újpesti polgármester bírálja az Alkotmánybíróság döntését
Politikai motivációt vélt felfedezni szerdán az újpesti polgármester abban, hogy az Alkotmánybíróság alig másfél hónap alatt eljárt egy nyáron hozott kerületi határozat ellen benyújtott panasz kapcsán, amely a prostituáltak tevékenységét volt hivatott szabályozni a kerületben.
Mádl nem kötelezte el magát gyűlöletbeszéd-ügyben
Mádl Ferenc köztársasági elnök kedden hivatalában fogadta Kuncze Gábort, az SZDSZ elnökét. Kuncze a gyűlöletbeszéd elleni törvénymódosítás miatt kérte a találkozót. Mádl közölte: a parlament által elfogadott törvény elolvasása után, amennyiben alkotmányossági aggályai merülnek fel, az Alkotmánybírósághoz fog fordulni.
Levett talárral várja Holló a vendégeit
Levett talárral, azaz nem alkotmánybíróként várja Holló András, az Alkotmánybíróság elnöke Lomnici Zoltánt, a Legfelsőbb Bíróság elnökét és Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsmant vitáik elsimítása érdekében. A két prominens jogász a szegedi bíróság által primitívnek kikiáltott és ezért csökkentett kártérítésre ítélt romák esetén vitázott a nyilvánosság előtt.
Az Alkotmánybírósághoz kerülhet a gyűlöletbeszéd-törvény
Szerdán egyeztet a két kormányzó párt a büntető törvénykönyv tervezett módosításáról. Az MSZP büntetné a gyűlöletbeszédet, az SZDSZ szerint viszont csak a társadalmi fellépés segít, nem a büntetés. A kisebbik kormánypárt szerdán azt javasolja: érjék el, hogy a köztársasági elnök előzetes normakontrollt kérjen az Alkotmánybíróságtól arra vonatkozóan, alkotmányos-e a szólásszabadság ilyen szintű korlátozása.
Alkotmánybíróság előtt a kórháztörvény
Kedden folytatja az Alkotmánybíróság a kórháztörvény vizsgálatát. A kórháztörvénnyel kapcsolatos Mádl Ferenc köztársasági elnök alkotmányértelmezésre irányuló indítványa is, mely szintén szerepel az AB keddi ülésének napirendjén.
Ma dönt az Alkotmánybíróság a Mécs-bizottságról
Az Alkotmánybíróság (AB) ma nyilvános határozathirdetést tart a rendszerváltást követő kormányok tagjainak titkosszolgálati múltját vizsgáló parlamenti bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozat ügyében. Az indítványozók szerint alkotmánysértő a vizsgálóbizottság felállításáról szóló országgyűlési határozat.
Alkotmánysértő volt a titkosszolgálati múlt kutatása
Az Alkotmánybíróság (AB) az alaptörvénybe ütközőnek tartja a rendszerváltást követő kormányok tagjainak titkosszolgálati múltját vizsgáló Mécs-bizottság létrehozását és annak tevékenységét. Az AB kifogásolta többek között, hogy a testültet megállapításai ellen nem élhettek jogorvoslattal az érintettek. Az Országgyűlést felszólították arra, hogy jövő márciusig törvényben rögzítsék a vizsgálóbizottságok pontos jogkörét. Mécs Imre, a testület egykori elnöke szerint jóhiszeműen jártak el. Demeter Ervin, a bizottság korábbi alelnöke viszont úgy véli: a határozat figyelmezteti a kormánypártokat arra, hogy az alkotmányossági szabályokat bee ...
Hétfőn határozathirdetés a Mécs-bizottság ügyében
Az Alkotmánybíróság (AB) hétfőn nyilvános határozathirdetést tart a rendszerváltást követő kormányok tagjainak titkosszolgálati múltját vizsgáló parlamenti bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozat ügyében - tudatta szerdán közleményben az AB.
A díjazottak életrajza
A Nagy Imre Érdemrendet az idén Kiss Tamás, a Pofosz társadalompolitikai alelnöke, Kosáry Domokos akadémikus, történész, Lőcsei Pál szociológus, újságíró, Puchert János tábornok és Sólyom László, az Alkotmánybíróság volt elnöke kapta meg.
Öten kaptak Nagy Imre Érdemrendet
Csütörtökön Mádl Ferenc köztársasági elnök a miniszterelnök előterjesztésére öt személyt tüntetett ki a Nagy Imre Érdemrenddel. Köztük volt többek között Kosáry Domokos akadémikus, történész és Sólyom László, az Alkotmánybíróság volt elnöke.
Mostantól tilos figyelni a szabadult rabokat
Az Alkotmánybíróság keddi döntésével azonnali hatállyal megsemmisítette a rendőrségi törvény bűnmegelőzési ellenőrzésről szóló részét. Az 1999-ben hozott törvény eddig lehetőséget adott a rendőröknek arra, hogy akár titkosszolgálati eszközökkel is figyeljék a három év után szabadult, veszélyesnek tűnő rabokat. Az AB szerint az önkényes értelmezés veszélyével fenyegető szabályozás sérti a jogbiztonságot.
Tiltakoznak a melegek nyugdíjának elutasítása miatt
Nyílt levélben tiltakozik a Magyar Helsinki Bizottság az ellen, hogy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság - korábbi döntését visszavonva - mégis megtagadja az özvegyi nyugdíj kifizetését egy homoszexuális férfinak. A jogvédő szervezet szerint a hivatal döntése súlyosan diszkriminatív és alkotmánysértő. Az igazgatóság szerint a melegek csak 2006-tól jogosultak a tíz együtt töltött év után adható özvegyi nyugdíjra, mivel 1996-ban született törvény az azonos nemű párok együttéléséről. A jogvédők szerint azonban a törvény megszületésével egy időben fel kellett volna számolni a diszkriminatív helyzetet.
Felemás eredmény a paksi vizsgálóbizottságnál
Eltérő eredményre jutottak a kormánypárti és az ellenzéki képviselők az áprilisi paksi üzemzavar körülményeit vizsgáló országgyűlési bizottság szerdai ülésén a meghívottak által előadottak értékelésében.
Pokorni: alkotmányellenes a szülők előtt titkolózni
Pokorni Zoltán, a Fidesz oktatáspolitikai kabinetjének vezetője az Alkotmánybíróságtól kéri a tanári titoktartásról szóló törvény megsemmisítését. A volt miniszter szerint a józan ésszal, a morállal és az alkotmánnyal is ütközik, hogy a tanárok csak diákjaik írásos beleegyezésével mondhatják el a szülőknek, ha a gyerekkel valamilyen baj történik.
Alkotmánybírósághoz fordulnak a májtranszplantáltak
Az Alkotmánybírósághoz fordul a szervátültetettek szervezete és a májtranszplantáltak egyesülete, ha az egészségügyi tárca nem juttat elég pénzt májátültetésre. A Magyar Szervátültetettek Szervezetének elnöke szerint ugyanis a jelenlegi 25 átültetéshez képest 70-80-ra lenne szükség, amire a minisztérium nem biztosítja a fedezetet.
Alkotmánybírósághoz fordultak a kismamapótlék miatt
Soron kívüli eljárást kért az Alkotmánybíróságtól a kismamák jövedelempótlékának ügyében két Somogy megyei ügyvéd. A két ügyvéd szerint alkotmányellenes, hogy öt év helyett csak három évre visszamenőlegesen, kamatok nélkül jár a kismamáknak az elmaradt jövedelempótlék. A jogászok a családtámogatási törvényt is megtámadták az Alkotmánybíróság előtt, mert a szerint csak a kettős ikrek után jár dupla összegű gyermekgondozási segély, a hármas vagy többes ikrek születése esetén a juttatás összege már nem arányos a gyermekek számával.
Nem lehet népszavazást tartani a termőföldről
Az Alkotmánybíróság két, kedden elfogadott határozata értelmében nem lehet népszavazást tartani a termőfölddel kapcsolatban a Hajrá, Magyarország! mozgalom és a Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) által ügydöntő országos népszavazásra bocsátani kívánt kérdések ügyében.
Az ombudsman szerint is kötelező a védőoltás
Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa állásfoglalást adott ki a kötelező védőoltásokkal kapcsolatban. Nemrég ugyanis egy házaspár megtagadta a kötelező védőoltás beadását gyermekének. Az ombudsman szerint a szülők nem szegülhetnek szembe a törvénnyel, kétség esetén ugyanakkor joguk van azt megtámadni az Alkotmánybíróságon.
Gyógyszerhiánnyal riogatnak a patikusok
Az Alkotmánybírósághoz és a legfőbb ügyészhez fordul a Magyar Gyógyszerész Kamara a szeptember 1-től induló gyógyszertámogatási rendszer miatt. A gyógyszerészek szerint a kormány nem segítette a patikákat az új rendszer bevezetésében, ezért gyógyszerellátási zavarok lehetnek.
Az AB dönthet a prostituáltakról
Újpest polgármestere az Alkotmánybíróságtól vár döntést a türelmi zónákról. Derce Tamás szerint a kijelölendő zónák intézménye ellentétes egy 1950-es nemzetközi egyezménnyel, amely tiltja a bármilyen formában államilag intézményesített prostitúciót.
A házelnök új alkotmányt javasol
Az Országgyűlés elnöke azt szeretné, ha a parlament még ebben a ciklusban új alkotmányt alkotna. Az új törvény megalkotását Szili a parlament elnökeként is kezdeményezhetné, de mint mondta, ezt csak a kormánnyal egyeztetve tenné. A Népszabadság úgy tudja, ilyen egyeztetésekre még nem került sor.
Mégsem lesz türelmi zóna Újpesten
Újpesti polgármestere kedden cáfolta, hogy a kerületi képviselőtestület türelmi zónát jelölt volna ki. Arról döntöttek, hogy Újpest belterületéről kitiltják a prostituáltakat, a külterületen dolgozhatnak, ha találnak megfelelő helyet. A prostituáltak egyesülete ebben az esetben viszont Alkotmánybírósághoz fordul, álláspontjuk szerint ugyanis a kerület nem tilthatja ki a teljes belterületről a prostitúciót.
Az Ab-hez fordul az oktatási törvény miatt a Fidesz
A szülők egyik alkotmányos alapjogának sérelme miatt fordul az Alkotmánybírósághoz a Fidesz a közoktatási törvénnyel kapcsolatban. Az ellenzéki párt a pedagógusok szülőkkel szemben előírt titoktartási kötelezettségét találta aggályosnak. Pokorni Zoltán pártalelnök szerint nonszensz, hogy a szülő csak saját gyermekének írásbeli engedélyével tudhat meg róla dolgokat a tanártól. Korábban a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is az Alkotmánybírósághoz fordult a Mádl Ferenc által kedden aláírt törvény miatt.
Alkotmánybírósághoz fordulnak a közoktatási törvény miatt
Alkotmánybírósághoz fordul a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, miután Mádl Ferenc köztársasági elnök kedden aláírta a közoktatási törvényt. A törvénymódosítást június 23-án fogadta el a parlament, de azt mind az ellenzék, mind a szakszervezet kifogásolta. Az államfőnek keddig volt a törvény szerint ideje meghoznia döntését. A változtatások a tanévkezdéskor lépnek életbe.
Mádl ma dönt a közoktatási törvényről
Mádl Ferenc köztársasági elnöknek ma kell döntenie arról, hogy a közoktatási törvény nemrég elfogadott módosítását aláírja, normakontrollra az Alkotmánybírósághoz utalja vagy újratárgyalásra visszaküldi az Országgyűlésnek. Ha Mádl visszaküldi a törvényt, akkor rendkívüli nyári ülést kell összehívni ahhoz, hogy a most következő tanévben életbe léphessenek a változások.
Az államfő keddig dönt a közoktatási törvényről
Kedden közli a köztársasági elnök, hogy aláírja, normakontrollra az Alkotmánybírósághoz utalja, vagy újratárgyalásra visszaküldi az Országgyűlésnek a közoktatási törvény módosítását. Mádl Ferenc pénteken hivatalában fogadta Pokorni Zoltánt, a Fidesz alelnökét a közoktatási törvény módosításával kapcsolatban.
Az AB-hez fordulnak a vádlottak jogaiért
Az új büntetőeljárási szabályozás indokolatlanul korlátozza a vádlottak jogait, ezért az Alkotmánybírósághoz fordul egy budapesti ügyvéd - írja a Népszabadság.
Alkotmánybíróságon támadják a zengői NATO-radart
Az Alkotmánybírósághoz, valamint az állampolgári jogok országgyűlési biztosához fordult a napokban a Civil Szervezetek Szövetsége a Zengőért mozgalom, mert törvénysértőnek tartja a Mecsek csúcsára tervezett NATO-lokátorbázis megépítését. Míg a Honvédelmi Minisztérium szerint a radarállomás javítja az ország biztonságát, addig a tiltakozók egészségüket és a környezetet féltik.
Kórháztörvény: Alkotmánybírósághoz fordul a Munkáspárt
Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke a kórháztörvény megsemmisítését kéri az Alkotmánybírósághoz eljuttatott beadványában.
A rendőrségi törvénnyel foglalkozna az Alkotmánybíróság új elnöke
Holló Andrást választotta elnökévé az Alkotmánybíróság hétfőn. A helyettes elnök Erdei Árpád lett. Holló Andrást a liberálisabb, míg Erdei Árpádot inkább a konzervatívabb felfogású alkotmánybírók közé sorolják. Holló először a rendőrségi törvényt és több más régi beadványt tűzne a testület napirendjére. Az Alkotmánybíróságnak azért kellett új elnököt választania, mert az eddigi elnök betöltötte 70. életévét.
Új elnököt választ az Alkotmánybíróság
Hétfőn választ új elnököt az Alkotmánybíróság, mivel a testület jelenlegi vezetője, Németh János alkotmánybírói megbízatása július 31-én, 70. életévének betöltése miatt megszűnik. A Magyar Hírlap értesülései szerint a pozícióra ketten esélyesek leginkább a pozícióra: a korábbi főtitkár, ma helyettes, Holló András és Erdei Árpád.
Mádl élesen támadja a kormánypártiakat
Mádl Ferenc köztársasági elnök hétfőn aláírta az Országgyűlésnek egyszer már visszaküldött kórháztörvényt, de egyúttal az Alkotmánybírósághoz fordult a kormánypártok eljárása miatt. Az MSZP és az SZDSZ frakciója ugyanis az ellenzék tiltakozó távolléte mellett, érdemi vita és módosítás nélkül már az elnöki vétó napján újra elfogadta a törvényt. Az államfő szerepének alkotmányos tisztázását kéri, a várható döntés nem érinti magát a kórháztörvényt. Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője szerintnincs hadiállapot az államfő és a kormányoldal között.
Új elnököt választ az AB
Betölti 70. életévét az Alkotmánybíróság elnöke, ezért július 31-én távozik posztjáról. Németh János utódjáról hétfői ülésén szavaz a testület.
Kórháztörvény: Még ma az Alkotmánybírósághoz fordul a Fidesz
Az [origo] információi szerint még szerdán az Alkotmánybírósághoz fordul a Fidesz a kórháztörvény elfogadásának körülményei miatt. A törvényt Mádl Ferenc köztársasági elnök hétfőn visszaküldte a parlamentnek, de a kormánypárti többség még aznap változatlan formában újra megszavazta. A Fidesz szerint legalább csütörtökig várni kellett volna.
A vesebetegek miatt kellett sietni a kórháztörvénnyel
Veszélybe került volna a művesebetegek ellátása, ha nem fogadják el időben a kórháztörvényt - közölte Gál J. Zoltán kormányszóvivő. A kormány szerint az államfő is szándékosan azért küldte vissza a törvényt hétfő délelőtt, hogy a parlament még hétfőn szavazhasson róla.
Az Alkotmánybíróság vizsgálja a plusz pártpénzeket
A Centrum és a Munkáspárt egymástól függetlenül az Alkotmánybírósághoz fordul, miután hétfőn elfogadta az Országgyűlés a pártalapítványokról szóló törvényt. A két kis párt szerint a törvény diszkriminatív, és plusz állami támogatáshoz juttat egyes pártokat.
Az államfő ma dönt a kórháztörvényről
Mádl Ferenc köztársasági elnök ma délelőtt jelenti be, hogy aláírja-e a parlament által június 16-án elfogadott kórháztörvényt, vagy visszaküldi az Országgyűlésnek, illetve az Alkotmánybírósághoz fordul az ügyben. Mádlhoz az ellenzéki párok fordultak, mert véleményük szerint a törvény nem más, mint a nemzeti vagyon kiárusítása.