Alkotmánybíróság
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Országgyűlés
- Fidesz
- belpolitika
- pártpolitika
- parlament
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Újra alkotmányellenes a 98 százalékos különadó az Ab szerint
Az Alkotmánybíróság ismét megsemmisítette a végkielégítések 98 százalékos különadójáról szóló törvényt, mert az sérti az emberi méltósághoz való jogot. Az adó az Orbán-kormány első gazdasági intézkedéscsomagjának egyik eleme volt, fenntartása érdekében a kormánypártok még az alkotmányt is módosították.
Lázár: Már készül a módosító javaslat a 98 százalékos különadóról
A magyar emberek érdekével ellentétesnek nevezte Lázár János, hogy az Alkotmánybíróság pénteken megsemmisítette a végkielégítések 98 százalékos különadójáról szóló törvényt. A Fidesz frakcióvezetője szerint már készül az új törvénymódosító javaslat, és arra kér mindenkit, hogy egyelőre ne igényelje vissza a pénzt.
Alkotmánybíróság: pénteken tárgyalhatnak a 98 százalékos különadóról
A 98 százalékos különadó miatt a testülethez érkezett panaszbeadványokról tárgyalhat pénteken az Alkotmánybíróság - közölte Paczolay Péter, az Ab elnöke csütörtökön.
Nem alkalmazhatók az alkotmányellenesnek nyilvánított parkolási rendeletek
A jogerősen le nem zárt eljárásokban nem alkalmazhatók a parkolási díjjal kapcsolatos, korábban alkotmányellenesnek nyilvánított rendelkezések - közölte az Alkotmánybíróság.
Alkotmányellenes pontok a vadászattal kapcsolatos jogszabályokban?
Nagy vihart kavartak a vadászattal kapcsolatos jogszabályok módosításával összefüggésben napvilágot látott információk, ám az [origo] információ szerint az ügyben már évekkel ezelőtt beadványokat nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz.
Népszabadság: Leghamarabb ősszel vizsgálja az Ab a médiatörvényt
Huszonhárom magánszemély és szervezet támadta meg a médiatörvényt az Alkotmánybíróság előtt, a testület leghamarabb ősszel dönthet - írja a Népszabadság.
- címkék:
- médiatörvény
- Alkotmánybíróság
- Címkefelhő »
Felsorolta a kormány, mi kell a tisztviselők kirúgásához
Benyújtotta a kormány azt a törvényjavaslatot, amely a kormány- és köztisztviselők elbocsátásának szabályozását tartalmazza. Erre azért kényszerült, mert az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette az indoklás nélküli elbocsátást.
"Az alkotmány nem fogja átvenni a kormány szerepét" - interjú Szájer Józseffel
A szabadság dokumentumának tartja az új alaptörvényt Szájer József fideszes EP-képviselő, aki maga szövegezte iPadjén annak bevezetőjét, a Nemzeti hitvallást. Az alaptörvény szerinte azért hagy nyitva egy sor aktuális kérdést, mert azokról még nem született meg minden politikai döntés, de január 1-jéig ezek is eldőlnek. Bár az alaptörvényt hosszú távra szánják, Szájer szerint akár már fél év után érdemes lehet megnézni, mit kell javítani rajta.
A jövő héten vizsgálja az Ab a végkielégítések különadóját
Az Alkotmánybíróság szóvivője szerint a jövő héten kezdi vizsgálni a testület a végkielégítések különadóját. Az eredeti törvényt 2010 októberében semmisítette meg az Ab, a parlament később úgy módosított, hogy a közszférában elbocsátottak esetén 3,5 millió forint, állami és önkormányzati vezetők esetén 2 millió forint feletti végkielégítések esetén kelljen fizetni.
A zászlóról is meggondolták magukat az alaptörvényről szavazó fideszesek
Elnyerte közel végleges formáját az új alaptörvény, miután a parlament hétfőn szavazott a módosító indítványokról. A kormánypártok meggondolták magukat az Alktománybíróságról, a megyéről és a címeres zászlóról, de nem írják bele az alaptörvénybe a génmódosított szervezetek tilalmát sem. A Jobbik hiába kérte, a halálbüntetést nem állítják vissza.
Lázár visszavonta a rejtélyes alaptörvény-módosítót
Nem bocsátják szavazásra a parlamentben az a kormánypárti, de a Fideszen belül is zavart okozó javaslatot, amely szerint az alkotmánybíráknak a jövőben az úgynevezett történeti alkotmány alapján kellene döntéseket hozniuk. Az indítványt a benyújtója, Lázár János pénteken visszavonta, de nem árulta el, hogy ki fogalmazta meg, és pontosan mi volt vele a szándéka.
Sokan kényszerülhetnek alkotmánybírósági harcuk feladására
Mi lesz azzal a rengeteg beadvánnyal, amely feltornyosult az Alkotmánybíróság előtt az elmúlt húsz évben? Az [origo] információi szerint a kormánypártok köreiben és az Alkotmánybíróságon sincs megoldás a problémára, amelyet az új alaptörvény elfogadása vet fel. A testület előtt vannak olyan nagy horderejű ügyek, mint például a médiatörvény és a magánnyugdíjpénztári pénzek elvonása.
"Belehúztak a létszámleépítésbe" - perre készül több, indoklás nélkül kirúgott köztisztviselő
Nem minden kormányhivatalban állították le az indoklás nélküli kirúgásokat az után sem, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette az indoklás nélküli elbocsátásokra lehetőséget adó jogszabályt - állította az [origo]-nak több érintett. A megkérdezett, indoklás nélkül elbocsátott köz- és kormánytisztviselők mindegyike azt mondta, munkaügyi bírósághoz fordul, többen közülük azt mesélték, hogy az indoklás nélküli kirúgás sértő és megdöbbentő volt. Egy szakszervezeti vezető szerint az önkormányzati kirúgások mögött alapvetően nem politikai okok állnak, egyszerűen sok helyen elfogyott a pénz.
Milyen súrlódások voltak eddig a kormány és az Alkotmánybíróság között?
Hivatalba lépése óta négy alkalommal fordult elő, hogy az Alkotmánybíróság olyan törvényt semmisített meg, amely már az Orbán-kormány idején született. Több nagy jelentőségű ügy is a testület asztalára került, de ezekben még nem született döntés, miközbe a kétharmados kormánytöbbség közben azon dolgozik, hogy szűkítsék az alkotmánybírák mozgásterét.
Elbukott az Alkotmánybíróságon a köztisztviselők kirúgásáról szóló törvény
A kormánytisztviselők után a köztisztviselők esetében is alkotmányellenesnek találta az indoklás nélküli felmentés lehetőségét az Alkotmánybíróság. A törvénymódosítás beterjesztői azzal érveltek, hogy a korábbi szabályok bebetonozták az alkalmatlan tisztviselőket is. Az alkotmánybírók szerint lehet könnyíteni a felmentési szabályokon, de az indoklás nélküli kirúgás több alapjogot is sért.
Egybetűs módosítóval szűkítené tovább az Alkotmánybíróság jogkörét Lázár
A bírósági ítéletek alkotmányossági felülvizsgálata során sem lenne joga költségvetési- és adótörvényeket vizsgálni az Alkotmánybíróságnak egy, az új alaptörvényhez hétfőn benyújtott indítvány szerint. A kormánypárt megváltoztatná az MNB-elnök kinevezési rendjét is: a miniszterelnök helyett a köztársasági elnökre bízná ezt a feladatot. Egy módosító indítvány tiltaná a génmódosított növények termesztését is.
Orbán szerint a romáktól való félelem miatt bukott el a családi szavazati jog
A miniszterelnök szerint azért bukott el a családi szavazati jog, mert az emberek szerint a roma családoknál több gyerek van, így magasabb arányban részesednének a szavazati jogból. Orbán Viktor a Tv2 Tények című műsorának adott interjújában emellett beszélt arról is, hogy ma már nem a határon túl élő magyarok választójoga a kérdés, hanem annak majdani formája.
Elbukott a rejtélyes fideszes alaptörvény-módosító
A parlamenti bizottságban leszavazták azt a kormánypárti, de a Fideszen belül is zavart okozó javaslatot, amely szerint az alkotmánybíráknak a jövőben az úgynevezett történelmi alkotmány alapján kellene döntéseket hozniuk. Nemcsak a képviselők negyedének, hanem minden egyes képviselőnek joga lehet az Alkotmánybírósághoz fordulni, miután a parlament alkotmányügyi bizottsága támogatott egy jobbikos módosító indítványt.
Orbán keménysége miatt esélyük sem volt az Alkotmánybíróság védőinek
Bár az utóbbi napokban egyre tekintélyesebb emberek szólaltak fel az Alkotmánybíróság jogkörének korlátozása ellen, az [origo] információi szerint a Fidesz vezérkarán belül Orbán Viktor volt a puhítás legkeményebb ellenzője. Így végül csak egy olyan apróbb engedményt tettek, amelyet egy fideszes politikus is csak "optikai tuning"-nak nevezett.
Az államadóssághoz kötné az Alkotmánybíróság jogait a Fidesz
Kósa Lajos szerint visszakaphatja korábban elvett jogköreit a költségvetési és adóügyekben az Alkotmánybíróság. Ennek feltétele azonban, hogy az államadósság a GDP 50 százaléka alá csökkenjen, ami legfeljebb a távoli jövőben következhet be, ebben a kormányzati ciklusban még biztosan nem.
Vármegye nem lesz, de a zászlószíneket elmagyarázzák az alaptörvényben
Hétfőn egy sor módosítást nyújtott be a Fidesz és a KDNP a saját maguk által készített alaptörvény-tervezethez, ezekből kiderül, hogy lemondanak például a vármegye névről, amelynek használatával Orbán Viktornak is voltak aggályai. Megnövelik az Alkotmánybíróság létszámát is, és elmagyarázzák az alaptörvényben a nemzeti zászló színeinek jelentését is.
A paplan alá kerülnek-e az Alkotmánybíróság eddigi határozatai?
Huszonkét év alkotmánybírósági gyakorlatának érvényességét kérdőjelezheti meg alapjaiban az új alaptörvény elfogadása. Vannak, akik szerint el is kellene törölni a felhalmozódott, precedensjogként használt határozatokat, pedig azok egy része beépült a kormánypárti alaptörvény-tervezetbe is. Mások szerint szerint hiába tiltanák meg, az alkotmánybírók otthon akkor is a régi határozatokat lapozgatnák.
Sólyom László szerint súlyos visszalépés lenne az új alkotmány
Az Alkotmánybíróságnak vissza kell kapnia teljes hatáskörét az új alkotmányban Sólyom László szerint. A volt köztársasági elnök szerint az is kár lenne, ha a tervezetnek megfelelően megszüntetnék a jelenlegi ombudsmani pozíciókat.
2013-ig rendezetlenek az élettársak vagyonjogi viszonyai?
Az élettársi viszony fennállása, megszűnése komoly vagyonjogi kérdéseket vet fel a hazai szabályozásban, ám egy hétvégi bejelentés szerint az új polgári törvénykönyv leghamarabb 2013 januárjában léphet hatályba.
Népszabadság: Megfúrhatják a bírák a 2006 őszi ítéletek eltörlését
Alkotmányosan aggályosnak tartja a semmisségi törvényt a Legfelsőbb Bíróság elnöke - írja a Népszabadság. Ha a főbíró véleményét a konkrét ügyeket elbíráló bírák is osztják, akkor Alkotmánybírósághoz fordulhatnak, és akkor biztos nem születik döntés határidőre a 2006-os zavargások után rendőrök vallomása alapján hozott ítéletek semmisségéről.
A szlovének népszavazást tarthatnak a nyugdíjreformról
A szlovén alkotmánybíróság engedélyezte a népszavazást a nyugdíjreformról. A kormány egységesen 65 évre emelné a korhatárt.
"Megfizettük az árát" - így farolt ki a Fidesz az AB jogkörének visszaadásából
Az utolsó pillanatban döntötte el a Fidesz legfőbb vezetése, hogy a korábbi ígéretekkel ellentétben az új alkotmányban is korlátozott marad az Alkotmánybíróság jogköre. A döntéshozatal részleteinek egyik ismerője az [origo]-nak azt mondta, ugyan tudják, hogy nem elegáns megoldást választottak, de egyrészt tartanak a költségvetés felborításától, másrészt úgy számoltak, hogy a tavaly ősszel nagy vihart kavaró korlátozás politikai árát egyszer már úgyis megfizették.
Korlátozott maradhat az Alkotmánybíróság jogköre
Az új alkotmány tervezetében is szerepel az Alktománybíróság jogköreinek tavaly novemberben elfogadott korlátozása: a testület az új alaptörvény szerint sem semmisíthetne meg korlátlanul adókról vagy költségvetésről szóló jogszabályokat. A tervezetben szerepel egy új eljárás, amellyel a kormánytöbbség maga kérhetne kontrollt a törvények felett.
Felfüggesztették az eljárást Biszku Béla ellen
Alkotmánybírósághoz fordult és felfüggesztette Biszku Béla, a Kádár-korszak belügyminisztere elleni büntetőeljárást a Budai Központi Kerületi Bíróság.
Soron kívül tárgyalja a Biszku-ügy beadványát az Alkotmánybíróság
Az Alkotmánybíróság soron kívül tárgyalja a Biszku Béla ügyében írt bírói beadványt, amely miatt a volt kommunista belügyminiszter elleni eljárást felfüggesztették. Egyelőre nem tudni, hogy a Budai Központi Kerületi Bíróság mely jogszabály miatt fordult az Ab-hez.
Az AB előtt a magányugdíjpénztári szabályozás
Első körben csak azt vizsgálják az alkotmánybírók, hatáskörükbe tartozik-e egyáltalán a beadványok elbírálása.
Az alkotmánybírósághoz fordul az ombudsman a titoktörvény miatt
Jóri András adatvédelmi ombudsman szerint indokolatlanul nagy nyilvánosságkorlátozást tesz lehetővé a hatályos titokszabályozás.
Az Alkotmánybíróság hamarosan foglalkozik a magánnyugdíjpénztárakkal
Rövidesen napirendre tűzi a magánnyugdíjpénztárak ügyét az Alkotmánybíróság - közölte a testület sajtófőnöke. Eddig 190 indítvány érkezett a magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó jogszabályok megváltoztatása miatt.
Alkotmányellenes a kormánytisztviselők indoklás nélküli kirúgása
Fennakadt az alkotmánybírósági vizsgálaton az Orbán-kormány hivatalba lépése után elfogadott első törvények egyike, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló jogszabály. Az alkotmánybírák szerint a központi közigazgatásban dolgozó tisztviselők indoklás nélküli elbocsátása sérti az alaptörvényt, de a jogbizonytalanság elkerülése érdekében nem azonnali hatállyal semmisítették meg azt. A kormánynak így van ideje arra, hogy változtasson a szabályokon.
Egy újabb súrlódás a kormány és az Alkotmánybíróság között
Nem először kifogásolta a kirúgásokról szóló törvényt alkotmányellenesnek nyilvánító Alkotmánybíróság a kormányoldal által elfogadott jogszabályokat a mostani ciklusban, de voltak a mostani döntésnél súlyosabb konfliktusok is. Tavaly ősszel hatalmas vihart kavart, amikor a 98 százalékos különadó ürügyén a kormánypártok megnyirbálták az alkotmánybírák jogait is.
Alkotmánybírósági döntés várható az indoklás nélküli kirúgásról
Várhatóan hétfőn vagy kedden döntést hoz az Alkotmánybíróság a kormánytisztviselők indoklás nélküli felmentését lehetővé tevő törvényról. A tavaly nyáron elfogadott, 60 ezer embert érintő jogszabályt először az akkori államfő visszaküldte a parlamentnek, de a kormánypárti többség újra megszavazta azt.
Népszabadság: Megint lemaradt a nyugdíjcsomag az AB napirendjéről
A február közepi ülésén sem veszi napirendre a nyugdíjcsomagot az Alkotmánybíróság - írja a csütörtöki Népszabadság.
Fizetési meghagyások: az Ab szerint a közjegyző is az igazságszolgáltatás része
Az Alkotmánybíróság napokban meghozott határozata ismét megerősítette, hogy a közjegyzői jogszolgáltatás a tágabb értelemben vett igazságszolgáltatási tevékenység részét képezi.
Több százan várják az Ab döntését nyugdíjügyben
Eddig több mint kétszáz beadvány érkezett az Alkotmánybírósághoz a nyugdíjcsomag miatt; legtöbben a tulajdonjogra hivatkozva vitatják az új szabályozás alkotmányosságát - írja a Népszabadság. Az eddig feltételezett február végi, március eleji időpont helyett azonban inkább tavasz közepére várható az Ab állásfoglalása, miközben január 30-án lejár az a határidő, amíg a magán-nyugdíjpénztári tagok nyilatkozhatnak a pénztárukban való maradásról.
Az Ab még nem jelölte ki a médiatörvényes panaszok felelősét
A nyugdíjtörvényes beadványokért felelős bírót már kijelölte, a médiatörvényes beadványok előadóját viszont még nem jelölte ki az Alkotmánybíróság (Ab). Pontosan nem lehet tudni, hogy mikorra születhet ítélet a két ügyben, először a magán-nyugdíjpénztári elvonásokról dönthet a testület.
Megsemmisítette az Ab a prostituáltak orvosiigazolás-mintáját
Nem szerepelhet a "prostituált" kifejezés az egyik egészségügyi rendelet mellékletében, mivel nemzetközi szerződésbe ütközik, hogy a prostituált foglalkozása a hivatalos okirat alapján azonosítható legyen. Az Alkotmánybíróság ezért megsemmisítette a rendelet mellékletét, ami az egészségügyi igazolás formáját szabja meg.
MN: Kizárt, hogy az Ab időben dönt a magánnyugdíjpénztárakról
Az eddigi gyakorlat alapján január végéig várhatóan nem dönt az Alkotmánybíróság a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos beadványokról - írja a Magyar Nemzet. A testület majd csak február végén, március elején határozhat a nyugdíjtörvények alkotmányosságáról, miközben a magán-nyugdíjpénztári tagoknak január végéig kellene eldönteniük, hogy az állami nyugdíjat választják-e.
Sürgeti az alkotmánybírákat az alkotmányról népszavazást akaró MSZP-s
Az MSZP-s Molnár Csaba azt kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy rendkívüli eljárásban tárgyalja meg az új alkotmány népszavazásra bocsátására vonatkozó kezdeményezést.
Alkotmánybírósághoz fordul az MSZP a nyugdíjtörvény miatt
A nyugdíjtörvények visszamenőleges megsemmisítését kezdeményezi az Alkotmánybíróságnál az MSZP. A szocialisták beadványa szerint az elfogadott törvények három ponton is sértik az alkotmányt, és a jogszabály nem ad elegendő felkészülési időt.
Alkotmánybírósághoz fordult Molnár Csaba az ügyészségi törvény miatt
Az Alkotmánybíróságon támadta meg az ügyészségi törvény egy szakaszát Molnár Csaba, az MSZP Demokratikus Koalíció Platformjának ügyvezető alelnöke. Azt kifogásolja, hogy a legfőbb ügyész kilencéves megbízásának megszűnése után is gyakorolhatja a jogköreit, ha az Országgyűlés nem tudja megválasztani az utódját.
Schmitt Pál segítségét kérik a Költségvetési Tanács tagjai
A Költségvetési Tanács tagjai levelükben azt kérik Schmitt Pál államfőtől, hogy küldje vissza az Országgyűlésnek megfontolásra, vagy legalább az Alkotmánybíróságnak véleményezésre a Költségvetési Tanács feladat- és hatáskörének változásáról szóló törvényt.
Az Alkotmánybíróság sem tudja, mihez kezdjen a korábbi beadványokkal
Az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítése után a végkielégítéseket visszamenőleg sújtó különadót vagy a magán-nyugdíjpénztári befizetések átirányítását támadók a jövőben csak az emberi méltóság sérelmére hivatkozhatnak. Egyelőre az alkotmánybírók sem tudják, hogy mihez kezdjenek a korábbi beadványokkal - írja a Népszabadság.
Nem lesz büszke az elmúlt 20 évre az új alkotmány
Szinte teljesen nullázuk le az elmúlt 55 év minden emlékét; vegyünk egy nagy levegőt és pofozzuk helyre a mostani államrendet; tiszta lappal, a nulláról építkezve írjunk új alkotmányt - ez a három koncepció vetekszik egymással az új alkotmányt előkészítő testületekben. Van olyan, amelyikbe belefér a királyság visszaállítása vagy az ország jogrendjének teljes átírása. A közös bennük az, hogy az elmúlt 20 évet kisebb vagy nagyobb mértékben, de kudarcnak tekintik.
Lázár visszaszólt az alkotmányért aggódó Sólyomnak
A saját felelősségéről is kérdezte volna Sólyom László korábbi államfőt Lázár János fideszes frakcióvezető, ha meghívták volna a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen múlt héten rendezett vitára. Sólyom ott keményen bírálta a kormánypártok alkotmánymódosító terveit, Lázár szerint azonban a korábbi köztársasági elnök egy olyan hagyományt képvisel, amely gondnokság alá helyezte a választókat.
Az Alkotmánybíróságon támadja meg a médiaalkotmányt az LMP
Alkotmányellenesnek tartja az LMP a héten kihirdetett médiaalkotmányt, mert a párt szerint a törvény sérti a vélemény- és a szólásszabadságot. A párt az Alkotmánybíróságtól kéri, hogy semmisítse meg a médiumok kiegyensúlyozottságára, valamint az oknyomozó újságírók forrásainak kiadására vonatkozó részeket.