A kísérlet

címke rss

Nem eljátssza, megteszi

Film2005.01.31, 08:34

Ha azt mondtuk, Bruno Ganz a német nyelvű színjátszás Anthony Hopkinsa, még nem mondtunk semmit. Ha azon fantáziálunk, ilyen óriás lehetett volna (továbbmegyek, volt) Latinovits Zoltán, már közelebb járunk, de ha föl akarjuk fogni Ganz klasszisát, meg kell értenünk a modern német színjátszás egyes számú attribútumát: nem illusztrál, valóságot teremt.

Dudits Dénes: A genetikailag módosított növények fogyasztása nem jelent kockázatot

Vendégszoba2006.01.09, 14:48

Dudits Dénes növénygenetikust a géntechnológiáról, az egészséges élelmiszerekről, a növénybiológia fejlődési irányáról kérdezték a Vendégszoba vendégei.

A másnaposság génje

Tudomány2006.02.01, 10:38

Az alkoholizmus kialakulásában szerepet játszó folyamatokról igen keveset tudunk. A függőség megértését a biológiai oldalról az is bonyolultabbá teszi, hogy több egymástól független gén is szerepet kap a kialakulásában. Amerikai kutatók egy új gént fedeztek föl, mely az alkohollal szembeni tűrőképességet befolyásolja az egyik közkedvelt laboratóriumi állat, a muslica esetében.  Az új gént "hangover", azaz másnaposság-génnek nevezték el.

Új szervet fedeztek fel az egérben

Archívum2006.03.09, 14:12

A kísérleti egér vizsgálata több mint száz éves múltra tekint vissza. Ebből azt gondolhatnánk, hogy nincs olyan porcikája az egérnek, amit ne ismernének a kutatók. Kiderült azonban, hogy még mindig tartogat meglepetéseket.

A kísérleti nyúl

Archívum2006.04.15, 17:44

A betegségek elleni küzdelemben nélkülözhetetlen különböző állatmodellek alkalmazása az új diganosztika eljárások és gyógymódok, valamint vakcinák kifejlesztésére és tesztelésére. A nyúl (Oryctolagus cuniculus) élettani jellemzőiben és számos betegség lefolyásában jelentős hasonlóságot mutat az emberrel, és betölti a kistermetű egér és a nagytermetű háziállatok közötti rést. A genetikailag módosított nyulak fontos alkalmazási területe a gyógyászati szempontból fontos fehérjék termeltetése a nyúltejben.

Ezüstérmes cikk

Mindentudás egyeteme2007.02.15, 20:00

A kísérleti magfizika területén kiemelkedő hivatkozási mutatóknak örvendezhetnek a PHENIX-Magyarország együttműködésben résztvevők. A kutatásokat jelentős nemzetközi visszhang övezi.

Hollywoodi agyelszívás

Film2007.11.03, 14:11

"Kedves Lajos/Alejandro/Michael/Oliver/Susanne! Láttuk a holokausztról/bosnyák menekültekről/anyagyilkosokról/hidegháborús ügynökökről/depressziós bakterről szóló filmedet, azonnal elvarázsolt bennünket és rögtön tudtuk, hogy te vagy a megfelelő ember az új Nicole Kidman/Halle Berry/Nicolas Cage/Jude Law thriller/sci-fi/romantikus eposz megrendezésére! Van rá 20 millió dollárunk, teljes kreatív szabadságot kínálunk, de a végső vágás joga a stúdióé. Várjuk válaszod!" - mit léptek Magyarország, Mexikó, Németország vagy Spanyolország legtehetségesebb rendezői a fenti hívásra? Összeállításunk bemutatja.

Százharminc éves az első hazai telefonbeszélgetés

Techbázis2008.01.29, 13:54

Százharminc évvel ezelőtt Magyarországon elsőként létesített távolsági telefonösszeköttetést Salamin Leó, a soproni királyi főreáltanoda igazgatója. A kísérlethez Alexander Graham Bell telefonját használták fel, amelynek eszközeit Bécsből hozatták erre a célra.

Sikeres kísérleti őssejtterápia idegrendszeri elváltozások kezelésére

Tudomány2008.06.18, 13:53

Amerikai kutatók visszafordítottak egy halálos kimenetelű idegrendszeri elváltozást a betegség vizsgálatára használt egerek egy részében, az állatok gerincvelejébe történő őssejtbeültetéssel. A kísérletek sikeressége pár éven belül új terápiás lehetőséget kínálhat például a szklerózis multiplexben.

Indul a legnagyobb részecskegyorsító - 1. rész: Miért kellenek a gyorsítók?

Tudomány2008.07.10, 11:32

A kísérleti részecskefizika mai legnagyobb eszköze, a legnagyobb részecskegyorsító, a nagy hadron ütköztető egy 27 kilométer kerületű föld alatti alagútban működik majd, ami hosszabb a budapesti metróvonalaknál. A detektorok több tíz méteresek, a belsejükben a sok tonnányi vas éppúgy megtalálható, mint a nagyon finom szerkezetek. Minden másodpercben hatalmas adatmennyiséget gyűjtenek, az események milliárdjaiból pedig a legnagyobb teljesítményű számítógépek, számítógépek hálózatai válogatják ki a néhány nagyon érdekes új jelenséget. De egyáltalán miért van szükség ezekre a gigantikus és drága szerkezetekre?