Sokkolta a fizikusokat egy kísérlet, minden borulhat, amit az univerzumról gondolunk

Egy évtizednyi mérés után a tudósok bejelentették, hogy a W bozon nevű elemi részecske tömege lényegesen nagyobb, mint ahogy az elméletekben leírták, ez pedig alapjaiban rázza meg az univerzum működéséről alkotott elképzelést.

Sokkoló felfedezés: létezhet egy antiuniverzum, ahol az idő visszafelé halad

Valószínűleg mindannyian gondolkodtunk már életünkben legalább egyszer egy alternatív univerzum lehetőségén. Nos, tudósok egy csoportja most azt állítja, hogy a miénk mellett létezhet "antiuniverzum" is, ahol az idő másként telik.

Hihetetlen elmélet: megfordulhat és visszafelé haladhat az idő

Egy olyan rendkívül merész elmélet jelent meg az Annals of Physics tudományos szaklapban, ami egyszerre kíván választ adni három megoldatlan kérdésre: miért több az anyag az univerzumunkban az antianyagnál, miért nem sikerült még megtalálni az ősrobbanás gravitációs háttérhullámait, továbbá hogy valójában mi is lehet a rejtélyes sötét anyag. Az új elmélet szerint e kérdések hátterében egy különleges antiuniverzum áll, ami ugyan a mi világegyetemünkkel együtt jött létre, de amelyben visszafelé halad az idő, a részecskék fordított töltésűek, és a tömegük legnagyobb részét az antianyag alkotja.

A Tejútrendszer elnyelte, most megtalálták, a végeredmény megdöbbentő

Tágabb kozmikus terünk, a mintegy 100-400 milliárd csillagból álló Tejútrendszer a múltban egyfajta galaktikus zombiként már több kisebb galaxist is bekebelezett. Az Európai Űrügynökség (ESA) február 17-én tett bejelentése szerint a Gaia űrszonda egy újabb ősi kozmikus ütközés nyomaira bukkant. Az egykori és a Pontus nevet kapott galaxis vesztére túl közel került a Tejútrendszerhez, amely a nagyobb gravitációs ereje miatt nagyjából 8-10 milliárd éve elnyelte a Pontust.

Rémisztő, szabadon vándorló fekete lyukat találtak

Az elmúlt két-három évtizedben rendkívül látványos fejlődés zajlott le az észlelő csillagászatban az egyre nagyobb felbontású műszerek, a légkörön kívüli megfigyelésekre szolgáló űrtávcsövek, és az új észlelési technikák elterjedésének köszönhetően. Ennek tudható be, hogy az univerzum egyik legnehezebben megfigyelhető objektumairól, a fekete lyukakról is ugrásszerűen megnövekedtek az ismereteink. A fekete lyukaknak eddig már több típusát sikerült azonosítani, de mindeddig csupán elméleti megfontolások léteztek a csillagközi térben szabadon „kóborló" fekete lyukakról.

A távoli galaxisok e térképe segíthet felfedni a sötét energia titkát

A DESI elkészítette az univerzum  eddigi legrészletesebb háromdimenziós térképét, amely megmutatja 7.5 millió galaxis elhelyezkedését 10 billió fényév távolságig.

Sokkoló: Több olyan építmény is lebeghet az univerzumban, melyet földönkívüliek hoztak létre

A NASA és a Földönkívüli Intelligenciát Kutató Intézet (SETI) szakemberei szerint több olyan építmény is lebeghet az univerzumban, amelyeket idegen civilizációk hoztak létre.

Megtalálták a valaha ismert legkisebb, Hold méretű csillagot

Csak alig valamivel nagyobb, mint a Hold az a nemrég felfedezett fehér törpe, amely típusának az eddig ismert legkisebb csillaga – írja a rangos Nature magazinban nemrég publikált tanulmány. A fehér törpék rendkívül sűrű, de kis tömegű csillagok, amelyeknek általában a Földhöz hasonló, vagy annál valamivel nagyobb a sugaruk. Amíg a földsugár hozzávetőleg 6300 kilométer, az újonnan felfedezett fehér törpe sugara csupán 1700 kilométer körüli lehet.

Mégis létezhetnek átjárható féreglyukak

Lehetséges, hogy mégsem a fantasztikum világába, hanem a távoli jövő realitásai közé tartozik a "2001: Űrodüsszeia" című ikonikus sci-fi filmben megjelenített, féreglyukon keresztül történt csillagközi utazás? Egy most publikált elmélet arra a következtetésre jutott, hogy hipotetikusan igen, mert téves az az általánosan elfogadott axióma, miszerint az univerzum két távoli, görbületmentes pontját összekötő féreglyukak csak rendkívül rövid ideig létező képződmények, amelyek olyan gyorsan omlanak össze, hogy ezeken még a fény sem tud áthaladni.

A Napot, a Földet és majdnem az összes bolygót elnyelné egy kozmikus szörny

A méretek kozmikus dimenziói teljesen mások, mint amit itt a Földön megszoktunk. Ez egyaránt igaz az emberi ésszel szinte felfoghatatlan távolságokra, hőmérsékleti értékekre, és nem utolsósorban a tömegre is. Bolygónkhoz képest a Naprendszer fejedelme, az 1314 földtömegű Jupiter valódi gigásznak számít. Éltető központi csillagunk, a Nap méretéhez képest a téli égbolt egyik legismertebb csillaga, az Orion konstellációban látható Betelgeuze vörös óriás viszont már elképesztő méretű: az átmérője nagyjából 764-szerese a Nap átmérőjének. De még ez az óriási kozmikus monstrum is csak „apróság" az univerzum nemrég konfirmált legnagyobb csiillagához, ...

Váratlan felfedezés: egyetlen másodperc alatt pusztíthatja el a világot két fekete lyuk

Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA 2021. november 26-i közleménye szerint első alkalommal sikerült két fekete lyuk összeolvadására utaló jeleket detektálni. A jelenség olyan irtózatos erejű gravitációs kölcsönhatással jár, ami a téridő intenzív „fodrozódása", azaz erős gravitációs hullámok keltésén kívül kozmikus vákuumkatasztrófát okozó valódi vákuumbuborékokat is létrehozhat. Sean Caroll, a Kaliforniai Technológiai Intézet ( California Institute of Technology, Caltech, Pasadena ) elméleti fizikusa úgy véli, hogy ha egy valódi vákuumbuborék jelenne meg a kozmikus környezetünkben, annak beláthatatlanok lennének a következményei,, ...

Brit tudósok szerint nem csak a Földön élnek emberek

Az űrkutatás egyik visszatérő kérdése, hogy vajon a Földön kívül máshol is van-e élet? A tudósok egy csoportja most azt állítja, hogy nem csak kezdetleges formájú, hanem a mienkhez hasonló, nagyon is fejlett élőlények lakják az univerzumot.

Kiderült, hogyan keletkezhet elképesztő mennyiségű arany

A vasnál nehezebb elemek létrejöttének kozmikus körülményei meglehetősen rejtélyesek. A világegyetemben előforduló nehéz elemek, mint amilyen például az ezüst, az arany vagy a platina, rendkívül ritkának számítanak, ami arra utal, hogy keletkezési körülményeik is az univerzum kivételes jelenségei közé tartozhatnak.

Az emberiség valódi határa: Amit sosem fogunk elérni

Létezik olyan határ, amit sosem tudunk átlépni? Helyek, amelyeket sosem fogunk elérni, még úgy sem, ha mindent megpróbálunk? Mint kiderült, léteznek. Még a sci-fi filmekből ismert technológiával is limitálva lennének a lehetőségeink, ez ellen nem tudunk mit tenni. Felvetődik tehát a kérdés: mekkora a körülöttünk lévő univerzum, és milyen messzire tudunk eljutni benne?

Kiderítették, hogy keletkezik a csontjainkban fontos fluor az Univerzumban

Új felfedezés világít rá arra, hogy a csontjainkban és fogazatunkban fluoridok formájában előforduló kémiai elem, a fluor hogyan keletkezik az Univerzumban. Az Európai Déli Obszervatórium együttműködésével üzemeltetett ALMA (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) antennarendszerrel csillagászok egy csoportja olyan távoli galaxisban is kimutatta ezt az elemet, amelynek fénye több mint 12 milliárd év alatt ér hozzánk. Ez az első alkalom, hogy ilyen távoli csillagképző galaxisban fluort detektáltak.

Szörnyű kínok, szupernóva-robbanás és halálos sugárzás után a végső pusztulás vár rá

Az asztrofizikusok először találtak bizonyítékot egy Tejútrendszeren kívüli exobolygó létezésére, a NASA Chandra X-ray Obszervatórium segítségével. A bolygót a tőlünk mintegy 28 millió fényévre fekvő M 51-es jelű Örvénygalaxis egyik spirálkarjában fedezték fel, egy úgynevezett röntgenbináris rendszerben. A Szaturnuszhoz hasonló méretű bolygó a létezését fenyegető rendkívül veszélyes környezetben kering az anyacsillaga körül.

Tudta-e, hogy egy távoli csillagkatasztrófa emlékét viseli a nyakán?

A 20. század tudományos forradalma előtt nem volt világos, hogy mi táplálja a Nap és a csillagok tüzét, illetve az sem, hogyan keletkezhettek a rendkívül stabil nehéz elemek, mint amilyen például az arany vagy az ezüst. Csak a kvantumfizika hajnalán jöttek rá, hogy a csillagok tüzét nem kémiai folyamatok, illetve nem a gravitáció, hanem valami egészen más, a magfúzió élteti. De önmagában még ez sem adott magyarázatot arra, hogy a vasnál nehezebb elemek, amelyek a világegyetem ősanyagához, a hidrogénhez képest extrém ritkának számítanak az univerzumban, miként jöhettek létre. A csillagfejlődés törvényszerűségeinek feltárása vezetett ...

Mi van ott, ahol vége a világegyetemnek?

A 20. század nagy csillagászati felfedezései, valamint Albert Einstein 1905-ben publikált speciális, továbbá az ebből továbbfejlesztett általános relativitáselmélete teremtették meg az univerzum jelenleg elfogadott modelljét. Mai ismereteink szerint 13,8 milliárd éve az ősrobbanással jött létre a táguló univerzum egy gravitációs szingularitásból, ami előtt nem létezett sem a tér, sem pedig az idő. Az ősrobbanás-elméletből vezethető le, hogy a jelenleg ismert univerzum miért térhet el mind a múltbeli, mind pedig a jövőbeli állapotától. A véges, de határtalan és táguló univerzumot leegyszerűsítve úgy kell elképzelni, mint egy felfújóddó ...

Rejtélyes rádiójelek jönnek a Tejútrendszer mélyéről

Ahogy egyre érzékenyebb műszerekkel fürkésszük az univerzumot, úgy gyarapodik az új, nem egyszer megdöbbentő felfedezések száma is. Az Ausztráliában működő ASKAP rádióteleszkóp-rendszer a közelmúltban olyan furcsa, rendkívül szokatlan rádiójeleket fogott, amelyek nem hasonlítanak semmilyen más eddig detektált jelre. A Tejútrendszer centrumának közelében fekvő, ASKAP J173608.2-321635- jelzést kapott rádióforrás eredetére egyelőre nincsen elfogadható magyarázat, csak annyi bizonyos, hogy egyetlen ismert kozmikus objektum rádiósugárzásának sem felelnek meg az észlelt jelek.

Lehetséges-e a Földről észlelni a földönkívüli szupercivilizációkat?

Az 1960-as évek elejétől Frank Drake amerikai csillagász kezdeményezésére a rádiócsillagászat vált a földönkívüli civilizációk nyomait kereső SETI (Search for ExtraTerrestrial Intelligence) program legfontosabb eszközévé, jóllehet, ezzel egy időben, 1964-ben Freeman J. Dyson brit-amerikai fizikus azt az elképzelést is felvetette, hogy a távoli szupercivilizációk olyan kiterjedt megastruktúrákat építhetnek, amelyek optikailag is azonosíthatóak a Földről. Egy nemzetközi kutatócsoport arra a következtetésre jutott, hogy az úgynevezett Dyson-gömbök valóban felfedhetik a magasan fejlett földönkívüli civilizációk nyomait, elsősorban a fekkete ...

KVÍZ: Mennyit tudsz az univerzumról?

Az egyik legizgalmasabb téma az űr és az űrkutatás, a körülöttünk lévő világ felfedezése. Annak ellenére, hogy az emberek már régóta igyekeznek adatokat gyűjteni róla, nagyon keveset tudunk. Teszteld tudásod, te mennyire ismered az univerzumot!

Hol vannak a földönkívüliek?

Enrico Fermi, a világhírű Nobel-díjas elméleti fizikus 1950-ben egy tudományos konferencia ebédszünetében vetette fel először azt a problémát, hogy noha a matematikai logika alapján az univerzumban rengeteg fejlett civilizációnak kell léteznie, de az empirikus tapasztalatok nem igazolják ezt, mivel még a legfejlettebb csillagászati műszerekkel sem sikerült az idegenek létezésére utaló jeleket azonosítani. Ha a matematikai valószínűség szabályai szerint létezniük kell, akkor viszont hol vannak, és miért nem találjuk őket? A világhírű tudósról elnevezett Fermi-paradoxon ezekre a kérdésekre próbál választ adni.

Több ezer bolygóról figyelhetik most is a Földet

Összesen 2034 olyan csillagrendszert azonosítottak az Amerikai Természettudományi Múzeum és a Cornell Egyetem kutatói, ahonnan kiválóan rá lehet látni a Földre. Ezek ráadásul nagyon közel vannak hozzánk.

Egyszerre két neutroncsillagot nyeltek el a fekete lyukak

2020 januárjában tíz napon belül a kutatók kétszer is észleltek egy neutroncsillag és egy fekete lyuk összeolvadásából származó gravitációs hullámokat. A hullámok több mint 900 millió fényév távolságból érkeztek. Mindkét neutroncsillagot egészben nyelte el a fekete lyuk párja.

A sötét anyag hiányát azonosították egy galaxisban

A sötét anyag minden kétséget kizáró hiányát azonosította az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA Hubble űrteleszkópja egy ultradiffúz galaxisban (UDG) - adta hírül a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő portál.

Furcsa robbanást észleltek az űrben, a kutatók sem értik, mi történt

Minden eddiginél részletesebben figyeltek meg gamma-kitörést a csillagászok. Az eredmények elemzése során egy egészen váratlan dologra bukkantak.

Mi történne, ha egy idegen civilizáció kozmikus jeleit észlelnénk?

A földönkívüli intelligens élet nyomait kereső SETI-program kutatói biztosak benne, hogy csak idő kérdése, míg felfedezünk egy olyan, a kozmoszból érkező jelet, ami azt bizonyítja, hogy létezik máshol is a magasan fejlett intelligencia. De mi történne, ha valóban észlelnénk egy távoli civilizáció jeleit? Létezik-e, és ha igen, mi a protokoll erre az egyelőre még hipotetikus esetre?

Az univerzum tágulását kezdte mérni az amerikai DESI spektroszkóp

Megkezdte az univerzum tágulására vonatkozó megfigyeléseit az amerikai Arizona államban lévő DESI spektroszkóp - jelentették be a projekt vezetői.

Titokzatos jeleket fogott az univerzumból egy űrteleszkóp

Egy nemzetközi kutatócsoport távoli kozmikus gázfelhőből érkező rejtélyes „szívverést" észlelt, amely úgy tűnik, hogy szoros kapcsolatban áll egy szomszédos fekete lyukkal. A kutatási eredményeket Jian Li és Diego F. Torres professzor publikálta a Nature Astronomy magazinban.

Rengeteg ellenséges civilizáció lehet a világűrben

Az űrkutatás talán legnagyobb és mindmáig megválaszolatlan kérdése, hogy a földi civilizáción kívül létezhetnek-e más, magasan fejlett létformák az univerzumban. A világhírű elméleti fizikus, Stephen Hawking szerint a matematikai logika alapján bizonyosra vehető, hogy a világegyetem legalább százmilliárd galaxisában máshol is létrejöhettek az élet magasrendű formái. Hawking szerint nem is ez a fő kérdés, hanem az, hogy vajon milyenek lehetnek ezek a feltételezett távoli idegen civilizációk. Stephen Hawking úgy vélte, hogy egy hipotetikus kapcsolatfelvétel több mint kockázatos lenne a földi civilizáció szempontjából. Ugyanerre a köveetkeztetésre ...

Szerdától nyitva áll a külföldi kutatók előtt a kínai óriásteleszkóp

Kína szerdától hivatalosan is megnyitja a külföldi kutatók előtt a fél kilométer átmérőjű óriásteleszkópját.

105 éve tudjuk, hogy a világ véges, de nincs határa

A modern elméleti fizika egyik legnagyobb hatású alakja, Albert Einstein 105 éve, 1916. március 19-én publikálta az általános relativitás elméletéről szóló dolgozatát, amely alapjaiban megváltoztatta az univerzumról alkotott felfogásunkat. Az általános relativitáselmélet előrejelzései eddig minden megfigyelésben illetve kísérletben bizonyítást nyertek: Einstein elmélete jósolta meg többek között a gravitációs lencsehatást, a fekete lyukak létezést, valamint a „téridő fodrozódásait", a gravitációs hullámokat, de az általános relativitáselmélet alapozta meg a táguló világegyetem, a véges és határtalan univerzum modern kozmológiai modelljét is.

Óceáni mélységekbe süllyesztettek egy obszervatóriumot

Orosz tudósok néhány más országbeli kollégájukkal együttműködésben hatalmas neutrínóobszervatóriumot telepítettek szombaton a Bajkál-tóba, állításuk szerint az északi félteke legnagyobbikát.

Stephen Hawking az univerzumot igen, de a nőket sosem értette

Korunk egyik legnagyobb és leghíresebb tudósa, Stephen Hawking épp három évvel ezelőtt hunyt el. Egész életében a kifürkészhetetlent kutatta, és gyógyíthatatlan betegsége ellenére mindig igyekezett megtalálni a szépet az életben.

Egyezségre jutottak a kutatók: 14 milliárd éves az univerzum

Régóta vitatott kérdésben jutottak egyezségre a csillagászok: megállapították, hogy az univerzum mintegy 14 milliárd éves - olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

Kísértetiesen emlékeztet egymásra az agy és az univerzum

Meglepő tanulmányt írt a Bolognai Egyetem asztrofizikusa, Franco Vazza, és a Veronai Egyetem idegsebésze, Alberto Feletti; a kutatók szerint a természet két legbonyolultabb struktúrája, az emberi agy idegsejtjeinek hálózata, és az univerzum galaxisainak kozmikus hálózata feltűnően hasonlít egymásra – tudósít az EurekAlert tudományos hírportál.

Egy év alatt 39 új gravitációs hullámot azonosítottak

A LIGO és a Virgo segítségével 39 új gravitációshullám-jelenséget észleltek a gravitációs hullámok keresésének 3. egyéves mérési időszakának (03) első felében (O3a). A tudósok háromszor annyi keresett eseményt rögzítettek, mint amennyit az első két időszakban összesen. Ezzel összesen 50-re emelkedett az észlelt események száma.

Hat galaxis vergődött egy fekete lyuk fogságában

Szupernagytömegű fekete lyuk hálójában lévő galaxisokat észlelt az Európai Űrügynökség (ESA) Nagyon Nagy Teleszkópja (VLT).

Valamilyen rejtélyes folyamat zajlik a világegyetemben, és aranyat termel

A nehéz elemek, például a nemesfémek létét a neutroncsillagok ütközéseinek köszönhetjük – tartja a kurrens elmélet. Viszont valami hibádzik a matekban, mert az ütköző neutroncsillagok nem termelhettek annyi aranyat, amennyi van ma a világegyetemben.

Egy fizikus kiszámította, mikor és hogyan jön el a világvége

Amilyen gyors, zajos volt a világegyetem keletkezése, olyan lassú és békés lesz a vége, de előtte a sötétben még lesz pár bánatos pukkanás. Fizikusok most kiszámították, mikor várhatók az utolsó szupernóva-robbanások.

Extrém ultraibolya sugárzást kibocsátó galaxist fedeztek fel

Felfedezték az első galaxist, amely extrém ultraibolya sugárzást bocsát ki magából. Ez segíthet jobban megérteni, hogyan végződött az univerzum "sötét korszaka" több mint 13 milliárd évvel ezelőtt.

Rejtélyes fénygyűrűt láttak az égen, most kiderült, mit találtak

Az ESO partnerségével üzemeltetett ALMA (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) antennarendszerrel csillagászok egy rendkívül távoli, így nagyon fiatal galaxist fedeztek fel, amely meglepően hasonlít a Tejútrendszerre. A galaxis olyan messze van, hogy fénye 12 milliárd év alatt ért el hozzánk: abban az állapotában látjuk, amikor az Univerzum még csak 1,4 milliárd éves volt. Szintén meglepő a benne uralkodó rendezettség, amely ellentmond az elméleteknek, miszerint a korai univerzum galaxisai turbulensek és instabilak. A váratlan felfedezés új megvilágításba helyezi univerzumunk múltját, és így megkérdőjelezi jelenlegi tudásunkkat ...

Kiderülhet, létezik-e átjáró egy másik univerzumba

Egy féreglyukba spirálisan belezuhanó fekete lyuk összetéveszthetetlen gravitációshullám-mintázatot produkálna – jósolják amerikai asztrofizikusok. Ha ilyen hullámokat látnánk, az bizonyítaná az eddig csak feltételezett féreglyukak létezését, amelyek akár egy másik univerzumba is vezethetnek.

Elkészült a világegyetem minden eddiginél nagyobb 3D-s térképe

A világegyetem eddigi legnagyobb háromdimenziós térképét készítette el egy nemzetközi tudóscsoport - számolt be róla a Swissinfo.ch svájci hírportál.

Pelyhes spirálgalaxist kapott lencsevégre a Hubble űrtávcső

Egy pelyhes spirálgalaxisról készített lenyűgöző felvételt az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) és az Európai Űrügynökség (ESA) Hubble űrtávcsöve.

115 éve fejtette meg Einstein az időlassulás rejtélyét

Albert Einsteint a 20. század és az egyetemes tudománytörténet egyik legnagyobb alakjaként tartják számon. Ő dolgozta ki a speciális és az általános relativitáselméletet, úttörő jellegű munkásságával pedig nagymértékben hozzájárult a kvantumfizika, a statisztikus mechanika valamint a modern kozomológia alapjainak lefektetéséhez. Száztizenöt éve, 1905.június 30-án jelent meg az az alapvető fontosságú és a hagyományos newtoni fizikát meghaladó dolgozata, amely megteremtette az idő, a távolság, a tömeg és az energia valamint az elektromágnesesség közötti összhangot. A speciális relativitáselmélet új fejezetet nyitott az elméleti fizikáában, ...

Rejtélyes szívdobbanások jönnek az univerzum mélyéről

Ismét észlelték egy nagytömegű fekete lyuk "szívverését", miután a gigantikus méretű objektum éveken át a Nap takarásában volt.

Rendkívüli fekete lyuk-ütközés teszi izgalmassá a gravitációs hullámokat

A gravitációs hullámokat kutató csillagászok először észleltek két lényegesen eltérő tömegű fekete lyuk közötti ütközést, új fejezetet nyitva ezzel az asztrofizikában és a gravitáció fizikájában. A téridő gyenge hullámai adják az első félreérthetetlen bizonyítékot arra, miszerint az ütközés előtt legalább az egyik fekete lyuk forgott, ami új és értékes információt szolgáltat a csillagászoknak azokról az alig ismert és nehezen tanulmányozható tulajdonságokról, amelyekkel ezek a különleges szupersűrű és sötét objektumok rendelkeznek.

Lélegzetelállító fotók a Jupiterről - Galéria

Varázslatosan szép fotók a Tejútról

Nyugdíjba vonul az űrtávcső

Több mint 16 év szolgálat után után befejezte küldetését a Spitzer csillagászati műhold, az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) infravörös tartományban működő űrteleszkópja,

Hülyére vesznek a vonzás törvényével, ugye tudod?!

Coaching praxisomban azt tapasztalom, sokan áhítoznak arra, hogy végre rájuk találjon a várva várt szerencse. Kívánságlistája mindenkinek van, talán divatos bakancslistája is.

NASA: hatalmas robbanást észleltünk

Elképesztő erejű termonukleáris robbanást észlelt a NASA kutatóeszköze az űrben.

Mutassa meg, mennyire ismeri a techuniverzumot

Kvíz! Kiről van szó, miről van szó? Egy állítás, 4 válaszlehetőség, de melyik a helyes?

Magyar győztese lett az Év asztrofotósa 2019. versenynek

Már az univerzum csecsemőkorában léteztek óriás galaxishalmazok

Az eddig megfigyelt legöregebb, több mint 13 milliárd éves galaxis-protohalmazra bukkant tudósok egy nemzetközi csoportja. A felfedezés közelebb vihet a világegyetem keletkezésének megismeréséhez.

Kilenc óránként erőteljesen felragyog a titokzatos fekete lyuk

A közelmúltban egy távoli galaxisból érkező periodikus röntgensugár - felvillanást észlelt az ESA teleszkópja. A rejtélyes jelenség okát még nem sikerült pontosan megfejteni, csak azt, hogy a kilenc óránként észlelhető röntgensugár - felvillanás hátterében egy szupermasszív fekete lyuk áll. A kutatók felfedezésüket a Nature magazinban publikálták.

Léggömbszerű képződményeket fedeztek fel a Tejútrendszer közepén

Rádióhullámokat kibocsátó két óriási "gömböt" azonosított a Tejútrendszer közepén egy nemzetközi kutatócsoport, amely a Nature című tudományos folyóiratban számolt be felfedezéséről.

Láthatatlan galaxisok tömegeit fedezték fel

Harminckilenc, korábban láthatatlan, hatalmas ősi galaxist fedeztek fel japán kutatók. Ez az első eset, hogy ennyi galaxist fedeznek fel egyszerre.

Titokzatos lemezt fedezett fel egy fekete lyuk körül a Hubble

A tudományos elméleteknek ellentmondó jelenséget észlelt egy fekete lyuk körül a Hubble űrteleszkóp: egy vékony gázlemez örvénylik egy 130 millió fényévnyire lévő, szupernagy tömegű fekete lyuk körül.

Megfejtették, hogyan nyelik el a fekete lyukak az anyagot

A valaha készült legrészletesebb szimulációval megfejtették, hogyan nyelik el a fekete lyukak az anyagot. Az amerikai, brit és holland szakemberekből álló kutatócsoport ezzel egy több évtizedes rejtélyt oldott meg.

Ritka elemek jelenlétét mutatták ki egy távoli bolygó légkörében

Ritka elemek jelenlétét mutatták ki egy távoli bolygó légkörében: a négyezer Celsius-fokos Kelt-9b a Hattyú csillagképben olyan elemeket vonultat fel, amelyeket még soha korábban nem mutattak ki exobolygó, vagy a Naprendszeren kívüli bolygó légkörében.

Valódi idegen a mélyűrből idetévedt utas

Egy néhai csillagrobbanás hátrahagyott maradványát fedezték fel egy antarktiszi meteoritba ágyazva: egyetlen mikroszkopikus szemcsét, amely árulkodik a Naprendszer keletkezése előtti időkről.

Újabb objektumok bizonyítják Einstein jóslatát

Valószínűleg két újabb gravitációs hullámot talált a lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium (LIGO) és az olaszországi Virgo detektor egy héttel az után, hogy a két továbbfejlesztett és megújított detektor április elsején megkezdte működését.

Megtalálták az univerzum legrégebbi molekuláját

Kimutatták az űrben az univerzum legrégebbi, az ősrobbanás után létrejött molekuláját. A hélium-hidrid ionokat évtizedek óta keresték a tudósok.

Több mint tízezer fémben szegény csillagjelöltet találtak

Több mint tízezer, fémben szegény csillagjelöltet találtak kínai csillagászok. Ez segíthet megismerni a korai univerzumot és az első csillagok és galaxisok kialakulását.

Az univerzum nagy titka: fehér lyukak, ahol visszafelé megy az idő

Egy új kutatás szerint az univerzum legkülönlegesebb objektumai, a fehér lyukak a rejtélyes sötét anyag alkotórészei lehetnek. Legalább is ezt írja tanulmányában a Baszk Egyetem két kutatója, Carlo Rovelli és Francesca Vidotto. A fehér lyukak a szupersűrű elfajult anyagból álló fekete lyukak ellentettjei. Amíg a fekete lyukak mindent elnyelnek, addig viszont a fehér lyukak mindent eltaszítanak, ami miatt a fehér lyukak eseményhorizontjába semmi sem tud belépni.

Tudja-e, hogy a hanghullámoknak negatív tömege lehet?

A fizikusok szerint a hanghullámok negatív tömeget hordoznak, azaz antigravitácós hatásúak. Tavalyelőtt már létrehoztak antigravitációs hatású szuperfolyadékot, most pedig egy kutatócsoport szerint úgy tűnik, hogy a hanghullámok, amelyek körülvesznek bennünket, szintén ilyen hatással rendelkeznek.

Az óriástávcsövet is próbára tette a hatalmas erejű kitörés

Másodszor is sikerült ismétlődő rádiókitörést észlelni, a felfedezés egy kanadai kutatócsoporthoz köthető.

Létezik a világunknak egy tükörképe, ahol az idő visszafelé halad

Az univerzumnak létezik egy tükörképe, ahol az idő nem előrefelé, hanem visszafelé halad – írja egy most megjelent új tanulmány. Ez az anti-univerzum az ősrobbanás előtt létezett.

Így tanulj meg segítséget kérni az univerzumtól, hogy elérd a céljaidat

Új állásra pályázol? Olyan helyekre utaznál, ahova álmaidban mindig is vágytál? A célja mindenkinek más lehet, viszont a szándéknak és az erőteljes vágynak egységes ereje van. Ha teljes figyelmedet arra a dologra helyezed, amit el akarsz érni, az az életed részévé válik. Kérd az univerzum segítségét, támogatását, és bátran vágj bele!

Az ősrobbanásban kialakult gázfelhőt azonosítottak

Az ősrobbanásból visszamaradt emléket, egy ősi gázfelhőt fedeztek fel ausztrál csillagászok.

Újraalkották az ősrobbanás első teremtményét

Kutatók egy csoportja olyan apró, ultraforró anyagcseppeket hozott létre, amik a korai univerzumot építették fel. Háromféle alakzatban és méretben sikerült előállítani őket: körökként, ellipszisekként és háromszögekként.

Döbbenetes jelenségekről üzennek a gravitációs hullámok

Futótűzként járta be a világot a hír, amikor 2016 februárjában bejelentették, hogy kereken száz évvel Albert Einstein jóslata után, először sikerült bebizonyítani a téridő fodrozódását, azaz a gravitációs hullámok létét. Az elmúlt két évben újabb öt alkalommal üzent ismét az univerzum a műszerek által elfogott gravitációs hullámok útján. Az új felfedezések soha nem látott új perspektívát nyitnak a világegyetem eddig még alig ismert jelenségeinek elmélyültebb megértéséhez, amiről Frei Zsolt, az ELTE Széchenyi-díjas fizikusprofesszora és a gravitációs hullámok kutatásának nemzetközi hírű művelője exkluzívan nyilatkozott az Origónak.

Héliumcsóvájú gázóriást fedeztek fel a csillagászok

Genfi csillagászok egy olyan exobolygót fedeztek fel, aminek felhevült légköre szinte ballonszerűen felfújódott héliummal. Ezt a gázt fújja el egy közeli csillag sugárzása óránkénti 10 ezer kilométeres sebességgel.

Az ősrobbanás idejéből származó csillagot fedeztek fel

Az univerzum egyik legrégibb csillagát fedezhették fel ausztrál csillagászok: a csillag szinte teljes egészében az ősrobbanás által képződött anyagokból áll - közölték hétfőn.

Ismeretlenek távoli galaxisokból bombázzák a Földet

Ausztrál csillagászok megütötték a kozmikus főnyereményt: rövid időn belül nagy számban találtak gyors rádiókitöréseket. E hatalmas erejű kozmikus jelenségeket még ma sem értik teljesen a kutatók, az új fejlemények ugyanakkor közelebb vihetik őket a források megtalálásához és azonosításához. A jelek detektálásáról, a távolságok meghatározásának technikájáról és a kutatómunka további lépéseiről a felfedezést tevő csillagászcsoport egyik tagját kérdeztük.

Láthatatlan fénytől izzik a világegyetem

Az ESO VLT távcsőegyüttesének MUSE műszerével végzett mélyészlelések távoli galaxisok körüli hatalmas kozmikus hidrogénraktárak létezésére utalnak. A MUSE kivételes érzékenysége lehetővé tette a halvány hidrogénfelhők Lyman-alfa-sugárzása utófényének közvetlen detektálását, csaknem az egész égbolt láthatatlan izzásának felfedését.

Galaxisunkban bujkál az univerzum fiatalkorának egyik utolsó túlélője

Csillagászok egy csoportjának sikerült ráakadnia a Tejútrendszer egyik legöregebb csillagára. A matuzsálem a jelenleg 13,8 milliárd éves világegyetem életének egy korai időszakában született.

Az apró Merkúr vezette nyomra Albert Einsteint

Albert Einstein 1905-ben publikálta a speciális, 1916-ban pedig az általános relativitáselméletet, amelynek bizonyítására azonban csak három évvel később, 1919-ben került sor. Azóta már sokszorosan is beigazolódott Einstein elméleteinek létjogosultsága, amelyek eddig még minden próbát, illetve cáfolási kísérletet kiálltak.

Ismét javítani kell a Hubble-űrteleszkópot

Újabb giroszkópja romlott el a Hubble űrtávcsőnek, ezért amíg a tudósok megoldást találnak a hiba elhárítására, az űreszköz tartalékos üzemmódban működik.

Azt hitték megoldották a sötét anyag rejtélyét, de tévedtek

Mégsem a fekete lyukak adják az univerzum hiányzó sötét anyagát. Bár korábban úgy tűnt, megfejtették a csillagászat egyik nagy rejtélyét, a Kaliforniai Egyetem kutatói cáfolták az elméletet.

Senki sem érti, hogyan küldhetett jelet a halott csillag

Csillagászok egy csoportjának egy neutroncsillagból érkező anyagkilövellés (szaknyelven jet) rádiójelét sikerült észlelnie. Látszólag ez nem tekinthető egyedi hírnek, más neutroncsillagok esetében is tapasztaltak már hasonlót, a mostani felfedezés egyvalami miatt mégis rendkívüli és igencsak rejtélyes: a Swift J0243.6+6124 katalógusjelű objektum olyan bivalyerős mágneses térrel rendelkezik, hogy a jelenség egyelőre megmagyarázhatatlan a tudósok számára. A rendkívüli felfedezésről a Nature magazinban publikált tanulmány vezető szerzőjét kérdeztük.

A rejtélyes sötét anyag: lehet, hogy Einstein mégsem tévedett?

Az általunk ismert univerzumnak a becslések szerint csupán alig öt százaléka látható. A világegyetem 95 százalékát felépítő láthatatlan anyag mibenléte a modern elméleti fizika egyik legizgalmasabb rejtélye.

Egyre valószínűbb, hogy mégsem kizárt az időutazás

Fizikusok egy kvantummodellel feloldották azt a paradoxont, ami kizárja az időutazás lehetőségét. Egy amerikai és osztrák fizikusokból álló kutatócsoport módot talált az időutazásra, legalábbis elméletileg. Az időutazás szerintük elvileg lehetséges, de jelenleg még túllép a technikai képességeinken. Ennek ellenére sem minden tudós hisz abban, hogy ez megvalósítható lenne, néhányuk szerint egy ilyen kísérlet egyenesen végzetes lenne annak, aki keresztülmenne ezen.

Újabb mérföldkő az "isteni részecske" kutatásában

Újabb mérföldkőhöz értek az európai részecskefizikai kutatóintézet, a CERN tudósai az isteni részecskeként emlegetett Higgs-bozon vizsgálatában: először sikerült bizonyítaniuk a szétbomlását úgynevezett b-kvarkokra.

Egy miénknél ősibb univerzum nyomaira találhattak rá

Az égbolt örvénylő mintái olyan fekete lyukak jelei lehetnek, amelyek egy, az Ősrobbanást megelőző világegyetemből származnak – állapították meg kutatók egy új tanulmányban.

Óriási erejű jel érkezett az űr mélyéről, akár idegenek is küldhették

Világegyetemünket láthatatlan elektromágneses hullámok „színes" kavalkádja szövi át: rádióhullámok, mikrohullámok cikáznak a világűr sötétjében, a szignálok forrásai leggyakrabban napkitörések, távoli, összeomló csillagok haláltusája, mágneses mezők által kibocsátott jelek vagy aktív fekete lyukak. Léteznek azonban olyan elektromágneses hullámok, amiket valóságos rejtély övez: olyan hatalmas energiájú kitörések szelik át az univerzumot, amelyek eredete mindmáig ismeretlen. A napokban egy újabb ilyen jel érte el a Földet.

Azonosították azokat a bolygókat, ahol élet lehet

A csillagászok már sok ezer, Naprendszeren túli bolygót találtak, nehéz ezek közül kimazsolázni, melyiken lehet élet, és melyiken nem. Éppen ezért egy friss kutatásban a tudósok új módszerrel próbálkoznak, ami akár sikerre is vezethet.

Többször felbukkan a vagina Ariana Grande új videoklipjében (18+)

A kritikusokat és a rajongókat is meglepte új videoklipjével Ariana Grande, amely a God is a Woman című számhoz készült. Többször feltűnik benne ugyanis a vaginamotívum. 

Most megtudhatja, mi történne önnel, ha elnyelné egy fekete lyuk!

Vajon mi történne, ha valaki beleesne egy fekete lyukba? Ezt a sci-fi szerű fantasztikus kérdést feszegette a BBC Earth magazinja egy nagy sikert aratott cikkében.

Megvan a világegyetem hagyományos anyagának eddig hiányzó része

Egy nemzetközi kutatócsoport megtalálta az univerzum rejtőzködő hagyományos anyagának eddig hiányzó utolsó részét.

Sötét jövő vár az emberi civilizációra a matematikai modellek szerint

A kihalás felé rohan az emberiség? Matematikai modellekkel tárták fel a bolygónk, illetve az emberi civilizáció három lehetséges sorsát. A kutatók ezek elkészítéséhez figyelembe vették a Föld népességének rohamos növekedését, valamint az éghajlatváltozás hatásainak további romlását.

Szellemrészecskéket mér a világ legpontosabb mérlege

Munkába állt a világ minden bizonnyal eddigi legpontosabb „mérlege” Németországban hétfőn. A Karlsruhei Technológiai Intézetben (KIT) működő szerkezet a legkönnyebb elemi részecske, a neutrínó tömegének meghatározásában hivatott segíteni.

Az univerzum legrégebbi oxigénforrására bukkantak csillagászok

Egy 13,28 milliárd fényévre lévő galaxisban az ősrobbanás után mindössze 250 millió évvel kialakult csillagokra, így az eddigi ismert legrégebbi oxigénforrásra bukkant egy nemzetközi kutatócsoport.

Megtalálták a világegyetem legfalánkabb bestiáját

Az univerzum leggyorsabban növekvő óriási fekete lyukát fedezték fel, amely kétnaponta a Napénak megfelelő tömeget nyel el - jelentették kedden ausztrál csillagászok.

Cáfolja Einstein elméletét utolsó munkájában Hawking

Az univerzum jóval egyszerűbb annál, mint azt eddig hitték - állítja Stephen Hawking utolsó tudományos értekezésében, amelyet a világhírű brit elméleti fizikus halála után mutatott be a Cambridge-i Egyetem a héten.

Egy második ősrobbanás hozza el a világegyetem pusztulását

Világegyetemünk úgy érhet véget, ahogy született: egy hatalmas, mindent elsöprő, óriási robbanással – derítették ki a Harvard Egyetem fizikusai.

Köpködő fekete lyuk az óriásteleszkóp látómezőjében

Anyagot köpködő fekete lyukat sikerült korábban soha nem tapasztalt részletességgel megfigyelni a csillagászat történetének legnagyobb teleszkópja segítségével.

Felfedezték az univerzum legtávolabbi csillagát

Egy nemzetközi kutatócsoport felfedezte az eddig ismert legtávolabbi, a Földtől kilenc milliárd fényévre található csillagot, amely a Nature Astronomy című tudományos szakfolyóirat hétfőn megjelent számában ismerteti a csoport kutatási eredményeit.