Tejútrendszer
címke rss- kapcsolódó címkék:
- galaxis
- NASA
- csillagászat
- csillag
- Kereszturi Ákos
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Rekordsebességgel növekvõ fekete lyukat találtak a csillagászok
Az elmúlt kilencmilliárd év leggyorsabban növekvõ fekete lyukát fedezte fel egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi tudóscsoport - közölte az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) szerdán.
Földönkívüliektõl származhat a titokzatos jel
1977. augusztus 15-én dr. Jerry E. Ehman csillagász, a SETI program kutatója éppen az Ohiói Állami Egyetem „Big Ear" nevet viselõ rádióteleszkópjával figyelte az égboltot, amikor egy teljesen szokatlan és az átlagos kozmikus zörejeknél sokkal erõsebb jelet fogott. A furcsa rádiójel mindössze 72 másodpercig volt fogható, és azóta egyszer sem ismétlõdött meg. Ehman elsõ megdöbbenésében a kinyomtatott jelsorozat mellé a „Wow!" (Hûha!) szót firkantotta oda. A titokzatos jelsorozat - amelynek mind a mai napig sem az eredetét, sem pedig a pontos forrását nem sikerült egzakt módon tisztázni – ezért vonult be »Hûha!« jelként a rádiócsillagáászati ...
A Tejútrendszer elnyelte, most megtalálták, a végeredmény megdöbbentõ
Tágabb kozmikus terünk, a mintegy 100-400 milliárd csillagból álló Tejútrendszer a múltban egyfajta galaktikus zombiként már több kisebb galaxist is bekebelezett. Az Európai Ûrügynökség (ESA) február 17-én tett bejelentése szerint a Gaia ûrszonda egy újabb õsi kozmikus ütközés nyomaira bukkant. Az egykori és a Pontus nevet kapott galaxis vesztére túl közel került a Tejútrendszerhez, amely a nagyobb gravitációs ereje miatt nagyjából 8-10 milliárd éve elnyelte a Pontust.
Rémisztõ, szabadon vándorló fekete lyukat találtak
Az elmúlt két-három évtizedben rendkívül látványos fejlõdés zajlott le az észlelõ csillagászatban az egyre nagyobb felbontású mûszerek, a légkörön kívüli megfigyelésekre szolgáló ûrtávcsövek, és az új észlelési technikák elterjedésének köszönhetõen. Ennek tudható be, hogy az univerzum egyik legnehezebben megfigyelhetõ objektumairól, a fekete lyukakról is ugrásszerûen megnövekedtek az ismereteink. A fekete lyukaknak eddig már több típusát sikerült azonosítani, de mindeddig csupán elméleti megfontolások léteztek a csillagközi térben szabadon „kóborló" fekete lyukakról.
- címkék:
- ûrkutatás
- Tejútrendszer
- gravitáció
- Univerzum
- fekete lyuk
- Hubble ûrtávcsõ
- felfedezés
- fényelhajlás
- általános relativitáselmélet
- szingularitás
- asztrofizika
- eseményhorizont
- Hawking-sugárzás
- téridõ görbület
- csillagászati felfedezés
- vándorló fekete lyuk
- Ûrteleszkóp Tudományos Intézet
- Cornell Egyetem
- Címkefelhõ »
A Napot, a Földet és majdnem az összes bolygót elnyelné egy kozmikus szörny
A méretek kozmikus dimenziói teljesen mások, mint amit itt a Földön megszoktunk. Ez egyaránt igaz az emberi ésszel szinte felfoghatatlan távolságokra, hõmérsékleti értékekre, és nem utolsósorban a tömegre is. Bolygónkhoz képest a Naprendszer fejedelme, az 1314 földtömegû Jupiter valódi gigásznak számít. Éltetõ központi csillagunk, a Nap méretéhez képest a téli égbolt egyik legismertebb csillaga, az Orion konstellációban látható Betelgeuze vörös óriás viszont már elképesztõ méretû: az átmérõje nagyjából 764-szerese a Nap átmérõjének. De még ez az óriási kozmikus monstrum is csak „apróság" az univerzum nemrég konfirmált legnagyobb csiillagához, ...
Hihetetlen, merre járnak most az elsõ földi rádiójelek a kozmoszban
Az idegenek nyomait keresõ kutatók a földönkívüliekkel való passzív kapcsolatfelvétel egyik lehetséges eszközeként tekintenek azokra az elektromágneses hullámokra, bennük a földi rádióadások jeleire is, amiket az elmúlt évszázadban bocsátott ki az emberi civilizáció. Ha csak a tágabb kozmikus hazánk, a Tejútrendszer határait vizsgáljuk, úgy viszont kiábrándító az eredmény: a fénysebességgel terjedõ rádióhullámok közül a „legelsõ fecskék" által befutott távolság is egy alig érzékelhetõ apró kör csupán a galaxisunk térképén.
Szörnyû kínok, szupernóva-robbanás és halálos sugárzás után a végsõ pusztulás vár rá
Az asztrofizikusok elõször találtak bizonyítékot egy Tejútrendszeren kívüli exobolygó létezésére, a NASA Chandra X-ray Obszervatórium segítségével. A bolygót a tõlünk mintegy 28 millió fényévre fekvõ M 51-es jelû Örvénygalaxis egyik spirálkarjában fedezték fel, egy úgynevezett röntgenbináris rendszerben. A Szaturnuszhoz hasonló méretû bolygó a létezését fenyegetõ rendkívül veszélyes környezetben kering az anyacsillaga körül.
- címkék:
- exobolygók
- galaxisok
- Tejútrendszer
- Univerzum
- fekete lyuk
- neutroncsillag
- felfedezés
- szupernóva-robbanás
- kettõs csillag
- asztrofizika
- röntgenforrás
- eseményhorizont
- M51 Örvény-galaxis
- optikai fénytartomány
- XMM-Newton ûrtávcsõ
- NASA
- Európai Ûrügynökség
- Chandra ûrtávcsõ
- Harvard & Smithsonian Asztrofizikai Központ
- Címkefelhõ »
Új meteorraj jelenik meg a déli félteke égboltján
Csillagászok egy teljesen új meteorrajt fedeztek fel a déli félteke éjszakai égboltján. A száguldó hullócsillagok zápora akkor bukkant fel, amikor a Föld keresztülhaladt az ûrben a 15P/ Finlay üstökös által szétszórt poros anyag folyamon. Az "égi mûsort" – amelyet a csillagászok Arid meteorzápornak neveztek el, mivel az Ara csillagkép felõl szóródó rajként jelent meg – bepillantást nyújt a kutatóknak az üstökös összetételébe.
Rejtélyes rádiójelek jönnek a Tejútrendszer mélyérõl
Ahogy egyre érzékenyebb mûszerekkel fürkésszük az univerzumot, úgy gyarapodik az új, nem egyszer megdöbbentõ felfedezések száma is. Az Ausztráliában mûködõ ASKAP rádióteleszkóp-rendszer a közelmúltban olyan furcsa, rendkívül szokatlan rádiójeleket fogott, amelyek nem hasonlítanak semmilyen más eddig detektált jelre. A Tejútrendszer centrumának közelében fekvõ, ASKAP J173608.2-321635- jelzést kapott rádióforrás eredetére egyelõre nincsen elfogadható magyarázat, csak annyi bizonyos, hogy egyetlen ismert kozmikus objektum rádiósugárzásának sem felelnek meg az észlelt jelek.
Hol vannak a földönkívüliek?
Enrico Fermi, a világhírû Nobel-díjas elméleti fizikus 1950-ben egy tudományos konferencia ebédszünetében vetette fel elõször azt a problémát, hogy noha a matematikai logika alapján az univerzumban rengeteg fejlett civilizációnak kell léteznie, de az empirikus tapasztalatok nem igazolják ezt, mivel még a legfejlettebb csillagászati mûszerekkel sem sikerült az idegenek létezésére utaló jeleket azonosítani. Ha a matematikai valószínûség szabályai szerint létezniük kell, akkor viszont hol vannak, és miért nem találjuk õket? A világhírû tudósról elnevezett Fermi-paradoxon ezekre a kérdésekre próbál választ adni.
Egyszerre két neutroncsillagot nyeltek el a fekete lyukak
2020 januárjában tíz napon belül a kutatók kétszer is észleltek egy neutroncsillag és egy fekete lyuk összeolvadásából származó gravitációs hullámokat. A hullámok több mint 900 millió fényév távolságból érkeztek. Mindkét neutroncsillagot egészben nyelte el a fekete lyuk párja.
Te is ilyen háttérképet akarsz! Varázslatos fotók a Tejútról
A Capture The Atlas névre hallgató fotós weboldal minden évben összegyûjti a legkiemelkedõbb képeket, amelyeket a Tejútról készítettek a világ különbözõ részein. Az alkotások szinte túlvilági élményt nyújtanak!
Valami felragyogott a Tejútrendszer szívében
A Nap tömegénél százszor nagyobb, hunyorgó óriáscsillagot talált a tejútrendszer központjában egy nemzetközi csillagászcsoport.
- címkék:
- csillagászat
- csillag
- Tejútrendszer
- Címkefelhõ »
Te is ilyen háttérképet akarsz! Varázslatos fotók a Tejútról
Páratlan felvételt tett közzé a NASA a Tejútrendszer központjáról
Pompás új felvételt tett közzé a Tejútrendszer központjáról az amerikai ûrkutatási hivatala (NASA) a honlapján. Daniel Wang, a Massachusettsi Egyetem csillagásza egy teljes évet dolgozott ezen képen a járvány idején, amely az otthoni munkára kényszerítette.
Mi történne, ha egy idegen civilizáció kozmikus jeleit észlelnénk?
A földönkívüli intelligens élet nyomait keresõ SETI-program kutatói biztosak benne, hogy csak idõ kérdése, míg felfedezünk egy olyan, a kozmoszból érkezõ jelet, ami azt bizonyítja, hogy létezik máshol is a magasan fejlett intelligencia. De mi történne, ha valóban észlelnénk egy távoli civilizáció jeleit? Létezik-e, és ha igen, mi a protokoll erre az egyelõre még hipotetikus esetre?
A Tejútrendszer bekebelezett egy másik galaxist
Újabb ismereteket szereztek kutatók arról, milyen ütemben alakult ki a Tejútrendszer, és hogyan olvadt egybe egy kulcsfontosságú galaxissal.
Ultranagy energiájú kozmikus gyorsítókat fedeztek fel a Tejútrendszerben
Tucatnyi ultranagy energiájú (UHE) kozmikus gyorsítót fedeztek fel a Tejútrendszerben kínai kutatók. A felfedezés segíthet megérteni a galaxis kialakulását és a kutatókat évszázadok óta foglalkoztató kozmikus sugarak eredetét.
- címkék:
- galaxis
- gyorsító
- Tejútrendszer
- Címkefelhõ »
Új helyre szállt ötödik repülésén a Mars-helikopter
Továbbszállt 130 méterre a Marson ötödik repülésén az amerikai ûrkutatási hivatal minihelikoptere, amely új magassági rekordot is felállított - jelentette be a NASA pénteken, röviddel azután, hogy közzétette az Ingenuity negyedik tesztrepülésérõl készült hangfelvételt, az elsõt, amelyet egy idegen bolygón vett fel egy ûreszköz egy másik ûreszközrõl.
NASA közzétette marsi helikopterének zümmögõ hangját
Elõször vette fel egy idegen bolygón egy ûreszköz egy másik különálló ûreszköz hangját: a NASA Perseverance marsjárója két mikrofonjának egyikét használva hallgatta az Ingenuity helikopter negyedik tesztrepülését április 30-án - adta hírül pénteken videofelvétellel kísérve az amerikai ûrkutatási hivatal.
Titokzatos jeleket fogott az univerzumból egy ûrteleszkóp
Egy nemzetközi kutatócsoport távoli kozmikus gázfelhõbõl érkezõ rejtélyes „szívverést" észlelt, amely úgy tûnik, hogy szoros kapcsolatban áll egy szomszédos fekete lyukkal. A kutatási eredményeket Jian Li és Diego F. Torres professzor publikálta a Nature Astronomy magazinban.
Távoli csillagok anyagkidobódásait is képesek észlelni a kutatók
Távoli csillagok anyagkidobódásainak észlelésére fejlesztettek ki új módszert osztrák kutatók.
Rengeteg ellenséges civilizáció lehet a világûrben
Az ûrkutatás talán legnagyobb és mindmáig megválaszolatlan kérdése, hogy a földi civilizáción kívül létezhetnek-e más, magasan fejlett létformák az univerzumban. A világhírû elméleti fizikus, Stephen Hawking szerint a matematikai logika alapján bizonyosra vehetõ, hogy a világegyetem legalább százmilliárd galaxisában máshol is létrejöhettek az élet magasrendû formái. Hawking szerint nem is ez a fõ kérdés, hanem az, hogy vajon milyenek lehetnek ezek a feltételezett távoli idegen civilizációk. Stephen Hawking úgy vélte, hogy egy hipotetikus kapcsolatfelvétel több mint kockázatos lenne a földi civilizáció szempontjából. Ugyanerre a köveetkeztetésre ...
Jól látható nyomai vannak az OSIRIS-REx ûrszonda mintagyûjtésének a Bennu kisbolygón
Jól látható nyomokat hagyott a Bennu kisbolygó felszínén az amerikai ûrkutatási hivatal OSIRIS-REx ûrszondájának mintagyûjtése múlt év októberében - derült ki az ûrszonda által a földi irányítóközpontba küldött felvételekbõl, amelyeket április 7-én készített, amikor utoljára repült el az aszteroida fölött.
Mûszaki hiba miatt elhalasztották az elsõ helikopteres repülést a Marson
Mûszaki hiba miatt elhalasztották az amerikai ûrkutatási hivatal (NASA) Mars-helikopterének elsõ, vasárnap estére - közép-európai idõ szerint hétfõ hajnalra - tervezett tesztrepülését, amely az elsõ lett volna egy idegen bolygó felszínén.
Tízmilliárd éves szuperföldet találtak
A Tejútrendszer egyik legöregebb csillaga körül kering a Földnél másfélszer nagyobb kõzetbolygó.
Halott civilizációkkal lehet tele a Tejútrendszer
Senki sem tudhatja biztosan, létezik-e intelligens élet a Földön kívül is. Egy kutatócsoport szerint nem vagyunk egyedül, sõt, nem is kell messzire menni ahhoz, hogy idegen civilizációkat találjunk. Egyetlen probléma van csupán: valószínûleg mostanra mindannyian elpusztultak, és csupán romok maradtak utánuk.
A beszennyezõdés megakadályozása és a "takarékosság" jegyében fogják vizsgálni a Holdról származó kõzetmintákat
A beszennyezõdés megakadályozása és a "takarékosság" jegyében fogják vizsgálni a kínai kutatók a Csang'o-5 kínai ûrszonda kapszulájában a Földre érkezett nagyjából 1730 grammnyi holdi kõzetmintát.
Fekete szemcséket tartalmaz Hajabusza-2 ûrszonda kapszulája
A Hajabusza-2 ûrszonda múlt héten Földre érkezett kapszulája fekete szemcséket tartalmaz, amelyek egy távoli aszteroidáról, a Ryuguról származhatnak - közölte hétfõn a Japán Ûrkutatási Hivatal (JAXA).
Óriás gázbuborékot találtak a Tejútrendszertõl délre
Óriás gázbuborékot fedezett fel a Tejútrendszertõl délre az eRosita német ûrteleszkóp.
Egy hatalmas kannibál az otthonunk
Öt galaxist is felfalt a Tejútrendszer a távoli múltban – derítette ki egy új kutatás, amelyrõl a Sky and Telescope csillagászati portál adott hírt.
Fosszilis galaxist fedeztek fel a Tejútrendszer mélyén
Fosszilis galaxist fedeztek fel tudósok a Tejútrendszer mélyén a Sloan Digital Sky Survey (SDSS) égboltfelmérési program APOGEE tudományos projektjének adatait elemezve.
Szokatlanul erõs rádiójeleket fogtak a Tejútrendszerbõl
Különös és hihetetlenül erõs rádiójeleket fogtak a Tejútrendszerbõl, ehhez hasonlót csupán 2007-ben tapasztaltak.
Még a fémek is elpárolognak a pokoli exobolygón
Egy 850 fényévnyire lévõ exobolygó forró légkörében elpárolgott fémek színes kavalkádját fedezték fel a Berni és a Genfi Egyetem bolygókutatói.
Extrém ultraibolya sugárzást kibocsátó galaxist fedeztek fel
Felfedezték az elsõ galaxist, amely extrém ultraibolya sugárzást bocsát ki magából. Ez segíthet jobban megérteni, hogyan végzõdött az univerzum "sötét korszaka" több mint 13 milliárd évvel ezelõtt.
Rejtélyes fénygyûrût láttak az égen, most kiderült, mit találtak
Az ESO partnerségével üzemeltetett ALMA (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) antennarendszerrel csillagászok egy rendkívül távoli, így nagyon fiatal galaxist fedeztek fel, amely meglepõen hasonlít a Tejútrendszerre. A galaxis olyan messze van, hogy fénye 12 milliárd év alatt ért el hozzánk: abban az állapotában látjuk, amikor az Univerzum még csak 1,4 milliárd éves volt. Szintén meglepõ a benne uralkodó rendezettség, amely ellentmond az elméleteknek, miszerint a korai univerzum galaxisai turbulensek és instabilak. A váratlan felfedezés új megvilágításba helyezi univerzumunk múltját, és így megkérdõjelezi jelenlegi tudásunkkat ...
Létezik más civilizáció a Tejútrendszerben rajtunk kívül? Úgy tûnik, igen!
Egy kutatópáros azt állítja, hogy 36 olyan civilizáció élhet rajtunk kívül a Tejútrendszerben, akik értelmesek és képesek lennének velünk kapcsolatba lépni.
Tele lehet a galaxisunk fiatal Földekkel
Az eddig véltnél jóval nagyobb eséllyel találhatnak kialakulásuk korai szakaszában lévõ, Föld-típusú bolygókat - ezt állapították meg az angliai Sheffieldi Egyetem kutatói.
Az eddig ismert legközelebbi fekete lyukat fedezték fel
Az eddigi ismeretek szerint a Földhöz legközelebbi fekete lyukat fedezték fel a déli égbolton az Európai Déli Obszervatórium (ESO) kutatói.
A tejútrendszerünkbõl származó rádiójelekre lettek figyelmesek a csillagászok
Különös jel érkezett a galaxisunkból, a kutatók tanulmányozzák az esetet.
Titokzatos jel érkezett a galaxisunkból
A különös rádiójel forrása valahol a Tejútrendszerben rejtõzik, a kutatók jelenleg is próbálják lokalizálni.
A Tejútrendszer leggyorsabban forgó csillagát fedezte fel egy kutató
A Tejútrendszer leggyorsabban forgó csillagát fedezte fel egy kínai kutató a Hopej tartományban mûködõ LAMOST teleszkóp segítségével.
Egyesülõ galaxisokat kaptak lencsevégre a kutatók
Elõször készült felvétel galaxisok ütközésébõl eredõ, nagy erejû anyagsugárról, úgynevezett relativisztikus jetrõl.
A Jáde Nyúl-2 már 400 métert tett meg a Hold távoli oldalán
A Csang'o-4 kínai ûrszonda Jáde Nyúl-2 (Yutu-2) nevû holdjárója már 400 métert tett meg az égitest távoli oldalán.
Felfedeztek egy új holdat a Föld körül
Egy új kicsiny hold kering a Föld körül, a gépkocsi méretû égitest azonban nem sokáig fogja kísérni bolygónkat amerikai kutatók szerint.
A csillagászat napjára készülnek Várpalotán
Ballon felengedésével emlékeznek meg a Bakonyi Csillagászati Egyesület tagjai a csillagászat napjáról május elején. Az Ûrbatyu II. elnevezésû ballonban elhelyezett eszközök légi felvételeket készítenek és légköri adatokat is rögzítenek majd - tájékoztatta az MTI-t az egyesület elnöke.
A Jáde Nyúl holdjáró már 367 métert tett meg az Hold távoli oldalán
A Csang'o-4 kínai ûrszonda Jáde Nyúl-2 (Yutu-2) nevû holdjárója már 367,25 métert tett meg az égitest távoli oldalán.
Tizenegymilliárd éve olvadt egybe a Tejútrendszer egy galaxissal
Egyetlen csillag segítségével állapították meg kutatók az egyik legnagyobb olyan esemény idejét, amelynek során a Tejútrendszer összeolvadt egy másik galaxissal: mintegy 11 milliárd évvel ezelõtt ütközött a Tejútrendszer és a Gaia Enceladus törpegalaxis.
Meglepõ dolog derült ki a csillagképzõdésrõl a Tejútrendszer közepén
Elõször sikerült rekonstruálni a Tejútrendszer középpontjában lezajlott csillagkeletkezés történetét, és meglepõ dolgot találtak a kutatók. Eredményeik szerint két lökésszerû fázisban játszódott le a folyamat.
Két részletben zajlott a csillagképzõdés a Tejútrendszer középpontjában
Elõször sikerült rekonstruálni a Tejútrendszer középpontjában lezajlott csillagkeletkezés történetét, és meglepõ dolgot találtak a kutatók. Eredményeik szerint két lökésszerû fázisban játszódott le a folyamat.
Óriási fekete lyukat találtak a Tejútrendszerben
A kutatókat is megdöbbentõ méretû fekete lyukat fedeztek fel a Tejútrendszerben: a szakértõk szerint olyan hatalmas, hogy nem is létezhetne a galaxisban.
- címkék:
- tudomány
- fekete lyuk
- ûr
- Tejútrendszer
- Címkefelhõ »
Rekordsebességgel rúgták ki a csillagot
Hatmillió kilométer per órás sebességgel távozik a Tejútrendszerbõl egy Napnál nagyobb csillag, mert pályája miatt a galaxisunk közepén található fekete lyuk közelébe tévedt. A masszív objektum óriási erõvel löki ki a fénylõ égitestet a kozmikus ürességbe.
Gigászi energiakitörés volt a Tejútrendszerben
Gigászi energiakitörés hasított át a Tejútrendszeren 3,5 millió évvel ezelõtt, a galaxis közepén lévõ nagyon nagy tömegû fekete lyuk közelébõl indulhatott - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.
Egyre éhesebbnek tûnik a Tejútrendszer közepén lévõ fekete lyuk
Egyre éhesebbnek tûnik a Tejútrendszer közepén lévõ gigászi fekete lyuk, a kutatók egyelõre nem értik, miért.
Több millió évvel ezelõtt már járhattak idegenek a Földön
A Tejútrendszer idegen civilizációkkal lehet tele, pusztán azért nem hallottunk eddig felõlük, mert már jártak a Földön, jóval az emberiség megjelenése elõtt, és idáig még nem tértek vissza – állítja merészen egy most közölt tanulmány.
Megmérték a Tejútrendszer tömegét
Megmérte a Tejútrendszer tömegét a Hubble és a Gaia ûrteleszkóp: több misszió eredményeként szerzett információk szerint a Földnek otthont adó galaxis becsült tömege 1,5 ezer milliárd Napénak felel meg.
Meggörbült a Tejútrendszer
Meggörbült a Tejútrendszer, legalábbis a szélein - derült ki egy amerikai és kínai kutatók által bemutatott tanulmányból.
- címkék:
- galaxis
- világûr
- Tejútrendszer
- Címkefelhõ »
Kristálygömbbé fog dermedni a Nap
Életük vége felé fémes oxigénbõl és szénbõl álló kristállyá alakul a csillagok belseje – bizonyították elsõként brit csillagászok. A mi Napunkra is ez vár tízmilliárd év múlva.
Kirepülhet a helyérõl a Naprendszer
Katasztrofális galaktikus ütközés lódíthatja meg a Naprendszert: kétmilliárd év múlva összeütközhet a Tejútrendszer és a Nagy Magellán-felhõ.
Hatalmas robbanás várható a galaxisunkban, eltalálhatja a Földet
Tudósok nemzetközi csoportja egy tõlünk alig 8000 fényévre található, nagytömegû, szélkerék formájú csillagrendszert fedezett fel a Tejútrendszeren belül. Az új eredmény megkérdõjelezi a nagyobb csillagok pusztulását leíró jelenlegi elméleteket, továbbá az sem elképzelhetetlen, hogy elsõ ízben fog lejátszódni gammakitörés a Tejúton belül.
Hatalmas "szellemgalaxist" észleltek a Tejútrendszer peremén
Hatalmas "szellemgalaxist" észlelt az Európai Ûrügynökség (ESA) Gaia ûrszondája a Tejútrendszer peremén.
Észbontó, amit a Tejút fekete lyukának közelében észleltek
Az ESO rendkívül érzékeny GRAVITY nevû mûszere újabb bizonyítékkal támasztja alá a jó ideje felmerült feltételezést, miszerint a Tejútrendszer középpontjában egy szupernagy tömegû fekete lyuk rejtõzik. A legfrissebb megfigyelések a fénysebesség 30%-ával mozgó gázcsomókat mutattak ki az eseményhorizont közelében húzódó körpályán. Ez az elsõ alkalom, hogy a soha vissza nem térés fekete lyukat körülvevõ határához ilyen közel észlelték anyag jelenlétét. Ez továbbá az eddigi legrészletesebb megfigyelés egy fekete lyuk közvetlen közelében mozgó anyagról.
Az õsrobbanás idejébõl származó csillagot fedeztek fel
Az univerzum egyik legrégibb csillagát fedezhették fel ausztrál csillagászok: a csillag szinte teljes egészében az õsrobbanás által képzõdött anyagokból áll - közölték hétfõn.
Ismeretlenek távoli galaxisokból bombázzák a Földet
Ausztrál csillagászok megütötték a kozmikus fõnyereményt: rövid idõn belül nagy számban találtak gyors rádiókitöréseket. E hatalmas erejû kozmikus jelenségeket még ma sem értik teljesen a kutatók, az új fejlemények ugyanakkor közelebb vihetik õket a források megtalálásához és azonosításához. A jelek detektálásáról, a távolságok meghatározásának technikájáról és a kutatómunka további lépéseirõl a felfedezést tevõ csillagászcsoport egyik tagját kérdeztük.
Galaxisunkban bujkál az univerzum fiatalkorának egyik utolsó túlélõje
Csillagászok egy csoportjának sikerült ráakadnia a Tejútrendszer egyik legöregebb csillagára. A matuzsálem a jelenleg 13,8 milliárd éves világegyetem életének egy korai idõszakában született.
Ausztrál csillagászok szerint kannibál volt nagy Magellán-felhõ
A Tejútrendszerhez legközelebb fekvõ két galaxisnak, a Nagy és a Kis Magellán-felhõnek létezhetett egy harmadik társa, amelyet a Nagy Magellán-felhõ bekebelezett - állapították meg az ausztrál Nemzetközi Rádiócsillagászati Kutatóközpont (ICRAR) csillagászai kedden bemutatott tanulmányukban.
Frontális ütközés változtatta meg galaxisunkat
Frontálisan ütközött a Tejútrendszer egy másik galaxissal 8-10 milliárd éve, ez változtatta meg a külsõ és belsõ szerkezetét - írta a Science Daily több új tanulmányra hivatkozva.
- címkék:
- galaxis
- Tejút
- világûr
- ütközés
- Tejútrendszer
- Címkefelhõ »
Ismeretlen objektumok bukkantak fel a galaxisunk centrumában
Az 1970-es években a csillagászok egy masszív rádióforrást fedeztek fel galaxisunk centrumában. Mint késõbb kiderült, a jelek egy szupernagy tömegû fekete lyuk felõl érkeztek, amely a Sagittarius A* nevet kapta. Egy közelmúltbéli kutatásban az is kiderült, hogy nagyjából ugyanebben a régióban további több száz vagy ezer kisebb fekete lyuk is megbújhat. A NASA Chandra röntgenteleszkópjának és a W. M. Keck obszervatóriumnak a legújabb megfigyelése azonban még ennél is izgalmasabb eredményeket hozott: titokzatos objektumok mozognak a központi, nagy fekete lyuk körül.
Megdöbbentek, amikor kiszámították a Tejútrendszer tömegét
A Tejútrendszer tömege 960 milliárd Nap tömegével egyenlõ - állapította meg egy arizonai kutatócsoport egy új mérési módszer segítségével.
Elképesztõen hatalmas a Tejútrendszer galaktikus korongja
A Tejútrendszer galaktikus korongja nagyobb, mint azt eddig vélték.
- címkék:
- galaxis
- méret
- Tejútrendszer
- Címkefelhõ »
Különleges halott csillagot fedeztek fel a Tejútrendszeren kívül
Elõször sikerült halott neutroncsillagot felfedezni a Tejútrendszeren kívül. Az Európai Ûrügynökség (ESA) közlése szerint egy gyenge mágneses mezõvel rendelkezõ, izolált égitestrõl van szó.
Több ezer fekete lyuk hemzseghet a Tejútrendszer közepén
Több ezer fekete lyuk hemzseghet a Tejútrendszer magjában - állapították meg a kutatók.
- címkék:
- fekete lyuk
- Tejútrendszer
- Címkefelhõ »
Az évszázad projektje: láthatjuk a távoli exobolygók atmoszféráját
A bolygórendszerek keletkezésének és fejlõdésének alapkérdéseit vizsgáló ARIEL (Atmospheric Remote-Sensing Infrared Exoplanet Large-survey) missziót választotta az Európai Ûrügynökség a következõ M-osztályú - vagyis önálló, nagyjából félmilliárd eurós költségplafonnal rendelkezõ - tudományos küldetésének - közölte az MTA pénteken az MTI-vel.
A Földnél is fiatalabb lehet az Androméda galaxis
Két kisebb csillagrendszer hatalmas ütközésébõl jöhetett létre az Androméda galaxis mindössze mintegy hárommilliárd éve, amikor már a Föld is létezett - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.
Titokzatos óriás rejtõzködik a Tejútrendszer központjában
Hatalmas méretû, rejtélyes égitestet találtak a Tejútrendszer középpontjában.
Távoli galaxisokból érkezik a kozmikus sugárzás
Eddig úgy hitték, a kozmikus sugárzás a Tejútrendszer központjából érkezve éri a Földet, egy új felfedezés szerint azonban éppen ellenkezõleg történik, ugyanis távoli galaxisokból érkeznek a kozmikus részecskék.
Ezerszer fényesebb, mint a Tejútrendszer
Felfedezték az eddig ismert egyik legfényesebb galaxist: az univerzum fiatal korszakából származó távoli csillagváros ezerszer fényesebb, mint a Tejútrendszer.
Új galaktikus szuperhalmazt fedeztek fel indiai csillagászok
A Földtõl mintegy négymilliárd fényévnyire lévõ galaktikus szuperhalmazt, úgynevezett szuperklasztert fedeztek fel indiai csillagászok.
Hemzsegnek a barna törpék a galaxisunkban
Galaxisunkban 25-100 milliárd "barna törpe", vagyis elvetélt csillag lehet egy nemzetközi kutatócsoport új elemzése szerint.
A németalföldi látcsõtõl az ûrteleszkópok birodalmáig
Már az ókori keleti birodalmakban is megbecsült tudománynak számított a csillagászat. Az óegyiptomi tudós papok például a Sirius állásából számították ki a Nílus várható áradásának idejét, Mezopotámiában pedig hatalmas csillagvizsgálókat építettek. Az égitestek vizsgálatánál azonban egészen a 16. század végéig, kizárólag a szögmérõ mûszerekre és órákra, valamint a puszta szemükre hagyatkozhattak az asztronómusok. A távcsõ feltalálása alapjaiban rengette meg a hagyományos világképet.
Kollektív vadászat a szupermasszív fekete lyukra
Európától Chilén és Hawaiion át a Déli-sarkig nyolc távcsõ figyelte az elmúlt öt éjszaka csillagrendszerünk központját, hogy képet nyerjenek az ott rejtõzõ óriás fekete lyukról.
Gigantikus galaxisgyûrû kérdõjelezi meg Einstein elméletét
A csillagászok felfedezték, hogy egy 10 millió fényév széles, több galaxisból álló gigantikus galaxisgyûrû olyan gyorsan távolodik a mi galaxisunktól, hogy arra nem tudnak magyarázatot adni a jelenlegi fizikai modelljeink.
Áprilisban elkészülhet az elsõ kép egy fekete lyukról
Áprilisban megkezdheti mûködését az a teleszkóp-hálózat, amely elsõ ízben fog képet készíteni egy fekete lyukról.
Hatalmas üresség taszítja a Tejútrendszert
Nemcsak egy hatalmas galaxishalmaz vonzása, hanem egy gigantikus, üres régió taszítása is hatással van a Tejútrendszerre – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.
- címkék:
- ûrkutatás
- galaxis
- vonzás
- Tejútrendszer
- Címkefelhõ »
Nitrogénben gazdag csillagok adhatnak képet a Tejút fejlõdésérõl
Nitrogénben gazdag csillagokat találtak a Tejútrendszer centrumában az APOGEE égboltfelmérõ program keretében. Ezek az égitestek a legidõsebb csillagok közé tartozhatnak galaxisunkban és fontos információkat szolgáltatnak a Tejút fejlõdésérõl.
Felfedezték a Tejútrendszer leghalványabb törpegalaxisát
A Tejútrendszer vélhetõen leghalványabb törpegalaxisát fedezte fel egy nemzetközi kutatócsoport a Hawaiion lévõ Gemini obszervatórium óriástávcsövének segítségével.
Gyönyörû kép egy csillag haláláról
A NASA/ESA Hubble ûrteleszkópja színpompás képet készített egy a napunkhoz hasonló csillag utolsó erõfeszítéseirõl.
A Hubble belepillantott a vihar belsejébe
A Hubble ûrteleszkóp ragyogó gáz- és porfelhõörvényt örökített meg a Tejútrendszer egyik szomszédos galaxisában, a Nagy Magellán-felhõben.
Lopakodó fekete lyuk van a Tejútrendszerben
Rejtett fekete lyukat fedeztek fel a Tejútrendszerben a csillagászok. A VLA J2130+12 ez idáig azért volt „láthatatlan”, mert viselkedése eltér attól, amit a fekete lyukaknál megszokhattunk.
Elõször találtak az ûrben aszimmetrikus molekulát
Elõször találtak az ûrben komplex szerves molekulát, propilén-oxidot, amelynek szerkezete ugyanúgy aszimmetrikus, mint a földi életben kulcsszerepet játszó molekuláké.
Megbecsülték, mekkora a galaxisunk tömege
A Tejútrendszer tömegének megbecslése igazi galaktikus feladat. Most egy kanadai kutató állt elõ egy értékkel, ami szerinte az eddigi legpontosabb.
Szép volt, fiúk: megkönnyebbült a tudományos világ
A Kepler-ûrtávcsõ ismeretlen okból még április elején váltott át vészhelyzeti üzemmódba. A legfrissebb hírek szerint sikerült helyreállítani a szondát a normális tudományos üzemmódba, és folytathatja a kijelölt küldetését.
A semmibõl bukkant fel a körülöttünk keringõ galaxis
Kevesebb mint 400 ezer fényévre fekvõ törpegalaxist fedeztek fel a csillagászok. A tekintélyes méretû galaxis azért volt rejtve mostanáig, mert csillagai szét vannak szórva, így szinte láthatatlan a számunkra.
Neutroncsillagot fedeztek fel az Androméda-galaxisban
Galaxis szomszédunk, az Androméda, közelségének, valamint saját galaxisunkhoz, a Tejúthoz való nagyfokú hasonlóságának köszönhetõen, régóta intenzív kutatások tárgya. Az Andromédában azonban csak most sikerült elõször egyértelmûen egy gyorsan forgó neutroncsillagot azonosítani.
Elképesztõ gázóriások, „forró Jupiterek” különleges vándorlása
Az elmúlt évtizedben minden várakozást felülmúlt az exobolygó felfedezések száma, amelyek között jelentõs számban találunk a csillagukhoz extrém közeli pályán mozgó, hatalmas és nagyon forró gázóriásokat. Ezen „forró Jupiterek” keletkezése azonban nem teljesen egyértelmû a csillagászok számára, amelyet a legújabb megfigyelések fényében talán meg lehet magyarázni.
Erõs és titokzatos jelek érkeznek a Tejút szívébõl
Különösen erõs jelek érkeznek a Tejút szívébõl, a Harvard tudósai a sötét anyag megsemmisülésének tulajdonítják õket.
A Galaxis lesz a gravitációs hullámok detektora
A gravitációs hullámok elsõ sikeres detektálása óta új lendületet kaptak azok a projektek, amelyek a gravitációs hullám spektrum különbözõ részeinek detektálását célozzák meg. Ezek között vannak ûrbéli detektálásra vonatkozó elképzelések különleges szondákkal, azonban az extrém alacsony frekvenciájú gravitációs hullámok detektálásához a tudósok még ennél is tovább mennek, és magát a Galaxisunkat kívánják detektorként felhasználni!
Elkészült a Tejútrendszer gáztérképe
Elkészült a részletes térkép a Tejútrendszerben található sûrû, igen hideg gázról, az új, nagy tömegû csillagok születésének helyérõl - olvasható a BBC honlapján.
Hatalmas gázfelhõ tart a galaxis felé
A galaxisunkból indult, és oda is tér vissza az a 11 ezer fényév hosszú gázfelhõ, amelyrõl kiderült: valóban tele van kénnel. A Földnek azonban nem kell félnie – az óriás a galaxis egy teljesen más karjába csapódik majd vissza 30 millió év múlva.
Megtalálhatták galaxisunk második legnagyobb fekete lyukát
Csillagászok megtalálhatták a Tejútrendszer második legnagyobb fekete lyukát.
- címkék:
- világûr
- fekete lyuk
- Tejútrendszer
- Címkefelhõ »