A Szovjetunió megtámadása volt Hitler bukásának kezdete

A Szovjetunió megtámadása volt Hitler bukásának kezdete

Hetvenhét éve, 1941. június 22-én vasárnap, hajnali 3 óra 15 perckor a német haderő, a Wehrmacht, a Balti-tengertől Dél-Ukrajnáig húzódó több mint kétezer kilométeres arcvonalon felsorakozott alakulatai támadásba lendültek. 162 hadosztály, három és félmillió katona, 3500 harckocsi és 4 800 repülőgép zúdult rá a Vörös Hadsereg gyengén felkészült és megzavarodott egységeire. A német magasabb egységek már a Barbarossa hadművelet első napján mindenhol áttörték az arcvonalat, és néhány nap alatt mélyen benyomultak a Szovjetunió területére. Az 1941 júliusában, a világtörténelem legnagyobb katlancsatáiban a kétségbeesetten védekező Vörös HHadsereg ...

A levegőből mentették meg a nélkülöző várost

Hetven éve, 1948. június 24-én vették a szovjetek blokád alá a második világháború után négyhatalmi megszállás alá került német főváros nyugati irányítás alatt álló részét. A nyugati hatalmak a következő időszakban légihídon biztosították az ellátást, és Sztálin 318 nap múlva meghátrálásra kényszerült.

Mindenütt lángoló harckocsik borították a látóhatárt

1943. július 5-én hajnalban a kurszki kiszögellés körzetében összevont német hadseregcsoportok északról és délről egyszerre indítottak támadást a mélyen a vonalaikba ékelődő fenyegető szovjet katlan felszámolására. A hadtörténelembe kurszki ütközetként bevonult csata a második világháború legnagyobb páncélos ütközetsorozata volt, egyben az utolsó kétségbeesett kísérlet arra, hogy a németek ismét átvegyék a hadászati kezdeményezést a sztálingrádi vereség után súlyosan megroppant keleti fronton.

A piperkőc marsall - Joszip Broz Tito életének rejtett pillanatai

Politikai tehetsége egyértelmű: Joszip Broz Tito feltűnően jó helyzetfelismerő képességgel és gyors észjárással rendelkezett. Kemény logikája és következetes tisztánlátása a jugoszláv partizánok egyik vezetőjévé, vagy éppen tiszteletbeli marsallá és népfelszabadítóvá, majd később jugoszláv államfővé tette. Milovan Gyilasz ritkán idézett, 1980-ban megjelent kritikai életrajza alapján olyan érdekességeket gyűjtöttünk össze, amelyeket talán még sohasem hallhattunk Tito életútjának részleteiről, és megosztó személyiségéről.

Roosevelt könnyedén átengedte Közép-Kelet- Európát Joe bácsinak

Kereken hetvenöt éve, 1943. november 28-án nyitották meg az iráni fővárosban a teheráni konferenciát, amelyen a „három nagy", Franklin D. Roosevelt amerikai elnök, Winston Churchill, a londoni háborús kabinet feje, valamint Joszif V. Sztálin először találkoztak személyesen, és tanácskoztak a háború utáni európai rendezésről. A teheráni konferencián elfogadott alapelvek fél évszázadra meghatározták Európa sorsát, és az 1945 utáni nagyhatalmi politika irányát. Teherán hatása- közvetett módon – napjainkig tart.

Kalapács alá kerülnek Sztálin és Mária Antónia írásai

Kivételes történelmi iratokat - közöttük Sztálin, Mária Antónia és Marat írásait - árverezik el áprilisban Franciaországban az Aristophil cég gyűjteményéből - közölte az Aguttes árverési ház.

Éjszakai boszorkányoktól rettegtek a nácik

A Szovjetunió erőssége a második világháborúban, a legmagasabban kitüntetett egység, a nácik rettegte és gyűlölte női vadászpilóta ezred, akiket a nácik úgy hívtak: Éjszakai boszorkányok. Aki egyet is legyőzött, automatikusan megkapta a Vaskereszt kitüntetést. Az Éjszakai boszorkányoknak döntő szerepük volt, hogy a németek elvesztették a háborút.

Sztálin karba tett kézzel nézte végig Varsó pusztulását

Hetvenöt éve, 1944. augusztus elsején kora délután a földalatti lengyel Honi Hadsereg (Armia Krajowa) gyengén felfegyverzett egységei halált megvető bátorsággal megtámadták a varsói német helyőrség alakulatait. A fegyveres felkelésre a londoni lengyel emigráns kormány jóváhagyásával Gróf Tadeusz Bór-Komorowski tábornok, a Honi Hadsereg parancsnoka adta ki a végső parancsot, július 31-én késő este. A varsói felkelés legfőbb célja a lengyel főváros önerőből való felszabadítása volt, még azt megelőzően, hogy a Vörös Hadseregnek a Visztula túlpartján állomásozó egységei betörtek volna Varsóba. Mint annyi minden a második világháború törrténetében, ...

Döbbent csend fogadta a Molotov-Ribbentrop paktum hírét egész Európában

Kereken nyolcvan éve, 1939. augusztus 23-án a késő esti órákban Vjacseszlav Molotov szovjet külügyi népbiztos, valamint Joachim von Ribbentrop birodalmi külügyminiszter az elégedetten mosolygó Sztálin jelenlétében írta alá a Kremlben a rendkívüli gyorsasággal tető alá hozott német-szovjet megnemtámadási szerződést, valamint annak titkos záradékát. A kudarcos megbékélési politikát folytató nyugati nagyhatalmakat, Angliát és Franciaországot, valamint az európai közvéleményt is szabályosan sokkolta a két egymással szembenálló diktatúra, a náci Németország és a sztálini Szovjetunió között létrejött, addig mindenki által elképzelhetetlennnek ...