Sztálin
címke rss- kapcsolódó címkék:
- második világháború
- Vörös Hadsereg
- Adolf Hitler
- Szovjetunió
- Wehrmacht
- legfrissebb
- legrégebbi
A budavári kitörésre 75 éve került sor
Hetvenöt éve, 1945. február 11-én kíséreltek meg kitörést a budai Várból a szovjet hadsereg gyűrűjében rekedt magyar és német alakulatok. Az akció kudarcba fulladt, csak néhány százan érték el saját csapataikat. Az MTVA Sajtóadatbankjának anyaga:
75 éve ért véget Budapest ostroma
Hetvenöt éve, 1945. február 13-án ért véget a magyar főváros elfoglalásáért vívott 102 napig tomboló hadművelet, a budapesti csata. A főváros területén kereken 51 napig dúló pusztító helységharc romhalmazzá változtatta Budapestet, az ostrom hevessége csak a Sztálingrádért és Berlinért folytatott harcokhoz hasonlítható. Budapest értelmetlen pusztulása 38 ezer civil, 48 ezer német és magyar, illetve 70 ezer szovjet katona halálával járt együtt. A magyar főváros elsősorban Adolf Hitler eszelős, a hadászati realitásokat teljesen figyelmen kívül hagyó és az utolsó töltényig való ellenállást elrendelő parancsa miatt vált füstölgő romhalmazzá.
- címkék:
- Sztálin
- Szálasi Ferenc
- Karl-Pfeffer Wildenbruch
- Hans Friessner vezérezredes
- második világháború
- Horthy
- Waffen-SS
- kitörés
- nehéztüzérség
- Budapest ostroma
- Vörös Hadsereg
- Szálasi-kormány
- 2. ukrán front
- Malinovszkij marsall
- kiugrási kísérlet
- budapesti csata
- Hindy Iván altábornagy
- Wehrmacht
- Sztavka
- Címkefelhő »
Az egyetlen ember, akit Sztálin szeretett - mégis tönkretette az életét
A Kreml kicsi hercegnője, a párt első számú vezetőjének szeme fénye, az ellentmondást nem tűrő kislány, nő és asszony. Nyikita Hruscsov szerint ő volt az egyetlen ember, akit Sztálin talán őszintén szeretett. Igaz, hogy a többi gyerekéhez hasonlóan, vele sem sokat törődött. A milliók haláláért felelős zsarnok lányaként egész életében követték az orosz, majd az amerikai titkosszolgálat tagjai, életét csalódások, konfliktusok és tragédiák övezték. A kommunista diktatúra mély megdöbbenésére azonban sikeres írónőként kitűnő hírnevet és a megélhetéshez szükséges egzisztenciát is megteremtette. Ma 94 éve, 1926. február 28-án született Szzvetlana ...
130 éve született Molotov, Sztálin egyik legfanatikusabb kiszolgálója
Százharminc éve, 1890. március 9-én született Vjacseszlav Mihajlovics Molotov, a sztálini Szovjetunió egykori miniszterelnöke, majd külügyi népbiztosa (külügyminisztere), akinek neve a Molotov-Ribbentrop-paktum, illetve a Molotov-koktél révén vált híressé, vagy még inkább hírhedtté.
Fél évszázadon át titkolták, hogyan likvidálták a lengyel tiszteket
Lengyelországban 2008 óta április 13. a katyni vérengzés áldozatainak emléknapja arra emlékezve, hogy 1943-ban a németek ezen a napon hozták nyilvánosságra az 1940 tavaszán a szovjet államvédelmi szervek által elkövetett tömeggyilkosságot. Az áldozatokról Magyarországon is megemlékeznek.
Százötven éve született Lenin, a vörös zsarnokság, a bolsevizmus megteremtője
Százötven éve, 1870. április 22-én született Vlagyimir Iljics Uljanov, később felvett mozgalmi nevén Lenin, az orosz kommunista párt alapítója, és az 1917. októberi bolsevik hatalomátvétel irányítója, a Szovjetunió, a múlt század első totalitárius államának megalapítója, valamint a róla elnevezett marxista gyökerű ideológia, a milliók életét követelő diktatórikus államrendet megalapozó leninizmus szellemi atyja.
- címkék:
- Sztálin
- Lenin
- II. Miklós cár
- Nagyezsda Krupszkaja
- polgárháború
- forradalom
- oroszország
- diktatúra
- ideológia
- száműzetés
- terror
- első világháború
- bolsevik forradalom
- marxizmus
- Császári Németország
- Kerenszkij-kormány
- titkosszolgálati akció
- szovjetek
- Oroszországi Szociáldemokrata Párt
- Téli-palota
- leninizmus
- GPU
- Címkefelhő »
75 éve lett öngyilkos Adolf Hitler, hogy elkerülje a felelősségre vonást
A Harmadik Birodalom összeomlásának utolsó óráiban, 1945. április 30-án délelőtt a Berlint ostromló 1. belorusz front parancsnoka, Georgij Zsukov marsall személyes utasítására a szovjet 3. csapásmérő hadsereg különleges felderítőszázada azt a parancsot kapta, hogy törjön át a Birodalmi Kancelláriához, és próbálja meg élve elfogni a kancellária bunkerébe bezárkózott Adolf Hitlert. Az ekkor már két hete tartó berlini csata a végéhez közeledett: a Vörös Hadsereg belvárosba benyomult rohamosztagai alig 500 méterre álltak a náci Németország egykori központjától, a Birodalmi Kancellária rommá lőtt épületétől.
- címkék:
- Adolf Hitler
- Sztálin
- Eva Braun
- Heinrich Himmler
- Karl Dönitz admirális
- Zsukov marsall
- Ivan Konyev marsall
- Walter Monhke
- Traudl Junge
- Otto Günsche
- öngyilkosság
- második világháború
- Waffen-SS
- ostrom
- náci Németország
- Vörös Hadsereg
- berlini csata
- kapituláció
- Birodalmi Kancellária
- Führer-bunker
- Wehrmacht
- Címkefelhő »
Negyven éve halt meg az örökös jugoszláv államelnök, Tito
Negyven éve, 1980. május 4-én halt meg Josip Broz Tito, a második világháború utáni Jugoszlávia egykori örökös elnöke. Évtizedekig az ő személye tartotta össze a délszláv államalakulatot, a halála után kirobbant nemzetiségi ellentétek egy évtizeddel később véres polgárháborúhoz, Jugoszlávia széteséséhez vezettek.
Hetvenöt éve ért véget a második világháború Európában
1945. május 7-én a kora hajnali órákban Eisenhower hadseregtábornoknak, az angolszász szövetséges haderő főparancsnokának reimsi főhadiszállásán Alfred Jodl vezérezredes, a Wehrmacht, német véderő főparancsnokság hadműveleti főnöke a Harmadik Birodalom új államfője, Karl Dönitz vezértengernagy megbízásából aláírta a náci Németország feltétel nélküli megadásáról szóló kapitulációs okmányt. A német megadás dokumentuma május nyolcadikán éjféltől írta elő a teljes fegyvernyugvást. Ezzel az emberi konfliktusok történetének legnagyobb vérontása, a második világháború hivatalosan is véget ért az európai kontinensen. A kapituláció hírére a ...
- címkék:
- Sztálin
- Winston Churchill
- Keitel vezértábornagy
- Montgomery tábornagy
- Dwight D. Eisenhower
- Georgij Zsukov marsall
- második világháború
- Adolf Hitler
- hidegháború
- Wehrmacht
- náci Németország
- Vörös Hadsereg
- berlini csata
- feltétel nélküli megadás
- kapituláció
- háborús pusztítás
- keleti front
- 1. belorusz front
- fegvverletétel
- reimsi kapituláció
- Címkefelhő »
Így tették tönkre a szovjetek a térségünket
A második világháború után a győztes nagyhatalmak a teheráni-jaltai-potsdami konferenciákon felosztották egymás között Európát és a világot. A közép-európai államok a Szovjetunió érdekszférájába kerültek. Az Országház Könyvkiadó, Sztálin árnyékában – című kiadványa azt mutatja be, hogy a szovjet modellt 1948-ig hogyan tették általánossá ezekben az államokban.