Szent István
címke rss- kapcsolódó címkék:
- augusztus 20.
- államalapítás
- Árpád-ház
- kereszténység
- I. István
- legfrissebb
- legrégebbi
Tudja-e, hogy mi az ebek harmincadja?
Sok olyan érdekes, napjainkban is használatos szólásmondásunk van, amelynek homályba vész az eredete. A veretes „ebek harmincadjáról" azonban pontosan tudjuk, hogy honnan ered.
Szent István Napok a Szigetközben gigászi halászlével és koncertekkel
Szent István Napok a Szigetközben gigászi halászlével és koncertekkel
Ezt ünnepeljük mi és mások augusztus 20-án! - Érdekességek
Egész napos programok, munkaszüneti nap, tűzijáték... ennél azért sokkal többről szól augusztus 20. Megnézzük, mit is jelent itthon és más országokban, valamint számba veszünk pár fontosabb történelmi eseményt, mely szintén ehhez a naphoz köthető. Tudástár bővítésre felkészülni!
A legendák világába tartozik Koppány felnégyelése
Géza fejedelem halála után a kitört örökösödési viszály, amelyből Géza fia Vajk, a későbbi Szent István került ki győztesen, kulcsfontosságú esemény a magyar államalapítás előtörténetében. A történelmi hagyomány szerint István a fejedelemmé választása ellen lázadó Koppányt a seregei felett aratott győzelem után felnégyeltette. Koppány vezérről, a kora középkori magyar történelem egyik leghíresebb alakjáról közismertsége ellenére is alig tudunk valamit, személye és élettörténete a legendák homályába veszik.
- címkék:
- Árpád fejedelem
- Koppány vezér
- Géza fejedelem
- Sarolt
- II. (Civódó) Henrik
- Gizella királyné
- Kézai Simon
- Ajtony vezér
- Berend Nóra történész
- Szent István
- Gesta Hungarorum
- Magyar Fejedelemség
- pannonhalmi alapítólevél
- nemzetségfő
- forráskritika
- felnégyelés
- Szent István legendák
- koronázás
- ütközet
- Anjou-kor
- német-római császár
- honfoglaló magyarok
- Képes Krónika
- Címkefelhő »
Tudja-e, hogy melyik dunántúli kisvárosban koronáztak magyar királyt?
A magyar történelemben három olyan koronázó városunk is volt, ahol rendszeresen, vagy legalább néhány alkalommal az uralkodói fejekre került Szent István koronája. Szükség törvényt bont – tartja a régi közmondás, és ez a bölcsesség nem csak a hétköznapi eseményekre, hanem időnként még a királyok megkoronázására is igaznak bizonyult.
Tudja-e, hol áll Árpád fejedelem fája, melyhez a lovát kötötte?
Győr- Moson - Sopron megye egyik nagy múltú községben hatalmas ősi tölgy magasodik az ég felé, amit évszázadok óta Árpád fájaként emlegetnek, ugyanis a legenda szerint a honfoglaló fejedelem ehhez kötötte a lovát, amikor seregével megpihent a környéken. Ami bizonyos, hogy a hédervári Boldogasszony-templom mellett gyökerező tölgy nagy valószínűséggel hazánk legidősebb fája.
Tudja-e, hogy melyik a magyar királynék városa?
Szent István az első püspökségek egyikét a Rómához hasonlóan dombokra épült Veszprém városában alapította. Szent István hitvesét, Gizellát itt, kedvenc városában koronázták magyar királynévá. Ettől kezdve vált sok évszázados szokássá, hogy a magyar uralkodók hitveseit a „Királynék városának” főpásztora, a mindenkori veszprémi püspök, a „királyné kancellárja” koronázta meg.
Tudja-e, honnan ered az azt a hét meg nyolcát, és a kirelejzumát?
Az istenkáromlás gyökerei még a magyarság pogány múltjába nyúlnak vissza. Az államalapító, Szent István király tette meg hivatalosan is államvallásnak a kereszténységet, ám a magyarság egy, az ősi hagyományokhoz és a törzsi közösségi életformához ragaszkodó része ellenállt a térítésnek, a kereszténységgel szembeni ellenérzésének pedig – többek között - a keresztény jelképeket és dogmákat szidalmazó káromkodásokkal adott hangot.
Tudja-e, miért lett augusztus 20. Szent István ünnepe?
Augusztus 20.-a a keresztény államalapítás, illetve Szent István és a kenyér ünnepe a legrégebbi magyar nemzeti ünnep. A középkori magyar királyság és államiság megalapítója 1038. augusztus 15-én hunyt el, és csak több mint hatszáz évvel később avatták hivatalosan is, a kánonjog szabályai szerint szentté, Buda 1686. szeptember 2-i bevétele után. Hogy akkor mégis miért augusztus 20. Szent István napja? Ennek jártunk utána.
A magyarok a 2018-as választáson államiságuk, elveik és magyarságuk mellett döntöttek
Ezer évvel azután, hogy István király lett a magából kiforduló Európában, amely nyíltan létezésének, fejlődésének és virágzásának alapja, a keresztény értékrend ellen fordult, a magyarok józan ésszel és erős lélekkel, bátor szívvel államiságuk, elveik és magyarságuk mellett döntöttek – jelentette ki Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség és a vajdasági tartományi képviselőház elnöke a palicsi augusztus 20-ai központi ünnepségen.