Oszmán Birodalom
címke rss- kapcsolódó címkék:
- hódoltság
- Szulejmán
- Magyar Királyság
- mohácsi csata
- II. Lajos magyar király
- legfrissebb
- legrégebbi
Egy halálos kézcsók Mohács mezején lehetett a belső autonómia ára
A mai napig nincs egyetértés abban, hogy Szapolyai Jánost szuverén és nemzeti királynak vagy török vazallusnak tekintsük. Az utolsó magyar – azaz nem Habsburg – uralkodó szélsőséges megítélése hangnemében Ferenc Józsefével és Szent Istvánéval vetekszik. Egyszerre tekintik a mohácsi csatából való távolmaradása miatt az ország árulójának, illetve az álnok Habsburgokkal szemben álló magányos és tragikus hősnek. Ami biztosnak tűnik, hogy I. János a súlyos magyar vereséggel záruló mohácsi csata után, II. Lajos király halálával került trónra, amit később csak Szulejmán szultán segítségével sikerült megtartania. Halála után az ország 150 éévre ...
Hamarosan befejeződik Szulejmán sírjának Szigetvár melletti feltárása
Néhány héten belül befejeződhet Szulejmán szultán Szigetvár melletti sírkomplexumának régészeti feltárása, év végére pedig a munkálatok írásos, tudományos összefoglalója is elkészül - közölte Pap Norbert, a kutatás vezetője az MTI-vel.
Soha nem látott keresztény győzelem a szultáni haderő felett
Az oszmánok 1456. június 4-én, 563 éve támadást indítottak az ország ellen. Az új török szultán, II. Mehmed, uralkodása harmadik évében, 1453-ban elfoglalta Bizáncot, ezzel méltó fővárost adott hatalmas birodalmának, és megszilárdította európai helyzetét. Miután a bizánci császárok utódjának tekintette magát, Európa és Ázsia legnagyobb hatalmává akarta fejleszteni birodalmát. Először a Magyarország kulcsának számító Nándorfehérvár elfoglalására készült. A feladat nem volt kisebb, mint hogy a magyarok feltartóztassák a török terjeszkedést. Kapisztrán János, ferences rendi szerzetes magyar földön szervezett keresztes sereget, Hunyadi ...
Tudja-e, melyik Magyarország legnagyobb és legrégibb harangtornya?
A Nyírségben, a nyírségi református templom mellett található hazánk legrégibb és legnagyobb harangtornya, amelyben a Bethlen nevű harang lakik.
Amikor a lelkes és fegyelmezetlen önkéntesek történelmet írtak
563 éve, 1456. július 22-én Hunyadi János kormányzó elszántan harcoló vitézei és Kapisztrán János mindenféle katonai mesterségbeli tudást nélkülöző, ám annál lelkesebb önkéntesei hatalmas győzelmet arattak a korabeli világ legfélelmetesebb hadserege, II. Mehmed szultán sokszoros túlerőben lévő oszmán hada felett, Nándorfehérvár falainál. A diadalhoz vezető eseménysort ironikus módon a szentéletű ferences szerzetes vezénylete alatt álló keresztesek önfejű fegyelmezetlensége indította el.
Újabb történelmi legenda dőlt meg: nem a Csele-patakba veszett II. Lajos király
Egyértelműen kizárható, hogy II. Lajos magyar király az 1526. augusztus 29-én délután három óra körül elkezdődött mohácsi csata összeomlása után, - amikor többedmagával próbált elmenekülni a csatatérről-, a Csele-patakba fulladt volna, mint ahogy az a köztudatban él, illetve a történelemkönyvekben is szerepel – erre az eredményre jutott a csatatér feltárását végző, Fodor Pál és Pap Norbert professzorok által vezetett kutatócsoport. Az egykori csatatér feltáratlan titkait a legkorszerűbb technológia bevetésével, és egy merőben új, multidiszciplináris kutatási módszer alkalmazásával vizsgáló csoport vezetői szerint, a magyar történeleem ...
- címkék:
- Szulejmán szultán
- Pap Norbert
- Fodor Pál
- Brodarics István kancellár
- II. Lajos magyar király
- Tomori Pál
- csatavesztés
- Mária királyné
- Csele-patak
- történeti geográfia
- multidiszciplináris tájrekonstrukció
- mohácsi csatatér
- tektonikus mozgás
- kutatás
- szemtanú
- rekonstrukció
- krónika
- kutatócsoport
- hidrológia
- Oszmán Birodalom
- Magyar Királyság
- mohácsi csata
- Címkefelhő »
Őrült félelem lett úrrá a törökökön az egri asszonyok látványától
A mohácsi csata utáni évtizedekben sokáig úgy tűnt, nincs olyan erő, amely feltartóztathatná az Oszmán Birodalom egyre jelentősebb térfoglalását a Magyar Királyság 1541-től három részre szakadt területein. Szulejmán, a török vazallussá tett Erdély 1551-ben történt és a porta számára teljesen váratlan „kiugrása" miatti dühében 1552-ben büntetőhadjáratot indított Magyarország ellen. A hadjárat egyik legfontosabb célja a Felvidék, valamint „Tündérország", vagyis az Erdély közötti összeköttetést biztosító stratégiai jelentőségű erősség, Eger elfoglalása volt.
- címkék:
- Martinuzzi György
- Szulejmán szultán
- I. Ferdinánd
- Kara Ahmed pasa
- János Zsigmond király
- Dobó István
- Szapolyai János
- Mekcsey István
- nagyváradi béke
- janicsárok
- budai vilajet
- nyírbátori béke
- egri asszonyok
- Eger
- ostrom
- krónika
- Oszmán Birodalom
- Magyar Királyság
- Eger ostroma
- Erdély
- hódoltság
- Címkefelhő »
A félszemű kuruc generális, aki kidobta a müezzint a minaretből
Háromszáztíz éve, 1709. szeptember 26-án a Tarnaörs melletti kuruc táborban érte utol a halál a magyar történelem egyik legtehetségesebb és legsikeresebb hadvezérét, Bottyán Jánost. A változatos és kalandos életúttal rendelkező tábornok kiemelkedő hadvezéri tehetségét még ellenségei is respektálták, a néphagyományban pedig a szegények támogatójaként és védelmezőjeként maradt fenn az emlékezete, a fél szeme miatt csak Vak Bottyánként emlegetett legendás hősnek. Holttestét a gyöngyösi ferences templomban helyezték örök nyugalomra, de mivel a sírját nem jelölték meg, mind a mai napig nem tudni, hogy valójában hol lehet Rákóczi fejedeleem ...
Egyszerűen összeroppant az uralkodás súlya alatt II. Lajos
Az utolsó Jagelló-házi király születésének körülményei legalább annyira ellentmondásosak, mint a fiatalon trónra ültetett uralkodó egész élete, halála, és az utókor megítélése. II. Lajos koraszülöttként jött világra és csak apja, II. Ulászló kitűnő orvosainak köszönhetően maradt életben. Ha hihetünk a legendáknak, disznógyomorból készült inkubátorba tették, és bár életben maradt, egész életére kihatott gyermekkorának megannyi tragédiája. Személyisége, szellemi képességei, politikai törekvései és az ország megvédésére tett erőfeszítései a mai napig vita tárgyát képezik. Egyesek szerint szánalomra méltó, felelőtlen ifjú volt, míg másook ...
A király is elesett a törökök elleni, 575 évvel ezelőtt vívott csatában
Ötszázhetvenöt éve, 1444. november 10-én szenvedett vereséget a Fekete-tenger partján, Várna közelében a Hunyadi János vezette keresztény sereg a törököktől, a csatamezőn holtan maradt I. Ulászló magyar és lengyel király is. Az ütközet után folytatódott az Oszmán Birodalom balkáni terjeszkedése, amelyet csak 1456-ban Nándorfehérvárnál sikerült fél évszázadra feltartóztatni.