Meghalt Láng István akadémikus

Életének 85. évében, hosszan tartó súlyos betegség után elhunyt Láng István, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja - közölte az akadémia.

Fejlett mikrochip az agyban

Az emberre jellemző agyi tulajdonságok alakíthatják ki az intelligenciánkat, és agyunk Achilles-sarkaként felelősek lehetnek az agyi betegségek kialakulásáért is – szegedi kutatók új eredményei.

Az idegen ragadozók láthatatlanok áldozataik számára

Az invazív ragadozók érkezésükkor különösen veszélyesek lehetnek az őshonos prédafajok egyedeire nézve, mivel ezek kezdetben nem képesek felismerni a jövevények képében rájuk leselkedő veszélyt – mutatta ki egy az MTA ATK NÖVI Lendület Evolúciós Ökológiai Kutatócsoportjának munkatársai vezetésével végzett vizsgálat.

Nincs B terv, mert nincs B bolygó

Valóban példátlan klímaváltozás zajlik jelenleg a bolygónkon? Mire számíthatunk az elkövetkezendő évszázadban, és gátat szabhatnak-e a folyamatnak a 2015-ös párizsi klímacsúcs merész célkitűzései? Hogyan alkalmazkodhat a gyorsan változó körülményekhez a hazai mezőgazdaság? A Magyar Tudomány Ünnepének egyik kiemelt előadásán Bartholy Judit meteorológus és Veisz Ottó agrárkutató ezekre a kérdésekre kereste a válaszokat.

Megkezdődött a Tudomány Ünnepe

Az MTA részt vesz az össztársadalmi jelentőségű kérdések feltárásában – mondta Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, az MTA egy hónapos országos rendezvénysorozata, a Magyar Tudomány Ünnepe megnyitóján. A programsorozat idei mottója: „Oknyomozó tudomány." Az eseménysorozat tavalyi megújulása után idén is több ismeretterjesztő előadással várják az érdeklődőket az MTA Székházában.

Kiderült, hogy miért a zajos agy a hatékony agy

Látásunk legalapvetőbb szintjén is befolyásolják idegsejtjeink működését a világról alkotott agyi modelljeink - derült ki az MTA kutatóinak legújabb tanulmányából.

Tudományos magazint indított az InfoRádió és az MTA

Keddenként, a 19 órás hírek után hallható az InfoRádió új tudományos-ismeretterjesztő műsora Szigma – a holnap világa címmel. A félórás, többször ismételt műsorban a Magyar Tudományos Akadémia kutatóinak legújabb eredményeit mutatják be mindenki számára érthetően.

A rákos daganatok keletkezésének új mechanizmusait tárták fel

Az MTA és az ELTE fiatal kutatói is részt vettek abban a nemzetközi rákkutatási együttműködésben, melynek eredményeit a Genome Biologyban, illetve a Nature Oncogene folyóiratában publikálták.

Újabb lépés a kémiai elemek eredetének megértése felé

A vörös óriásokban keletkezett oxigén igen ritka, 17-es izotópjának a korábban becsültnél jóval nagyobb mennyisége alakul át más izotóppá egy eddig kevéssé ismert atommag-reakcióban. Az eredmény átírhatja a kémiai elemek eredetének és a csillagok működésének eddig ismert modelljeit.

A memória kialakulásának kulcsfontosságú lépését fedezték fel

Miként tudunk emlékezni? Ennek a kérdésnek a megválaszolásához jutottak közelebb az MTA és a Szegedi Tudományegyetem közös, Berényi Antal által vezetett kutatócsoportjának tagjai. Sikerült ugyanis azonosítaniuk azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövid távú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába.

Vegyszerek helyett mikrobákkal keltenék életre a termőföldeket

Egészséges talajból remélhetünk csak egészséges élelmiszert, mégis, a magyar gazdák 90 százaléka nem változtat a művelési technológiáján.

Mérőrúd a csillagok között

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kutatói sikerrel becsülték meg a távolságot csillagközi felhők között, és ezrével fedeznek fel keletkező csillagokat a legnagyobb európai távcsövek segítségével - írja közleményében az ELTE.

Magyar kutatók nyertek az Európai Kutatási Tanács pályázatán

Milyen agyterületek működnek együtt tanulás közben? Hogyan lehet füstgázokból tüzelőanyagokat előállítani? Hogyan indul meg az új bolygók keletkezése a fiatal csillagok körüli porkorongban? E témák magyar kutatói nyertek jelentős összeget az Európai Kutatási Tanács idei Starting Grant pályázatán.

Nem minden trianoni menekült lett vagonlakó

Már 1918 előtt is jelentős népességmozgások zajlottak Magyarországon, az első világháború utáni menekülteknek ugyanakkor csak kisebb része kényszerült vagonokban meghúzni magát - állapította meg a Magyar Tudományos Akadémia Lendület Trianon 100 kutatócsoportjának vezetője.

Falánk baktériumok leplezték le az evolúciós újítások titkát

Hogyan jönnek létre az evolúció során azok az újítások, amelyek több mutáció együttes meglétét igénylik? Ez a kérdés Darwin óta komoly kihívást jelent az evolúcióbiológia számára. Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársai baktériumok anyagcseréjének evolúcióját vizsgálva nemrég új mechanizmust javasoltak.

Belepillant a vulkánok belsejébe a magyar műszer

Vulkánok belsejét "röntgenező" hordozható műszert fejlesztettek magyar és japán tudósok, a készülék segíthet előre jelezni a földrengéseket.

Agyunkban élő matematikus felel a bizonyosság érzéséért

Mindeddig úgy tartották, igen bonyolult elemző folyamat végén alakul ki bennünk, hogy mennyire bízunk meg egyes döntéseinkben. Hangya Balázs, az MTA KOKI kutatója és munkatársai legfrissebb eredményei szerint azonban a nehezen megfogható érzés mögött egyszerű matematikai alapok húzódnak meg. 

Úttörő kísérletet indítottak erdőink megőrzéséért

A klímaváltozás egyre szélsőségesebb próbatételek elé állítja a magyarországi erdőket. Új kártevők, változó évszakok, a korábbiaknál hevesebb viharok és hosszabb száraz időszakok várhatók. Miként reagálnak erdőink ezekre a változásokra? Milyen fordulatok várhatók az erdőgazdálkodásban?

Másodszor is sikerült: újabb gravitációs hullámokat érzékeltek

Másodszor is sikerült a bravúr: a LIGO Tudományos Együttműködés és a Virgo Együttműködés egy második gravitációshullám-jelet azonosított az Advanced LIGO detektorok adatában. A szignál – akárcsak a februárban bejelentett felfedezés esetén - összeolvadó feketelyuk-kettősből származik.

Milliókat menthetne meg a vérből való rákszűrés

Óriási előrelépést hozna a rák diagnosztikájában, kezelésében és szűrésében, ha megbízhatóan ki lehetne mutatni a fejlődő daganatból a vérbe kerülő anyagokat. Számos laboratóriumban dolgoznak olyan vértesztek előállításán, amellyel igen korai, még kezelhető formájában lehetne felfedezni a betegséget.

Először látható, hogyan alszanak a fák

Egy magyar–finn–osztrák kutatócsoport infravörös lézerszkennerrel vizsgálta, mi történik a fák lombjával, ha leszáll az éj. Az eredmény mindenkit váratlanul ért.

A világ ismeretlen részéhez adhat kulcsot az ötödik kölcsönhatás

A világ nagyobbik, eddig feltáratlan, láthatatlan részéhez adhat kulcsot az ötödik kölcsönhatás felfedezése - mondta el az M1 aktuális csatornán péntek reggel Krasznahorkay Attila, a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetének (MTA Atomki) kutatási projektjét vezető atomfizikus.

Eddig ismeretlen erőt találtak magyar fizikusok

Amerikai fizikusok szerint eddig ismeretlen erőt találtak a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetének (MTA Atomki) fizikusai.

Kozmikus időjós lesz a magyar műholdrendszer

Elég keveset tudunk a földi sugárzási környezet működéséről, pedig az ismeretek birtokában hatékonyabban tudnánk védeni az űrbe küldött berendezéseket és személyeket. A CROSS rendszer száz százalékban magyar tervezés, segítségével olyan adatokhoz juthatunk, amik nemcsak a kozmikus sugárzás, de a Földünket védő mágneses mező megismerését is lehetővé teszik. A projekt részleteit csütörtökön ismertették a Magyar Tudományos Akadémián.

Zombiszámítógépek támadhattak a magyar kormányra

A Kormány.hu elérhetetlenné tétele lehetett figyelemelterelés is, miközben a háttérben egy komolyabb hackertámadást hajtottak végre. Ugyanakkor marketingfogásnak is kiváló az eset, bizonyítva a magyar információs rendszer védelmének fejlettségét. Már csak egy jó elemzőközpont kéne, mint az amerikai NSA. Kérdés, hogy a magyar „szuper titkosszolgálat” átesne-e a ló túloldalára az Iszlám Állam támadásaira hivatkozva, ahogy az NSA tette több mint egy évtizeden keresztül a New York-i ikertornyok elleni támadás után. 

Az őrültek helye a 21. századi magyar társadalomban

Ez a címe annak a kutatási programnak, amely az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontban, Légmán Anna szociológus vezetésével mutatja be, hogyan jelennek meg a pszichiátriai betegek a társadalomban. A hiánypótló kutatás főképp a betegek és a közösség viszonyára koncentrál, és ennek alapján javasol változtatásokat a kezelésben. Az Mta.hu interjúja.

Ötezer éve élt gazdagok temetőjét vizsgálják a Pilisben

Az ötezer éve élt elit temetőjét tárja fel Bondár Mária, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának régésze Pilismaróton. Ez az időszak azért különösen izgalmas, mert a Kárpát-medencében is több nagy fejlesztés született, például a kerék és a kocsi, ami alapvető hatással volt a társadalomra.

Az őrültekre kíváncsi az MTA

"Az őrültek helye a 21. századi magyar társadalomban" névvel indított kutatást egy szociológus. A kutatás a betegeket és a közösségeket vizsgálja különböző perspektívákból.

Hatalmas bejelentésre készülnek a fizikusok

A gravitációs hullámok kutatásának jelenlegi állásáról készülnek bejelentést tenni amerikai fizikusok. Az eredmények ismertetésére csütörtökön, magyar idő szerint 16 óra 20 perckor kerül sor. Amennyiben sikerült észlelni a hullámokat, az a fizika egyik leghatalmasabb felfedezése lenne.

Perre mennek Hóman akadémiai tagságáért

Varga István szerint törvénytelenül zárták ki Hóman Bálintot az akadémia tagok közül, ezért beperli az MTA-t. Az ügyvéd Bárdossy László felmentését is kérni fogja a bíróságtól.

Válságban az MTA friss kutatóintézete

Pénzügyi válságba került a Magyar Tudományos Akadémia alig több mint két éve átadott Természettudományi Kutatóközpontja.

Igen ritka atommag-reakciót figyelhettek meg magyar kutatók

A vörös óriáscsillagokban lejátszódó egyik nagyon ritka magreakciót sikerült elsőként megfigyelni az olaszországi Gran Sasso Nemzeti Laboratóriumban, magyar kutatók részvételével. A méréseket a világ egyetlen mély földalatti gyorsítójával végezte a LUNA nemzetközi együttműködés, amelyben az MTA Atommagkutató Intézet szakemberei is részt vesznek.

Béremelés: több ezren hiába várnak magasabb fizetést

Hiába jelentette be a kormány a felsőoktatási oktatók és kutatók 15 százalékos béremelését, az MTA kutatóintézeteiben dolgozók - azaz szintén tudományos munkát végző alkalmazottak - egy forinttal sem kapnak többet. Az Origo információi szerint Kotán Attila, az MTA gazdasági igazgatója egy belső tájékoztatóban közölte a munkatársakkal, hogy nincs 1,5 milliárd forintjuk az emelésre, így januártól ne számítsanak több pénzre. Az Akadémia azt állítja, hogy a kormány nem biztosít többletforrást.

Huszonkilencezer éve szunnyad a Kárpát-medence legfiatalabb vulkánja

A székelyföldi Csomád-vulkán utolsó kitöréseiről mutatják be legfrissebb eredményeiket december 9-én a Magyar Tudományos Akadémián magyar és külföldi kutatók.

Tíz csillagászati távcsövet helyeznek péntek este az MTA elé

Tudomány az utcán: november 20-án 17 órától várják a csillagászat szerelmeseit a Magyar Tudományos Akadémia előtti parkolóban.

Elhunyt Vekerdi József nyelvész, indológus

Életének 89. évében elhunyt Vekerdi József Széchenyi-díjas nyelvész, indológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az Eötvös József Collegium egykori igazgatója, az Országos Széchényi Könyvtár nyugalmazott osztályvezetője.

Kisebb földrengés volt Heves megyében

Kisebb, érezhető földrengés volt a Heves megyei Pétervására közelében szerda délután - jelentette az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont.

Gigantikus égi gyűrűt fedeztek fel magyar csillagászok

Gigantikus égi gyűrűt, a világegyetem eddig észlelt legnagyobb szabályos alakzatát fedezték fel magyar csillagászok.

MTA: nincs nem nyilvános tanulmány Paks II-ről

 A Magyar Tudományos Akadémia szerint nekik nincs semmilyen nem nyilvános, a paksi bővítéssel foglalkozó tanulmányuk. Az Energiaklubnak viszont készült egy tanulmány, eszerint a Paks II. beruházás vállalatgazdaságossági szempontból akkor térülne meg, ha az erőmű élettartama alatt reálértéken a jelenleginél 75 százalékkal magasabb lenne a villamos energia nagykereskedelmi ára, és végig legalább 85 százalékos kapacitáskihasználtsággal működne. A jelenlegi körülmények közt az erőmű 5 és 6,3 milliárd euró közt lesz veszteséges, a kihasználtság függvényében.

A bakonyi dinoszauruszleletekről tartanak nyílt napokat

Milyen volt az élővilága 85 millió évvel ezelőtt a ma a Bakony erdei által borított vidéknek? Milyen halak, kétéltűek, gyíkok, teknősök, krokodilok, repülőhüllők és dinoszauruszok népesítették be e késő kréta kori szubtrópusi világot? Ezekre a kérdésekre is választ kaphatnak mindazok, akik részt vesznek az Ősi Attila, az MTA doktora és kutatócsoportja által júliusban-augusztusban szervezett DinoExpo 2015 elnevezésű programsorozaton.

Sikeresen lobbiztunk a felfedező kutatásokért Brüsszelben

Európa legtekintélyesebb tudósai közül hívtak meg hatot abba a küldöttségbe, amely az alapkutatások fontossága mellett érvelt szerdán Brüsszelben.Az elit tudóscsoport tagja volt Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is.

CERN-kutató is az MTA Lendület-díjazottjai között

Kikkel üzleteltek a Kárpát-medencéből a Homérosz eposzaiból ismert görög harcosok? Hogyan vizsgálható az Alzheimer-kór emberi lefolyása az egerek szervezetének segítségével? Mennyire volt vezető gazdasági hatalom a Magyar Királyság a középkorban? Mennyire megbízhatóak az okos eszközök, ha már az életünkről van szó? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ a 7. Lendület program nyertesei.

Pletykakutatás az MTA-n

A társadalmi rend egyik szinte észrevétlen, de a mindennapjainkban nagyon is jelen lévő, fontos tényezőjét, a pletykát vizsgálja Takács Károly szociológus.

Tovább gyűrűzik a Petőfi-csontváz botrány

Az MTA szerint hiába bizonygatják DNS-sel, hogy megtalálták Petőfi csontvázát, ugyanis egészen biztos, hogy női csontvázról van szó. 

Gömbölyű savak, kerek tanninok - ezek a tudomány borai 2015-ben

Hatodik alkalommal hirdette meg „A Magyar Tudományos Akadémia Bora” cím elnyerésére kiírt bormustráját az MTA. Az idei bormustrán különösen a vörös- és a desszertborok nyerték el a bírálók tetszését. A cikk szerzője személyesen is leellenőrizte kellően gömbölyűek-e a savak és megfelelő-e a díjazott borok mineralitása.

Megnyitották a Fény Évének hazai programsorozatát

Megnyitották a Fény Évének hazai programsorozatát

Több diplomás kell ennek az országnak

Élesen bírálja a kormány felsőoktatási stratégiáját Lovász László, az MTA elnöke egy NOL-interjúban. Szerinte több diplomásra van szüksége Magyarországnak, de nem jut elég pénz a fizetésre és az eszközökre sem.

Etikai vizsgálatot indít Sipos Pál ügyében a köztévé

Megkezdődött a magyar klímaváltozás, egyelőre fél hektáron

Modellszámításokban kiválóan, aprólékos helyszíni vizsgálatokban nem annyira teljesít jól a klímakutatás. Mi történik, ha még súlyosabb lesz az aszály lesz Alföldön? Ezt vizsgálja az extrémszárazság- és esőmanipulációs kísérlet Fülöpháza határában.

Lassan fertőző vírusként terjedt el az iWiW

Milyen volt az iWiW kapcsolati hálója, és hogyan terjedt el az elmúlt évtized egyik legnépszerűbb online szolgáltatása Magyarországon? Az International Business School vezetésével zajló kutatás fő eredményei.