Kozmosz
címke rss- kapcsolódó címkék:
- világûr
- ûrkutatás
- Univerzum
- csillagászat
- Világegyetem
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Furcsa robbanást észleltek az ûrben, a kutatók sem értik, mi történt
Minden eddiginél részletesebben figyeltek meg gamma-kitörést a csillagászok. Az eredmények elemzése során egy egészen váratlan dologra bukkantak.
Csoda volt, hogy túlélte: 60 éve járt a világûrben az elsõ ember, Jurij Gagarin
Hatvan éve, 1961. április 12-én a TASZSZ szovjet hírügynökség hivatalos közleményt tett közzé: Jurij Alekszejevics Gagarin, a szovjet légierõ 27 éves pilótája a Vosztok-1 ûrhajóval egy óra 48 perc alatt egyszer megkerülte a Földet, majd sikeresen Földet ért az elõre kijelölt körzetben, a Szovjetunió területén. Gagarin személyében a világon elõször járt ember a világûrben, és ezzel új korszak kezdõdött az emberiség történetében.
Startra kész a SMOG-1, a Mûegyetem negyedik kismûholdja
A tervek szerint 2021. március 20-án reggel 6:07-kor (UTC szerinti idõpontban) a kazahsztáni Bajkonurból juttatják a világûrbe a Budapest Mûszaki és Gazdasági Egyetem SMOG-1 kismûholdját egy Fregat végfokozattal szerelt Szojuz-2 hordozórakétával.
Kevesebb mint 200 ezer év alatt alakult ki a Naprendszer
Rövid idõ, nagyjából 200 ezer év alatt keletkezett a Nap és a Naprendszer mintegy 4,5 milliárd évvel ezelõtt - erre a következtetésre jutottak az amerikai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium (LLNL) tudósai meteoritokon talált molibdén izotópjainak vizsgálata nyomán.
Húsz éve lépett az elsõ személyzet a Nemzetközi Ûrállomás fedélzetére
Hétfõn lesz húsz éve, hogy az elsõ ûrhajósok a Nemzetközi Ûrállomás (ISS) fedélzetére léptek. Az ûrállomás azóta is hibátlanul üzemel.
Hétmilliárd forintot érõ vécé a világûrben
Évtizedek után elõször küldenek fel egy új, 23 millió dolláros (7 milliárd forintos), titánból készült vécét a Nemzetközi Ûrállomásra. A csomag eredetileg csütörtökön indult volna útnak a virginiai Wallops-szigetrõl, de a fellövését az utolsó pillanatban péntek éjszakára halasztották.
Váratlan helyrõl érkezhetett az egyik legnagyobb csapás a Földre
Képzeljük el, hogy egy felrobbanó csillag fénye világítja meg az éjjeli égboltot. Páratlan látvány lenne, ami akár katasztrófához is vezethet; ha ugyanis elég közel van, akár egy tömeges kihalási esemény elõidézõje is lehet. Kutatók egy csoportja szerint a szupernóvák legalább egyszer már csapást mérhettek a földi életre.
Augusztus elejéig látható az elmúlt évtizedek legszebb üstököse
Csütörtökön volt a legközelebb a Földhöz a NEOWISE üstökös, amely azonban augusztus elejéig még kis távcsõvel megfigyelhetõ. A Svábhegyi Csillagvizsgálóban jövõ péntekig minden este üstökösbemutatóval várják az érdeklõdõket.
Európai takarítómisszió indul a kozmoszba
A világon elsõként akar ûrmissziót indítani az Európai Ûrügynökség (ESA) a világûrben hátrahagyott hulladékok begyûjtésére - jelentették be hétfõn az illetékesek.
Hat év után folytatódik a legszexibb asztrofizikus sorozata
Jön a Kozmosz új évadja, jövõ márciusban folytatódik a National Geographic ismeretterjesztõ sorozata.
Nem fogja elhinni, honnan érkezett a rejtélyes kozmikus rádiójel
A hatalmas erejû kozmikus rádióhullámok egészen felfoghatatlan, 3,6 milliárd fényév távolságból érkeztek, egy olyan galaxisból, ami tágabb kozmikus otthonunkra emlékeztet.
Elérte a kozmoszt a Virgin Galactic utasszállítója
Újabb sikeres, immár a földi légkör és a világûr határát elérõ próbarepülést hajtott végre személyzettel a fedélzeten a Virgin Galactic vállalat utasszállító ûrhajója a kaliforniai Mojave sivatag fölött, még egy lépéssel közelebb juttatva a céget a gyõzelemhez az ûrturizmusbeli elsõbbségért vívott harcban.
Zöldséges üvegház startolt a világûrbe
A Holdon és Marson történõ paradicsomtermesztést tesztelõ mûholdat indított útnak a SpaceX.
Egyetlen villanás elpusztított egy egész világot
„Kicsi a bors, de erõs" – tartja a mondás, amelynek megállapítása hatványozottan igaz az ûrben hemzsegõ vörös törpecsillagokra. Bár tömegük csupán töredéke a Napénak, kitöréseik során mégis elementáris erejû pusztítást képesek okozni, ez a tény pedig már önmagában igen valószínûtlenné teszi a körülöttük keringõ bolygókon az élet megjelenését. Vagy tévedünk? Létezik-e bármilyen stratégia, amivel a sarjadzó földönkívüli organizmusok megvédhetik magukat? Egyáltalán, mitõl ilyen vadak és rombolók a vörös törpék? Többek között errõl is kérdeztük a szóban forgó égitesteket vizsgáló NASA-kutatás résztvevõit.
Egy miénknél õsibb univerzum nyomaira találhattak rá
Az égbolt örvénylõ mintái olyan fekete lyukak jelei lehetnek, amelyek egy, az Õsrobbanást megelõzõ világegyetembõl származnak – állapították meg kutatók egy új tanulmányban.
Óriási erejû jel érkezett az ûr mélyérõl, akár idegenek is küldhették
Világegyetemünket láthatatlan elektromágneses hullámok „színes" kavalkádja szövi át: rádióhullámok, mikrohullámok cikáznak a világûr sötétjében, a szignálok forrásai leggyakrabban napkitörések, távoli, összeomló csillagok haláltusája, mágneses mezõk által kibocsátott jelek vagy aktív fekete lyukak. Léteznek azonban olyan elektromágneses hullámok, amiket valóságos rejtély övez: olyan hatalmas energiájú kitörések szelik át az univerzumot, amelyek eredete mindmáig ismeretlen. A napokban egy újabb ilyen jel érte el a Földet.
Hatmilliárd fényévre lévõ kozmikus kígyót figyeltek meg
Egyfajta kozmikus nagyítóhatásnak köszönhetõen sikerült megismerni egy hatmilliárd fényévre lévõ gigantikus galaxis szerkezetét svájci kutatóknak.
Tudta, hogy egy náci rakétáról készült a történelem elsõ ûrfotója?
Nem ûrkutatási célra, hanem pusztításra fejlesztették ki, ám ennek ellenére a Harmadik Birodalom titkos rakétafejlesztési programjának csúcstípusa, az A4, vagy késõbbi, ismertté vált nevén a V-2 egyfokozatú, folyékony hajtóanyagú ballisztikus rakéta lett az elsõ olyan ember alkotta eszköz, amely átlépte az atmoszféra valamint a világûr egyezményes határát jelentõ Kármán-vonalat, és kijutott a kozmoszba.
Saját kivégzése adott erõt a tudomány popikonjának
75 éve, 1942. január 8-án született a modern fizika egyik meghatározó alakja, Stephen Hawking. Nevérõl a legtöbb embernek valószínûleg modern kütyükkel felszerelt tolószéke és jellegzetes géphangja ugrik be, pedig az õsrobbanással és fekete lyukakkal kapcsolatos elméleteivel, valamint ismeretterjesztõ munkájával már beírta magát a tudománytörténet ikonikus figurái közé. Élete bõvelkedett az örömteli és szomorú eseményekben, így nem csoda, hogy a közelmúltban egy sikeres mozifilmet is forgattak róla.
Stephen Hawking továbbra is erõsen tart az idegenektõl
Stephen Hawking véleménye szerint a földön kívüli fejlett civilizációk potenciális fenyegetést jelenthetnek az emberiség számára. Korunk legismertebb elméleti fizikusa ismét az idegenekkel kapcsolatos aggodalmait hangoztatja új dokumentumfilmjében.
A Hubble belepillantott a vihar belsejébe
A Hubble ûrteleszkóp ragyogó gáz- és porfelhõörvényt örökített meg a Tejútrendszer egyik szomszédos galaxisában, a Nagy Magellán-felhõben.
OzoneUniverzum: feltárulnak a kozmosz titkai
Az OzoneNetwork TV elindította az OzoneUniverzum címû, ûrkutatással foglalkozó hírmûsorát. Az elsõ adás többek között a szupernóvákról és az univerzum gyorsuló tágulásáról, a SpaceX vállalat nagyratörõ Mars-küldetésérõl és az újabb hazai mûholdküldetésrõl szólt.
Szép volt, fiúk: megkönnyebbült a tudományos világ
A Kepler-ûrtávcsõ ismeretlen okból még április elején váltott át vészhelyzeti üzemmódba. A legfrissebb hírek szerint sikerült helyreállítani a szondát a normális tudományos üzemmódba, és folytathatja a kijelölt küldetését.
Charon, rejtett világ a Naprendszer peremén
Az Univerzum hatalmas, olyannyira, hogy még a saját Naprendszerünk legtávolabbi szegleteit sem tudtuk eddig teljesen feltérképezni. Azonban a New Horizons küldetése lehetõvé tette, hogy a Plútót és kísérõit jobban megismerhessük. A legizgalmasabb idegen világ a kísérõk közül a Charon, amely számos ismeretlen titkát fedte fel a kutatók elõtt.
Elõször nyílt virág a Nemzetközi Ûrállomáson
Scott Kelly, a Nemzetközi Ûrállomás (ISS) asztronautája a Twitteren mutatta be a nagyvilágnak az elsõ virágot, amely az ûrben bontotta ki szirmait.
Kísértetgalaxisokat fedeztek fel a Coma-halmazban
Semmihez sem hasonlíthatók azok a csillagrendszerek, amelyeket a Bereniké Haja csillagképben található hatalmas Coma-galaxishalmazban fedeztek fel amerikai csillagászok.
Nincsenek szexi asztrofizikusok - mesél a Kozmosz mûsorvezetõje
A National Geographic Channelön fut itthon a Kozmosz: Történetek a világegyetemrõl címû sorozat, amelyet az eredeti széria megalkotójának, Carl Sagannek egykori felfedezettje, Neil deGrasse Tyson vezet. Az asztrofizikus a mai napig szuperlatívuszokban beszél egykori mentoráról, annak tudományos munkássága mellett emberi nagyságáról is, saját magát viszont sosem veszi a kelleténél komolyabban. Londonban, a Kozmosz világpremierjén beszélgettünk vele.
Óriási a véletlen szerepe - interjú Carl Sagan özvegyével
Itthon március 16-tól látható a Kozmosz: Történetek a világegyetemrõl címû sorozat (errõl itt írtunk bõvebben), amelyben író-producerként az eredeti sorozatot megalkotó Carl Sagan özvegye, Ann Druyan is közremûködik. Az Origónak a Saganhez kötõdõ érzelmeirõl és a véletlenek szerepérõl is mesélt, de természetesen szóba került az is, hogy mi volt az alkotók szándéka az új szériával, és miben más ez a produkció, mint a Kozmosz: Személyes utazás.
171 országban vetítik az ûrsorozatot
Az Egyesült Államokban egyszerre tíz csatornán mutatták be, amúgy pedig 171 országban fog menni a Kozmosz: Történetek a világegyetemrõl címû tudományos sorozat, amelyet egy videoüzenetben még Barack Obama is ajánlott a nézõknek. Itthon március 16-án indul a National Geographicon és a Nat Geo Wildon, de mi az elsõ epizódot már megnéztük Londonban, ahol a széria producerével és mûsorvezetõjével is beszélgettünk.
- 1