Olimpiai érmek, szélvihar és robotok

Képekben az elmúlt 24 óra - Február 12.

Most felfedezhetjük a honfoglalás kori magyarok mindennapjait - fotók

Kiemelkedő hun sírok kutatásának új eredményei

A magyar őstörténeti kutatás szempontjából kiemelkedően fontos újabb, megkerülhetetlen leleteket hoztunk a felszínre és vizsgálunk, sikerrel zárult a mongol-magyar tudományos együttműködésben végzett kétezer éves ázsiai hun sírok régészeti feltárásának terepi munkarésze – írja Makoldi Miklós Zsombor, a Régészeti Kutatóközpont vezetője a Magyarságkutató Intézet honlapján.        

1031. szeptember 2-án hunyt el Imre herceg

Imre herceg 1031. szeptember 2-án halt meg, miután vadászat közben egy vadkan megsebezte, valószínűleg a bihari Igfon-erdőben. Itt épült fel a 11. és a 12. század fordulóján a Szent Imre-apátság a herceg szentté avatása után. Holttestét az akkor még épülő fehérvári bazilikában helyezték el. Halálakor és halála után sok csodás esemény történt a legenda szerint, az egyik ilyen Szent Euszébioszhoz kötődik. VII. Gergely pápa Szent László király uralkodása idején, 1083. november 4-én István királlyal és Gellért püspökkel együtt avatta szentté Imre herceget. Ünnepe november 5-ére került.

A honfoglalás korát bemutató tárlat nyílik Nyíregyházán - galéria

Hétszázhúsz éve halt ki az Árpád-ház

A sokra hivatott III. András király, aki lerakta a magyar történelem 14. századi aranykorához vezető modern rendi társadalom alapjait, 1301. január 14-én, 36 éves korában váratlanul meghalt. III. András halálával a Magyar Királyságot erős európai nagyhatalommá tett Árpád-ház csaknem 450 évig fennálló uralma is véget ért. A középkori magyar történelem legjelentősebb uralkodócsaládjának nevéhez fűződik a honfoglalás, és a magyar államiság megteremtése. Az Árpád-dinasztia idején Magyarország félnomád törzsszövetségből a korabeli Európa egyik legerősebb és legbefolyásosabb állama lett, amelynek súlyát jól szemlélteti, hogy az összes eurrópai ...

Egyre közelebbi szál fűz minket Attilához, a hunok királyához

 2014-ben kezdődtek azok a kazahsztáni ásatások, amelyek még közelebb engedtek az egyesek szerint rettegett, mások szerint zseniális népvezérhez, Attilához. A régészek aprólékos munkájáról és a felfedezett új leletekről egy francia gyártású kétrészes dokumentumfilm készült Attila nyomában: a hunok királya címmel, amelyet  szeptember 19-én 8:45-től és 20-án 12:40-től vetítet le a Viasat History csatorna. A forgatásba több magyar szakértőt is bevontak.  

Hazánkban először láthatók ezek a 9-10. századi régészeti leletek

Rokonsági alapon szerveződhetett az avar kori elit a kutatók szerint

Az avarok inkább családjukkal együtt és nem kifejezetten katonai alakulatként vándoroltak, a hatalmat birtokló, vezető réteg rokonsági alapon szerveződhetett - állapították meg az ELTE Régészettudományi Intézete és az ELK BTK Archeogenetikai Laboratórium munkatársai.

Vélhetően ősmagyar sírokat tártak fel Oroszországban

Valószínűleg a keleti magyar őstörténelemhez kapcsolható sírokat tárt fel egy magyar és orosz régészekből álló kutatócsoport Oroszországban, a Kaukázus észak-nyugati előteréhez tartozó Anapa város melletti Andrejevszkaja Scsel lelőhelyen végzett ásatás eredményeképpen - közölte M. Lezsák Gabriella és Gáll Erwin régész.

Szinte sokkolta a kalandozó magyarokat az augsburgi vereség

Pontosan 1064 évvel ezelőtt, 955. augusztus 10-én a magyarok súlyos vereséget szenvedtek német földön, Augsburg közelében, a Lech folyó mellett. A sorsdöntő csata jelentősége abban rejlik, hogy mintegy esszenciája az ezt megelőző évek, évtizedek problémáinak. A magyarok ugyanis nem számoltak a német királyi hatalom megerősödésével, a német tartományok és fejedelemségek közötti kiegyezésekkel. A vereség után azonban örökre megtanulták, hogy az egységesülő német állam ellen nem célszerű további kalandozó hadjáratot indítani.

Tudja-e, melyik a legépebben fennmaradt hazai földvárunk?

Szabolcsban található a legépebb állapotban fennmaradt a honfoglaló magyarok által épített földvár Magyarországon. Ez a kiemelkedő jelentőségű történelmi emlék több szempontból is egyedülálló.

Tudja-e, hol lakik Magyarország egyetlen sárkánya?

A többfejű sárkány, a mágikus és spirituális tulajdonságokkal felruházott mitikus lény nem csak a magyar népmesékben visszatérő szereplő. A honfoglalás idején egy törzsi tisztséget jelölt, a 15. században Magyarországon működött a Sárkány Lovagrend, de megjelenésüket gyakran hozták összefüggésbe a pusztító viharokkal vagy éppen a kincseket őrző mesebeli lényekkel is. A Mecsek északi oldalán megbúvó Sárkány-kútban azonban még ma is hallhatjuk egy „barlangban rekedt sárkány” furcsa hangját.

A magyarok nyilaitól ments meg, Uram, minket!

A magyarokat egykor Európa legfélelmetesebb harcosaiként ismerték. Területi terjeszkedéseik és hódításaik a vikingekéhez tette hasonlóvá őket. Nem pusztán azért, mert a két nép legnagyobb kalandozásai nagyjából ugyanabban az időben történtek, hanem azért is, mert a magyarok egykor éppen olyan rettegett és félelmetes harcosok voltak, mint az északiak.

Tudja-e, hogy hol található Magyarország leghosszabb labirintusa?

A honfoglalásnak állít emléket az az összesen 4,8 kilométer hosszú sövénylabirintus, ami az ország szívében fekszik. A honfoglaláskori magyar övcsatot mintázó bonyolult labirintus ezzel a hosszúságával világviszonylatban is a legnagyobbak közé tartozik, a képzeletbeli dobogó harmadik helyét mondhatja a magáénak.

Honfoglaló magyarok sírjaira bukkantak Jászfényszaru határában

Tudja-e, honnan való a hetedhét országon túl is kifejezésünk?

Őseink jelképrendszerében a 7 hitregei fontosságú szám, amely a végtelent jelenti. A hetes a népmesék alapszáma is. A mesékben hetedhét országon túl él a szegény ember, a sárkány hétfejű, és a mesehős hétmérföldes csizmában jut el a hetedik határba. Utánajártunk, mire vezethető vissza a hetes szám mágikus jelentősége a magyar legendáriumban.

Tudja-e, hogy mik is valójában a kunhalmok?

Az alföldi rónán domborodnak a síkság fölé azok az öt-tíz méter magas és húsz –ötven méter átmérőjű kúpok, vagy félgömb alakú képződmények, amelyeket évszázadok óta csak kunhalmokként emlegetnek. De valójában volt-e a kunoknak bármi köze ezekhez a halmokhoz? Utánajártunk a kérdésnek.

Tudja-e, hol áll Árpád fejedelem fája, melyhez a lovát kötötte?

Győr- Moson - Sopron megye egyik nagy múltú községben hatalmas ősi tölgy magasodik az ég felé, amit évszázadok óta Árpád fájaként emlegetnek, ugyanis a legenda szerint a honfoglaló fejedelem ehhez kötötte a lovát, amikor seregével megpihent a környéken. Ami bizonyos, hogy a hédervári Boldogasszony-templom mellett gyökerező tölgy nagy valószínűséggel hazánk legidősebb fája.

Tudománytörténeti tévedés lehet a magyarság finnugor eredete

Legutóbb az Országos Onkológiai Intézet, Kásler Miklós professzor vezette nemzetközi kutatócsoportja erősítette meg kétséget kizáró genetikai bizonyítékokkal azt a tényt, hogy az Árpád-ház tagjai bizonyosan eurázsiai, nem pedig finnugor vérvonalból származnak. A legfrissebb genetikai vizsgálatok kivétel nélkül arra mutatnak, hogy a 18. század végétől teret nyert, és a magyarság finnugor eredetét egyfajta tudományos dogmává emelt elmélettel szemben, a kora középkori krónikáknak a magyarok hun rokonságáról szóló hagyománya nem csak az a színes mese, mint aminek nyilvánították. Mindez természetesen a nyelvrokonság tényét nem érinti. 

Tudja-e, hogy hol áll Európa legnagyobb madárszobra?

Hazánk is rendelkezik néhány Guinnessbe illő rekorddal. Ezek közül egyedi különlegessége miatt emelkedik ki az az 1896-os milleniumi ünnepségsorozat részeként felavatott honfoglalási emlékmű, ami Európa legnagyobb madárszobrának számít.

Egyedülálló honfoglalás kori leletegyüttes Jászberényben

Egyedülálló honfoglalás kori leletegyüttest mutattak be szerdán a jászberényi Jász Múzeumban - közölte a múzeum régésze az MTI-vel, hangsúlyozva: az egyik tárgyhoz hasonlóból eddig még csak egyetlen egy darab került elő a Kárpát-medencében.

Világraszóló győzelem zárta le a honfoglalást

A történetírás sokáig nem a jelentőségéhez mérten kezelte az ezerszáztíz éve, 907. július 4-én a magyar törzsszövetség, valamint az egyesített keleti frank és bajor hadak között Pozsony mellett lezajlott csatát. Ez az ütközet, amelyet a Kárpát-medencében letelepedett magyarság első nagy honvédő háborújának is tekinthetünk, megszilárdította és véglegessé tette Árpád nagyfejedelem művét, a honfoglalást. A túlerővel szemben aratott fényes győzelem után több mint egy évszázadig, nem mertek idegen hadak a Kárpát-medence földjére lépni. Európa ekkor tanulta meg igazán félni a magyarok nyilait.

Honfoglaló törzsek Dunaszerdahelyen

Két, honfoglalás korabeli sírhely került napvilágra a felvidéki Dunaszerdahelyen a közelmúltban, az egyik helyi bevásárlóközpont közelében zajló építkezés során - erősítette meg az MTI-nek kedden Takács Mihály, a feltárással megbízott régész, aki szerint a sírhelyek valószínűleg egy, a már feltártnál kiterjedtebb temető részei.

Honfoglalás előtti településeket tárnak fel Kecskemétnél

Az M5-ös autópálya nyugati oldalán egy szarmata, a keleti oldalán pedig egy avar kori település maradványait találták meg a régészek Kecskemét határában. A feltárások azt mutatják, hogy jóval jelentősebb élet volt a szűkebb térségben az avar korban, mint azt a szakemberek korábban feltételezték - tájékoztatta Wilhelm Gábor ásatásvezető régész az MTI-t.

Ősmagyar zsibvásár 1800 négyzetméteren

A Feszty-körkép Alapítvány „a 2016. esztendőt Feszty Árpád születésének 160 éves és a Feszty körkép 120 éves fennállása emlékének szenteli”. Ha másra nem, arra bizonyosan jó ürügy, hogy most áttekintsük a Feszty-körkép kalandos történetét. Éppoly kollektív magyar mese és kicsit rémálom, mint maga A magyarok bejövetele című panoráma. Önismereti lecke, úgyszólván.

Miről tanúskodnak a honfoglalók anyai génjei?

Honfoglaló őseink között az ugor eredetű genetikai elemek éppúgy jelen lehettek, mint a közép-ázsiai török népekre jellemzők, írja az MTA közleménye. Az elmúlt évezred azonban nem múlt el nyomtalanul – ez az egyik fő megállapítása az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetében folyó vizsgálatsorozatnak.

Amikor Európa megmenekült a magyarok nyilaitól

Pontosan 1060 éve, 955. augusztus 10-én véres ütközet színhelye volt az Augsburg melletti Lech-mező. I. Ottó német király egyesített hadai - váltakozó kimenetelű csatározás után - sorsdöntő vereséget mértek Bulcsú és Lél magyar seregére. A kalandozások kora ezzel a csatavesztéssel ért véget a honfoglaló magyarság történetében.

Sárkányok, démonok és a világvége harsonái

A nappali és az éjszakai égboltot uraló égitestek, a nap és a hold jelenségei szinte a humán intelligencia szikrájának kipattanásától kezdve foglalkoztatták az emberiséget. Talán egyetlen természeti jelenség sem okozott olyan erős lélektani hatást a történelemben, mint a napfogyatkozás.

Új honfoglalás kori kiállítás a Nemzeti Múzeumban

Bemutatják a zalavári ásatásokon talált izgalmas leleteket, köztük a Hadrianus-zarándoktemploma, amelyben a korabeli Európa legnagyobb harangja állt, de láthatók a Cirill és Metód által kidolgozott glagolita írás ott előkerült, legkorábbi emlékei is.

Meddig jutottak el a kalandozó magyarok?

Egy bő ezredévvel ezelőtt, a 9-10. században őseink megítélése meglehetősen kedvezőtlen volt Nyugat-Európában és a Bizánci Birodalomban. Elődeinket rendkívül erőszakos, kegyetlen, ugyanakkor jól képzett és felkészült harcosként tartották számon, akiknek fő célja különféle értékes javak megszerzése volt. Ami Nyugat-Európának veszedelmes rablóhadjáratokat jelentett, a magyar történetírásban a kalandozások korává szelídült.

Trianon-emlékművet rongáltak Dunakeszin

Ismeretlen elkövetők a hétvégén megrongálták a trianoni emlékművet Dunakeszin - tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálatának sajtóügyeletese az MTI-t.

Újra meggyalázták a honfoglalási emlékművet Ukrajnában

Ismeretlenek sértő feliratokat mázoltak a kárpátaljai Vereckei-hágónál lévő honfoglalási emlékműre. Az emlékművet csak néhány hete tisztították meg az előző rongálás során rámázolt festéktől.

Honfoglalás Siófokon és Velencén

A mindenki által jól ismert Honfoglalás című magyar film Franco Nero főszereplésével most vízpart melletti színpadon is életre kel augusztus 8-án Siófokon és 11-én Velencén az északi strandon. Új magyar rockopera  a magyarokról Kalapács József, Pintér Tibor, Janza Kata és Papadimitru Athina főszereplésével.

A felesek eredete

Ki tudja, ki volt az első ember, aki erjedt gyümölcsöt kóstolt? Bárki is, ő volt az, aki megismerte az alkoholt - és a hatását!

Piszkos Fred és a rovásírás

A honfoglaló magyaroknak feltehetően volt egy vésett betűkből álló írása, amelyről nagyon keveset tudunk, a késő 15. század óta pedig fennmaradtak rovásírásos emlékek, amelyek a ma ismert rovásábécét használják. Át lehet-e hidalni a két korszak közötti óriási szakadékot?

Nemzeti emlékhely lehet Szent László törvényhozó helyszínéből

A kulturális örökségvédelemről szóló törvény alapján nemzeti emlékhellyé nyilvánítanák a szabolcsi földvárat, amelyet egykor a honfoglaló magyarok építettek, és ahol 1092-ben Szent László király vezetésével tartottak egyházi zsinatot és törvényhozó országgyűlést, törvénykönyvet alkotva az országnak.

A politikus csak néz: Dúró Dóra

Interjúsorozatunk legújabb részében Dúró Dórával beszélgettünk kedvenc filmjeiről. Kiderült, hogy a Jobbik szóvivőjére Koltay Gábor munkássága gyakorolta a legnagyobb hatást, a kedvence viszont egy Matt Damon-film. Azt is megtudtuk, mik lesznek az első filmek, amiket megnéz majd hamarosan születendő gyermekével.

Keira Knightley állatkertbe megy

A héten a mozikban: szerelmi négyszög Keira Knightleyval, a Madagaszkár hősei Afrikába mennek, gyerekbarátság a koncentrációs táborban, olasz cipőgyár a magyar ugaron, vizionáló spanyol lány és egy kedves klasszikus Francois Truffaut-tól.

Honfoglalás Németországban

Magyar Bálint fejét követelték a felvételik miatt tüntetők

Tanárok, szülők és diákok tiltakoztak pénteken az Oktatási Minisztérium előtt az érettségikkel és felvételikkel kapcsolatban kialakult helyzet miatt. A petíciót, amelyben Magyar Bálint miniszter lemondását követelték, körülbelül öttucatnyian írták alá a Honfoglalás című film betétdalának taktusaira. A szervezők ugyan azt hangoztatták, hogy politikailag semleges a megmozdulás, egyesek szélsőjobboldali kiadványokat osztogattak. A tárca politikai demonstrációnak nevezte az eseményt.

Jenő, a bizalmas

A Jenő férfinév a honfoglalás kori törzsnévből vált keresztnévvé. Török eredetű, jelentése: bizalmas, tanácsadó, miniszter. A Jenő nevű férfiak életében a legfontosabb dolgok: a pénz és a biztonság, a párkapcsolatban való irányító szerep, illetve a külvilág, és a nyilvánosság előtti szereplés fontossága.

Az EP felfüggesztette a magyar országismertető terjesztését

A Magyarországról szóló kiadvány terjesztésének felfüggesztését az Európai Parlament több magyar képviselője is kérte arra hivatkozva, hogy komoly tárgyi tévedéseket tartalmaz, és sérti a magyar nemzeti érzékenységet. Nem esett szó például a honfoglalásról vagy 1848-ról, viszont az állt benne, hogy Magyarország a náci Németország leghűségesebb csatlósa volt.

Fegyveres támadás a XXII. kerületben