gravitáció
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Univerzum
- ûrkutatás
- világûr
- Albert Einstein
- csillagászat
Az antianyag átfogja Földet, lefelé hullik, mint a normál anyag
Fizikusok bebizonyították, hogy az antihidrogént (egy antiproton pár és egy antielektron, vagy pozitron) a gravitáció lefelé húzza és nem felfelé nyomja. Legalábbis az antianyag számára az antigravitáció nem létezik. - írja a Kaliforniai Egyetem honlapján.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Vannak cégek, amelyek már az ûrben való gyártást tervezik
A jelenkor új ûrversenye már arról szól, hogy melyik cégnek sikerül elõször mûködõképes gyártósort létrehoznia a Föld gravitációján kívül. Több technológiai vállalat is nagy hasznot lát a Földön kívüli gyógyszergyártásban, õssejtkutatásban és kristályok elõállításában.
Elképesztõ új felfedezés a téridõrõl
A dél-koreai Sejong Egyetem asztrofizikai kutatócsoportjának vezetõje, Kyu-Hyun Chae professzor azt állítja, hogy az úgynevezett széles kettõscsillagok mozgásának tanulmányozása során olyan anomáliákat fedeztek fel, amelyeket sem a newtoni gravitációs modellel, sem pedig az einsteini általános relativitáselmélettel nem lehet megmagyarázni. Mi több, a dél-koreai tudós szerint a felfedezett jelenségek túlmutatnak az általános relativitáselméleten, megkérdõjelezve néhány einsteini jóslat megalapozottságát.
6 ferde épület, amely a tökéletlensége miatt olyan vonzó
A pisai ferde torony a világ minden tájáról vonzza a látogatókat; bár minden bizonnyal már akkor is csodálatos látványt nyújtana, ha nem lenne ferde, a turisták többségét valószínûleg épp a tökéletlensége vonzza. Íme néhány további épület, amely azzal híresült el, hogy dacol a gravitáció törvényeivel.
Egy óriási gravitációs lyuk van az óceánban
Az Indiai-óceánban van egy hatalmas kiterjedés, ami 106 méterrel alacsonyabb, mint a globális átlagos tengerszint, a Föld gravitációjában lévõ jelentõs horpadás miatt. A tudósok most úgy vélik, hogy tudják az okát. - írja a Scientific American.
- címkék:
- Föld
- gravitáció
- geoid
- geofizika
- Indiai-óceán
- Címkefelhõ »
"Wingardium Leviosa" - Emma Watson ruhája dacol a fizika törvényeivel
A Harry Potter filmekben egykor Hermione Granger karakterét alakító Emma Watson olyan ruhában pózol az Instagramon, mely a fizika törvényeivel dacolva, a gravitációt nem ismerve marad fenn a színésznõn.
- címkék:
- ruha
- Emma Watson
- gravitáció
- fizika
- Címkefelhõ »
Döbbenetes felfedezés: máris elkezdõdött a Tejútrendszer és az Androméda galaxis ütközése
A hozzánk legközelebb fekvõ extragalaxisról, az Andromédáról már régebb óta ismert, hogy igen nagy sebességgel közeledik a saját csillagvárosunk, a Tejútrendszer felé. Az Androméda-galaxis másodpercenként 270 kilométerrel, vagyis mintegy 1millió kilométer per órás sebességgel, azaz a fénysebesség ezredrészével száguld az irányunkba. Mivel az Androméda tõlünk mért távolsága 2,5 millió fényév, az irányadó számítások alapján a tudósok eddig úgy vélték, hogy a két galaxis összeütközésére csak a távoli jövõben, nagyjából hárommilliárd év múlva fog sor kerülni. A számításoknál azonban nem vették figyelembe a galaxisokat körülölelõ kozmikuus ...
- címkék:
- csillagászat
- Hubble-ûrteleszkóp
- szupernóva
- Tejútrendszer
- Androméda-galaxis
- gravitáció
- felfedezés
- publikáció
- kölcsönható galaxisok
- rádiócsillagászat
- asztrofizika
- kollízió
- ütközõ galaxisok
- galaktikus halo
- gömbhalmazok
- ionizált gáz
- kozmikus gázfelhõ
- abszorpció
- Astrophysical Journal
- Címkefelhõ »
Kiderült, miért nem találkoztunk eddig földönkívüliekkel; a válasz ijesztõbb, mint hittük
Az, hogy a Hold a nyakunkba szakadjon egy meglehetõsen valószínûtlen világvége-forgatókönyv, más bolygók esetében azonban ezek a katasztrofális ütközések nem elképzelhetetlenek, sõt, egy most megjelent tanulmány szerint igen sûrûn elõfordulhatnak. Ez pedig magyarázatot adhat arra, miért nem találkoztunk még eddig földönkívüliekkel.
Halálra ítélt rejtélyes objektum bukkant fel Tejútrendszer központjában
A Tejútrendszer közepén található 4,6 millió naptömegû Sagittarius A* szupermasszív fekete lyuk körül számos csillag és néhány egészen különleges égitest kering, köztük a titokzatos X7 jelû objektum. Egy friss kutatás szerint azonban igen valószínû, hogy a rejtélyes X7 már nem sokáig fog létezni, mert 15 éven belül a galaxis centrumában rejtõzõ Sagittarius A* fel fogja falni.
Elképesztõ: el lehet látni egészen az õsrobbanásig
Egy nemrég publikált új kutatás rámutat, hogy a „téridõ fodrozódásai", vagyis a gravitációs hullámok felfedhetik az univerzum hajnalának, az õsrobbanás utáni pillanatoknak és az idõ kezdetének a titkait. Az elméleti fizikusok szerint ezekrõl az õsi gravitációs hullámokról a nukleáris fúziós reaktorok segítségével is sok mindent megtudhatunk itt, a Földön.
Rejtélyes helyek a világon, ahol hátborzongató dolgok történnek - fotók, videók
Bolygónkon a gravitáció Isaac Newton által felfedezett törvényei érvényesülnek. De vannak olyan rejtélyes helyek a világon, ahol a gravitáció valamiért mégsem mûködik: egy autó leállított motorral is képes felfelé haladni, egy vízesés nem lefelé esik, hanem felfelé haladnak a vízsugarak, egy rendkívüli súlyú kõtömb pedig elképzelhetetlenül furcsa szögben csücsül egy szikla tetején, mégsem zuhan le onnan. A Bright Side segítségével nyolc olyan misztikus helyet mutatunk be, amelyek nem is létezhetnének, legalábbis annyiban semmiképpen sem, hogy fittyet hánynak a tömegvonzás minden szabályára.
- címkék:
- turizmus
- gravitáció
- gazdaság
- pénz
- rejtély
- Címkefelhõ »
Óriási rejtélyes szerkezetet találtak a galaxisunk mögött
A Tejútrendszer centruma mögött egy feltérképezetlen terület, az úgynevezett "elkerülési zóna" húzódik. Ebben a láthatatlan térségben egy óriási, több galaxisból álló struktúrát azonosítottak a szakemberek.
Katasztrófa jön a Földön: hosszabb lesz egy nap
A Hold évente 3,8 centiméterrel távolodik a Földtõl. Ez nem tûnik soknak, a hatása mégis jelentõs, mert megváltoztatja a napok hosszát a Földön.
Sötét anyag: Eljött az idõ, hogy feladtuk a keresését?
Több évtizedes kevés eredménnyel járó sötét anyag keresés után, néhány kutató azt mondja, komolyabban kellene vennünk egy új gravitációelmélet lehetõségét.
Minden eddiginél tökéletesebb Einstein-gyûrût örökített meg az ûrtávcsõ
A gravitációs tér a fény haladási irányát is befolyásolja, ahogyan azt már Einstein feltételezte általános relativitáselméletében. Ha egy nagytömegû égitest közelében halad el, akkor az hatással van rá: eredeti irányától kissé eltéríti. Mivel egy nagy galaxishalmaz tömege óriási, a mellette, illetve a rajta áthaladó fénysugarak útja jelentõsen megváltozik.
Megdöbbentõ felfedezés a világûr titokzatos anyagáról
A japán csillagászok eredményei arra utalnak, hogy a kozmológia törvényei a világegyetem történetének hajnalán másképp mûködhettek, mint napjainkban.
Egy apró változás elpusztíthatja a Földet és az összes bolygót
Tudományos szimulációk azt sugallják, hogy a külsõ bolygók mozgásának parányi megzavarása a Naprendszer teljes pusztulásához vezethet.
Rémisztõ, szabadon vándorló fekete lyukat találtak
Az elmúlt két-három évtizedben rendkívül látványos fejlõdés zajlott le az észlelõ csillagászatban az egyre nagyobb felbontású mûszerek, a légkörön kívüli megfigyelésekre szolgáló ûrtávcsövek, és az új észlelési technikák elterjedésének köszönhetõen. Ennek tudható be, hogy az univerzum egyik legnehezebben megfigyelhetõ objektumairól, a fekete lyukakról is ugrásszerûen megnövekedtek az ismereteink. A fekete lyukaknak eddig már több típusát sikerült azonosítani, de mindeddig csupán elméleti megfontolások léteztek a csillagközi térben szabadon „kóborló" fekete lyukakról.
- címkék:
- ûrkutatás
- Tejútrendszer
- gravitáció
- Univerzum
- fekete lyuk
- Hubble ûrtávcsõ
- felfedezés
- fényelhajlás
- általános relativitáselmélet
- szingularitás
- asztrofizika
- eseményhorizont
- Hawking-sugárzás
- téridõ görbület
- csillagászati felfedezés
- vándorló fekete lyuk
- Ûrteleszkóp Tudományos Intézet
- Cornell Egyetem
- Címkefelhõ »
Gyorsabban pusztulnak az ûrben a vörösvérsejtek, mint a Földön
Kanadai kutatók közelebb jutottak annak megfejtéséhez, miért térnek vissza az ûrhajósok vérszegényen a Földre. Megállapították, hogy az ûrben 50 százalékkal több vörösvérsejt pusztul el, és a veszteség folytatódik, akármilyen hosszú az utazás - írta a BBC hírportálja.
Egy szakértõ elárulta, lehet-e szexelni az ûrben
A szakértõk szerint az egészséges szexuális élet kulcsfontosságú a testi és lelki jóléthez - egyelõre azonban senki nem tudja biztosan, hogy vajon lehet-e szexelni egy ûrhajón.
- címkék:
- szex
- világûr
- gravitáció
- ûr
- NASA
- Címkefelhõ »
Einstein igaza újra bebizonyosodott
Miután 16 éven át egy egymás körül szoros pályán lévõ pulzár párt figyeltek meg, a csillagászok arra a következtetésre jutottak, hogy ez a viselkedés konzisztens Einstein elõrejelzésivel.
Mi van ott, ahol vége a világegyetemnek?
A 20. század nagy csillagászati felfedezései, valamint Albert Einstein 1905-ben publikált speciális, továbbá az ebbõl továbbfejlesztett általános relativitáselmélete teremtették meg az univerzum jelenleg elfogadott modelljét. Mai ismereteink szerint 13,8 milliárd éve az õsrobbanással jött létre a táguló univerzum egy gravitációs szingularitásból, ami elõtt nem létezett sem a tér, sem pedig az idõ. Az õsrobbanás-elméletbõl vezethetõ le, hogy a jelenleg ismert univerzum miért térhet el mind a múltbeli, mind pedig a jövõbeli állapotától. A véges, de határtalan és táguló univerzumot leegyszerûsítve úgy kell elképzelni, mint egy felfújóddó ...
- címkék:
- Albert Einstein
- Edwin Hubble
- galaxisok
- Világegyetem
- kozmológia
- fénysebesség
- multiverzum
- gravitáció
- Univerzum
- Õsrobbanás
- általános relativitáselmélet
- húrelmélet
- téridõ
- vöröseltolódás
- táguló világegyetem
- speciális relativitáselmélet
- párhuzamos univerzumok
- téridõ görbület
- térelmélet
- Címkefelhõ »
Tízmilliárd éve történt robbanás fog ismét feltûnni az égen
A Szupernóva Requiemnek nevezett robbanás egy õsi csillag tízmilliárd ezelõtti megsemmisülése, aminek fénye elõször 2016-ban jutott el hozzánk, akkor a Hubble ûrteleszkóp észlelte az eseményt. A jelenséget 2037-ben ismét meg lehet majd figyelni, ez a furcsaság pedig az úgynevezett gravitációs lencsének köszönhetõ – írja a Live Science.
Ismeretlen, titokzatos bolygó lehet a Naprendszerben
Hatéves kutatómunka végére tettek pontot azok a csillagászok, akik egy projekt keretében 461 Neptunuszon túli égitestet azonosítottak. Ezek közül néhánynak a pályája annyira furcsa, hogy az egy eddig ismeretlen objektum jelenlétére utalhat a Naprendszerben. Vajon újabb bizonyítékot találhattak a régóta keresett rejtélyes kilencedik bolygó létezésére?
Íme! A macskák így gyõzedelmeskednek a gravitáció felett - Fotók
A macskákról köztudott, hogy nem tartoznak az unalmas háziállatok közé. Amellett, hogy nagyon öntörvényûek és sokszor fittyet hánynak a gazdájuk szavaira, igazi akrobaták, akik a gravitációt legyõzve elképesztõ helyekre képesek felmászni és ott megpihenni. Mindezekrõl persze a szemfüles gazdák hihetetlenül vicces fotókat készítenek.
- címkék:
- macska
- gravitáció
- fotó
- mászás
- Címkefelhõ »
Elõször néztek egy fekete lyuk mögé, és elképesztõ dolgot láttak
A fekete lyuk körüli mágneses és gravitációs környezet annyira extrém, hogy a fény meghajlik körülötte, és a fekete lyuk mögül visszatükrözõdik a megfigyelõre – ezt állítja legalábbis Einstein teóriája, amit a gyakorlatban mostanáig még nem sikerült igazolni. Csillagászoknak azonban most röntgentartományban elõször sikerült kimutatnia ezt a visszaverõdést, ami a 800 millió fényévre található I Zwicky 1 galaxis fekete lyukából érkezett. Az eredmény igazolja Einstein elméletét, és segít alaposabban megismerni a világegyetem legsötétebb képzõdményeit – ismerteti a kutatás eredményeit a Science Alert tudományos portál.
Egyszerre két neutroncsillagot nyeltek el a fekete lyukak
2020 januárjában tíz napon belül a kutatók kétszer is észleltek egy neutroncsillag és egy fekete lyuk összeolvadásából származó gravitációs hullámokat. A hullámok több mint 900 millió fényév távolságból érkeztek. Mindkét neutroncsillagot egészben nyelte el a fekete lyuk párja.
Cindy Crawford lánya fehérnemûben bizonyítja, mennyire hajlékony: elképesztõ
Cindy Crawford gyönyörû lánya, Kaia Gerber 18 éves kora óta egyre többször vesz részt szexi, fehérnemûs fotózásokon. A legutóbbi több szempontból is emlékezetesre sikeredett.
105 éve tudjuk, hogy a világ véges, de nincs határa
A modern elméleti fizika egyik legnagyobb hatású alakja, Albert Einstein 105 éve, 1916. március 19-én publikálta az általános relativitás elméletérõl szóló dolgozatát, amely alapjaiban megváltoztatta az univerzumról alkotott felfogásunkat. Az általános relativitáselmélet elõrejelzései eddig minden megfigyelésben illetve kísérletben bizonyítást nyertek: Einstein elmélete jósolta meg többek között a gravitációs lencsehatást, a fekete lyukak létezést, valamint a „téridõ fodrozódásait", a gravitációs hullámokat, de az általános relativitáselmélet alapozta meg a táguló világegyetem, a véges és határtalan univerzum modern kozmológiai modelljét is.
Vajon léteznek más világok? A szuperhúrelmélet rejtélye
Az átlagember számára az univerzum a csillagok, a galaxisok, valamint minden egyéb más, a teret kitöltõ anyag illetve energia egyetlen nagy egységet alkotó összessége. Egyes elméleti fizikusok viszont úgy vélik, hogy az általunk ismert világegyetem csupán egy sokkal, de sokkal nagyobb egységnek, a multiverzumnak alkotja az egyik parányi szeletét.
Tudod-e, milyen alma esett le, amikor Newton felfedezte a gravitációt?
Sir Isaac Newton (1643-1723) angol fizikus, a tudománytörténet egyik legkiemelkedõbb alakja, az újkori tudományos forradalom fontos szereplõje. Sok mindent köszönhetünk neki, így például õ alkotta meg többek között a klasszikus mechanikát, lefektette a spektroszkópia alapjait, felismerte a súlyos tömeg fogalmát, de õ konstruálta az elsõ tükrös teleszkópot is. Legismertebb felfedezése azonban a gravitáció, a tömegvonzás törvénye.
Kevesebb mint 200 ezer év alatt alakult ki a Naprendszer
Rövid idõ, nagyjából 200 ezer év alatt keletkezett a Nap és a Naprendszer mintegy 4,5 milliárd évvel ezelõtt - erre a következtetésre jutottak az amerikai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium (LLNL) tudósai meteoritokon talált molibdén izotópjainak vizsgálata nyomán.
Még a fémek is elpárolognak a pokoli exobolygón
Egy 850 fényévnyire lévõ exobolygó forró légkörében elpárolgott fémek színes kavalkádját fedezték fel a Berni és a Genfi Egyetem bolygókutatói.
Kozmikus torzszülöttet találtak a csillagászok
A csillagászok most elõször találtak közvetlen bizonyítékot arra, hogy több tagú csillagrendszerek szétszaggathatják a körülöttük létrejövõ bolygókeletkezési korongot, amibõl így egy eltorzult, ferde gyûrûkkel tagolt képzõdmény jöhet létre. A kutatócsoport friss tanulmánya arra utal, hogy akár különleges, a Csillagok Háborújának Tatooine bolygójához hasonló égitestek is létrejöhetnek egy csillagrendszer körüli meghajlított korongban. Ezek az érdekes új tudományos eredmények az Európai Déli Obszervatórium Nagyon Nagy Távcsöve (ESO VLT), valamint az Atacama Large Millimeter/submillimeter Array (ALMA) megfigyelésein alapulnak.
Íme! A macskák így gyõzedelmeskednek a gravitáció felett - Fotók
- címkék:
- macska
- gravitáció
- cica
- vicces
- Címkefelhõ »
Holdi illemhely tervezésére írt ki pályázatot a NASA
Az ûrhajón és a Hold felszínén is használható illemhely tervezésére írt ki pályázatot az amerikai ûrkutatási hivatal (NASA) a 2024-ben induló Artemis holdmissziója számára - olvasható a szervezet portálján.
Meghazudtolta a gravitáció törvényeit ez a lány – Videó
Ilyen furcsa videófelvételt még nem láttunk. Van, aki szerint szellemmel találkozott a lány.
- címkék:
- szellem
- gravitáció
- furcsa
- Címkefelhõ »
Pestiskaranténban fogalmazódott meg a fizika egyik legfontosabb törvénye
Miközben a pestis tombolt a világban, Isaac Newton önkéntes karanténba vonult, amit késõbb élete szellemileg legtermékenyebb periódusaként jellemzett. Az újkori történelem egyik legkiemelkedõbb tudósa 1665-ben, nem sokkal diplomája megszerzése után szembesült azzal, hogy iskolája, a Cambridge-i Egyetem a kitört pestisjárvány miatt bezárt. Newton az elkövetkezendõ két évben otthon fejlesztette tökélyre a matematikai analízist (kalkulust), valamint optikai és a gravitációs felfedezéseit, de a karantén magányában alapozta meg a késõbbi newtoni mozgástörvényeket is. A tudományos forradalom egyik atyja pontosan 293 éve, 1727. március 20--án ...
A súlytalanságba repít ez a légitársaság
- címkék:
- repülés
- súlytalanság
- gravitáció
- manõver
- Címkefelhõ »
Ismét bebizonyosodott, hogy helyes az einsteini relativitáselmélet
A Tejútrendszer középpontjában lévõ nagy tömegû fekete lyuk körül keringõ csillag fényének megfigyelésével támasztották alá az eddigi leghatározottabban Albert Einstein 1915-ös általános relativitáselméletét amerikai tudósok.
Talán most valóra válik, ami nem sikerült Einsteinnek
Az elméleti fizika egyik legnagyobb problémája a kvantumelmélet és az általános relativitáselmélet összeférhetetlensége. Einstein egyik legfõbb célja az egyesített elmélet megalkotása volt, de ez neki sem sikerült. Most viszont nagy lépést tettek a fizikusok ezen a téren.
Megfejtették, hogyan nyelik el a fekete lyukak az anyagot
A valaha készült legrészletesebb szimulációval megfejtették, hogyan nyelik el a fekete lyukak az anyagot. Az amerikai, brit és holland szakemberekbõl álló kutatócsoport ezzel egy több évtizedes rejtélyt oldott meg.
Német ûrkutatók több mint 5 milliót fizetnek 2 hónap fekvésért cserébe
Német ûrkutatók 16.500 eurót ajánlanak azoknak az önkénteseknek, akik vállalják, hogy az elkövetkezõ 2 hónapot ágyban töltik. Tanulmányozni akarják ugyanis a súlytalanság, azaz a mikrogravitáció emberi testre gyakorolt hatásait.
Emberéletek ezrei múlhatnak ezeken a másodperceken
A földrengések kipattanása zavart kelt a gravitációs mezõben, s ez a zavar messze a rengést megelõzve, fénysebességgel terjed tova. Erre alapozva japán tudósok korai riasztórendszert szeretnének kidolgozni.
A Parkinson-kórosok jobban érzékelik a stabilitást, mint az egészségesek
Gravitációs érzékelésünk kutatása segíthet bizonyos betegségek terápiájában, az asztronautáknak pedig a mikrogravitáció kezelésében.
Rejtélyes óriásgyûrû lehet a Naprendszerben
Tudósok egy csoportja úgy gondolja, nem a Naprendszer kilencedik bolygója, hanem egészen más okozza több, Neptunuszon túli objektum mozgásának furcsaságait.
Tudja-e, hogy a hanghullámoknak negatív tömege lehet?
A fizikusok szerint a hanghullámok negatív tömeget hordoznak, azaz antigravitácós hatásúak. Tavalyelõtt már létrehoztak antigravitációs hatású szuperfolyadékot, most pedig egy kutatócsoport szerint úgy tûnik, hogy a hanghullámok, amelyek körülvesznek bennünket, szintén ilyen hatással rendelkeznek.
Megmagyarázhatatlan erõk dolgoznak a felborult kalyibában?
Számos olyan pontja van a Földnek, ahol, legalábbis látszólag, nem érvényesül a gravitáció. Ezeket a különleges helyszíneket szokás „gravitációdombként" vagy „mágneses dombként", illetve „kísértetdombként" is emlegetni, mivel itt visszafelé esnek a tárgyak, vagy a lejtõn felfelé gurul az autó.
Az apró Merkúr vezette nyomra Albert Einsteint
Albert Einstein 1905-ben publikálta a speciális, 1916-ban pedig az általános relativitáselméletet, amelynek bizonyítására azonban csak három évvel késõbb, 1919-ben került sor. Azóta már sokszorosan is beigazolódott Einstein elméleteinek létjogosultsága, amelyek eddig még minden próbát, illetve cáfolási kísérletet kiálltak.