Mutatjuk, mennyire csökkenthetik a hőterhelést a városi zöldfelületek

Jelentősen csökkenthetik a hőterhelést és javíthatják az ott élők komfortérzetét a városi zöldfelületek a Szegedi Tudományegyetem városklíma-kutatócsoportjának mérései szerint – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

Debrecen ökológiai katasztrófája: kiszáradt a Vekeri-tó

Kiszáradt a bicsérdi tó

Helyet a természetnek! - Egy új remény

Új európai szabályozás-javaslat az élőhelyek helyreállításáról és a kémiai növényvédőszerek használatának csökkentéséről! - tájékoztat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.

Így védekeznek a klímakatasztrófa és a kánikula ellen a világ városaiban

Felforrósodó betonfelületek, álmatlan éjszakák, csúcsra járatott légkondicionálók. Árvizek, káros sugarak, szennyezett levegő. A városok a világ minden táján szenvednek a globális felmelegedés káros hatásaitól, de vannak olyanok is köztük, akik okosan megkezdték a védekezést. High-tech és olcsó, egyszerű megoldások a világ minden tájáról. - írja a Kék Bolygó Alapítvány honlapján.

Pokoli katlanná válhat Európa déli része a következő napokban

A Dél-Európát napok óta sújtó kánikula szombaton fokozódott, Franciaországban 42-43 Celsius fokos hőmérséklettel több melegrekord is megdőlt, Spanyolországban óriási erdőtűzzel küzdenek a tűzoltók.

A felmelegedés miatt csökkenhet az emberi testméret

A globális felmelegedés miatt csökkenhet az emberi test mérete, mivel úgy tűnik, a kisebb emlősök jobban bírják az emelkedő hőmérsékletet az ősi kövületek egy vezető szakértője szerint.

Alvásproblémákat okoz a globális felmelegedés

Világszerte alvásproblémákat okoz a globális felmelegedés, különösen a nőket és a súlyos betegségekkel küzdő idős embereket viseli meg - olvasható egy új tanulmányban, melyet a The Guardian ismertetett.

Lehet, hogy mélyen fekvő gombák kulcsfontosságúak az ökoszisztéma túléléshez egy melegedő világban

A növényi anyagot lebontó gombák lehet, hogy egészségesen tarthatják az ökoszisztémákat, különösen aszály után.

Ez váltotta ki a világ legnagyobb éghajlati katasztrófáját

Hogy megértsék, mi váltotta ki a világ legnagyobb éghajlati katasztrófáját, a tudósok egy konkrét eseményt vizsgáltak meg. Azt, amikor egy vulkánkitörés a mai Szibéria területén hatalmas mennyiségű üvegházhatású gázt lövellt a légkörbe. A bizonyítékok viszont arra utalnak, hogy az éghajlat már ezt megelőzően megváltozott.

Riasztó jóslat érkezett, bekövetkezhet az, amitől mindenki félt

Már csaknem 50 százalék az esélye annak, hogy a 2026-ig tartó öt évben legalább átmenetileg meghaladja a 1,5 Celsius-fokot az iparosodás előtti szinthez képest a felmelegedés - közölte a Meteorológiai Világszervezet (WMO).

Trópusi esők, villámárvizek, aszály: készülnünk kell rá, de a helyzet nem reménytelen

Ahogy mondani szokás, az esővel két gond lehet: ha túl kevés, vagy ha túl sok. Ez lehetne csupán egy jól hangzó megállapítás, de a helyzet az, hogy a világ – és benne hazánk – időjárása egyre szélsőségesebbé válik, aminek hatása első pillantásra is leolvasható az éves csapadékmennyiség hullámzását mutató grafikonokról vagy épp a termőföldeken kókadozó kukoricatáblákról - írja a Kék Bolygó Alapítvány a honlapján.

A globális felmelegedés felgyorsítja az áramlatokat az óceán mélyén

A Sydney Egyetem tudósai mélytengeri geológiai  nyomokat használták arra, hogy felfedjék, a múltbéli globális felmelegedés hoyan gyorsította fel a mélytengeri cirkulációt. Ez az egyik hiányzó láncszem annak előre jelzéséhez, hogy a jövőbeli klímaváltozás hogyan hathat az óceánok hő-és szénelnyelésére.

Tudjuk, hogy változnunk kéne, mégsem tesszük

Tudjuk, hogy változnunk kéne, mégsem tesszük: az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) legfrissebb jelentése szerint egy rövid időablak áll előttünk, amíg megmenthetjük azokat az ökoszisztémákat és fajokat, amelyekkel együtt nőttünk fel, és amelyek kultúránk központi elemei, és nyelvünk alapját képezik. - írja a Kék Bolygó Alapítvány közösségi oldalán.

Áder János látogatása a Pilisi Parkerdőben

Áder János köztársasági elnök – Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkára kíséretében – 2022. március 21-én látogatást tett a Pilisi Parkerdőben, ahol megtekintette a 2014-ben jelentős jégkárt szenvedett, azóta helyreállított területeket, valamint tájékozódott a Pilisi Parkerdőben folyó örökerdő-gazdálkodás részleteiről. A látogatás érdekessége, hogy a jégkár következményeinek helyreállítására 2015-ben Áder János kezdeményezett társadalmi összefogást.

Megújuló erdők a Beliczay-szigeten

Több mint 61.000 facsemetét ültetett el az érdi Beliczay-szigeten a Pilisi Parkerdő. A jelenleg közel 10 hektárt érintő beavatkozás az első lépése annak a folyamatnak, amellyel az eddig alacsony biodiverzitású – mindössze két fafajból álló –, ökológiai szempontból sérülékeny állományt változatos fafajokból álló, a klímaváltozás negatív hatásainak ellenálló, stabil ökoszisztémájú, elegyes, puhafás ligeterdők váltják fel.

Még mindig érvényben van a tűzgyújtási tilalom!

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrei naponta segítenek egy-egy tűz továbbterjedésének megakadályozásában, és a tűz eloltásában, ezért ismételten szeretnék felhívni a figyelmet arra, hogy hazánk egész területén tűzgyújtási tilalom van érvényben! – írja a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.

Miért ne dobjam ki az ételt?

Ma egy átlagos háztartás hulladékának körülbelül egyharmada élelmiszer. Ez azért jelent problémát, mert a hulladéklerakókban az élelmiszerek – elegendő fény és oxigén hiányában – nem tudnak megfelelően lebomlani. A lassú, nem teljes lebomlás során üvegházhatású gáz keletkezik: a metán. - írja közösségi oldalán a Kék Bolygó Alapítvány.

Óriási veszély leselkedik hazánkra: ez minden magyar embert érint

Március 22-én van a víz világnapja, ennek apropójából pedig Juhász Árpáddal beszélgettek a Mokka műsorvezetői. A geológus elmondta, hogy a világ vízhelyzete egyre rosszabb, komoly drámák zajlanak Indiában, a sarkvidéken és nem mellesleg hazánkban is.

Hogyan alakul a vízbáziskészlet mennyisége és minősége a jövőben?

Gödöllő, 2022.03.22 - Az ENSZ Vízügyi Szervezete (UN-Water) minden évben egy kiemelt témára fókuszál, amelyhez a Víz Világnapjának mottója is kapcsolódik. Ez 2022-ben a „Felszín alatti vizek - Láthatóvá tenni a láthatatlant". A jeles nap alkalmából a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Környezettudományi Intézete Nemzetközi Víztudományi Konferenciát szervezett, illetve számos kutatása kapcsolódik a nélkülözhetetlen természeti kincshez.

Erdészek és kutatók összefogása a gyepi béka megmentésére

A klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási jelenségek az erdei vizes élőhelyekre és az itt honos fajok fennmaradására is veszélyt jelentenek. A vizes élőhelyek világnapja alkalmából a a Pilisi Parkerdő azt mutatja be, hogy a Pilisi Parkerdő az utóbbi évtizedben nemcsak számos, a Pilisben és Visegrádi-hegységben található erdei kistó rehabilitációs munkálatait végezte el, hanem gondot fordít a vizes élőhelyek állatvilágának megőrzésére is. A Magyar Biodiverzitás-kutató Társasággal együttműködésben indított fajmegőrzést megalapozó monitoring-program a mára már erősen fogyatkozó egyedszámú gyepi béka élőhelyeiről ad majd pontos képet.

Erdei vizes élőhelyek fejlesztése a Kámor-hegy és Drégely vára alatt

Az intenzív erdőgazdálkodás és a klímaváltozás miatt az erdei vizes élőhelyek rendkívül visszaszorultak.

Az ausztrál fekete nyár megatüzei károsították az ózonréteget

A déli félteke közepe feletti ózon szintek 13 %-kal csökkentek Ausztrália feljegyzett legsúlyosabb tüzei után, a füst indukálta kémiai reakciók miatt.

40 nappal korábban kezdődhet a pollenszezon az évszázad végére

A klímaváltozás miatt a pollen szezon korábban kezdődhet Amerikában, és később lehet vége az évszázad végére – és a szénanáthások súlyosabb tüneteket tapasztalhatnak, mivel a pollen kibocsátások emelkedhetnek 250 %-kal.

Ha kiolvadnak fagyott tőzegföldek, nagy bajban leszünk

Korábban azzal számoltak, hogy a fagyott tőzegföldek a 2070-es évekig stabilak maradnak, de egy új analízis azt állítja, hogy már a 2040-es években elkezdődhet az intenzív kiolvadásuk.

Interjú: A természeti katasztrófák árnyékában

Pusztító viharok, szárazság, árvizek, földcsuszamlások és számtalan, egyéb katasztrófa sújtja egyre gyakrabban a világ minden táját. A klímaválság hatásait – amelyek részben a természeti katasztrófákat is okozzák – egyre jobban érezzük a bőrünkön. A felmelegedés következményeiről Scheftsik Tamás szakújságíróval beszélgettünk.

6 dolog, amelyekkel te is tehetsz a klímaváltozás ellen

Hat viszonylag egyszerű életmódbeli változtatással mindenki hozzájárulhat a klímaváltozás elleni küzdelemhez - állapította meg egy új tanulmány, ami egyebek mellett az egészséges, főként növényi alapú táplálkozást és az elektronikai cikkek legalább hét évig tartó használatát szorgalmazta.

A kisebb sűrűségű erdők ellenállóbbak a többes stresszel szemben

Egy reziliens erdőben sokkal kevesebb a fa, mint amihez szokva vagyunk a Kaliforniai Egyetemnek az erdőtüzek hatásairól publikált tanulmánya szerint.

A tengeri füvek az elhalásuk után is metánt bocsátanak ki

A tengeri fűmezők fontos szerepet játszanak a tengeri szénciklusban és ezen keresztül a klimatikus viszonyokban is. Egyrészt eltávolítják a szén-dioxidot az atmoszférából és elraktározzák, másrészt erős üvegházgázt, metánt bocsátanak ki. A németországi Bremen városában működő Max Planck Intézet Tengeri Mikrobiológiai Részlegének kutatói most megvizsgálták, mi irányítja a metán termelést és felszabadulást a tengeri fűmezőkből.

Az emelkedő éjszakai hőmérsékletek miatt hosszabbá váltak a bozóttüzek

A bolygó szerte emelkedő éjszakai hőmérsékletek elősegítik, hogy több intenzív és hosszantartó bozóttűz alakuljon ki, jelentik a kutatók.

Pusztító erdőtüzekre számíthatunk az elkövetkező években

Nemcsak a klímaváltozás miatt olvad az Antarktisz jege

A klímaváltozás miatt gyorsul két virágfaj terjedése az Antarktiszon

Csak két honos virágzó növény van az Antarktiszon és mindkét faj terjeszkedésében robbanás történt 2009-2019 között.

A klímaváltozás miatt egy hónappal korábban virágoznak a növények az Egyesült Királyságban

Egy polgári tudományos adatbázist használva a 18. század közepéig visszamenő feljegyzésekkel egy a Cambridge Egyetem által vezetett kutatócsapat azt találta, hogy a klímaváltozás hatásai miatt egy hónappal korábban virágzanak a növények az utóbbi globális melegedés alatt.

Az extrém tengeri hőhullámok ma már normálisak a világ óceánjai számára

2014 óta az egész bolygón az óceánok felének felszínén a történelmi átlaghoz képest extrémnek tekintett hőmérsékleteket jegyeztek fel.

Geológusok hajszálpontosan megállapítják az antropocén hivatalos születési helyét 2022-ben

Hogy vajon egy új geológiai korszakban vagyunk-e, még vita tárgya, de a geológusok már eldöntötték, hogy a Földön hol kellene lennie az antropocén hivatalos születési helyének. - írja a New Scientist.

A szén csökkentésére és a bolygó lehűtésére megoldás lehet az óceán trágyázása

Egy tudósokból álló bizottság érdeklődést keltett a mesterségesen triggerezett plankton virágzás tesztek iránt. Bizottsági jelentés tüzeli az érdeklődést a mesterségesen beindított plankton virágzások iránt

„Hamis” évgyűrűk új adatokat nyújthatnak a régmúlt hurrikánokról

Az évgyűrűk megmutathatják a vihar gyakoriságban évezredek alatt történt változásokat.

2021 áttekintése: Az időjárási rekordok nem csak megdőltek, csúcsot döntöttek

A rekordtörő tüzek, fagyok és csapadék világszerte teljesen túl világossá tette, hogy az extrém időjárás gyorsan az új normává válik.

A globális felmelegedés miatt megváltozik a madarak színe

A túlmelegedés egy komoly probléma a hosszú távon repülő madarak számára, és a halványabb tollazat, ami több hőt ver vissza a nap melegéből, lehet, hogy az egyik módja, hogy megbirkózzanak vele.

Ezért csökken drasztikusan a tengeri madarak száma

A globális felmelegedés a tengeri madarak körében is sok áldozatot szed: populációik a hőhullámok, a szélsőséges időjárás, a kevés táplálék és a kis szaporulat miatt csökkennek - figyelmeztetnek kutatók. Bár pontosan nehéz felmérni a tengeri madárfajok populációját, a Brit Columbia-i Egyetem kutatóinak becslése szerint a 20. század közepe óta 70 százalékkal csökkent a tengeri madarak száma.

Így hozták rendbe Ausztrália élővilágát a fekete nyár után

A 2019-es ausztrál bozóttüzek a modern történelem legsúlyosabb tűzvészét hozták el a kontinensre. Hárommilliárdnyi állat veszett oda vagy lett hontalan, és egy Anglia méretű földdarab vált a lángok martalékává. Az esemény, amely a Fekete Nyár nevet kapta, katasztrofális volt, ugyanakkor példanélküli módon mozgósította az embereket egy cél érdekében: a fauna megmentése és az élővilág mielőbbi helyreállítása ügyében. Ezt az óriási vállalkozást taglalja az Erdőtüzek után – Ausztrália vadonjának feléledése című dokumentumfilm, amely december 5-én, vasárnap 18 órakor debütál a Viasat Nature műsorán.

A fák a városok talajfelszíni hőmérsékletét 12 Celsius-fokkal hűtik

293 európai ország műhold-adatainak analízise azt találta, hogy a fáknak jelentős a hűsítő hatása, míg más zöldterületeknek nem.

A pusztító csendes-óceáni északnyugati áradások klíma figyelmeztetést jelenthetnek

Az úgynevezett atmoszferikus folyók intenzívebbé válhatnak és több esőt áraszthatnak a jövőben –  írja a Scientific American magazin.

A magasra szálló futótűz füstje fenyegetheti az ózon réteget

Két évvel ezelőtt a német jégtörő, a Plarstern - amely belefagyott a Jeges-tengerbe - személyzete zöld színű lézert lőtt az éjszakai égboltra azzal a szándékkal, hogy a lézersugár visszavert fényének segítségével tanulmányozzák a jeges téli felhőket. Ehelyett a sugár valami váratlannak találkozott:  nagyjából egy kilométer vastag aeroszol és koromkeréteggel a sztratoszférában. A kutatók később megállapították, hogy az anyagfelhő az azon a nyáron Szibérián végigsöprő óriási futótüzek füstjéből származott.

A Stanford kutatói kimutatják hogyan gyorsítják a futótüzek az erdők változásait.

Ahogy az éghajlati körülmények változnak, a fafajok változtatják területüket. A futótüzek gyorsítják ezt a folyamatot, valószínűleg azáltal, hogy csökkentik a meghonosodott fajok versenyét – egy felfedezés, ami kérdéseket vet fel arról, hogyan kezeljük a földet egy elmozduló ökoszisztémák területén.

Az erdőtüzek gyorsabb mozgásra sarkallják a vándor fajokat

Egy új tanulmány szerint a növények és a fák a környező környezet alapján választhatják meg, hogy hol eresszenek gyökereiket; ám ahogy a világ éghajlata egyre gyorsuló ütemben változik, a fák és más növényzetek egyre inkább mozgásban vannak: ezt az erdőtüzek terjedése is felgyorsítja.

Értetlenül állnak a tudósok az előtt, ami Európával történik: nem egyformán érinti a világot a globális felmelegedés

A globális felmelegedés nem egyformán érinti a világ minden részét, Európa már 2,2 Celsius-fokkal melegebb az iparosodás előtti időszakhoz képest, ami jóval meghaladja a hőmérséklet-emelkedésnek a párizsi klímaegyezményben vállalt 1,5 Celsius-fokra való korlátozását.

A jelenlegi klímacsúcs tervek 2.4 Celsius-fokos globális melegedéshez vezetnének

A klímacsúcson résztvevő országok által eddig tett ígéretek egy analízise azt állapítja meg, hogy a kibocsátások 2030-ra elmaradnak attól a csökkentéstől, ami szükséges a melegedés limitálásához, ahhoz, hogy a párizsi klímaegyezmény által kitűzött 1.5 Celsius-fokot globális felmelegedést ne lépjük túl.

A klímaváltozás hatással lesz a élelmiszer növényekre az évtized végére

A kukorica a világ legyik egfontosabb haszonnövénye, de a klímaváltozás hamarosan szignifikáns csapást mérhet rá, megzavarva a globális élelmiszerbiztonságot is, állapítja meg egy új NASA tanulmány.