Forintban vagy devizában érte meg eladósodni?

Kiszámoltuk, hogy egy 2007 elején 20 évre felvett 7 millió forintos hitel esetén, a visszatérítésből adódó tartozáscsökkenés, illetve a kamatszintek helyreállítása után a forint vagy a svájci frank alapú hitelt érte meg felvenni.

Így lesz világmárka egy sportolóból

A legnagyobb sportklubok több százmillió eurós árbevételt érnek el évente. A világsztárok súlyos tízmilliókat visznek haza. De hogyan lesz egy sportolóból az egész világot meghódító brand?

Most 200 milliárdot buknánk a Mol-paketten

Mintegy 200 milliárdos veszteségnél tart a magyar állam oroszoktól vásárolt Mol-pakettje: eddig 33 milliárdot hozott, míg az értéke majdnem megfeleződött. Az értékvesztés miatt az NFM nem aggódik.

Térképen a kormány 130 milliárdja

Az elmúlt négy évben több mint 130 milliárdot költött a kormány különböző cégek és vállalkozások támogatására. A kiosztott pénz évről évre növekszik, de az új munkahelyek száma nem egyenes arányban követi ezt. Egyre drágább idecsábítani a befektetőket, hiszen annál több pénzt kell adnunk, minél inkább visszaesik a versenyképességünk a környező országokhoz képest.

Jövőre elveszik a rezsicsökkentést

Egy átlagos család akár tízezer forintot is bukhat havonta a múlt héten benyújtott adótervezet nyomán. Jön az internetadó, a cafeteriaelemek magasabb adóterhet kapnak, és még a sampon sem ússza meg. Így adózunk 2015-ben.

Háromezer forintot vár előfizetésenként a kormány

A jelenlegi formájában brutális mértékű lenne az internetadó. És teljesen megváltoztatná a hazai internetes kultúrát. A kormány azzal számolhat, hogy előfizetésenként 3000 forint körüli összeget tud beszedni. Rogán Antal szerint a törvényjavaslat biztosan változni fog, egy felső limitet akarnak bevezetni a távközlési adóhoz hasonlóan.

Mire képes a mobilunk, ha pénzről van szó?

Az okostelefonokkal egyre könnyebb menedzselni pénzügyeinket. Az elérhető szolgáltatások még nagyon különbözőek: egyes bankoknál már az ismerőseink telefonszámára is utalhatunk pénzt, vagy nagyon egyszerűen fizethetünk a telefonunkkal, ám még mindig akad olyan pénzintézet, amelynél mobilra optimalizált weboldal sem érhető el. Komplex mobilbanki körkép a Bankmonitortól: melyik bank mit kínál, ha mobilról van szó?

Gazdag betegek kellenek az ebolagyógyszerhez

Az elszigetelt és elsősorban csak szegényeket érintő betegségek kezelésére nem éri meg gyógyszereket fejleszteni. Ezért lehetnek az ebola felfedezése után 30 évvel is nagy lemaradásban a gyógyszeripari óriások a gyógyszerek fejlesztésében. Csak miután a fejlett országokban is megjelent a betegség, kezdtek el több pénzt áldozni a kutatásokra. Közgazdászok szerint van megoldás, hogy legyen gyógyszer a hasonló betegségekre is.

Helikoptert akarnak a jachtjaikra

A 2014-es monacói jachtshow slágerterméke meglepő módon a helikopter volt. A felfújható tengeralattjáró mellett, amire szintén sokan voltak kíváncsiak.

Már az üres doboz is több ezer forint, hát még, ha tele van

A Lego játékok különböző mennyiségű építőelemet tartalmaznak. A nagyobb dobozok általában többe kerülnek, de van-e tényleges összefüggés a kockák száma és a doboz ára között? Az idén kiadott játékok vizsgálatakor kiderült, hogy még egy üres doboz is 7,29 euróba (2 250 forint) kerülne, miközben egy átlagos építőelem 27 forint.

Megváltozhat Budapest a következő öt évben

Fontos fejlesztések előtt áll Budapest. Néhány nagyberuházás sorsa a most kezdődő új önkormányzati ciklusban dől el. Több finanszírozási háttere még eldöntetlen, de némelyiknél még a kivitelezés módján is van vita. Sok múlhat azon, hogy ki vezeti a várost a következő öt évben.

Jó üzlet volt a kártyás fizetés a postán

A Magyar Posta végre bevezetheti a kártyás fizetést a fiókjaiban. A válallat szerint az óriási technikai újítást a POS-terminálok cseréje teszi lehetővé, de köze lehet hozzá annak is, hogy az FHB-val való összefonódás eredményeként megalakult egy közös vállalat, amely képes átvenni az OTP-től és az Erstétől a kártyaelszámolást. A közös tulajdonú Díjbeszedő Kártyaközpontnak 2,6 milliárdot fizet a Posta, hogy ellássa ezt a feladatot, és további 1 milliárdot az eszközökért. Évekkel ezelőtt még 510 millióért sem vállalta hasonló rendszer kiépítését. Cikkünk megjelenését követően helyreigazítást kért a Magyar Posta, ezt itt olvashatják.

Nem valószínű, hogy két nap alatt írókká leszünk

A kreatív írót az különbözteti meg a nem kreatívtól, hogy el tudja adni a művét, hirdeti egy tanfolyam ötletgazdája, azt állítva, hogy a módszerével bárki író lehet. Egy vállalkozó szívós propagandája és lankadatlan küzdelme a mimózákkal, az írást kisajátító művészekkel. A tanfolyam mezítlábas résztvevőjének beszámolója következik.

GKI: Drágulás és gyenge forint jöhet

Javította az idei gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését a GKI. A gazdaságkutató prognózisa szerint a GDP 2014-ben 3 százalékkal, jövőre pedig 2 százalékkal bővülhet, ugyanakkor a bankrendszert sújtó újabb teher jelentősen rontja a fejlődést.

Európa fellélegezhet a skót népszavazás után

A skót volt az első függetlenségi népszavazás az unióban, de van még néhány tartomány, ahol a lakosság legalább egy része támogatná, ha a lakóhelye elszakadhatna a régi államától. A katalánok még a skótoknál is eltökéltebbeknek tűnnek.

Van esélyük a bankoknak az állammal szemben?

A bankok jól tudják, hogy esélyük sincs a hazai bíróságokon megnyerni a devizahiteles pereket. Ennek ellenére kifizetik a tízmilliós perköltségeket, de csak azért, hogy az Európai Bíróság elé kerüljön az ügyük. Forrásaink szerint van még egy esélyük a bankoknak: senki nem szívesen beszél róla, de valószínű, hogy magát a törvényt is megtámadják a közeljövőben az Alkotmánybíróságon, hiszen így is az Európai Bíróság elé kerülhetnek. Ha ott nyernek, akkor az államnak mindegyiküket kártalanítania kell.  

Jobban jártak a forinthitelesek?

A devizahitelesek nem járhatnak jobban, mint a forinthitelesek - agyonhangoztatott alaptétele ez a devizahiteles mentőcsomagokkal kapcsolatos kormányzati kommunikációnak. Számok alapján azonban azt lehet látni, hogy azonos hitelösszeg esetén még mindig többet fizettek vissza a bankjuknak a forinthitelesek. Az aktuális tartozásuk viszont a devizahiteleseknek nagyobb. A jelenleg is zajló devizahiteles perek után ez még változhat is.

Nyert az állam az első devizahiteles perben

Olyan, mintha minden háztartásban betiltanák a 12 centiméternél hosszabb pengéjű késeket. Így írta le a helyzetet a Kéthely takarék ügyvédje, aki már az ítélethirdetés előtt tisztában volt azzal, hogy semmi jót nem várhat a bírótól, ha az ragaszkodik a devizahiteles törvény minden pontjához.

Ezek a bankok perlik az államot a devizahitelek miatt

Eddig 38 pénzintézet nyújtotta be keresetét a magyar állam ellen, hogy megvédjék az egyoldalú szerződésmódosításaikat. A tét nem kicsi, a svájci frankos devizahitelek legtöbbjénél több mint 1 millió forint járhat vissza, ha a bíróságok jogtalannak ítélik a kamatemeléseket. Azok a bankok, amelyek eddig nem fordultak a bírósághoz, még 25-éig megtehetik.

Így lett drága és nyereséges a Sziget

Összesen 754 millió forintos támogatást szán a kormány a legnagyobb fesztiváloknak, ez legfőképp a Sziget-birodalom kasszájába vándorol. Ehhez még hozzájön, hogy a fesztivál több szempontból is megújult, így egyre többet tudnak keresni a látogatókon. A programnak köszönhetően pedig rekordszámban látogattak ki a rendezvényre, idén nyereséges lett a Sziget.  

Hatalmas ára lehet a második nagy magyar banknak

Vagy hatalmas állami tőkeinjekcióból valósul meg a második nagy magyar banki csoportosulás, vagy legalább egy évtized kell a felépítéséhez. A bankpiaci szakemberek szerint viszont nem lesz olcsóbb a bankok szolgáltatása, ha felépül az OTP-hez hasonló méretű konkurencia.

Itt az infláció, mit ér a betétbe tett pénzünk?

Három hónapos defláció után újra megjelent a pénzromlás, jelentette a Központi Statisztikai Hivatal júliusra. Az infláció értéke azonban továbbra is rendkívül alacsony, 0,1 százalék, de ez nem azt jelenti, hogy akár minimális kamatra is érdemes most bankba tenni a pénzünket. Sőt a számok mögé nézve azt láthatjuk, hogy most érdemes csak igazán elgondolkodni, mibe fektessük a megtakarításainkat. Jöhet még nagyobb infláció? Mit jelent ez a pénztárcánknak?

Itt fájhat leginkább az orosz pofon

Az Európai Unió szankciókkal sújtotta Oroszországot, amit Putyin valószínűleg nem hagy válasz nélkül. Milyen hatása lehet mindennek Magyarországra, illetve az oroszországi érdekeltséggel rendelkező hazai cégekre? 

A makacs kormány ismét csődbe vitte Argentínát

Az egyik legnagyobb hitelminősítő, az S&P kimondta: Argentínának nincs más hátra, mint a formális csőd. Az ország 13 éven belül másodszor vált fizetésképtelenné. Az adósságuk egy részét azért nem fizetik ki, mert nem akarják, a maradékot pedig emiatt nem is tudják: mivel nem voltak hajlandóak fizetni a fedezeti alapoknak, a korábban újratárgyalt hiteleiket sem törleszthetik tovább. Mi jöhet az újabb csőd után?

További százezrekre számíthatnak a devizahitelesek

A jegybank útmutatója szerint az adott havi árfolyamrés alkalmazása miatt felszámolt túlfizetéseket tőketörlesztésként kell elszámolnia a hitelintézetnek. Az ilyen módon történő elszámolás nagyban megnöveli a devizahiteleseknek az árfolyamrés eltörlése miatt visszajáró összeget.

Nem ér majd semmit a betétbe tett pénzünk

Másfél évig nem akar hozzányúlni az alapkamathoz a Monetáris Tanács. Ha valami drasztikus nem történik, akkor 2,1 százalékos marad az irányadó ráta. Ez hatással lehet a hitelek kamatára, a betétek hozamára és minden befektetési döntésünkre is. Miért jó vagy rossz nekünk a rekordalacsonyan tartott alapkamat?

Mi kell a törlesztőrészletek 25 százalékos csökkenéséhez?

A devizahitelesek törlesztőrészletei 25-40 százalékkal csökkennek az év végéig, ígérte meg Rogán Antal a Fidesz részéről. Még messze van az ügy a teljes lezárástól, de már látszik, hogy mire lehet szükség egy ilyen arányú törlesztőrészlet-csökkenéshez.

Ezek a bankok fognak perelni a devizahitelek miatt

30 napon keresztül van lehetőségük. A tét nem kicsi, hiszen a devizahitelesek által várt kártérítés nagy részét vitatják a bankok. Egy hónapjuk lesz bírósághoz fordulni.

Még drágák a nyugdíjbiztosítások

Az MNB szerint magas volt a nyugdíjbiztosítások költsége. Ezért ajánlást tett közzé, mely maximalizálja a költségszinteket annak érdekében, hogy a nyugdíjcélú megtakarításokkal az átlagember valós pénzügyi előrelépést érhessen el. A Bankmonitor megvizsgálta, hogy mi történt az ajánlás közzététele óta. Az eredmény: a költségszint alig 0,1 százalékponttal, azaz nulla egész egy tized százalékponttal csökkent. Megtakarító legyen a talpán, aki többletet tud elérni a nyugdíjas éveire a nyugdíjbiztosítással.

Miért átláthatatlan a bankok díjszabása?

Új, egységes költségmutatót szeretne bevezetni a Magyar Nemzeti Bank a folyószámlák esetén is, egy olyan viszonyszámot, amelyre rápillantva bárki azonnal össze tudja hasonlítani az egyes számlacsomagok teljes költségét. A káoszt azonban éppen az MNB okozta a bírságaival. Hiszen a bankoknak nincs más esélyük, mint elrejteni a költségeiket a számlacsomagok átláthatatlan díjaiba.

A kormány szétteríti a megszorítást

Az államháztartás idei hiánya nem indokolja a csütörtökön bejelentett megszorító csomagot, a háromszázalékos deficit anélkül is tartható lett volna. A kormány célja sokkal inkább a magas és stagnáló államadósság csökkentése lehet. A kiigazítás a túl alacsony infláció miatt vált szükségessé.

Új hitel felvételénél átlagosan 1,2 milliót bukunk

Az idei év elején az alacsony lakásárak és a történelmi mélyponton lévő forintkamatok hatására érzékelhető élénkülés indult a lakáshitelek felvételében. Néhány tanács, amelyekkel elkerülhetjük a veszteséget.

Hol az ország gazdaságpolitikai stratégiája?

Rózsaszín mázba öntve ugyan, de erős gazdaságpolitikai kritikát fogalmazott meg 15, Magyarországon működő multicég. Nem először hiányolják azt, ami minden fejlett országban létezik: az érthető stratégiát.

Törvénytelenül hárítanák a vevőkre banki költségeiket a boltosok

Előleget kapnak a leégett Andrássy úti ház lakói

Miért úszhatják meg az útdíjat a külföldiek?

Nyáron az átutazó vendégmunkások miatt megnő a forgalom az autópályákon, egy részük pedig nem vesz matricát. Valójában nem sokat kockáztatnak, mert a magyar pótdíjak külföldi behajtása nehézkes, és a cégek nem vállalják a drága pereskedést. Ugyanakkor az államnak nagyobb bevétele származik a pótdíjakból, mint ha a bliccelők megvennék a legolcsóbb matricát.

A férfiak szex helyett inkább meccset néznek

A vb alatt a férfiak 40 százaléka inkább a meccset választja szex helyett, ugyanakkor 100 nőből csak egy igazi focirajongó. A sportszergyártóknak ennek ellenére az a céljuk, hogy a nőket bevonják a sportba: már csak a nézőszám és az eladott kiegészítők miatt is.

Nem tudja, milyen hitelt vegyen fel? Itt a segítség!

Egy ingyenes alkalmazás segítségével bárki kiszámolhatja, milyen lakáshitelt vegyen fel, mekkora lesz a havi törlesztője, mik a kockázatok és hogyan alakulhat a hitel a jövőben.

Hol ér többet és hol kevesebbet a pénzünk?

Brazíliában már javában zajlik a labdarúgó-világbajnokság. A magyarok számára azonban inkább a szomszédos Argentína lehetne vonzóbb úti cél. Miért? Mert több mint 25 százalékkal olcsóbb lett számunkra. A Bankmonitor megmondja, hol érdemes nyaralni, és hogyan vigyázzunk a pénzünkre külföldön.

SMS-ekkel kényszerítették térdre a bankokat

Bulgáriában összehangolt támadással, SMS-ekkel, emailekkel és Facebook-üzenetekkel keltettek bankpánikot. Az Európai Bizottság 2.3 milliárd dolláros hitellel támogatja a megingott bankszektort. Öt személyt letartóztattak.

Az idén csak kisebb leárazások csábítanak

A ruházati kereskedelem megugrásában feltehetően szerepet játszik az online pénztárgéprendszer is. Az akciók nem maradnak el, de mértékük valószínűleg kisebb lesz az idén.

Mi közük a devizahiteleseknek az elévüléshez?

A Kúria múlt hétfői döntése után, illetve az e heti részletes magyarázatát követően jogi oldalon még lényeges kérdések maradtak nyitva. Ügyvéddel beszélt a Bankmonitor.

Ez a bank csak azért is itt marad

Egy éve még a kivonulást fontolgatták, ma elkötelezettek Magyarország iránt. Veszteségesek, de bíznak a fordulatban. A CIB tulajdonosai stratégiát váltottak, más bankok azonban továbbra is vevőt keresnek itteni érdekeltségükre. Banki ügyfélként mégsem ez a lényeg.

Kénytelen lesz megismerni ezeket a márkákat: Moy Park, Oi, Yingli

A brazíliai focivébén az ismert nagy márkák mellett három érdekes új szponzor logója is ott virít minden meccsen. Kik ők, mennyit fizettek ezért, és miért éri meg nekik?

Még könnyebben elérhető az olcsó hitel

A Magyar Nemzeti Bank közzétette a növekedési hitelprogram feltételeinek módosítását. A 2,5 százalékos maximális kamatszinttel rendelkező – és ezért a vállalkozói köznyelvben csak ingyenhitelnek hívott – NHP feltételei újabb könnyítéseket tartalmaznak. Milyen gyakorlati könnyebbséget jelent ez a vállalkozók számára? A Bankmonitor számol és elemez.

Csak öregszünk, és elszegényedünk

Egyre több a földön a szuperkorú társadalom, ahogy a globális elöregedés vészesen felgyorsult. A jelenség a világ legfejlettebb és az elmúlt évtizedekben leggyorsabban fejlődő országaiban a legdrámaibb, és teljesen átrajzolhatja a világgazdaság 21. századi térképét.

Demján Sándor fokozatosan visszavonulna az üzleti életből

Fokozatosan visszahúzódik az üzleti élettől Demján Sándor, a jelentős cégbirodalmat felépítő, milliárdos üzletember. Vállalkozásai változatos évet zártak tavaly, egyik milliárdos osztalékot fizetett, másik milliárdos veszteséget könyvelt el.

Erősebb lesz Matolcsy hatósága

Az állam a jövőben csak a legvégső esetben menthet bankot, és a veszteségeket mindenekelőtt a bedőlt pénzügyi szervezet tulajdonosainak kell állnia. Mindenütt ez lesz a főszabály az unióban, az erről szóló törvényjavaslatot múlt héten nyújtotta be a kormány. A szuperhatósággá dagasztott Magyar Nemzeti Bank szinte bármit megtehetne egy bedőlt banknál.

Miben reménykedhetnek még a devizahitelesek?

A Kúria döntése után sokat tisztult a kép, és már az is sejthető, hogy milyen irányban léphet a kormány az őszre ígért újabb adósmentő akció részeként. Az adósok lassan tarthatják a markukat.

Matolcsy most megcsinálhatja a rossz bankot

A jegybank szándékai szerint ősszel felállhat egy rossz bank, amely megszabadítaná a bankokat a bedőlt vállalati hitelek terhétől. A modell sok országban sikeresen működik, és bár sok pénz kell hozzá, hosszú távon akár mindenki jól járhatna vele.

Ilyen olcsó nyugdíjat még nem látott

A jegybank megelégelte a drága biztosításokat, júliustól ezért költségplafont vezet be, és a pénz befektetésére is elvárásai vannak. Ez jó hír annak, aki a jövőben kezd spórolni a nyugdíjára, de aki már vett egy drága terméket, az nagy valószínűséggel benne is ragad.

Felmentette a bíróság Hernádi Zsoltot

A Mol elnök-vezérigazgatója elleni pótmagánvádas eljárást a vállalat volt jogi igazgatója indította, mert szerinte részvénycsomagjának értéke 24 millió forinttal értékelődött le a Mol-INA ügy kirobbanása miatt.

A jegybank megmondaná, mennyi hitelünk lehet

Egyelőre csak javaslatok formájában, de konkrét ötletekkel állt elő a Magyar Nemzeti Bank egy friss jelentésében. Ezek egy része ősszel meg is valósulhat, így elképzelhető, hogy a mostaninál kevesebb kölcsönt kérhet majd egy család, és létrejöhet egy rossz bank.

Mennyire jó befektetés a lakástakarék Magyarországon?

A magyarországi lakástakarékok hozama lekörözi a legfejlettebb szomszédos országban, Ausztriában elérhető hozamokat. Nemzetközi kitekintés, meglepő pénzügyi különbségekkel.

Tessék megnyugodni, nem kell fizetni

Bár a kormány már 2011-ben azt tervezte, hogy visszavágja az utazási kedvezményeket, az illetékes minisztérium szerint ez most sincs napirenden. Egyelőre marad az évi 104 milliárdos költségvetési támogatás, amellyel egy, Európában páratlanul bonyolult és gáláns rendszert működtetünk.

Mivel foglalkozik egy bissaui magyar befektető?

Magyarországon egy kicsi, de elszánt bissau-guineai közösség szorgoskodik, tagjai különböző cégekben bukkannak fel tulajdonosként vagy ügyvezetőként. A gyakran magyar nevű cégtulajdonosok kerülik a nyilvánosságot, és nem reagálnak a megkeresésekre. Így csak közvetve lehet következtetni arra, vajon miért fektet be egy bissau-guineai Magyarországon. Vagy arra, miért hagyja el valaki Magyarországot, hogy bissau-guineaiként térjen vissza.

Kedd van? Akkor gazdagodjunk meg!

Valamiért a pénzügyi világban régen rosszul csengő kedd a szerencsések idejévé vált. Legalábbis ezt mutatják a számok: aki a keddekre játszott a tőzsdén, jól járt idén.

Egy elemzés szerint a Mol 6 milliárd dollár veszteséget okozott az INA-nak

A zárgábi kormány tanácsadói szerint a horvát olajvállalat óriási veszteséget szenvedett el amitt, hogy a Mol megszerezte az irányítását. A magyar cég szerint a tanulmányt nem pártatlan személyek írták.

Most megnézheti, hogyan maradt le Magyarország

A felzárkózás, a magasabb életszínvonal és az euró ígéretével léptünk be 2004. május 1-jén az Európai Unióba, de ebből szinte semmit nem értünk el. Tíz évvel a csatlakozás után majdnem ugyanott állunk, ahol 2004-ben, miközben a velünk együtt csatlakozók sokkal jobban kihasználták a lehetőségeiket, és szépen el is húztak mellettünk. Tíz ábrán az elmúlt tíz év, amiből az is kiderül, hogy az EU pénze nélkül még itt se tartanánk.

Messzire vihet Kásler Árpád és az OTP harca

Újabb epizódja zárult le annak a többéves pereskedésnek, amely az OTP és egy közben politikai pártot is alapító adósa között zajlik. A döntő szót a Kúriának kell kimondania, ami azért fontos, mert ebből az ügyből nőhet ki a kormány következő adósmentő akciója.

Az utas, aki tudtán kívül lett devizakárosult

Aligha gondolná bárki, hogy egy sima repülőjegy vásárlásnak is van árfolyamkockázata. Pedig van, és úgy tűnik, hogy ezt is a fogyasztó futja.

Tíz kérdés arról, ami most leginkább idegesíti a kormányt

Brüsszel nem kéri az április 15. utáni pályázati számlákat, mert amíg nem látja tisztán, hogyan szervezte át a kormány a pályázati rendszert, addig nem ad pénzt. Újabb szabadságharc kezdődik? Tényleg velünk, magyarokkal van bajuk a brüsszeli bürokratáknak? Elmagyarázzuk, miről szól az új konfliktus.

Az idén is jól teljesítettek a befektetési alapok

Az MNB alapkamat csökkentései a befektetési alapok számára is nehezíti a magas hozamok elérését. Ám nem csalódtak azok, akik a betét helyett alapot választottak: az idén a forintban jegyzett alapok közel 60 százaléka magasabb hozamot ért el, mint a jó kamatot kínáló bankbetétek. Melyek voltak a legjobb alapok? Mi bizonyult jó befektetésnek?

Olcsó ez az ország. Csak nem a magyaroknak

Magyarországon a legolcsóbbak a lakások az egész Európai Unióban, nálunk kerül a legkevesebbe a fenntartásuk is, és nálunk épül a legkevesebb évente. Meglepő adatok következnek.

Kijózanító pofont kaptak a nyugdíjrendszer lázadói

Muszáj lesz a zsebükbe nyúlniuk az államosításnak egykor ellenszegülő magán-nyugdíjpénztári tagoknak, ha meg akarják tartani a vagyonukat. Az állami kivéreztetés sikeresnek látszik, a rendszer már csak pár évig tartható fenn, ha nem változnak a szabályok.

Ez a fehér por változtathatja meg a világot

Az elektromos autók terjedésével az akkumulátor fő összetevője, a lítium ugyanolyan megkerülhetetlen nyersaggá válhat, mint most a kőolaj. A kereslet töretlenül növekszik, ami átrajzolhatja a világgazdasági térképeket, ezt a fémet ugyanis nem a Közel-Keletről, hanem főként Chiléből és Bolíviából lehet beszerezni.  

Elő a vénákkal és a pupillákkal!

Több millió jelszót kellett lecserélni csak Magyarországon egy biztonsági rés miatt. A kóddal működő banki rendszerek épp olyan kiszolgáltatottak, mint egy levelezőrendszer. Az ujjlenyomatos vagy pupillaszenzoros azonosítás futurisztikusnak hangzik, érdekes módon mégis a világ legszegényebb országaiban népszerű. Hamarosan azonban Európát is elárasztják a vénaellenőrző bankautomaták.

A bíró megtiltotta a Takarékbank privatizációjának lezárását

A Posta nem adhatja át az eladott részvényeket a Magyar Takarék Zrt.-nek, döntött a bíróság az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség kontra magyar állam perben. A bíróság szerint a törvény több ponton az alaptörvénybe ütközik, de mivel ezt csak az Alkotmánybíróság mondhatja ki, megkeresik a tesületet, hogy vizsgálja meg a tavaly nyáron hozott integrációs törvény alkotmányellenességét.

Amikor a régi szakik visszaveszik a cementgyárat

Húsz éve pereskedik egy magyar cég és a svájci Holcim amiatt, hogy melyiküké a hejőcsabai cementgyár. A magyarok most birtokba vették a területet, újra is indítanák a gyártást, de a helyzet roppant zavaros. És kellene még 4-5 milliárd forint is.

Nem kell szeretnünk a bankokat. De hitelre szükség van

Elkerülhetetlen, hogy a hitel – egészséges mértékben – újra életünk részévé váljon. A kérdés csak az, hogy egy éven belül vagy három éven belül lesz érdemi fordulat.

Hol jó nyugdíjasnak lenni?

Ausztráliában, Új-Zélandon és Skandináviában nem okoz gondot, hogy a jövő nyugdíjasait miből fizessék majd ki, ellenben Thaiföldön, Brazíliában és Japánban óriási gondok vannak. Magyarországon sincs minden rendben: a magánnyugdíjpénztárak kiiktatása miatt nőhetnek az állam terhei, de annak is nőtt a kockázata, hogy a majdani nyugdíjasok a szegénységi küszöb alá csúsznak.

Az év végére gyorsulhat az infláció

Továbbra is a vártnál alacsonyabb az infláció Magyarországon. Az elemzők szerint év végére kerülhet 2 százalék közelébe vagy fölé, de akkor is a 3 százalékos cél alatt marad a fogyasztói árindex. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a márciusi adat régiós és historikus összehasonlításban is nagyon alacsony, és az elemzői várakozásoknál is kedvezőbb.

Könnyű elcsúszni a banki buktatókon

Szinte hónapról-hónapra változnak a banki díjak, április és június között is résen kell lennie annak, aki nem utólag akar pofára esni. Azért pozitív változások is vannak: néhány bank díjat csökkent, és végre vannak érdekes technikai újítások. Segítünk eligazodni.

A tipikus jobbikos nem szegény munkanélküli. De fél, hogy az lesz

Somogyban, Baranyában, Zalában és Hajdú-Biharban valami miatt nagyon megugrott a Jobbik támogatottsága. Az okokat keresve megnéztük, hogy mennyire járulhattak hozzá a Jobbik térnyeréséhez a romló gazdasági adatok ezekben a megyékben. Mi változott négy év alatt a munkanélküliségben, a fizetésekben és a beruházásokban? Mit mondanak a számok?

Így lesz egy trafikosból ellenzéki szavazó

A trafikosok egy részének szednie kell a sátorfáját: május 30. után a hipermarketeknél és a benzinkutaknál nem üzemelhetnek dohányboltok, pedig erről szó sem volt a koncessziók kiosztásánál. A költözésre kényszerített trafikosok nehéz helyzetbe kerülnek: elbukhatják az üzletnyitásra felvett hitelüket, el kell bocsátaniuk az alkalmazottaikat, és van, akinek nincs is hová mennie.

Mennyivel lett nagyobb a kolbász 2010 óta?

Hogyan változott a magyar gazdaság teljesítménye az Orbán-kormány 2010 nyár eleji megalakulása óta? Mennyivel drágult az élet? Több vagy kevesebb a magyarok vagyona? És mennyivel tartozunk? A most záruló kormányzati ciklus legfontosabb gazdasági változásait mutatjuk be infografikáinkon.

Az OTP vinné az MKB-t, de szívesen feldarabolná

Az OTP részéről a szándék, az MKB bajor tulajdonosai részéről pedig a kényszer megvan, de ettől még nem biztos, hogy Csányi Sándor valóban megszerzi az MKB-t. Latolgattuk az esélyeket.

Csalódtak a NAV-nak súgó kereskedők

A gabonakereskedők listázták az áfacsalónak tűnő cégeket, és erről az adóhivatalt is értesítették. Hasonlóképpen jártak el más, az élelmiszeriparban érdekelt cégek is, a bejelentők azonban úgy érzik, az akciónak nem sok haszna volt. A NAV szerint viszont nem is tudhatnak arról, hogy az átadott információikat mire használták fel, és hány gyanús cég ellen indult nyomozás.

Van munka. Havi 70 ezerért

Bizonyos állások az ország legtöbb megyéjében évek óta betöltetlenek. Sok helyen megszűnt a szakiskolai képzés, Ausztriában pedig kétszer-háromszor annyit fizetnek ugyanazért a munkáért, így, aki csak teheti, az iskola után azonnal csomagol. A kormány is hiába próbált javítani a helyzeten, a hiányszakmák nem véletlenül hiányszakmák.

Két balek vitt be mélyütést a Vatikánnak

A világ több bankjánál is próbálkoztak már a trükkel, de most darázsfészekbe nyúlt az a két férfi, aki 3000 milliárd eurónyi hamis papírral próbált üzletelni a Vatikáni Bankkal. A csalók pitiáner bűnözők, de a kis szúrásuk is nagyon fájhat a folyamatos botrányoktól szenvedő banknak.

Varga szerint az évtized végén jöhet az euró

Az évtized végére akár euróval is fizethetünk - mondta a nemzetgazdasági miniszter. Varga Mihály szerint a kormány a következő ciklusban tűzheti ki a céldátumot.

Eladók, figyelem! Jönnek a lakásvásárlók

Egyre kevesebbet ér a forint, alig adnak kamatot a bankok, nem csoda, hogy mind többen menekítik a pénzüket ingatlanba. Az évek óta haldokló lakáspiac az idén mintha éledezne, egyes fővárosi ingatlanközvetítők már-már válság előtti forgalomról beszélnek.

Többen másolják a magyar nyugdíjelvonást

Kelet-Közép-Európa több országában olyan kormányzati döntések születnek, amelyek a költségvetési helyzet javítása érdekében a nyugdíjpénztárak vagyonát az állami nyugdíjalapba terelik, és ezzel veszélyeztetik a nyugdíjrendszereket - hívta fel a figyelmet az uniós PensionsEurope nevű intézmény.

Matolcsyék már látják a célszalagot

Húsz hónap kamatcsökkentése után bejelentette a jegybank, hogy lassan itt a kamatvágások vége. Ha szerencsésen alakulnak a külpiaci feltételek, akkor beleférhet még egy kamatvágás, de a célszintet már így is elérték, úgyhogy az sem baj, ha nem lesz több csökkentés. A forint közben tartósan gyengélkedik, de ez már a kormányt se nagyon zavarja.

Kinek fáj majd Magyarországon a gazdasági háború?

Úgy néz ki, gazdasági háborúvá fajul az Ukrajna körüli nemzetközi konfliktus. A nyugati hatalmak szankciókkal válaszolnak az Ukrajna elleni orosz lépésekre. Mit érez meg ebből Magyarország?

Megéri-e devizában takarékoskodni?

Devizát veszünk, ha a forint gyengülésére számítunk, ha a befektetéseinket meg akarjuk osztani vagy ha külföldön akarjuk elkölteni a pénzünket. Nem mindegy azonban, milyen megoldást váalsztunk: jelenleg például jobban járunk, ha az euró mellett döntünk.

Oroszország szeme közé céloz az amerikai olajfegyver

Oroszország készül az elhúzódó gazdasági háborúra, amelyet a vasárnapi krími népszavazás robbanthat ki. Az Egyesült Államok viszont meglepte a gazdaságát főleg az energiaexportból fenntartó Oroszországot azzal, hogy bevetette a saját olajfegyverét.

Miért éri meg a régi lakáshitel kiváltása?

A jegybanki kamatcsökkentés után a 2011-ben és 2012-ben felvett hitelek kiváltása szinte kötelező. Egy átlagos, 7 milliós hitel esetén 3,5-6 millió Ft közötti összeget takaríthatunk meg, a havi törlesztőrészlet pedig azonnal 25-30 százalékkal csökkenhet.

Milliárdos jegybanki bírság 35 banknak

Mindegyik, eddig vizsgált pénzügyi szervezetnél talált jogsértést a nemzeti bank. Több bankot közel 100 millió forintos bírsággal sújtanak, de még nagyobb csapás számukra a díjak visszafizetése, amely 10 milliárd forintot is elérhet.

A hat legfontosabb kérdés a Takarékbankról

A kormány szűk kilenc hónap alatt előbb államosította a Takarékbankot, majd 9 milliárdért továbbadta egy magánbefektetői körnek, teljesen átrendezve egy 2100 milliárdos piacot. Eközben sok csavar és furcsaság történt, nem csoda, ha valaki menet közben elvesztette a fonalat. Nekik próbálunk segíteni azzal, hogy hat pontban összefoglaljuk a lényeget.

Nagy kamatokkal nyomulnak a kis bankok

El kell felejteni a jól ismert bankokat, ha az ember a legegyszerűbb módon szeretne pénzt csinálni a pénzéből. A bankbetétek kamatai a legnagyobb bankoknál a legalacsonyabbak, miközben a kicsik egész jó akciókkal próbálnak piacot szerezni.

Résnyire nyitott ajtón szivárogtak a magyar ötletek

A szabadalmak arra valók, hogy ha valakinek van egy fantasztikus ötlete, akkor azt mások ne tudják ellopni, azaz ne ők gazdagodjanak meg belőle, ha az ötlet beválik. A magyar szabadalmakat védő internetes adatbázist viszont úgy rakták össze, hogy aki kicsit is szemfüles, az pár hónapig hozzáfért mások titkaihoz, és az sincs kizárva, hogy magyar államtitkokba is belenézhetett. A hibát valaki kiszúrta, szólt a kormánynak, és azóta háborúzik a szabadalmi hivatallal. A vita már Orbán Viktorhoz is elért, furcsaságát jól mutatja, hogy egy önfeljelentés oldhatná meg.

A gazdagok még hitelhez is olcsóbban jutnak

Vonzó hirdetésekkel bombázzák a hitelre ácsingózókat a bankok, de az átlagember csak drágábban kaphat kölcsönt, a legjobb ajánlatokhoz eleve magas jövedelem kell. Teszteltük a legnagyobb bankokat.

Odavághat a horvát nyaralásnak Matolcsy

Külső és belső tényezők is gyengítik a forintot, de ez egyelőre nem aggasztja a Magyar Nemzeti Bankot. Pedig a benzin már a jövő héten drágább lesz, előbb-utóbb az élelmiszerek is többe kerülnek, és az exportőrök is csak átmenetileg örülnek.  

Vér még nem folyt, de már vannak áldozatok

Megérezné Oroszország, ha Amerika vagy az EU beváltaná a gazdasági fenyegetéseit, vagy valójában ezekkel nem lehet sarokba szorítani Putyint? Vajon kinek fájna jobban, ha korlátoznák az energiakereskedelmet? Az EU-nak, ahová a felhasznált olaj több mint 30 százaléka és a felhasznált földgáz közel 40 százaléka Oroszországból jön, vagy Moszkvának?

Amikor az oligarchák rendezik a forradalmat

Julija Timosenko pályázik a májusi választáson a bukott Viktor Janukovics helyére. Timosenko abból a Dnyipropetrovszkból emelkedett fel, amely több más ukrán oligarchának is pályája elejét jelentette. Második cikkünkben rajtuk kívül bemutatjuk a Timosenko legnagyobb ellenfelét jelentő RUE-csoportot és a csokikirályt.

Valahogy mindig ott voltak a tűznél Ukrajna igazi urai

A megbukott Viktor Janukovics politikai karrierje a Donyeck-medencéből indult, ahonnan nemcsak ő, hanem Ukrajna és a világ leggazdagabbjai is kinőttek. Ukrajna politikai elitje szorosan összefonódott egy viszonylag szűk gazdasági csoporttal, akiknek a rivalizálása gyakran a politikai vezetők cserélődését hozta magával. Első cikkünkben bemutatjuk a donyecki klán legfontosabb tagjait.

Magyarország nagy része az EU legszegényebb területeihez tartozik

Ilyen furcsán nem adtak még el bankot Magyarországon

A végéhez közeledik a Takarékbank eladása, és bár eredményt még nem hirdettek, mindenki tudja, hogy ki győzött. Ahogyan az állam tavalyi bevásárlása, úgy az eladás körülményei miatt is forrongnak a szövetkezeti bankárok.

Elszaladnak a régiós versenytársak Magyarország mellett

Magyarország gazdasága idén és jövőre is növekedhet, de annyival nem, hogy felzárkózzunk a régiós versenytársakhoz. A deficittel jól állunk, vagyis Brüsszel nem készül újabb túlzottdeficit-eljárással, de az államadósság elleni küzdelem az idén megbicsaklik. Megjelent az Európai Bizottság legfrissebb előrejelzése.