Egy chipen elférő részecskegyorsítót alkottak amerikai tudósok

A Stanford Egyetem kutatói létrehoztak egy vákuumba zárt szilikon chipet, amely képes elektronok gyorsítására infravörös lézer használatával. A kicsiny részecskegyorsítót a jövőben olyan kémiai, biológiai és orvosi célú kísérletekhez használhatják, amelyekhez nincs szükség az óriás részecskegyorsítók energiájára.

A fizikai Nobel-díj nyertese szerint nem fogunk más bolygókra eljutni

Nem fognak a Naprendszeren kívüli más bolygókra költözni az emberek - véli Michel Mayor svájci asztrofizikus, aki kedden kapott fizikai Nobel-díjat az úgynevezett exobolygók észlelését célzó technikák területén végzett kutatásaiért.

Idegen világokra vadászó tudósok kapták a fizikai Nobel-díjat

A csillagászati kutatások terén elért úttörő eredményeiért egy kanadai-amerikai és két svájci tudós, James Peebles kozmológus, Michel Mayor asztrofizikus és Didier Queloz csillagász kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint.

Ellentmond a fizika törvényeinek, ahogy a Holt-tengerben lesüllyednek a sókristályok

Eddig nem értették a tudósok, hogyan lehetséges az, hogy a vízfelsőbb rétegeiben kiváló sókristályok havazásra hasonlító módon lesüllyednek a tó fenekére.

Párhuzamos világba készül átjárót nyitni egy kutatócsoport

Az Oak Ridge-i Nemzeti Labor kutatói megpróbálnak „átjárót nyitni" egy párhuzamos univerzumba. Ha létezik a hipotetikus parallel világ, az majdnem teljesen hasonló lenne a miénkhez, az általunk ismert részecskék, bolygók, s talán az élet tükörképét tartalmazná.

A Nature legolvasottabb cikkei között az ELTE fizikusainak közleménye

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék kutatóinak közleménye a Nature Scientific Reports lapban megjelent 17 ezer cikk közül került a legjobbak közé: a mammográfiai szűréseket forradalmasító eljárást bemutató cikk a múlt év 30. legolvasottabbja lett.

Palkovics: Kiemelkedő fizikusokat várnak júliusban Szegedre

Csaknem 400 tudóst, kiemelkedő fizikusokat várnak júliusban Szegedre a 7. Attosecond Science and Technology elnevezésű konferenciára – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kedden Budapesten sajtótájékoztatón.

Új kísérlettel bővül a nagy hadronütköztető

Új kísérlettel bővül az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a CERN nagy hadronütköztetőjének (LHC) programja. A Faser (Forward Search Experiment) kísérletben könnyű, extrém gyenge kölcsönhatású új részecskékre vadásznak majd, amelyek tanulmányozására eddig azért nem volt mód, mert az LHC négy nagy detektora nem tudja felismerni őket.

Rendkívüli Einstein-kéziratokat szerzett a Héber Egyetem archívuma

Újabb Albert Einstein-kéziratokkal bővült a jeruzsálemi Héber Egyetem archívuma.

2018 legjelentősebb felfedezései, találmányai - 1. rész

Potenciális életjelek és víz a Marson, neutrínók keletkezési helyének meghatározása, az első génszerkesztett gyerekek megszületése és a kiogramm újradefiniálása csak néhány a 2018-ban megszületett eredmények közül.

Tudományos élményközpontot terveznek Székesfehérvárra

Fantasztikus filmbe illik, ahogy az aranyat megolvasztották

Az anyagfizikában bármi megtörténhet. Még az is, hogy szilárd aranyból szobahőmérsékleten folyékony halmazállapotút csinálnak. Ehhez pedig nem kell más, csak egy különleges mikroszkóp. Az egyedülálló eredményről a svédországi Chalmers Műszaki Egyetem munkatársait kérdeztük.

Nobel-díjat értek a lézerfizikai felfedezések

A lézerfizika területén elért úttörő eredményeiért az amerikai Arthur Ashkin, a francia Gérard Mourou és a kanadai Donna Strickland kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint.

Ismeretlen világba nyitottak kaput a hatalmas műszerrel

Tíz éve, 2008. szeptember 10-én kezdte meg működését a világ legnagyobb részecskegyorsítója, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztető gyűrűje, a nagyenergiájú fizika legnagyobb és legkorszerűbb berendezése, a tudományos sztárműszer, amelynek eredményeire az egész világ kíváncsi.

A szemünk előtt tárulnak fel egy rejtett világ titkai

Kvantum-fluktuációkat – a semmiből előtűnő, majd elenyésző részecskepárokat – tettek láthatóvá az izraeli Bar-Ilan Egyetem kutatói, ezzel megalapozva a kvantumtechnológia további fejlődését.

Telkes Mária fizikus Amerikában sztár volt, itthon alig ismerik

Úttörő eredményeket ért el az Amerikai Egyesült Államokban egy magyar fizikusnő, Telkes Mária, azonban nevét itthon alig ismeri valaki. Az ő tervei alapján építették meg az első télen-nyáron napelemekkel fűthető házat. 

Megoldódhat a fizika egyik legnagyobb rejtélye?

Az antihidrogén korábban ismeretlen tulajdonságait mérték meg a Genf melletti antianyaggyárban. A most megvalósult kísérletet több mint két évtizede javasolta egy öttagú csoport, melynek magyar tagja, Horváth Dezső, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársa.

Szellemrészecskéket mér a világ legpontosabb mérlege

Munkába állt a világ minden bizonnyal eddigi legpontosabb „mérlege” Németországban hétfőn. A Karlsruhei Technológiai Intézetben (KIT) működő szerkezet a legkönnyebb elemi részecske, a neutrínó tömegének meghatározásában hivatott segíteni.

A 3 éves Freya Mason tudományos kísérletekkel lett Youtube-sztár

A hároméves Freya Mason tudományos kísérletekkel szerzi magának és Youtube-csatornájának a követőket. A hihetetlenül aranyos lány egyébként egy normális gyerek, aki rajong a tudományokért. 

Rugalmassá alakították a világ legkeményebb anyagát

Hajlékonnyá válik a világ természetben előforduló legkeményebb anyaga, a gyémánt, ha nanoméretű tűkké alakítják - mutatta be felfedezését egy nemzetközi kutatócsoport a Science című tudományos folyóiratban.

Kiderült, mi történik a leadott kilókkal

Bizonyára sokat gondolkodtál azon, hogy hova lesznek azok a kilók, amelyektől sikerül megszabadulnod a fogyás során. Most kiderült!

Szabad szemmel is látható atomot fényképeztek

Szabad szemmel is látható stroncium atomról készített felvételt egy fotós, a kép a Mérnöki és Fizikai Tudományok Kutatási Tanácsának 2018-as fotópályázatát is megnyerte.

Puszta kézzel nyúlt az olvadt fémbe, aztán jött a döbbenet

Hihetetlennek tűnő videó kering a neten: egy férfi, mindenféle védőfelszerelés nélkül belecsap a tűzforró, olvadt fémbe, mégsem sérül meg. Hogyan csinálta?

Hatodszor is gravitációs hullámokat észleltek

Hatodszor is gravitációs hullámokat észleltek a LIGO detektorai. Ezúttal két, a korábbiaknál kisebb tömegű fekete lyukak olvadtak össze.

Csúcskonferencia lesz Budapesten

Négy magyar kutatócsoportból álló szervezet, a Wigner fusion nyerte el a világ legnagyobb, fúziós témájú mérnöki konferenciájának rendezési jogát. Korábban ilyet soha nem rendeztek Magyarországon. Ez azért is nagyon izgalmas, mert a fúziós kutatások világszerte nagy erőkkel zajlanak, és ezek sikerei oldhatják meg hosszú távon az emberiség energiaproblémáit, tiszta és korlátlan energiatermeléssel.

Hatalmas villanás az univerzumban - itt az óriási bejelentés

A téridő fodrozódásainak, vagyis a gravitációs hullámoknak a legelső észlelése tudománytörténeti jelentőségű eseménynek számított, mivel új korszakát nyitotta meg a világűr kutatásának: olyan kozmikus történések és objektumok válhattak megfigyelhetővé, amikről korábban nem is álmodozhattunk. Most az első észleléshez hasonló fontosságú dolog történt: két neutroncsillag ütközése során keletkezett gravitációs hullámokat figyeltek meg a LIGO-Virgo tudományos együttműködés kutatói. A legújabb felfedezéssel a gravitációs hullámok mellett már optikailag megfigyelhető jeleket is sikerült detektálni, ami a „többcsatornás csillagászat” megszüületéséhez ...

Fizikai Nobel-díjat ért a gravitációs hullámok megfigyelése

Rainer Weiss, Barry C. Barish és Kip S. Thorne kapta az idei fizikai Nobel-díjat a LIGO detektorral végezett úttörő munkásságáért és a gravitációs hullámok megfigyeléséért.

Nemzetközi felülettudományi konferenciát rendeznek Szegeden

Az anyagok felületén zajló atomi szintű folyamatokat vizsgálja mintegy négyszáz kutató a Szegeden hétfőn kezdődő 33. Európai Felülettudományi Konferencián (33rd European Conference on Surface Science - ECOSS) - közölte Berkó András, a tanácskozás elnöke.

Szupererős mágnest fejlesztették ki amerikai kutatók

A világ legerősebb, 41,4 tesla erejű mágnesét készítették el amerikai mérnökök a Floridai Állami Egyetemen.

Kínai kutatók megdöntötték a teleportálás rekordját

1200 kilométeres távolságra sikerült teleportálni egy foton állapotát. A két részecske összefonódása ekkora távolságban sem szakadt meg, ami jó hír a kvantumkommunikációnak.

Ismeri-e a spagetti titkát? Egy kis konyhai fizika

A fizika furcsa világa a konyhában is számtalanszor tetten érhető. Érdekes dolgot figyelhetünk meg főzés közben: ha egy spagettiszálat meghajlítunk, mindig legalább három darabra törik, kettőbe sohasem, ellentétben a fa- vagy műanyag pálcával.

Molekuláris fekete lyukat hozott létre a legerősebb röntgenlézer

Képzeljük el, hogy egy adott pillanatban a Földet érő összes napfényt egy körömnyi nagyságú területre fókuszáljuk. Ha a hatást megszorozzuk százzal, nagyjából kapizsgálhatjuk, mire is képes a világ legerősebb röntgenlézere.

Fontos rejtélyre deríthetnek fényt az új gravitációs hullámok

A Laser Interferometer Gravitational-wave Observatory (LIGO) harmadszor is észlelt gravitációs hullámokat - a téridő fodrozódásait -, demonstrálva, hogy a csillagászatnak valóban egy új ága született meg. Ahogy az első két észlelés esetén is, ezek a hullámok akkor keletkeztek, amikor két fekete lyuk összeolvadt, egy nagyobb fekete lyukat hozva létre.

Tudja-e, milyen alma esett le, amikor Newton felfedezte a gravitációt?

Sir Isaac Newton (1643-1723) angol fizikus, a tudománytörténet egyik legkiemelkedőbb alakja, az újkori tudományos forradalom fontos szereplője. Sok mindent köszönhetünk neki, így például ő alkotta meg  többek között a klasszikus mechanikát, lefektette a spektroszkópia alapjait, felismerte a súlyos tömeg fogalmát, de ő konstruálta az első tükrös teleszkópot is. Legismertebb felfedezése azonban a gravitáció, a tömegvonzás törvénye.

Saját kivégzése adott erőt a tudomány popikonjának

75 éve, 1942. január 8-án született a modern fizika egyik meghatározó alakja, Stephen Hawking. Nevéről a legtöbb embernek valószínűleg modern kütyükkel felszerelt tolószéke és jellegzetes géphangja ugrik be, pedig az ősrobbanással és fekete lyukakkal kapcsolatos elméleteivel, valamint ismeretterjesztő munkájával már beírta magát a tudománytörténet ikonikus figurái közé. Élete bővelkedett az örömteli és szomorú eseményekben, így nem csoda, hogy a közelmúltban egy sikeres mozifilmet is forgattak róla.

Évmilliókat várhatunk, hogy napi egy órával több időnk legyen

Kutatók megfigyelték, hogy a Föld lassuló mozgásának következtében fokozatosan hosszabbodnak a napok. A jó hír az, hogy ezzel nyerünk egy kis időt, a rossz hír pedig az, hogy az előző évszázadhoz képest csak két millimásodperccel lettünk gazdagabbak.

Három tudós kapta a fizikai Nobel-díjat

Az anyagkutatás terén elért elméleti eredményeiért három brit születésű tudós, David J. Thouless, valamint F. Duncan M. Haldane és J. Michael Kosterlitz kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint.

Újabb feltételezett részecsketípus létezését cáfolták meg

A steril neutrínó nevű feltételezett részecsketípus nem létezik - jelentették ki a kutatók "99 százalékos bizonyossággal", miután a Déli-sarkvidéken működő jeges részecskeelemzővel kétévnyi mennyiségnek megfelelő adatot elemeztek.

Eltűnt az évszázad felfedezésére utaló jel

Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet tudósai pénteken közölték, hogy csupán „statisztikai fluktuáció” volt a múlt évi méréseikben észlelt, Higgs-bozonnál is nagyobb tömegű új részecske, amely a legújabb mérési adatokban „felszívódott”. 

Kísérletekkel népszerűsítik a kémiát, biológiát és fizikát a gyerekeknek

A kémia és a biológia a mai napig a gyerekek többségének nem más, mint egy megfoghatatlan, képletekkel és törvényekkel teli terület. Kreativitással és interaktív bemutatókkal, kísérletekkel azonban könnyebben megszeretik a gyerekek ezeket a tantárgyakat. 

Másodszor is sikerült: újabb gravitációs hullámokat érzékeltek

Másodszor is sikerült a bravúr: a LIGO Tudományos Együttműködés és a Virgo Együttműködés egy második gravitációshullám-jelet azonosított az Advanced LIGO detektorok adatában. A szignál – akárcsak a februárban bejelentett felfedezés esetén - összeolvadó feketelyuk-kettősből származik.

Így kell megakadályozni a dobozos italok kispriccelését nyitáskor

Biztos sok embert spriccelt már le az ital a szénsavas dobozos üdítő vagy sör kinyitásakor. Sokan a doboz ütögetésével próbálják ezt megakadályozni. Most tudományosan is beigazolódott: leghatékonyabb a spriccelés ellen a doboz tetejének ütögetése kinyitás előtt.

Eddig ismeretlen erőt találtak magyar fizikusok

Amerikai fizikusok szerint eddig ismeretlen erőt találtak a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetének (MTA Atomki) fizikusai.

Legyen Ön is atomfizikus!

Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a CERN hatalmas mennyiségű adatot tett közzé tegnap az interneten. A mintegy 300 terabájtnyi anyag a Nagy Hadronütköztetővel (LHC) végzett kísérletek nyers adatait tartalmazza.

A világ legnagyobb esőmérője lehet a nagy hadronütköztető

A világ legnagyobb esőmérőjeként lehetne használni az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet nagy hadronütköztetőjét - vélik a kutatók, akik a 27 kilométeres föld alatti gyűrű hosszában bekövetkező apró változásokat vizsgálják.

Újabb megfigyelés boríthatja fel a kozmológia törvényeit

A legújabb mérések szerint az Univerzum gyorsabban tágul, mint korábban gondolták. Ha az eredményeket megerősítik, elképzelhető, hogy át kell írni a kozmológiai törvényeket. 

Az olvadt réz sem pusztítja el a hamburgert, állítja egy videó

Az emberi tudatlanságot nagyon könnyű kihasználni, különösen, ha még különböző előítéletek is terjednek az adott témakörrel kapcsolatban. Ilyen jelenséget használ ki az a videó, amelyben látszólag épen marad az olvadt rézzel leöntött hamburger.

Óriáscsillag hordta ki a gravitációs hullámok fekete lyukait

Gigantikus csillag hordhatta ki "méhében" a LIGO-detektorrendszer által gravitációs hullámok forrásaként azonosított két fekete lyukat - állítják amerikai kutatók.

Ilyen a gravitációs hullámok hangja

Kétségkívül az év, sőt, könnyen lehet, hogy az évtized felfedezését jelentették be csütörtökön: beigazolódott Einstein elmélete, kutatók összeolvadó fekete lyukak keltette gravitációs hullámokat találtak. Most azt is hallhatjuk, milyen hanghatásokkal jár egy ilyen ütközés a világűrben.

Hatalmas bejelentésre készülnek a fizikusok

A gravitációs hullámok kutatásának jelenlegi állásáról készülnek bejelentést tenni amerikai fizikusok. Az eredmények ismertetésére csütörtökön, magyar idő szerint 16 óra 20 perckor kerül sor. Amennyiben sikerült észlelni a hullámokat, az a fizika egyik leghatalmasabb felfedezése lenne.