felmelegedés
címke rss- kapcsolódó címkék:
- klímaváltozás
- idõjárás
- éghajlatváltozás
- globális felmelegedés
- Antarktisz
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Új fenyegetést jelentenek az olvadó gleccserek
A globális felmelegedés miatt olvadó gleccserek okozta áradások világszerte 15 millió ember életét fenyegetik, a legnagyobb veszélyben az ázsiai települések vannak - írták egy kedden publikált tanulmány szerzõi.
Drámaian felmelegedett az óceánok vize
Az óceánok vize 2022-ben volt a legmelegebb a rendszeres mérések 1958-as kezdete óta - számolt be egy friss elemzésrõl a The Guardian online kiadása.
- címkék:
- felmelegedés
- óceán
- klímaváltozás
- Címkefelhõ »
A kicsi, de jól ismert gleccserek masíroznak a kihalás felé
Kiderült: ilyen idõjárás vár ránk a napokban
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) ilyen idõjárásra számít ezen a héten az európai kontinensen.
- címkék:
- felmelegedés
- köd
- pára
- napsütés
- idõjárás
- OMSZ
- Címkefelhõ »
Az idei volt az ötödik legmelegebb november Európában
Az idei volt az ötödik legmelegebb november a kontinensen, miután 2022 nyara, valamint októbere is a legmelegebb volt Európa történetében, a felszíni levegõhõmérséklet csaknem 0,2 Celsius-fokkal haladta meg az 1991 és 2020 közötti idõszak átlagát - közölte az Európai Unió (EU) mûholdas Föld-megfigyelési programja, a Copernicus szerdán.
Minden eddiginél hatalmasabb atlanti ördögrája-populációt találtak
Mivel számos faj került veszélybe az emberi tevékenység és az éghajlatváltozás miatt, biztató egy olyan populációról hallani, amelyik mondhatni nagyon jól teljesít: egy több mint 22 ezer atlanti ördögrája (Mobula birostris) egy csoportjáról van szó, amelyet Ecuador partjainál fedeztek fel.
Búcsút vehetünk a kék bolygótól: meg fog változni a Föld színe
A klímaváltozás egyik kevésbé ismert hatása, hogy megváltoztatja a Föld színét. Egy új tanulmány kimutatta, hogy a globális éghajlatváltozás miatt a világ kék tavai zöldesbarnává válnak.
A sarkvidéki tengeri jég végleges elvesztésével nézünk szembe
Egy új tanulmány szerint a sarki jégtakarók drámai eltûnése katasztrofális tengerszint-emelkedést okoz, ami a városokat fenyegeti. A szakemberek úgy vélik, az éghajlati válság a bolygó jégkészleteit széles körû összeomlásba taszította, ami „éppen egy évtizede még elképzelhetetlennek tûnt". Arra is figyelmeztettek, hogy a sarkvidéki tengeri jég nyaranta biztosan el fog tûnni, és hogy az olvadó gleccserek miatti tengerszint-emelkedés már megindult.
Negyvenöt százalékkal csökkentenék az üvegházhatású gázok kibocsátását
Az egyiptomi Sarm-es-Sejkben megkezdõdött vasárnap az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülése (COP27), hogy megpróbáljon új életet lehelni a globális felmelegedés és annak hatásai elleni küzdelembe. Elsõ sikerként már a tanácskozás kezdetén hivatalosan is napirendre vették a szegényebb déli országoknak nyújtandó pénzügyi támogatás kényes kérdését.
Hatalmas folyó rejtõzik az antarktiszi jég alatt
A tudósoknak mindenféle változót érdemes figyelembe venniük akkor, amikor az Antarktiszon próbálják megjósolni a globális felmelegedésével járó jégveszteséget. Ezentúl azonban nem hagyhatják ki ezekbõl a számításokból azt a hatalmas folyót sem, amely mintegy 460 kilométeres mélységben folyik a jég alatt, ráadásul hosszabb, mint az angliai Temze. Szakértõk szerint az újonnan felfedezett vízi út és mellékágai jelentõsen befolyásolhatják a felette lévõ gleccserjég áramlását és olvadását.
Örülünk is, meg nem is: a császárpingvin felkerült a veszélyeztetett fajok listájára
A magyar zoológus, aki elsõként emelt szót a megsebzett bolygóért
Minden alkalmat megragadott, élve a televízió, a rádió adta lehetõséggel, hogy felhívja a figyelmet az élõ bolygónkat veszélyeztetõ problémákra, az erdõk, a vizek, a levegõ védelmére. 2002. augusztus 15-én halt meg Balogh János Széchenyi- és Kossuth-díjas zoológus, ökológus, akadémikus, a Corvin-lánc kitüntetettje.
Csaknem négyszer gyorsabban melegszik az Északi-sarkvidék a Föld más részeinél
Csaknem négyszer gyorsabban melegszik az Északi-sark vidéke a Föld más területeihez képest egy friss finn tanulmány szerint.
- címkék:
- Föld
- Északi-sarkvidék
- felmelegedés
- Címkefelhõ »
Az éghajlatváltozás az egész világot megfoszthatja az alvástól?
Bárki, aki már megpróbált elaludni kánikulában, pontosan tudja, milyen „izzadt fájdalommal" járhat az emelkedõ hõmérséklet. Egy új tanulmány szerint a globális felmelegedés pedig nem fogja megkönnyíteni a hûvös hely megtalálását az ágyon.
Riasztó jóslat érkezett, bekövetkezhet az, amitõl mindenki félt
Már csaknem 50 százalék az esélye annak, hogy a 2026-ig tartó öt évben legalább átmenetileg meghaladja a 1,5 Celsius-fokot az iparosodás elõtti szinthez képest a felmelegedés - közölte a Meteorológiai Világszervezet (WMO).
A turisták miatt is kezd zöldbe borulni az Antarktisz
A páratartartalom vizsgálata is fontos a felmelegedés szempontjából
A globális felmelegedés hatásainak vizsgálatában nem csak a hõmérséklet, hanem a páratartalom megállapítása is fontos szerepet játszik - hangsúlyozta egy új tanulmány.
A hatodik legmelegebb év volt 2021 a NASA és a NOAA mérései szerint
A világ hatodik legmelegebb éve volt 2021 a mérések kezdete óta - közölte az amerikai ûrkutatási hivatal, a NASA és az Amerikai Óceán- és Légkörkutató Központ (NOAA) az újonnan bemutatott hõmérsékleti adatok alapján csütörtökön.
Õsi módszerek biztosíthatják a jövõ élelmiszerbiztonságát
Peru távoli falvaiban a gazdálkodók évezredek óta számos növényfélét termesztenek annak érdekében, hogy túléljék a kiszámíthatatlan idõjárást. Úgy tûnik, most ezt az õsi tudást használhatják fel a klímaválsághoz való alkalmazkodásra. Ráadásul ezek a már bevált gyakorlatok a világ más részeinek is hasznosak lehetnek.
A jelenleginél gyorsabban kellene visszafogni a globális szén-dioxid-kibocsátást
Bár a nemrég zárult glasgow-i éghajlatváltozási csúcstalálkozó (COP26) hozott némi elõrelépést a klímavállalások terén, a jelenlegi középtávú elkötelezõdések még mindig nem elégségesek, ez alapján továbbra is kritikus felmelegedés valószínûsíthetõ az évszázad végéig. Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport jelentésében már a COP26 elõtt vészhelyzetet hirdetett: ha a kibocsátások a jelenlegi ütemben folytatódnak, több mint 50 százalékos esély van arra, hogy már a következõ két évtizedben elérjük a 1,5 Celsius-fokos felmelegedést. Milyen dekarbonizációs trendek vezettek ide? Mire lenne szükség a katasztrofális éghajjlatváltozás ...
Ez is hozzájárult a 250 millió évvel ezelõtti tömeges kihaláshoz
Egy tudóscsoport azonosított egy további tényezõt, amely valószínûleg hozzájárulhatott a 250 millió évvel ezelõtt bekövetkezett, tömeges kihaláshoz a Földön. A dél-kínai ásványok elemzése azt mutatja, hogy a vulkánkitörések úgynevezett „vulkanikus telet" idéztek elõ, amely drasztikusan csökkentette a Föld hõmérsékletét. Ez a változás pedig tovább fokozta az akkori egyéb jelenségek drasztikus környezeti hatásait. A perm végi kihalásban a tengeri fajok több mint 90, a szárazföldi fajok 75 százaléka eltûnt.
Az erdõtüzek gyorsabb mozgásra sarkallják a vándor fajokat
Egy új tanulmány szerint a növények és a fák a környezõ környezet alapján választhatják meg, hogy hol eresszenek gyökereiket; ám ahogy a világ éghajlata egyre gyorsuló ütemben változik, a fák és más növényzetek egyre inkább mozgásban vannak: ezt az erdõtüzek terjedése is felgyorsítja.
Az idei volt a legmelegebb október az északi féltekén
A feljegyzések kezdete, 1880 óta az idei volt a legmelegebb október az északi féltekén - közölte az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA).
Rekordmagas volt a szén-dioxid légköri koncentrációja 2020-ban
Bár a koronavírus-járvány elsõ évében sok helyen hetekre leállt a gazdasági élet, az egyre drámaibbá váló klímaváltozást ez sem állította meg. A legfontosabb üvegházhatású gáz, a szén-dioxid légköri koncentrációja 2020-ban rekordértékûre emelkedett - közölte hétfõn Genfben a Meteorológiai Világszervezet (WMO).
A klímaváltozást a tudósok zöme szerint az emberi tevékenység okozta
A klímaváltozást a tudósok 99,9 százaléka szerint az emberi tevékenység okozta - számolt be errõl egy új tanulmány alapján a The Guardian.
Így segíthet a szélenergia leküzdeni a globális felmelegedést
Egy új tanulmány szerint a szélenergia gyors térhódítása segíthet csökkenteni a globális felmelegedést a század végére. Bár a szakemberek szerint ezt más kibocsátáscsökkentési stratégiákkal is ki kell egészíteni, a világ mégis közelebb kerülhet ezzel a párizsi megállapodás megvalósításához.
Riasztó állapotban vannak az óceánok
A világ óceánjainak állapota egyre romlik - állapította meg egy, az Európai Bizottság megbízásából készített jelentés.
Felére csökkent a világ korallzátonnyal borított területe az 1950-es évek óta
Felére csökkent a világ korallzátonnyal borított területe az 1950-es évek óta a túlhalászat, a bolygó melegedése, a környezetszennyezés és az élõhelyek pusztulása miatt - derült ki több ezer kutatás elemzésébõl.
Magyarországon eltûnhetnek a fák õszi lombkoronájának csodás színei
- címkék:
- Magyarország
- Budapest
- õsz
- fák
- felmelegedés
- Címkefelhõ »
Európa legmelegebb nyara volt az idei
Az idei volt Európa legmelegebb nyara a feljegyzések kezdete óta az Európai Unió Copernicus Légkörmegfigyelõ Szolgálatának (C3S) adatai szerint.
- címkék:
- Európa
- Nyár
- felmelegedés
- Címkefelhõ »
Aggasztó: hamarosan jégfoltokká olvadhatnak a Pireneusok gleccserei
Két évtizeden belül jégfoltokká olvadhatnak a Pireneusok gleccserei a klímaváltozás miatt spanyol kutatók szerint.
- címkék:
- Pireneusok
- felmelegedés
- jég
- gleccser
- Címkefelhõ »
A legenyhébb telet mérték Új-Zélandon a feljegyzések kezdete óta
A feljegyzések kezdete óta a legenyhébb telet mérték idén Új-Zélandon - közölte pénteken az ország víz- és légkörkutató intézete (NIWA).
- címkék:
- Új-Zéland
- tél
- felmelegedés
- Címkefelhõ »
Évente két méterrel csökken az impozáns svéd hegycsúcs
A klímaváltozás következtében olvadó jég miatt a svédországi Kebnekaise-hegy a kilencvenes évek közepe óta több mint 20 métert veszített a magasságából, a hegy déli csúcsának magassága évente több mint két métert csökkent - állapították meg kutatók.
A CFC-gázok betiltásával idõt nyertünk a felmelegedés elleni harcban
Idõt nyert magának az emberiség az ózonréteget pusztító gázok (CFC-k) használatának betiltásával, ugyanis ezek a kemikáliák plusz 2,5 Celsius-fokkal növelték volna a globális átlaghõmérsékletet a század végéig - állapították meg brit, amerikai és új-zélandi kutatók.
Az idei július volt a valaha feljegyzett legmelegebb hónap a Földön
Az idei július volt a valaha feljegyzett legmelegebb hónap a Földön - közölte pénteken az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA), amely szerint az új rekord megszületésében szerepet játszott a klímaváltozás.
Megdõlhetett az európai melegrekord
Megdõlhetett az európai melegrekord: a dél-szicíliai Siracusa közelében szerdán 48,8 Celsius-fokot mértek - számolt be róla a BBC hírportálja.
Megállíthatatlanul jönnek a negyvenfokos hõhullámok?
Soha nem látott hõhullámokra, 40 Celsius-fokot is elérõ hõmérsékletekre kell számítani nyaranta Nagy-Britanniában még akkor is, ha sikerül 1,5 fokon tartani a globális felmelegedés mértékét az iparosodás elõtti szinthez képest - figyelmeztettek a héten brit szakértõk.
Drámai és helyrehozhatatlan klímaváltozásra kell számítani: gyengül a Föld "életjele"
A Föld "életjeleinek" gyengülésére figyelmeztet szerdán a BioScience címû szaklapban megjelent cikkben a világ több mint 10 ezer vezetõ kutatója.
- címkék:
- Föld
- felmelegedés
- klímaváltozás
- Címkefelhõ »
Rekordot döntött az idei júniusi szárazság és hõség Magyarországon
Az idei év júniusa a legszárazabb és a harmadik legmelegebb június volt 1901 óta Magyarországon - írta Lakatos Mónika éghajlati szakértõ csütörtökön a Másfélfok - Éghajlatváltozás közérthetõen címû oldalon közzétett cikkében.
Rekordmeleg volt a június Észak-Amerikában
Sose volt ilyen meleg a június Észak-Amerikában a rendszeres mérések kezdete óta az Európai Unió Copernicus földmegfigyelési programjának adatai alapján.
Sok százmillió ember lakóhelyét moshatja el a jövõben a tenger
A század végére akár 410 millió ember élhet kétméteres tengerszint feletti magasságnál alacsonyabb területeken, amelyeket veszélyeztet a vízszint emelkedése - állapította meg egy új tanulmány.
Madarak millióit mentette meg az úgynevezett „kalaptörvény”
Száz évvel ezelõtt a természetvédõk figyelemre méltó gyõzelmet arattak a bolygó élõvilágának védelmében. Az újonnan megalakult Királyi Madárvédelmi Egyesület tagjai rábeszélték a képviselõket az úgynevezett „tollazatról szóló törvény" elfogadására, ami megtiltotta a nõi kalapok készítéséhez használt egzotikus madártollak exportját. Több tucat madárfajt mentettek meg a kihalástól.
Az emberiség nem tud ezzel megbirkózni: drámai következményei lesznek a 1,5 Celsius-fok fölötti globális felmelegedésnek
Visszafordíthatatlan hatásai lehetnek az emberekre és az ökológiai rendszerekre, ha nem sikerül megvalósítani a párizsi klímaegyezmény célkitûzését, a felmelegedés mértékének 1,5 Celsius-fok alatt tartását - írják az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) kutatói jelentéstervezetükben, amelyet szerdán ismertetett az AFP francia hírügynökség.
Eltûnhetnek a növények a kaliforniai sivatagokból
Nem könnyû azt feltételezni, hogy a sivatagi növények is átélhetnek nehéz idõszakokat. Ezek a szívós organizmusok ugyanis azért fejlõdtek így, hogy túléljék a hosszan tartó hõ- és szárazsági hullámokat. Egy új tanulmány – amely több mint 30 évnyi mûholdas kép elemzését végezte el Kalifornia déli részén – azonban azt mutatja, hogy a növények élettartama több mint egyharmadával csökkent a Sonoran-sivatag nagy kiterjedésû részein az elmúlt évtizedekben.
Le tudna mondani a kávéról és a csokoládéról?
Egy most publikált tanulmány szerint az éghajlati válság zavarokat okozhat az európai kávé- és csokoládéellátásban, mivel aszályok sújtják a termelõ országokat. A kutatók magas fokú kiszolgáltatottságot találtak például a pálmaolaj-behozatal szempontjából is, amelyet számos élelmiszerben és termékben használnak. Emellett a tanulmány szerint gondok merülhetnek fel a szójabab kapcsán, amely a csirkék és sertések fõ takarmányainak számít az Európai Unióban.
Felgyorsult hazánkban az éghajlatváltozás és a felmelegedés: ez lehet a következménye
A Kárpát-medence térsége nagyon kitett az éghajlatváltozásnak. Kérdés, hogy Magyarország meddig lesz alkalmas a szõlõtermesztésre, s hogy milyen új fajok jelenhetnek meg - többek között ezt hangsúlyozta Radics Kornélia, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke Áder János köztársasági elnök Kék Bolygó címû podcastjának hétfõn közzétett adásában.
Új módszerrel terveznék meg a korallzátonyok megmentését
A hétvégén a természetvédõk az utolsó simításokat végzik egy óriási, mesterséges korallzátonyon, amelyet a londoni állatkertben állítanak össze. A bolygó leglátványosabb koralljainak mintapéldányai, köztük élénk zöld elágazó korall, Turbinaria reniformis sárga tekercs korall, kék gerinc korall és még sok más faj került egy óriási tartályba olyan halak, például a palettás doktorhal és a bohóchal mellett, amelyeknek szüksége van ezekre a virágállatokra.
Erõsödik a felmelegedés, hamarosan jön a nyári idõ
Fél Celsius-fokkal emelkedett az Egyesült Államok éves középhõmérséklete
A Egyesült Államok új éves középhõmérséklete fél Celsius-fokkal magasabb, mint két évtizeddel ezelõtt volt - tette közzé friss adatait az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA).
Jó hír: bírják a hõséget a Vörös-tenger koralljai
Bírják a hõséget a Vörös-tenger koralljai, ami még hosszú távon védelmet jelenthet számukra a globális felmelegedéssel szemben.
Jelképesen eltemették Észak-Amerika egyik gleccserét
Az évszázad végére eltûnhetnek az észak-amerikai gleccserek, fogyatkozásuk súlyosan veszélyeztetheti a régió vízellátását.
Sok embert fenyegetnek a gleccsertavak kitörése okozta áradások
Világszerte egyre növekvõ számú emberre, akár milliókra jelenthetnek fenyegetést a gleccsertavak kitörése okozta áradások - figyelmeztetnek a szakemberek.
Megingott a felmelegedést fékezõ utolsó bástya, Amazónia
Nettó karbonkibocsátóvá vált a Föld tüdejének is nevezett Amazónia brazíliai része - kongatták meg a vészharangot kutatók. A tudósok szerint mostanáig "az erdõk, fõleg a trópusi erdõk megvédtek bennünket azáltal, hogy fékezték a felmelegedést, de fennáll a veszély, hogy meginog utolsó bástyánk, Amazónia".
Hatvan percre elsötétülhet ma este a Föld
A Föld óráját 2021-ben március 27-én tartjuk, 20:30 és 21:30 között. A kezdeményezés a tavalyihoz hasonlóan, idén is új irányt vesz: mindenkit arra buzdít, hogy példát mutasson tetteivel, és ne csak ebben az egy órában, hanem mindennap tegyen a természet megóvásáért, a fenntartható életmódért. Nem véletlenül: a változtatás egyre sürgetõbb, hiszen az utóbbi évtized volt az eddigi legmelegebb a mérések kezdete, azaz 140 év óta.
Ebben az országban a globális átlagnál jóval nagyobb a felmelegedés
Rekordmértékben nõtt tavaly az éves átlaghõmérséklet Oroszországban: 3,22 Celsius-fokkal volt magasabb, mint az 1961-1990 közötti idõszak átlaghõmérséklete és 1 Celsius-fokkal magasabb, mint a korábbi, 2007-ben mért rekord - közölte a héten az orosz hidrometeorológiai és környezetfigyelõ szolgálat, a Roszgidromet.
Tavaszi felmelegedés köszönti a húsvéti idõszakot
Egyre gyakrabban kell éghajlati szélsõségekkel számolnunk a jövõben
Egyre jobban érzõdik Németország idõjárásán a globális klímaváltozás hatása, 2020 - hasonlóan a világ egészéhez - a második legmelegebb év volt a feljegyzések kezdte óta - közölte Gerhard Adrian, a Német Idõjárási Szolgálat (DWD) elnöke. A kutató szerint az elmúlt három év összességében megerõsíti a klímakutatás félelmeit, miszerint a jövõben egyre gyakrabban kell számolnunk idõjárási és éghajlati szélsõségekkel.
Szibéria válhat a Föld éléskamrájává a globális felmelegedésben
A világ legtöbb részén a klímaváltozás negatív hatásai, az aszály, elsivatagosodás, áradás és az elviselhetetlen hõség fenyeget, amely hatalmas régiókat tehet lakhatatlanná, és óriási népmozgásokat indíthat el a világ számos térségében. Néhány ország számára azonban az éghajlatváltozás páratlan lehetõséget kínál, mivel a bolygó korábban leghidegebb régiói mérsékeltebbé válnak.
Már tudjuk, mikor ér véget a szibériai hideg: ekkor érkezik felmelegedés
A hét elején még mínuszok lesznek jellemzõek, de fokozatosan mérséklõdik a hideg. A hét második felében egyre többfelé mérhetnek majd plusz 10 fok közeli értékeket - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat országos, középtávú elõrejelzésébõl.
Az Alpok átalakulása a klímaváltozás tükrében
Az elsõ hó szeptemberben takarta be Tirol erdeit, két alpesi zerge szökkent elém, amint felfelé haladtam. A helyi zerge populáció már szinte zavartalanul fogadja érkezésem, hiszen közel 3 éve találkozunk rendszeresen hajnali túráim alkalmával.
Növeli a Föld felmelegedését a mezõgazdasági földhasználat növekedése
Növeli a Föld felmelegedését elõidézõ károsanyag-kibocsátást a nagy földterületek bevonása a mezõgazdaságba - figyelmeztettek kutatók, akik szerint meg kell találni az egyensúlyt a világ élelmezése és a bolygó megmentése között.
Trópusi fajok hódítják meg a Földközi-tenger keleti részét
Összeomlóban van a biodiverzitás a Földközi-tenger keleti részén. Egy osztrák kutatók vezetésével végzett vizsgálat szerint az ott élõ fajok nem tudják tartani a lépést a víz erõteljes felmelegedésével, Izrael partjainál bizonyos vízmélységben a honos fajok mintegy 95 százaléka már eltûnt.
Extrém gyorsan emelkedik a hõmérséklet az óceán legmélyebb pontjain
Bár igen messze vannak az emberek élõhelyeirõl és a fosszilis tüzelõanyagok káros hatásaitól, mégis lassan felmelegednek az óceán mélyén a korábban szinte dermesztõen fagyos vizek. A Geophysical Research Letters tudományos szaklapban most publikált tanulmány szerint a hõmérséklet gyorsabban emelkedik, mint azt korábban a tudósok gondolták.
Három évtizede nem volt olyan meleg az Antarktiszi-félszigeten, mint idén
Több mint három évtizede nem volt olyan meleg az Antarktiszi-félszigeten, mint idén - közölte a Santiago de Chile-i Egyetem.
Ez a mókás hal tegnap még a tengerfenéken sétált
A Sympterichthys unipennis nemrég még a tengerfenéken „sétált", ma pedig már hivatalosan is kihaltnak nyilvánította a Természetvédelmi Világszövetség. Úgy tûnik, hogy ez a faj az olyan, elsõ modern tengeri hal, amely teljesen eltûnt. De vajon az utolsó? Többek között erre a kérdésre keresték a választ a szakemberek.
Szûkült a földi klímaérzékenység tartománya
Az iparosodás elõtti idõszakhoz képest mintegy 3 Celsius-fokkal fog nõni az átlaghõmérséklet a Földön, ha megduplázódik a légkör szén-dixoid-szintje, ez szûkíti a Föld klímaérzékenységének kutatók által elõre jelzett tartományát.
Találtak egy korallfajt, amely jól érzi magát a felmelegedõ vízben
A tengerbiológusok szerint az Arab- és a Sínai-félsziget között fekvõ Akabai-öbölben élõ korallok rezisztensek a vízhõmérséklet emelkedésével szemben. A legfrissebb kutatási eredmények felcsillantják a reményt, hogy miközben az éghajlatváltozás miatt az egyenlítõi zátonyokon élõ virágállatok száma közel 85 százalékkal csökkent az elmúlt 40 évben, a megmaradt telepek talán mégis fenn tudnak maradni a klímaváltozás viszontagságai között.
Aggasztó hír: aktív metánszivárgást észleltek az Antarktiszon
Elõször fedeztek fel aktív metánszivárgást az Antarktiszon. A tudósok szerint az üvegházhatású gáz szinte bizonyosan a légkörbe szökik a tengerfenékrõl.
Szélsõséges hõséget és esõt jeleznek az elmúlt harminc év adatai
A világ több pontján elhelyezkedõ, összesen 36 ezer meteorológiai állomás adatain alapuló, globális jelentés megerõsítette: ahogy a bolygó tovább melegszik, a szélsõséges idõjárási események, például a hõhullámok és a heves esõzések gyakoribbak, intenzívebbek és hosszabb idõtartamúak lesznek.
Ezer méter felett is gyakori lesz a harmincfokos hõség
Az Alpok magasabban fekvõ területeit is érinti a klímaváltozás. A nyár folyamán a hegyekben is egyre melegebb lesz: még ezer méteres magasság felett is gyakoriak lesznek a 30 Celsius-fok feletti hõmérsékletek - derült ki a Német Meteorológiai Szolgálat (DWD), az MeteoSchweiz svájci meteorológiai és klimatológiai hatóság és az osztrák meteorológiai és geodinamikai központi intézet (ZAMG) csütörtökön bemutatott értékelésébõl.
El tudná képzelni a mindennapjait 40 Celsius-fokos hõmérsékletben?
A nyarak hamarosan még a most tapasztaltaknál is forróbbak lehetnek, a hõmérõ higanyszála jó eséllyel kúszhat rendszeresen 40 Celsius-fok környékére. A jelenlegi mértékû szén-dioxid-kibocsátás mellett mindez 2100-ra már általánossá válhat Nagy-Britanniában – derült ki a brit meteorológiai szolgálat új tanulmányából. Az idõjárás azonban nem ismeri az országhatárokat, így a jelenség hatását nem csak és kizárólag a szigetországban élõk tapasztalhatják.
Katasztrófa közeleg a Déli-sarkon? Aggasztó jeleket vettek észre
A világ többi részénél háromszor gyorsabban melegedett a Déli-sark a 2018-at megelõzõ 30 évben. 2018-ban jegyezték fel a legmelegebb évet a térségben - írták a Nature Climate Change címû tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban az új-zélandi Victoria Egyetem kutatói.
Rekordot döntött tavaly az algacsúcs a Balatonon
A Balaton tavalyi algásodásában szerepet játszott a tartósan megemelt vízszint, ezért a tó vízszintszabályozásának teljes átalakítását javasolják - tájékoztatta Istvánovics Vera, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Budapesti Mûszaki Egyetem (BME) vízgazdálkodási kutatócsoportjának tagja hétfõn az MTI-t.
Több baktériumfertõzést hozhat a felmelegedés
A globális felmelegedéssel több olyan fertõzéses megbetegedés várható, melyet a vibrió elnevezésû, pálca alakú baktériumok okoznak - állapította meg egy német kutatócsoport.
Csak az atommal és a megújulókkal tartható kordában a felmelegedés
A Nemzetközi Energia Ügynökség a közelmúltban publikálta a Global Energy Review 2020 címû tanulmányát, amelyben a koronavírus-járványnak a globális energetikára, valamint a szén-dioxid-kibocsátásra gyakorolt hatását elemzi a rangos szervezet. A tanulmány egyik fõ konklúziója, hogy a koronavírus-járvány rávilágított: nem lehetetlen az évi 8 százalékos szén-dioxid-kibocsátás csökkenés elérése – tehát nem lehetetlen a civilizációt fenyegetõ globális felmelegedés az ipari forradalom elõtti szinthez képest 1,5 Celsius-fok alatt tartása.
Valószínûleg nem a felmelegedés fog végezni a koronavírussal
Az új koronavírus szó szerint leterítette az egész világot, és most sokan abban reménykednek, hogy a közelgõ tavaszi jó idõ visszaszorítja a kórokozó terjedését. De valóban így lesz?
Erõsödik a felmelegedés: a jövõ hét közepére 20 fokos tavasz várható
Tegnap megdõlt a melegrekord, a jövõ hét közepén azonban tartósabb meleg idõre számíthatunk.
- címkék:
- felmelegedés
- március
- tavasz
- Címkefelhõ »
Eltûnhet a világ homokos tengerpartjainak fele az évszázad végéig
Eltûnhet a világ homokos tengerpartjainak fele az évszázad végére, ha változatlan tempóban folytatódik a globális felmelegedés - állítja egy európai uniós kutatás.
Vérvörösre színezte az Antarktiszt egy hóalga
Vérvörösre színezte a tájat egy hóban élõ alga az egyik antarktiszi ukrán kutatóállomás körül.
Nem az õsi metán fogja megsütni a Földet
A metán sokszorta erõsebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid, és ha a felmelegedés kiszabadítja onnan, ahova valaha csapdába esett, a légkörbe kerülve könnyen ördögi kört indíthat el. Ám a legfrissebb modellek szerint ennek a katasztrófa-forgatókönyvnek csekély az esélye, és inkább az emberi metánkibocsátáson kell aggódnunk.
Megdõlt a melegrekord az Antarktiszon – Közel 20 fokos meleget mértek
Míg tegnap itthon igazi téli hideg volt, addig a tõlünk jóval északabbra lévõ Antarktiszon délután 18,3 fokot mértek, amivel megdõlt az öt évvel korábbi, márciusi rekord, a 17,5 fok - írja a The Guardian.
Rekordmeleget mértek egy anktartiszi kutatóállomáson
Az eddigi legmelegebb napot mérték csütörtökön egy Argentína által mûködtetett antarktiszi kutatóállomáson.
Marad a meleg, de viharos lesz a szél
Vasárnap délutántól beborul az ég, néhány zápor is lehet. Aki teheti, élvezze ki a tavaszias idõt, ugyanis a jövõ hét elején egy markáns hidegfront hoz hózáporokat - írja elõrejelzésében a Köpönyeg.hu.
- címkék:
- viharos szél
- felmelegedés
- Címkefelhõ »
Hétvégén akár 16 Celsius-fok is lehet
Erõs felmelegedéssel indul a február, de a téli tavasz nem tart sokáig - írja elõrejelzésében a Köpönyeg.hu.
- címkék:
- felmelegedés
- tél
- Címkefelhõ »
A föld felmelegedése erõszakhullámot indíthat el az USA-ban
A történelem legmelegebb évtizedén vagyunk túl
A tavalyi volt Európa legmelegebb éve a rendszeres mérések kezdete óta, globálisan nézve pedig 2019 a második legmelegebb évnek számít 2016 után, ráadásul sorozatban ez már az ötödik különösen meleg év. A történelem legmelegebb évtizede zárult 2019-cel - közölte a Copernicus Climate Change Service (C3S) program szerdán.
Meglepõ, de Szibériában berobbanhat a mezõgazdasági termelés
A klímaváltozás lehetõvé teszi a kukorica- és szójatermesztést Szibériában. Az évtized közepére akár ebben az országrészben is termeszthetnek majd kukoricát és szóját az orosz gazdák.
Ködös napok elé nézünk,de érkezik némi felmelegedés is – Idõjárás
Bár ma országszerte napos az idõ, ez holnap meg fog változni – írja a Köpönyeg.
- címkék:
- felmelegedés
- köd
- idõjárás
- Címkefelhõ »
A szokatlan meleg miatt mûhóval díszítik Moszkvát szilveszterkor
- címkék:
- Putyin
- Moszkva
- Oroszország
- hó
- felmelegedés
- Címkefelhõ »
Idõjárás: fehér december helyett 15 fok is lehet a következõ napokban
Hiába van december, úgy tûnik, az idõjárás még ragaszkodik az õszhöz. A következõ napokban akár 15 fokot is mutathat a hõmérõ higanyszála.
- címkék:
- felmelegedés
- december
- idõjárás
- Címkefelhõ »
Rendkívül gyorsan fogy az oxigén az óceánokból a felmelegedés miatt
Rendkívül gyorsan fogy az oxigén az óceánokból a felmelegedés miatt, szaporodnak a "halálzónák" - állapította meg a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) friss jelentése, amely a témában az eddigi legátfogóbb kutatás eredménye.
- címkék:
- oxigén
- óceán
- felmelegedés
- Címkefelhõ »
Az évszázad végére kihalhatnak a császárpingvinek
Gyakorlatilag kihalhat a császárpingvin, a napjainkban élõ legnagyobb pingvinfaj az évszázad végéig, ha változatlan tempóban folytatódik a globális felmelegedés - figyelmeztetnek kutatók.
Még a NASA sem érti, mi történik az ózonréteggel
1982 óta nem volt ilyen kicsi az ózonlyuk, mint most – közölte az amerikai ûrügynökség (NASA), ami a Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatallal (NOAA) karöltve figyeli az Földünket védõ ózonréteg vastagságának változásait.
Sok még a kérdés: utópia vagy valóságos lehet a klímasemlegesség?
A klímaváltozás ma már nem kérdés, hanem tény és egyre inkább az is biztossá válik, hogy az emberi tevékenység következménye. Tudjuk, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem elkerülhetetlen, amiben érdemes a jövõben jó gyakorlatokkal szerepet vállalni. Európa is ezt teszi most a klímasemlegesség terén, aminek immár határidõt is szabtak: ez a 2050-es esztendõ. Brüsszelben épp most zajlik az Európai Régiók és Városok hete, ahol friss információkkal szolgáltak a részletekrõl. A legújabb tervek szerint mintegy 35 milliárd euró kerülne abba az új pénzügyi alapba, amit a klíma- és energiakorszak-váltás anyagi és humán terheivel küszködõ ...
- címkék:
- szén-dioxid
- biodiverzitás
- felmelegedés
- fenntarthatóság
- üvegházhatású gázok
- éghajlatváltozás
- korallzátony
- Éghajlatváltozási Kormányközi Testület
- energiahatékonyság
- erdõtelepítés
- károsanyag-kibocsátás
- párizsi klímaegyezmény
- klímasemlegesség
- klímasemleges
- technológiaváltás
- Régiók és Városok Európai Hete
- klímaváltozás
- Címkefelhõ »
Egész jól jönne most egy aszteroida
Nagyjából 466 millió éve, bõven a dinoszauruszok kora elõtt a Föld eljegesedett. A globális lehûlést egy ûrbéli aszteroidaütközésbõl származó por okozhatta – állítja egy friss kutatás, felvetve azt is: mi lenne, ha a mostani felmelegedést ennek mintájára próbálnánk ellensúlyozni.
Az éghajlati modellek szerint a vártnál gyorsabban melegszik a bolygó
Az új kutatások azt a szomorú hírt közölték, hogy a fosszilis tüzelõanyagok égetésével légkörbe kerülõ üvegházhatású gázok jóval gyorsabban melegítik fel a bolygót, mint azt korábban gondoltuk volna. Két, egymástól független elemzés tükrében úgy tûnik, hogy ha a szén-dioxid-kibocsátás változatlan marad, 2100-ra a globális átlaghõmérséklet 6,5-7,0 Celsius-fokkal emelkedhet az iparosodás elõtti szint fölé.
A klímaváltozás óceánokra gyakorolt káros hatására figyelmeztet az ENSZ
A Földet éltetõ óceánok lehetnek az emberiség legnagyobb ellenségei globális szinten, ha semmi nem történik az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentõs csökkentése érdekében – figyelmeztetett az ENSZ egy friss jelentésében, amely az AFP francia hírügynökség kizárólagos birtokába került.
- címkék:
- felmelegedés
- klímaváltozás
- ENSZ
- Címkefelhõ »
Az elõre jelzettnél gyorsabban melegszik Európa
Az elõre jelzettnél gyorsabban melegszik Európa, ahol a klímaváltozás növeli a szélsõségesen meleg, és csökkenti a szélsõségesen hideg napok számát - írták a Zürichi Mûszaki Egyetem kutatói az amerikai geofizikai társaság folyóiratában, a Geophysical Research Lettersben megjelent tanulmányukban.
- címkék:
- Európa
- klímaváltozás
- felmelegedés
- Címkefelhõ »
A jelenlegi felmelegedéshez hasonlóra nem volt példa az elmúlt 2000 évben
A bolygón jelenleg zajló felmelegedés az ütemét és a kiterjedését tekintve is túlmutat az elmúlt kétezer év éghajlati változásain - állapította meg három frissen megjelent tanulmány.