evolúció
címke rss- kapcsolódó címkék:
- paleontológia
- fosszília
- genetika
- etológia
- ember
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Kréta időszaki „csodacsirkét” fedeztek fel Belgiumban
A legrégebbi ismert modern madár fosszíliáit tárták fel Belgiumban. A különleges lelet betekintést enged a modern madarak korai evolúciójába a dinoszauruszok korának végén, épp azelőtt, hogy egy aszteroida becsapódása megváltoztatta volna az életet a Földön.
A modern ember nem a neandervölgyivel keveredett leggyakrabban
A modern ember gyakrabban keveredett a gyenyiszovai emberrel, mint a neandervölgyivel - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport a Science című tudományos lapban megjelent tanulmányban.
Kideríthették, mi hozta létre az új koronavírust
Az új, SARS-CoV-2 néven ismert koronavírus 2019 végén jelent meg a kínai Vuhanban. Azóta világméretű járványt okozott, jelenleg több mint 70 országban pusztít. A kutatók egy új tanulmányban igazolták, hogy a kórokozót természetes evolúciós folyamatok hozták létre, és nem az ember. Az eredményeket a Nature Medicine folyóiratban publikálták.
A Föld legtitokzatosabb folyama: a Kongó
Rejtélyesen haldokló halak kutatása során derült ki, hogy melyik a világ legmélyebb folyója: A Malebo-tóból eredő és az Atlanti-óceánba torkolló Kongó alsó szakasza a világ leggyorsabb és legmélyebb folyamja, ahol különleges, felgyorsult formában zajlik az evolúció. A tudósok a Kongó mélységeivel kapcsolatos megdöbbentő kutatási eredményeiket tavaly december 12-én az American Geophysical Union éves találkozóján mutatták be.
- címkék:
- Kongói Demokratikus Köztársaság
- örvény
- konvergens evolúció
- hidrosztatikus nyomás
- mélységi viszonyok
- áramlási rendszer
- Kongó-medence
- dekompresszió
- halfajok
- bölcsőszájú halak
- Kongó folyam
- endemizmus
- vízalatti zuhatag
- elefánthal
- barrier
- evolúció
- megfigyelés
- biodiverzitás
- kutatás
- Congo Project
- Címkefelhő »
Virágporral együtt ragadt a borostyánkőbe a kréta időszaki méh
Először találtak virágporral együtt megőrződött primitív méhet a kutatók egy 100 millió éves mianmari borostyánkőben.
A világ legnagyobb teknős fosszíliáját fedezték fel Dél-Amerikában
A világ legnagyobb ismert teknősének különleges fosszíliáját fedezték fel Dél-Amerikában. Az új felfedezés megváltoztathatja a teknősök családfájáról alkotott elméletet.
Újabb rákellenes, természetes védelmi rendszert ismertek fel
Újabb rákellenes, természetes védelmi rendszert ismertek fel az MTA-ELTE Lendület Evolúciós Genomika Kutatócsoport munkatársai - olvasható az ELTE Természettudományi Karának MTI-hez kedden eljuttatott közleményében.
Tudja-e, ki volt Magányos György?
Lonesome George volt a Galápagos-szigetek és a galápagosi természetvédelem egyik legismertebb ikonja. A Pinta-szigeten élő óriás teknős fajának, a Pinta teknősöknek az utolsó példánya volt. A biológiailag izolált vulkanikus szigetcsoporton olyan fajok és alfajok élnek, amelyek sehol másutt a nem fordulnak elő a világon, talán ezért sem véletlen, hogy Charles Darwin az itteni megfigyelései alapján alkotta meg az evolúció elméletét.
Az emberi DNS könyvét tárta fel az 5700 éves "rágógumi"
Egy 5700 éves "rágógumi" vizsgálatával dán tudósok képesek volt feltárni fogyasztójának nemét, szemének színét, sőt azt is, mit evett az illető utoljára és milyen baktériumok voltak a szájában.
Hőforrásokban dőlhetett el a földi élet sorsa
Régi és heves vita lezárásához járulhat hozzá egy friss kutatási eredmény: eszerint az élővilág nem három, hanem csak két nagy birodalomra osztható. Ez az eddigieknél pontosabb megoldást kínál a sejtmaggal rendelkező fejlett élőlények, az eukarióták eredetére is - írja az MTA közleménye.
- címkék:
- élet
- evolúció
- magyar kutatók
- genetika
- MTA
- ELTE
- Címkefelhő »
Egy kövület teljesen átírta a tengeri liliom evolúciós történetét
A tengeri liliom evolúciós történetével kapcsolatos új kutatások arra találtak bizonyítékot, hogy az 1800-as évekből származó, korábbi elméletek valószínűleg tévesek.
Új halfajok jöttek létre, meglepő a magyarázat
Egyes halleányok hajlandók akár más fajba tartozó hímmel is párosodni, ha elég jól néz ki a pasi – vagy ha rosszak a látási viszonyok. Az effajta apró tévedésekből új fajok keletkezhetnek, így a jelenség evolúciós jelentőséggel bír.
Bizarr fülek a kifinomult hallásért cserébe: áldás vagy átok?
Egy körülbelül 120 millió évvel ezelőtt élt, rágcsálószerű emlősnek furcsa fülei voltak. Kínai paleontológusok szerint mindez az egyedi rágóstílusa eredményeként alakulhatott ki. Eredményeiket a Nature tudományos folyóiratban publikálták.
- címkék:
- evolúció
- hallás
- fül
- Címkefelhő »
Nem mi öltük meg a neandervölgyieket, egészen más végzett velük
Új elmélet született arról, miért is tűnhetett el a neandervölgyi ember. Kiderült, hogy elsősorban nem mi okoztuk közeli rokonunk végzetét, hanem a belterjesség.
Hetven millió évvel ezelőtt kígyók szaladgáltak a Földön
A kígyók már legalább 170 millió éve, a felső-középső jura időszak óta élnek a Földön, ám a kutatók meglepően keveset tudnak az evolúciós fejlődésükről, hiszen csak ritkán kerülnek elő a régmúltról tanúskodó fosszíliák. Az azonban biztos, hogy egykor rendelkeztek hátsó lábakkal is, majd később váltak „lábatlanná". Egy, a Science Advances tudományos folyóiratban most publikált tanulmány szerint ez az átmenet sokkal hosszabb ideig történt, mint azt korábban gondoltuk.
- címkék:
- evolúció
- kígyó
- láb
- Címkefelhő »
Karbon időszaki lopás alapozta meg a páratlan karriert
A repülő, ásó, kúszó, mászó bogarak rendkívüli sokszínűségüket és elterjedésüket nagyrészt génjeiknek köszönhetik, melyeket egykor mikrobáktól "loptak" - írja egy nemzetközi kutatócsoport.
Groteszk emberszerű lény csontjait találták meg Németországban
Már 12 millió éve felegyenesedve járó emberelődre bukkantak Bajorországban - derült ki egy nemzetközi kutatócsoport tanulmányából.
Itt a magyarázat, hogy miért olyan sokszínűek a madártojások
A madártojások különböző formájúak, méretűek és mintájúak. A biológusok már régóta keresik ezeknek a különbségeknek az elsődleges okait. Természetesen több tényező van játékban: a genetikai és az éghajlati különbségek, valamint a környezeti alkalmazkodás. Egy most publikált tanulmány azonban egy meglehetősen egyszerű szabályt ismertet: minél hidegebb az éghajlat, ahol a madár lerakja a tojásait, azok annál sötétebbek lesznek.
- címkék:
- madártojás
- evolúció
- tojás
- éghajlat
- madár
- pigment
- Címkefelhő »
Őskőkori hűtőszekrényt találtak régészek Ausztriában
Őskőkori hűtőszekrényt találtak az Osztrák Tudományos Akadémia régészei az ausztriai Kremsben.
Nem találja ki, hogy melyik ősi fajnak van egy plusz hüvelykujja
Van egy kis extra hüvelykujja a furcsa kinézetű Madagaszkáron őshonos véznaujjú makinak. Ott bújik meg a csukló közelében és pont úgy néz ki, mint egy hasznos csontkinövés. A kutatók a közelmúltig nem is tudtak ennek jelenlétéről. A madagaszkári nyelven aje-aje az egyik legősibb faj a félmajmok közül, amely mögött hosszú, önálló evolúciós út áll.
- címkék:
- evolúció
- véznaujjú maki
- Címkefelhő »
Gyorsan regenerálódott az élővilág a nagy kihalást követően
Gyors volt az élővilág regenerációja a 66 millió évvel ezelőtti meteoritbecsapódás után egy coloradói leletegyüttes tanúsága szerint.
A farkcsontnál is haszontalanabb maradványt fedezték fel az emberben
Az evolúció eddig ismert, valószínűleg legősibb maradványát fedezték fel az emberi magzatban: a kézben egy időre kialakulnak, majd születés előtt többségében eltűnnek a gyíkokéra emlékeztető extra izmok.
Kutatók megfejtették a női orgazmus titkát, ezért volt rá szükség
A női orgazmus evolúciós eredete és értelme sokáig az élet nagy kérdései közé tartozott, kutatók nemzedékei foglalkoztak vele, ám mindenki számára kielégítő válaszokat idáig nem sikerült találni. Kutatók egy csoportja most úgy véli, a női nemi aktus tetőpontja egy régóta funkcióját vesztett biológiai folyamat maradványa.
Így még nem láthatta az egyik legrejtélyesebb emberfélét
Izraeli tudósok rekonstruálták a gyenyiszovai ember csontvázát egy 70 ezer évvel ezelőtt élt 13 éves lány csontmaradványaiból nyert DNS-minták alapján.
Agyszkenner mutatta meg, mitől olyan különböző a kutyák viselkedése
Az emberek és a kutyák különleges kapcsolatban állnak. Néha jobb, máskor rosszabb ez a viszony, de az ebek teljes mértékben az emberekre támaszkodnak, akik magukat a kutyafajtákat tenyésztették ki. Egy új tanulmány most azt is megmutatta, hogy az ember legjobb barátjának agya fajtánként mennyire különbözhet egymástól a mesterséges "kiválogatásnak" köszönhetően.
Tudta-e, hogy a stressz és a szorongás hasznos is lehet?
Az emberek csupa negatív dolgot asszociálnak a stresszhez, pedig megfelelő mennyiségben adagolva véd és segít minket a mindennapokban.
A nők nem jobbak a férfiaknál a megosztott figyelem terén
A nők nem jobbak a férfiaknál a megosztott figyelem terén - állapította meg egy német kutatócsoport.
Robotfarokkal segítenének az egyensúlyi problémákon
Az idősek egyensúlyát segítő robotfarkat fejlesztettek a japán Keio Egyetem tudósai, amellyel a bizonytalanul járó embereknek segítenének egyensúlyuk megőrzésében.
Közel négyszázmillió éves erdőségre bukkantak
Ázsia legrégebbi fosszilizálódott erdejét találták meg kínai kutatók; a felfedezés új ismeretekkel szolgálhat arról, hogyan fejlődtek ki az ősi fák, amelyek végül szénné váltak.
Kulcsfontosságú az utódok nevelésében a hímek segítsége
A Zürichi Egyetem kutatói közel 500 emlősfajt vizsgáltak. Arra voltak kíváncsiak, hogy a szülők hogyan gondoskodnak az utódaikról és mindez hogy kapcsolódik a nagyobb agymérethez, és így a magasabb intelligenciához.
A kanadai sarkvidék a Föld legrégebbről ismert gombáját rejtette
A kanadai sarkvidéki kopár pusztaságban a sáros kövek között található apró fosszíliák a Föld legrégebbről ismert gombájának maradványait rejtették. Az apró organizmusokat a sekély vízben, egyfajta finomszemcsés, üledékes kőzetben fedezték fel a Viktória-szigettől délre, az Északi-sark mentén a kutatók. A területen a palás anyagok több millió év alatt halmozódtak fel, és a vizsgálatok során kiderült, hogy a fosszíliában talált gomba körülbelül egymilliárd évvel ezelőtt élhetett az északnyugati területeken.
A vérszívó poloskák legalább 115 millió éve élnek a bolygón
Legalább 115 millió éve élnek a bolygón vérszívó poloskák, ami azt jelenti, hogy a legkorábbi ismert gazdatestüknek vélt denevéreknél is több mint 50 millió évvel korábban jelentek meg - derült ki egy úgy tanulmányból, amely eredetileg az apró élősködők "rendkívül bizarr" szaporodási szokását vizsgálta
- címkék:
- evolúció
- poloska
- vérszívó
- Címkefelhő »
Feltámadt a 136 ezer éve kihalt faj
Az evolúció megismételte önmagát: több mint 100 ezer évvel az után, hogy kihalt egy madárfaj, újra, ugyanolyan formában kifejlődött, ezzel pedig szó szerint feltámadt a halálból.
- címkék:
- madarak
- evolúció
- madár
- kihalás
- Címkefelhő »
Bizarr, éjszaka vadászó, nagy szemű rákot fedeztek fel a kutatók
Óriási szemmel, nagy karmokkal, lapát alakú lábakkal és homárszerű páncéllal rémisztget egy újonnan felfedezett rák Kolumbiában. A kutatók a fajt „a valaha élt legkülönösebb ráknak" nevezték. A fosszíliák tanúsága szerint ezek az úszó, vadászó állatok a rákok egy új evolúciós ágát testesítik meg, amelyek mintegy 95 millió évvel ezelőtt éltek.
Eddig ismeretlen hominida fajra bukkantak a Fülöp-szigeteken
Az emberfélék családjának egy eddig ismeretlen, kihalt faját azonosították kutatók a Fülöp-szigeteki Callao-barlangban feltárt tizenhárom darab csont- és fogfosszília alapján. Ezek az előemberek abban a korban éltek, amikor az emberfélék kirajzottak Afrikából és elfoglalták az egész világot.
Az új táplálékforrások miatt lettek átváltozóművészek az állatok
Az új táplálékforrások iránti igény hatására jött létre az evolúció során az állatvilágban gyakori metamorfózis, amelynek eredményeképpen a fiatal lárvák kifejlett egyedekké, például a hernyók lepkévé válnak - derül ki egy új kutatásból.
Hidegen hagyta a gombákat a dinoszauruszok kihalása
Hogy alakulhatott a ma élő gombafajok evolúciója, voltak-e fajképződési robbanások és tömeges kihalási események, és milyen szabályszerűségek szerint alakul a gombák sokfélesége a Föld különböző pontjain? Ezeknek a kérdéseknek eredt nyomába Nagy László, Varga Torda, Krizsán Krisztina és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban működő Lendület Gomba Genomika és Evolúció Csoport többi tagja most megjelent tanulmányukban, mely a Nature Ecology and Evolution folyóirat címlapjára került.
- címkék:
- evolúció
- genetika
- gomba
- kihalás
- dinoszaurusz
- Címkefelhő »
Vezetői készségek férfiaknál és nőknél: Genetika vagy megszokás?
Rengeteg mendemondát hallunk arról, hogy milyen vezetők a nők (empatikusak?) és milyenek a férfiak (határozottak?), olykor pedig kutatások is tovább árnyalják a képet. Az Opten szerint két egyforma méretű cég kockázati besorolása a nők által vezetett cégeknél kedvezőbb.
Mindenkit ledöbbentett ennek az állatnak a különleges képessége
Egy medúzaszerű lényt nem mindennapi képesség tesz egyedülállóvá az állatvilágban: csak akkor jelenik meg a végbélnyílása, ha üríteni kell, amennyiben nem használja, eltűnik. A biológusok szerint az organizmus az evolúció közbenső állomását képviseli.
Megoldódott az antarktiszi jéghal fagyálló vérének rejtélye
A találóan jéghalnak nevezett állat az egyetlen olyan gerinces a Földön, amelyeknek a vérében nincs hemoglobin. Így a híján vannak a vörösvértestekben lévő fehérjének is, amely az oxigént hordozza és mégis életben marad. A mélytengeri lénynek szinte átlátszó a vére, és egyáltalán nem fázik az antarktiszi kemény mínuszokig lehűlő vizekben.
- címkék:
- evolúció
- jéghal
- fagyálló
- hidegtűrés
- Címkefelhő »
Csodával határos, óriási evolúciós lépést tehetett a tüskés pikó
Úgy tűnik, hogy a Mária becenévre keresztelt kis tüskés pikó átlépte valahogy az evolúció lépcsőjét és különleges módon megváltoztatta szaporodási szokásait. A hal hímjei általában növényekből dombszerű fészket készítenek a tófenéken, és ha jól végzik a dolgukat, akkor a fészek és a hím élénk színei odacsalnak egy nőstény, amely bemegy és lerakja az ikrákat, amit a hím megtermékenyít. Ám Mária valahogy enélkül is „teherbe esett", amely a faj esetében a csodával határosnak tekinthető.
- címkék:
- evolúció
- szaporodás
- tüskés pikó
- hal
- ikra
- Címkefelhő »
Régebb óta ugrálnak a kenguruk, mint hittük
A kenguru ősei az eddig véltnél 10 millió évvel korábban váltottak ugró járásmódra - derítették ki kutatók újonnan felfedezett 20 millió éves fosszíliák alapján.
- címkék:
- evolúció
- kenguru
- mozgás
- Címkefelhő »
Azonos evolúciós genetikai folyamatok vezettek a monogámiához
Miért van az, hogy néhány állatfaj egyedei elkötelezettek a párjuk felé, míg mások nem? A Texasi Egyetem (Austin, USA) kutatói által vezetett nemzetközi kutatócsoport, amelynek amerikai és brit mellett magyar kutatók, többek között Pogány Ákos, a TTK Etológia Tanszékének adjunktusa is tagja volt, tíz gerinces fajt vizsgált. A monogámiához vezető evolúciós genetikai folyamatokat vizsgáló tanulmány a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban jelent meg.
A virágok 50 millió évvel korábbról származnak
Több mint 174 millió évvel ezelőtt, a földtörténeti jura időszak elejéről származó, megkövesedett virágos növényt azonosítottak kínai kutatók.
- címkék:
- evolúció
- fosszília
- virág
- növény
- Címkefelhő »
A modern korban gyorsan változtatja az embert az evolúció
A modern korban gyorsabban változtatta az embert az evolúció, mint korábban bármikor: az orvostudomány és a technológia nem állította meg, hanem felgyorsította az evolúciót - állapította meg Philipp Mitteröcker bécsi biológus.
Ezek minden anyát foglalkoztatnak: 4 érdekesség a csecsemőkkel kapcsolatban
Az újszülöttekkel, csecsemőkkel kapcsolatban még mindig sok minden kérdéses. A következőkben négy, rájuk vonatkozó kérdésre találod meg a választ, amelyek egy része biztosan meg fog hökkenteni.
- címkék:
- evolúció
- csecsemő
- újszülött
- anya
- érdekesség
- Címkefelhő »
Több tudományos magyarázat létezik arra, miért nagy a nők melle
Számos tudóst foglalkoztatott már a kérdés, hogy habár több mint 5 ezer emlősfaj él a Földön, mégis a homo sapiens az egyetlen, amelynél megnagyobbodtak a mellek. A kérdésre többféle magyarázat is létezik.
- címkék:
- evolúció
- szexualitás
- mell
- női mell
- nők
- Címkefelhő »
Nem a dinoszauruszok voltak hajdan az egyetlen óriások
Egy elefántméretű, emlősszerű növényevő állattal éltek együtt a mai Európa területén az első dinoszauruszok nagyjából 205-210 millió évvel ezelőtt a triász időszak végén - számoltak be a kutatók a Science című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban, amelynek eredményeit Lengyelországban feltárt fosszíliákra alapozták.
Jobb, ha hozzászokunk az agyar nélküli elefántok látványához
Talán az orvvadászat számlájára írható, hogy egyre több nőstényelefánt jön világra agyar nélkül - állapította meg egy új tanulmány.
- címkék:
- evolúció
- elefánt
- orvvadászat
- agyar
- Címkefelhő »
Megtalálták a legapróbb emberszabású maradványait
A valaha talált legapróbb emberszabású majomfaj fosszíliájára bukkantak Kenyában amerikai paleontológusok.
A madarak ősének eddig ismeretlen faját azonosították
A mai madarak ősei, az Archaeopteryxek egy új faját azonosíthatta egy nemzetközi kutatócsoport, az őslénynek több közös tulajdonsága van a madarakkal, mint elődeikkel, a dinoszauruszokkal.
Szó szerint evolúciós ugrással fejlődtek ki a kenguruk
Ausztrál tudósok felállították a kenguru kifejlődésének idővonalát, amely szerint a kenguru őse 25 millió évvel ezelőtt jelent meg Ausztráliában, és az a kenguru, amelyet ma ismerünk, hárommillió évvel ezelőtt egy gyors evolúciós ugrással bukkant fel a kontinensen.
Több mint félmilliárd éve tűnhetett fel a világ első állata
A világ legősibb, 558 millió évvel ezelőtt élt állatát azonosították tudósok a Science folyóiratban publikált tanulmányban.
Megfejtették, mitől vonzóbbak egyes nők a férfiak számára
Termékeny napjaikon a nők sok férfiorr számára különösen kellemes illatot árasztanak. Néhányan azonban kiváltképp vonzóak a női nemi hormonoknak köszönhetően - állapították meg berni kutatók.
Meztelenek voltak az ősi teknősök
Egy 228 millió éves csaknem teljes, megkövesedett teknőscsontvázlelet azt bizonyítja, hogy a teknősöknek evolúciójuk korai szakaszában nem volt páncélja.
- címkék:
- evolúció
- teknős
- teknőspáncél
- Címkefelhő »
Globális felmelegedést okozott az első állatok evolúciója
A Földön megjelent első állatok evolúciója több mint félmilliárd évvel ezelőtt globális felmelegedést okozott a bolygón - állítja egy új kutatás.
- címkék:
- evolúció
- állatok
- felmelegedés
- Címkefelhő »
Megfejtették, miért nőtt aránytalanul nagyra az ember agya
Az ember agya aránytalanul nagy, testéhez képest mintegy hatszor akkora, mint amekkorát más emlősök arányai alapján várnánk. Az egy-másfél kilogrammos szerv a test energiaszükségletének egyötödét teszi ki. Az evolúciós elmélet szerint komoly oka lehetett ilyen "költséges" szerv kialakításának és fenntartásának.
Megtalálták a madarak evolúciójának egy kulcsfontosságú láncszemét
A madarak evolúciójának kulcsfontosságú láncszeme volt az a nagyjából 100 millió évvel ezelőtt élt teremtmény, amely a dinoszauruszokra és a mai madarak jellemző fizikai sajátosságokkal is rendelkezett.
Kezdődik a biológia történetének legambiciózusabb vállalkozása
Nem kis fába vágná a fejszéjét egy nemzetközi tudományos konzorcium: megszekvenálná az összes ismert sejtmagvas szervezet genomját. Ez valószínűleg a biológia eddigi történetének legambiciózusabb vállalkozása.
Az eddig véltnél korábban kezdhetett két lábon járni az ember
Az eddig véltnél korábban kezdhetett két lábon járni az ember - állapították meg amerikai tudósok 3,6 millió éves afrikai lábnyomok alapos vizsgálata nyomán.
- címkék:
- evolúció
- Homo erectus
- ősember
- járás
- Címkefelhő »
Megismerhetővé válhatnak a földi evolúció első évmilliárdjai
Szöllősi Gergely János és kutatótársai a DNS-szekvenciákban tárták fel az evolúciós régmúlt lenyomatait. Az örökítőanyag fajok közti átadásának emlékei olyan korokról is tudósíthatnak, ahonnan nem maradtak fenn ősi élőlények fosszíliái.
- címkék:
- evolúció
- magyar kutatók
- fosszília
- MTA
- Címkefelhő »
A környezeti változások alapvetően hatottak az emberi evolúcióra
Az emberek fejlett társadalmi viselkedésére és kereskedelmi tevékenységére utaló leleteket fedeztek fel egy kenyai ásatáson, amely alapján százezer évvel korábbra tehető ennek a fejlettségi szintnek a megjelenése - erről számol be a Science folyóirat több tanulmánya kenyai ásatási eredmények alapján.
Az evolúció vethet véget az alkoholizmusnak
Egy pár éve a Scientific Americanben megjelent cikk arra a következtetésre jutott, hogy ha lassan is, de ma is zajlik az emberi evolúció. A napjaink emberi populációira ható természetes kiválasztódást nehéz tetten érni. Könnyű azonban elképzelni, milyen tulajdonságokra hathat. Az olyan fertőző betegségek, mint a HIV és a malária továbbra is hatékony szelekciós nyomást fejtenek ki a fejlődő világban.
- címkék:
- evolúció
- alkohol
- genetika
- alkoholizmus
- Címkefelhő »
Jóval korábban hódították meg a szárazföldet a növények, mint vélték
Az eddig véltnél 100 millió évvel korábban hódították meg a szárazföldet a növények a Bristoli Egyetem kutatóinak tanulmánya szerint.
- címkék:
- evolúció
- alga
- szárazföldi növények
- Címkefelhő »
Ma már hangtalanul ciripelnek a tücskök Hawaiion
Hangtalanul ciripelnek tovább a Hawaiion élő tücskök - brit kutatók szerint fejlődésük során "lehalkították" hangkeltő apparátusukat.
Hiányzó láncszemet fedeztek fel egy borostyánkőben
A pókok evolúciójának egyik hiányzó láncszemét fedezték fel a kutatók egy nagyjából 100 millió éves mianmari borostyánkőben.
- címkék:
- evolúció
- pók
- hiányzó láncszem
- borostyán
- Címkefelhő »
Sikerességük lehetett a dinoszauruszok veszte
Saját sikerességük, gyors elterjedésük és jó alkalmazkodó képességük lehetett a dinoszauruszok veszte egy új kutatás szerint, mely feltérképezte az ősgyíkok elterjedését a Földön - írta a BBC hírportálja.
A véltnél korábban vándorolhatott ki a Homo sapiens Afrikából
Indiában talált csaknem 400 ezer éves kőeszközök vizsgálata alapján a Homo sapiens még korábban vándorolhatott ki Afrikából, mint azt a legutóbbi bizonyítékok alapján vélték a kutatók.
Százezer évvel korábban hagyhatta el az ember Afrikát
A modern ember csaknem százezer évvel korábban hagyhatta el az afrikai kontinenst, mint azt eddig hitték. Egy izraeli barlangban talált lelet az eddigi legrégebbi ismert Homo sapiens-maradvány Afrikán kívül.
- címkék:
- Afrika
- evolúció
- ember
- lelet
- Címkefelhő »
Az emberi agy mai alakja viszonylag későn alakult ki
A Homo sapiens evolúciója során viszonylag későn alakult ki az emberi agy mai, gömbölyded alakja - állapította meg kövületek elemzésével egy német kutatócsoport.
- címkék:
- evolúció
- agy
- anatómia
- Címkefelhő »
Bemutatták Kisláb csontvázát
Kiállították Kisláb, az apró termetű szőrös "majomember" csontvázát szerdán Johannesburgban, a szakértők szerint ez az eddig ismert legteljesebb és az egyik legrégebbi Australopithecus csontváz.
Sisakot viselt a lázálomszerű kambriumi miniszörny
A sci-fi, vagy még inkább a horror filmek világát idézi fel annak az 515 millió évesre becsült apró lénynek a fosszíliája, amelyet Dél-nyugat Kína kambrium időszaki tengeri rétegsorában fedeztek fel.
Végre kiderült, mi is a jeti valójában
A mesének vége: a jetiknek tulajdonított minták medvéktől származnak. Igaz, az egyik faj – a himalájai barnamedve – csakugyan különleges a medvék között.
Találtak valamit, ami átírhatja az egész emberiség történetét
Egy Kínában talált 260 000 éves koponya teljesen átírhatja mindazt, amit az emberi evolúcióról tudunk.
- címkék:
- Ázsia
- Afrika
- elmélet
- evolúció
- Homo sapiens
- ember
- Címkefelhő »
Vérszomjas szuperpatkányok okozhatják a nagyvárosok vesztét
Egy új tanulmány szerint a környezetszennyezés és a városi környezet olyan mutációkat okozhat, amelyek hatására a patkányok sokkal vadabbakká és erősebbekké válnak.
Korábban kezdődött a madarak felemelkedése, mint gondolták
Az eddig véltnél több millió évvel korábban zajlott le a madarak evolúciójában az a kulcsfontosságú lépés, amely lehetővé tette számukra a repülést.
A csecsemők saját védelmük érdekében könnyeznek a hangos sírás mellett
A könnyek lényegében vízcseppek, amelyek sót, fehérjéket és hormonokat tartalmaznak. Az egyes cseppek azonban mélyebb üzenettel is bírnak, lehetővé téve számunkra, hogy egyetlen szó nélkül kommunikálhassunk, kezdve a csecsemőkortól. Az új kutatási eredmények arra utalnak, hogy a csecsemők számára a könnyek fontosabbak, mint hittük.
A szerelem csak az evolúció vicce!
A szerelmet nem tudod befolyásolni. Azt sem, hogy kibe zúgsz bele, és azt sem, hogy ki fog beléd zúgni.
Kiderítették, miként jelentek meg az első állatok a Földön
Az algák hirtelen, gyors elterjedése 650 millió éve volt a katalizátora annak, hogyan terjedtek el az első állatok a Földön ausztrál kutatók szerint.
A dinoszauruszok fejlődésének hiányzó láncszeme
A húsevőre hasonlító, de növényevő Chilesaurus lehet a hiányzó láncszem a dinoszauruszok két nagy családja között egy tanulmány szerint, amely az őslények evolúciójának felülvizsgálatát szorgalmazza.
Közösek a kutya és az ember túlzott barátságosságának okai
Közös genetikai gyökerei vannak az ember és a kutya túlzott barátságosságának - derítették ki az amerikai Princeton Egyetem kutatói.
A békák felemelkedését hozta a dinók kihalása
A békák populációinak robbanásszerű növekedéséhez vezetett az 65 millió évvel ezelőtti ütközés egy aszteroidával, amely a dinoszauruszok kihalását okozta - állapította meg egy tanulmány.
- címkék:
- evolúció
- béka
- kétéltűek
- kihalás
- dinoszaurusz
- Címkefelhő »
Már nem tananyag az evolúció a török iskolákban
Vitatható, ellentmondásos és bonyolult az evolúció, ezért a török kormány kivette a középiskolások tananyagából.
- címkék:
- Törökország
- evolúció
- Címkefelhő »
Megváltozhat minden, amit az ember kialakulásáról gondoltunk
A korábban véltnél jóval régebbre nyúlik vissza az emberiség kezdete: az eddig legrégebbinek hitt leleteknél 100 ezer évvel korábbiakra bukkant egy nemzetközi kutatócsoport Marokkóban.
Megfejtették a bálnák óriási méretének titkát
Pár millió évvel ezelőtt történt valami titokzatos, aminek következtében a bálnák gigantikus állattá fejlődtek. A Chicagói Egyetem kutatói merültek el a tengeri rejtélyben.
- címkék:
- evolúció
- bálna
- méret
- Címkefelhő »
Nem Afrika, hanem Európa lehetett az emberiség bölcsője
Vélhetően Európában vált ketté a csimpánzok és az ember evolúciós fejlődési vonala, nem pedig Afrikában, ahogyan azt sokan feltételezik.
Rejtély övezi a legrégebbi állati fosszíliákat
A Bristoli Egyetem paleontológusai szerint amiket eddig a legrégebbi állati maradványoknak hittünk, azok nyugodtan lehetnek akár fosszilis algák is.
Ötvenlábú lény vadászott a tenger mélyén
Ötven lába és két, konzervnyitóra emlékeztető ollója volt egy 508 millió éve élt ízeltlábúnak. A most felfedezett – mára természetesen kihalt - faj az eddig ismert legősibb állkapcsos ízeltlábú.
Ha ezt Lamarck megélhette volna - az egyesített evolúcióelmélet
A cikksorozat előző részében – Ezt még Darwin sem tudta megmagyarázni az elméletében – összefoglaltuk az evolúcióelmélet neodarwinista alapjait, és bemutattunk egy viszonylag új tudományágat, az epigenetikát, amely részben rehabilitálja Lamarck nézeteit. Az új részben lemerülünk az epigenetika mélységeibe, és bemutatjuk, hogyan férhet meg egymással a neodarwinizmus és a neolamarckizmus az egyesített evolúcióelméletben.
Letaszították a szivacsokat a legősibb állatcsoport trónjáról
A soksejtű állatvilág eredete a felfoghatatlanul távoli múlt homályába vész. A több mint félmilliárd éve történt, nagy kambriumi robbanásnak nevezett biológiai esemény során geológiai értelemben nagyon rövid idő alatt számos állattörzs jelent meg az akkori Föld egyetlen élőhelyén, az ősi világtengerben. Egészen a legutóbbi időkig a szivacsokat tartották a legrégebbi soksejtű állatcsoportnak, ám egy most publikált friss kutatás megerősíti, hogy a bordásmedúzáké az elsőség.
Ezt még Darwin sem tudta megmagyarázni az elméletében
A modern biológia jelentős részben Charles Darwin evolúcióelméletére támaszkodik. Ennek lényege a természetes szelekció, amely szerint a természet a legrátermettebb, legjobban alkalmazkodott élőlények szaporodását, fennmaradását és túlélését segíti elő. Darwin elmélete azonban a genetika fejlődésével finomításra szorult. Érdekes módon éppen az evolúcióelmélet „antihősének” számító Lamarck néhány elképzelése jött kapóra a darwinizmus egyes hézagainak betöméséhez, és egy egyesített evolúcióelmélet kidolgozásához, olvasható a környezeti epigenetikával foglalkozó neves amerikai biológus, Michael Skinner tanulmányában.
Válságot okozott az eocén végi hirtelen lehűlés
A mai Ausztrália területén élt gekkók tömeges kihalását eredményezte a globális átlaghőmérséklet hirtelen lecsökkenése 35 millió évvel ezelőtt - állítják ausztrál szakemberek.
Az öngyilkos merénylet is az evolúciós örökség része
A csoport érdekében végrehajtott öngyilkosság első látásra evolúciós rejtély: hogyan adódhatnak tovább öngyilkos gének? A válasz mégis az evolúcióban, konkrétan őseink egymás ellen vívott háborúiban keresendő - a Scientific Reports cikke szerint.
Orrformáló éghajlati övek
Az emberi orr formájának kialakulására hatással lehetett az éghajlat - állapították meg amerikai tudósok.
Akaratunk ellenére hoztuk létre a tökéletes ragadozót
Alig egy évszázada jelentek meg Észak-Amerikában a keleti prérifarkasok. Három kutyaféle keveredéséből jöttek létre, és a tapasztalatok alapján minden téren felülmúlják elődeiket: erősek, gyorsak, eszesek és rendkívül alkalmazkodók. Sokan vitatják, hogy új fajról lenne szó, de annyi biztos, hogy az ember tevékenysége nélkül most valószínűleg nem gazdagodott volna egy prominens bestiával a csúcsragadozók palettája.
Részben megfejtették a virágos növények eredetrejtélyét
Egy különleges, csak egyes afrikai sivatagokban őshonos növény genetikai kutatása segítségével francia tudósok részben megfejtették a virágos növények eredetének rejtélyét.
Kétszázötven millió éves tengeri hüllő embriót találtak
Embriót találtak egy 250 millió éve élt, rendkívül hosszú nyakú fosszilis tengeri hüllő hasában, amelyről eddig úgy vélték, utódait kizárólag tojásokban hozta világra.
Újabb bizonyíték az evolúcióra: 700 halfaj alakult ki egy ősből
A Wyomingi Egyetem kutatói – egy nemzetközi csapat részeként – kiderítették, hogyan fejlődött ki több mint 700 halfaj a kelet-afrikai Viktória-tóban az elmúlt 150 ezer évben.
- címkék:
- evolúció
- halak
- Viktória-tó
- Címkefelhő »
Apró cseppek indíthatták útjára a földi élet fejlődését
Egy magyar kutató és társainak új modellje lehetséges magyarázatot ad arra, miként juthatott el a földi élet evolúciója az egyszerű szerves molekuláktól sejtjeink elődeiig. Hasznos vírusok, önző paraziták, együttműködő replikátorok és szerethető genetikai rosszfiúk egy történetben, melynek igazán csak a végét ismerjük. A cikk alapjául az MTA híroldalán megjelent anyag szolgált.
Aprócska bizarr lény volt az ember legrégibb ismert őse
Egy nemzetközi kutatócsoport Kínában talált kövületekben azonosította egy kicsiny tengeri lény maradványait, amelyről feltételezik, hogy az emberek legkorábbi ismert prehisztorikus őse lehetett, a zsákszerű élőlény mintegy 540 millió éve élt.
- címkék:
- evolúció
- ember
- állat
- lény
- Címkefelhő »