A gombák és az állatok evolúciós útját térképezték fel az ELTE kutatói

Két látszólag nagyon különböző, ám valójában meglepően közeli rokon többsejtű csoport, az állatok és a gombák evolúciós eredetét vizsgálták nemzetközi együttműködés keretében az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Biológiai Fizikai Tanszékének kutatói.

Meglepő közös jellemzőt találtak a „tehetséges” kutyákban

Egy új tanulmányban a szakértők arra voltak kíváncsiak, hogy a tehetséges szótanulók kutyáknak van-e bármiylen különleges személyiségjegyük a többi ebhez képest, hiszen és nagyon kevés akad belőlük világszerte. Az eredmény a tudósokat is meglepte.

Szívszorító látvány: így fest most az aszály sújtotta Balaton - Fotó

Elérte idei mélypontját a Balaton vízszintje – már csak 20-30 cm választja el a 2003-as állapottól, mely az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb aszálya következtében jött létre.

Sokkoló tanulmány az ELTE kutatóitól: kiszáradás fenyegeti Magyarországot

A következő évtizedekben súlyos kiszáradás fenyegeti az országot, ha nem sikerül orvosolni a klímaváltozást - adta hírül az MTI.

85 millió éves fajokat fedeztek fel az ELTE kutatói

Három, a tudomány számára teljesen új, nyolcvanötmillió éves darázsfajt fedeztek fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói Ajka közelében; az egyik fajt a 30Y zenekarról nevezték el.

A palládiumtörténet középpontjában az ELTE kutatói

A palládium mint katalizátor kulcsfontosságú szerepet tölt be a gyógyszeriparban rendkívül gyakran alkalmazott Suzuki-reakcióban. Az ELTE vegyészei nemrég megmutatták, hogy a nemesfém-katalizátor már nyomnyi mennyiségben is képes katalizálni az átalakulást. Eredményüket óriási érdeklődés övezte világszerte, már a lektorálatlan cikkváltozat az összes valaha megjelent tudományos publikáció legolvasottabb 2%-ába került. A felfedezés fontosságára legutóbb a Nature elemzése hívta fel a figyelmet.

Ezért nem élhetett a Bakonyban T. rex

Tyrannosaurus, Giganotosaurus, Carcharodontosaurus. Csak néhány a legismertebb kréta időszaki csúcsragadozó dinoszauruszok közül. Tíz-tizenkettő méter feletti testhosszukkal, legalább másfél méteres koponyával és tizenöt-húsz centimétert elérő fogaikkal rettegett urai lehettek egykori környezetüknek. Ilyen csúcsragadozók maradványai ismertek Észak- és Dél Amerika, Afrika és Ázsia dinoszaurusz lelőhelyeiről, ám Európából, így Magyarország területéről is csak jóval kisebb unokatestvéreik töredékes maradványai kerültek eddig elő. Mi lehet ennek az oka? Ennek megfejtésében segített nekünk Ősi Attila paleontológus, az Eötvös Loránd Tudommányegyetem ...

Mire gondolnak a kutyák? Az ELTE kutatói rájöttek

Sok kutyarajongó szeretné tudni, mi jár szőrös barátja fejében. A kutatók most végre közelebb kerültek a válaszhoz. Az Etológia Tanszék Családi Kutya Programjának kutatói új vizsgálatukban feltárták, hogy a kutyáknak ún. multimodális mentális képe alakul ki az ismerős tárgyakról – a tanulmányt az Animal Cognition folyóiratban publikálták. Ez azt jelenti, hogy amikor egy tárgyra gondolnak, a kutyák elképzelik a tárgy különböző érzékszervi jellemzőit. Például a kinézetét vagy a szagát.

Mágnesként vonzaná a gyerekeket az informatikához az ELTE

Megújult a hipermodern, élményalapú tanulást segítő T@T Kuckója.

Feláldozhatunk-e egy embert, hogy megmentsünk öt másikat?

A villamos-probléma néven elhíresült erkölcsi dilemma kultúrafüggését vizsgálta egy nemzetközi tudóscsoport az ELTE kutatóinak vezetésével. Megállapították: az embereket a Föld minden táján hasonlóan befolyásolja, ha fizikai kontaktussal is meg kell erősíteniük döntésüket.

A kutyák alvása tükrözi gazdáikkal való kapcsolatukat

Új helyen, gazdával alvó kutyák alvásmintázatát befolyásolja az, hogy milyen a kapcsolatuk a gazdájukkal – derül ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem Etológia Tanszék kutatóinak Animals folyóiratban megjelent legújabb tanulmányából.

Megfejtették, hogyan látnak a kérészek

A Duna mentén élők számára nem ismeretlen a késő nyári estéken rajzó kérészek látványa. De vajon mit látnak a lárvaként vízben fejlődő, majd kifejlett példányként a vizet elhagyó rovarok? És ez hogyan szabja meg viselkedésüket? Új kutatásukban az ELTE és az ELKH munkatársai azt fedezték fel, hogy a kérész látórendszere a fejlődés során a fényviszonyok változásához igazodik.

Súlyos betegség kutatásában jelenthet áttörést egy magyar felfedezés

Az ELTE kutatói olyan új betegségmodellt hoztak létre, mellyel a Bloom-szindróma és a zebrahal ivarát meghatározó folyamatainak alaposabb megértéséhez járultak hozzá. A két, látszólag független témát összekapcsoló tanulmány Kovács Mihály (Biokémiai Tanszék) és Varga Máté (Genetikai Tanszék) csoportjainak összefogásával született és a Cell Death and Disease tudományos folyóiratban publikálták. Amellett, hogy az új modellállat által fontos információkat szerezhetünk a Bloom-szindróma sejttani hatásairól, az eredmények hozzájárulhatnak a tüneteket mérséklő hatóanyagok fejlesztéséhez, így a betegséggel élő emberek életminőségének javításához.

Magyar kutatók algoritmusával tehetők megbízhatóbbá a kvantumszámítógépek

Az ELTE és az ELKH fizikusai saját fejlesztésű algoritmus és a hozzá kapcsolódó fordítószoftver segítségével rekordalacsony számú kvantumlogikai művelettel képesek futtatni kvantumprogramokat, így jelentősen csökkenthető a számítások során keletkezett zajszint. Eredményeik hozzájárulnak a kvantumprocesszorok erőforrásainak hatékonyabb kihasználásához és a kvantumos algoritmusok további fejlesztéséhez.

A napraforgók segíthetnek a napelemek tájolásában

Az ELTE kutatói a napraforgók fénymaximalizáló "viselkedését" vizsgálva arra jutottak, hogy a napelemtáblák akkor termelik a legtöbb energiát Magyarországon, ha nem délre, hanem a dőlésszögüktől függően kissé kelet felé tájolják azokat.

A kutyaagy működésébe enged bepillantást egy új vizsgálat

A kutyaagy működésének új vonatkozására derítettek fényt az ELTE kutatói egy a Royal Society Open Science című folyóiratban publikált kutatásukban. A humán neurológiai vizsgálatokban használt módszer mintájára kifejlesztett nem-invazív EEG-vel vizsgálták a kutyák akusztikus feldolgozásának agyi folyamatait, és először sikerült ezzel a módszerrel különbséget kimutatni az emberi és a kutyahangokra adott agyi válaszok között.

A kutyák szellemi hanyatlása hasonlít az emberéhez

A kutyáknál az öregedés során inkább mennyiségi és nem minőségi változások zajlanak a génkifejeződésben - derült ki az ELTE etológusainak legújabb kutatásából, amelyben azt vizsgálták, hogy miként változik az örökítőanyag aktivitása a kutyákban az életkorral.

Fémekben fedezték fel a világ legkisebb földrengéseit magyar tudósok

Az ELTE TTK Anyagfizikai Tanszékén végzett mikromechanikai kísérletek során kiderült, hogy a fémek maradandó alakváltozása során lejátszódó mikroszkopikus deformációs lavinák tökéletes analógiát mutatnak a földrengésekkel.

Egészségromlást okozott az élelemtermelésre való áttérés

Az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Akadémiájának rangos folyóiratában, a PNAS-ban (Proceedings of the National Academy of Sciences) látott napvilágot – magyar kutatókkal együttműködésben – egy, az európai őskori közösségek egészségi állapotát elemző tanulmány. A cikk azt a kérdést vizsgálja, hogy a gyűjtögető életmódról az élelemtermelésre való áttérés milyen hatással volt az emberek egészségi állapotára.

Biliárdgolyóként ütköző fekete lyukak bocsátanak ki gravitációs hullámokat

Az ELTE egykori fizikusainak részvételével egy 9 tagú nemzetközi kutatócsoport magyarázatot talált az eddigi legfurcsább gravitációshullám-forrás eredetére, ami a fekete lyukak elliptikus ütközésére utal.

Már félórányi nevetés felér egy könnyű testmozgással

Már félórányi irányított nevetés felér egy könnyű testmozgással és javítja a közérzetet egy kutatás szerint.

Emberi aggyal fejlesztették a gépi tanulást

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói az emberi agy kapcsolatainak leírását használták innovatív gépi tanulási módszerek teszteléséhez. Az új módszer a Newton-elmosás nevet kapta, és nemcsak a képi adatokat lehet megsokszorozni vele, hanem kémiai és biológiai adathalmazokra is alkalmazható.

Magyar vegyészek iránymutatása formálja a jövő katalizátorait

A gyógyszeripartól, a növényvédőszergyártáson át az építőanyagokig, életünk számos területén nélkülözhetetlenek a mesterségesen előállított anyagok. Az előállításukhoz pedig hosszú és időigényes kémiai átalakításokra van szükség. Az ELTE Diagnosztika és Terápia Kiválósági Program és a Kémiai Intézet vegyészeinek környezetkímélőbb, új módszere e bonyolult folyamatok egyes lépéseit gyorsítja – derül ki a kutatók a Nature Catalysis-ban megjelent publikációjából.

Közleményt adott ki az ELTE: így nyújt segítséget az Ukrajnából érkező menekülteknek és a határon túli hallgatóknak

Az ELTE néhány órával ezelőtt tette közzé Facebook-oldalán, ők hogyan segítenek az Ukrajnából érkező menekülteknek és a határon túli hallgatóknak.

Csak a hangunk alapján is felismer bennünket a kutyánk

Az ELTE TTK Etológia Tanszék kutatói legújabb tanulmányukban kiderítették, hogy a kutyák képesek a gazdájukat kizárólag a hangjuk alapján is felismerni, és ehhez az ember által is használt hangjellemzők közül többet is használnak.

Amerika legnagyobb részecskegyorsítójában dolgoznak az ELTE fizikusai

Az ELTE kutatói Amerika legnagyobb részecskegyorsítójában, a New York-i Relativisztikus Nehézion-ütköztető (Relativistic Heavy Ion Collider, RHIC) STAR kísérletében vesznek részt - tájékoztatta az egyetem az MTI-t csütörtökön.

Ultramodern Covid-labort avattak az ELTE-n

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem lágymányosi campusán kedden átadták azt a csaknem 1 milliárd forintos beruházással kialakított molekuláris mikrobiológiai laboratóriumot, amelynek révén lehetővé válik különféle kórokozók, köztük a Covid-19 és variánsai által kiváltott fertőzések kiszűrése, valamint a természetes és a védőoltásokkal létrehozott immunválasz elemzése.

Konferenciát rendeznek a kutyaetológia legfrissebb eredményeiről

Egész napos, online konferencián mutatják be legfrissebb eredményeiket az ELTE, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutyaetológiával foglalkozó kutatói szombaton.

Miért döntik oldalra a fejüket a kutyák?

Ha egy kutya oldalra dönti a fejét, attól többnyire még a macskás személyek szíve is meglágyul. És bár sokan cukinak találják ezt a viselkedést, ennek lehetséges okaira valószínűleg már jóval kevesebben tudják a választ. A kérdés tehát adott: azért csinálják ezt a kutyák, hogy hatást gyakoroljanak ránk, vagy hogy esetleg figyeljünk rájuk? Ennek jártak utána nemzetközi kutatók, valamint az ELTE Etológia Tanszékének munkatársai új kutatásukban.

Az ELTE immunológus dékánja elmondta: mit kell szem előtt tartani a harmadik oltásnál

Azért is nőhet a koronavírus-fertőzöttek száma most Magyarországon, mert a korábban megkapott két oltás már nem nyújt elég védelmet - mondta Kacskovics Imre immunológus, az ELTE Természettudományi Karának dékánja szombaton az M1 aktuális csatornán.

Eltűnt az ELTE Pszichológiai Intézetének munkatársa: nagy erőkkel keresi a rendőrség

A rendelkezésre álló adatok szerint a 47 éves férfi 2021. október 28-án 16 óra 10 perc körül a VII. kerületi Kazinczy utcából ismeretlen helyre távozott. A rendőrök jelenleg is keresik.

A kutyaagy jobban hasonlít az emberire, mint hinnénk

A kutyák agya az emberéhez hasonlóan különíti el a szavakat a folyamatos beszédfolyamban -- derül ki az ELTE Etológia Tanszék munkatársainak a Current Biology című folyóiratban megjelent friss tanulmányából. Éber EEG és fMRI segítségével kutatóknak most először sikerült kimutatni, hogy egy embertől különböző emlős faj is képes bonyolult statisztikai számításokat végezni a szóhatárok felismeréséhez.

Manipulálni lehet az öregedést

Az ELTE és Semmelweis Egyetem kutatóinak elemzése szerint a DNS-lánc átkapcsolható úgy, hogy 5-6 évvel fiatalabb biológiai életkornak megfelelő állapotba kerülhessen az úgynevezett metilációs mintázat szerint. Az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék és az MTA-ELTE Statisztikus és Biológiai Fizika Kutatócsoport munkatársai számos, nyilvános adatbázis információit elemezve azokat a sejtmechnizmusokat vizsgálták, amelyek óvatos hangolása az öregedés molekuláris folyamatait, és ez által a biológiai életkort befolyásolhatják.

Betiltotta az ELTE vezetése Megadja Gábor a más vélemények eltörléséről szóló előadását

Nemrégiben robbant a hír, hogy az ELTE egyik kollégiumának felső vezetése betiltotta Megadja Gábornak, a Kontra főszerkesztőjének a cancel culture (eltörlés kultúrája - a szerk.) témában meghirdetett interaktív beszélgetését. Megadján kívül Bódi Ábel, az Identitás Generáció vezetője sem tarthatta meg vadászatról szóló előadását. Megadja Gábor az Origónak adott interjúban azt mondta, hogy nagyon ironikus a történet, mert pont arról kellett volna beszélgetnie az érdeklődőkkel, ami most zajlik.

Kiderült, hogy a kutyák meglepően sokat értenek az emberi nyelvből

Az ELTE etológusainak vizsgálata igazolta, hogy némely kutyák kiemelkedően sokat megértenek az emberi nyelvből. A kutatásban résztvevő kutyák között voltak olyanok, amelyek akár száz vagy még több játék nevét képesek voltak megtanulni.

Űrcentrumot alapítottak Magyarországon - ezen az egyetemen található

Asztrofizikai és űrtudományi centrumot alapított az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Természettudományi Kara (TTK), ami az asztrofizikai, csillagászati és űrtudományi kutatásokat hivatott összehangolni és koordinálni.

Űrcentrumot alapított az ELTE, űrtudományi képzés is indul

Asztrofizikai és űrtudományi centrumot alapított az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Természettudományi Kara (TTK), amely az asztrofizikai, csillagászati és űrtudományi kutatásokat hivatott összehangolni és koordinálni.

A kutyák segíthetnek az emberi demencia kutatásában

A kutyák segíthetnek az emberi demencia kutatásában, mivel az emberhez hasonlóan náluk is összefügg az elbutulás a béta-amiloid peptid nevű anyag agyi felhalmozódásával - írja közleményében az ELTE Etológia tanszéke.

Ókori fürdőt és kincseket találtak az ELTE régészei Komáromban

Szenzációs leleteket találtak Komáromban

Ókori fürdőt és kincseket találtak az ELTE régészei Komáromban – írja az egyetem által kiadott közlemény.

Versenyjogban világelső az ELTE csapata

A King's College London csapatát is legyőzve nyertek a magyar hallgatók a Herbert Smith Freehills Competition nevű rangos európai uniós párbeszédversenyen.

Itt vannak az ELTE szakjainak ponthatárai

Kihirdették a 2021. szeptemberében induló képzések ponthatárait. Összegyűjtöttük Nektek, hogy hány ponttal lehetett bejutni az ELTE-re!

Kiknek kell leginkább izgulniuk? Íme, a legmagasabb ponthatárok tavalyról

Egy évvel ezelőtt az ELTE egyik szakára 490 pont árán lehetett bejutni – egyelőre csak találgatni lehet, hogy az idén, jóval több jelentkező mellett mely egyetemekre és szakokra kellhet a legtöbb pont. Unaloműzésként következzen egy gyűjtés a tavalyi brutál bejutási küszöbökről.

Milyen ponthatárokra számíthatsz a pedagógusképzés képzési területen?

A pedagógusképzésre jelentkezők körében évek óta az óvodapedagógiai, a tanítói, valamint a gyógypedagógiai szakok a legnépszerűbbek. Ha te is ezek valamelyikére jelentkeztél, de aggódsz, mert nem tudod milyen ponthatárra számíts, semmi gond. Ebben a cikkben összegyűjtöttük neked a hasznos infókat.

Láttál már szótanuló kutyát? Most fogsz! - Videó

Az ELTE Etológia Tanszékének munkatársai legújabb kutatásukban azt vizsgálták, hogy a tehetség egyedülállóan emberi jelenség-e vagy más fajnál is találhatóak különleges, tehetséges egyedek. A Scientific Reports című tudományos folyóiratban szerdán ismertetett tanulmányuk szerint nemcsak az emberek lehetnek tehetségesek, hanem a kutyák is.

Nem egyedülállóan emberi jelenség a tehetség

Az ELTE Etológia Tanszékének munkatársai legújabb kutatásukban azt vizsgálták, hogy a tehetség egyedülállóan emberi jelenség-e vagy más fajnál is találhatóak különleges, tehetséges egyedek. A Scientific Reports című tudományos folyóiratban szerdán ismertetett tanulmányuk szerint nemcsak az emberek lehetnek tehetségesek, hanem a kutyák is.

Milyen ponthatárokra számíthatsz a gazdaságtudományi képzési területen?

A gazdaságtudományi képzések között már évek óta a gazdálkodási és menedzsment, turizmus-vendéglátás és a kereskedelem és marketing szakok vezetik a népszerűségi listákat. Összeállításunk segítségével, most vethetsz egy pillantást az elmúlt öt év ponthatáraira a képzési terület három legnépszerűbb szakján.

A világ legjobbjai lettek az ELTE joghallgatói

A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar maga mögé utasította többek között az Oxfordi Egyetem és a King's College diákjait a versenyjogi perbeszédversenyen. 

Milyen ponthatárokra számíthatsz a bölcsészettudomány képzési területen?

A bölcsészettudomány képzési terület legnépszerűbb szakjai közé tartozik a pszichológia, az anglisztika, valamint a közösségszervezés. Ha ezek egyikére jelentkeztél, de nem tudod, hogy milyen ponthatárra számíts, ne aggódj! Összeszedtük az elmúlt 5 év ponthatárait, hogy tudd mihez hasonlítani a saját eredményeidet.

Milyen ponthatárokra számíthatsz társadalomtudományi képzési területen?

Kommunikáció-és médiatudomány, szociológia, nemzetközi tanulmányok. Ezek a társadalomtudomány képzési terület legnépszerűbb szakjai. Ezek egyikére jelentkeztél, de nem tudod, hogy hány pontra számíts? Összeszedtük neked az elmúlt 5 év ponthatárait, hogy tudd mihez hasonlítani pontjaidat. Lássuk tehát, mik voltak a ponthatárok a társadalomtudomány képzési terület TOP 3 szakjain az előző években!