A kutyák meg tudják mutatni az embernek, amit akarnak, a malacok nem

A családi kedvencként tartott kutyák és törpemalacok viselkedését összehasonlítva arra jutottak az ELTE etológusai, hogy az ember figyelmének egy számukra kívánatos dologra irányítása nem egy általános képesség a háziasított állatok körében: míg a kutyák igen, a malacok nem rendelkeznek azokkal a tulajdonságokkal, amelyek ehhez a képességhez szükségesek.

A kutyák meg tudják mutatni nekünk, amit akarnak, a malacok nem

Az ELTE Etológia Tanszék kutatói megvizsgálták, hogy családban élő kutyák és törpemalacok vajon megmutatják-e gazdájuknak egy számukra elérhetetlen (de a gazdájuk számára elérhető) élelem helyét. Azt találták, hogy ha csak a gazda volt a szobában – az élelem nem – akkor a malacok hasonló mértékben figyeltek a gazdájukra, mint a kutyák. Viszont mikor az élelem is a szobában volt, akkor a kutyák megpróbálták a gazdájuk figyelmét az élelmet rejtő dobozra irányítani, de a malacok nem. Ez alapján az ember figyelmének egy kívánatos dologra irányítása nem egy általános képesség a háziasított állatok körében. Úgy tűnik, hogy a malacok nem rrendelkeznek ...

Mélytengeri fenevadakra bukkantak a Mecsekben

Mélytengeri porcoshalak kövületeit tárták fel az ELTE őslénykutatói a Baranya megyei Tekeres mellett. A középső-miocén időszak badeni emeletében képződött (15,2-12,6 millió éves) tengeri üledékből nyert leletanyag az egész Kárpát-medencében egyedülállónak számít. Az ősmaradványok vizsgálatával a tudomány közelebb került a Kárpát-medencében egykor élt mélytengeri gerincesek teljesebb megismeréséhez.

Mesterséges intelligencia segíti az anyagok mikroszerkezetének vizsgálatát

A röntgenvonalprofil analízis hagyományos módszerével ezer darabos minta estében egy hónapig is eltarthat a kristályos anyagok mikroszerkezetének vizsgálata, az ELTE fizikusainak új, gépi tanuláson alapuló eljárása ezt az időt néhány másodpercre rövidíti le. A Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium támogatásával zajlott kutatás eredményeit a Nanomaterials folyóiratban publikálták.

Rekordot döntött az e-Hód informatikai verseny

Közel háromszáz iskola 37 ezernél is több diákja vett részt a megmérettetésen.

Mégiscsak különbözik a férfiak és a nők agya

Az ELTE kutatói olyan agyi kapcsolatokat találtak, amelyekből a nemre következtethetünk. Az eltérő helyeken található férfi és női implikátor élek felfedezése többek között az agyi rendellenességek vizsgálatában nyújthat a jövőben nagy segítséget.

Mobilról is elérhető az ELTE állathatározója

Kibővítve és átdolgozva újra megjelent Kriska György "Édesvízi gerinctelenek Közép-Európában" című, munkája. A csaknem 400 rajzot és fotót tartalmazó, közérthető nyelven megírt könyv egyszerűsített határozója mobiltelefonra is letölthető, valamint egyes fejezeteihez online filmgyűjtemények is tartoznak.

Több ezer kóros fehérjét talált a mesterséges intelligencia

Több ezer amiloidmintát találtak az ELTE kutatói az egyetemen létrehozott algoritmus és szerver, a Budapest Amiloid Prediktor segítségével. Az amiloidok kóros fehérjék, felismerésük súlyos betegségek megelőzésében és gyógyításában játszhat fontos szerepet.

Kutatók éjszakája - Több mint 250 programmal készül az ELTE

A mesterséges intelligenciáról, a klímaszorongásról és a magyar kriminalisztika érdekességeiről is lesz szó az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) által szervezett több mint 250 programon, amelyeket szeptember 30. és október 1-je között tartanak, a Kutatók Éjszakája sorozathoz kapcsolódva.

Egyes fehérjék elég szabados életet élnek

Az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem kutatói az S100 fehérjecsaládot vizsgálva arra az eredményre jutottak, hogy a sokféle betegség kilakulásában szerepet játszó fehérjecsalád körülbelül fele "szabados életet él", azaz gyakran váltogatja molekuláris partnereit.

A gombák és az állatok evolúciós útját térképezték fel az ELTE kutatói

Két látszólag nagyon különböző, ám valójában meglepően közeli rokon többsejtű csoport, az állatok és a gombák evolúciós eredetét vizsgálták nemzetközi együttműködés keretében az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Biológiai Fizikai Tanszékének kutatói.

Meglepő közös jellemzőt találtak a „tehetséges” kutyákban

Egy új tanulmányban a szakértők arra voltak kíváncsiak, hogy a tehetséges szótanulók kutyáknak van-e bármiylen különleges személyiségjegyük a többi ebhez képest, hiszen és nagyon kevés akad belőlük világszerte. Az eredmény a tudósokat is meglepte.

Szívszorító látvány: így fest most az aszály sújtotta Balaton - Fotó

Elérte idei mélypontját a Balaton vízszintje – már csak 20-30 cm választja el a 2003-as állapottól, mely az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb aszálya következtében jött létre.

Sokkoló tanulmány az ELTE kutatóitól: kiszáradás fenyegeti Magyarországot

A következő évtizedekben súlyos kiszáradás fenyegeti az országot, ha nem sikerül orvosolni a klímaváltozást - adta hírül az MTI.

85 millió éves fajokat fedeztek fel az ELTE kutatói

Három, a tudomány számára teljesen új, nyolcvanötmillió éves darázsfajt fedeztek fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói Ajka közelében; az egyik fajt a 30Y zenekarról nevezték el.

A palládiumtörténet középpontjában az ELTE kutatói

A palládium mint katalizátor kulcsfontosságú szerepet tölt be a gyógyszeriparban rendkívül gyakran alkalmazott Suzuki-reakcióban. Az ELTE vegyészei nemrég megmutatták, hogy a nemesfém-katalizátor már nyomnyi mennyiségben is képes katalizálni az átalakulást. Eredményüket óriási érdeklődés övezte világszerte, már a lektorálatlan cikkváltozat az összes valaha megjelent tudományos publikáció legolvasottabb 2%-ába került. A felfedezés fontosságára legutóbb a Nature elemzése hívta fel a figyelmet.

Ezért nem élhetett a Bakonyban T. rex

Tyrannosaurus, Giganotosaurus, Carcharodontosaurus. Csak néhány a legismertebb kréta időszaki csúcsragadozó dinoszauruszok közül. Tíz-tizenkettő méter feletti testhosszukkal, legalább másfél méteres koponyával és tizenöt-húsz centimétert elérő fogaikkal rettegett urai lehettek egykori környezetüknek. Ilyen csúcsragadozók maradványai ismertek Észak- és Dél Amerika, Afrika és Ázsia dinoszaurusz lelőhelyeiről, ám Európából, így Magyarország területéről is csak jóval kisebb unokatestvéreik töredékes maradványai kerültek eddig elő. Mi lehet ennek az oka? Ennek megfejtésében segített nekünk Ősi Attila paleontológus, az Eötvös Loránd Tudommányegyetem ...

Mire gondolnak a kutyák? Az ELTE kutatói rájöttek

Sok kutyarajongó szeretné tudni, mi jár szőrös barátja fejében. A kutatók most végre közelebb kerültek a válaszhoz. Az Etológia Tanszék Családi Kutya Programjának kutatói új vizsgálatukban feltárták, hogy a kutyáknak ún. multimodális mentális képe alakul ki az ismerős tárgyakról – a tanulmányt az Animal Cognition folyóiratban publikálták. Ez azt jelenti, hogy amikor egy tárgyra gondolnak, a kutyák elképzelik a tárgy különböző érzékszervi jellemzőit. Például a kinézetét vagy a szagát.

Mágnesként vonzaná a gyerekeket az informatikához az ELTE

Megújult a hipermodern, élményalapú tanulást segítő T@T Kuckója.

Feláldozhatunk-e egy embert, hogy megmentsünk öt másikat?

A villamos-probléma néven elhíresült erkölcsi dilemma kultúrafüggését vizsgálta egy nemzetközi tudóscsoport az ELTE kutatóinak vezetésével. Megállapították: az embereket a Föld minden táján hasonlóan befolyásolja, ha fizikai kontaktussal is meg kell erősíteniük döntésüket.

A kutyák alvása tükrözi gazdáikkal való kapcsolatukat

Új helyen, gazdával alvó kutyák alvásmintázatát befolyásolja az, hogy milyen a kapcsolatuk a gazdájukkal – derül ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem Etológia Tanszék kutatóinak Animals folyóiratban megjelent legújabb tanulmányából.

Megfejtették, hogyan látnak a kérészek

A Duna mentén élők számára nem ismeretlen a késő nyári estéken rajzó kérészek látványa. De vajon mit látnak a lárvaként vízben fejlődő, majd kifejlett példányként a vizet elhagyó rovarok? És ez hogyan szabja meg viselkedésüket? Új kutatásukban az ELTE és az ELKH munkatársai azt fedezték fel, hogy a kérész látórendszere a fejlődés során a fényviszonyok változásához igazodik.

Súlyos betegség kutatásában jelenthet áttörést egy magyar felfedezés

Az ELTE kutatói olyan új betegségmodellt hoztak létre, mellyel a Bloom-szindróma és a zebrahal ivarát meghatározó folyamatainak alaposabb megértéséhez járultak hozzá. A két, látszólag független témát összekapcsoló tanulmány Kovács Mihály (Biokémiai Tanszék) és Varga Máté (Genetikai Tanszék) csoportjainak összefogásával született és a Cell Death and Disease tudományos folyóiratban publikálták. Amellett, hogy az új modellállat által fontos információkat szerezhetünk a Bloom-szindróma sejttani hatásairól, az eredmények hozzájárulhatnak a tüneteket mérséklő hatóanyagok fejlesztéséhez, így a betegséggel élő emberek életminőségének javításához.

Magyar kutatók algoritmusával tehetők megbízhatóbbá a kvantumszámítógépek

Az ELTE és az ELKH fizikusai saját fejlesztésű algoritmus és a hozzá kapcsolódó fordítószoftver segítségével rekordalacsony számú kvantumlogikai művelettel képesek futtatni kvantumprogramokat, így jelentősen csökkenthető a számítások során keletkezett zajszint. Eredményeik hozzájárulnak a kvantumprocesszorok erőforrásainak hatékonyabb kihasználásához és a kvantumos algoritmusok további fejlesztéséhez.

A napraforgók segíthetnek a napelemek tájolásában

Az ELTE kutatói a napraforgók fénymaximalizáló "viselkedését" vizsgálva arra jutottak, hogy a napelemtáblák akkor termelik a legtöbb energiát Magyarországon, ha nem délre, hanem a dőlésszögüktől függően kissé kelet felé tájolják azokat.

A kutyaagy működésébe enged bepillantást egy új vizsgálat

A kutyaagy működésének új vonatkozására derítettek fényt az ELTE kutatói egy a Royal Society Open Science című folyóiratban publikált kutatásukban. A humán neurológiai vizsgálatokban használt módszer mintájára kifejlesztett nem-invazív EEG-vel vizsgálták a kutyák akusztikus feldolgozásának agyi folyamatait, és először sikerült ezzel a módszerrel különbséget kimutatni az emberi és a kutyahangokra adott agyi válaszok között.

A kutyák szellemi hanyatlása hasonlít az emberéhez

A kutyáknál az öregedés során inkább mennyiségi és nem minőségi változások zajlanak a génkifejeződésben - derült ki az ELTE etológusainak legújabb kutatásából, amelyben azt vizsgálták, hogy miként változik az örökítőanyag aktivitása a kutyákban az életkorral.

Fémekben fedezték fel a világ legkisebb földrengéseit magyar tudósok

Az ELTE TTK Anyagfizikai Tanszékén végzett mikromechanikai kísérletek során kiderült, hogy a fémek maradandó alakváltozása során lejátszódó mikroszkopikus deformációs lavinák tökéletes analógiát mutatnak a földrengésekkel.

Egészségromlást okozott az élelemtermelésre való áttérés

Az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Akadémiájának rangos folyóiratában, a PNAS-ban (Proceedings of the National Academy of Sciences) látott napvilágot – magyar kutatókkal együttműködésben – egy, az európai őskori közösségek egészségi állapotát elemző tanulmány. A cikk azt a kérdést vizsgálja, hogy a gyűjtögető életmódról az élelemtermelésre való áttérés milyen hatással volt az emberek egészségi állapotára.

Biliárdgolyóként ütköző fekete lyukak bocsátanak ki gravitációs hullámokat

Az ELTE egykori fizikusainak részvételével egy 9 tagú nemzetközi kutatócsoport magyarázatot talált az eddigi legfurcsább gravitációshullám-forrás eredetére, ami a fekete lyukak elliptikus ütközésére utal.

Már félórányi nevetés felér egy könnyű testmozgással

Már félórányi irányított nevetés felér egy könnyű testmozgással és javítja a közérzetet egy kutatás szerint.

Emberi aggyal fejlesztették a gépi tanulást

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói az emberi agy kapcsolatainak leírását használták innovatív gépi tanulási módszerek teszteléséhez. Az új módszer a Newton-elmosás nevet kapta, és nemcsak a képi adatokat lehet megsokszorozni vele, hanem kémiai és biológiai adathalmazokra is alkalmazható.

Magyar vegyészek iránymutatása formálja a jövő katalizátorait

A gyógyszeripartól, a növényvédőszergyártáson át az építőanyagokig, életünk számos területén nélkülözhetetlenek a mesterségesen előállított anyagok. Az előállításukhoz pedig hosszú és időigényes kémiai átalakításokra van szükség. Az ELTE Diagnosztika és Terápia Kiválósági Program és a Kémiai Intézet vegyészeinek környezetkímélőbb, új módszere e bonyolult folyamatok egyes lépéseit gyorsítja – derül ki a kutatók a Nature Catalysis-ban megjelent publikációjából.

Közleményt adott ki az ELTE: így nyújt segítséget az Ukrajnából érkező menekülteknek és a határon túli hallgatóknak

Az ELTE néhány órával ezelőtt tette közzé Facebook-oldalán, ők hogyan segítenek az Ukrajnából érkező menekülteknek és a határon túli hallgatóknak.

Csak a hangunk alapján is felismer bennünket a kutyánk

Az ELTE TTK Etológia Tanszék kutatói legújabb tanulmányukban kiderítették, hogy a kutyák képesek a gazdájukat kizárólag a hangjuk alapján is felismerni, és ehhez az ember által is használt hangjellemzők közül többet is használnak.

Amerika legnagyobb részecskegyorsítójában dolgoznak az ELTE fizikusai

Az ELTE kutatói Amerika legnagyobb részecskegyorsítójában, a New York-i Relativisztikus Nehézion-ütköztető (Relativistic Heavy Ion Collider, RHIC) STAR kísérletében vesznek részt - tájékoztatta az egyetem az MTI-t csütörtökön.

Ultramodern Covid-labort avattak az ELTE-n

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem lágymányosi campusán kedden átadták azt a csaknem 1 milliárd forintos beruházással kialakított molekuláris mikrobiológiai laboratóriumot, amelynek révén lehetővé válik különféle kórokozók, köztük a Covid-19 és variánsai által kiváltott fertőzések kiszűrése, valamint a természetes és a védőoltásokkal létrehozott immunválasz elemzése.

Konferenciát rendeznek a kutyaetológia legfrissebb eredményeiről

Egész napos, online konferencián mutatják be legfrissebb eredményeiket az ELTE, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutyaetológiával foglalkozó kutatói szombaton.

Miért döntik oldalra a fejüket a kutyák?

Ha egy kutya oldalra dönti a fejét, attól többnyire még a macskás személyek szíve is meglágyul. És bár sokan cukinak találják ezt a viselkedést, ennek lehetséges okaira valószínűleg már jóval kevesebben tudják a választ. A kérdés tehát adott: azért csinálják ezt a kutyák, hogy hatást gyakoroljanak ránk, vagy hogy esetleg figyeljünk rájuk? Ennek jártak utána nemzetközi kutatók, valamint az ELTE Etológia Tanszékének munkatársai új kutatásukban.

Az ELTE immunológus dékánja elmondta: mit kell szem előtt tartani a harmadik oltásnál

Azért is nőhet a koronavírus-fertőzöttek száma most Magyarországon, mert a korábban megkapott két oltás már nem nyújt elég védelmet - mondta Kacskovics Imre immunológus, az ELTE Természettudományi Karának dékánja szombaton az M1 aktuális csatornán.

Eltűnt az ELTE Pszichológiai Intézetének munkatársa: nagy erőkkel keresi a rendőrség

A rendelkezésre álló adatok szerint a 47 éves férfi 2021. október 28-án 16 óra 10 perc körül a VII. kerületi Kazinczy utcából ismeretlen helyre távozott. A rendőrök jelenleg is keresik.

A kutyaagy jobban hasonlít az emberire, mint hinnénk

A kutyák agya az emberéhez hasonlóan különíti el a szavakat a folyamatos beszédfolyamban -- derül ki az ELTE Etológia Tanszék munkatársainak a Current Biology című folyóiratban megjelent friss tanulmányából. Éber EEG és fMRI segítségével kutatóknak most először sikerült kimutatni, hogy egy embertől különböző emlős faj is képes bonyolult statisztikai számításokat végezni a szóhatárok felismeréséhez.

Manipulálni lehet az öregedést

Az ELTE és Semmelweis Egyetem kutatóinak elemzése szerint a DNS-lánc átkapcsolható úgy, hogy 5-6 évvel fiatalabb biológiai életkornak megfelelő állapotba kerülhessen az úgynevezett metilációs mintázat szerint. Az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék és az MTA-ELTE Statisztikus és Biológiai Fizika Kutatócsoport munkatársai számos, nyilvános adatbázis információit elemezve azokat a sejtmechnizmusokat vizsgálták, amelyek óvatos hangolása az öregedés molekuláris folyamatait, és ez által a biológiai életkort befolyásolhatják.

Betiltotta az ELTE vezetése Megadja Gábor a más vélemények eltörléséről szóló előadását

Nemrégiben robbant a hír, hogy az ELTE egyik kollégiumának felső vezetése betiltotta Megadja Gábornak, a Kontra főszerkesztőjének a cancel culture (eltörlés kultúrája - a szerk.) témában meghirdetett interaktív beszélgetését. Megadján kívül Bódi Ábel, az Identitás Generáció vezetője sem tarthatta meg vadászatról szóló előadását. Megadja Gábor az Origónak adott interjúban azt mondta, hogy nagyon ironikus a történet, mert pont arról kellett volna beszélgetnie az érdeklődőkkel, ami most zajlik.

Kiderült, hogy a kutyák meglepően sokat értenek az emberi nyelvből

Az ELTE etológusainak vizsgálata igazolta, hogy némely kutyák kiemelkedően sokat megértenek az emberi nyelvből. A kutatásban résztvevő kutyák között voltak olyanok, amelyek akár száz vagy még több játék nevét képesek voltak megtanulni.

Űrcentrumot alapítottak Magyarországon - ezen az egyetemen található

Asztrofizikai és űrtudományi centrumot alapított az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Természettudományi Kara (TTK), ami az asztrofizikai, csillagászati és űrtudományi kutatásokat hivatott összehangolni és koordinálni.

Űrcentrumot alapított az ELTE, űrtudományi képzés is indul

Asztrofizikai és űrtudományi centrumot alapított az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Természettudományi Kara (TTK), amely az asztrofizikai, csillagászati és űrtudományi kutatásokat hivatott összehangolni és koordinálni.

A kutyák segíthetnek az emberi demencia kutatásában

A kutyák segíthetnek az emberi demencia kutatásában, mivel az emberhez hasonlóan náluk is összefügg az elbutulás a béta-amiloid peptid nevű anyag agyi felhalmozódásával - írja közleményében az ELTE Etológia tanszéke.

Ókori fürdőt és kincseket találtak az ELTE régészei Komáromban

Szenzációs leleteket találtak Komáromban

Ókori fürdőt és kincseket találtak az ELTE régészei Komáromban – írja az egyetem által kiadott közlemény.

Versenyjogban világelső az ELTE csapata

A King's College London csapatát is legyőzve nyertek a magyar hallgatók a Herbert Smith Freehills Competition nevű rangos európai uniós párbeszédversenyen.

Itt vannak az ELTE szakjainak ponthatárai

Kihirdették a 2021. szeptemberében induló képzések ponthatárait. Összegyűjtöttük Nektek, hogy hány ponttal lehetett bejutni az ELTE-re!

Kiknek kell leginkább izgulniuk? Íme, a legmagasabb ponthatárok tavalyról

Egy évvel ezelőtt az ELTE egyik szakára 490 pont árán lehetett bejutni – egyelőre csak találgatni lehet, hogy az idén, jóval több jelentkező mellett mely egyetemekre és szakokra kellhet a legtöbb pont. Unaloműzésként következzen egy gyűjtés a tavalyi brutál bejutási küszöbökről.

Milyen ponthatárokra számíthatsz a pedagógusképzés képzési területen?

A pedagógusképzésre jelentkezők körében évek óta az óvodapedagógiai, a tanítói, valamint a gyógypedagógiai szakok a legnépszerűbbek. Ha te is ezek valamelyikére jelentkeztél, de aggódsz, mert nem tudod milyen ponthatárra számíts, semmi gond. Ebben a cikkben összegyűjtöttük neked a hasznos infókat.

Láttál már szótanuló kutyát? Most fogsz! - Videó

Az ELTE Etológia Tanszékének munkatársai legújabb kutatásukban azt vizsgálták, hogy a tehetség egyedülállóan emberi jelenség-e vagy más fajnál is találhatóak különleges, tehetséges egyedek. A Scientific Reports című tudományos folyóiratban szerdán ismertetett tanulmányuk szerint nemcsak az emberek lehetnek tehetségesek, hanem a kutyák is.

Nem egyedülállóan emberi jelenség a tehetség

Az ELTE Etológia Tanszékének munkatársai legújabb kutatásukban azt vizsgálták, hogy a tehetség egyedülállóan emberi jelenség-e vagy más fajnál is találhatóak különleges, tehetséges egyedek. A Scientific Reports című tudományos folyóiratban szerdán ismertetett tanulmányuk szerint nemcsak az emberek lehetnek tehetségesek, hanem a kutyák is.

Milyen ponthatárokra számíthatsz a gazdaságtudományi képzési területen?

A gazdaságtudományi képzések között már évek óta a gazdálkodási és menedzsment, turizmus-vendéglátás és a kereskedelem és marketing szakok vezetik a népszerűségi listákat. Összeállításunk segítségével, most vethetsz egy pillantást az elmúlt öt év ponthatáraira a képzési terület három legnépszerűbb szakján.

A világ legjobbjai lettek az ELTE joghallgatói

A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar maga mögé utasította többek között az Oxfordi Egyetem és a King's College diákjait a versenyjogi perbeszédversenyen. 

Milyen ponthatárokra számíthatsz a bölcsészettudomány képzési területen?

A bölcsészettudomány képzési terület legnépszerűbb szakjai közé tartozik a pszichológia, az anglisztika, valamint a közösségszervezés. Ha ezek egyikére jelentkeztél, de nem tudod, hogy milyen ponthatárra számíts, ne aggódj! Összeszedtük az elmúlt 5 év ponthatárait, hogy tudd mihez hasonlítani a saját eredményeidet.

Milyen ponthatárokra számíthatsz társadalomtudományi képzési területen?

Kommunikáció-és médiatudomány, szociológia, nemzetközi tanulmányok. Ezek a társadalomtudomány képzési terület legnépszerűbb szakjai. Ezek egyikére jelentkeztél, de nem tudod, hogy hány pontra számíts? Összeszedtük neked az elmúlt 5 év ponthatárait, hogy tudd mihez hasonlítani pontjaidat. Lássuk tehát, mik voltak a ponthatárok a társadalomtudomány képzési terület TOP 3 szakjain az előző években!

Megalakul az ELTE kilencedik kara

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Gazdálkodástudományi Intézete 2021. augusztus 1-től karként működik tovább.

A világ legjobbjai közé kerültek be a hazai tudományegyetemek

Kedd este hozta nyilvánosságra legfrissebb egyetemi rangsorát a londoni Quacquarelli Symonds cég. A világ legjobb felsőoktatási intézményeit összevető listára ezúttal is felkerült a Szegedi Tudományegyetem (551-561. kategória), a Debreceni Egyetem (591-600. kategória), az ELTE (651-700. kategória), a Pécsi Tudományegyetem a (651-700. kategória), a Budapesti Műszaki Egyetem (801-1000. kategória), a Corvinus  Egyetem és a Szent István Egyetem (801-1000 kategória), valamint a Miskolci Egyetem (1001-1200. kategória). 

Mutatjuk, melyik magyar egyetemek értek el ismét kimagasló eredményt a neves világranglistán!

Több területen is prominens helyen végeztünk a brit QS összegyetemi világrangsorában: a hazai felsőoktatási intézmények között összesítettben a Szegedi Tudományegyetem lett a legjobb, őt követi a Debreceni Egyetem, majd az ELTE. Mutatjuk a részleteket!

“Ez egy iszonyatosan nagy önismereti lehetőség”- Tanítsunk Magyarországért!

"A mentor fogalmát azért szeretem, mert ez a szó kifejezi azt, hogy nem állok a gyerekek fölött, hanem segítem őket, parterük, barátjuk vagyok" - vallja Mayer Bori, az ELTE negyedéves tanár szakos hallgatója, aki a Tanítsunk Magyarországért programban szerzett élményeiről, tapasztalatairól mesélt nekünk.

Őket idegesíti legjobban a kutyaugatás

Érdekes kutatási eredmények láttak napvilágot a kutyaugatással kapcsolatban.

Az ELTE szervezi az utolsó OTDK szekciót

Május 17-19. között a Kémiai és Vegyipari Szekcióval véget ér a 35. OTDK. Az ELTE TTK Kémiai intézete az online térben ad otthont az eseménynek.

A Nap rejtélyes hullámait figyelték meg magyar kutatók

Egy magyar-olasz vezetésű nemzetközi kutatócsoportnak elsőként sikerült közvetlen megfigyelésekkel torziós mágneses plazmahullámokat felfedeznie a Nap felszínén. Az Alfvén-hullámok a Napon legnehezebben megfigyelhető hullámoknak számítanak, jelentőségüket az a képességük adja, hogy nagyon nagy távolságra tudnak energiát és információt szállítani.

Rövidebb orrú kutyákkal könnyebb szemezni

A szemkontaktusnak alapvető szerepe van az emberi kommunikációban és kapcsolatokban. Amikor beszélgetés során egymás szemébe nézünk, jelezzük, hogy figyelünk egymásra. „Szemezni" azonban nemcsak emberekkel, de négylábú társainkkal is szoktunk. Az ELTE etológusainak új kutatása szerint a rövid orrú, együttműködő, fiatal és játékos kutyák néznek legszívesebben az ember szemébe.

Kutyák agyát vizsgálták az ELTE kutatói, meglepő felfedezést tettek

Az öregedési folyamatban kiemelt szerepet játszó CDKN2A gén hasonló aktivitási mintázatot mutat a kutyák szöveteiben, mint az emberekében az ELTE kutatóinak legújabb vizsgálata szerint. Így a gén alkalmas lehet a biológiai életkor pontos becslésére, valamint egyes, öregedéssel kapcsolatos betegségek kialakulásának előrejelzésére a kutyák esetében is. Ez a világszinten egyedülálló hazai kutya-agybank első kutatási eredménye.

Az alföldi ősközösségek étrendjéről jelent meg egy nemzetközi tanulmány

Az ELTE TTK Embertani Tanszékének részvételével egy nemzetközi kutatócsoport fogmaradványokból mutatta ki az alföldi ősközösségek életmódjának és táplálkozási szokásainak alakulását. A vizsgálatból kiderült, hogy a középső rézkorban élő nők inkább gabonaféléket, a férfiak inkább húsféléket fogyasztottak. Az eredmények ugyanakkor azokat a korábbi tanulmányokat nem támasztották alá, miszerint a középső rézkorban a Kárpát-medence keleti részén az állati eredetű táplálék fogyasztása a korábbiakhoz képest nagyobb mértékű volt - közölte csütörtökön az ELTE.

A zoológiai kutatásokba enged bepillantást egy új képeskönyv

A típuspéldány elrablása címmel adott ki mesekönyvet az ELKH Ökológiai Kutatóközpont, amelyet az intézet egyik kutatója, Rózsa Lajos írt. A történet egy, a Természettudományi Múzeumban történt rabláson keresztül vezeti be az ifjú olvasót a zoológiai kutatás rejtelmeibe. A könyv emellett méltó emléket állít a nemrégiben elhunyt két híres rovarásznak, Merkl Ottónak és Papp Lászlónak.

Föld napja: szabadtéri és online programot szervez az ELTE Füvészkert

Egyszerre szabadtéri és online programot szerveznek a Föld napja alkalmából a hétvégén az ELTE Füvészkertben, amely 250 éves jubileumi programsorozatához közösségi adománygyűjtést is indított.

Péniszét lóbálta egy férfi az ELTE online konferenciáján

Az ELTE ÁJK Tudományos Diákköri Konferenciáját egy váratlan jelenet zavarta meg. Egy szál pólót viselő férfi meglóbálta a férfiasságát a kamera előtt, mielőtt leült volna számítógépe elé.

Szatír mutogatta magát az ELTE online konferenciáján

Egy izraeli nyugdíjas férfi mutogatta a nemi szervét az ELTE egyik online megtartott tudományos konferenciáján. Kiderült, hogy az esemény nyilvános volt, így bárki csatlakozhatott hozzá. Mikor a szervezők észlelték az esetet, a férfit azonnal kizárták.

Az ELTE-n találkoztak az informatikatudomány fiatal szakértői

A virtuális térben adott otthont az Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kara a 35. OTDK Informatikatudományi Szekciójának.

Egy ritka betegség megértéséhez járultak hozzá magyar kutatók

Az ELTE vezetésével egy nemzetközi együttműködésben a kutatók új modellállatot hoztak létre, egy olyan ritka, genetikai betegség vizsgálatához, ami 40-50 éves korra vaksághoz is vezethet - olvasható az egyetem közleményében. Az újfajta modell új utakat nyithat az anyagcsere-betegség hátterének megismeréséhez, valamint potenciális gyógyszerhatóanyagok tesztelésére is használható, derül ki legújabb, a Frontiers in Cell and Developmental Biology című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukból.

Az ELTE rendezi az idei informatikai OTDK-t

Ahogy már előző cikkünkben is írtuk, az idei OTDK konferenciák új köntösbe kerülnek, hiszen a jelenlegi helyzethez alkalmazkodva az online térben szervezik meg őket. Az Informatikatudományi Szekciónak idén az Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kara ad otthont március 30. és április 1. között.

“Nálunk megvalósul az oktatás, a kutatás és az innováció egysége” - interjú az ELTE Informatikai Karának dékánjával

„Arra készítjük fel a hallgatókat, hogy nagy, komplex, összetett szoftverintenzív rendszerek fejlesztését tudják elvégezni" – hangsúlyozta Horváth Zoltán, az ELTE Informatikai Karának dékánja. Az Interjú a Felsőoktatási Rangsor 2021-es számában jelent meg.

Mutatjuk, melyik magyar egyetemek lettek dobogósok a világranglistán!

Több területen is rangos helyen végeztünk a brit QS összegyetemi világrangsorában: a hazai felsőoktatási intézmények között összesítettben a Szegedi Tudományegyetem lett a legjobb, őt követi a Debreceni Egyetem, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem, itt vannak a részletek!

Nobel-díjat is érhet az új magyar-svéd részecskefizikai felfedezés

Csaknem fél évszázadnyi kísérletezés után négy magyar és egy svéd kutatónak az eddig mért adatok elemzése alapján sikerült bizonyítania egy rendkívül tünékeny részecske, az Odderon régóta feltételezett létezését - hangzott el a felfedezésről beszámoló hétfői online sajtóeseményen.

Meghalt Balázs Béla

Életének 86. évében meghalt Balázs Béla csillagász, professzor emeritus, a magyarországi és nemzetközi csillagászat meghatározó alakja - közölte a család az MTI-vel szombaton.

Ez a legjobb magyar egyetem a U.S News rangsorában!

A magyar felsőoktatási intézmények közül az Eötvös Loránd Tudományegyetem érte el a legjobb helyezést a U.S News & World Report legújabb rangsorában, az egyetem a 414. helyre került, az európai intézmények között pedig 182. lett! Itt vannak a részletek!

Ásványrajongók figyelem! Megnyílnak az online Ásványtár kapui

Felvételi 2021: Finn, norvég, kínai vagy japán? Mutatjuk, melyik egyetemen tanulhatod ezeket a nyelveket!

Hamarosan lezárul a felsőoktatási jelentkezési időszak, de még mindig tanácstalan vagy, hogy hol folytasd? Nem csoda, hiszen nemcsak azt kell eldöntened, milyen szakon szeretnél tanulni, de az sem mindegy, melyik egyetem mellett teszed le a voksod! Összegyűjtöttük a legnépszerűbb felsőoktatási intézmények rövidfilmjeit, amelyek segíthetnek a végső sorrend kialakításában. Sorozatunk második részében az ELTE, az IBS, a Károli, a Kodolányi és a METU videóit láthatod.

Megújult Erasmus+ applikáció az ELTE közreműködésével

Új applikációt fejlesztettek ki az ELTE közreműködésével. Az alkalmazás célja könnyebbé tenni az Erasmus+ programra való jelentkezést és az azon való részvételt.

Magyar egyetemi oktató az IOI Tudományos Bizottságának tagjai között

Németh Zsolt, az ELTE Informatikai Karának oktatóját a Nemzetközi Informatikai Diákolimpia (IOI) Tudományos Bizottságának tagjává választották 5 éves időtartamra.

Nyílt nap az ELTE informatikai karán ne maradj le!

Ha felvételi előtt állsz, ez segíthet: online nyílt napot tartanak csütörtökön az ELTE informatikai karán, regisztrálj! Itt vannak a részletek!

Megfejtették, hogy miért fordul a napraforgóvirág kelet felé

Az ELTE, a Hamburgi Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatói a korábbi elképzeléseket is magába foglaló környezetoptikai magyarázatot találtak arra, hogy a Nap égi mozgását már nem követő érett napraforgóvirágzat miért néz állandóan kelet felé.

Áttörés a rákkutatásban, új utak nyílhatnak a gyógyításban: magyar kutatóké az érdem

Egy nemzetközi kutatócsoport részeként az ELTE kutatói új állatmodellt vezettek be egy ritka, örökletes ráktípus megismeréséhez. Az új modell felhasználásával a kutatók elő tudták állítani a betegséget okozó Williamson-mutációt egy apró, mindössze egy milliméter hosszúságú féregben. Eredmények új utakat nyithatnak meg a gyógyszerfejlesztésben is.

ELTE PPK - Minden, ami ember

„A hallgatóinknak nagyon magas színvonalú tudományos követelményeknek szükséges megfelelniük, emellett csupa olyan képzésünk van, ahonnan nagyrészt alkalmazott szakemberek kerülnek ki, akik a gyakorlatban kell, hogy hasznosítsák a nálunk megszerzett tudást" – mondta az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának dékánja, Demetrovics Zsolt.

Ezért nem képesek a kutyák nagyobb szókincs elsajátítására

A kutyák agya nem képes megkülönböztetni egymástól azokat a szavakat, amelyek egyetlen beszédhangban különböznek egymástól. Ilyen például az ül és az áll. Annak ellenére, hogy házikedvenceink hallása kiváló, mégsem figyelnek a szavak közötti különbségekre, ha azok csupán egy beszédhangban térnek el. Többek között ezt állapították meg legfrissebb kutatásukban magyar kutatók.

Minden, amit tudnod kell az államilag elismert nyelvvizsgarendszerekről

Akár általános, akár szakmai nyelvvizsgára készülsz, érdemes jó előre kiválasztani a nyelvvizsgaközpontot, ahol vizsgázni fogsz, növelve ezzel a siker esélyét. Az egyes nyelvvizsgarendszerek által kínált feladatsorok jellege és nehézsége ugyanis annyira sokrétű, hogy érdemes már eleve a kiválasztott nyelvvizsgatípus feladatsorai alapján felkészülni rá.

Ez a legfőbb különbség a törpemalacok és a kutyák viselkedése között

Az ELTE Etológia Tanszék kutatói legújabb kutatásuk során azt hasonlították össze, hogy mennyire keresik a családban élő fiatal kutyák és a törpemalacok az ember közelségét egy új környezetben - írja az MTI.

Kutatás igazolja, hogy a kutya az embernek, a törpemalac csak gazdájának legjobb barátja

Magyar kutatás mutatja be a páncélos dinoszauruszok meglepő életmódját

A napjainkban megfigyelhető nagytestű növényevő állatok gyakran élnek egy vagy több generációt magába foglaló csordákban, mely életmód feltételezése logikusnak tűnhet a nagytestű növényevő dinoszauruszok esetében is. Sok azonban a még felvethető kérdés. Egyedül vagy közösségben Bizonyos állatok miért szeretnek egymás közelében élni, míg mások miért törekszenek arra, hogy fajtársuktól tartsanak egy bizonyos távolságot? Milyen tényezők befolyásolják a társas életmód kialakulását, és miként lehetne megismerni az évmilliók óta, ma élő leszármazottak nélkül kihalt élőlények egykori szociális életmódját? Ehhez hasonló kérdésekre kerestek ...

A magyar kutatók világelsők a kutyaviselkedés kutatásában

Akinek az a benyomása, hogy egyre több a kutyák viselkedésével foglalkozó tudományos vizsgálat, az nem téved. Tizenöt éve meredeken emelkedik a kutyás kutatások száma. A világ vezető kutyaviselkedéssel foglalkozó kutatócsoportja pedig Magyarországon dolgozik, és tizenöt éve tartja a vezető pozícióját, állapították meg olasz kutatók az Animal Cognition folyóiratban.

KVÍZ: Mennyire ismered az ELTE-t?

Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Magyarország egyik legnépszerűbb intézménye. Évről évre ide jelentkeznek legtöbben első helyen, megkerülhetetlen tényező a felsőoktatásban. Összeállítottunk egy tesztet, amiből kiderül, mennyire ismered az ELTE-t!

Sárkányhajó és e-sport – nem tudsz olyat mondani, amire nincs egyetemi sportegyesület

Ebben a sorozatban nem csak egy-egy sportot szeretnénk kiemelni nektek a különböző egyetemekről, hanem az intézmények egyesületeit mutatjuk be, hogy még átfogóbb képet kaphassatok róluk.

A madarak énekének egyik titkát fejthették meg magyar kutatók

Az örvös légykapón vizsgálták a madárének szekvenciális szerveződését az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Evolúciós Ökológiai Csoportjának és az ELTE Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék Viselkedésökológiai Csoportjának a kutatói. Kiderült, hogy az egyedi madárének szintaktikai felépítése nem állandó, hanem a madár élete során folyamatosan változik, méghozzá a kor előrehaladtával egyre hosszabb, ismétlődő hangsorozatokat találunk benne, amelynek hátterében feltehetően hosszú távú tanulási folyamatok állnak. Az állati kommunikáció egyedfejlődésének és evolúciójának vizsgálata azért is fontos, mert segít az állatok környezethez való alkkalmazkodásának, ...

Felismerik-e a kutyák a gazdájuk szándékait?

Az ELTE etológusai legújabb kutatásukban azt vizsgálták, hogy a kutyák külön tudják-e választani a saját és a gazdájuk szándékait.