Egyperces tudomány
címke rss- kapcsolódó címkék:
- középkor
- történelem
- kutatás
- hódoltság
- kísérlet
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Tudja-e, hol működik fordítva a gravitáció a Földön?
Számos olyan hely létezik a Földön, ami – legalábbis látszólag -, ellenáll a gravitációnak, amelyeket „mágneses dombként" vagy mint „kísértet dombot" emlegetnek, mert itt visszafelé esnek a tárgyak, és a lejtőn felfelé gurul az autó.
Tudja-e, miért nagyobb a Hold, amikor a horizonthoz áll közel?
A kelő Hold jóval nagyobbnak látszik, amikor még a horizont közelében áll. Mindez régóta ismert, és már az i.e. 4. század óta dokumentált, mivel a furcsa jelenség egyaránt komoly fejtörést okozott a régmúlt gondolkodóinak csakúgy, mint a jelen tudósainak.
Tudja-e, miért lett augusztus 20. Szent István ünnepe?
Augusztus 20.-a a keresztény államalapítás, illetve Szent István és a kenyér ünnepe a legrégebbi magyar nemzeti ünnep. A középkori magyar királyság és államiság megalapítója 1038. augusztus 15-én hunyt el, és csak több mint hatszáz évvel később avatták hivatalosan is, a kánonjog szabályai szerint szentté, Buda 1686. szeptember 2-i bevétele után. Hogy akkor mégis miért augusztus 20. Szent István napja? Ennek jártunk utána.
Tudja-e, honnan ered az azt a hét meg nyolcát, és a kirelejzumát?
Az istenkáromlás gyökerei még a magyarság pogány múltjába nyúlnak vissza. Az államalapító, Szent István király tette meg hivatalosan is államvallásnak a kereszténységet, ám a magyarság egy, az ősi hagyományokhoz és a törzsi közösségi életformához ragaszkodó része ellenállt a térítésnek, a kereszténységgel szembeni ellenérzésének pedig – többek között - a keresztény jelképeket és dogmákat szidalmazó káromkodásokkal adott hangot.
Tudja-e, hol olvasható az első fennmaradt magyar szitkozódás?
A magyarokról régóta úgy tartják, hogy igen gazdag káromkodós szókinccsel rendelkező nemzet, akik ráadásul még kitűnően cifrázzák is a szitkozódásokat. A történeti források szerint eleink is roppant kreatívak voltak a káromkodások szókincsének fejlesztésében. Az első fennmaradt magyar szitok az 1479-es Dubnici-krónikában olvasható.
Miért támad rá a nagy fehér cápa a védőketrecre?
Dél-Afrika, Ausztrália, és Mexikó néhány híres merülőhelyén igazi adrenalinbombát kínálnak a kalandra éhes búvárok számára; közvetlen-közelről, a víz alá merített védőketrec biztonságában nézhetnek farkasszemet az óceánok rettegett csúcsragadozójával, a nagy fehér cápával. De mennyire biztonságosak ezek az alkalmatosságok, és vajon miért rohamozza meg időként a nagy fehér a védőketreceket?
- címkék:
- Rodney Fox
- André Hartman
- Chris Fallows
- Mike Rutzen
- Ausztrália
- Dél-Afrikai Köztársaság
- Guadalupe
- megfigyelés
- baleset
- nagy fehér cápa
- biztonság
- búvárkodás
- fém
- porcos halak
- világtenger
- tengeri ragadozók
- Egyperces tudomány
- Lorenzini-ampullák
- cápaketrec
- mikrofeszültség
- cápás merülés
- parti öv
- Címkefelhő »
Tudja-e, hogy melyik a magyar királynék városa?
Szent István az első püspökségek egyikét a Rómához hasonlóan dombokra épült Veszprém városában alapította. Szent István hitvesét, Gizellát itt, kedvenc városában koronázták magyar királynévá. Ettől kezdve vált sok évszázados szokássá, hogy a magyar uralkodók hitveseit a „Királynék városának” főpásztora, a mindenkori veszprémi püspök, a „királyné kancellárja” koronázta meg.
Tudja-e, melyik Magyarország harmadik legértékesebb ereklyéje?
Magyarországnak három kiemelkedő nemzeti ereklyéje van, a Szent Korona, a Szent Jobb, valamint a harmadik, Szent László hermája, amelyet Győrött, a Rába és a Duna összefolyásánál fekvő hordalékkúpon, a Káptalandombon álló Nagyboldogasszony-székesegyházban őriznek. Győr az egyetlen város Magyarországon, ahol mindhárom ereklye megfordult.
Tudja-e, honnan való a hetedhét országon túl is kifejezésünk?
Őseink jelképrendszerében a 7 hitregei fontosságú szám, amely a végtelent jelenti. A hetes a népmesék alapszáma is. A mesékben hetedhét országon túl él a szegény ember, a sárkány hétfejű, és a mesehős hétmérföldes csizmában jut el a hetedik határba. Utánajártunk, mire vezethető vissza a hetes szám mágikus jelentősége a magyar legendáriumban.
Tudja-e, hol lehet száz méteren megtenni több mint százmillió évet?
A mezozoikum, vagyis a geológiai középkor, amit szokás a dinoszauruszok koraként is emlegetni emberi ésszel szinte felfoghatatlanul hosszú, mintegy 180 millió éves időszakaszt jelent a Föld történetében. Csak nagyon kevés helyen lehet egyszerre fellelni a mezozoikumot alkotó három kor, a triász, a jura és a kréta rétegsorait. Mi ezt megtehetjük, méghozzá Budapesttől alig hetven kilométer távolságra.