csillagászat
címke rss- kapcsolódó címkék:
- ûrkutatás
- világûr
- NASA
- Naprendszer
- bolygó
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Ezerszer fényesebb, mint a Tejútrendszer
Felfedezték az eddig ismert egyik legfényesebb galaxist: az univerzum fiatal korszakából származó távoli csillagváros ezerszer fényesebb, mint a Tejútrendszer.
A legtöbb aszteroida kozmikus sárgolyóként kezdte
Vélhetõleg egyfajta kozmikus sárgolyóból alakult ki a Naprendszer legtöbb aszteroidája - állapította meg két kutató az általuk végzett szimulációs vizsgálatok alapján. Eredményeiket a Science Advances címû tudományos lapban mutatták be.
- címkék:
- csillagászat
- aszteroida
- Címkefelhõ »
A valaha észlelt legkisebb csillagra bukkantak brit csillagászok
A Földtõl 600 fényévnyi távolságra található, EBLM J0555-57Ab jelû csillag csak egy kicsivel nagyobb, mint a Szaturnusz - közölték a Cambridge-i Egyetem kutatói. Ennél sokkal kisebb nem is lehetne egy csillag - írták a szakértõk az Astronomy & Astrophysics címû tudományos lapban.
- címkék:
- csillagászat
- csillag
- Címkefelhõ »
Hemzsegnek a barna törpék a galaxisunkban
Galaxisunkban 25-100 milliárd "barna törpe", vagyis elvetélt csillag lehet egy nemzetközi kutatócsoport új elemzése szerint.
Magyar kutatók úttörõ eredménye a bolygórendszerek születésérõl
Másodpercenként születhet egy új bolygó a világegyetemben. A legnagyobb távcsövekkel ma már a bolygó- és csillagkeletkezés kezdeti szakaszába is bepillanthatunk - írja az MTA közleménye.
- címkék:
- csillagászat
- bolygó
- keletkezés
- MTA
- Címkefelhõ »
Két hét múlva fényes piramis jelenik meg az égen
Két hét múlva egy nagyon érdekes mûholdat küld az ûrbe egy orosz amatõrcsillagász csoport: egy mesterséges csillagot, ami az éjszakai égbolt egyik legfényesebb objektumává válik.
Ilyen fekete lyukakat még nem sikerült megfigyelni
Példátlan eredményt értek el amerikai csillagászok: az objektumok által kibocsátott rádióhullámok segítségével elõször sikerült két egymás körül keringõ fekete lyukat megfigyelniük. Az eredmény – a gravitációs hullámokat érzékelõ LIGO detektorral együtt – a fekete lyukak kutatásának új dimenzióit nyithatja meg – írja az IFL Science tudományos hírportál.
Négy és fél milliárd éves meteoritot találtak Hollandiában
Fontos utalásokat tartalmazhat a Naprendszer létrejöttérõl az a négy és fél milliárd éves meteorit, amelyet Hollandiában találtak.
Egy titokzatos bolygó keringhet a Naprendszerben
Bolygóméretû objektum keringhet a Nap körül, a Naprendszer Plútón túli jeges régiójában: ez lehet a Naprendszer 10. bolygója.
- címkék:
- Naprendszer
- csillagászat
- bolygó
- Pluto
- Címkefelhõ »
Kilencvenkilenc éve nem látott napfogyatkozásra készül az USA
Kilencvenkilenc éve nem látott teljes napfogyatkozásra készül az Egyesült Államok: augusztus 21-én a nyugati parttól a keleti partig, egy az egész országot átszelõ sávban látható lesz, ahogy a Hold teljesen kitakarja a Napot.
Megmérték Arany János forgási periódusát
Magyar tudósoknak sikerült megmérniük az Aranyjános forgási periódusát, azaz megállapítani, hogy milyen hosszú egy nap a kisbolygón - közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) az MTI-vel kedden.
- címkék:
- Arany János
- csillagászat
- kisbolygó
- MTA
- Címkefelhõ »
Egy lépéssel közelebb a második Föld megtalálásához
219 új bolygójelöltet tartalmaz a NASA Kepler ûrteleszkópjának most nyilvánosságra hozott friss katalógusa. A potenciális planéták közül 10 Föld-nagyságú, ráadásul csillaguk lakhatósági zónájában keringenek, ami azt jelenti, hogy a folyékony víz jelenléte sem kizárható rajtuk.
A görög mitológia Barátok köztje: nyári csillagképek
Szerintem tök király, hogy van olyan alakzat az égbolton, amit csak egy bizonyos évszakban láthatunk. Ilyen például a Nagy Nyári Háromszög, amely három csillagkép legfényesebb csillagának együttesét jelenti, aminek tagjai: az Altair, a Deneb és a Vega.
Mégiscsak létezhet a Napnak egy elveszett ikertestvére
A Napnak valószínûleg létezik egy ikertestvére – állítja egy meglepõ kutatás.
Magyar kutatók segítik a legnagyobb ûrtávcsõ munkáját
A 2018 végén felbocsátandó James Webb ûrtávcsõ távoli csillagok, bolygórendszerek és galaxisok infravörös sugárzását vizsgálja majd. A Magyar Tudományos Akadémia és az ELTE Gothard Obszervatórium kutatóinak részvételével most elkészült színképadatbázis lehetõvé teszi, hogy meghatározzák a csillagok fizikai jellemzõit és kémiai összetételét.
Szõrén-szálán eltûnt egy egész csillag
Jelenlegi ismereteink szerint a fekete lyukak keletkezését szupernóva-robbanások elõzik meg. Egy vadonatúj megfigyelés alapján viszont nem minden esetben ez a helyzet.
A németalföldi látcsõtõl az ûrteleszkópok birodalmáig
Már az ókori keleti birodalmakban is megbecsült tudománynak számított a csillagászat. Az óegyiptomi tudós papok például a Sirius állásából számították ki a Nílus várható áradásának idejét, Mezopotámiában pedig hatalmas csillagvizsgálókat építettek. Az égitestek vizsgálatánál azonban egészen a 16. század végéig, kizárólag a szögmérõ mûszerekre és órákra, valamint a puszta szemükre hagyatkozhattak az asztronómusok. A távcsõ feltalálása alapjaiban rengette meg a hagyományos világképet.
Rejtélyes objektum jelent meg az ismert fekete lyuk mellett
Rejtélyes objektum kering az Cygnus A galaxis nagyon nagy tömegû (szupermasszív) fekete lyuka körül. A tudósoknak egyelõre nem sikerült beazonosítania a képzõdményt.
Különös dolog történik az univerzum legfurább csillagánál
Az univerzum egyik legfurcsább csillaga megint szokatlan módon viselkedik: pénteken ismét drasztikus és szabálytalan fényességváltozásokat kezdett mutatni. Hasonlót két évvel ezelõtt detektáltak a szakemberek, azóta pedig folyamatosan figyelik az égitestet. A kutatók most azt remélik, az új esemény alapján végre kideríthetik, mi idézi elõ a csillag elhalványodásait.
Megtalálták a közelben a Naprendszer fiatalkori mását
A mi Naprendszerünkhöz nagyon hasonló fiatal bolygórendszer található tõlünk alig 10,5 fényévre – erõsítették meg a NASA munkatársai.
Végre jól látható a Kis Magellán-felhõ
Az Európai Déli Obszervatórium (ESO), 2017. május 3-án adta közre az infravörös VISTA teleszkópjával készített, keltezetlen képet a Kis Magellán-felhõrõl.
- címkék:
- csillagászat
- Magellán-felhõk
- Címkefelhõ »
Lehullt a lepel a legnagyobb ûrtávcsõ tükrérõl
A NASA kutatói nemrég publikáltak egy látványos képet a James Webb ûrteleszkóp, az eddig épített legnagyobb ûrtávcsõ tükrérõl. A tükör úgy néz ki, mint egy hatalmas, sárga tavaszi virág.
Új, közeli szuperföldet találtak, akár élet is lehet rajta
Újabb szuperföldet fedeztek fel egy „közeli", nagyjából 39 fényévre található törpecsillagnál. A bolygó a lakhatósági zónában kering, így nem kizárt, hogy folyékony víz lehet a felszínén.
Kollektív vadászat a szupermasszív fekete lyukra
Európától Chilén és Hawaiion át a Déli-sarkig nyolc távcsõ figyelte az elmúlt öt éjszaka csillagrendszerünk központját, hogy képet nyerjenek az ott rejtõzõ óriás fekete lyukról.
Brutális és robbanásszerû csillagszületést sikerült megfigyelni
Egyedülálló felvételeket sikerült készíteni nagy tömegû csillagok születésekor létrejött tûzijátékszerû robbanásról az Orion csillagképben – közölte az Európai Déli Obszervatórium.
- címkék:
- csillagászat
- robbanás
- csillag
- Születés
- Címkefelhõ »
Hatalmas aszteroida közelít felénk
Egy három éve felfedezett, viszonylag nagy aszteroida fog elhaladni "nagyon közel" a Föld mellett április 19-én – jelentette be a NASA.
- címkék:
- csillagászat
- világûr
- aszteroida
- NASA
- Címkefelhõ »
Elõször mutattak ki légkört egy közeli Föld-szerû bolygón
Elõször detektáltak légkört egy Naprendszeren túli Föld-szerû bolygón – írja a BBC. A felfedezés nagy elõrelépést jelent az idegen élet keresésében.
Lehet, hogy végre megvan a kilencedik bolygó?
Már jó ideje zajlik a vita arról, vajon létezik-e egy kilencedik bolygó a Naprendszerben. Most úgy tûnik, közelebb kerülhetünk a válaszhoz: egy közösségi tudományos projekt keretében sikerült négy gyanús objektumot kiszúrni, amelyek egyike akár a rejtõzködõ planéta is lehet.
Akár szabad szemmel is látható lesz áprilisban az üstökös
A Föld közelében halad el ezekben a napokban a Napot 5,4 évenként megkerülõ 41P/Tuttle-Giacobini-Kresák (TGK) üstökös, amelyet egy átlagos távcsõvel, sõt jó látású emberek esetében akár szabad szemmel az egész északi féltekérõl látni lehet április végéig.
- címkék:
- csillagászat
- üstökös
- Címkefelhõ »
Megmagyarázhatatlan robbanást észlelt a NASA
Óriási, egyelõre megmagyarázhatatlan eredetû robbanás látszik a NASA legújabb röntgenfelvételén. A kataklizma forrása egy tõlünk 10,7 milliárd fényévre található galaxis.
Mindig a múltat látjuk – csak a foton él a jelenben
A csillagászati cikkeknél rendre felbukkannak olyan hozzászólók, akik a cikk hibájaként róják fel, ha nem említi, hogy mondjuk egy milliárd fényévnyire lévõ galaxisról készült kép a milliárd évvel ez elõtti állapotot tükrözi. Arra viszont kevesen gondolnak, hogy minden, amit ebben a pillanatban látunk a környezetünkben, az a múltban történt, még ha csak pár nanoszekundummal is korábban. Ezekrõl az érdekes adatokról készített összeállítást Bob King amerikai amatõr csillagász és blogger.
Rejtõzködõ óriásbolygót fedeztek fel a csillagászok
„Rejtõzködõ" bolygót fedeztek fel a Yale Egyetem csillagászai egy tõlünk 3000 fényévre található rendszerben.
Megtalálták az eddigi legmasszívabb barna törpét
Rekorder barna törpét talált egy nemzetközi kutatócsoport: az égitest az eddig ismert legtisztább és legnagyobb tömegû barna törpe.
Magyar kutató fejtheti meg a távoli kozmikus korongok titkát
A csillagok születése sokáig rejtélynek számított a tudomány elõtt, és csak a közelmúlt technikai fejlõdése tette lehetõvé, hogy elkezdtük alaposabban megismerni e fényes objektumok életének legelsõ pillanatait. A kutatási területtel sok szakember foglalkozik világszerte, köztük dr. Kóspál Ágnes csillagász, akinek munkáját március 23-án rangos díjjal ismerte el az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete. Hogyan lehet a csillagok világra jöttét megfigyelni, mit árulnak el a körülöttük lévõ hatalmas korongok furcsaságai, és milyen mûszerek vannak a tudósok segítségére? Többek között errõl kérdeztük a díjazott csillagászt.
Nagyon fiatal a Ceres kráterének fénylõ foltja
A Ceres törpebolygó Occator-kráterének közepén lévõ világos terület a becslések szerint 30 millió évvel fiatalabb, mint maga a kráter.
Kõzettörmeléket találtak egy kettõs csillagrendszerben
Egy fehér és egy barna törpecsillag körüli kettõs csillagrendszerben kõzettörmelékre utaló nyomokra bukkantak csillagászok a Földtõl mintegy ezer fényévnyi távolságra.
Megvan az eddig ismert legfényesebb és legtávolabbi pulzár
Az univerzum eddig ismert legfényesebb, legtávolabbi pulzárjára bukkant az Európai Ûrügynökség az XMM Newton röntgencsillagászati mûhold segítségével: a gyorsan forgó neutroncsillag ezerszer fényesebb annál, mint amennyire azt eddig lehetségesnek hitték.
- címkék:
- csillagászat
- pulzárok
- világûr
- rekord
- fényes
- Címkefelhõ »
Áprilisban elkészülhet az elsõ kép egy fekete lyukról
Áprilisban megkezdheti mûködését az a teleszkóp-hálózat, amely elsõ ízben fog képet készíteni egy fekete lyukról.
Churchill és a földönkívüliek: elfeledett kézirat került elõ
Messzi-messzi galaxisok, távoli bolygók, idegen létformák – témakörök, amikkel napjaink kutatói már aktívan foglalkozhatnak, hála legkorszerûbb kutatóeszközeinknek. A földön kívüli élet létezésének lehetõsége nemcsak napjaink emberét izgatja, már a 19. században felkapottá vált, egy tévedésen alapuló csillagászati „felfedezés" miatt. Még a legendás államférfi, Winston Churchill fantáziáját is megmozgatta a kérdés, aki esszéjében tudósokkal vetekedõ módon fejtette ki véleményét a messzi világokról és az azokon létezõ lehetséges élõlényekrõl. Az ezt taglaló tizenegy oldalas kéziratot – amelyet egy amerikai múzeum magángyûjteményében ttaláltak ...
Sötét energia nélkül is megérthetõ a táguló univerzum
Az ELTE kutatói a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society Letters címû rangos nemzetközi csillagászati folyóiratban jelentették meg legújabb eredményeiket: vizsgálataik szerint sötét energia nélkül is meg lehet magyarázni az univerzum gyorsulva tágulását.
Újabb szuperföldet találhattak a Naprendszer közelében
Több mint száz új bolygójelöltet azonosítottak amerikai csillagászok, közülük az egyik Naprendszerünk közelében lehet – írja egy most közölt tanulmány.
Új típusú fekete lyuk létezésére találtak bizonyítékot
A fekete lyukak a világegyetem legrejtélyesebb objektumai közé tartoznak. Egy azonban közös bennük. Az eddig felfedezett összes fekete lyuk két kategóriába volt sorolható. Az új bizonyítékok alapján azonban úgy tûnik, hogy be kell vezetni egy harmadik csoportot is.
- címkék:
- csillagászat
- fekete lyuk
- Címkefelhõ »
Ismét megközelít minket a zölden fénylõ égitest
Rendkívül fényes lesz szombaton a 45P/Honda-Mrkos-Pajdusakova néven ismert üstökös – írja a Seeker.com.
Két robottávcsõ épül Magyarországon
Két új, 80 centiméter tükörátmérõjû automatizált távcsõ épül Magyarországon többek között szupernóva-robbanások, gammakitörések és fekete lyukak okozta csillagpusztulások vizsgálatához - közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kedden az MTI-vel.
- címkék:
- csillagászat
- MTA
- Címkefelhõ »
Tíz éve zabálja csillagát egy fekete lyuk, és még nem lakott jól
Amerikai csillagászoknak sikerült megfigyelniük egy óriási fekete lyuk hihetetlenül hosszúra nyúló „ebédjét”. Már tíz éve fal egy csillagot, és még nem végzett.
Baljós égi vándor viseli a híres csillagász nevét
Kétszázhetvenöt éve, 1742. január 14-én halt meg Edmond Halley angol csillagász, fizikus, az egyik leghíresebb üstökös pályájának kiszámítója. Hosszú élete során volt hajóskapitány, egyetemi professzor, királyi csillagász, a Royal Society titkára és a pénzverde vezetõje, õ tervezte az elsõ búvárharangot, összeállította az elsõ meteorológiai térképet és az elsõ halálozási statisztikát.
Hatalmas robbanás hagyhat nyomot az égen 2022-ben
Egy távoli robbanás hagyhat nyomot az égbolton 2022-ben. Ha a csillagászok jóslata beválik, az esemény olyan lesz, mintha egy vadonatúj csillag jelenne meg a Hattyú csillagképben.
- címkék:
- csillagászat
- robbanás
- égbolt
- csillag
- esemény
- Címkefelhõ »
Új katasztrófaelmélet a Hold keletkezésérõl
Számos aszteroida Földbe csapódásának eredményeként alakulhatott ki a Hold egy izraeli kutatócsoport számításai szerint.
Saját kivégzése adott erõt a tudomány popikonjának
75 éve, 1942. január 8-án született a modern fizika egyik meghatározó alakja, Stephen Hawking. Nevérõl a legtöbb embernek valószínûleg modern kütyükkel felszerelt tolószéke és jellegzetes géphangja ugrik be, pedig az õsrobbanással és fekete lyukakkal kapcsolatos elméleteivel, valamint ismeretterjesztõ munkájával már beírta magát a tudománytörténet ikonikus figurái közé. Élete bõvelkedett az örömteli és szomorú eseményekben, így nem csoda, hogy a közelmúltban egy sikeres mozifilmet is forgattak róla.
Ilyen galaxist még senki sem látott
Különleges galaxist fedeztek fel a csillagászok tõlünk 359 millió fényévre. A csillagvárosnak nemcsak egy, hanem két gyûrûje is van. Ilyet korábban nem láttak a szakemberek.