biológia
címke rss- kapcsolódó címkék:
- állatok
- fizika
- fehérje
- evolúció
- Závodszky Péter
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Miért van nõi orgazmus?
Egy emlõsökön végzett friss kutatás eredménye szerint a nõi orgazmus nem csupán egy kellemes „mellékhatása” a szexnek: ez az örömteli evolúciós mellékhatás nagy valószínûséggel az ovulációt segítette. Ám nem csupán biológiai szemszögbõl fontos része az életnek a hölgyek élvezete – errõl beszélgettünk Hevesi Kriszta szexuálpszichológussal.
Kutató-tengeralattjáró fedezett fel egy új skorpióhalat
A Smithsonian Intézet mélytengeri kutatócsoportja immár a tízedik új halfajt fedezi fel a karib-tengeri Curaçao sziget közelében.
Még mindig tarthat az emberi evolúció
Bár a szakemberek között is vita van errõl, egy harvardi közgazdász úgy véli, hogy ma is folyik az emberi evolúció. A kutató az egész élettartam alatti szaporodási siker tanulmányozásával jutott erre a következtetésre.
- címkék:
- evolúció
- szaporodás
- ember
- biológia
- Címkefelhõ »
Kísérletekkel népszerûsítik a kémiát, biológiát és fizikát a gyerekeknek
A kémia és a biológia a mai napig a gyerekek többségének nem más, mint egy megfoghatatlan, képletekkel és törvényekkel teli terület. Kreativitással és interaktív bemutatókkal, kísérletekkel azonban könnyebben megszeretik a gyerekek ezeket a tantárgyakat.
Az ember még az evolúciót is felgyorsítja
Egy friss kutatás kimutatta, hogy nem csupán az állat- és növényfajok gyorsított kihalásához járulunk hozzá, de az élõlények evolúcióját is jócskán befolyásoljuk. A tudósok azonban arra figyelmeztetnek, hogy ez egyáltalán nem enyhít a kihalófélben lévõ fajok helyzetén: egy gyorsabban változó faj ugyanis nem tudja rögtön átvenni a kipusztult szerepét, így ugyanott vagyunk, ahol a part szakad.
- címkék:
- evolúció
- ember
- biológia
- befolyásolás
- Címkefelhõ »
Melyik a legerõsebb állat?
Valószínûleg, ha megkérdeznénk valakit, melyik a legerõsebb állat, egy robosztus, nagytestû ragadozóra, vagy éppen a kicsi, de ügyes hangyára voksolna - kevés az esélye annak, hogy eltalálná a valódi csúcstartót, az evezõlábú rákot.
Az öreg majmok megválogatják közeli társaikat
Koruk elõrehaladtával az emberekhez hasonlóan a berber makákók is válogatósabbak partnereik kiválasztásánál.
- címkék:
- öregedés
- biológia
- makákó
- majom
- Címkefelhõ »
Napokkal a halál után is mûködõképes marad számos gén
Meglepõ felfedezést tettek amerikai kutatók: a halál beállta után 48 órával számos gén mûködõképes maradt, sõt aktivitásuk fokozódott. Az eredmények a szervátültetéseken átesettek számára is fontosak lehetnek, emellett a halál fogalmának újragondolására sarkallhatnak.
- címkék:
- halál
- genetika
- gének
- biológia
- Címkefelhõ »
Újabb lépést tettünk az emberi gének szerkesztése felé
Újabb jelentõs lépést tettek a kutatók az emberi génszerkesztés legalizálása felé. A Pennsylvaniai Egyetem humán immunsejtek módosítását célzó terve zöld utat kapott az egyik illetékes tudományos bizottságtól.
- címkék:
- gén
- aggály
- etika
- CRISPR-Cas9
- DNS
- genetika
- gének
- mutáció
- biológia
- Címkefelhõ »
A méhek titokzatos életét megfigyelõ program kezdõdött
Idõjárásnak ellenálló, színes számozott címkével ellátott több száz méhet bocsátottak szabadon kedden Londonban a Queen Mary Egyetem tetejérõl biológusok, hogy megfigyelhessék és adatokat gyûjthessenek a méhek titokzatos életérõl.
- címkék:
- London
- méhek
- biológia
- Címkefelhõ »
Újra napi kétszer kellene aludnunk
Egészen az iparosodás koráig a napi kétszeri alvás volt a normális - az ember elaludt este, felkelt pár óra múlva, tett-vett a házban, majd visszaaludt. A dupla alvás csak a 19. században tûnt el végleg, de könnyen lehet, hogy jobban aludnánk, ha újra bevezetnénk.
Miért érez gombócot a torkában, ha szomorú?
Ha nagyon boldogok vagy szomorúak vagyunk, úgy érezzük, hogy a torkunk összeszorul - ez a furcsa sajátosság szoros kapcsolatban van azzal a reakcióval, hogy ugyanekkor könnyekkel telik meg a szemünk is. Valójában nem gombócot, hanem a gégefedõ nyitva tartásáért küzdõ izmokat érzékeljük ilyenkor.
Két szupernóva-robbanás megváltoztathatta õseink viselkedését
Két közeli szupernóva-robbanás jelentõsen befolyásolhatta az emberelõdök viselkedését, derült ki egy új kutatásból.
Ausztráliában már félig élõ játékbabákat is növesztenek
Lehet vitatkozni azon, hogy a szövettenyésztés, és egyáltalán a mesterséges szervek létrehozása mennyire etikus és mennyire veszélyes, Oron Catts szerint azonban egyelõre még ott sem tartunk, hogy kitaláljuk, pontosan hogyan mûködik ez hatékonyan. Az ausztrál mûvész olyan projektet mutatott be az idei Brain Bar Budapesten, ami a mûvészetet és a tudományt fogja össze a szövettenyésztés eszközével.
Megvan a világ legnagyobb tengeri szivacsa
"Családiautó-méretû" tengeri szivacsot fedezett fel két Hawaii környékén kutató tudós, akik szerint valószínûleg a világ legnagyobb mélytengeri szivacsára bukkantak.
Ezerszer akkora a muslica spermiuma, mint az emberé
Az evolúciós nyomás hatására egyes hím muslicák nagyon kevés, de hatalmas hímivarsejtet termelnek. Egy spermium hossza elérheti az 5,8 centimétert.
Poszt-apokaliptikus sci-fit ajánl Bill Gates a nyárra
Idén is közzétette Bill Gates nyári könyvajánlóját. Idei olvasmánylistájában két, az emberi gondolkodást elemzõ könyv is bekerült, a tavalyi ajánlóhoz hasonlóan szerepel a listán az ázsiai vállalati kultúráról szóló írás, valamint egy poszt-apokaliptikus sci-fi.
Bemutatták a tavaly felfedezett tíz legérdekesebb fajt
Bemutatták az elmúlt évben felfedezett tíz legérdekesebb, legkülönlegesebb új faj listáját hétfõn New Yorkban.
Hetvennégy génterületen is múlik az iskolai siker
Az iskolai teljesítménnyel összefüggõ 74 területet azonosította az emberi genomban egy nagy létszámú nemzetközi kutatás, melyet a Nature tudományos lap friss száma ismertet.
Az alkoholfogyasztás nem pusztítja az agysejteket
A hiedelemmel ellentétben az alkoholfogyasztás nem befolyásolja az agysejtek számát, mivel nem tudunk akkora mennyiséget meginni belõle, hogy ezt a hatását kifejtse. Ennek ellenére nem árt óvatosnak lenni.
Miért leszünk libabõrösek?
A libabõr tulajdonképpen mára teljesen haszontalan funkcióvá vált, hála a modern civilizációnak - szerepe ugyanis a hõ termelése és megtartása, amit ma már sokkal hatékonyabb módszerekkel is meg tudunk oldani.
Kilenc testrész, amit már nem használunk
Az evolúció során számos esetben módosult úgy az emberi test, hogy korábban funkcióval rendelkezõ szerveink, testrészeink elveszítették jelentõségüket, és elkorcsosultak. Újabb kutatások szerint egyik-másik azért még hasznos lehet.
- címkék:
- evolúció
- emberi test
- biológia
- testrész
- Címkefelhõ »
Több õsi vírus bujkál a DNS-ünkben, mint azt eddig gondoltuk
Egy retrovírus teljes genomját és 17 másik darabjait találták meg amerikai kutatók 2500 emberi genom tanulmányozásakor.
Fizetett szabadnapok járhatnak a nõknek a menstruáció idejére?
Egy brit cég azt tervezi, hogy szabadnapot ad a havi ciklus miatt fájdalmaktól szenvedõ nõi alkalmazottainak.
Tényleg több hõt vesztünk a fejünkön keresztül?
Az 1960-as években terjedt el az a mítosz, ami szerint több hõt vesztünk a fejünkön keresztül, ezért kell télen mindig sapkát hordani – pedig ez valójában egyáltalán nem igaz.
Darwin tévedhetett: mégsem a nõstény választ
Megkérdõjelezi a 150 éves elméletet egy új kutatás, amely szerint Darwin csupán kora viktoriánus erkölcseit vetítette rá az állatok viselkedésére.
Ezért látják egymást vetélytársnak a nõk
Korábbi kutatások bizonyították, hogy a peteérés idõszakában a férfiak vonzóbbnak találják a nõket – ez az evolúció során fejlõdött ki bennük. Egy friss tanulmány szerint azonban a nõk is képesek kiszagolni, mikor ér a másik a peteérés fázisába, ekkor pedig sokkal nagyobb fenyegetésnek tekintik, mint a hónap többi napján.
Megtalálták a rovarpáncél Achilles-sarkát
A rovarokat szinte sebezhetetlenné teszi az igen ellenálló kitinpáncél. Német kutatók azonban felfedeztek egy molekuláris mechanizmust, amellyel megbontható ez a védõfelület. A felfedezés hasznos lehet a káros rovarok – így a Zika-vírust terjesztõ szúnyogok – elleni védekezésben.
- címkék:
- biológia
- rovar
- Zika-vírus
- rovarpáncél
- kitin
- Címkefelhõ »
Újra felfedeztek egy 137 éve kihaltnak hitt békafajt
Egy ritka, fán élõ, kihaltnak hitt békafajt találtak Északkelet-India õserdeiben. Az állat megtalálása Szathjabhama Dasz Bidzsu biológus és kutatócsoportja nevéhez fûzõdik.
- címkék:
- India
- béka
- biológia
- állat
- felfedezés
- Címkefelhõ »
Ázsiai pók viseli David Bowie nevét
2008-ban örökölte az énekes nevét az a vadászpókféle, amely valószínûleg mit sem sejt David Bowie haláláról – a kutatók akkor jöttek rá, hogy teljesen új fajról van szó, amikor egy német család képet készített háziállatként tartott pókjáról, hogy azonosítsák be a pontos fajnevét.
- címkék:
- David Bowie
- biológia
- pók
- pókfaj
- vadászpók
- Címkefelhõ »
Arcon szellenti a növény, ha megfogja
Az igen különleges mimózafaj nem csak összehúzódik, ha hozzáér valami, de érintés hatására hirtelen bûzös füstfelhõt is képes a levegõbe ereszteni, ami akár órákra belenghet egy egész szobát.
- címkék:
- mimóza
- biológia
- növény
- védekezés
- bûz
- szellentés
- Címkefelhõ »
Heavy metal stílusban porozza be a virágokat egy méh
Elõször vették filmre egy ausztrál méh különös beporzási stílusát. A kis rovar fejrázási sebességét minden heavy metal zenerajongó megirigyelheti: a méh másodpercenként 350-szer csapja oda a fejét a virágokhoz.
Manipulatív vírusok és agyevõ cinkék – zombik az állatvilágban
Szerencsére a népszerû zombis filmekbõl ismert apokaliptikus forgatókönyv csak fikció, az emberi élõholtak továbbra is a fantázia szüleményei maradnak. Az állatvilágban viszont nem ilyen egyszerû a helyzet: számos olyan faj létezik, amely egy másik állatcsoport egyedeit teszi engedelmes zombivá valamilyen biológiai trükk segítségével. Ezek az esetek legfõképpen az egyszerûbb organizmusok világában fordulnak elõ. De vajon mitõl válik egy széncinege agyevõ fenevaddá?
Téli álmot alszik a lajhármaki
Elõször figyeltek meg a kutatók téli álmot alvó fõemlõst Madagaszkáron kívül - derült ki a Scientific Reports címû folyóiratban közölt tanulmányból.
Még mindig nem oldódott meg a kék tarantulák rejtélye
Több tarantulafaj gyönyörû, kobaltkék színben pompázik, egyelõre viszont nem tudni, pontosan milyen célt szolgál ez az élénk színezet.
Az emberi agy képlékenyebb, mint a csimpánzoké
A kutatók felfedezték, hogy az emberi agy sokkal fogékonyabban, képlékenyebben reagál a környezet alakító hatásaira, mint a csimpánzok agya.
- címkék:
- agy
- csimpánz
- biológia
- emberi agy
- Címkefelhõ »
A lustaságért az agymûködésbeli különbségek okolhatók
Az agymûködésben nemrég felfedezett különbségek megmagyarázhatják, hogy egyes emberek miért apatikusak vagy lusták. A kutatók azt állítják, hogy a motiváció jobban függ a biológiai háttértõl, mint a beállítottságtól.
- címkék:
- agy
- biológia
- lustaság
- Címkefelhõ »
Ilyen érzés lehet meghalni?
Az Amerikai Vegyész Szövetség nem mindennapi videója bemutatja, hogyan mûködik az agyunk annak tudatában, hogy a következõ pillanatban meg fogunk halni.
Az emberi hullaszag egyedi
A bomló emberi holttest szaga meglehetõsen egyedi, jól megkülönböztethetõ a rothadó állati tetemtõl, derítette ki egy új kutatás.
- címkék:
- halál
- biológia
- Címkefelhõ »
Monumentális életfa repít vissza a távoli múltba
Több mint 2,3 millió fajnak - állatoknak, növényeknek, gombáknak, mikroorganizmusoknak - találták meg a helyét az amerikai kutatók által megrajzolt életfán. A 11 intézmény együttmûködésében megvalósult megaprojekt 3,5 milliárd évvel repíti vissza a kutatókat a múltba, abba az idõbe, amikor megszületett bolygónkon az élet.
- címkék:
- biológia
- fajok
- Címkefelhõ »
Szúnyogirtó amerikai halfaj bukkant fel a Zagyvában
Eddig csak meleg vizû tavakban elõforduló, eredetileg az észak-amerikai kontinensrõl származó halfaj több példányára bukkantak biológusok a Zagyvában.
- címkék:
- faj
- hal
- biológia
- Címkefelhõ »
Felvilágosító órákat fog adni Jessica Biel
Nagy dologra készül a színésznõ: Justin Timberlake felesége fiatal lányoknak szánt videókban fog beszélni arról, pontosan hogyan is mûködik a nõi test.
Testõrként használják a héjákat a kolibrik
Bár gyakorlatilag soha nem érintkeznek egymással, Arizonában a héják mégis segítik, hogy a kolibrik túléljék a gyilkos mexikói szajkók támadásait.
Time-lapse videó a királylepke születésérõl
Az Egyesült Államokban lassan veszélyeztetett lesz a pompás királylepke – ezen a time-lapse videón azt láthatjuk, ahogyan az apró levélmajszoló hernyóból gyönyörû pillangó lesz.
Ezernégyszáz évig is elélhetnek az örökifjú lények
A legtöbb élõlény megöregszik, majd jobblétre szenderül, ez alól a szabály alól pedig az ember sem kivétel. Idõtlen idõk óta keressük az „örök élet elixírjét”, ám az egyre jobban fejlõdõ tudomány és egészségügy ellenére továbbra sem kerültünk közelebb a vágyott halhatatlansághoz. A természet azonban, úgy tûnik, egy lépéssel elõttünk jár – több szerencsés növény- és állatfajon egyszerûen nem fog az idõ vasfoga. Sok ezer éves fák, megfiatalodó medúzák, örökifjú Hydrák és szüntelenül növõ homárok titkaiba nyerhetünk bepillantást, valamint azt is megtudhatjuk, mekkora eséllyel vészelhetjük át lefagyasztva az évek múlását.
- címkék:
- állatok
- növények
- biológia
- Halhatatlanok
- Címkefelhõ »
Miért változik a zúzódás színe?
Néhány nap leforgása alatt "gyönyörû" színváltozásokat tud produkálni az emberi bõrön egy-egy véraláfutás – ezt a vörösvértestek lebomlási folyamatának köszönhetõ.
Megvan, mikor lett színvak a kivi
A barna kivi genomjának szekvenálásával német kutatóknak sikerült megállapítani, hogy ez a félénk, röpképtelen madár több tíz millió évvel ezelõtt vesztette el színlátóképességét, amikor éjszakai életmódúvá vált.
A jura idõszakban volt a leggyorsabb az emlõsök evolúciója
A mezozoikum középsõ periódusában, a jura idõszakban volt a leggyorsabb az emlõsök evolúciója, amelynek során az alkalmazkodási módszerek széles spektrumát fejlesztették ki - erre a következtetésre jutottak brit és ausztrál kutatók.
Kilencéves kisfiú fedezett fel új kockamedúzafajt Ausztráliában
A világ egyik legveszélyesebb mérgû állataként számon tartott kockamedúza eddig ismeretlen fajaként azonosították ausztrál szakemberek azt az apró tengeri lényt, amelyet egy kilencéves kisfiú talált a kelet-ausztráliai Gold Coast egyik csatornájában.
Ürülékért csalogatja magához a denevéreket a kancsóka
Furcsa étrendet alakított ki magának az egyik borneói húsevõ növény: ha éppen úgy esik, odacsalja magához a denevéreket, és az ürülékükkel táplálkozik.
Fejlettebb a csimpánz keze, mint a miénk
Bár szeretjük azt gondolni, hogy mindenben sokkal fejlettebbek vagyunk távoli rokonainknál, egy friss kutatás kiderítette: a csimpánzok keze többet fejlõdött a közös õstöl történt szétválás óta, mint a miénk.
Felfedezték a világ legrégibb spermiumát
Felfedezték a világ legrégibb, 50 millió éves spermiumát egy nyeregképzõ féreg megkövesedett gubójában az Antarktiszon.
Trükköznek a szerelemben a fekete özvegy hímpókok
A fekete özvegy hímpókok megsemmisítik a nõstények által szõtt hálót, hogy távol tartsák a vetélytársakat - erre a következtetésre jutottak a kanadai Simon Fraser Egyetem kutatói, akik az Animal Behaviour folyóirat legújabb számában ismertetik eredményeiket.
- címkék:
- feromonok
- biológia
- pók
- pókháló
- fekete özvegy
- Címkefelhõ »
Rejtély, miért lustábbak egyes hangyák
A közvélekedéssel ellentétben nem minden hangya szorgos, vannak lustább tagjai is az ízeltlábúak eme túlbuzgó csoportjának – állapította meg az Arizona Egyetem kutatása.
- címkék:
- állatok
- viselkedés
- biológia
- hangya
- Címkefelhõ »
Napi 30 kilométert is mennek a pókok a vízen
Nagy távolságokat, akár napi 30 kilométert is képesek megtenni a pókok a vízfelszín felett utazva, tudatosan alakított, úgynevezett "léghajózó" mozgásuk segítségével - olvasható egy brit tanulmányban.
- címkék:
- víz
- biológia
- pók
- szélirány
- Címkefelhõ »
Cukiságáról nevezhetik el az új polipfajt
Alig akkora, mint az öklünk, és pici füleivel irányítja magát – az apró narancssárga polipfajt akár cukiságáról is elnevezhetik, ha végül tényleg az Opisthoteuthis adorabilis nevet kapja.
Bizarr delfintetem miatt nyomoznak a tengerbiológusok
Egy partra vetett delfintetem tartja izgalomban New Jersey tengerbiológusait, akik valóságos nyomozást indítottak a csonkítást elkövetõ állat megtalálása érdekében.
Balkezes a kenguruk többsége ausztrál kutatók szerint
"Balkezes" a kenguruk többsége - fedezték fel ausztrál kutatók, akik ezzel megcáfolták azt a feltételezést, hogy a jobb- vagy balkezesség kizárólag az emberre lenne jellemzõ.
- címkék:
- Ausztrália
- balkezesség
- kenguru
- biológia
- Címkefelhõ »
Színváltó polipbõrt állítanak elõ mesterségesen
Elektromos álcaruhákat készíthetnének a most felfedezett, polipok színváltó képességét utánozó anyag segítségével.
- címkék:
- biológia
- katonaság
- polip
- színváltó
- Címkefelhõ »
Állatian érdekes: Nem hódítani akarnak a tengerek divatdiktátorai
Mindannyian szeretünk divatosan öltözködni, hasonlóan vannak ezzel bizonyos rákfajok is, igaz õket velünk ellentétben nem mások tetszésének elnyerése, hanem a potenciális ragadozók elriasztása vezérli.
- címkék:
- állatok
- rák
- biológia
- állat
- Állatian érdekes
- Címkefelhõ »
Majmokkal bandáznak az etióp farkasok
A kelet-afrikai magasföldi füves szavannákon élõ dzseládapáviánok és etióp farkasok furcsa együttélését figyelték meg amerikai kutatók.
Rejtélyes zöld lényt találtak Tajvan partjainál
Egy titokzatos zöld lényrõl készült videó tartja lázban az interneten szörfözõket. Az állat a betonon csúszva – vélhetõen táplálékot keresve – öltögeti hosszú, rózsaszín, bizarr küllemû ormányát. Egyelõre csak találgatnak, hogy az állat milyen fajba tartozhat.
- címkék:
- állatok
- biológia
- állat
- érdekes
- zsinórféreg
- Címkefelhõ »
Napi cuki: így költözik kókuszhéjaival a polip
Otthonául használja és cipeli magával mindenhova kókuszhéjait a videóban szereplõ polip – a különös párosítás nem meglepõ, gyakori jelenség ugyanis, hogy a polipfélék kókuszdiók kemény héjait veszik magukhoz.
Párosodás nélkül szaporodott a fûrészhal
A kutatóknak elõször sikerült dokumentálniuk egy sor szûznemzést, vagyis párosodás nélküli szaporodást a túlhalászat és élõhelyük elvesztése miatt a kihalás szélére sodródott fûrészhalaknál Floridában.
Nagyon furcsa élõlényeket fedeztek fel a mélytengeri aljzaton
A Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Ügynökség távvezérlésû robotja az Atlanti-óceán fenekén járt, és videóra vette az ott élõ furcsa, gyakran aranyos, sokszor félelmetes élõlényeket – a felvételeket több száz kutató elemezhette élõben.
Így nézhettek ki a legelsõ kígyók
A kígyók õse egy éjszakai életmódot folytató, lesbõl vadászó ragadozó lehetett, aminek apró hátsó végtagjai voltak bokákkal és lábujjakkal – állítja a BMC Evolutionary Biology címû szaklapban megjelent tanulmány.
- címkék:
- evolúció
- biológia
- kígyó
- Címkefelhõ »
Autókerék nagyságú az elsõ ismert meleg vérû hal
Az elsõ ismert teljesen meleg vérû halat fedezték fel amerikai tengerbiológusok.
- címkék:
- hal
- biológia
- állat
- felfedezés
- Címkefelhõ »
Rekordméretû lehet egy Délnyugat-Kínában talált lepke
Fajának valaha talált legnagyobb egyede lehet az a szenderféle, melyet Délnyugat-Kínában találtak - közölték helyi szakértõk hétfõn.
- címkék:
- biológia
- molylepkék
- lepke
- Címkefelhõ »
Megvan a komplex élet evolúciójának egy hiányzó láncszeme
Új mikrobát fedezett fel az Atlanti-óceán mélyén egy nemzetközi kutatócsoport, az õsbaktériumok csoportjába sorolt mikroorganizmus a sejtes életformák evolúciójának egy hiányzó láncszemét képviseli.
Furcsa hernyót vettek filmre Peruban
Hanghatásra fenyegetõen nyújtogatja hosszú csápjait az a hernyó, amelyet egy entomológusokból álló csapat vett videóra a perui õserdõben.
Emberforma gombát fedeztek fel
Jonathan Revett 15 éve furcsa alakú gombákra lett figyelmes egy angol út szélén, de elõször nem tulajdonított neki túl nagy jelentõséget – most azonban kiderült, hogy az emberalakú gombák valójában új, külön fajhoz tartoznak.
- címkék:
- biológia
- gomba
- gombászat
- földcsillag
- Címkefelhõ »
Tökéletes állapotban a százmillió éves õscsótány
Borostyánba ragadt, így õrzõdött meg annak az imádkozó sáskára hasonlító õscsótánynak a maradványa, amely 100 millió évvel ezelõtt, a dinoszauruszok korában tengette mindennapjait. Az éjszaka vadászó ízeltlábú egy mára kihalt, ragadozó életmódot folytató csótányokat magába foglaló család tagja volt.
A költözõ madarak védelmében sötétül el New York
A költözõ madarak tájékozódását akarja segíteni New York állam azzal, hogy a vándorlási idõszakban, tavasszal és õsszel lekapcsolja éjszakára az állami épületek megvilágítását.
- címkék:
- New York
- biológia
- madár
- Címkefelhõ »
Univerzálisabb lehet a majomnyelv, mint hittük
A Campbell-cerkófmajmok hímjei legalább hat fõ hanggal kommunikálnak: „bum-bum, krak, krak-u, hok, hok-u, és wak-u. Ezek variálásával valóságos párbeszédet képesek folytatni egymással. A különbözõ majomfajok ráadásul megérthetik egymás kommunikációját – derült ki egy új kutatásból.
- címkék:
- kommunikáció
- biológia
- majom
- Címkefelhõ »
Csak a denevérek használják agyuk mindkét felét a halláshoz
Az állatok közül egyedül a denevérek használják agyuk jobb és bal felét is ahhoz, hogy a hangok különbözõ jellemzõit feldolgozzák - állapította meg egy amerikai kutatás.
- címkék:
- hallás
- denevér
- orvostudomány
- biológia
- Címkefelhõ »
Ez történik, ha szélcsatornába engedünk egy kolibrit
Kutatók azt vizsgálták, hogy a Föld leggyorsabb állatai között számontartott kolibrik hogyan manõvereznek akár a legnagyobb szélviharban is – a madarakat cukros vízzel csábították be egy nagyteljesítményû szélcsatornába.
- címkék:
- Szél
- biológia
- Kolibri kód
- nektár
- Címkefelhõ »
Téged is imádnak a szúnyogok? Eláruljuk miért!
Még alig múlt el a tél, alig szikrázott fel a nap, a szúnyogok máris elõbújtak. Kellemetlenek, és bizony tud fájni és viszketni a szúnyogcsípés. De mitõl függ, kire csapnak le a szúnyogok?
Mély hangon gyilkolt a gyilokmadár
Egy gyilokmadár 3,5 millió éves, csaknem teljes csontváza került napvilágra Argentínában, a lelet rekonstrukciója alapján a Córdobai Nemzeti Egyetem paleontológusai feltételezik, hogy a csúcsragadozónak mély hangja volt.
- címkék:
- madarak
- õsállatok
- hang
- biológia
- Címkefelhõ »
Újrarajzolták a hüllõk evolúciós családfáját
A gyíkok és a kígyók nagy csoportjainak egymáshoz való viszonyát rajzolták meg újra amerikai kutatók, akik az evolúciós családfán elhelyezték a kréta idõszak gigantikus tengeri csúcsragadozóit, a dinoszauruszokkal együtt 65 millió éve kihalt moszaszauruszokat is.
- címkék:
- evolúció
- hüllõk
- család
- biológia
- Címkefelhõ »
Vérfarkasként várja a teliholdat a furcsa növény
A vérfarkas a horrorfilmek kedvelt motívuma: az elátkozott hõs telihold idején kivetkõzik emberi mivoltából és vérszomjas fenevaddá változik. A telihold szerepe jelen cikkünkben nem ilyen drasztikus, de egy növény szempontjából létfontossággal bír.
- címkék:
- növények
- biológia
- furcsa
- Címkefelhõ »
Tényleg szemeket utánoz a lepkék szárnymintája?
Egy friss kutatás szerint mégsem hatalmas ragadozószemeket láthatnak a pillangók természetes ellenségei, ha a rovarok szárnyának mintázatára néznek.
- címkék:
- állatok
- mimikri
- biológia
- lepke
- Címkefelhõ »
Miért hosszú a Pinokkió-gyík orra?
Hosszú orra alapján a gyíkok Pinokkiója lehetne az a hüllõ, amelyet egészen 2005-ig kihaltnak hittek. Most a furcsa kinézet okát keresték a kutatók.
- címkék:
- állatok
- biológia
- furcsa
- Címkefelhõ »
Alakváltó béka tréfálta meg a kutatókat
Percek alatt képes bõrének textúráját megváltoztatni egy egzotikus béka. A kétéltûek között egyedülálló „alakváltó tulajdonság” a környezetbe olvadást szolgálhatja.
- címkék:
- állatok
- faj
- biológia
- természet
- érdekesség
- Címkefelhõ »
Megoldották az emlõsök evolúciójának egy nagy rejtélyét
Õsi fehérjék vizsgálata révén egy nemzetközi kutatócsoport megoldotta Charles Darwin dél-amerikai "fura" patásainak evolúciós rejtélyét.
- címkék:
- Darwin
- evolúció
- biológia
- állat
- Címkefelhõ »
A patkányéval lehet egyenlõ a csimpánz memóriája
Megvan az oka annak, ha a kutya nem fogad szót a gazdájának: négylábú kedvenceink két perc leforgása alatt elfelejtkeznek konkrét eseményekrõl. Még meglepõbb, hogy legközelebbi rokonaink, a csimpánzok még ennél is feledékenyebbek, és húsz másodperc alatt képesek elfelejtkezni a velük történt dolgokról. Ha azonban az állatok túlélésérõl van szó, már nem ilyen rövid eszûek.
- címkék:
- állatok
- memória
- biológia
- Címkefelhõ »
Életmentõ lehet a kéregpóknak az orális szex
A párzás nem életbiztosítás a hím pókok számára, a nõstény gyakran felfalja õket. A darwin kéregpók (Caerostris darwini) viszont egy egészen egyedi formáját választotta a túlélésnek: közösülés során a hímek orálisan benedvesítik a nõstény ivarszerveit.
- címkék:
- etológia
- biológia
- pók
- orális szex
- Címkefelhõ »
Ez a rovar nem rajong a Valentin-napért
Egyes sáskafajok nõstényei a szingliséget választják a „boldog párkapcsolatok” helyett, és inkább klónozzák magukat. A kéretlen udvarlókat lelohasztó illatanyagokkal, vagy egy jól irányzott rúgással tartják távol maguktól. Az elutasító magatartásnak megvan az oka: a párosodás túlságosan veszélyes és fárasztó – áll az Animal Behaviour szaklapban megjelent kutatásban.
- címkék:
- biológia
- rovar
- Valentin-nap 2015
- Címkefelhõ »
Táncszerû kecsességgel zajlik a tintahalszex
A tintahalak aktusa egy külsõ szemlélõ számára olyan gyengédnek tûnhet, mint egy érzéki tánc. A valóság persze sokkal nyersebb, mint várnánk: a felek szembehelyezkednek egymással, a hím megragadja a nõstényt, majd spermáját az erre a célra kifejlõdött karral a nõstény szájába fecskendezi.
- címkék:
- biológia
- párzás
- tintahal
- Címkefelhõ »
A csimpánzok is képesek idegen nyelvet tanulni
Képesek hangjelzéseik megváltoztatására a csimpánzok, ha idegen csoportba kerülnek, hogy jobban megértessék magukat új társaikkal - derítették ki brit kutatók az edinburghi állatkertben tanulmányozva két majomközösséget, amelyek korábban egymástól távol éltek.
- címkék:
- állatok
- kutatás
- biológia
- Címkefelhõ »
Légykeltetõnek használta magát a rovarász
Vannak olyan emberek, akiknek a munkájuk az életük, és bármit megtesznek annak érdekében, hogy kihozzák magukból a maximumot. Valószínûleg így lehet ezzel Piotr Naskrecki is, aki entomológusként dolgozik a Harvard Egyetem Összehasonlító Állattani Múzeumában. A férfi õrült vállalkozásba fogott: rovarkeltetõnek használta saját testét.
- címkék:
- horror
- biológia
- lárva
- Címkefelhõ »
Páratlanul szép félig hím, félig nõstény pillangót találtak
Ritka, félig hím, félig nõstény pillangót fedeztek fel egy lepkekiállításon Philadelphiában.
- címkék:
- állatok
- pillangók
- biológia
- lepke
- Címkefelhõ »
Hangyaszinten is zajlik a trónok harca
Egy laikus megfigyelõ számára a szociális rovarok – hangyák, méhek – társadalma olyan harmonikus közösségnek tûnik, amelyben az egyének a nagyobb jó érdekében szorosan együttmûködnek egymással. A valóság azonban az, hogy az önzõ érdekek itt is felülkerekedhetnek.
Megmutatja bájait a madárpók
Felgyorsítva akár egy tudományos-fantasztikus film ûrlényének is hihetnénk azt a madárpókot, amely a videóban éppen kinõtt kültakaróját dobja le a kíváncsi biológusok kamerája elõtt.
- címkék:
- állatok
- biológia
- madárpók
- vedlés
- Címkefelhõ »
Feltárul az elektromos angolna fegyverzetének titka
Nem csak lebénítani, hanem bábként is képesek irányítani áldozataik izmait az elektromos angolnák – derítette ki egy új tanulmány.
- címkék:
- állatok
- támadás
- biológia
- Címkefelhõ »
Nyolcvanmillió baktériumot vihetünk át egyetlen heves csókkal
Egyetlen rövid csókkal akár nyolcvanmillió baktérium is gazdát cserélhet – állapította meg egy holland tanulmány. A kutatásból az is kiderül, hogy azok a párok, akik naponta legalább kilencszer csókolóznak, nagyon hasonló szájüregi baktériumközösséggel rendelkeznek.
A medencecsonton múlik a jó bálnaszex
A cetek medencecsontját a kutatók sokáig csak evolúciós csökevénynek hitték, amelyet az állatok szárazföldön élt õseiktõl örököltek. Egy új tanulmány azonban azt állítja, hogy ezek a csontok meghatározott funkcióval rendelkeznek, amely az állatok párzási sikerét befolyásolja.
- címkék:
- evolúció
- bálna
- biológia
- Címkefelhõ »
Hasfelmetszõ Jack: a szenzációs nyomozás részletei
Talán egyetlen történelmi személyt sem övezett akkora kultusz, mint azt a sorozatgyilkost, aki Hasfelmetszõ Jack néven vált ismertté. Személyazonosságát sosem sikerült felfedni, egy üzletember és egy molekuláris biológus azonban most azt állítja, a modern tudományos technológiát felhasználva sikerült megfejteni a rejtélyt.
Furcsán tekergõ õsmaradványt találtak
A híres Ediacara faunához tartozó Plexus ricei a modern galandféreghez vagy a laposféreghez hasonlíthatott bolygónk korai élõvilágában.
Nem az infarktus fogja elvinni a jegesmedvét
Koleszterinszintjük az egekben van, az emberektõl eltérõen mégsem kapnak szívinfarktust. A jegesmedvék egyedi képessége egy génmutációban rejlik egy friss kutatás szerint.
A kísérleti egerek jobban szeretik a nõket
Egy új tanulmány szerint az egerek stresszesebbek, ha férfiakkal találkoznak. Az eredmény miatt a jövõben jobban oda kell figyelni a kutatók nemére az állatkísérletek során.
- címkék:
- egér
- állatok
- stressz
- viselkedés
- biológia
- hormon
- Címkefelhõ »