Árpád-ház
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Szent István
- középkor
- IV. Béla
- árpád-házi királyok
- Szent László
- legfrissebb
- legrégebbi
Egy évezred történelmi kataklizmái sem tudták megsemmisíteni
A Szent Korona a Magyar Állam nemzeti ereklyéje, állami szimbólum, a koronázási jelvények egyike. Különleges és egyedülálló szerepet játszott hazánk történetében, és az eurázsiai kultúrkörben ez az egyetlen ismert szent tárgyként elismert korona. A legfontosabb magyar nemzeti relikvia több szempontból is egyedülállónak tekinthető, így többek között a koronához kapcsolódó közjogi konstrukció, a Szent Korona-tan miatt.
Tudja-e, hogy melyik királyunk ült leghosszabb ideig a trónon?
A Magyar Királyság csaknem egy évezredes története az utolsó magyar fejedelem, István 1001. január elsején történt megkoronázásával vette kezdetét, és 1918. november 13-án szűnt meg IV. Károly, az utolsó magyar király eckartsaui nyilatkozatával. A királyság csaknem 918 éves fennállása alatt akadt olyan uralkodónk, akinek még két hónap sem adatott meg ahhoz, hogy fején viselje a koronát, ám vele szemben a leghosszabb ideig uralkodott királyunk két emberöltőt is eltöltött a trónon.
Pápai kém lehetett az ősmagyar haza felkutatására indult szerzetes
A történelem iránt érdeklődők számára Julianus, a magyarok őshazájának tartott Magna Hungariát megtaláló barát neve minden bizonnyal ismerősen cseng, pedig szinte alig tudunk valamit a híres 13. századi dominikánus szerzetesről. Julianus, miután 1236. december 27-én visszaérkezett kalandos ázsiai útjáról, azonnal kihallgatást kért IV. Béla királytól, akinek nemcsak arról számolt be, hogy megtalálta a magyarság Ázsiában maradt szórványát, hanem azt a nyugtalanító hírt is megosztotta az uralkodóval, miszerint a Kínai Császárságot leigázó Mongol Birodalom Európa megtámadására készül.
- címkék:
- Batu kán
- IX. Gergely pápa
- Riccardus páter
- IV. Béla
- tatárjárás
- vatikáni levéltár
- Mongol Birodalom
- Magna Hungaria
- ősmagyarok
- Prédikátor Testvérek Rendje
- Guzmán Szent Domonkos
- dominikánusok
- Volgai Bolgárország
- keleti magyarok
- Kínai Császárság
- Aranyhorda
- Árpád-ház
- Vatikán
- krónika
- középkor
- Julianus barát
- II. András Árpád-házi király
- Címkefelhő »
Tudja-e, hogy melyik a legrégebbi magyar oklevél?
Hazánk legkorábbi, a 11. század elejéről származó oklevelét a Magyar Nemzeti Levéltárban őrzik. A becses dokumentum Szent István korának leghitelesebb írásos emléke, és a Magyar Királyság hivatali írásbeliségének egyik legelső, jogi írásbeliségünknek pedig a legrégibb darabja, ami egyben a legkorábbi hazai nyelvemlékünk is.
Egy pürroszi diadal, amibe belerokkant a győztes: a muhi csata
A kereken 778 éve 1241.április 11-én elkezdődött, és Batu kán mongol hadai, valamint IV. Béla király csapatai között vívott muhi csata, mint a magyar történelem egyik legnagyobb, Mohácshoz hasonló sorsfordító csapása él a hazai történelmi emlékezetben. A kép azonban ennél jóval árnyaltabb . A két napig zajló öldöklő küzdelemben ugyan Batu kán kerekedett felül a magyar királyi haderőn, de az elszánt magyar ellenállás miatt csak egy hajszál választotta el a mongol kánt a vereségtől. A muhi csatát követő „tatárdúlás" noha megrendítő károkat okozott az országnak, de Batu kán az őt ért súlyos veszteségek miatt nem válthatta valóra nagy ttervét: ...
Hadsereg élén tért vissza menyasszonyáért a hoppon maradt vőlegény
A középkori magyar történelem nagy dinasztiái, az Árpád-ház, az Anjouk, a Jagellók és a Hunyadiak korában egyetlen kivételt leszámítva, mindig csak férfiak ültek a Magyar Királyság trónusán. Nem csak a hazai, hanem az egyetemes históriában is a férfiuralom dominált, ám időnként akadtak híres kivételek, gondoljunk csak például Kleopátrára, Zénóbiára, vagy a korai újkor egyik legsikeresebb királynőjére, angliai I. Erzsébetre, akik nem egyszer az „erősebb" nemet megszégyenítő rátermettséggel kormányozták országukat, vagy birodalmukat. A magyar történelemben az államalapítás után több mint három és fél évszázadnak kellett eltelnie a korronás ...
III. András hirtelen halálával halt ki végleg az Árpád-ház férfiága
A magyar középkori történelem első nagy dinasztiája, az Árpád-ház, III. András király Budán, 1301. január 14-én bekövetkezett hirtelen halálával férfiágon végleg kihalt. A kortársak közül sokan meggyőződéssel vallották, hogy a Velencében felnevelkedett III. András, akit a tartományurak kompromisszuma juttatott a trónra, valójában nem is Árpád vérvonalából származik, és e nagy dinasztia már 1290-ben, az excentrikus és kiszámíthatatlan IV. (Kun) László halálával kihalt. A történészek többségi álláspontja szerint azonban III. András, e jó szándékú és sokra hivatott király, aki reformjaival lefektette a 14. századi aranykorhoz vezető reendi ...
II. Béla - hétévesen megvakíttatták, mégis király lett és kegyetlen bosszút állt
A 11–12. századi Magyarországon gyakran megesett, hogy egy főúr az önhatalmú, erőszakos jogérvényesítés eszközéhez fordult. Az 1096-ban hatalomra került Könyves Kálmán is kénytelen volt uralkodása alatt többször szembenézni testvére, Álmos trónkövetelő igényeivel. I. Géza kisebbik fia ugyanis sohasem adta fel azt a régóta dédelgetett vágyát, hogy magyar király legyen. A sokadik lázadása után az uralkodó végül úgy döntött, hogy biztos, ami biztos, a jövőbeli összeesküvések elkerülése érdekében megvakíttatja öccsét és annak gyermekét. És bár az akkor hétéves fiú egész életére elvesztette látását, a történelem mégis úgy hozta, hogy II.. ...
750 éve halt meg IV. Béla, a második honalapító
Hétszázötven éve, 1270. május 3-án halt meg IV. Béla Árpád-házi magyar király, aki a tatárjárás után újjáépítette a csaknem teljesen elpusztított országot.
Kásler: Az Árpád-házi dinasztia 4500 éve, a mai Afganisztán északi részén alakult ki
Az archeogenetikai vizsgálatok alapján az Árpád-házi királyok dinasztiája a mai Afganisztán északi részén, az ókori Baktria területén alakult ki 4500 évvel ezelőtt - közölte az emberi erőforrások minisztere pénteken, Budapesten.
- címkék:
- Árpád-ház
- Dinasztia
- Afganisztán
- Címkefelhő »