Mindig ki akarta próbálni a hazugságvizsgálót? Akár már holnap megteheti!

A Brain Awarness Week nemzetközi rendezvénysorozat hazai programjai az Agykutatás Napjai címen futnak. A szervezők idén március 12-én és 13-án várják az érdeklődőket az ELTE lágymányosi kampuszán.

Magyar tudósok különleges kutatása a mesterséges intelligenciáról

A mesterséges intelligencia és a valós rendszerek matematikáját vizsgálják magyar kutatók, akik németországi majomkísérletek eredményeit értékelve találtak különbséget a rendszerek működési elvei között.

Magyar kutatók új értelmet adtak a „felforr az agyvizem” szólásnak

A késleltetett stresszreakcióért és a stressz hosszabb távú hatásaiért felelős új agyi folyamatot azonosítottak a Semmelweis Egyetem kutatói a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) keretében. Az agyvízen keresztül közvetített mechanizmus esetében a veszély fellépése után több tíz perces késéssel aktiválódik az az agyi terület, mely a stresszre adott válaszért és a viselkedés kialakításáért felelős. Az eredmények új távlatokat nyithatnak a poszttraumás stressz szindróma, a krónikus stressz és a kiégés idegi folyamatainak megértéséhez.

Majmok kínzása miatt ítéltek el agykutatókat

Bírói végzéssel pénzbírságot szabtak ki német agykutatókra, akiket rejtettkamerás felvételek alapján állatvédők jelentettek fel, amiért a tübingeni Max Planck Intézetben majmokat kínoztak állatkísérletek során.

Meglepő dolog derült ki a zongoristák agyműködéséről

Máshogy jár a dzsesszzongoristák és máshogy a klasszikus zenét játszó zongoristák agya: különböző agyi folyamatok játszódnak le náluk, amikor zongoráznak, még akkor is, ha ugyanazt a darabot játsszák.

Láss csodát

Beau Lotto, a neves agykutató, az idegtudományok professzora vizuális gyakorlatokon, érdekes esettanulmányokon keresztül mutatja meg, hogyan űz tréfát velünk napi szinten az agyunk, elzárva ezáltal minket egy rejtett és izgalmas világtól.

Újabb áldozatai vannak a szintetikus kannabisznak

Júliusban eddig mintegy nyolc áldozatot követelt a szintetikus kannabisz fogyasztása Új- Zélandon. Népszerűsége pedig egyre csak növekszik a fiatalok körében, szerte Európában és az Egyesült Államokban egyaránt. 

Tudja-e, miért hisszük, hogy agyunknak csak a tíz százalékát használjuk?

Hallott már az agyműködés tízszázalékos mítoszáról? E mítosz szerint agyunknak csupán 10%-át használjuk ki, a többi pedig elképesztő dolgokra lehetne képes, ha valaki végre rájönne, hogyan aknázhatók ki a bennünk rejlő lehetőségek. Megdöbbentő, hogy ez a tévképzet mennyire népszerű, sok felmérés szerint a válaszadók többsége hisz benne, sőt, számos hollywoodi kasszasiker alapgondolataként is megjelent már. Vajon honnan eredhet ez a népszerű, ám téves elképzelés?

Le akarják rántani a leplet a náci eutanázia programról

Egy müncheni intézet, a Mark Planck társaság vezeteésével indul vizsgálat a náci eutanázia program nyomán. Egy cipősdobozban találtak rá néhány emberi maradványra, melyről megállapították, hogy olyan emberektől származnak, akik a koncentrációs táborokban végeztek kényszermunkát, majd az eutanázia program során kivégezték őket. 

Lehet, hogy gyógyíthatóvá válik a notórius hazudozás

Célzott agyi stimulációval erősíthető az őszinte viselkedés: svájci és amerikai kutatók megtalálták azt az agyi területet, ahol az őszinteség és az önző érdekeket szolgáló hazugság közötti mérlegelés zajlik.

Újabb titkát tárta fel az emberi agy

Az emberi agyban a rácssejtek aktivitása összefügg a környezet méretével - állapította meg kutatók egy nemzetközi csoportja az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kara (ELTE PPK) szakembereinek részvételével.

Milliárdok jutnak agykutatásra

Hat és fél milliárd forintos támogatással folytatódhat a következő négy évben a nemzeti agykutatási program, amely 2013 és 2017 között 12 milliárdos támogatással indult - írta a Világgazdaság szerdai számában.

Kedvenc zenénket hallgatni az agyunknak olyan, mintha szeretkeznénk

Az agyunk ügyesen párhuzamot von a jó zene és a drogok, a szex, valamint a gaszronómiai élvezetek között. Van, akinél Mozart, másnál Nicki Minaj hallgatása ér fel egy szeretkezéssel.

A terhesség valóban és tartósan megváltoztatja a nők agyának működését

Ha csak MR-képeket látnánk különböző nők agyáról, akkor is pontosan meg tudnánk mondani, hogy melyikük terhes, és melyikük nem. Fantasztikus bizonyítékokat találtak a kutatók arra, hogy a terhesség több évre átszabja a nők agyát. Azaz csökkenti a szürkeállományuk egy részét.

Schumacher családja alapítványt hozhat létre

Webcímet és Twitter-fiókot jegyeztetett be Michael Schumacher irodája egy várhatóan hamarosan induló non-profit szervezet számára. A korábbi világbajnok számára fontos ügyekkel foglalkoznának.

Sokkal több a közös bennünk és a neutroncsillagokban, mint gondolnánk

Azt már korábban felfedezték, hogy a testünket alkotó atomok kimutathatóak voltak évmilliókkal ezelőtt keletkezett csillagokban, de a fizikusok most még szorosabb kapcsolatot találtak. Végső soron mindannyian csillagokból vagyunk. 

Az agya is olyan egyedi, mint az ujjlenyomata

Amerikai kutatók megállapították, hogy a fehérállományt alkotó idegpályák valójában az ujjlenyomatokohoz hasonlóan minden embernél különbözőek, és a genetikán kívül a múltbéli tapasztalatok is formálják. Ebből következik, hogy folyton változnak is, így azért agyszkennerekkel nem fogjuk igazolni magunkat a jövőben.

Vigyázzon, nem minden történt meg, amire emlékszik!

Mindenki érezte már azt a zavarba ejtő érzést, hogy valakit ismer valahonnan, de sehogy sem jut eszébe, hol és hogyan találkoztak. Néha pedig egészen banális helyzetekben villan be az agyunkba a déjà vu érzés: ez az egész egyszer már megtörtént velem. A kutatók szerint nem szabad elsőre bedőlni az ismerősségérzetnek, mert igazából két agyterület játékáról van szó. 

A majmok is tudatában vannak a saját gondolataiknak

Az amerikai Yale és Harvard Egyetem kutatói vadon élő makákókon tesztelték, hogy mennyire vannak tudatában saját gondolataiknak. Nagyon is tudják, hogy mit csinálnak. 

A nagyobb aggyal összefüggő új géneket találtak

Brit kutatók számos új kapcsolatot találtak egyes géncsaládok és az agyméret között. Ez teljesen új utakat nyithat meg az agyfejlődés és egyes betegségek, amilyen az időskori elbutulás megértését célzó kutatások előtt.

Ezért piszkálja annyi ember az orrát

Az agykutatóknak van egy lehetséges magyarázata a rossz szokásra. 

Rájöttek, hogy minek köszönhetjük az emlékeinket

Alvás közben a rövid távú memóriából úgynevezett agyi ritmusok töltik át az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. Ezeknek a ritmusoknak a keletkezéséért felelős agyterületet sikerült most azonosítania a Szegedei Tudományegyetem és az MTA kutatócsoportjának. 

Így dolgozza fel a kutyák agya az emberi beszédet

Magyar kutatók a világon elsőként vizsgálták, hogy a kutyák agya hogyan dolgozza fel az emberi beszédet. Eredményeik azt mutatják, hogy a kutyának az is számít, amit mondunk, és az is, ahogyan mondjuk. A rangos Science folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kutyák, akárcsak az emberek, a bal agyféltekéjük segítségével dolgozzák fel a szavak jelentését, míg az intonáció értelmezésére egy jobb féltekei területet használnak.

Miért van sokszor déjá vu érzésünk?

Sokáig azt gondolták a kutatók, hogy a déjá vu érzés az agyban keletkezett hamis emlékek miatt alakul ki bennünk. Egy új brit kutatás szerint azonban a déjá vu csak memória-ellenőrző eszköze az agyunknak, és érdemes még fiatalon kiélvezni a hatását, mert a memória romlásával egyre ritkábban lesz részünk benne. 

Most már hamis emlékeket is tudnak az agyunkba ültetni

Még elég sci-finek hangzik, pedig már a küszöbön van: japán kutatóknak sikerült teljesen hamis emlékeket beprogramozniuk a kísérleti alanyaik agyába. Mindezt ráadásul úgy tették, hogy pontosan meg sem mondták a résztvevőknek, hogyan befolyásolhatják saját emlékeiket – mégis működött a módszer.

Hologramként léphetünk a halhatatlanság ösvényére

Az nem vitás, hogy az emberiség, mióta világ a világ, vágyik a halhatatlanságra. Leggyakrabban a vallások foglalkoznak ezzel a témával. Világképük szerint testünk ugyan nem örök életű, lelkünk viszont az. Mi történik viszont akkor, ha a tudomány lehetővé teszi, hogy az idők végezetéig élhessünk? Ez az alapkoncepciója a digitális halhatatlanságnak. 

Csoda, hogy életben maradtam a stroke után

A stroke alattomosan támad, és senkit nem kímél: idősek és fiatalabbak egyaránt veszélyben lehetnek. A hazai szakemberek szerint a szélütés ma már népbetegségnek számít, évente 40-50 ezer eset történik, nagyon gyakran nem túlságosan kedvező kimenetellel. Hogyan változtathatja meg a stroke egy ember életét, és miként száll szembe az utóhatásokkal egy nemzetközileg is elismert magyar kutatónő?

Mindent megoszt a barátod a Facebookon? - Ez állhat a háttérben

Mindenki ismer néhány olyan embert, akik életük legintimebb részleteit is megosztják a Facebookon. Minden érzésüket és testi funkciójukat leírják, és a többiek sokszor nem értik, mi az oka ennek a kitárulkozásnak. Nos, a tudósok szerint létezik az agynak egy területe, amely ezekért a túlosztásokért felelős.

Agykárosodás és misztikus élmények

A történelem folyamán számos ember állította, hogy misztikus élményeket élt át, és gyakran olyan mély spirituális kapcsolat érzéséről számoltak be, amelyek örökre megváltoztatták életüket. Egy új kutatás szerint ezeket az élményeket egy agyterület hibás működése okozhatja.

Az emberi agy képlékenyebb, mint a csimpánzoké

A kutatók felfedezték, hogy az emberi agy sokkal fogékonyabban, képlékenyebben reagál a környezet alakító hatásaira, mint a csimpánzok agya.

Ez történik az agyban szakítás után

Amerikai kutatók feltérképezték, hogy egy fájdalmas szakítás az agy mely szektorait hozza mozgásba – kiderült, hogy ilyenkor hasonló folyamatok játszódnak le, mint amikor rózsaszín ködben úszunk a szerelemtől, csak ezúttal a fájdalmat érzékelő receptorok is mozgásba lendülnek.

Egyenként hallgatja le az idegsejteket a beinjekciózható mikroháló

Óriási segítséget adhat a stroke- és Alzheimer-betegek kezeléséhez az az új fejlesztés, amely az idegsejtek közé beépülve figyeli és akár stimulálja azok működését.

Így kommunikál egymással két agy

Lehetséges lesz-e valaha beszéd nélkül gondolatokat, sőt képességeket, érzéki benyomásokat átutaztatni egyik ember agyából a másikba? A Smithsonian cikke megvizsgálja, a sci-fik világához képest hol tartunk ma telepátia-ügyben.

Mozart jót tesz az agynak

Egyesek szerint a gyermekek okosabbak lesznek a klasszikusoktól, mások szerint ez csupán pszichológiai mítosz. Egy új, finn tanulmány célja az volt, hogy tisztázza ezt a kérdést.

Magyar kutatók megtalálták a bambulás idegpályáját

Az idegpálya eddig ismeretlen módon köti össze a mozgásért, a figyelemért és az öntudatért felelős agyközpontokat. Az optogenetikára épülő kutatás eredményeinek ismeretében kevésbé kell szégyenkeznünk, ha egyszer-egyszer elbambulunk. 

Az agyunk kikapcsol, ha hangosan beszélünk

Százötven éve ismerték fel az agy Broca-területét, az emberi beszéd és a hangok kiejtésének „parancsnoki központját”. A marylandi Johns Hopkins Egyetem és a UC Berkeley tudósai újabb kutatások alapján bizonyítani tudják, hogy az említett agyi rész kikapcsol, amikor hangosan beszélünk.

Pontosabb képet kaphatunk az agyról

Átadták Magyarország legkorszerűbb MR-készülékét az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben. Az új készülékkel nem csak az agy szerkezete, de az agyi funkciók is vizsgálhatók, ami nagy segítséget nyújt a betegek kezelésében.

Agykutatásért kapta három tudós az idei orvosi Nobel-díjat

Az agykutatás területén elért eredményeiért három tudós, az amerikai-brit John O'Keefe, illetve a norvég May-Britt Moser és férje, Edvard Moser kapta megosztva az idei orvosi-élettani Nobel-díjat. May-Britt Moser kisebb sokkot kapott, és még mindig nem ocsúdott fel abból a hírből, hogy - a bejelentés pillanatában éppen repülőn ülő - férjével, Edvard Moserrel és egykori tanárával, John O'Keefe kutatóval együtt neki ítélték oda az idei orvosi-élettani Nobel-díjat.

A pedofilok agyában fordítva működik egy létfontosságú kapcsoló

Az utóbbi években kiderült, hogy a pedofil emberek intelligenciahányadosa alacsonyabb az átlagosnál, sok balkezes van közöttük, és kevesebb idegrost van az agyukban. A legújabb kutatások szerint azonban az lehet a fő probléma, hogy egy alapvető fontosságú agyi kapcsoló éppen fordítva működik bennük.

Megbuherálták a legyek agyát

Amerikai kutatóknak sikerült lézersugár segítségével úgy módosítaniuk a legyek viselkedését, hogy azok bármilyen közeli tárgynak, például egy viaszgolyónak is udvarolni kezdtek.

Ki számít igazán okosnak?

Jonathan Rothberg genetikus-üzletember ambiciózus célt tűzött maga elé: sikeres matematikusok és elméleti fizikusok genetikai állományának vizsgálatával szeretné kideríteni a tehetségnek a DNS-ben rejlő kódját. Ez az Einstein-projekt.

Elképesztően sok pénzt kapnak az agykutatók. Mire jó ez?

Egymillió magyar életét keseríti meg a migrén, félmillióét a derékfájás, az epilepsziás betegek jóval nagyobb valószínűséggel lesznek öngyilkosok. A magyar agykutatók két év lobbizás után elérték, hogy a kormány 12 milliárd forinttal támogassa az idegrendszeri kutatásokat. A nemzeti agykutatási programtól valódi tudományos áttöréseket várnak.

Orbán az agykutatásban látja a magyar jövőt

Világelsőként hasonlították össze emberek és kutyák agyát magyar kutatók

Működés közben vizsgálták kutyák és emberek agyát magyar etológusok, és számos hasonlóságra bukkantak. A kutatók szerint részben ezek jelenthetik a magyarázatot arra, hogy miért működik olyan jól a kommunikáció, és miért olyan erős a szövetség a két faj között.

A felejtés még nem Alzheimer-kór

Egy fehérje, pontosabban annak hiánya tehető felelőssé az öregedéssel járó memóriazavarok kialakulásáért - állapították meg amerikai kutatók. Vizsgálatukból az is kiderült, hogy a memóriazavarok és az Alzheimer-kór kezelését nem szabad egy kalap alá venni, mert az előbbi folyamat jó eséllyel visszafordítható.

Miniatűr emberi agyakat építettek

A fejlődő emberi agyra emlékeztető háromdimenziós szövetet hozott létre egy nemzetközi kutatócsoport őssejtekből. Az önszerveződő miniagyak egyebek mellett fejlődési rendellenességek modellezésére is alkalmasak.

Meglepően aktív a haldokló agy

Egy új kutatás szerint közvetlenül a klinikai halál beállta után az agy igen intenzív tevékenységet folytat, ami alátámaszthatja a hirtelen szívmegálláson átesettek halálközei élményeinek valóságtartalmát.

Valóra vált az Emlékmás: hamis emléket ültettek egerekbe

Japán és amerikai kutatóknak sikerült hamis emlékképet beültetniük egerek agyába. A technika valószínűleg alkalmazható lesz embereknél is.

A férfi, akinek nem áll keresztben a szeme

Rendkívül ritka rendellenességgel született az a ma már 28 éves férfi, akinek agyában nem fejlődött ki az úgynevezett látóideg-kereszteződés, így a bal szemből érkező jeleket kizárólag a bal, míg a jobb szemből érkezőket a jobboldali látókéreg dolgozza fel.

MRI-vizsgálattal olvastak gondolatot

Az emlékek felidézéséhez és jövőbeli történések kikövetkeztetésére használt agyi terület árulkodik. A speciális, egyénekhez kötődő mintázatok elárulják, hogy éppen kire gondolunk.