Ezért piszkálja annyi ember az orrát

Az agykutatóknak van egy lehetséges magyarázata a rossz szokásra. 

Rájöttek, hogy minek köszönhetjük az emlékeinket

Alvás közben a rövid távú memóriából úgynevezett agyi ritmusok töltik át az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. Ezeknek a ritmusoknak a keletkezéséért felelős agyterületet sikerült most azonosítania a Szegedei Tudományegyetem és az MTA kutatócsoportjának. 

Így dolgozza fel a kutyák agya az emberi beszédet

Magyar kutatók a világon elsőként vizsgálták, hogy a kutyák agya hogyan dolgozza fel az emberi beszédet. Eredményeik azt mutatják, hogy a kutyának az is számít, amit mondunk, és az is, ahogyan mondjuk. A rangos Science folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kutyák, akárcsak az emberek, a bal agyféltekéjük segítségével dolgozzák fel a szavak jelentését, míg az intonáció értelmezésére egy jobb féltekei területet használnak.

Miért van sokszor déjá vu érzésünk?

Sokáig azt gondolták a kutatók, hogy a déjá vu érzés az agyban keletkezett hamis emlékek miatt alakul ki bennünk. Egy új brit kutatás szerint azonban a déjá vu csak memória-ellenőrző eszköze az agyunknak, és érdemes még fiatalon kiélvezni a hatását, mert a memória romlásával egyre ritkábban lesz részünk benne. 

Most már hamis emlékeket is tudnak az agyunkba ültetni

Még elég sci-finek hangzik, pedig már a küszöbön van: japán kutatóknak sikerült teljesen hamis emlékeket beprogramozniuk a kísérleti alanyaik agyába. Mindezt ráadásul úgy tették, hogy pontosan meg sem mondták a résztvevőknek, hogyan befolyásolhatják saját emlékeiket – mégis működött a módszer.

Hologramként léphetünk a halhatatlanság ösvényére

Az nem vitás, hogy az emberiség, mióta világ a világ, vágyik a halhatatlanságra. Leggyakrabban a vallások foglalkoznak ezzel a témával. Világképük szerint testünk ugyan nem örök életű, lelkünk viszont az. Mi történik viszont akkor, ha a tudomány lehetővé teszi, hogy az idők végezetéig élhessünk? Ez az alapkoncepciója a digitális halhatatlanságnak. 

Csoda, hogy életben maradtam a stroke után

A stroke alattomosan támad, és senkit nem kímél: idősek és fiatalabbak egyaránt veszélyben lehetnek. A hazai szakemberek szerint a szélütés ma már népbetegségnek számít, évente 40-50 ezer eset történik, nagyon gyakran nem túlságosan kedvező kimenetellel. Hogyan változtathatja meg a stroke egy ember életét, és miként száll szembe az utóhatásokkal egy nemzetközileg is elismert magyar kutatónő?

Mindent megoszt a barátod a Facebookon? - Ez állhat a háttérben

Mindenki ismer néhány olyan embert, akik életük legintimebb részleteit is megosztják a Facebookon. Minden érzésüket és testi funkciójukat leírják, és a többiek sokszor nem értik, mi az oka ennek a kitárulkozásnak. Nos, a tudósok szerint létezik az agynak egy területe, amely ezekért a túlosztásokért felelős.

Agykárosodás és misztikus élmények

A történelem folyamán számos ember állította, hogy misztikus élményeket élt át, és gyakran olyan mély spirituális kapcsolat érzéséről számoltak be, amelyek örökre megváltoztatták életüket. Egy új kutatás szerint ezeket az élményeket egy agyterület hibás működése okozhatja.

Az emberi agy képlékenyebb, mint a csimpánzoké

A kutatók felfedezték, hogy az emberi agy sokkal fogékonyabban, képlékenyebben reagál a környezet alakító hatásaira, mint a csimpánzok agya.

Ez történik az agyban szakítás után

Amerikai kutatók feltérképezték, hogy egy fájdalmas szakítás az agy mely szektorait hozza mozgásba – kiderült, hogy ilyenkor hasonló folyamatok játszódnak le, mint amikor rózsaszín ködben úszunk a szerelemtől, csak ezúttal a fájdalmat érzékelő receptorok is mozgásba lendülnek.

Egyenként hallgatja le az idegsejteket a beinjekciózható mikroháló

Óriási segítséget adhat a stroke- és Alzheimer-betegek kezeléséhez az az új fejlesztés, amely az idegsejtek közé beépülve figyeli és akár stimulálja azok működését.

Így kommunikál egymással két agy

Lehetséges lesz-e valaha beszéd nélkül gondolatokat, sőt képességeket, érzéki benyomásokat átutaztatni egyik ember agyából a másikba? A Smithsonian cikke megvizsgálja, a sci-fik világához képest hol tartunk ma telepátia-ügyben.

Mozart jót tesz az agynak

Egyesek szerint a gyermekek okosabbak lesznek a klasszikusoktól, mások szerint ez csupán pszichológiai mítosz. Egy új, finn tanulmány célja az volt, hogy tisztázza ezt a kérdést.

Magyar kutatók megtalálták a bambulás idegpályáját

Az idegpálya eddig ismeretlen módon köti össze a mozgásért, a figyelemért és az öntudatért felelős agyközpontokat. Az optogenetikára épülő kutatás eredményeinek ismeretében kevésbé kell szégyenkeznünk, ha egyszer-egyszer elbambulunk. 

Az agyunk kikapcsol, ha hangosan beszélünk

Százötven éve ismerték fel az agy Broca-területét, az emberi beszéd és a hangok kiejtésének „parancsnoki központját”. A marylandi Johns Hopkins Egyetem és a UC Berkeley tudósai újabb kutatások alapján bizonyítani tudják, hogy az említett agyi rész kikapcsol, amikor hangosan beszélünk.

Pontosabb képet kaphatunk az agyról

Átadták Magyarország legkorszerűbb MR-készülékét az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben. Az új készülékkel nem csak az agy szerkezete, de az agyi funkciók is vizsgálhatók, ami nagy segítséget nyújt a betegek kezelésében.

Agykutatásért kapta három tudós az idei orvosi Nobel-díjat

Az agykutatás területén elért eredményeiért három tudós, az amerikai-brit John O'Keefe, illetve a norvég May-Britt Moser és férje, Edvard Moser kapta megosztva az idei orvosi-élettani Nobel-díjat. May-Britt Moser kisebb sokkot kapott, és még mindig nem ocsúdott fel abból a hírből, hogy - a bejelentés pillanatában éppen repülőn ülő - férjével, Edvard Moserrel és egykori tanárával, John O'Keefe kutatóval együtt neki ítélték oda az idei orvosi-élettani Nobel-díjat.

A pedofilok agyában fordítva működik egy létfontosságú kapcsoló

Az utóbbi években kiderült, hogy a pedofil emberek intelligenciahányadosa alacsonyabb az átlagosnál, sok balkezes van közöttük, és kevesebb idegrost van az agyukban. A legújabb kutatások szerint azonban az lehet a fő probléma, hogy egy alapvető fontosságú agyi kapcsoló éppen fordítva működik bennük.

Megbuherálták a legyek agyát

Amerikai kutatóknak sikerült lézersugár segítségével úgy módosítaniuk a legyek viselkedését, hogy azok bármilyen közeli tárgynak, például egy viaszgolyónak is udvarolni kezdtek.

Ki számít igazán okosnak?

Jonathan Rothberg genetikus-üzletember ambiciózus célt tűzött maga elé: sikeres matematikusok és elméleti fizikusok genetikai állományának vizsgálatával szeretné kideríteni a tehetségnek a DNS-ben rejlő kódját. Ez az Einstein-projekt.

Elképesztően sok pénzt kapnak az agykutatók. Mire jó ez?

Egymillió magyar életét keseríti meg a migrén, félmillióét a derékfájás, az epilepsziás betegek jóval nagyobb valószínűséggel lesznek öngyilkosok. A magyar agykutatók két év lobbizás után elérték, hogy a kormány 12 milliárd forinttal támogassa az idegrendszeri kutatásokat. A nemzeti agykutatási programtól valódi tudományos áttöréseket várnak.

Orbán az agykutatásban látja a magyar jövőt

Világelsőként hasonlították össze emberek és kutyák agyát magyar kutatók

Működés közben vizsgálták kutyák és emberek agyát magyar etológusok, és számos hasonlóságra bukkantak. A kutatók szerint részben ezek jelenthetik a magyarázatot arra, hogy miért működik olyan jól a kommunikáció, és miért olyan erős a szövetség a két faj között.

A felejtés még nem Alzheimer-kór

Egy fehérje, pontosabban annak hiánya tehető felelőssé az öregedéssel járó memóriazavarok kialakulásáért - állapították meg amerikai kutatók. Vizsgálatukból az is kiderült, hogy a memóriazavarok és az Alzheimer-kór kezelését nem szabad egy kalap alá venni, mert az előbbi folyamat jó eséllyel visszafordítható.

Miniatűr emberi agyakat építettek

A fejlődő emberi agyra emlékeztető háromdimenziós szövetet hozott létre egy nemzetközi kutatócsoport őssejtekből. Az önszerveződő miniagyak egyebek mellett fejlődési rendellenességek modellezésére is alkalmasak.

Meglepően aktív a haldokló agy

Egy új kutatás szerint közvetlenül a klinikai halál beállta után az agy igen intenzív tevékenységet folytat, ami alátámaszthatja a hirtelen szívmegálláson átesettek halálközei élményeinek valóságtartalmát.

Valóra vált az Emlékmás: hamis emléket ültettek egerekbe

Japán és amerikai kutatóknak sikerült hamis emlékképet beültetniük egerek agyába. A technika valószínűleg alkalmazható lesz embereknél is.

A férfi, akinek nem áll keresztben a szeme

Rendkívül ritka rendellenességgel született az a ma már 28 éves férfi, akinek agyában nem fejlődött ki az úgynevezett látóideg-kereszteződés, így a bal szemből érkező jeleket kizárólag a bal, míg a jobb szemből érkezőket a jobboldali látókéreg dolgozza fel.

MRI-vizsgálattal olvastak gondolatot

Az emlékek felidézéséhez és jövőbeli történések kikövetkeztetésére használt agyi terület árulkodik. A speciális, egyénekhez kötődő mintázatok elárulják, hogy éppen kire gondolunk.

Elindult Európa legerősebb számítógépe

Európa legnagyobb teljesítményű szuperszámítógépét, a JuQueent helyezték üzembe csütörtökön a németországi Jülichben. A szupergép fontos szerepet kap majd az Európai Unió agyszimulációs projektjében is.

A rohamnál is rosszabb a kiközösítés

Az epilepsziás gyerekek 80 százalékánál már teljesen kiiktathatók a rohamok, amelyeket egyébként a szülő segíthet kevésbé félelmetessé tenni. A kívülállók pedig azzal segíthetnek a legtöbbet, ha nem közösítik ki a beteg gyerekeket.

Vitatják a sztársebész mennyei utazását

A halál torkából visszatért emberek víziói nem azért hasonlóak, mert mindannyian a mennyországban tettek látogatást, hanem azért, mert az agy jellegzetes módon reagál a halálközeli élményre. Ez a lényege azoknak a kritikáknak, amelyek egy idegsebésznek a mennyországban tett állítólagos utazásáról szóló beszámolója nyomán születtek.

Agyvizsgálattal is kimutatható a magabiztosság

Brit kutatók felfedezték, hogyan méri fel az agy, mennyire megbízhatók a döntései. Az eredmények magyarázzák, hogy miért döntenek egyes emberek magabiztosabban, mint mások.

Így őrizhető meg az agy fiatalkori szerkezete

Az olyan szellemi tevékenységek, mint az olvasás, írás, a kártya- és táblajátékok segítenek megőrizni az idős emberek agyának szerkezeti épségét - ismertették tanulmányuk eredményét amerikai kutatók az Észak-Amerikai Radiológiai Társaság (RSNA) éves tudományos ülésén.

Soha nem látott képek Einstein agyáról

A világ egyik legnagyobb zsenijének "jó agya volt, jó helyen és jó időben". Agyát a kutatók alaposan szétcincálták, és megállapították, hogy több pontban is jelentősen különbözött egy átlagos emberi agytól.

Lehallgatták, mit énekel az agy

Kínai kutatók nyugalmi állapotban lévő emberek agyhullámait vizsgáltak. A kétféle eszközzel rögzített agyhullámokat aztán remixelték, és zenévé alakították. Hallgassa meg!

Egy francia genetikus a világ legboldogabb embere

Az idegtudósok a valaha vizsgált legboldogabb embernek tartják azt a francia genetikust, aki több évtizede a Himalájában él buddhista szerzetesként. A szenzoros vizsgálatok szerint hosszú meditációs múltja agyát teljesen átalakította.

Másképp pihen a két agyfélteke

 Pihenéskor a jobb agyfélteke sokkal intenzívebb kommunikációt folytat, mint a bal, ami átértékelheti a bal félteke kitüntetett szerepét az agykutatásban.

Melyek a legfülsértőbb hangok?

A táblán csikorgó kréta zajára a hallásért felelős agyterület és az agy érzelmekért felelős régiója között megugrik a kommunikáció intenzitása, ezért találjuk fülsértőnek a hangot.

Áttörést hoz az új agymodell

Az idegtudomány egyik legnagyobb kihívása, hogy feltérképezze az idegsejtek között létrejövő szinaptikus kapcsolatokat. Egy új kutatási program résztvevői meghatározták az idegi kapcsolódásokat megszabó alapelveket.

Pár év zenetanulásból is hosszú távon profitál a gyerek

A néhány évig tartó gyerekkori zenetanulás hosszú távon is előnyös az agyműködésre - állapították meg amerikai Northwestern Egyetem kutatók. Az új eredmények szerint a zenetanulás hatékonyabbá teszi a figyelmet, illetve az összetett hangok feldolgozását, aminek a beszédértésben is fontos szerepe van.

Epilepsziás rohamokra keresnek gyógyírt magyar kutatók

Magyar kutatóknak állatkísérletekben sikerült koponyán kívül elvégzett elektromos ingerléssel megállítani az epilepsziás rohamok egy bizonyos típusát. Eredményüket az egyik legrangosabb tudományos folyóirat, az amerikai Science magazin augusztus 10-i számában ismertették.

Mi áll a szex közbeni fejfájás hátterében?

Egy 24 éves indiai fiatalember furcsa jelenségre lett figyelmes: két éven át valahányszor pornót nézett, olyan erős fejfájás tört rá, hogy sürgősen abba kellett hagynia az izgató képsorok tanulmányozását.

Megfejtették, miért tudjuk kitalálni mások gondolatait

Nem kell ahhoz gondolatolvasónak lenni, hogy előre meg tudjuk jósolni egy másik ember várható döntéseit: agyunk két területe ugyanis mérlegeli azokat az előnyöket és kockázatokat, amelyekkel mások meghozott döntése jár.

Ma is rejtély, mi történik műtéti altatáskor

A műtéti altatás az agy viselkedése szempontjából jobban hasonlít a kómára, mint az alvásra - azzal az óriási különbséggel, hogy a valódi kómával ellentétben teljesen visszafordítható. Ám ha ezt tudnák a betegek, valószínűleg felugranának a hordágyról, és elfutnának.

Csak aludni kelnek fel az erdei kísértetek

A kutatók nemrég különös felfedezést tettek. A hideg vagy a táplálékhiány miatt hosszú időt nyugalmi állapotban töltő állatoknak igazi alvásra is szükségük van, különben elpusztulnak. A nyugalmi állapot és az alvás kapcsolatának megfejtése hozzájárulhat a nehéz orvosi beavatkozásokhoz vagy a hosszabb űrutazásokhoz szükséges emberi hibernáció megvalósításához is.

Így ivott kávét egy teljesen lebénult nő

Első ízben sikerült megvalósítani olyan agy-számítógép összeköttetést, amelynek segítségével egy több éve lebénult személy sikeresen vezérelt egy robotkart. A karral képes volt megfogni és a szájához vinni egy kávés poharat.

Így módosítja a meditáció az agy szerkezetét

A meditációnak rövid távon főleg pszichés előnyei vannak, de hosszú távon már fizikai hatásai is megmutatkoznak. Egy új kutatás szerint a régóta meditálók agykérgének a tekervényezettsége markánsabb, mint a nem meditálóké, ami a kognitív teljesítményt jelez.

Először vizsgálták, mire gondol a kutya

Fülhallgatóval ellátott, hosszadalmas tréningen átesett kutyák agyán végeztek speciális MR-vizsgálatot amerikai kutatók. A kutyákat teljesen éber állapotban tolták be a gépbe, és percekig kellett mozdulatlanul feküdniük a nagy zajjal járó vizsgálat alatt.