1956-os forradalom
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Biszku Béla
- 1956
- megemlékezés
- Orbán Viktor
- Budapest
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Film készül az 1956-os forradalmat követõ egyházüldözés vértanújáról
Tévésorozat készül Brenner Jánosról, Rotschild Klára életérõl tévéfilm, míg a Vígszínház 125 éves történetérõl, továbbá az Országház és Kossuth tér megújulásáról dokumentumfilm foroghat.
Áder János virágot helyezett el Nagy Imre sírjánál
Áder János köztársasági elnök virágot helyezett el Nagy Imre, valamint az 1956-os forradalom névtelen áldozatainak sírjánál a 301-es parcellában, fõhajtással tisztelgett a forradalom erdélyi mártírjai elõtt a 298-as parcellában, továbbá megkoszorúzta a 300-as parcellában lévõ emlékhelyet a köztársasági elnök 63 évvel ezelõtti kivégzésére emlékezve kedden.
Pesti mesék - Az ország egyetlen körterének története
Cikksorozatunkban olyan mindenki által jól ismert budapesti helyek, utcák, terek és városrészek elnevezéseinek eredetét derítjük fel, amelyek számos érdekességet, különleges sztorit rejtenek, és magukban hordozzák a magyar történelem néhány darabját is. A Hõsök tere, az Oktogon, az Astoria, a Római-part, a fõvárosi pályaudvarok és a Nagykörút után most következzen a Móricz Zsigmond körtér.
Így végezte 1956-ban Sztálin szobra Budapesten - fotógaléria
Forradalmi mozi - a legemlékezetesebb filmek 1956-ról
Október 23-a alkalmából összeválogattuk azokat a legfontosabb - és általunk legkedveltebb- magyar filmeket, amelyek mozivászonra vitték az '56-os forradalmat. Családok, disszidensek, hazatérõk, vízilabdázók, totógyõztesek és pesti vagányok a lyukas nemzeti lobogó alatt.
- címkék:
- 1956-os forradalom
- forradalom
- 1956
- Címkefelhõ »
Képeken az október 23-i zászlófelvonás
Giorgia Meloni: A magyarok emelt fõvel saját érdekeiket képviselik - videó
A Római Magyar Akadémián több tucat vendég jelenlétében emlékeztek meg az 1956-os forradalom 64. évfordulójáról. Az ünnepségen részt vett Giorgia Meloni is. Az Olasz Testvérek Pártjának elnöke a Hír TV-nek elmondta: példamutató, ahogyan a magyarok emelt fõvel, saját érdekeiket képviselik.
- címkék:
- 1956-os forradalom
- Hír TV
- Címkefelhõ »
Az 56-os pesti srácokról szóló olasz dal hivatalos, állami elismerését javasolta a Liga politikusa
Törvényjavaslatot terjesztett be Claudio Barbaro, a Liga jobboldali olasz ellenzéki párt szenátora azért, hogy az Elõre, budai srácok (Avanti ragazzi di Buda) címû dal az olasz állam hivatalos ünnepi dalává váljon, és bekerüljön a tantervbe is - errõl maga a politikus számolt be kedden.
Orbán Viktor a Zeneakadémián - videó
Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Budapesten, az 1956-os forradalom és szabadságharc 63. évfordulója alkalmából a Zeneakadémián rendezett díszünnepségen mondott beszédet.
Az elszánt magyar nemzet szembeszállt a világ legnagyobb diktatúrájával
Az 1956-os esztendõ több ok miatt is sorsfordítónak számított a történelemben. A világ már kezdte elfelejteni a második világháborút, miközben gyakran ellentmondásos érdekek feszültek egymásnak a nagyhatalmi politikában. A desztálinizáció, az egyre elégedetlenebb magyar nép és a háttérben megbújó szovjet-bizánci birodalmi logika vezette végül Magyarországot a forradalomba. Október 23-án békés tüntetéssel kezdõdõ, és fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom bontakozott ki a kommunista diktatúra valamint a szovjet megszállás ellen. A háttérben végig dolgozott a szovjet-bizánci logika, Hruscsov békegalambként viselkedõ héjákat küldöött ...
- címkék:
- Eisenhower
- Gamal Abdel Nasser
- Sir Anthony Eden
- W³adys³aw Gomu³ka
- Marilyn Monroe
- Tito
- Grace Kelly
- Nagy Imre (politikus)
- Nyikita Szergejevics Hruscsov
- Rákosi Mátyás
- monacói herceg
- szuezi válság
- sztálinizmus
- desztalinizáció
- kommunizmus
- 1956-os forradalom
- terror
- Szuezi-csatorna
- Szovjetunió Kommunista Pártja
- Lengyel Munkáspárt
- Címkefelhõ »
Újabb 1956-os ítéletek semmisségérõl állított ki igazolást a Kúria
Az elmúlt két és fél évben a Kúria összesen 29 hajdani bûnperben 136 résztvevõ bosszúálló bírói ítéletének semmisségét tanúsította.
Mansfeld Pétert 60 éve végezték ki
Hatvan éve, 1959. március 21-én, néhány nappal tizennyolcadik születésnapja betöltése után végezték ki Mansfeld Péter ipari tanulót, az 1956 utáni megtorlások legfiatalabb áldozatát.
Ismét jó érzés volt magyarnak lenni az Egyesült Államokban
Ismét jó érzés volt magyarnak lenni az Egyesült Államokban - mondta kedden az MTI-nek Azbej Tristan, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért felelõs államtitkára, aki New Yorkban a vallásszabadságról és az emberi jogokról rendezett konferencia egyik fõ elõadója volt.
Orbán Viktor a jövõ évi EP-választás tétjét fogalmazta meg
Elemzõk szerint Orbán Viktor miniszterelnök október 23-ai ünnepi beszédében a jövõ évi európai parlamenti választás tétjét fogalmazta meg. A kormányfõ arról beszélt, az emberek egy birodalmi Európa és a szabad nemzetek szövetsége közül választhatnak majd, ezek közül az utóbbi mellett érvelt.
Rengetegen a Fidesz ünnepségén, szánalmasan kevesen az ellenzéknél
Óriási tömeg volt a kormány és a Fidesz ünnepi megemlékezésén, az ellenzéki rendezvényeken alig lézengtek.
- címkék:
- 1956-os forradalom
- Címkefelhõ »
Megható lengyel üzenet október 23-án - videó
Zbigniew Herbert A magyaroknak címû versét szavalták el lengyelek, magyarul.
A magyar nemzet 1956-ban világtörténelmet írt
Hálásak vagyunk 1956 valamennyi hõsének, mivel nagy szerepük van abban, hogy ma élvezhetjük a szabadságot – mondta a határon túli magyarságnak és a magyar külképviseleteknek küldött videóüzenetében Szijjártó Péter külügyminiszter. A magyar nemzet 1956-ban világtörténelmet írt – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezetõ miniszter az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján a budapesti Széna téri '56-os emlékmûnél tartott megemlékezésen. Kósa Lajos, a Fidesz országgyûlési képviselõje szerint 1956 októbere azért volt kivételes, mert megvalósult a nemzeti egység, „ha úgy tetszik, a nemzeti együttmûködés rendszere”. A nemzzeti ...
Tommy Vig: A forradalom minden rezdülése benne van a Budapest 1956 címû mûben
Tommy Vig szerint Budapest 1956 címû szimfonikus zenekari mûve elmondja, mi történt az 1956-os forradalom elejétõl a végéig, és hogyan érzett a magyar nép. A dzsesszdobos-zeneszerzõ errõl az M1 mûsorában beszélt.
- címkék:
- Tommy Vig
- 1956-os forradalom
- Címkefelhõ »
Országszerte csaknem 600 rendezvényt tartanak az 56-os forradalom emlékére
Országszerte 595 rendezvényt tartanak az október 23-ai nemzeti ünnep alkalmából – közölte a Kormányszóvivõi Iroda.
- címkék:
- 1956-os forradalom
- Címkefelhõ »
1956 igazi forradalom volt, az emberek a szabadságukért mentek ki az utcára
Igazi forradalom volt 1956: az emberek nem fizetésemelésért mentek ki az utcára, hanem saját szabadságuk kivívásáért, a hazugságok leleplezéséért – mondta Horváth Attila jogtörténész az M1 mûsorában.
- címkék:
- 1956-os forradalom
- Címkefelhõ »
Felvonták a nemzeti lobogót a Parlament elõtt
Katonai tiszteletadással, Áder János köztársasági elnök és Kövér László, az Országgyûlés elnöke jelenlétében felvonták a nemzeti lobogót az 1956-os forradalom és szabadságharc 62. évfordulóján a Parlament elõtti Kossuth Lajos téren.
Gulyás Gergely: Addig maradhatunk szabadok, amíg képesek vagyunk összefogni
Az összefogás fontosságáról beszélt a Miniszterelnökséget vezetõ Gulyás Gergely az 1956-os forradalom és szabadságharc 62. évfordulója alkalmából tartott ünnepi megemlékezésen hétfõn a budapesti Bem téren.
Boross Péter: 1956 egy vérig sértett nemzet dühkitörése volt
"Az 1956-os forradalom egy vérig sértett nemzet dühkitörése volt" - mondta Boross Péter a Mûegyetemen rendezett emlékünnepségen hétfõn. A rendszerváltást követõ második magyar miniszterelnök beszédében kiemelte, reménytelenek azok a vállalkozások, amelyek a magyarokat kozmopolita irányba akarják kényszeríteni.
Rétvári Bence: Magyarország a hõsök földje
Az Emberi Erõforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára hétfõn a Mûegyetemnél azt mondta, Magyarország a hõsök, a szabadságharcosok földje.
Papnak készült, de az egyik legnagyobb magyar színész lett
Papnak készült, majd erdésznek, kertésznek, végül Jászai Mari írásait olvasva a színészet mellett kötelezte el magát. A feladatból munka lett, a munkából hivatás, amely az egész életét meghatározta. Természetes hatású, õszinte karakterei mögött mindig hangyaszorgalommal végzett kutató- és elemzõmunka állt, ami önfeledtséggel párosulva tette a XX. század második felének egyik legnagyobb magyar színmûvészévé Sinkovits Imrét, aki szeptember 21-én lenne 90 éves.
Kémkedéssel gyanúsították Psota Irént
Psota Irén csupán egy rövid párizsi látogatással próbálta enyhíteni a forrongó Budapest emlékét 1956-ban. Útja nem tartott sokáig, mégis elég volt ahhoz, hogy jó ideig kémnek gondolja az államvédelem. Meg is tették a szükséges(nek gondolt) lépéseket.
Újabb ÁVH-s tisztek leplezõdtek le
Köztünk él az ÁVH volt börtönõre, késõbbi III/III-as osztályvezetõ és a Kádár-per egyik ávós vizsgálótisztje, akit csak '62-ben küldtek el az elhárítástól. 1956/57-ben mindketten ugyanabban karhatalmista ezredben szolgáltak - írja a szocialista rendszer leggátlástalanabb kiszolgálóiról szóló cikksorozatának legújabb részében a Látószög blog.
Forradalom és bûnhõdés - A református egyház a Kádár-korszak kezdetén
Bertalan Péter egyetemi docens cikke a református egyházban 1956-ban kibontakozó ellenállás folyamatát mutatja be korabeli források alapján. Azt vizsgálja, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc elõtt milyen, hatalmi mozgások játszódtak le a református egyház felsõ vezetésében. Az írás a korabeli pártállami források csak manapság hozzáférhetõvé váló anyagaira támaszkodva következetesen érvényesített forráskritikával a történtek valószínûsíthetõ verziójának feltárására törekszik.
Az utolsó forradalmárok - a mecseki láthatatlanok
Amikor megjelentek a szovjet tankok Pécs városában, néhány százan úgy gondolták: ezt nem nézheti tétlenül a világ, és egészen biztos, hogy érkezik majd segítség Nyugatról. Felmentek a Mecsek erdeibe néhány puskával, és onnan támadtak a szovjet katonákra.
- címkék:
- Pécs
- 1956-os forradalom
- Címkefelhõ »
Trócsányi: Különös tiszteletet érdemelnek a kárpátaljaiak
A kárpátaljai magyarok voltak a leginkább elzárva a többi magyar nemzetrésztõl a szovjet idõkben, ezért különös tiszteletet érdemelnek részünkrõl, hogy a rendkívül nehéz körülmények között is megõrizték anyanyelvüket és önazonosságukat - jelentette ki Trócsányi László igazságügyi miniszter a kárpátaljai magyarság központi 56-os megemlékezésén Ungváron.
Orbán Viktor: Ha elvész a szabadság, mi magunk is elveszünk
Ha elvész a szabadság, ha elvész a nemzeti függetlenség, mi magunk is elveszünk - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Terror Háza Múzeum elõtt rendezett, október 23-ai díszünnepségen. Azt is mondta, hogy az 1956-os forradalom nemzeti forradalom volt. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy ma minden választás sorsdöntõ Európában. Most dõl el, sikerül-e visszaszereznünk a régi, multikulturalizmus elõtti, nagyszerû Európánkat.
Megkezdõdött a központi ünnepség a Terror Háza Múzeumnál
Megkezdõdött az október 23-i központi ünnepség a budapesti Terror Háza Múzeumnál hétfõ délután három órakor.Az esõ és az ítéletidõ ellenére tízezer ember gyûlt össze a Terror Házánál, ahol Orbán Viktor miniszterelnök mond beszédet. Az emberek megtöltik az Andrássy utat az Oktogontól a Vörösmarty utcáig.
- címkék:
- 1956-os forradalom
- Címkefelhõ »
A szabadságharcra emlékezik Orbán Viktor
Országszerte és a határokon túl is tartanak megemlékezéseket, koszorúzásokat az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 61. évfordulóján. A központi rendezvények a Parlament elõtti zászlófelvonással kezdõdtek, Orbán Viktor kormányfõ délután mond ünnepi beszédet, amit percrõl percre közvetítünk.
Melyik 1956-os film a kedvence?
A nyolcvanas évektõl már készülhettek magyar filmek, amelyekben már többé-kevésbé lehetett beszélni 56-ról. Érintõlegesen persze a hatvanas-hetvenes években is foglalkoztak a filmrendezõk a forradalommal, a rendszerváltás után pedig már teljesen szabadon szólhattak a filmek 1956-ról. Olyan filmeket is felsorolunk, amelyek nem kizárólag a forradalomról szólnak, esetleg annak apropóján beszélnek a történelemrõl, de az adott film lényegéhez alapvetõen tartozik hozzá 1956.
- címkék:
- 1956-os forradalom
- Címkefelhõ »
Deutsch: Ez a Kádár-rendszer õsbûne
Deutsch Tamás szerint a 2006. október 23-án történtekért még mindig nem történt meg a valódi felelõsségre vonás, ezzel a magyar állam továbbra is adósa a törvénytelenségek áldozatainak. Az aljas támadások közepette is sikeresnek tartja az emlékévet, de számára egyértelmû: ahogy 1956-ban, majd azóta mindvégig, úgy az emlékév megítélésében is két oldala van a barikádnak.
1956: a forradalomra emlékezik az ország
Felvonták a nemzeti lobogót az Országház elõtt, 15 órától Orbán Viktor miniszterelnök beszél a Terror Háza Múzeumnál. Az 1956-os forradalomra és szabadságharcra emlékezik az ország a 61. évfordulón, rengeteg politikai és családi programot szerveztek mára.
- címkék:
- 1956-os forradalom
- Címkefelhõ »
Rákosi Mátyás rettenetesen gyûlölte a vidéket
Az 1956-os forradalmat megelõzõen komoly ellátási problémák voltak a városokban, ez is az egyik tényezõje volt a forradalomnak - mondta Boros Imre közgazdász az M1 aktuális csatorna hétfõi mûsorában.
Kész csoda az 1956-os olimpián szerzett kilenc magyar aranyérem
Kész csoda, hogy a körülmények ellenére kilenc aranyérmet szereztek a magyarok az 1956-os melbourne-i olimpián - errõl Hencsei Pál sporttörténész, olimpiakutató beszélt az M1 aktuális csatorna hétfõ reggeli mûsorában.
Gulyás: A 20. századi magyar történelem legnagyszerûbb eseménye az 1956-os forradalom
A 20. századi magyar történelem legnagyszerûbb eseménye az 1956-os forradalom - jelentette ki a Fidesz frakcióvezetõje vasárnap Szentesen.
Ingyenes és látványos programokkal készülnek október 23-ra
Október 23-án számos programmal várják a családokat is, a mozi, a múzeum, a koncert és a különleges fényfestés csak néhány program az ünnepi hétvégérõl.
60 éve ártatlanul végezték ki Kádárék Tóth Ilonát
A beismerõ vallomások ellenére hosszú évek kutatómunkája után ki lehet jelenteni: Tóth Ilona és társai nem követhették el azt a gyilkosságot, amivel vádolták õket - mondta Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának az elnöke a Origónak Tóth Ilona kivégzésének 60. évfordulóján.
Nagy Imre kivégzésére és újratemetésére emlékeztek
Nagy Imre szobránál emlékeztek az 1956-os forradalom és szabadságharc miniszterelnökére és mártírtársaira. Nagy Imrét, Maléter Pált és Gimes Miklóst 1958. június 16-án végezték ki, Szilágyi Józsefet már két hónappal korábban, Losonczi Géza pedig 1957. decemberében meghalt a börtönben. 31 évvel késõbb, 1989. június 16-án a rendszerváltás talán legfontosabb szimbolikus eseménye volt az újratemetésük, a Hõsök terén több százezren voltak a megemlékezésen.
- címkék:
- Nagy Imre
- 1956-os forradalom
- Címkefelhõ »
Meggyõzõ lett az 56-os forradalom akcióképregénye
Képregényes formában is megörökítették az '56-os forradalom és szabadságharc hõseinek emlékét: a Budapest Angyalá-t a 60. évforduló alkalmából Futaki Attila, Magyarország leghíresebb képregényrajzolója készítette el Tallai Gábor forgatókönyve alapján. A történet fõhõse egy, a megtorlás idején az Egyesült Államokba emigrált szabadságharcos, aki évtizedekkel késõbb visszatér Magyarországba, hogy bosszút álljon azon az orosz tiszten, aki meggyilkolta a bajtársait. A különleges kötetrõl az alkotók meséltek az Origónak.
Esztergomban kémkedtek az oroszok
A szovjet elhárítás egy téves információ miatt két hét alatt átvilágította Esztergomot, a táblázatba foglalt információk a Kremlbe, Zsukov marsallhoz is eljutottak - mondta Kun Miklós, Szovjetunió- és Oroszország-szakértõ hétfõn Esztergomban, az 1956-os emlékév városi programjainak záró rendezvényén.
Schmidt: A szabadság számunkra olyan fontos, mint a levegõ
Félidõben vagyunk, egy nagyon fontos eseménysoron vagyunk túl – mondta Balog Zoltán az emberi erõforrás minisztere. Az 1956-os emlékév kapcsán az egyik legfontosabb cél volt, hogy a fiatal generációt elérjék, így a romkocsmákban is megjelentek, valamint 1700-an pályáztak az '56-os dalpályázatra is – vonta meg az emlékév eddigi mérlegét a miniszter.
Megdöbbentek a szabadságharcosok
A Szabadságharcosokért Közalapítvány Kuratóriuma megdöbbent azon a hajszán, amelyet egyes sajtóorgánumok folytatnak Dózsa László '56-os hõs ellen.
Az 56-os körúti pokol testközelbõl
Az 1956-os forradalom és szabadságharc egyik gócpontja volt a Nagykörút Corvin közi szakasza: a Corvin mozinál fontos felkelõállás alakult, a vele szomszédos Kilián laktanya pedig tökéletes helyen volt ahhoz, hogy az itt állomásozó felkelõk az Üllõi úton beözönlõ szovjet tankokkal szembeszálljanak. A történelemkönyvekbõl a tényeket már jól ismerjük – de mirõl számoltak be azok, akik valóban itt harcoltak, vagy a környéken éltek?
Áder: A magyarok adtak reményt Európában
1956. október 23. után a világ visszavonhatatlanul másmilyen lett - mondta Áder János köztársasági elnök pénteken, a nemzeti gyásznapon a fõváros XVIII. kerületében lévõ Hargita téren tartott megemlékezésen.
Szovjet forgószél csapott le az országra
November 4-én hajnali négy órakor kezdõdött a szovjet intervenciós haderõ „Forgószél” hadmûvelete, ami az ország semlegességét deklaráló Nagy Imre-kormány elmozdítására és a magyar forradalom katonai felszámolására irányult. A szovjet intervenció cinikus elleplezésére Andropov, a Szovjetunió budapesti nagykövete kétoldalú politikai-katonai tárgyalást kezdeményezett a budapesti kormánnyal a szovjet csapatkivonásról. Érdemi tárgyalás helyett azonban a szovjet fõhadiszállásra, Tökölre érkezõ Maléter Pál vezérõrnagy, honvédelmi miniszter vezette delegációt Ivan Szerov KGB-fõnök letartóztatta.
Így látják ma Oroszországban az 1956-os magyar forradalmat
Oroszországban miként a múltban, ma is csak a birodalmi szemléletet elutasító kisebbségnek van bûntudata az 1956-os magyar forradalom elfojtása miatt – állította a Vedomosztyi címû napilap csütörtöki számában Alekszej Makarkin politológus, az orosz Politikai Technológiák Központjának alelnöke.
Miért hagyott minket magunkra a Nyugat 1956-ban?
A szuezi válság és a magyarországi forradalom szinte napra pontosan egybeesett 1956-ban, és sokan ma is úgy vélik, ha az egyiptomi események nem terelik el a nyugati országok figyelmét, és nem osztják meg az ENSZ-t, lett volna esély a nemzetközi fellépésre Magyarország ügyében. Egy biztos: a britek és a franciák nemzetközi jogot semmibe vevõ agressziójával párhuzamosan a Szovjetunió joggal érezhette, hogy büntetlenül kezébe veheti a bíráskodást Budapesten, írja Peter Unwin, Nagy-Britannia korábbi budapesti nagykövete a Nagyhatalmi játszmák – 1956 a magyar forradalom a világpolitika erõterében címû könyvében.
CIA 1956: Az ábrándos vakság állapotában
Hatvan évvel ezelõtt szó szerint megdöbbentek Langleyben, az amerikai hírszerzés fõhadiszállásán, hogy Budapesten kitört a forradalom. Mit sem tudtak a szovjetek Moszkvában zajló heves vitáiról azzal kapcsolatban, be kell-e vetni a tankokat, és úgy általában fogalmuk sem volt arról, hogy Magyarországon "forr a levegõ". Örültek volna, ha Budapest felszabadul, de nem segítettek, mert nem segíthettek. Mítosz, hogy õk robbantották ki a forradalmat.
Határozott cselekvésre van szükség, elkapni az összes gazembert!
Háromnapos vita után 1956. október 31-én az SZKP Elnöksége, a szovjet kommunista pártvezetés szûkebb agytrösztje egyhangú döntésre jutott a magyarországi „ellenforradalmi lázadás” katonai leverésérõl. Az SZKP elsõ embere, Nyikita Szergejevics Hruscsov presztízsokokból rendkívül fontosnak tartotta, hogy a katonai intervencióhoz megszerezze a „szocialista tábor” vezetõinek, és kiemelten az el nem kötelezett politikát folytató Jugoszlávia nagy nemzetközi tekintélynek örvendõ vezetõje, Joszip Broz Tito marsall beleegyezését.
Súlyos veszteség érte a magyar sportot 1956-ban
Minden idõk legsikeresebb magyar olimpiai szereplése, az 1952-es helsinki játékok 16 aranyérme után Melbourne-ben már 24 olimpiai bajnoki címmel számoltak itthon, azonban a forradalom alapjaiban rengette meg a sportéletet. Az Aranycsapat széthullott, olimpiai bajnokok egész sora emigrált, a forradalom során nyolc élvonalbeli sportoló is meghalt.
Nagyhatalmi színjáték volt a magyar forradalom ügye
Az 1980-as évek végétõl, illetve a 90-es évek elejétõl részben kutathatóvá váltak az ENSZ, az amerikai külügyminisztérium, valamint a szovjet pártvezetés 1956-os magyar forradalomra vonatkozó titkos iratai. Az 1956. október végén megélénkülõ nagyhatalmi diplomáciában elsõsorban a zárt ajtók mögötti informális találkozók bizonyultak sorsdöntõnek.
ÁVH 1956: Táblára írva nyakadba akasztjuk történeted
Futottak a golyózáporukban, rettegtek tõlük, miközben gyûlölték, a bátrabbak "vadásztak" rájuk, megtámadták, felakasztották és meg is rugdosták az ÁVH-sokat a forradalmárok. Miközben szétesett az Államvédelmi Hatóság, sok magyar ügynök a szovjetekhez menekült. Az ÁVH-t 60 éve, október 28-án oszlatták fel. Így élték át a forradalmat a pesti srácok ellenségei.
Énekelve sétáltak a vesztükbe Mosonmagyaróváron
Hivatalosan 55, más források szerint több mint száz áldozata volt az 1956-os forradalom egyik legvéresebb sortüzének Mosonmagyaróváron. A mai napig nem tudni biztosan, ki adott parancsot a tüzelésre, ahogy azt sem, hogy a honvédségi laktanya katonái és a rendõrség után miért nem álltak át a felkelõk oldalára a „zöld ávósok”-ként emlegetett határõrök is, akik végül a békésen tüntetõ tömegbe lõttek. A bûnösöket nem vonták felelõsségre, a laktanya parancsnokát, Dudás Istvánt évekig hõsként ünnepelték, és a 90-es évek végéig még csak szóba sem jöhetett, hogy õt és tisztjeit elítéljék – a mosonmagyaróvári halottak hozzátartozói soha nem ...
Akik beszélnek 56-ról, azok is szétszedik egymást
Három rendezõ, három generáció és három film: a Szerelem, a Szamárköhögés és a Szerencsés Dániel. Az Origónak Makk Károly, Sándor Pál és Gárdos Péter mesélte el, hogyan élte meg az 56-os forradalmat. Hogy milyen volt végigfilmezni a harcokat, az akasztást, az üres Rákosi-villát. Milyen retorziók jöttek, és hogyan lehetett átbújni a cenzúrán. Milyen volt dilemmázni a Nyugatiban, hogy menjek, vagy ne menjek, és annak örülni nyolcévesen, hogy a forradalom miatt elmarad a tanítás. És a filmcsinálás: Bodrogi Gyula nagy zabálása, Garas Dezsõ és Törõcsik Mari adok-kapokja, na meg a fiatal Rudolf Péter. 1956 a filmesek szemén keresztül.
Kossuth tér – a kommunista terror véres csütörtökje
Mind a mai napig sûrû homály fedi, hogy ki volt a felelõs az 1956-os forradalom idején, október 23. és november 4. között leadott 61 karhatalmi, illetve szovjet sortûz közül a legbestiálisabb, a történelmi köztudatba csak véres csütörtökként bevonult Kossuth téri vérengzésért. A forradalom vérbe fojtása utáni évtizedekben a Kossuth téri mészárlás tabutémának számított, és más karhatalmi akciókkal szemben, emiatt senki sem jelentkezett a szovjet szuronyokkal hatalomra segített Kádár-féle forradalmi munkás-paraszt kormánynál az „ellenforradalom” leverésében játszott szerepe elismertetéséért.
Az ember annyira kiéhezett, hogy ha felállt, elsötétült a szeme
Ivan Szerov, a KGB vezére személyesen felügyelte az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeit, már október 23-án Budapesten volt, de budapesti nagykövetként késõbbi utódja is sokat tett titkosszolgálati karrierje építéséért a magyar szabadság napjai alatt. Ennek ellenére nem egyértelmû, hogy pontosan mit csináltak a szovjet ügynökök és elhárítók, mert Moszkva jóvoltából a titkos iratok többsége még ma sem hozzáférhetõ. Amit viszont tudunk, az önmagában elegendõ bizonyíték arra, hogy háborús bûncselekmény történt: több ezer magyart kínoztak, éheztettek és szállítottak hadifogságba.
Október 23. – a nap eseményei képekben
Így emlékeztünk az 1956-os forradalomra és szabadságharcra a 60. évfordulón. Nézze meg az Origo gyûjtését!
Az 1956-os forradalom fõvárosi helyszínei hatvan éve és napjainkban
Az 1956. október 23-i budapesti tömegtüntetés a fegyvertelen tömegre leadott véres sortûz következtében még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nõtt, ami a kormány bukásához, a szovjet csapatok visszavonulásához, majd a többpártrendszer visszaállításához és az ország demokratikus átalakulásának megkezdéséhez vezetett. November elsõ napjaiban az új kormány megkezdte a tárgyalásokat a Szovjetunióval a szovjet csapatok teljes kivonásáról, a Varsói Szerzõdésbõl való kilépésrõl és az ország semlegességérõl. A szovjet politikai vezetés azonban a kezdeti hajlandóság után meggondolta magát, és miután számíthatott arra, hogy a nyugati nagyhatallmak ...
A menekültválság, amelyet a tárt karok oldottak meg
Az Egyesült Államokba tartó 56-os magyar menekültek útközben még arra gondoltak, hogy „a szentségit, mi lesz velünk”, de hamarosan kiderült, hogy a nagylelkû megoldások válság idején is mûködnek, sõt nagyon is észszerûek tudnak lenni. A hatvan évvel ezelõtti forradalom és szabadságharc nemcsak Magyarország, hanem az amerikai magyar emigráció történetében is fontos fordulópont. Egy lelkes csapat most leltárt készített azokból a tapasztalatokból, traumákból és sikerekbõl, amelyeket az Amerikába érkezõ magyarok átéltek.
Orbán: A saját nemzeti függetlenségünk védhet meg minket
Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Andrzej Duda lengyel elnök is beszédet mondott az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulóján rendezett díszünnepségen a Kossuth téren. Tüntetõk egy csoportja síppal, fülyüléssel, kiabálással tiltakozott a mûsor és a beszédek alatt. Az Origóval percrõl percre követhette az eseményeket.
Fazekas Sándor: A magyarságnak kell a saját sorsát alakítania
Fazekas Sándor szerint a magyarságnak kell a saját sorsát alakítania, mert csak egy egységes nemzet tud alakítani történelmet, akár világtörténelmet is. A földmûvelésügyi miniszter vasárnap Karcagon tartott beszédet az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójának tiszteletére rendezett ünnepi megemlékezésen.
Amikor elszabadult a pokol – a rádió ostroma
Rajk László és társai 1956. október 6-i újratemetése fordulópontot jelentett a kommunista elnyomással szemben kibontakozó, zsarátnokként izzó társadalmi elégedetlenségben, az esemény nyílt, rendszerellenes tüntetésbe torkollott. Az újratemetés utáni napokban aktivizálta magát az egyetemi ifjúság, a párton belüli reformkommunista csoport, valamint az ellenzéki értelmiséget tömörítõ Petõfi Kör és a Magyar Írók Szövetsége. A szabadság szelleme október 23-án végleg kiszabadult a diktatúra fojtogató palackjából.
Egyetemisták '56-ban: Sztálinizmus pusztuljon!
Az egyetemisták az egész magyar társadalmat érintõ kérdéseket meg tudták fogalmazni 1956-ban – mondta az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Történeti Intézetének igazgatója, dr. Borsodi Csaba.
Az oroszok bejöttek Magyarországra, és itt rosszalkodtak
A Cseppszínház növendékei kisiskolás létükre már igazán tapasztalt színészek, évek óta játszanak színpadon. Olyan elõadások vannak mögöttük, mint például a Valahol Európában, és olyanok elõttük, mint mondjuk Pilinszky KZ-oratóriuma. Az elkövetkezendõ napokban pedig az '56 másképp címû darabban láthatjuk õket. Elárulták, hogyan kell legyõzni a lámpalázat, hogy milyen híres szerepben éreznék jól magukat, és beszéltek arról is, milyen az 56-os forradalmárok bõrébe bújni.
Így lettünk a nagy fekete autók országa
Kékes füstöt eregetõ Trabantok, dülöngélõ Nysa mentõautók, rogyásig pakolt IFA-k: a múlt rendszer autós élményeire ki-ki nosztalgiával vagy lesajnálóan gondol, a feledés homályába vész ugyanakkor mindaz, ami a gulyáskommunizmus elõtti sötét korszakban történt. Pedig a protekciós benzinjegyek, kisajátítások, rettegett ÁVH-s kocsik, amerikai limuzinnal járó nagykutyák és nélkülözések évtizede a közlekedésen keresztül is segít megérteni, milyen hangulat uralkodhatott a forradalom elõestéjén.
Boross Péter: Széles körû és emelkedett a mostani ünnep
Boross Péter szerint az 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepe még soha nem volt olyan emelkedett és széleskörû, mint most. A volt miniszterelnök a 60. évforduló alkalmából Budapesten, a Mûegyetem rakparton lévõ 1956-os emlékmûnél tartott megemlékezésen mondott beszédet szombaton.
Exfeminista disszidáló kommunista újságíró voltam az ötvenes években
Egy napra bárki az ötvenes években élõ újságíró, focista, pap, ÁVH-parancsnok vagy egyetemista lehetett: a Hosszúlépés. Járunk? ingyenes, a forradalom elõtti budapesti belváros hangulatát idézõ játékán korabeli jellemzõ karakterek bõrébe bújva ismerhettük meg a korszak hangulatát. Korrupció, besúgórendszer, abortusztörvény, meghurcoltatások, agitáló sajtó és disszidálás – a különbözõ életutak az idõszak egy-egy égetõ problémájára világítanak rá. Október 29-én jön a folytatás, akkor a forradalmi Budapestet járhatjuk majd végig.
Egy Google-alkalmazásában elérhetõ a Széchényi Könyvtár 1956-os archívumának egy része
Szombat óta egy kattintással elérhetõk az Országos Széchény Könyvtár 1956-os archívumának bizonyos fényképei és dokumentumai. Október 23-án pedig új, 56-os tematikájú portált is indít a könyvtár
Most tesztelheti, mennyire ismeri 56-ot
Idén hatvan éve tört ki a magyar történelem talán egyik legmeghatározóbb eseménye, az 1956-os forradalom és szabadságharc. Bár a szovjet hadigépezet ellen vívott bátor harc végül elbukott, a magyar ellenállók hazafiassága példaként szolgál az utókor számára. Mennyit tudunk errõl a meghatározó eseményrõl? Kvízsorozatunk második részében ezt igyekszünk kideríteni.
Nagyon ütõs lett az új 56-os imázsfilm
Forrás: magyarforradalom1956 middle off 640 267 Sztarenki idõskori változatát legendás színésznõ alakítja, a Kossuth-díjas Kassai Ilona, aki számtalan nagyszerû szerep mellett arról is híres, hogy õ Ganxsta Zolee édesanyja. A Félvilág csapatából Szászon, Sztarenkin és Lõtén kívûl még Köbli Norbert forgatókönyvíró és Nagy András operatõr is dolgozott a szpoton, aminek vasárnap érkezik a kétperces verziója, és állítólag az még ennél is erõsebb lesz. A kisfilm zenéjét Ákos szerezte. Negyven fölött már szaga van a nõknek - kritikánk a Félvilágról http://www.origo.hu/filmklub/blog/kritika/20151209-ez-mar-a-harmadik-zsenialiss-magyar-film-iden-felvilag-kritika-gryllus-dorka-kovacs-patricia.html ...
Forradalmárok az 1956. október 23-ai szabadságharcból
Mohai Balázs képein keresztül megismerhetünk forradalmárokat, akik 1956-ban a mi szabadságunkért is küzdöttek. Ez a forradalom Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákoknak az egyetemekrõl kiinduló békés tüntetésével kezdõdött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelõk ellenállásának felmorzsolásával fejezõdött be Csepelen november 11-én.
Van, amivel már elégedett Andy Vajna, de olyan is, amivel nem
Nem kell neki senkit gyõzködnie, egyszerûen csak jól kell végeznie a munkáját, ezt mondja Andy Vajna. Már gyerekkorában érdekelte a színház, késõbb pedig - gyerekként, de már az Egyesült Államokban - gyakorlatilag egyértelmû lett, hogy a filmiparban fog dolgozni. A magyar filmmel kapcsolatban van, amivel már elégedett, de még mindig nem látja minden anyagon, hogy valakinek valamit el akar mondani a készítõ, pedig ez lenne a cél. Fontosnak tartja, hogy sikeres legyen a TV2 és a hozzá tartozó kábelcsatornák. A nemzeti filmipar fejlesztéséért felelõs kormánybiztos, a TV2 tulajdonosa a 888.hu-nak adott interjút.
Évtizedek óta zárva tartó kaput nyitnak ki az Andrássy úton
Az 1956-os forradalom hatvanadik évfordulóján kiállítással és egy új közösségi tér megnyitásával készülnek a Képzõmûvészeti Egyetemen.
Ez a legnagyobb öröksége 1956-nak
Az 1956-os magyar forradalom legyõzetve is gyõztesnek mutatkozott – többek között errõl beszéltek a brüsszeli Európai Parlamentben tartott néppárti megemlékezésen.
Elfeledett romák, akik a magyar függetlenségért harcoltak
Az 1956-os szabadságharc és forradalom felkelõinek legalább hat-nyolc százaléka roma volt. Õk is az ország függetlenségéért harcoltak, mégis nagyon keveset tudunk róluk.
Október 23-án Orbán Viktor és a lengyel elnök is beszél
A Parlament elõtti Kossuth téren mond ünnepi beszédet Orbán Viktor miniszterelnök és Andrzej Duda lengyel elnök az idei október 23-i ünnepen – derül ki a Kormany.hu-n közzétett hivatalos programtervbõl.
Szegény Laci, ha ezt látná, de közénk lövetne!
Az 1949. október 15-én koholt vádak alapján kivégzett Rajk Lászlót és halálra ítélt vádlott-társait Rákosi Mátyás minden mesterkedése ellenére 1955-ben hivatalosan is rehabilitálták. A Szovjetunió Kommunista Pártjának a desztalinizációs folyamatot lezáró 1956-os XX. kongresszusa után Rákosi Mátyás párton belüli helyzete végleg ellehetetlenült. A diktátor távozása után Rajk László és társai 1956. október 6-án megrendezett újratemetése olyan rendszerellenes tüntetésbe torkollott, amelyre a történetírás az október 23-tól kibontakozó forradalom és szabadságharc egyik nyitóeseményeként tekint.
Rétságon lesz a világ elsõ köztéri szárnyas oltára
A Nográd megyei Rétságon állítják fel Mindszenty József bíboros és az 1956 utáni megtorlás során mártírhalált halt Pálinkás-Pallavicini Antal közös emlékmûvét. Az átadás október 30-án lesz.
Pesti Srácok Emlékpark nyílt a Józsefvárosban
Az 1956-os forradalom hõsei, a „pesti srácok” emlékére nyílt tematikus park a Józsefvárosban, a Horváth Mihály téren. A városrész, ahol az ellenállás gócpontjainak jelentõs része volt, ezzel is emlékezik a szabadságharc 60. évfordulójára.
Újabb pályázatot írnak ki az 56-os emlékdalra
A Petõfi Rádió és a Petõfi TV dalszövegírói pályázatot hirdet a forradalom 60. évfordulójára, több százezer forintos díjakkal.
A szabadságért mindennap meg kell harcolni
Azt szeretnék, ha az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója a közös, nemzeti büszkeség érzésével töltene el minden magyart – többek között errõl beszélt az Origónak Balog Zoltán emberi erõforrás miniszter és Schmidt Mária, a Terror Háza fõigazgatója, az emlékezések miniszteri biztosa.
1956-ról indult vetélkedõ fiataloknak
Az 56 kérdés '56-ról – Nagy Diák '56-os Teszt címû vetélkedõ elsõ, online fordulójába október 23-ig lehet bekapcsolódni. A szervezõk szándéka szerint az egyedileg fejlesztett kvíz feladványaival a 14-24 éves korosztály tesztelheti történelmi, irodalmi, sport- és sajtótörténeti ismereteit az emlékév alkalmából. A három legeredményesebb játékos tabletet nyer.
- címkék:
- vetélkedõ
- 1956-os forradalom
- Címkefelhõ »
Az 1956-os magyar égbolttal emlékeznek a forradalomra New Yorkban
Emlékmûvet állítnakak New Yorkban az 1956-os magyar forradalomnak. Az emlékmû lapos gránittömb lesz, amibe a csillagok állását vésik, ahogy azok 1956. október 23-án Budapestrõl láthatóak voltak. Az emlékmû a manhattani Kossuth-szobor mellé fog kerülni, a New York-i fõkonzul szerint valószínûleg a 2016-os évfordulóra elkészül.
56-os Emlékbizottság: Összehangolt támadás indult
- címkék:
- támadás
- 1956-os forradalom
- Címkefelhõ »
Megszületett az '56-os forradalom dala
A magyar-amerikai állampolgárságú, világhírû, sikeres producer, Desmond Child írta és keverte az 1956-os emlékév hivatalos dalát. A dalt Wolf Kati, Péter Szabó Szilvia, Radics Gigi, Nagy Feró, Sasvári Sándor, Vastag Csaba, Vastag Tamás, Molnár Ferenc "Caramel", Lakatos Mónika és a Romengo, Pál István és zenekara, a Hooligans, valamint egy ötventagú kórus adja elõ. Balog Zoltán szerint az emlékdal alkalmas arra, hogy napjaink generációi is megértsék '56 üzenetét.
- címkék:
- 1956-os forradalom
- Címkefelhõ »
Lenne kedve most leverni egy vörös csillagot?
Az ’56-os forradalmat átélhetõvé kell tenni a fiatalabb generációk számára is. Mondani mindezt könnyû, megcselekedni viszont annál nehezebb. A hatvanadik évforduló alkalmából viszont most tényleg egy szuper ötlettel állt elõ a Terror Háza: az Egy akaraton elnevezésû kiállításon tizenkét darab, virtuális valóságban játszódó kisfilm szinte kézzelfogható közelségbe hozza a forradalom eseményeit. Ráadásul az egyik legtehetségesebb magyar rendezõt, a Taxidermiát jegyzõ Pálfi Györgyöt kérték fel a megrendezésükre. Vele beszélgettünk ’56 dicsõséges ábrázolásáról, a virtuális valóság újszerû élményérõl és a néha elõtörõ hányingerrõl.
Jól haladnak az 56-os forradalom megemlékezésének elõkészületei
Az elõkészítõ munkálatok az elõzetesen meghatározott ütemben zajlanak és a projektelemek megvalósítása is jól halad az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójának megünneplésére - közölte az Emberi Erõforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a jobbikos Sneider Tamás írásbeli kérdésére.
Világhírû zeneszerzõ írta az 1956-os emlékév dalát
A következõ két napban veszik fel az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékévének hivatalos dalát, amelynek zenéjét a számos világslágert jegyzõ Desmond Child írta - jelentette be kedden Budapesten sajtótájékoztatón Schmidt Mária, az emlékév kormánybiztosa, a Terror Háza múzeum alapító fõigazgatója.
Az éj leple alatt tank érkezett a Múzeumkertbe
Június 23-án nyitotta meg Rejt/Jel/Képek '56 – A forradalom titkos mûvészete címmel az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára emlékezõ kiállítását a Nemzeti Múzeum. A kiállítás tegnap egy T34-es harckocsival egészült ki a Hadtörténeti Intézet és Múzeum jóvoltából, amelyet este szállították át a Múzeumkertbe.
Itt lehet szavazni az 56-os emlékbélyegekre
Az 1956-os Emlékbizottság és a Magyar Posta Zrt. együttmûködésének köszönhetõen idén õsszel, a forradalom 60. évfordulójára szánt emlékbélyeget adnak ki. A bélyegre kiadott pályázat lezárult, megvan a négy legjobb terv, csütörtök déltõl két hétig lehet szavazni ezekre.
Schmidt Mária az egész országot megszólítaná
Az 1956-os forradalom és szabadságharc idei kerek évfordulóján a cél, hogy közösen, szabadon és büszkén ünnepelhessünk – többek között errõl beszélt Schmidt Mária az Origónak adott interjújában. Az 1956-os megemlékezésekért felelõs kormánybiztos szerint minél több embert szeretnének bekapcsolni a megemlékezésekbe. A kormány több mint 13 milliárd forintot különített el a programokra.
Schmidt Mária az egész országot megszólítaná
Az 1956-os forradalom és szabadságharc idei kerek évfordulóján a cél, hogy közösen, szabadon és büszkén ünnepelhessünk – többek között errõl beszélt Schmidt Mária az Origónak adott interjújában. Az 1956-os megemlékezésekért felelõs kormánybiztos szerint minél több embert szeretnének bekapcsolni a megemlékezésekbe. A kormány több mint 13 milliárd forintot különített el a programokra.
Németh Zsolt szimpátiát tapasztalt Amerikában
A biztonságpolitikai helyzet megváltozása miatt a magyar-amerikai vitás kérdések hátrébb sorolódtak – mondta az Origónak Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke. A politikus Washingtonban az amerikai kongresszus külügyi bizottságának elnökével is találkozott.
Molotov-koktéllal a csúcstechnika ellen
November negyedike hajnalán az 1956-os forradalom fellegvárába, Budapestre benyomuló öt szovjet gépesített hadosztállyal szemben a magyar ellenállás a bukás tudatában vette fel a harcot. A nehezen kivívott szabadság drámai küzdelemben vérzett el.
Egy szenvedélyes szerelem története '56-ból
Nádas Péter Találkozás címû drámáját tûzi mûsorra a Vígszínház Eszenyi Enikõ rendezésében. A darabot az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére október 23-án, pénteken mutatják be a Pesti Színházban. Börcsök Enikõ partnere Király Dániel.
Visszarepíti az '56-os Budapestre ez az app
Miközben végigjárjuk a forradalom legfontosabb helyszíneit Budapesten, visszarepülünk az idõben. A Sighter egy '56-os tematikájú történelmi játék és kincskeresõ egyben.