Woods Hole Oceanográfiai Intézet
címke rss- kapcsolódó címkék:
- világtenger
- kutatás
- hajóroncs
- felfedezés
- Titanic
Először azonosítottak műanyagevő baktériumokat az óceánban
Szemétlerakók környékén már korábban is sikerült műanyagevő baktériumokat azonosítani, most pedig óceánban úszó hulladék környezetében is kimutatták ezeket az élőlényeket. Az egyelőre nem ismert, hogy a műanyagok lebontása során mérgező melléktermékek is keletkeznek-e és hogy ezek bejutnak-e a táplálékláncba.
- legfrissebb
- legrégebbi
Szétroppant a legjobb mélytengeri búvárhajó
Hatalmas és mindmáig felderítetlen vizek kutatása szenved további késedelmet amiatt, mert május 9-én egy új-zélandi mélytengeri árokban összetört a Nereus nevű búvárhajó. Egy újabb, 10-11 ezer méteres mélységet is bíró járműre legalább két évet kell még várni.
Háromszor több a higany az óceánokban
Több az ember termelte higany az óceánokban, mint eddig vélték. Sok helyen kétszer-háromszor annyi van a cseppfolyós fémből, mint az iparosodás előtt volt.
Mindaz, ami a vitrinekben látható, az „álmok hajójának” része volt
Július 20-tól látogatható a történelem leghíresebb óceánjárója, az 1912. április 15-én kora hajnalban mélybe süllyedt Titanic eredeti relikviáit felvonultató kiállítás Budapesten. E tárgyak közel négy kilométeres mélységből, az atlanti fenéksíkság örök sötétségbe burkolózó fagyos világából kerültek a vitrinekbe, kézzelfogható közelségbe hozva a tragédiát, és azt a kort is, amelynek az első világháború kitörésével bekövetkező végét a Titanic katasztrófája mintegy előjelezte.
Tudja-e, hogy kik ítélték lassú halálra a Titanic roncsát?
Amikor 1985 szeptemberében, 73 évvel a Titanic hullámsírba merülése után felfedezték az egykori óceánjáró roncsát az atlanti fenéksíkságon, már akkor feltűnt a kutatóknak, hogy a hajótestet mindenhol furcsa, jégcsapszerű képződmények borítják be. Mint később kiderült, e cseppkövekre emlékeztető alakzatok olyan vasfaló baktériumtörzsek termékei, amelyek lassan, de biztosan, porrá emésztik a hatalmas hajó roncsát.
Jobban ismerjük a Hold túlsó oldalát, mint a tengerek mélyét
Noha a földfelszín 69 százalékát borítja el a világóceán, mégis kevesebbet tudunk róla, mint a világűrről, illetve közvetlen kozmikus környezetünkről. Az utóbbi évtizedek technológiája ugyan lehetővé tette, hogy alaposabban bepillantsunk az óceánok rejtélyes világába, de ahhoz, hogy igazán megértsük, megismerjük a vizek mélyének különleges birodalmát, az embernek is alá kell szállnia a nagy kékség világába.
- címkék:
- Edward Forbes
- Jacques Piccard
- Robert Ballard
- Trisete-II
- mélytengeri kutatóeszközök
- azoikus zóna
- biodiverzitás
- Mariana-árok
- óceán
- világtenger
- tengerkutatás
- oceanográfia
- sótartalom
- óceáni aljzat
- batiszkáf
- mélytengeri árkok
- mélytenger
- oceanográfiai állapothatározók
- Woods Hole Oceanográfiai Intézet
- Címkefelhő »
Végre kiderülhet, mitől nő kamionméretűre a titokzatos óriáskalmár
A gerinctelen állatvilág leviatánja, az óriáskalmár egy olyan legendás tengeri „szörny", amely a valóságban is létezik – igaz, a busz méretű, tányérnyi szemű monstrumnak még egyetlen példányát sem sikerült élve elfogni. Most azonban legalább már a genomját ismerjük.
Kétszer annyi szén-dioxidot nyel el a világóceán, mint korábban gondolták
A Proceedings of the National Academy of Science magazinban megjelent tanulmány szerint az óceánok sokkal több, kétszer annyi szén-dioxidot nyelnek el annál, mint amit korábban gondoltak. Az új felfedezést a jövőbeli klímafelmérésekhez, illetve prognózisokhoz is jól lehet majd használni.
Hajóüzemanyag készülhet az óceáni műanyagszemétből
A vízben felhalmozódott hulladék hajthatná az óceánok szemétgyűjtő hajóit a Worcesteri Politechnikai Intézet, a Woods Hole Oceanográfiai Intézet és a Harvard Egyetem kutatói szerint.
Kiderült miért merülnek bizonyos állatok a sötét, mély tengerbe
Több mint 300 tengeri ragadozótól származó elektromos címke adat, és hajófedélzeti szonár bizonyítja az óceán szürkületi zónájának ökológiai fontosságát. Egy új tanulmány bebizonyítja, hogy a nagy ragadozó halak, mint a cápák, tonhalak, meglepően sokszor látogatnak a mélyóceánba, különösen a mezopelágikus zónába, amely a felszín alatt 200-1000 méterre található. - írja a Woods Hole Oceanographic Institution honlapján.
- 1