A Messenger-űrszonda elhaladt a Merkúr mellett

Közel harminc éve, a Mariner-10 látogatása óta nem járt űrszonda a Naprendszer legbelső bolygójánál, a Merkúrnál. Most vége a hosszú szünetnek: az amerikai Messenger 2008. január 14-én (hétfőn), magyar idő szerint 20:04-kor elvégezte a bolygó első megközelítését.

A Voyager-2 a Naprendszer határán jár

Az 1977-ben startolt Voyager-1 és -2 űrszondák harminc év elteltével is üzemelnek, az utóbbi sok mérési eredményt küld haza még ma is. Az űreszköz nemrég turbulensen kavargó töltött részecskékkel és váratlanul erős mágneses térrel találkozott: ennek alapján most járhat a napszél és a csillagközi anyag határvidékén. Néhány év, és az első emberkéz alkotta eszközk kijut a csillagközi térbe. 

Párolgó légkör, hatalmas villámok: új eredmények a Vénuszról

A Nature, a legrangosabb tudományos folyóiratok egyike 2007. november 29-i számában érdekes tanulmányt közöl a Vénusz bolygó légkörének lassú fogyásáról. A cikk egyik társzerzője Szegő Károly, a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet tudományos tanácsadója, aki fizikusként vett részt az Európai Űrügynökség (ESA) Venus Express űrszondája által gyűjtött adatok feldolgozásában, értelmezésében.

Látványos hold- és földfotók a japán Selene űrszondától

A Hold körüli pályán keringő japán SELENE szonda sikeresen tesztelte kameráját, és látványos fotókat sugárzott a Földre. Az amerikai Apollo-program óta nem örökítették meg, amint bolygónk felkel, illetve lenyugszik a Hold látóhatárához képest.

Tíz kép a tíz éve indult Cassini-űrszondától

1997. október 15-én, tíz éve indították útnak a Cassini-Huygens űrszondapárost a floridai Cape Canaveralból. Hétéves utazás után, 2004 júliusában a Cassini, minden idők legdrágább bolygókutató szondája pályára állt a hatalmas gyűrűrendszerrel övezett gázóriás, a Szaturnusz körül, ahonnan azóta is ontja a képeket és a mérési adatokat. 2005 januárjában a Huygens leereszkedett a Titan nevű óriáshold felszínére, és lélegzetelállító képeket küldött a Földre. Összeállításunkban a küldetés tíz fontos tudományos eredményét idézzük fel, tíz kép segítségével.

Célpont a Hold: a közeljövő küldetései égi kísérőnkre

A japán SELENE-űrszonda elérte égi kísérőnket, miközben az Egyesült Államok, India, Kína és Németország is tervezi saját holdszondáit. Elképzelhető, hogy egy újabb, a Hold meghódítására irányuló űrverseny kezdődik.

Elindult a Dawn-űrszonda

Szeptember 27-én, magyar idő szerint 13:34-kor startolt a Dawn-űrszonda. Küldetésének célja a vulkanikusan átalakult Vesta kisbolygó, és a legnagyobb méretű aszteroida, a Ceres részletes tanulmányozása.

Készül a Hold felé az új japán űrszonda

2007. szeptember 14-én startolt a SELENE-szonda, Japán második olyan űreszköze, amely a Holdat fogja részletesen tanulmányozni. Egy éven keresztül kering majd kísérőnk körül, feltérképezve annak felszínét, gravitációs anomáliáit és a körülötte mozgó töltött részecskéket.

Barlangok a Marson - a hét asztrofotója

A Mars Odyssey amerikai űrszonda felvételein felszín alatti üregek nyílásaira bukkantak. A barlangszerű képződmények az élet keresése szempontjából is fontos célpontok lehetnek.

Új eredmények a Hold fejlődéséről

Az európai SMART-1 űrszonda felvételeinek elemzésével a nagy holdi becsapódásos medencék fejlődéséről nyertek új eredményeket. A Holdon korábban ismeretlen oldaleltolódásokat, ún. transzform vetőket is azonosítottak egyes területeken.

Elindult az új Mars-szonda

Szombaton délelőtt, magyar idő szerint 11:36-kor a Phoenix-szonda megkezdte 10 hónapos útját a Mars felé. Az űreszköz egy  Delta-2-es hordozórakétán startolt a floridai Cape Canaveral űrkikötő 17A jelű indítóállványáról.

A Mars-kutatás legújabb eredményei a Jövő Házában

2007-ben tovább folytatódik az űrkutatás és csillagászat iránt érdeklődők számára szervezett ismeretterjesztő rendezvénysorozat a budapesti Jövő Házában. Az utolsó alkalommal a Naprendszer-kutatás különösen izgalmas célpontjáról, a Marsról lesz szó, amelyet napjainkban 5 űrszonda vizsgál, s hamarosan útnak indul felé egy újabb amerikai leszállóegység is, hogy választ keressen az emberiség egyik legalapvetőbb tudományos kérdésére...

Küldetés a legnagyobb kisbolygókhoz

Már több kisbolygót is meglátogattak űreszközök, sőt az Eros felszínére a NEAR űrszonda le is ereszkedett. A kisbolygóöv legnagyobb és talán legérdekesebb objektumai azonban eddig kimaradtak a részletes vizsgálatokból. Ezt hivatott pótolni az amerikai Dawn küldetés, amely legkorábban július 7-én veheti kezdetét. A Ceres és a Vesta részletes vizsgálata bepillantást nyújthat a kisbolygók fejlődéstörténetébe, ezzel pedig a Naprendszer keletkezési viszonyaiba.

Egyszerre két űrszonda figyelte a Vénuszt

A Venus Express mellett a Merkúr felé tartó MESSENGER-szonda is belső bolygószomszédunkat tanulmányozta.

Hatékony napszélriasztó rendszer

A SOHO napkutató űrszonda mérései alapján minden korábbinál hatékonyabb napszél-előrejelző rendszer készülhet. Az új, még fejlesztés alatt lévő módszernek köszönhetően már most körülbelül 20%-kal csökkent annak esélye, hogy a részecskezáporok váratlanul érjenek asztronautákat, illetve űreszközöket.

Rejtélyes barlangnyílások a Marson

A Mars Odyssey által korábban azonosított, barlangszerű nyílásokat nemrég a Mars Reconnaisance Orbiter űrszonda nagy felbontóképességű HiRISE kamerájával is vizsgálták.

Új felismerések a napszél viselkedéséről

A megfigyelések alapján régóta tudjuk, hogy bár a napszél sebessége változó, sosem csökken 260 km/s alá. A Wind űrszondának a napszél jellemzőiről 1995. és 2005. között rögzített adatait Justin Kasper (MIT) és kollégái dolgozták fel. A munka során a napszél sebessége és az összetétele között kerestek és találtak is kapcsolatot.

Szoftverhiba okozta a Mars-szonda vesztét

Az amerikai Mars Global Surveyor űrszonda meghibásodásához szoftverhibából kiinduló szerencsétlen események láncolata vezetett - közölte a NASA a legújabb vizsgálati eredményeket.

Mit jelent a hazai űrkutatásnak az első magyar űrturista?

Simonyi Károly közelgő űrrepülése az újságok címlapján szerepel, ám a hazai űrtevékenység eredményeiről ritkábban olvashatunk híreket. Pedig eredmények szép számmal vannak, és ezek sokszor nemzetközi figyelmet kapnak. Hazánk több űrprogramból is kiveszi a részét, és a magyar cégek már számos olyan műszert készítettek, amelyek jelenleg is különböző űrszondákon repülnek. Az első magyar űrturista indulása kapcsán Dr. Both Elődöt, a Magyar Űrkutatási Iroda igazgatóját kérdeztük.

Óriási jégkészletet találtak a Marson

Az európai Mars Express űrszonda felszín alá "belátó" radarja közel 4 kilométer vastag vízjégréteget talált a vörös bolygó déli sarkvidékén.

Film a legfurcsább napfogyatkozásról

A STEREO-B űrszonda olyan napfogyatkozást örökített meg, amelyet a Földről senki nem láthat. A filmen a Hold kis korongként vonul el a Nap előtt.

Fókuszban a Nap: ma kezdődik a Nemzetközi Heliofizikai Év

Az UNESCO döntése értelmében 2007 a Heliofizika Nemzetközi Éve. Ennek keretében világszerte ismeretterjesztő összejöveteleket tartanak, továbbá kiemelten figyelik központi csillagunk aktivitása és a földi környezet közti kapcsolatot.

Üstököstörmelék bombázhatott meg egy korai Mars-szondát

Újabb elemzések alapján elképzelhető, hogy egy üstökösmag szétesése miatt létrejött meteorraj tagjai találták el 1965-ben a Mariner-4-űrszondát.

A Plútó-szonda a Jupiter mellett

A tavaly januárban felbocsátott New Horizons űrszonda mindössze egyéves utazás után már a Jupiter távolságában jár. Az óriásbolygó a tervezett mértékben lendített a szondán végső cépontja, a Plútó felé. A Jupiter-közelség során közel 700 különféle megfigyelést terveznek a szakemberek.

Sikeresen tesztelték a Rosetta-űrszondát a Mars közelében

Mint arról hétfőn már röviden beszámoltunk, az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta nevű üstököskutató űrszondája az elmúlt hétvégén 250 kilométerre haladt el a Mars mellett, miközben felvételeket készített és adatokat gyűjtött a vörös bolygóról. A Mars-közelítés célja az volt, hogy a bolygó gravitációja lendítsen egyet az űrszondán (az űrkutatásban e gyakran alkalmazott módszert hintamanővernek is nevezik). A művelet sikerrel zárult, a Rosetta immár nagyobb sebességgel folytathatja útját a Csurjumov-Geraszimenko-üstököshöz, ahová a tervek szerint 2014-ben érkezik meg.

Problémák az új Mars-szondával

Az amerikai Mars Reconnaisance Orbiter (MRO) a vörös bolygó körül keringő eddigi legsikeresebb űreszköznek tűnik, melynek pazar felvételeit már többször bemutattuk rovatunkban. A szonda által eddig lesugárzott teljes adatmennyiség már körülbelül 1000 CD-t töltene meg. Az elmúlt időszakban azonban komoly probléma jelentkezett kamerájánál, ami csökkentheti teljesítőképességét.

Felhők a Mars egén - a hét asztrofotója

A Mars Global Surveyor űrszonda méréseinek elemzésével első alkalommal készült áttekintő felmérés az éjszakai felhőzet eloszlásáról, az Opportunity marsáró pedig első alkalommal figyelte meg konvektív felhők kialakulását a Marson.

Sikeres hintamanőver a Holdnál

A STEREO-B űrszonda elhaladt a Hold mellett, és megkezdte végső pozíciójának megközelítését. Társával együtt a napszél térbeli jellemzőit fogják vizsgálni, és a korábbinál pontosabban jelzik előre az űr-időjárást.

Ismét felbukkant a marsi nyomkereső

"Régészet" Mars körüli pályáról: a Mars Reconnaisance Orbiter (MRO) nevű új amerikai űrszonda újabb pazar felvételén az 1997-ben landolt Mars Pathfinder leszállóegység és környezete látható.

Pazar fotók a Marsról, pánik a Földön: új eredmények az új Mars-szondától

A legújabb marsi keringőegység, az amerikai Mars Reconnaisance Orbiter űrszonda tevékenysége valóban szenzációs. Az eddig visszaküldött és nyilvánosságra hozott felvételek bizonyítják: ez az űreszköz több információt nyújthat a vörös bolygóról, mint összes korábbi társa együttvéve. Új fejlemény, hogy az űreszköz felszín alá "belátó" radarját is üzembe helyezték. Képes összefoglalónk a friss eredményekről.

Azonosították az egyik marsjáró leszállóegységét az új képeken

A közelmúltban pályára állt Mars Reconnaisance Orbiter űrszonda fedélzetén található a vörös bolygó körül keringő jelenlegi legjobb kamera (HiRISE), amely minden korábbinál részletesebben, egy méter alati felbontással örökíti meg az égitest felszínét. A november 7-én megkezdődött program első két hetében közel száz felvételt rögzítettek. Az alábbi, most közölt felvételeken a 2004 elején a bolygóra érkezett és még jelenleg is működő Opportunity leszállóhelyét tanulmányozhatjuk, a landolás "maradványaival" egyetemben.

Veszélyes leszállóhely a Marson

A következő Mars-szonda lehetséges leszállóhelyei sziklákkal borított, veszélyes vidékeknek látszanak.

Emlékezés egy pazar Mars-szondára

Az elmúlt napokban a földi irányítók hiába próbáltak kapcsolatba lépni a Mars Global Surveyor űrszondával. Úgy tűnik, hogy a vörös bolygó kutatását 1997-től új alapokra helyező űreszközt végleg elvesztették. Összeállításunkban felidézzük a legszebb képeket és legfontosabb felfedezéseket is.

Mars-szondák kritikus helyzetben

A bolygó körül keringő Mars Global Surveyor szondával megszakadt a kapcsolat, és előfordulhat, hogy a felszínen dolgozó Opportunity nem tud majd kijönni a Victoria-kráterből.

Egy új napkutató űrszonda pazar felvételei - a hét asztrofotója

A japán Hinode napszonda első képei látványosan mutatják be csillagunk felszíni folyamatait.

A Plútó-szonda első képe a Jupiterről - a hét asztrofotója

Sikeresen tesztelték a New Horizons űrszonda több műszerét a Jupiteren és két holdján. A felvételen részletesen megfigyelhető a bolygó felhőrendszere, valamint az Io és az Europa.

Végső csapás a marsi arcra

A korábban számos vihart kavart, emberi archoz hasonló felszíni képződményről a Mars Express űrszonda is kimutatta, hogy nem más, mint egy egyszerű sziklaalakzat.

A Holdba csapódott az európai űrszonda

Az európai SMART-1 űrszonda 2006. szeptember 3-án magyar idő szerint 7:42-kor, a terveknek megfelelően a Hold felszínébe csapódott. A becsapódással kapcsolatos első tudományos eredményeket folyamatosan közöljük.

Ugráló Mars-szondák

Egy új terv alapján apró, ugráló szondákkal lehetne felderíteni a vörös bolygó veszélyes területeit és felszín alatti üregeit. Az első tesztpéldányokkal 2006 szeptemberében új-mexikói barlangokban végeznek kísérleteket.

A napkorona előrejelzett alakja - a hét asztrofotója

A korábbiaknál pontosabb módszert dolgoztak ki a napkorona alakjának előrejelzésére, amit sikeresen teszteltek is a legutóbbi teljes napfogyatkozáskor.

Készülnek az új mars-szondák

ExoMars néven 2011-re tervezik az első olyan európai Mars-szonda indítását, amely az ESA Aurora programjának "zászlóshajója". A tudományos vizsgálatok mellett a jövőbeli emberes expedíciók megvalósításának irányába mutató technológiai fejlesztéseket is tesztel.

A Mars története az ásványok alapján

A Mars Express űrszonda új adatai alapján a bolygó fejlődésének három eltérő időszakában keletkezett ásványokat azonosítottak. Az eredmények az esetleges ősi, marsfelszíni életnyomok megtalálásában is segíthetnek.

A Venus Express első képei

Nyilvánosságra hozták a Venus Express űrszonda első képeit, amelyek belső bolygószomszédunk sűrű, kavargó légkörének felhőit mutatják. Jól megfigyelhető a pólus körüli szerkezet, ami egyben az egyenlítővel közel párhuzamos felhősávokat jelent.

Pályára állt a Venus Express

Kedden reggel sikeresen a Vénusz körüli pályára állt az európai készítésű Venus Express űrszonda. Megfigyeléseinek fő célja, hogy megállapíthassuk, mi vezetett a rendkívüli üvegházhatáshoz és forrósághoz bolygószomszédunkon.

Pályára állt az új generációs Mars-szonda

Hazai idő szerint pénteken késő este sikeresen a vörös bolygó körüli pályára állt a NASA Mars Reconnaisance Orbiter nevű legújabb Mars-szondája, amely soha nem látott részleteséggel fogja feltérképezni a felszínt.

Úton van az első szonda a Plútó felé

2006. január 19-én, hazai idő szerint 20 órakor startolt a New Horizons szonda, az első űreszköz, amelyet a Plútóhoz küldött az emberiség. 2007 februárjában halad el a Jupiter mellett, és 2015. július 14-én érkezhet meg fő célpontjához.

Az első űrszonda a Plútóhoz

A legutóbbi jelentések szerint a NASA készen áll arra, hogy elindítsa New Horizons nevű űrszondáját a Plútóhoz - az egyedüli olyan, korábban nagybolygónak tartott égitesthez, ahová az emberiség még nem küldött űreszközt. A 9 éves utazás legkorábban január 17-én, hazai idő szerint 19.24-kor veheti kezdetét, egy Atlas 5 hordozórakéta indításával.

Csillagpor érkezett a Földre

A Stardust ("csillagpor") űrszonda 4,6 milliárd kilométeres útja végén visszatért a Föld közelébe, és "ledobta" a Naprendszer ősanyagát tartalmazó mintagyűjtő kapszuláját. A kapszula landolására 2006. január 15-én, hazai idő szerint 11.10-kor került sor. A nagyszerű teljesítmény példátlan az űrkutatás történetében.

A Beagle-2 becsapódásának nyoma

A Beagle-2 űrszonda 2003. december 19-én vált külön a Mars Expresstől, majd hat nappal később kellett volna leszállnia a vörös bolygóra. A légkörbe sikeresen be is lépett, de többet nem adott hírt magáról. Elképzelhető, hogy a szonda becsapódásának nyomára bukkantak.

Ez történt 2005-ben a világűrben

Ismét startolt egy űrrepülőgép, üstökösmagot és kisbolygót "támadtak meg" űrszondák, egy új világ tárult fel előttünk a Szaturnusznál, és az eddigieknél mélyebben pillanthattunk be az Univerzum legnagyobb robbanásainak természetébe.

Sarki fények a Marson - a hét asztrofotója

A Mars Express és a Mars Global Surveyor űrszondák megfigyelései alapján, sok helyen jelentkeznek sarki fények a vörös bolygón. Az új radarmérések révén pedig először pillanthattunk be a felszín alá.

Egy marsi éve a Marson

A vörös bolygón érvényes naptár szerint, a Spirit marsjáró most ünnepelte első születésnapját. A Marson egy év 687 földi napig tart, tehát a mi naptárunk szerint már majdnem két éve működik az űreszköz.

Expressz indult a Vénuszhoz

Szerdán hajnalban Európa útnak indította újabb nagy bolygókutató űrszondáját. A Venus Express - amely a Marsot vizsgáló Mars Express ikertestvére - tíz év óta az első űreszköz, amelynek célpontja a szépséges, ám gyilkos planéta, a Vénusz.

Készülődik a Plútó-szonda

A NASA Plútó-szondája megérkezett a Kennedy Űrközpontba. Amennyiben a teszteken mindent rendben találnak, az űreszköz - ideális esetben - 2006 januárjában indul.

Mars: új folyások a felszínen

A Mars Global Surveyor űrszonda elmúlt években készült felvételein sok változást azonosítottak a vörös bolygó felszínén. Többek között a lejtőkön történt törmelékmozgásokat, új krátereket és a pólussapka zsugorodását sikerült megörökíteni. Most először fordult elő, hogy a felszíni folyásnyomokban is néhány éves szintű változást találtak.

Pályát módosított a marsszonda

A 2005. augusztus 12-én felbocsátott Mars Reconnaisance Orbiter űrszonda sikeresen elvégzett egy fontos pályamódosítást a vörös bolygó felé vezető úton.

Gondok az Ősrobbanás körül

Egyre több kritika éri a Világegyetem keletkezésének Ősrobbanás (Big Bang) elméletét. A rejtélyes sötét energia kényszerű bevezetése után most az egyik legalapvetőbbnek vélt bizonyítékkal, a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzással is "problémák" vannak.

Elindult a legélesebb szemű Mars-szonda

A Mars Reconnaisance Orbiter augusztus 12-én, magyar idő szerint 13:44-kor startolt Cape Canaveralból. A szonda fél éves útra indul a Mars felé, amelynek felszínét minden idők legjobb felbontásával térképezi majd. A csütörtöki indítást a hordozórakéta egy hajtóanyag-detektorának hibája miatt halasztották el.

Meteor a Mars egén

A Spirit által a Mars egén megfigyelt fénycsík feltehetőleg nem a bolygó körül keringő űrszonda, hanem egy meteor nyoma. A szonda így "felzárkózott" az Opportunity mögé. Míg utóbbi az első meteoritot találta meg a bolygón, a Spirit elsőként örökített meg meteort az egén.

Megtalálták az öt éve elveszett Mars-szondát

Lehetséges, hogy végre sikerült megtalálni az 1999 decemberében elveszett Mars Polar Lander maradványait, valamint a Viking-2 felszíni egységét a Mars Global Surveyor űrfelvételein.

A Mars-kutatás európai eredményei

A Mars Express űrszonda már működésének első évében számos izgalmas felfedezéssel és rendkívüli eredményekkel bővítette Marssal kapcsolatos ismereteinket. A Mars Society összefoglalója az első tudományos konferenciáról.

Titan: az első színes felvétel és panorámakép

Újabb pazar képeket közöltek a Titánra pénteken leszállt Huygens űrszondától, amelynek küldetése máris az űrkutatás egyik legnagyobb sikertörténete. Az egyik kép már színeket is mutat, egy másikkal pedig madártávlatból körbe is tekinthetünk.

Magához tért a Deep Impact

A NASA legutóbbi helyzetjelentése szerint a Deep Impact üstököskutató űrszonda visszakapcsolt normál üzemmódba, és minden rendszere rendeltetésszerűen működik.

Biztonsági üzemmódba kapcsolt a Deep Impact

A NASA hivatalos jelentése szerint a közép-európai idő szerint szerdán este startolt űrszonda biztonsági üzemmódba kapcsolta magát.

Startolt az üstökösbe csapódó űrszonda

A Deep Impact űrszonda hatalmas mélyedést robbant egy üstökös felszínébe, így az égitest belső, a Naprendszer születése óta érintetlen rétegeit is tanulmányozhatja. Az űreszköz szerdán este sikeresen startolt Floridából.

Európa okos űrszondája elérte a Holdat

Az Európai Űrügynökség SMART-1 űrszondája jelenleg a pályára állás kritikus műveletét végzi a Hold körül. A fedélzeten lévő új technológiák eddig kitűnően vizsgáztak.

Pazar felvétel a Mars egyik holdjáról

Az Európai Űrügynökség Mars Express űrszondája ismét csodálatosan részletes képet továbbított a Földre.

Újabb lenyűgöző képek a Marsról

A vörös bolygó körül keringő Mars Express űrszonda 3 dimenziós képein a földi gleccservölgyekhez hasonló alakzatok láthatók. Eközben a felszínen vizsgálódó Spirit újabb ígéretes kőzeteket fúrt meg.

Idegen űrhajó lehet a Naprendszerben

Az idegen civilizációkkal való kapcsolatfelvétel legjobb módja üzenetekkel ellátott űrszondák küldése lehet. Nem kizárt, hogy számunkra is van már egy "küldemény" a Naprendszerben - írja két kutató a Nature-ben.

Jelentés az eltűnt Mars-szondáról

2003 decemberében a leszállás során megszakadt a kapcsolat a brit fejlesztésű Mars-szondával, a Beagle 2 leszállóegységgel. A küldetést irányító team most hozta nyilvánosságra hivatalos jelentését.

30 év után űrszonda indult a Merkúrhoz

Augusztus 3-án hajnalban elindult a NASA Messenger űrszondája a Naprendszer legbelső bolygójához, a Merkúrhoz. 30 éve ez lesz az első látogatás az égitestnél.

Képgalériáink

Tízezer fordulat a Mars körül

Az amerikai Mars Odyssey űrszonda, amely 2001. október 24-én állt pályára a Mars körül, megtette tízezredik fordulatát, amelyek során a Vörös bolygó térképezése volt a feladata.

Megérkezett minden idők legdrágább űrszondája

A Cassini-Huygens-űrszondapáros május 18-án belépett a Szaturnusz rendszerébe. Ezzel végéhez közeledik egy hat és fél éves utazás, s rövidesen megkezdődik az űrkutatás egyik legizgalmasabb fejezete.

Kína korábban megy a Holdhoz

Kína 2006 decemberében indítja első űrszondáját a Hold felé, azaz egy évvel korábban, mint tervezték - közölte Lüan En-csie (Luan Enjie), a kínai nemzeti űrügynökség vezetője.

Már egyedül utazik az üstökös felé a Rosetta

Egy Ariane-5 rakéta ma reggel 8.17-kor sikeresen a magasba emelte a Rosetta-űrszondát Kourou-ban (Francia-Guyana), majd 10.31-kor az űrszonda a terveknek megfelelően levált a rakétáról. Ezzel az Európai Űrügynökség (ESA) üstököskutató szondája megkezdte hosszú útját, hogy 2014-ben találkozzon a Csurjumov-Geraszimenko üstökössel.

Startra kész az üstökösvadász

A régen várt indítással lezárul a tervezés, építés egy évtizedes szakasza és megkezdődik a szintén évtized hosszúságú várakozás. Az űrszonda tervezésében, építésében részt vett kutatók, köztük jó néhány magyar, izgatottan várják február 26-ikát.

Sikeresen kommunikált a Mars Expressz és a Spirit

Sikeres információcsere zajlott le a Mars Expressz európai űrszonda és a Spirit amerikai marsjáró laboratórium között - közölte csütörtökön Párizsban az Európai Űrügynökség (ESA).

A Mars Express megerősítette a vízjég jelenlétét

A 2003. december 25-én pályára állt európai űrszonda, a Mars Express folytatja sikersorozatát: megkezdte a műszeres vizsgálatokat, aminek egyik fontos eredményeként megerősítette, hogy a vörös bolygón vízjég van.

Stardust: sikeres üstökösrandevú

Az európai és amerikai marskutató szondák "inváziója" közötti pár napban egy másik, történelmi jelentőségű küldetés is csúcspontjához érkezett: a Stardust űrszonda január 2-án berepült egy üstökös kómájába és anyagmintát vett belőle, hogy 2006-ban visszahozza a Földre.

Mars, itt jön Európa! - A "támadás" időpontjai

December 25-én az Európai Űrügynökség Mars Express űrszondája megkezdi a pályára állást a vörös bolygó körül, a brit Beagle 2 leszállóegység pedig landol a felszínen. A fontosabb események tervezett időpontjai.

Erősödő porvihar fenyegeti a marsszondákat

Porviharok fenyegethetik a Mars felé tartó európai és amerikai űrszondákat, illetve ezek működését - figyelmeztetnek amerikai szakemberek.

Mars Express: az első kép a vörös bolygóról

A Mars felé közeledő európai űrszonda, a Mars Express elkészítette első felvételét a bolygóról, amelyet eddig nem látott perspektívából tanulmányozhatunk.

Fertőzésveszély a Marson

A japán Nozomi űrszonda megfertőzheti a Marsot, mivel ha továbbra is a jelenlegi pályáján marad, akkor december 14-én becsapódik a bolygóba - állítja egy japán napilap.

Kína a Hold ostromára készül

Kína 3-5 éven belül űrszondát állít Hold körüli pályára. Akárcsak Jang Li-vej űrhajóját, az űrszondát is a Hosszú Menetelés hordozórakéta egyik változatával bocsátják majd fel.

Lenyűgöző felvétel a Naprendszer legnagyobb hegyéről

A vörös bolygó körül keringő Mars Global Surveyor űrszonda újabb ínyencfalattal lepte meg a csillagászat és űrkutatás szerelmeseit.

Agyvelőhöz hasonló mintázat a Marson

A vörös bolygó körül keringő Mars Global Surveyor űrszonda újabb csodálatos képeit hozta nyilvánosságra szerdán a NASA.

Öt nap múlva elég a NASA sikerszondája

A Jupiter körül keringő legendás Galileo-űrszonda sorsa végleg megpecsételődött. A tervek szerint szeptember 21-én beereszkedik a Jupiter örvénylő felhőrétegeibe, ahol a súrlódás miatt fokozatosan felmelegszik, és elég.

Lépcsős piramis a Marson

Nem mindennapi természeti képződményt kapott lencsevégre a vörös bolygó körül keringő Mars Global Surveyor űrszonda.

Rejtélyes jelenség a Plútón

Valami váratlan dolog zajlik a Naprendszer legtávolabbi bolygóján, a Plútón. Bár a planéta távolodik a Naptól, légköre mégis vastagszik - pedig a csillagászok azt várnák, hogy a csökkenő hőmérséklet miatt fokozatosan vékonyodjon.

Meghibásodás a Mars Express űrszondán

Európa első, június 2-án startolt marskutató űrszondája energiaellátási problémákkal küzd. A repülésirányítók szerint azonban ez nem fogja veszélyeztetni a küldetését.

Megérkezett a Földhöz a súlyosan sérült Mars-szonda

Japán öt éve vergődő Mars-szondája megközelítette bolygónkat, hogy erőt gyűjtsön, és végre megpróbáljon eljutni a vörös bolygóhoz.

Amerikai Mars-szonda: újabb halasztás keddig

Az időjárási viszonyok hétfőn sem kedveztek a starthoz, így újabb 24 órás halasztás következett. A MER-A a legújabb tervek szerint június 10-én, közép-európai idő szerint 19.58-kor, vagy 20.36-kor indul, egy Delta II típusú hordozórakétával.

Elhalasztották a Mars-szonda indítását

Kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt egy nappal elhalasztották a MER-A amerikai Mars-szonda indítását.

Sikeresen startolt a Mars Express

A Mars Express és a Beagle 2 európai Mars-szondák sikeresen startoltak egy orosz Szojuz hordozórakétával hétfőn, közép-európai idő szerint 19.45-kor. A két űreszköz kitűnő állapotban halad a vörös bolygó felé.

880 ezer földlakó indult egy kisbolygóra

Május 9-én egy japán hordozórakétával indult kozmikus útjára a japán fejlesztésű MUSES-C űrszonda. A mintegy négy és fél évig tartó űrkísérlet célja: mintavétel egy kisbolygónál és annak visszaszállítása a Földre.

Európa elindul a Marsra

Kijelölték az Európai Űrügynökség (ESA) első Mars-szondájának indítási időpontját.

Elindult a galaxisvadász

Hétfőn az Egyesült Államokból útnak indították a Galaxy Evolution Explorer (Galex) űrszondát, amely a galaxisok kialakulását és fejlődését (evolúcióját) vizsgálja.

Végső simítások a NASA két Mars-robotján

2003 a Mars-kutatás éve lesz: egyszerre négy űrszonda látogatja meg a vörös bolygót. A kozmikus találkozóra a NASA két felderítő robotot küld.

Az emberiség nagykövetének utolsó üzenete

Megszakadt a kapcsolat a 31 évvel ezelőtt útnak indított Pioneer-10 űrszondával, az emberi faj egyik legtávolabb járó követével.