űrszonda
címke rss- Legfrissebb
- Legrégebbi
Elindult az új Mars-szonda
Szombaton délelőtt, magyar idő szerint 11:36-kor a Phoenix-szonda megkezdte 10 hónapos útját a Mars felé. Az űreszköz egy Delta-2-es hordozórakétán startolt a floridai Cape Canaveral űrkikötő 17A jelű indítóállványáról.
A Mars-kutatás legújabb eredményei a Jövő Házában
2007-ben tovább folytatódik az űrkutatás és csillagászat iránt érdeklődők számára szervezett ismeretterjesztő rendezvénysorozat a budapesti Jövő Házában. Az utolsó alkalommal a Naprendszer-kutatás különösen izgalmas célpontjáról, a Marsról lesz szó, amelyet napjainkban 5 űrszonda vizsgál, s hamarosan útnak indul felé egy újabb amerikai leszállóegység is, hogy választ keressen az emberiség egyik legalapvetőbb tudományos kérdésére...
Küldetés a legnagyobb kisbolygókhoz
Már több kisbolygót is meglátogattak űreszközök, sőt az Eros felszínére a NEAR űrszonda le is ereszkedett. A kisbolygóöv legnagyobb és talán legérdekesebb objektumai azonban eddig kimaradtak a részletes vizsgálatokból. Ezt hivatott pótolni az amerikai Dawn küldetés, amely legkorábban július 7-én veheti kezdetét. A Ceres és a Vesta részletes vizsgálata bepillantást nyújthat a kisbolygók fejlődéstörténetébe, ezzel pedig a Naprendszer keletkezési viszonyaiba.
Egyszerre két űrszonda figyelte a Vénuszt
A Venus Express mellett a Merkúr felé tartó MESSENGER-szonda is belső bolygószomszédunkat tanulmányozta.
Hatékony napszélriasztó rendszer
A SOHO napkutató űrszonda mérései alapján minden korábbinál hatékonyabb napszél-előrejelző rendszer készülhet. Az új, még fejlesztés alatt lévő módszernek köszönhetően már most körülbelül 20%-kal csökkent annak esélye, hogy a részecskezáporok váratlanul érjenek asztronautákat, illetve űreszközöket.
Rejtélyes barlangnyílások a Marson
A Mars Odyssey által korábban azonosított, barlangszerű nyílásokat nemrég a Mars Reconnaisance Orbiter űrszonda nagy felbontóképességű HiRISE kamerájával is vizsgálták.
Új felismerések a napszél viselkedéséről
A megfigyelések alapján régóta tudjuk, hogy bár a napszél sebessége változó, sosem csökken 260 km/s alá. A Wind űrszondának a napszél jellemzőiről 1995. és 2005. között rögzített adatait Justin Kasper (MIT) és kollégái dolgozták fel. A munka során a napszél sebessége és az összetétele között kerestek és találtak is kapcsolatot.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- műhold
- űrszonda
- Wind
- NASA
- MIT
- Sztereó
- Címkefelhő »
Szoftverhiba okozta a Mars-szonda vesztét
Az amerikai Mars Global Surveyor űrszonda meghibásodásához szoftverhibából kiinduló szerencsétlen események láncolata vezetett - közölte a NASA a legújabb vizsgálati eredményeket.
Mit jelent a hazai űrkutatásnak az első magyar űrturista?
Simonyi Károly közelgő űrrepülése az újságok címlapján szerepel, ám a hazai űrtevékenység eredményeiről ritkábban olvashatunk híreket. Pedig eredmények szép számmal vannak, és ezek sokszor nemzetközi figyelmet kapnak. Hazánk több űrprogramból is kiveszi a részét, és a magyar cégek már számos olyan műszert készítettek, amelyek jelenleg is különböző űrszondákon repülnek. Az első magyar űrturista indulása kapcsán Dr. Both Elődöt, a Magyar Űrkutatási Iroda igazgatóját kérdeztük.
Óriási jégkészletet találtak a Marson
Az európai Mars Express űrszonda felszín alá "belátó" radarja közel 4 kilométer vastag vízjégréteget talált a vörös bolygó déli sarkvidékén.
Film a legfurcsább napfogyatkozásról
A STEREO-B űrszonda olyan napfogyatkozást örökített meg, amelyet a Földről senki nem láthat. A filmen a Hold kis korongként vonul el a Nap előtt.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- Föld
- Nap
- űrszonda
- Hold
- Címkefelhő »
Fókuszban a Nap: ma kezdődik a Nemzetközi Heliofizikai Év
Az UNESCO döntése értelmében 2007 a Heliofizika Nemzetközi Éve. Ennek keretében világszerte ismeretterjesztő összejöveteleket tartanak, továbbá kiemelten figyelik központi csillagunk aktivitása és a földi környezet közti kapcsolatot.
Üstököstörmelék bombázhatott meg egy korai Mars-szondát
Újabb elemzések alapján elképzelhető, hogy egy üstökösmag szétesése miatt létrejött meteorraj tagjai találták el 1965-ben a Mariner-4-űrszondát.
A Plútó-szonda a Jupiter mellett
A tavaly januárban felbocsátott New Horizons űrszonda mindössze egyéves utazás után már a Jupiter távolságában jár. Az óriásbolygó a tervezett mértékben lendített a szondán végső cépontja, a Plútó felé. A Jupiter-közelség során közel 700 különféle megfigyelést terveznek a szakemberek.
Sikeresen tesztelték a Rosetta-űrszondát a Mars közelében
Mint arról hétfőn már röviden beszámoltunk, az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta nevű üstököskutató űrszondája az elmúlt hétvégén 250 kilométerre haladt el a Mars mellett, miközben felvételeket készített és adatokat gyűjtött a vörös bolygóról. A Mars-közelítés célja az volt, hogy a bolygó gravitációja lendítsen egyet az űrszondán (az űrkutatásban e gyakran alkalmazott módszert hintamanővernek is nevezik). A művelet sikerrel zárult, a Rosetta immár nagyobb sebességgel folytathatja útját a Csurjumov-Geraszimenko-üstököshöz, ahová a tervek szerint 2014-ben érkezik meg.
Problémák az új Mars-szondával
Az amerikai Mars Reconnaisance Orbiter (MRO) a vörös bolygó körül keringő eddigi legsikeresebb űreszköznek tűnik, melynek pazar felvételeit már többször bemutattuk rovatunkban. A szonda által eddig lesugárzott teljes adatmennyiség már körülbelül 1000 CD-t töltene meg. Az elmúlt időszakban azonban komoly probléma jelentkezett kamerájánál, ami csökkentheti teljesítőképességét.
Felhők a Mars egén - a hét asztrofotója
A Mars Global Surveyor űrszonda méréseinek elemzésével első alkalommal készült áttekintő felmérés az éjszakai felhőzet eloszlásáról, az Opportunity marsáró pedig első alkalommal figyelte meg konvektív felhők kialakulását a Marson.
Sikeres hintamanőver a Holdnál
A STEREO-B űrszonda elhaladt a Hold mellett, és megkezdte végső pozíciójának megközelítését. Társával együtt a napszél térbeli jellemzőit fogják vizsgálni, és a korábbinál pontosabban jelzik előre az űr-időjárást.
Ismét felbukkant a marsi nyomkereső
"Régészet" Mars körüli pályáról: a Mars Reconnaisance Orbiter (MRO) nevű új amerikai űrszonda újabb pazar felvételén az 1997-ben landolt Mars Pathfinder leszállóegység és környezete látható.
Pazar fotók a Marsról, pánik a Földön: új eredmények az új Mars-szondától
A legújabb marsi keringőegység, az amerikai Mars Reconnaisance Orbiter űrszonda tevékenysége valóban szenzációs. Az eddig visszaküldött és nyilvánosságra hozott felvételek bizonyítják: ez az űreszköz több információt nyújthat a vörös bolygóról, mint összes korábbi társa együttvéve. Új fejlemény, hogy az űreszköz felszín alá "belátó" radarját is üzembe helyezték. Képes összefoglalónk a friss eredményekről.
Azonosították az egyik marsjáró leszállóegységét az új képeken
A közelmúltban pályára állt Mars Reconnaisance Orbiter űrszonda fedélzetén található a vörös bolygó körül keringő jelenlegi legjobb kamera (HiRISE), amely minden korábbinál részletesebben, egy méter alati felbontással örökíti meg az égitest felszínét. A november 7-én megkezdődött program első két hetében közel száz felvételt rögzítettek. Az alábbi, most közölt felvételeken a 2004 elején a bolygóra érkezett és még jelenleg is működő Opportunity leszállóhelyét tanulmányozhatjuk, a landolás "maradványaival" egyetemben.
Veszélyes leszállóhely a Marson
A következő Mars-szonda lehetséges leszállóhelyei sziklákkal borított, veszélyes vidékeknek látszanak.
Emlékezés egy pazar Mars-szondára
Az elmúlt napokban a földi irányítók hiába próbáltak kapcsolatba lépni a Mars Global Surveyor űrszondával. Úgy tűnik, hogy a vörös bolygó kutatását 1997-től új alapokra helyező űreszközt végleg elvesztették. Összeállításunkban felidézzük a legszebb képeket és legfontosabb felfedezéseket is.
Mars-szondák kritikus helyzetben
A bolygó körül keringő Mars Global Surveyor szondával megszakadt a kapcsolat, és előfordulhat, hogy a felszínen dolgozó Opportunity nem tud majd kijönni a Victoria-kráterből.
Egy új napkutató űrszonda pazar felvételei - a hét asztrofotója
A japán Hinode napszonda első képei látványosan mutatják be csillagunk felszíni folyamatait.
A Plútó-szonda első képe a Jupiterről - a hét asztrofotója
Sikeresen tesztelték a New Horizons űrszonda több műszerét a Jupiteren és két holdján. A felvételen részletesen megfigyelhető a bolygó felhőrendszere, valamint az Io és az Europa.
Végső csapás a marsi arcra
A korábban számos vihart kavart, emberi archoz hasonló felszíni képződményről a Mars Express űrszonda is kimutatta, hogy nem más, mint egy egyszerű sziklaalakzat.
- címkék:
- űrszonda
- DLR
- FU Berlin
- Mars Express
- Címkefelhő »
A Holdba csapódott az európai űrszonda
Az európai SMART-1 űrszonda 2006. szeptember 3-án magyar idő szerint 7:42-kor, a terveknek megfelelően a Hold felszínébe csapódott. A becsapódással kapcsolatos első tudományos eredményeket folyamatosan közöljük.
Ugráló Mars-szondák
Egy új terv alapján apró, ugráló szondákkal lehetne felderíteni a vörös bolygó veszélyes területeit és felszín alatti üregeit. Az első tesztpéldányokkal 2006 szeptemberében új-mexikói barlangokban végeznek kísérleteket.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- űrszonda
- Mars
- Címkefelhő »
A napkorona előrejelzett alakja - a hét asztrofotója
A korábbiaknál pontosabb módszert dolgoztak ki a napkorona alakjának előrejelzésére, amit sikeresen teszteltek is a legutóbbi teljes napfogyatkozáskor.
Készülnek az új mars-szondák
ExoMars néven 2011-re tervezik az első olyan európai Mars-szonda indítását, amely az ESA Aurora programjának "zászlóshajója". A tudományos vizsgálatok mellett a jövőbeli emberes expedíciók megvalósításának irányába mutató technológiai fejlesztéseket is tesztel.
A Mars története az ásványok alapján
A Mars Express űrszonda új adatai alapján a bolygó fejlődésének három eltérő időszakában keletkezett ásványokat azonosítottak. Az eredmények az esetleges ősi, marsfelszíni életnyomok megtalálásában is segíthetnek.
A Venus Express első képei
Nyilvánosságra hozták a Venus Express űrszonda első képeit, amelyek belső bolygószomszédunk sűrű, kavargó légkörének felhőit mutatják. Jól megfigyelhető a pólus körüli szerkezet, ami egyben az egyenlítővel közel párhuzamos felhősávokat jelent.
Pályára állt a Venus Express
Kedden reggel sikeresen a Vénusz körüli pályára állt az európai készítésű Venus Express űrszonda. Megfigyeléseinek fő célja, hogy megállapíthassuk, mi vezetett a rendkívüli üvegházhatáshoz és forrósághoz bolygószomszédunkon.
Pályára állt az új generációs Mars-szonda
Hazai idő szerint pénteken késő este sikeresen a vörös bolygó körüli pályára állt a NASA Mars Reconnaisance Orbiter nevű legújabb Mars-szondája, amely soha nem látott részleteséggel fogja feltérképezni a felszínt.
Úton van az első szonda a Plútó felé
2006. január 19-én, hazai idő szerint 20 órakor startolt a New Horizons szonda, az első űreszköz, amelyet a Plútóhoz küldött az emberiség. 2007 februárjában halad el a Jupiter mellett, és 2015. július 14-én érkezhet meg fő célpontjához.
Az első űrszonda a Plútóhoz
A legutóbbi jelentések szerint a NASA készen áll arra, hogy elindítsa New Horizons nevű űrszondáját a Plútóhoz - az egyedüli olyan, korábban nagybolygónak tartott égitesthez, ahová az emberiség még nem küldött űreszközt. A 9 éves utazás legkorábban január 17-én, hazai idő szerint 19.24-kor veheti kezdetét, egy Atlas 5 hordozórakéta indításával.
Csillagpor érkezett a Földre
A Stardust ("csillagpor") űrszonda 4,6 milliárd kilométeres útja végén visszatért a Föld közelébe, és "ledobta" a Naprendszer ősanyagát tartalmazó mintagyűjtő kapszuláját. A kapszula landolására 2006. január 15-én, hazai idő szerint 11.10-kor került sor. A nagyszerű teljesítmény példátlan az űrkutatás történetében.
A Beagle-2 becsapódásának nyoma
A Beagle-2 űrszonda 2003. december 19-én vált külön a Mars Expresstől, majd hat nappal később kellett volna leszállnia a vörös bolygóra. A légkörbe sikeresen be is lépett, de többet nem adott hírt magáról. Elképzelhető, hogy a szonda becsapódásának nyomára bukkantak.
Ez történt 2005-ben a világűrben
Ismét startolt egy űrrepülőgép, üstökösmagot és kisbolygót "támadtak meg" űrszondák, egy új világ tárult fel előttünk a Szaturnusznál, és az eddigieknél mélyebben pillanthattunk be az Univerzum legnagyobb robbanásainak természetébe.
Sarki fények a Marson - a hét asztrofotója
A Mars Express és a Mars Global Surveyor űrszondák megfigyelései alapján, sok helyen jelentkeznek sarki fények a vörös bolygón. Az új radarmérések révén pedig először pillanthattunk be a felszín alá.
Egy marsi éve a Marson
A vörös bolygón érvényes naptár szerint, a Spirit marsjáró most ünnepelte első születésnapját. A Marson egy év 687 földi napig tart, tehát a mi naptárunk szerint már majdnem két éve működik az űreszköz.
Expressz indult a Vénuszhoz
Szerdán hajnalban Európa útnak indította újabb nagy bolygókutató űrszondáját. A Venus Express - amely a Marsot vizsgáló Mars Express ikertestvére - tíz év óta az első űreszköz, amelynek célpontja a szépséges, ám gyilkos planéta, a Vénusz.
Készülődik a Plútó-szonda
A NASA Plútó-szondája megérkezett a Kennedy Űrközpontba. Amennyiben a teszteken mindent rendben találnak, az űreszköz - ideális esetben - 2006 januárjában indul.
Mars: új folyások a felszínen
A Mars Global Surveyor űrszonda elmúlt években készült felvételein sok változást azonosítottak a vörös bolygó felszínén. Többek között a lejtőkön történt törmelékmozgásokat, új krátereket és a pólussapka zsugorodását sikerült megörökíteni. Most először fordult elő, hogy a felszíni folyásnyomokban is néhány éves szintű változást találtak.
Pályát módosított a marsszonda
A 2005. augusztus 12-én felbocsátott Mars Reconnaisance Orbiter űrszonda sikeresen elvégzett egy fontos pályamódosítást a vörös bolygó felé vezető úton.
Gondok az Ősrobbanás körül
Egyre több kritika éri a Világegyetem keletkezésének Ősrobbanás (Big Bang) elméletét. A rejtélyes sötét energia kényszerű bevezetése után most az egyik legalapvetőbbnek vélt bizonyítékkal, a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzással is "problémák" vannak.
Elindult a legélesebb szemű Mars-szonda
A Mars Reconnaisance Orbiter augusztus 12-én, magyar idő szerint 13:44-kor startolt Cape Canaveralból. A szonda fél éves útra indul a Mars felé, amelynek felszínét minden idők legjobb felbontásával térképezi majd. A csütörtöki indítást a hordozórakéta egy hajtóanyag-detektorának hibája miatt halasztották el.
Meteor a Mars egén
A Spirit által a Mars egén megfigyelt fénycsík feltehetőleg nem a bolygó körül keringő űrszonda, hanem egy meteor nyoma. A szonda így "felzárkózott" az Opportunity mögé. Míg utóbbi az első meteoritot találta meg a bolygón, a Spirit elsőként örökített meg meteort az egén.
Megtalálták az öt éve elveszett Mars-szondát
Lehetséges, hogy végre sikerült megtalálni az 1999 decemberében elveszett Mars Polar Lander maradványait, valamint a Viking-2 felszíni egységét a Mars Global Surveyor űrfelvételein.