14 új cickányfajt fedeztek fel egy indonéziai szigeten

14 új cickányfajt fedeztek fel egy évtizedes kisemlős tanulmány során a Sulawesi indonéziai szigeten.

Havonta egy nyelv kihalhat ebben a században

Ahogyan az emberek a világban többet utaznak és formálisabb oktatásban részesülnek, az előrejelzések szerint a nyelvek riasztó sebességgel el fognak tűnni.

Tudja-e, miért rágcsálják szét az autó motorterét a nyestek?

A nyest, ez az apró menyétféle ragadozó már sok autós életét megkeserítette. A nyest egyik igen  kellemetlen szokása, hogy a szabadban parkoló autók motorterébe hatolva összerágja az elektromos kábeleket, nem egyszer több százezres kárt okozva ezzel. De vajon mi az oka a táplálkozásra alkalmatlan kábelek szétrágásának, és hogyan lehet ezt elkerülni? Cikkünkben erre kerestünk választ.

Felhívás – a tavasz kiemelt fecskevédelmi időszak, amiben a lakosságnak és az önkormányzatoknak óriási szerepe és felelőssége van!

Az elmúlt két évtizedben sajnos több mint 50%-kal (!) csökkent a hazai fecskeállomány, azaz mára legalább minden második madár eltűnt az ereszek alól. A folyamat megfordítása közös érdekünk. A tavasz közeledtével még van idő kihelyezni a műfészkeket, megtervezni és engedélyeztetni a fecskebarát falfelújítást, felszerelni a fecskepelenkákat. - hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.

Hogyan alakul a vízbáziskészlet mennyisége és minősége a jövőben?

Gödöllő, 2022.03.22 - Az ENSZ Vízügyi Szervezete (UN-Water) minden évben egy kiemelt témára fókuszál, amelyhez a Víz Világnapjának mottója is kapcsolódik. Ez 2022-ben a „Felszín alatti vizek - Láthatóvá tenni a láthatatlant". A jeles nap alkalmából a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Környezettudományi Intézete Nemzetközi Víztudományi Konferenciát szervezett, illetve számos kutatása kapcsolódik a nélkülözhetetlen természeti kincshez.

Beton, acél, építőhomok: felzabálják a világ alapanyagait a nagyvárosok

A városok bolygónk szárazföldjének mindössze 2 százalékát fedik le, mégis a „határaikon" belüli tevékenységek a világ anyagi erőforrásainak mintegy több mint 75 százalékát felemésztik. A Visual Capitalist, az Egyesült Nemzetek Szervezetének adatai alapján izgalmas ábrán mutatja be a kontinensek jelenlegi és várható nyersanyagfelhasználását.

Erdei fülesbagoly fészkelőpárok felmérése [március-július]

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával országos erdei fülesbagoly fészkelőpár-felmérést hirdet, amiben egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok, óvodák, általános és középiskolák is részt tudnak venni. - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.

Ezek lesznek a jövő új megavárosai 10 milliónál több lakossal

9 új város, amelyeket az évtized végére 10 milliónál többen laknak majd - galéria

Néhány évszázaddal ezelőtt még szinte elképzelhetetlen lett volna, hogy bárki is olyan városban éljen, ahol a népesség meghaladja a 10 millió főt. Az 1930-as években azonban New York - vonzáskörzetével együtt - átlépte ezt a bűvös határt, és azóta egyre több település lélekszáma emelkedik a 10 millió fölé. Napjainkban már 32 ilyen megaváros van, amelyek összesen kb. 545 millió embernek adnak otthont. A becslések szerint 2030-ra ez a szám tovább emelkedik, ennek kapcsán összeállításunkban a jövő megapoliszait mutatjuk be. Vagyis azokat a városokat, amelyek az évtized végére belépnek a 10 milliós lakosságszámú települések klubjába.

Az emberiség történelmi eseményeivel függ össze a patkányok terjedése

Egy új, ősi DNS-elemzés rávilágított arra, hogy a fekete halálként is emlegetett pestis terjesztéséért is felelős házi patkány hogyan terjedt el Európa-szerte. Kiderült, hogy a rágcsáló a római és a középkorban két alkalommal is kolonizálta a kontinenst. A York Egyetem, az Oxfordi Egyetem és a Max Planck Embertörténeti Tudományos (Jena) és Evolúciós Antropológiai Intézet (Lipcse) által vezetett tanulmány az első ősi genetikai vizsgálat a fajról, amit gyakran hajópatkánynak hívnak.