Sikeresen dokkolt az Atlantis

Az Atlantis űrrepülőgép szombaton, magyar idő szerint 18.17-kor sikeresen összekapcsolódott a Nemzetközi Űrállomással. Az első űrsétát az eredetileg tervezett időponthoz képest egy nappal később hajtják végre.

Startolt az Atlantis

Két decemberi halasztás után csütörtök este, magyar idő szerint 20.45-kor startolt az Atlantis űrrepülőgép, rakterében az európai Columbus modullal. Az új kutatóegységben rövid idő alatt több tudományos kísérletet fognak végrehajtani, mint amennyit eddig összesen elvégeztek a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén. A programban magyar agykutatók kísérletei is helyet kapnak.

Karneváli helyszínek az űrből - a hét műholdképe

A tavasz közeledtével itt a karneváli időszak - lássuk, hogyan fest az űrből a világ két leghíresebb helyszíne, a közeli Velence és a távoli Rio de Janeiro.

Csak januárban indul az Atlantis

Az Atlantis űrrepülőgép indítását az eredetileg tervezett december 6-a helyett jövő év január 2-ára halasztották. A start halasztásának oka a fő hajtóanyagtartályban lévő folyékony hidrogén mennyiségét érzékelő detektor meghibásodása. A jelenlegi indítási ablak december 13-án zárul be, ezt követően legkorábban december 30-án lehetne startolni. 13-ig azonban már kevés az idő a javításra, az év vége pedig nem kedvező időpont. A közel egyhónapos csúszás a NASA szerint nem okoz jelentős késedelmet az űrállomás fejlesztésében.

Indításra kész az űrállomás legnagyobb kutatómodulja, a Columbus

A Nemzetközi Űrállomás bővítése újabb mérföldkőhöz érkezik: az STS-122-es küldetés keretében hamarosan felbocsátják az európai építésű nagy kutatómodult, a Columbust. Az Atlantis űrrepülőgép legkorábban december 6-án, hazai idő szerint 22.31-kor startolhat, és tizenegy napos programjának fő feladata az új egység csatlakoztatása lesz.

Szakadt és beragadt napelemekkel küzd a Discovery legénysége

A Nemzetközi Űrállomáson az elmúlt napokban három űrsétával folytatódott a munka. Az új modul beüzemelése mellett áthelyezték a P6-os napelemtábla-szegmenst, amelynek nyitásakor egy körülbelül 80 centiméteres szakadás mutatkozott az egyik napelemszárnyon. Egy másik helyen is probléma lépett fel: a napelemtáblák egyik mozgatómotorjánál a működést akadályozó fémszilánkot találtak, amit az utolsó űrsétán megpróbálnak eltávolítani.

Az űrállomáshoz csatlakoztatták az új modult

A Discovery legénysége befejezte az első űrsétát, és az első fontos műveletet: a Harmony nevű új modul kikerült az űrrepülőgép rakteréből. A jelenlegi küldetés az első alkalom az űrkutatás történetében, hogy egyszerre két hölgy a parancsnoka két, egyidőben üzemelő és embert szállító űreszköznek.

Az űrállomáshoz kapcsolódott a Discovery

Az új Harmony modult szállító Discovery űrrepülőgép összekapcsolódott a Nemzetközi Űrállomással, miután ellenőrizték a külső hővédő borítást.

Új modult visz a Discovery az űrállomásra

Október 23-án, magyar idő szerint 17.38-kor startolt a floridai Kennedy Űrközpontból a Discovery űrrepülőgép, rakterében a Nemzetközi Űrállomás legújabb egységével. A Harmony nevű új modul az öreg kontinens markánsabb jelenlétének nyitánya az űrállomáson, mert ideális esetben akár az idén hozzákapcsolhatják a nagy európai kutatómodult, a Columbust.

Endeavour: kisebb sérülés és számítógéphiba

Az űrrepülőgép hasi sérülése nem veszélyes, az űrállomás egyik számítógépe viszont megint "rendetlenkedett", miközben felszerelték a napelemtáblák új elemét.

Sikeresen landolt az Atlantis

Az Atlantis űrrepülőgép pénteken, közép-európai idő szerint 21.49-kor épségben landolt a kaliforniai Edwards-légibázison. Az űrrepülőgép és a Nemzetközi Űrállomás asztronautái a két nappal meghosszabbított küldetés során minden tervezett feladatot elvégeztek. Az új napelemtábla-rendszer üzemképes, és a számítógépek is újra megfelelően működnek az űrállomáson.

Befejeződött az utolsó űrséta

Az életre keltett orosz számítógéprendszer üzemelése megfelelő a Nemzetközi Űrállomáson. A korábban váratlanul jelentkezett hiba ellenére az STS-117 küldetésen az összes tervezett feladatot elvégezték az űrhajósok.

Megpróbálják kijavítani a sérülést az Atlantis űrrepülőgépen

Megkezdődött a munka odafent: hétfőn este kiemelték az Atlantis rakteréből azt a 16 tonnás, 367 millió dollár értékű szerkezeti elemet, amely az új napelemszárnyat tartja majd a Nemzetközi Űrállomáson. Vasárnapra egy extra űrsétát terveznek, melynek során az űrrepülőgépen lévő egyetlen komolyabb sérülés javítására kerülhet sor.

Folytatódik az űrállomás építése

Öthónapos szünet után szombaton (június 9-én) közép-európai idő szerint 01.38-kor sikeresen startolt az Atlantis űrrepülőgép a floridai Kennedy-űrközpontból. A küldetés egyik fő feladata a napelemtábla-rendszer továbbépítése lesz, amivel megkezdődnek az előkészületek a Nemzetközi Űrállomás európai és japán kutatómoduljának csatlakoztatására is.

New York és a Niagara vidéke - a hét műholdképe

Amerika keleti partvidékére, az Egyesült Államok és Kanada határára, az Atlanti-óceán és a Nagy-tavak közti területre látogatunk heti műholdképünkön.

Vihar Fokváros fölött

Nagyszerű keret volt, hogy új dolgokat tanuljak - interjú Simonyi Károly űrutazóval

A kéthetes űrutazásáról április 21-én visszatért Simonyi Károly az [origo]-nak többek között elmondta, hogy az űrállomáson a legtöbb ablak a padlón van, amelyeken keresztül néhány hely finom tetováláshoz hasonlít a Föld felszínén, hogy sajnálta az alvással töltött időt, és hogy 5-10 év múlva a számítógépes felhasználói minőség olyan jó lehet, mint most a legjobb játékprogramoké.

Velence az űrállomásról

A Nemzetközi Űrállomásról 2007. március 15-én készült felvételen a lagúnák városa látható. Az űrből is szembetűnő a Velencei-lagúna (Laguna di Venezia) szigeteinek eltérő funkciója.

Sikeresen landoltak Simonyiék

Simonyi Károly, a magyar származású amerikai űrturista és két társa sikeresen landolt április 21-én (szombaton), hazai idő szerint fél háromkor a kazahsztáni sztyeppén. Az űrhajós saját honlapján olvasható információkból sok érdekes dolgot megtudhatunk arról, hogyan telt számára a 12 méregdrága nap az űrállomáson.

Egyelőre parlagon az antianyagot kutató mérőrendszer

Michael Griffin, a NASA vezetője nemrég egy szenátusi bizottság ülésén bejelentette, hogy nem tudják űrrepülőgéppel a Nemzetközi Űrállomásra szállíttatni az AMS (Alpha Magnetic Spectrometer) nevű kísérleti rendszert, mert valamennyi tervezett űrrepülésre az űrállomás építésének befejezéséhez van szükség, és más célra nincsen szabad raktérkapacitás. Az antianyag-kutatásra szolgáló mérőrendszer a fizikai Nobel-díjas Samuel Ting kezdeményezésére és vezetésével épült 1,5 milliárd dollár költséggel.

Hallgassa meg Simonyit az űrből!

Pénteken hajnali 1 óra 15 perckor körülbelül 8 perces sikeres rádiókapcsolatot létesült a budapesti Puskás Tivadar Távközlési Technikum és a Nemzetközi Űrállomás között, melynek során a fedélzeten tartózkodó Simonyi Károly hat magyar diák kérdésére válaszolt. A szervezők a teljes hanganyagot elérhetővé tették.

Ma este jól látható a Nemzetközi Űrállomás

Simonyi Károly űrutazása alatt a Nemzetközi Űrállomás több alkalommal is megfigyelhető hazánkból, méghozzá távcső nélkül, a kora esti órákban. A legjobb láthatóság éppen Az űrhajózás napjára, április 12-ére esik. Cikkünkből megtudhatja, hogyan figyelheti meg a látványos jelenséget.

A startra készül a második magyar űrutazó

Ha minden a tervek szerint alakul, április 7-én Simonyi Károly lesz a második hazánkfia, aki eljut a világűrbe. Az Egyesült Államokban élő informatikus-üzletember több mint 20 millió dollárt, körülbelül 4 milliárd forintnak megfelelő összeget fizetett azért, hogy ő lehessen az ötödik űrturista a világon. Az elmúlt napokban Simonyi a starthoz vezető célegyenesbe érkezett: március 27-én tért vissza Bajkonurba, az indulás előtti végső felkészülésre. Simonyi néhány személyes tárgyat is magával visz az űrállomásra, ezek között gyermekrajzok és címerrel ellátott magyar zászlók is lesznek.

Becsavaró pisztoly az űrben - felvétel a szerdai űrsétáról

Sikeres űrsétát hajtott végre a Nemzetközi Űrállomás legénysége január 31-én. Az űrállomás külső elemeinek szerelése a következő 6 napban további két séta során folytatódik.

Kezdődhet az űrállomás átalakítása

Hétfőn este 22:12-kor a Discovery csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz. Az eddig elkészült videofelvételek és radarmérések alapján nem történt veszélyesnek tekinthető esemény a start során. Minden készen áll arra, hogy az űrhajósok megkezdjék az űrállomás egyik legnagyobb átalakítását.

Felfújható űrmodulok

Július közepén Szibériából orosz rakétával juttatták 550 kilométer magasra a Genesis-1 űrmodult, egy majdani űrállomás részegységét, előképét. A modul nem szivárog, belsejében állandó a nyomás és a hőmérséklet. Lakói - a fellőtt csótányok és lepkék - sorsáról egyelőre még nincsenek megbízható adatok. A felfújható űrállomás megépítését Robert Bigelow amerikai hotelmágnás finanszírozta.

Jó erőben az Atlantis

Az Atlantis külső burkolata sérülésektől mentes. Megkezdődött az új napelemtábla felszerelésére az űrállomásra.

Épségben landolt a Discovery

A Discovery tökéletes program során bizonyította, hogy az űrrepülőgép fejlesztései biztonságosak, és a rendszer az űrállomást is ki tudja szolgálni. A gép hétfőn, hazai idő szerint 15.14-kor landolt a floridai Kennedy Űrrepülőtéren.

Sikeresen dokkolt az űrrepülőgép - egyelőre nincs nyoma sérülésnek

A Discovery csütörtökön, magyar idő szerint 16:52-kor összekapcsolódott a Nemzetközi Űrállomással. Az űrállomásról készült felvételek első gyors vizsgálata során nem mutatkozott komolyabb sérülés a gépen - a küldetés tehát felhőtlennek ígérkezik.

Pályázati felhívás: A jövő század űrállomása

A Magyar Csillagászati Egyesület és a dorogi Zsigmondy Vilmos Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola pályázatot hirdet általános iskolás tanulók és tanulócsoportok számára.

Csak pénznyelőnek jó a Nemzetközi Űrállomás

A New York Times szerint nem érdemes befejezni és fenntartani a Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomást. Az állomás eddig csaknem 80 milliárd dollárba került. A lap szerint annak idején kataszrofálisan alulbecsülték az űrállomás építési költségeit, és túlbecsülték tudományos értékét. Valódi űrkutatást ugyanis nem tud folytatni az a két űrhajós, aki az állomáson tartózkodik, hogy működtesse. Az USA ennek ellenére még több milliárd dollárt akar költeni, hogy befejezze a vállalkozást.

Sikeresen landolt a Discovery

Az eredetileg hétfőre tervezett landolást a kedvezőtlen időjárási helyzet miatt keddre halasztották, és Florida helyett Kaliforniában landolt a Discovery.

Discovery: csemperagasztás az első űrsétán

Az első űrsétán egy olyan új eljárást teszteltek az asztronauták, amely a sérült hővédő csempék javítására szolgál. A napokban 15 tonnányi felszerelést rakodnak át a Nemzetközi Űrállomásra, ahol rövidesen kezdetét veszi egy nagytakarítás. Eileen Collins, a Discovery parancsnoka csalódottságának adott hangot a start során történt események miatt.

Kívülről szerelik a Nemzetközi Űrállomást

A Nemzetközi Űrállomás legénysége ismét kilépett az űrbe, hogy külső szerelési munkálatokat végezzen. Az orosz és az amerikai űrhajósok az űrállomás orosz modulját készítik fel egy európai űrhajó fogadására.

Újabb magyar eszközök az űrállomáson

 A legújabb Progressz teherűrhajó március 2-án rendben dokkolt a Nemzetközi Űrállomáson. A felszállított rakomány között van a budapesti KFKI-AEKI Sugárvédelmi Kutatócsoportja által tervezett és épített néhány kísérleti eszköz is.

Új legénység indult az űrállomásra

Elindult az orosz Szojuz TMA-5-ös jelzésű űrhajón a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) a következő féléves időszakra kiválasztott amerikai-orosz legénység október 14-én, csütörtök reggel a kazahsztáni Bajkonurból.

A súlytalanság megtréfálta a kutatókat

A súlytalanság megint megtréfálta a kutatókat: az ISS nemzetközi űrállomáson végzett forrasztási kísérlet meglepő és egyelőre még magyarázatra váró eredményt hozott.

Nyomáscsökkenés az űrállomáson

A Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomáson lassan és folyamatosan csökken a légnyomás. Az orosz és amerikai földi irányítók a probléma okát keresik.

Nem ütközés okozta a zajt az űrállomáson

Orosz hivatalos bejelentés szerint az űrállomásnak nem ütközött neki külső objektum, a zaj belülről származott, egy fedélzeti berendezésből.

Valami nekicsapódhatott az űrállomásnak

A legénység rövid, fémes csattanásról számolt be szerdán, mintha valami kívülről az űrállomásnak csapódott volna.

Űrhajós veteránok indultak az űrállomásra

Az orosz Szojuz TMA-3 űrhajó hazai idő szerint 7.38-kor indult a Bajkonur-űrközpontból, és hétfőn csatlakozik a Nemzetközi Űrállomáshoz.

Új magyar műszer került az űrállomásra

A vasárnap dokkolt Progressz teherűrhajóval került az űrállomásra a magyar gyártmányú Pille, a kozmikus sugárterhelés mérésére alkalmas eszköz legújabb változata. A szállítmány másik érdekességének azok a műholdas telefonok számítanak, amelyek a visszatérő űrhajósok biztonságát hivatottak fokozni.

Meghiúsult az első űrházasság

Frakkban, gyűrűvel, az űrben szerette volna szíve választottjával kimondani a boldogító igent Jurij Malencsenko orosz űrpilóta, aki jelenleg az ISS űrállomáson tartózkodik. Eddig ismeretlen okból, minden megindoklás nélkül, lemondott különös tervéről.

Az űrben házasodik egy orosz asztronauta

A Nemzetközi Űrállomás legénységének egyik orosz tagja egy űrállomás fedélzetéről, telefonon akarja feleségül venni földön tartózkodó kedvesét. Az augusztus 10-re tervezett ceremónia elé nem gördítettek akadályt az Egyesült Államok hatóságai.

Visszatérés az űrállomásra - orosz űrhajóval

Szombaton hajnalban új, kényszerűen módosított fejezet kezdődött a Nemzetközi Űrállomás (ISS) történetében: ezúttal nem a floridai Cape Canaveralról startoló amerikai űrrepülőgéppel, hanem egy Szojuz TMA-2 típusú orosz űrhajóval, a kazahsztáni Bajkonurról indult az új legénység. A start sikeres volt, és a Szojuz hétfőn reggel összekapcsolódott az űrállomással.

Robotvér - kísérlet az űrállomáson

Különleges mágnesesreológiai folyadékkal kísérleteznek az űrhajósok a Nemzetközi Űrállomáson. A jövőben ilyenek segítségével mozgatják majd a robotok "ízületeit", az épületek pedig földrengésállóbbá tehetők lesznek alkalmazásukkal.

Magasabb pályára állították az űrállomást

A Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) dokkolt Progressz M-47-es orosz teherűrhajó magasabb keringési pályára állította az űrobjektumot.

Űrállomás: orosz jövő - dokkolt a Progressz

Igor Ivanov orosz külügyminiszter szerint mindent el kell követni annak érdekében, hogy a Columbia amerikai űrsikló szombati tragédiája ellenére folytatódjanak a Nemzetközi Űrállomás programjai. Az orosz diplomácia vezetője úgy vélte: nemzetközi összefogással megoldhatóak azok a problémák, amelyek az egész világ űrkutatását ért tragédiával összefüggésben álltak elő. Az orosz űrkutatási szakértők egyetértenek abban, hogy a Columbia katasztrófája után elsősorban Oroszországtól függ a 16 ország összefogásával épülő ISS jövője.

Volt-e lehetőség a Columbia megmentésére?

Amennyiben a tragédia a start során bekövetkezett esemény következménye volt, a Columbia legénységének sorsa már az induláskor megpecsételődhetett - írja a Space.com. Ha valóban az indításnál leváló és a bal szárnynak ütődő darab okozta a problémát, nem lett volna-e lehetőség arra, hogy egy másik űrrepülőgép a Columbia segítségére siessen, vagy saját legénysége egy űrséta során kijavítsa a hibát?

A legénység tudta, hogy mindennek vége

A 77 éves Heinz-Hermann Koelle, az Apollo-program tervezési főnöke szerint az asztronautákat végszükség esetén még a világűrben is meg tudták volna menteni. Egy másik űrrepülőgép mehetett volna értük az űrállomásra - jelentette ki.