Trianon-emlékművet rongáltak Dunakeszin

Ismeretlen elkövetők a hétvégén megrongálták a trianoni emlékművet Dunakeszin - tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálatának sajtóügyeletese az MTI-t.

Nem harangoznak az egyházak Trianonért

A templomok harangjai az istentisztelekhez kötődnek, ezért nem fognak megszólalni a nemzeti összetartozás napján az államtitkár kérésére. Kovács Zoltán korábban azt kérte az egyházaktól, hogy egyperces harangzúgással csatlakozzanak a megemlékezéshez, de ezt az egyházak elutasították.

Száz éve égettek magyar zászlót Dubrovnikban

Hiába tett éppen száz éve szimbolikus gesztust a budapesti kormány a Magyarországon élő románoknak, az Osztrák-Magyar Monarchia az első világháború előestéjén nem változtatott a kisebbségek háttérbe szorításán. Különösen a magyarok türelmetlenkedtek - ennek végzetes következményeivel nemcsak a trianoni békében szembesülhettünk, hanem már 1912-ben is, amikor a horvátok magyar zászlót égettek Dubrovnikban.

Nem temeti el az összes legendát az iskolai Trianon-emlékanyag

"A nemzet múltjának tudatosítása" a célja annak a pedagógiai segédanyagnak, amelyet iskoláknak állítottak össze a Trianon-emléknapokra. Lehetett volna tovább harcolni jobb feltételekért? Mindent a bolsevikok rontottak el? Mi köze volt az Osztrák-Magyar Monarchiának a magyar történelem egyik legtöbbet emlegetett eseményéhez? Mit gondol Trianonról az állam?

Trianon és a szekértáborok

Egyesek szinte más eseményről sem kívánnak megemlékezni, csak Trianonról, mások azonban hallani sem akarnak róla. Előbbiek felháborítóan hazafiatlannak tartják az utóbbiakat, utóbbiak pedig felelőtlen uszítóknak az előbbieket. Eltérő történelmi vélekedések a szekértáborokban. Hogyan lehetne egymáshoz közelíteni a két álláspontot?  

Iskolai emléknap lett a Trianon-évforduló

Iskolai emléknappá nyilvánította a parlament a trianoni békeszerződés évfordulóját, és az erről szóló határozati javaslat kimondta azt is, hogy állami támogatást kell adni az osztálykirándulásokra a határon túli magyarlakta területekre. A kirándulások szervezésére létrejönne a Magyarság Háza nevű intézmény.

Megrongálták a füzesabonyi Trianon-emlékművet

A Jobbik ajándékait írta be vagyonnyilatkozatába egy LMP-s

A Trianon-emlékülés alkalmából a Jobbik által ajándékozott verseskötet és Nagy-Magyarország-kitűző volt az a két ajándék, amelyet Vágó Gábor LMP-s képviselő feltüntetett a vagyonnyilatkozatában. Az emlékülés összes résztvevője kapott kitűzőt és könyvet, a képviselők többsége mégis üresen hagyta vagyonnyilatkozatában a megbízatásukkal összefüggésben kapott ajándékokra rákérdező részt. Vágó az [origo]-nak azt mondta: ő háklis az ilyesmire.

Megrongálták Slotáék Trianon-emlékművét Révkomáromban

Kalapáccsal rongálták meg szombatra virradóra a révkomáromi szlovák Trianon-emlékművet. A szobrot a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt emelte június 4-én a határmenti településen, hogy a trianoni békeszerződést életesse. A rendőrség szerint egy dunaszerdahelyi magyar férfi volt a támadó, Slota szerint a rongálás nem véletlenül történt a szlovák parlamenti választások napján.

Az irredenta szódásszifon és az imperialista rögeszme

A csodaszép tündérkirálynőt szétszaggató csúf boszorkányokról szólt a két világháború közötti időszak népszerű meséje, amikor mindent elborított az irredenta kultusz. Aki a két háború között elfogadta Trianont, bajba kerülhetett, utána viszont negyven éven át imperialista rögeszmének számított még a gondolata is. A témával foglalkozó történész szerint nem ússzuk meg, hogy kibeszéljük ezt a problémát, ami egy kutatás szerint mélyen beleívódott a magyarokba.