termonukleáris fúzió
címke rss- kapcsolódó címkék:
- csillagfejlődés
- vörös óriások
- Teller Ede
- hidrogénbomba
- hidegháború
Csillagot hoznak létre 2010-ben a Földön
Az utolsó optikai elem is helyére került az amerikai Lawrence Livermore laboratóriumban épülő "nemzeti robbantó eszközben", a NIF-ben (National Ignition Facility). Az 1997-ben indult program jelentős költségtúllépések után most készen áll hármas feladatára: az energiatermelő termonukleáris fúzió megvalósítására, az atomfegyverek ellenőrzésére és asztrofizikai kutatásokra.
- legfrissebb
- legrégebbi
Tudta-e, hogy aranygyűrűje egy csillagkatasztrófa emléke?
Az atomfizikai és csillagászati kutatások 20. századi forradalma tette lehetővé, hogy megértsük, hogyan jöttek létre a nehézelemek, köztük a nemesfémek is.
Ez volt a történelem legbrutálisabb nukleáris napfelkeltéje
A hidegháborús fegyverkezési verseny 1949. augusztus 29., az első szovjet kísérleti atombomba felrobbantása után új szakaszába lépett. Az atommonopóliumától megfosztott Egyesült Államokban pénzt és időt nem kímélve fogtak hozzá egy sokkal nagyobb fenyegetést jelentő tömegpusztító eszköz, a hidrogénbomba kifejlesztéséhez, hogy ezzel állítsák helyre Amerika nukleáris fegyverkezésben betöltött vezető szerepét. A hidegháború kölcsönös elrettentési logikája alapján azonban az erre adandó szovjet válasz sem késlekedhetett sokáig.
Száztíz éve született a hidrogénbomba atyja, Teller Ede
Teller Ede a huszadik század első felének legendás fizikusgenerációjához tartozott. A magyar származású professzor a kvantumfizika olyan nagy alakjainak volt kutatótársa és kollégája többek között, mint Werner Heisenberg, Niels Bohr, vagy Enrico Fermi, de személyes ismeretség fűzte Albert Einsteinhez is. A második világháború idején részt vett az amerikai nukleáris fegyvert előállító Manhattan-programban, és mint a magfúzió egyik legelső kutatója, meghatározó szerepet játszott az első amerikai hidrogénbomba kifejlesztésében.
- címkék:
- Werner Heisenberg
- Truman amerikai elnök
- Albert Einstein
- Szilárd Leó
- Teller Ede
- Franklin D. Roosevelt
- Columbia Egyetem
- hidrogénbomba
- náci Németország
- maghasadás
- Manhattan terv
- elméleti fizika
- termonukleáris fúzió
- kvantumfizika
- második világháború
- atommag
- Szovjetunió
- hidegháború
- Hirosima
- Címkefelhő »
Titokzatos burkot észleltek a végét járó vörös óriás körül
Különleges elliptikus burkot fedeztek fel egy haldokló csillag körül a Halak csillagképben osztrák csillagászok, felfedezésükről az Astronomy & Astrophysics című tudományos folyóiratban számoltak be.
Valódi idegen a mélyűrből idetévedt utas
Egy néhai csillagrobbanás hátrahagyott maradványát fedezték fel egy antarktiszi meteoritba ágyazva: egyetlen mikroszkopikus szemcsét, amely árulkodik a Naprendszer keletkezése előtti időkről.
Már nem sci-fi: rövidesen működhet az első fúziós erőmű
A franciaországi Cadarache-ban épül a világ első kísérleti fúziós erőműve, az ITER (International Thermonuclear Experimental Reactor). Az építkezés jelenleg körülbelül 60 százalékos készültségű, a nemzetközi projekt résztvevői magyar közreműködéssel azon dolgoznak, hogy energiát lehessen előállítani a Nap energiatermelését modellező technológiával. Erre a fizikusok szerint a század második felében kerülhet sor.
Ítéletnapi fény villant fel a Jeges-tenger felett
1961. október 30-án kora reggel a szovjet légierő egyik speciálisan átalakított, hófehérre festett Tupoljev Tu-95 típusú stratégiai nehézbombázója elemelkedett a magasba, a világtörténelem valaha volt legfélelmetesebb termonukleáris fegyverével, a Cár-bombával a hasában. A szupertitkos program agytrösztje még jóval az éles akció előtt több modellszámítást is elvégzett az elképesztő pusztító erővel rendelkező hidrogénbomba felrobbanásának várható hatásairól, de ennek ellenére, senki sem tudta pontosan, hogy mi fog történni azokban a pillanatokban, amikor a vakító ítéletnapi fény felvillan Novaja Zemlja szigete felett.
- címkék:
- Hruscsov
- Roosevelt amerikai elnök
- Igor Kurcsatov
- George Gamow
- Sztálin
- Szilárd Leó
- Teller Ede
- Novaja Zemlja
- kísérleti atomrobbantás
- Manhattan terv
- Truman-doktrína
- putóniumbomba
- hidegháborús szembenállás
- Tupoljev Tu-95
- fegyverkezési verseny
- termonukleáris fúzió
- Jeges-tenger
- Szovjetunió
- hidegháború
- hidrogénbomba
- szuperhatalom
- Cár-bomba
- Címkefelhő »
Így fog ragyogni nappal a szupernóvaként felvillanó Betelgeuse
A közelmúltban több hír is napvilágot látott arról, hogy a Betelgeuse, a Naphoz legközelebbi, 640 fényév távolságra fekvő szuperméretű vörös óriás fénye rövid idő alatt drasztikus mértékben lecsökkent. Ez akár annak is az előjele lehet, hogy a hatalmasra felfújódott óriáscsillag belsejében zajló atomi folyamatok miatt elkezdődött a gravitációs kollapszus, vagyis a vörös óriás összeomlása, ami a Betelgeuse hatalmas tömege miatt bizonyosan szupernóva robbanásban fog végződni. Az még egyelőre egyáltalán nem biztos, hogy a mi életünkben bekövetkezik ez a látványos kozmikus tűzijáték, egy valósághű animáció azonban megmutatja, hogy mit ffogunk ...
Tudta-e, hogy egy távoli csillagkatasztrófa emlékét viseli a nyakán?
A 20. század tudományos forradalma előtt nem volt világos, hogy mi táplálja a Nap és a csillagok tüzét, illetve az sem, hogyan keletkezhettek a rendkívül stabil nehéz elemek, mint amilyen például az arany vagy az ezüst. Csak a kvantumfizika hajnalán jöttek rá, hogy a csillagok tüzét nem kémiai folyamatok, illetve nem a gravitáció, hanem valami egészen más, a magfúzió élteti. De önmagában még ez sem adott magyarázatot arra, hogy a vasnál nehezebb elemek, amelyek a világegyetem ősanyagához, a hidrogénhez képest extrém ritkának számítanak az univerzumban, miként jöhettek létre. A csillagfejlődés törvényszerűségeinek feltárása vezetett ...